A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége ismételten felkérést kapott a Fogyasztóvédelmi Tanács munkájában történő részvételre, melynek természetesen örömmel teszünk eleget a jövőben is.

A Fogyasztóvédelmi Tanács a Kormány fogyasztóvédelemmel összefüggő döntéseit előkészítő konzultatív, véleményező, javaslattevő, érdekegyeztető fórum.

Feladatkörében

– évente megvitatja a fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok ellenőrzési és egyéb fogyasztóvédelmi tevékenységét;

– jogszabályalkotást, jogszabály-módosításokat kezdeményezhet a feladatkörrel rendelkező miniszternél a fogyasztói jogok, fogyasztói érdekek érvényesítése, illetve védelme érdekében;

– javaslatot tehet a Kormány fogyasztóvédelmi politikájának, illetve cselekvési programjának tartalmára, egyes országos ellenőrzési és vizsgálati programok lefolytatására, továbbá a fogyasztókat érintő egyéb döntésekre, programokra;

– véleményt nyilvánít a Kormány fogyasztóvédelmi politikájára, illetve cselekvési programjára vonatkozó javaslatokról, a fogyasztókat érintő jelentősebb szabályozási javaslatokról, jelentésekről, a fogyasztói tájékoztatással, oktatással, képzéssel összefüggő koncepciókról, valamint a fogyasztói vitarendezés alapvető kérdéseiről;

– figyelemmel kíséri a Kormány fogyasztóvédelmi politikájának és cselekvési programjának végrehajtását.

 

Rohanó és modern világunkban már nemcsak a fiatalok használnak internetet, vásárolnak online, vagy vannak jelen a közösségi média egyes platformjain. Már nemcsak a fiatal felnőttek és a középkorúak élnek befektetési lehetőségekkel, vagy éppen váltanak könnyedén szolgáltatót, ha jobb lehetőséget kínál valamely vállalkozás a másiknál, és az online banki szolgáltatások igénybevétele is kortól független. A gyakran változó szabályokat azonban – szintén kortól függetlenül – néha nehéz követni, érteni, alkalmazni.

Emellett viszont a mai napig vannak olyan kereskedői magatartások, amelyek kifejezetten az idős, nyugdíjas korosztályt célozzák meg. A termékbemutatók nem szűntek meg teljesen, és bár az ebéddel egybekötött, buszos túrák eltűntek a palettáról, amelyeken többszázezres, semmire sem jó termékeket sóztak a fogyasztókra, az új típusú, egészségügyi szűrővizsgálatokkal egybekötött termékbemutatók, vagy éppen az üdülési jog értékesítésének célközönsége egyértelműen az idősebb korosztály.

A legjobb védelem pedig az önvédelem. Azért, hogy ne kerüljünk bajba, ne verjenek át minket, ne bukjunk akár pár ezer, akár milliós összegeket, amelyek családunk, gyermekeink és unokáink életére is kihathat, tudatosnak kell lennünk. Tudatosan kell választanunk, fogyasztanunk, döntéseket hoznunk mindennapi vásárlásaink során, és nagyobb összeget igénylő beruházások esetén is. Ehhez próbál segítséget nyújtani a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének jelen kiadványa, amely online formában igyekszik minél szélesebb körű tájékoztatást adni elsősorban az idősebb korosztály számára. Ugyanakkor az ismeretek átadhatóak gyermekeink, unokáink számára is, akik ugyancsak aktív fogyasztói a XXI. századi, modern világunknak, így közvetetten nekik is szólnak soraink. Kiadványunkat minden nyugdíjas szervezet bátran használhatja. Fogyasztóvédelmi kiadvány nyugdíjasoknak_FEOSZ_2022. december

 A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a 2022/2023-as tanévben is meghirdeti évről évre sikeres programját a diákság részére, mely immár a X. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitábor.

Szövetségünk töretlen célja: a koruk folytán speciálisan védendő fogyasztóknak minősülő, általános- és középfokú intézmények tanulóinak fogyasztóvédelemmel történő megismertetése, szerepének bemutatása, tudatos fogyasztóvá nevelésük elősegítése új, eddig igénybe nem vett oktatási formák segítségével.

