Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2021. november 23-ra összehívta a Tanács ülését.  A FEOSZ tagszervezetei, illetve más társadalmi szervezetek jelen lévő képviselői azt követően, hogy meghallgathatták a minisztérium helyettes államtitkárának beszámolóját az elmúlt egy év sikeres hatósági eredményeiről, lényeges kritikai megjegyzéseket is megfogalmaztak.

Az elmúlt időszakban sajnos a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek „jelentős leépítése” történt az állam részéről, azaz nem a fogyasztóvédelmi törvényben meghatározott feladataikra történt a jelentősen lecsökkentett pályázati források meghirdetése. Ez is témája volt a Fogyasztóvédelmi Tanács november 23-ai ülésének, annak hangsúlyozása mellett, hogy a Tanács nem a 2011-ben elfogadott Kormány határozat pontjainak megfelelően működik.

Sokkal több párbeszédre, az érvek ütköztetésére lenne szükség a kiszolgáltatott fogyasztók védelme érdekében. Szükséges egy: ”egy csatornás fogyasztóvédelem kialakítása”, mert a fogyasztók nem tudják, hogy a fogyasztóvédelem alatt kit is kell valójában érteni, kitől milyen segítséget kaphatnak. Sokkal nagyobb segítséget kell nekik nyújtani a jelenleginél. Ki kell emelni azt is, hogy az ITM alá tartozó fogyasztóvédelmi hatóság mellett más fontos szereplői is vannak a hazai fogyasztóvédelemnek.

Elhangzott: nem férhet kétség, hogyha az állam komolyan gondolja a fogyasztóvédelmet, akkor mindenképpen a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek szerepének újbóli megerősítése szükséges, és párhuzamosan a kereskedelmi és iparkamarákhoz telepített békéltető testületek függetlenségének kialakítása is fontos célként kell megjelennie, a jelenlegi szervezeti, irányítási beágyazódás helyett. Az európai uniós irányelvvel összhangban a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek képviselőinek jelenléte, választás útján a békéltető testületekben elengedhetetlen. Ez 1999-től 2019. december 31-ig biztosítva volt!  Jelenleg az MKIK és a miniszter dönti el, ki lehet békéltető testületi tag. 

Nyugat Európában biztosított a független fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek működése, hiszen egy jól működő államnak is ez az érdeke. 

Ebben sajnos itthon változások álltak be 2016-17-től. Az állam dominanciája nyilvánvaló lett, ez érthető is bizonyos fogyasztóvédelmi kérdésekben, de párhuzamosan a fogyasztók hangjának elnémítása beláthatatlan folyamatokat indított el. Erről szó volt, és hangot is adtak a Fogyasztóvédelmi Tanács ülésén a társadalmi szervezetek képviselői, oly annyira, hogy több fogyasztóvédelmi szervezet képviselője is világosan kifejtette, hogy nem biztosított az utánpótlás, a fiatalokat nem lehet már bevonni a munkába, mivel semmilyen egzisztenciát nem tudnak nyújtani a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek, ahogy ezt tették még 6-7 évvel ezelőtt is. A fogyasztóvédelemhez, így a tanácsadáshoz, eljárások indításához megfelelő szakmai tudás szükséges, ezt a munkát nem lehet ” társadalmi munkában” végezni.

A fogyasztóvédelemben a függetlenség megtartásának érdekében az államnak kell biztosítani a működéshez szükséges forrásokat. Ez most nem biztosított. A békéltető testületekből a fogyasztóvédelmi szervezetek által jelölt személyek választásának megszüntetése is – a fogyasztóvédelmi törvényben meghatározott feladatokhoz kapcsolódó pályázati feltételek, kiírások megszüntetése mellett – világossá tette, hogy az állam miként tekint, és mit vár a fogyasztóvédelem civil szervezetektől. Nem késő, már ameddig lehet, gyökeresen megváltoztatni az állam fogyasztóvédelmi politikáját.