A pályázaton részt vehet Magyarország valamennyi általános- és középfokú oktatási intézménye. A tábor tervezetten 2023. május elején kerül megrendezésre 3 nap 2 éjszakás ott tartózkodással.

Az iskolák feladata az, hogy „Fogyasztóvédelmi Sulihét” keretében, az adott intézmény keretein belül 2023. február-március hónapban egy héten keresztül fogyasztóvédelemmel foglalkozzanak. Egy kötelező feladatot írunk elő, mégpedig egy rövid 2-3 perces videó elkészítése a fogyasztóvédelemről – ahogy a diákok látják. A többi az intézményekre van bízva, így sor kerülhet osztályfőnöki óra keretében megtartásra kerülő fogyasztóvédelmi oktatásra, fogyasztóvédelmi témájú pályaművek diákok általi elkészítésére, intézményi kereten belül lefolytatott fogyasztóvédelmi versenyre, fogyasztóvédelmi totóra, fogyasztóvédelmi témájú rajzpályázatra, egyéb, vonatkozó gyakorlati tevékenység megvalósítására.

A legjobb „Fogyasztóvédelmi Sulihét” pályázatokat benyújtó iskolák 14-18 év közötti tanulói és tanárai vehetnek részt a X. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitáborban, ahol a szállás és az étkezés-ellátás térítésmentes, azonban a pályázati feltételek nem teszik lehetővé az útiköltség térítését is, ezért ez utóbbit az iskolának/diákoknak kell állnia. A jelentkezett iskolákból 6-12 fő diák és kísérő pedagógus vehet részt a táborban.

A résztvevő iskolákat azáltal segítjük, hogy honlapunkon bárki számára elérhetővé teszünk egy fogyasztóvédelmi szakmai háttéranyagot, a korábbi évek gyakorlatától eltérve a fő hangsúlyt a digitális jogokra, a zöldállításokra, mesterséges intelligenciára helyezzük, de megtartva természetesen a jótállás, szavatosság, internetes vásárlás, békéltető testületek, panaszügyintézés témaköröket is. A szakmai háttéranyag elérhető innen: Szakmai háttéranyag-tömörített.

Jelentkezni nem szükséges előre az iskoláknak, de természetesen bejelenthetik indulási szándékukat a feosz@feosz.hu emailcímen, a rövid beszámolót és a 2-3 perces videókat, a táborban részt venni szándékozók létszámát 2022. április 10-ig várjuk a feosz@feosz.hu emailcímen.

 

A termékbiztonság rendkívül szerteágazó terület, amely arra vezethető vissza, hogy maguk a fogyasztási cikkek száma szinte felmérhetetlenül nagy, a használatuk különböző céllal, eltérő területen történik, és így a használat során előforduló veszélyek is változatosak. A termékbiztonság általános megfogalmazása is csak az alapvető, lényegi szempontokat tartalmazza, amely a jogi szabályozás alapját is képezi.

Ennek figyelembevételével egy áru akkor minősül biztonságosnak, ha a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét a rendeltetésszerű vagy az észszerűen várható használat mellett – ideértve a használhatóság időtartamát, valamint az üzembe helyezési, beszerelési, karbantartási előírások betartását – nem, vagy csak a rendeltetésszerű vagy észszerűen várható használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti.

A veszély kiküszöbölésének, a termékhasználat biztonságának biztosítása érdekében a piac minden résztvevőjének fontos szerepe és felelőssége van, így a gyártónak, a forgalmazónak, az államnak és végül a fogyasztónak is. Egy termék használata közben sokszor olyan veszély kockázata is előfordul, amelyre a fogyasztó nem gondol.

Maguk a veszély- és biztonsági tényezők többféle módon rendszerezhetőek. Az egyik a hatás jellegének megfelelő csoportosítás, amely szerint vannak mechanikai-fizikai, hő, kémiai, elektromos biológiai és radiológiai tényezők. Ezen hatások legjobban példákon keresztül illusztrálhatóak. Ilyenek az alábbiak:

• mechanikai-fizikai tényező az éles részek okozta vágás, hegyes sarkok okozta szúrás, nem megfelelő méretű játékalkatrészeknek a gyermekeknél okozott fulladás lehetősége,
• hőhatási tényező a nem megfelelően árnyékolt, működés közben magas hőmérsékletű alkatrészek vagy rövidzárlat miatt a vezeték felhevülése által okozott égési sérülés,
• kémia hatás a nem megfelelő növényvédő szerek vagy nehézfémet, mérgező illóanyagokat tartalmazó termékek okozta mérgezés,
• elektromos hatás egy elektromos fogyasztó nem megfelelő földelése, vagy a hiányos szigetelés okozta áramütés,
• biológiai hatás a nem megfelelően sterilizált és tartósított élelmiszerek okozta fertőzés,
• radiológiai hatás sugárzó anyaggal fertőzött területről származó élelmiszerek, faanyagok egészségkárosító hatása.

A fenti csoportosítást nem elméleti megfontolás adta, hanem az, hogy a fogyasztónak minden vásárlás alkalmával valamennyi veszélyeztetési lehetőség eszébe jusson és gondoljon a biztonság teljes körű megvalósítására.

Az áru/termék biztonsága a fenti hatásokat is figyelembe véve alapvetően az alábbi területen ítélhető meg (ezt itt is egy-egy példa szemlélteti).

• Összetétel – kozmetikai készítményeknél egyes termékalkotó összetevők a bőrön keresztül felszívódnak, ezért a jogszabályban tiltott vegyületek bekeverése kockázatot jelenthet az egészségre.
• Csomagolás – a nem megfelelően csomagolt törékeny termékek, (üvegáruk) termékek leejtése sérülést okozhat.
• Összeszerelésre vonatkozó előírás – nem készre gyártott bútoroknál a fogyasztó a gyártó által meghatározott módon végzi el a szerelést, biztosítania kell a stabilitást, ezért alapvetően fontos az előírás megfelelősége.
• Beszerelés, karbantartás – gázzal működő háztartási berendezések beszerelésének szakszerűsége (gázszivárgás kiküszöbölése), annak rendszeres ellenőrzése és karbantartása (a tökéletes égés biztosítása és a szénmonoxid keletkezésének megakadályozása) a biztonságosság fontos összetevője.
• A felhasználás módja és más termékekkel való együttes használat hatása – gyógyszereknél a dózison, az alkalmazás gyakoriságán és idején kívül fontos értékelni más gyógyszerek és anyagok (alkoholfogyasztás) együttes hatását.
• Külső megjelenés – játék megjelenésű öngyújtók égési sérüléseket okozhatnak a gyerekeknek.
• Címkézés – a tájékoztató címkéken közölt utasítások téves értelmezéséből eredő helytelen használat veszélyforrást jelenthet.
• Használati és kezelési útmutató – a termékhez adott útmutató a rendeltetésszerű és biztonságos használatot szolgálja, pl. a karácsonyfa fényfüzéreknél a beltéri vagy kültéri rendeltetés nem közlése veszélyforrás.
• Hulladékkezelés – kiürült dezodorflakon tűzbe dobáskor felrobbanhat.
• A fokozott veszélynek kitett, gyermek- és az időskorú fogyasztók védelme – a gyermek vízi játékoknál, „úszógumiknál” figyelmeztetés a felnőtt felügyeltének szükségességére.

A fogyasztónak fűződik legfontosabb érdeke a biztonsághoz. Erre való tekintettel vásárláskor, a termék kiválasztásakor a fogyasztó számára elsődleges szempontnak kell lennie a biztonság mindenkori tudatos vizsgálata. Fontos annak értékelése, hogy a használati környezet egyedi feltételeit is kell vizsgálni, mivel az egyedi használati feltételek módosíthatják, esetleg rontják az általánosan elfogadható biztonságot.