A kemény kritikai megjegyzések mellett azonban nem szabad elfelejteni, hogy az Innovációs és a Technológiai Minisztérium, a korábban a FEOSZ által elkezdett fogyasztóvédelmi oktatási programot hatékonyan tovább tudta fejleszteni és örvendetes, hogy a lehetőség nyílt a Tudatos Fogyasztóvédelem c. újság megjelentetésére, és folytatódhat a gyerekek részére lassan 10 éve meghirdetésre kerülő sulitáborok megrendezése is.

Elhangzott, hogy milyen sokat tett és tesz a fogyasztók érdekében a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Nemzeti Bank is, sajnálatos, hogy nem a súlyuknak megfelelően vesznek rész a fogyasztóvédelem koncepciójának, politikájának kialakításában.

Konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a fentieken túl a jelen lévő fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek képviselői, így többek között a fenntarthatóság kérdése is naprendre került amellett, hogy szükséges a lehető leggyorsabban a 373/2021 Kormányrendelet – jövő év elején történő hatályba lépése miatt – értelmezése és a fogyasztók és vállalkozások részére tájékoztatás nyújtása.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat esetén a békéltető testületeknek hatáskört kell biztosítani, hogy ezzel összefüggésben a konkrét egyéni jogvitában dönthessenek, ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a fogyasztó vagyoni érdekét érintette.

A közüzemi és temetkezési szolgáltatók ÁSZF-jeinek – törvényben előírt – civilek általi kötelező véleményezéséhez források biztosítása szükséges.

A jövőre elkezdődő implementálási folyamatoknál a képviseleti kereseteknél a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek bevonása a jogszabály-alkotásba és a jogalkalmazási gyakorlati kérdésekbe elengedhetetlen.

A webáruházak létrehozásnak szigorúbbá tétele, az előzőekben részletesen érintett fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteket érintő pályázati feltételek megváltoztatása, fogyasztóvédelmi hatósági eljárás indítása a csodát ígérő termékek esetében sem maradhat el.

Az egyes élelmiszerek hatósági árának napirendre tétele, figyelemmel arra, hogy az üzemanyag áránál ez már megtörtént, más fogyasztóvédelmi hatóságok fontos híreinek megjelenítése a www.fogyasztovedelem.kormany.hu-n, és nem utolsó sorban kevésbé bulváros címek megjelentetése az említett portálon – szintén egy volt az elhangzott javaslatok közül.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége, mely 2001 óta működik, bízik benne, hogy a fogyasztóvédelem átalakítása hamarosan napirendre kerül, annak ellenére, hogy az ITM által elfogadott szakmapolitikai programban közvetetten világosan lefektetésre került, hogy a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek szerepének csökkentése a cél.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a 2021/2022-es tanévben is meghirdeti évről évre sikeres programjait a diákság részére. Ezek a programok a „Fogyasztóvédelmi Sulihét”, IX. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitábor, valamint Országos Fogyasztóvédelmi Rajzpályázat.

Szövetségünk pályázatainak célja: a koruk folytán speciálisan védendő fogyasztóknak minősülő, általános- és középfokú intézmények tanulóinak fogyasztóvédelemmel történő megismertetése, szerepének bemutatása, tudatos fogyasztóvá nevelésük elősegítése új, eddig igénybe nem vett oktatási formák segítségével.

Mindegyik pályázaton részt vehet Magyarország valamennyi általános- és középfokú oktatási intézménye.