Fontos megjegyezni, hogy egyetlen termék sem nyújt 100 %-os biztonságot, mindegyiknek van/lehet valamilyen egészségkárosító hatása. (Pl. Biztonságosnak gondolt, esztétikai funkciót, élményt nyújtó és művészeti értéket hordozó vázát is leverhetünk a polcról, ezzel sérülésünket okozva.) Azt is meg kell jegyezni, hogy a gyártó nem láthatja előre valamennyi fogyasztó viselkedését a termék használata során. Ennek ellenére megpróbálja figyelembe venni azt is, hogy nem minden esetben rendeltetésszerű a termék használata és a használati tanácsok nem kerülnek maradéktalanul betartásra. A gyártó sokszor gondol rá és figyelembe veszi a fogyasztó gondatlanságát, megoldva az ilyenkor fennálló veszély kiküszöbölését. Példaként megemlíthető, hogy egy vízforraló kialakítása során tekintettel vannak arra, és azt is figyelembe veszik, hogy a használati útmutatóban leírtakkal ellentétben a fogyasztó néha „túltölti” a víztároló edényt, ezért forrás közben kifolyik belőle a víz. Ugyanakkor ilyenkor sem folyik be a víz olyan helyre, ahol rövidzárlatot, esetleg áramütést okozna.

Az sem jelenthető ki általánosan érvényesnek, hogy a műszaki-tudományos fejlődés egyre biztonságosabb termékeket eredményez, hiszen újabb és újabb, jobb vagy a korábbitól eltérő szolgáltatást biztosító termékeket fejlesztenek ki, amelyeknél még nem ismertek a fogyasztói szokások, így azok a fejlesztés során nehezen vehetőek figyelembe.

Mivel a fogyasztó nincs abban a helyzetben, hogy a biztonságosság mértékét minden esetben és teljes terjedelemben meg tudná ítélni és annak figyelembevételével hozhatná meg vásárlási döntését, a biztonsághoz kapcsolódó jogi háttér meghatározása, valamint az előírások betartásának ellenőrzése az állam és hatóságai feladata és felelőssége. Ez azt jelenti, hogy az állam a fogyasztó helyett, az ő támogatásukra lép fel a piacon.

Ahhoz, hogy ennek a feladatnak az ellátását megkönnyítsék, az Európai Unióban létrehozták a gyártó által megvalósított termékbiztonság ellenőrzési és dokumentálási rendszert. Megalkották a CE jelölést (Conformité Européenne = európai megfelelőség), amely megkönnyíti a piacfelügyeleti ellenőrzést, és segíti a nem megfelelő termékek kiszűrését. A CE jelölés egy jelzés a hatóságok felé arról, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó előírásoknak és követelményeknek, így joggal feltételezhető, hogy biztonságos. A CE jelölés jogszerű alkalmazásához a gyártónak, a termék típusától függően, különböző feltételeket kell teljesítenie: műszaki dokumentáció összeállítása, termékvizsgálat (típusvizsgálat), tanúsítás, minőségügyi rendszer működtetése, szükség esetén akkreditált vizsgáló laboratórium, tanúsító, valamint kijelölt szervezet bevonásával. Ez a jelzés a fogyasztónak is fontos információt jelent, mégpedig azt, hogy a termék nagyon nagy valószínűséggel biztonságos.

Összefoglalva, a termékbiztonság megvalósításában –, amely a műszaki-technológiai fejlődés következményeként állandóan változik – a piac valamennyi szereplőjének fontos feladata van, különösen a fogyasztónak jól felfogott érdeke a termékbiztonság ellenőrzése a saját biztonsága érdekében.

Elindult az e-bejelentő szolgáltatás, mellyel a közműátírás és megváltozott adatok bejelentése néhány kattintással, egyetlen online felületen is elintézhető az e-bejelento.gov.hu oldalon, vagy személyesen az ország bármelyik kormányablakában. Nem szükséges tehát külön-külön felkeresni a közműcégeket, ezt az e-bejelentő elvégzi.

Az e-bejelentő szolgáltatás díjmentes, egyszerű és gyors ügyintézési lehetőség. A szolgáltatás lényege, hogy egy informatikai felületen keresztül be lehet jelenteni az adatváltozást, illetve el lehet intézni a közművek átíratását.

Adatváltozás bejelentése: Személyes adatok (név, lakcím, elérhetőség) megváltozását lehet bejelenteni, így nem csak lakcímváltozás esetén tudják igénybe venni, hanem például névváltozás esetén is, legyen az akár házasságkötés következménye, vagy bármilyen más okból. Fontos, hogy akkor is bejelenthetőek a megváltozott kapcsolattartási adatok (e-mail cím, telefonszám, levelezési cím), ha nem a bejelentő áll közvetlenül szerződésben a szolgáltatóval, de ő van megjelölve díjfizetőként (pl. bérleti szerződés alapján).

Felhasználóváltás bejelentése: A tulajdonosváltással (pl. adásvétel, öröklés, ajándékozás) vagy csupán szerződőváltással (pl. bérlet, haszonélvezet, használati jog átengedése) járó közműátírás egyaránt elvégezhető az e-bejelentőn keresztül (online vagy kormányablakban) a kiválasztott közüzemi szolgáltatók felé. A közműátírás intézhető új szerződőként, régi szerződőként vagy akár meghatalmazottként eljárva is.

Korábban fel kellett keresni minden olyan közmű céget, vagy más szolgáltatót, és az ügyfélszolgálaton keresztül külön-külön kellett ezeket a bejelentéseket megtenni. Jelenleg több mint harminc olyan közműcég van, amely már csatlakozott az e-bejelentőhöz. Akik a rendszerben benne vannak, az ő esetükben elegendő csak ezen a rendszeren keresztül ezt az adatváltozást egyszer bejelenteni, és valamennyi közműcég megkapja ezeket az adatokat felhatalmazás alapján.

Természetesen, ha esetleg olyan közműcéggel állunk kapcsolatban, aki még nem csatlakozott, ott sajnos a régi mechanizmus alapján kell eljárni. Fontos tudni, hogy egyelőre a csatlakozott áram-, víz-, gáz- és távhőszolgáltatások esetében van lehetőség igénybe venni ezt a szolgáltatást, de folyamatban van a telekommunikációs szolgáltatók csatlakozása is.

Hogyan lehet igénybe venni?

Az e-bejelentő szolgáltatásait jelenleg a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) valamely azonosítási megoldásával (pl. Ügyfélkapuval) és a hozzá tartozó tárhellyel rendelkező magánszemélyek vehetik igénybe a https://e-bejelento.gov.hu weboldalon keresztül.

A gépjárműhasználók körében nem ismeretlen fogalom a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, vagy röviden kgfb, de a jogi kacifántos szövegekben még így is sokszor el lehet veszni. Ennek segítésére jelen írásunkban az alapvető szabályokról kívánunk egy rövid áttekintést nyújtani.

 Kinek és mikor kell megkötnie a biztosítási szerződést?

Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani, azaz a gépjárművek üzemben tartóit biztosítási kötelezettség terheli. Fontos kitétel, hogy ha a gépjárműnek a bejegyzett tulajdonosa mellett üzemben tartója is van, akkor a biztosítási kötelezettség az üzemben tartót terheli.

A biztosítási kötelezettség a gépjármű forgalomba helyezésétől a gépjármű forgalomból történő kivonásáig áll fenn.

A gépjármű tulajdonjogának átszállása esetén (pl. adásvétele vagy ajándékozása) az új üzembentartó (tulajdonos) a tulajdonjog átszállását követően, a tulajdonos változásának napjától köteles a kötelező felelősségbiztosítást haladéktalanul megkötni.

Az üzemben tartó halála esetén – amennyiben nem marad a gépjárműnek tulajdonosa – a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig hatályban tartható, ha a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja. Ha a hatályban történő fenntartásra az itt írtak szerint nem kerül sor, akkor a biztosítási kötelezettség a gépjármű új üzemben tartóját a hagyatéki eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését követő naptól terheli.

A biztosítási szerződés megszűnése

A biztosítási szerződés határozatlan időtartama jön létre, azt az éves biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), legalább 30 nappal megelőzően írásban lehet felmondani. A felmondást viszont úgy kell megküldeni a biztosító részére, hogy az még a határidő előtt megérkezzen hozzá, különben a biztosítás további egy évre meghosszabbodik.