-„Fogyasztóvédelmi Sulihét” esetében a feladat az, hogy az adott intézmény keretein belül 2022. február-március hónapban egy héten keresztül fogyasztóvédelemmel foglalkozzanak. Egy kötelező feladatot írtunk elő, mégpedig egy rövid 2-3 perces videó elkészítése a fogyasztóvédelemről – ahogy a diákok látják. A többi az intézményekre van bízva, így sor kerülhet osztályfőnöki óra keretében megtartásra kerülő fogyasztóvédelmi oktatásra, fogyasztóvédelmi témájú pályaművek diákok általi elkészítésére, intézményi kereten belül lefolytatott fogyasztóvédelmi versenyre, fogyasztóvédelmi totóra, fogyasztóvédelmi témájú rajzpályázatra, egyéb, vonatkozó gyakorlati tevékenység megvalósítására, pl.: rímes vers írása, békéltető testületi formanyomtatvány kitöltése, írásos nyilatkozatok megírása a szavatossági-jótállási, indokolás nélküli elállási jog gyakorlása érdekében.

A videók közül a legjobb hármat elkészítő diákok és felkészítő tanáruk nyereményben részesül, a legtöbb videót készítő iskola pedig különdíjat kap.

–IX. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitábor: A legjobb „Fogyasztóvédelmi Sulihét” pályázatokat benyújtó iskolák tanulói és tanárai vehetnek részt a táborban, ahol a szállás és az étkezés-ellátás térítésmentes, azonban a pályázati feltételek nem teszik lehetővé az útiköltség térítését is, ezért ez utóbbit az iskolának/diákoknak kell állnia.

A tábor a Balaton északi partján fekvő Zánkán kerül megrendezésre, az Erzsébet Üdülőközpont és Tábor Zánka ad otthont a résztvevőknek 3 nap 2 éjszakás ott tartózkodással, tervezetten 2022. május végén-június elején.

– Országos Fogyasztóvédelmi Rajzpályázat: Az Országos Fogyasztóvédelmi Rajzpályázat keretén belül a diákoknak feladatként ki kell választani azt a fogyasztóvédelmi területet az alábbi két fogyasztóvédelmi témakör közül, amelyben rajzpályázatukat be kívánják nyújtani:

– Átvertek vagy tönkrement? (témakör: szavatosság, jótállás)

– Tudatosság az interneten (témakör: internetes vásárlás)

Ezt követően szükséges a rajz, illetve rajzok elkészítése a megadott méretben (szabadon választható méretek: A2, A3, A4, A5) papír alapon, majd ez után azt meg kell küldeniük a Szövetségnek postai úton, egyúttal CD- (vagy DVD-) mellékletben is vagy más, rögzítésre alkalmas elektronikus formátumban.

A fenti kettő témakör jelenti egyúttal az Országos Fogyasztóvédelmi Sulirajzverseny két kategóriáját is, amelyekre a diákok önállóan és egyénileg pályázhatnak (feltüntetve a rajzok hátoldalán nevüket, életkorukat, lakcímüket, elektronikus elérhetőségüket, a kiválasztott versenykategóriát, felkészítő tanáruk nevét és elektronikus elérhetőségét, oktatási intézményük nevét és székhelyét).

Egy diák csak egy kategóriában összesen egy darab fekete-fehér vagy színes rajzzal pályázhat. A rajzoknak minden esetben kézzel kell elkészítésre kerülniük (például: színes ceruzával, zsírkrétával vagy épp festékkel), az elektronikusan kinyomtatott és így postai úton beküldött anyagokat nem vesszük figyelembe a vetélkedő során. Ugyanakkor – az előre meghatározásra került két különböző pályázati kategóriát kivéve – a diákok szabad kezet kapnak a rajzolás tárgyát, illetve témáját, valamint módját illetően, az lehet akár egy grafika, festmény vagy szénrajz vagy metszet is, benne alkalmazhatnak szöveges feliratokat.

A jelentkezőknél csak és kizárólag azt a megkötést alkalmazzuk, hogy a vetélkedőben 14-18 éves tanulók vehetnek részt.