A biztosítási időszakon belül – törvényben meghatározott eseteken túl – a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg. Vagyis a biztosítási időszak alatt az adott gépjárműre az üzemben tartó más biztosítóval nem köthet szerződést, az így megkötött (rákötött) szerződés érvénytelen lesz!

A szerződés külön jognyilatkozat nélkül, érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása (pl. adásvétel) esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.

A fentieken túl a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt is megszűnhet, ha az esedékes biztosítási díj a biztosító erre történő figyelmeztetését is tartalmazó fizetési felszólítása ellenére a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridő alatt sem kerül megfizetésre.

 A fedezetlenségi díj

A fedezetlenségi díjat a gépjármű üzemben tartójának kell megfizetnie a biztosítási kötelezettség díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára, vagyis arra az időszakra, mikor a gépjármű nem rendelkezett kötelező felelősségbiztosítással.

A fedezetlenségi díj befizetése semmilyen szolgáltatásra nem jogosít, ez az utólagosan befizetett összeg a fedezetlenség, a biztosítatlanság szankciójának tekinthető, ami a biztosítási szerződés mielőbbi megkötésére hivatott ösztönözni az üzemben tartókat.

Az elmúlt időszakban több alkalommal is változtak a hibás teljesítéssel összefüggő szabályok, legyen szó akár a határidőkről, a különböző jogok érvényesíthetőségéről, vagy az értékhatárokról. Szeretnénk egy kis segítséget nyújtani a különböző időszakban vásárolt termékekre vonatkozó szabályozásról.

Első és legfontosabb alaptétel, hogy jelen cikkünk is kizárólag a fogyasztó és vállalkozás között kötött szerződésekre vonatkoznak, így a vásárló minden esetben természetes személy. Céges vásárlásokra ezek a szabályok nem, vagy eltérő formában vonatkoznak.

2021. január 1. előtti vásárlás esetén

Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Kellékszavatossági, illetve jótállási igénye alapján a jogosult (vevő) választása szerint

• kijavítást vagy kicserélést igényelhet, vagy
• az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, 
• a hibát a kötelezett költségéremaga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy
• a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a törvényben foglaltak szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak (vevőnek) a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

Fontos kiemelni, hogy jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. 

A kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a jogosult (vevő) által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosult (vevő) érdekeit kímélve kell elvégezni. Törekedni kell arra, hogy a kijavítás vagy kicserélés 15 napon belül megtörténjen.

A szavatossági idő a vásárlástól számított 2 év, ezen időszakon belül azonban az első hat hónapban vélelmezni kell, hogy a vásárlás után felismert hibát nem a fogyasztó használata okozta.

A jótállás időtartama a kötelező jótállásra vonatkozó rendeletben meghatározott termékkörökre 1 év.

2021. január 1. utáni vásárlásra vonatkozó módosítások

A jótállás időtartama az eddigi kötelező 1 év helyett, 1, 2, 3 évben kerül meghatározásra az eladási ár függvényében:

-10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,

-100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,

-250 000 forint eladási ár felett három év.

A fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.

A jótállásból eredő jogok érvényesíthetőségének nem tehető feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása.

Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a termék vételárát nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

Ha a kötelező jótállás alá eső fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a termék vételárát a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

Fontos kiemelni, hogy ezen nyolc napos kijavítási/kicserélési határidők, illetve a háromszori sikertelen kijavítást követő csere nem vonatkoznak az elektromos kerékpárra, elektromos rollerre, quadra, motorkerékpárra, segédmotoros kerékpárra, személygépkocsira, lakóautóra, lakókocsira, utánfutós lakókocsira, utánfutóra, valamint motoros vízi járműre.

Bővült a kötelező jótállás alá eső termékek köre:

-nyílászárók 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen ablak, kül- és beltéri ajtó, garázsajtó;

-árnyékolástechnikai eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen kézi vagy motoros meghajtású redőny, reluxa, napellenző, szalagfüggöny;

-kaputelefon, riasztóberendezés, kamerás megfigyelőrendszer 10 000 Ft eladási ár felett;

-garázskapu és egyéb kapu meghajtás, vezérlés 10 000 Ft eladási ár felett;

-zuhanykabin, kád, csaptelep 10 000 Ft eladási ár felett;

-napkollektor, napelemrendszerek 10 000 Ft eladási ár felett;

-játék hoverboard, játék elektromos roller, játék drón 10 000 Ft eladási ár felett;

-külön jogszabályban nyílt kategóriába sorolt drónok 10 000 Ft eladási ár felett.

2022. január 1. utáni vásárlás

A szavatossági idő a vásárlástól számított 2 év marad, azonban ezen időszakon belül 1 évig kell vélelmezni, hogy a vásárlás után felismert hibát nem a fogyasztó használata okozta.

A kellékszavatosság kiterjed a digitális szolgáltatásokra is.

A kellékszavatossági jogok közül a fogyasztó a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt.

A fogyasztó kellékszavatossági jogai között akkor is jogosult – a szerződésszegés súlyához igazodva – az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelni, vagy az adásvételi szerződést megszüntetni, ha a vállalkozás nem végezte el a kijavítást vagy kicserélést, vagy ismételt teljesítési hiba merült fel, annak ellenére, hogy a vállalkozás megkísérelte az áru szerződésszerűvé tételét.

Ahogy már korábban felhívtuk a figyelmet, ismét lesznek fogyasztóvédelmi iskolai pályázataink, melyek felhívása itt a honlapon is elérhető. A felkészülés megkönnyítése érdekében elkészítettük a szakmai háttéranyagot. Jó munkát kívánunk hozzá!

Fogyasztóvédelmi pályázatokhoz szakmai háttéranyag

Megjelent a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége kiadásában a Tudatos Fogyasztóvédelem című ingyenes fogyasztóvédelmi újság, mely online változata a www.feosz.hu oldalon is elérhető. Az újság az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával jött létre. Sok érdekes cikk vár az olvasókra, így például a javító-karbantartó szolgáltatásokról is olvashatnak benne.

Sokszor előfordul ugyanis, hogy a megvásárolt termékre már lejárt a jótállás, és persze természetesen elromlik. Kihívjuk a szerelőt, aki jó esetben ki tudja javítani a hibát. De mi történik akkor, ha ezt követően rövid időn belül ismét hibába ütközünk?

Létezik az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról is szabály, mely szerint, ha a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés tárgya a fogyasztó által megrendelt, a jogszabály mellékletében felsorolt javító-karbantartó szolgáltatás, és a szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja, a szolgáltatást nyújtó vállalkozást jótállási kötelezettség terheli.

Mely szolgáltatásokat nevesíti a jogszabály melléklete?

– Lakás-karbantartási és -javítási szolgáltatások.

– Háztartási gépek és készülékek javítása.

– Barkács- és kerti szerszámok javítása.

– Személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása.

– Audiovizuális, fotó-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása.

– Gyógyászati segédeszközök javítása.

– Telefon- és telefax-berendezések javítása.

– Hangszerek javítása.

– Órák javítása.

A jótállás időtartama hat hónap. Ez a határidő a szolgáltatás elvégzése után a dolognak a fogyasztó részére való átadásával, vagy – ha az üzembe helyezést a vállalkozás végzi – az üzembe helyezés napjával kezdődik.

Sajnos el szokott maradni, de a vállalkozás a szolgáltatás díjának átvételekor vagy a dolognak a fogyasztó részére történő átadásakor jótállási jegyet köteles a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. Fontos tudni, hogy a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot/számlát/nyugtát a fogyasztó bemutatja.

Amennyiben bejelentjük jótállási igényünket az elvégzett szolgáltatás hibája miatt, akkor a vállalkozás a dolgot kijavításra elismervény ellenében köteles átvenni. Az elismervényen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, a dolog azonosításához szükséges adatokat, a dolog átvételének idejét és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti.

Ha pedig a hibás teljesítés folytán a kijavítandó dolog elszállítása vagy visszaszállítása szükséges, erről – járművek, továbbá a 10 kg-nál kisebb tömegű és tömegközlekedési járművön szállítható dolgok kivételével – a vállalkozás köteles gondoskodni. Amennyiben az el-, illetve visszaszállítást a vállalkozás elmulasztja, azt a vállalkozás költségére a fogyasztó is elvégezheti vagy elvégeztetheti.