A pályázaton résztvevő és a legszínvonalasabb pályázati anyagokat benyújtó diákok és egy-egy felkészítő tanáruk díjakban részesülnek a verseny Budapesten megtartásra kerülő Ünnepélyes Díjátadóján oly módon, hogy kategóriánként, a beérkezett legjobb rajzok közül az első hármat részesítjük nyereményben (és az egyes felkészítő tanárokat). Különdíjban részesül pedig az az oktatási intézmény, amelyből a legtöbb diák vesz részt a vetélkedőben.

A résztvevő iskolákat azáltal segítjük mindegyik pályázat során, hogy honlapunkon bárki számára elérhetővé teszünk egy fogyasztóvédelmi szakmai háttéranyagot, a korábbi évek gyakorlatától eltérve a fő hangsúlyt a digitális jogokra, és a megváltozott jótállás szabályokra helyezzük, de megtartva természetesen a jól bevált totó és egyéb részterületeket is.

Jelentkezni nem szükséges előre az iskoláknak, de természetesen bejelenthetik indulási szándékukat a feosz@feosz.hu emailcímen, a feladatokat 2022. február-március hónapban kell elvégezni. A rajzok esetében a pályamunkákat 2022. április 15-ig várjuk a feosz@feosz.hu emailcímen, valamint a 1191 Budapest Üllői út 178. postai címen, a rajzpályázat pályázati kiírása itt érhető el. Feosz Rajzpályázat pályázati felhívás

A Fogyasztóvédelmi Sulihét, Országos Fogyasztóvédelmi Sulitábor kapcsán pedig a rövid beszámolót és a 2-3 perces videókat várjuk ugyanezen határidőn belül. A teljes pályázati kiírás itt érhető el. FEOSZ Sulitábor pályázati felhívás

Készült az Innovációs és Technológiai  Minisztérium támogatásával.

Nem közismert a fogyasztók körében sem, ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy felhívjuk mindenki figyelmét, hogy kihez, mikor és miért fordulhat, ha fogyasztóvédelmi problémája, panasza van és a vállalkozással nem sikerül rendezni a vitát. Különösen fontos ez a folyamatos leárazásokra, akciókra és a közelgő ünnepekre tekintettel is!

A fogyasztók még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy milyen ügyben kihez lehet fordulni, kitől várható érdemi segítség a hatályos jogszabályok figyelembevételével. Egy szót használnak ehhez: a fogyasztóvédelemhez fordulnak. De kik ők valójában, milyen szervezetekről, állami szereplőkről lehet beszélni?

 Ráadásul sokan azzal sincsenek tisztában, hogy Magyarországnak van egy, az Innovációs és Technológiai Minisztérium által elfogadott fogyasztóvédelmi szakmapolitikai program, amely kijelölte a fogyasztóvédelem legfontosabb céljait, mind rövid, mint hosszútávra. 

A szakmapolitikai program tartalmazza a fogyasztóvédelem alapjainak meghatározását, célját, a fogyasztóvédelmi hatóság, azaz a fogyasztóvédelmi feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek és békéltető testületek által ellátott fogyasztóvédelmi feladatokhoz kapcsolódó helyzetértékelését.

A szakmapolitikai program az élelmiszer termékek és pénzügyi szolgáltatások kivételével a fogyasztóvédelem (úgynevezett non-food termékek és szolgáltatások) teljes körét öleli fel- hangsúlyozza az ITM.

De a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Nemzeti Bank, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal is rendelkezik külön fogyasztókat érintő programmal, azaz az ITM-en kívül rengeteg szereplő lát el nagyon fontos feladatokat a fogyasztók védelmében.

Ebből is jól látható, hogy a fogyasztóvédelem hatósági oldalról is nagyon sok tényezős. Ugyanakkor a klasszikus általános fogyasztóvédelmi hatóság irányítását jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztérium látja el a kormányhivatalok segítségével, miután megszüntetésre került a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság.

A fogyasztóvédelem feladatait rögzítő szakpolitikai program irányai, alapelvei hosszútávra 5-10 évre, a végrehajtást célzó feladatok rövid- és középtávra, 1-3 évre szólnak.