 A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége Dr. Geri István textilvegyész szakértő vezetésével értékelte tudományos mérésekre, publikációkra támaszkodva a jelenlegi járvány miatt használatban lévő maszkokat. A SARS-CoV-2 vírus megjelentését követően, a kezdeti tanácstalanság időszakában eltérő vélemények jelentek meg szakemberektől a maszk használatáról és hasznosságáról. Volt, aki haszontalannak, sőt egyenesen károsnak tartotta a hordását, mert, hogy nem véd, sőt ellenkezőleg, segíti a vírus terjedését, mások viszont szorgalmazták a használatát, a „te maszkod véd engem, az én maszkom véd téged” szlogen szerint. Végül a maszk használatának hasznossága bebizonyosodott.

Először nézzük meg magát a vírust! Függetlenül attól, hogy a tudósok máig nem egyeztek meg abban, hogy a vírus élőlény-e vagy az élet határán van, esetleg élettelen rendszer, a maszk használata szempontjából fontos a mérete.

A vírus mérete is intervallumban adható meg, amely a mérések szerint 80 nm-130 nm közötti (az nm, 1 nanométer, a méter 1 milliárdod része). Ha ebből az értékből indulunk ki, akkor olyan szűrőt kellene kialakítani a maszk anyagaként, amelyben a nyílások mérete valamivel kisebb. mint 80 nm, hogy a vírusrészecskék fennakadjanak rajta. Viszont azt is tudjuk, hogy a vírus mikro-cseppekben és aeroszol részecskékben vagy hozzájuk tapadva „utazik” a levegőben. A kilélegzett, kiköhögött vagy tüsszentéssel kijuttatott folyadékcseppek mérete széles határok között mozog, vannak 10000 nm-nél nagyobbak és kisebbek, egészen nano-méretig. A kisebbek az aeroszol kategóriába tartoznak. Köhögéssel kb. 2 m-re, tüsszentéssel 6 m-re is eljut a vírus az aeroszollal.

Korábban házilag, különböző textíliából készítettek maszkot, valamint elérhetőek voltak a sebészeti maszkok és a respirátor maszkok. A pandémia kezdetén hasznos vizsgálatokat publikált a University of Edinburgh a különböző anyagok hatékonyságáról. A hagyományos szöveteknél vagy hurkolt termékeknél hatékonyabban szűrnek a nem szőtt textíliák (vlies) anyagok és az ún. nanotextíliák, amelyekben az elemi szálak és a nyílások mérete 100 nm körüli.

A szűrési hatékonyság szabványos vizsgálatához használt aeroszol részecskék átlagos mérete 300 nm. A FFP1 jelzésű respirátornak ki kell tudnia szűrni a részecskék legalább 80%-át, a FFP2-nek a 94%-ot, az N95 és KN95-nek a 95%-ot, az FFP3-nek pedig a 99%-ot.

A jelenleg Magyarországon a fogyasztók nagytöbbsége a sebészeti maszkokat használja.

Ennek hatékonysága viszont 55%. Több országban előírásra került az FFP2 respirátorok használata.

A Prágai Műszaki Egyetem kutatói rámutattak, hogy a maszk kialakítása, formája legalább annyira fontos, mint az anyaga, mert ha a széle nem illeszkedik pontosan az archoz, akkor a réseken nagy sebességgel áramló fertőzött levegő ferőzésveszélyt jelent.

A kérdés fogyasztóvédelmi, de természetesen egészségügyi szempontból is fontos, hogy melyik maszk jó. A számok egyértelműen azt mutatják, hogy az FFP2 maszkok használata sokkal jobban véd a vírusok ellen, mint a sebészeti maszkok. 

 Ezért a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége felhívja a fogyasztók figyelmét minimálisan az FFP2 maszkok használatára. Célszerű az FFP2-es maszkok használata, amelyet gondosan illesztünk fel az arcra, a legkisebb réseket is megszüntetve.