Öt, jól körülhatárolt stratégiai cél került meghatározásra:

1. átlátható, kiszámítható, a fogyasztói jogok érvényesülését biztosító, intézményi és szabályozási környezet kialakítása;
2. a fogyasztóvédelmi ellenőrzések hatékonyságának erősítése, eredményesebb fellépés a fogyasztás és biztonság szempontjából kiemelt területeken;
3. a fogyasztók és vállalkozások segítése, támogatása, a tudatosság szintjének erősítése;
4. a digitális világ kihívásainak való magas szintű megfelelés az új technológiák és trendek jelentette fogyasztóvédelmi kihívások elemzése és a digitális kor újszerű, sok esetben még szabályozatlan területein a fogyasztók biztonságát garantáló fellépés folytán;
5. a fogyasztóvédelem eszközrendszerének digitalizálása, az innovatív, XXI. századi közigazgatási működés feltételeinek megteremtése

A fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalokhoz az utóbbi évek során egyre csökkenő, ám így is évente tízezres számban érkezik megkeresés: míg 2017-ben 31 ezer, 2018-ban közel 33 ezer, 2019-ben közel 30 ezer, addig 2020-ban 25 ezer panasz érkezett a hatósághoz.

A leggyakrabban előforduló panaszok például 2020-ban az e-kereskedelemmel, továbbá a szavatossági és jótállási igények érvényesítésével voltak kapcsolatosak, melyek ugyanúgy megjelentek a békéltető testületi eljárásoknál is, hasonlóan a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek előtt is.

A fogyasztóvédelmi hatóságoknak nincs jogkörük eljárni a konkrét fogyasztói vitás ügyekben, fő feladatuk a piac ellenőrzése, szabályozása és szükség esetén bírságolás.

Az ITM által készített grafika jól illusztrálja a békéltető testületek előtti ügyek számát (a Pénzügyi Békéltető Testület adatainak kivételével), a működésükre fordított összegeket, és a hatékonyság elemzéséhez is jó célt szolgál az a táblázat is, mely összefoglalja a döntések típusait.

Nem véletlen, hogy hangsúlyos szerep hárul a békéltető testületekre, hiszen a fogyasztók amennyiben konkrét igényt szeretnének a vállalkozással szemben érvényesíteni, azaz a vita pénzről, annak visszafizetéséről szól, akkor a bíróságok mellett az ingyenesen eljáró békéltető testületek tudnak segíteni. Ezeket a megyei, fővárosi kereskedelmi és iparkamarák működtetik.

A pénzügyi, banki ügyekkel a Magyar Nemzeti Bank keretein belül Budapesten működő Pénzügyi Békéltető Testület jár el. Elé azok a fogyasztói panaszok kerülnek összefoglalóan, amelyek, banki, pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos vitákból, méltányossági kérelmekből erednek. 2020-ban közel 3700 ügy került a testület elé.

A békéltető testületek, mint alternatív vitarendezési fórumok előtti ügyekből és a számokból is az következik, hogy segítik a fogyasztókat, ezért nagyon fontos, hogy merjék felkeresni a testületeket az érintettek, egyrészt eljárásuk ingyenes, másrészt ha lehetőség van egyezséget hoznak létre a felek között.

 Sok fogyasztó nem tudja, hogy létezik Magyarországon az ITM keretén belül működő Európai Fogyasztói Központ. Határon átnyúló fogyasztói panaszok kezelésében tud segítséget nyújtani.

 Mindezekre tekintettel ezért tartja rendkívül fontosnak a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége, hogy minden esetben, függetlenül attól, hogy milyen fogyasztóvédelmi problémája van a fogyasztónak segítsen, és ne érezze úgy a fogyasztó, hogy magára maradt: tudatosfogyasztovedelem@gmail.com címre várunk minden bejelentést!