• 06 30 212 43 21
  • Benedek Elek u 22.
  • hsanorman@gmail.com

Author: Dr. Kispál Edit

  • Új év, új lehetőségek

    A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége 2022. január 13-án személyes egyeztetésen vesz részt az Innovációs és Technológiai Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárával a fogyasztóvédelem, és a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek jelenlegi és jövőbeni helyzetéről.

  • Fogyasztóvédelmi iskolai pályázatok szakmai háttéranyag

    Fogyasztóvédelmi iskolai pályázatok szakmai háttéranyag

    Ahogy már korábban felhívtuk a figyelmet, ismét lesznek fogyasztóvédelmi iskolai pályázataink, melyek felhívása itt a honlapon is elérhető. A felkészülés megkönnyítése érdekében elkészítettük a szakmai háttéranyagot. Jó munkát kívánunk hozzá!

    Fogyasztóvédelmi pályázatokhoz szakmai háttéranyag

  • Javító-karbantartó szolgáltatások

    Javító-karbantartó szolgáltatások

    Megjelent a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége kiadásában a Tudatos Fogyasztóvédelem című ingyenes fogyasztóvédelmi újság, mely online változata a www.feosz.hu oldalon is elérhető. Az újság az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával jött létre. Sok érdekes cikk vár az olvasókra, így például a javító-karbantartó szolgáltatásokról is olvashatnak benne.

    Sokszor előfordul ugyanis, hogy a megvásárolt termékre már lejárt a jótállás, és persze természetesen elromlik. Kihívjuk a szerelőt, aki jó esetben ki tudja javítani a hibát. De mi történik akkor, ha ezt követően rövid időn belül ismét hibába ütközünk?

    Létezik az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról is szabály, mely szerint, ha a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés tárgya a fogyasztó által megrendelt, a jogszabály mellékletében felsorolt javító-karbantartó szolgáltatás, és a szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja, a szolgáltatást nyújtó vállalkozást jótállási kötelezettség terheli.

    Mely szolgáltatásokat nevesíti a jogszabály melléklete?

    – Lakás-karbantartási és -javítási szolgáltatások.

    – Háztartási gépek és készülékek javítása.

    – Barkács- és kerti szerszámok javítása.

    – Személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása.

    – Audiovizuális, fotó-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása.

    – Gyógyászati segédeszközök javítása.

    – Telefon- és telefax-berendezések javítása.

    – Hangszerek javítása.

    – Órák javítása.

    A jótállás időtartama hat hónap. Ez a határidő a szolgáltatás elvégzése után a dolognak a fogyasztó részére való átadásával, vagy – ha az üzembe helyezést a vállalkozás végzi – az üzembe helyezés napjával kezdődik.

    Sajnos el szokott maradni, de a vállalkozás a szolgáltatás díjának átvételekor vagy a dolognak a fogyasztó részére történő átadásakor jótállási jegyet köteles a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. Fontos tudni, hogy a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot/számlát/nyugtát a fogyasztó bemutatja.

    Amennyiben bejelentjük jótállási igényünket az elvégzett szolgáltatás hibája miatt, akkor a vállalkozás a dolgot kijavításra elismervény ellenében köteles átvenni. Az elismervényen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, a dolog azonosításához szükséges adatokat, a dolog átvételének idejét és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti.

    Ha pedig a hibás teljesítés folytán a kijavítandó dolog elszállítása vagy visszaszállítása szükséges, erről – járművek, továbbá a 10 kg-nál kisebb tömegű és tömegközlekedési járművön szállítható dolgok kivételével – a vállalkozás köteles gondoskodni. Amennyiben az el-, illetve visszaszállítást a vállalkozás elmulasztja, azt a vállalkozás költségére a fogyasztó is elvégezheti vagy elvégeztetheti.

  • Tudatos Fogyasztóvédelem

    Tudatos Fogyasztóvédelem

    Kedves Olvasók!

    Megjelent a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének kiadásában a Tudatos Fogyasztóvédelem című újság. Az online változat 3 részletbe szedve itt érhető el, tartalmas időtöltést kívánunk a cikkek olvasása közben.

    2021december újság I

    2021december újság II

    2021december újság III

  • Országos Fogyasztóvédelmi Sulitábor – Fogyasztóvédelmi Sulihét – Országos Fogyasztóvédelmi Rajzpályázat

    Országos Fogyasztóvédelmi Sulitábor – Fogyasztóvédelmi Sulihét – Országos Fogyasztóvédelmi Rajzpályázat

    A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a 2021/2022-es tanévben is meghirdeti évről évre sikeres programjait a diákság részére. Ezek a programok a „Fogyasztóvédelmi Sulihét”, IX. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitábor, valamint Országos Fogyasztóvédelmi Rajzpályázat.

    Szövetségünk pályázatainak célja: a koruk folytán speciálisan védendő fogyasztóknak minősülő, általános- és középfokú intézmények tanulóinak fogyasztóvédelemmel történő megismertetése, szerepének bemutatása, tudatos fogyasztóvá nevelésük elősegítése új, eddig igénybe nem vett oktatási formák segítségével.

    Mindegyik pályázaton részt vehet Magyarország valamennyi általános- és középfokú oktatási intézménye.

    -„Fogyasztóvédelmi Sulihét” esetében a feladat az, hogy az adott intézmény keretein belül 2022. február-március hónapban egy héten keresztül fogyasztóvédelemmel foglalkozzanak. Egy kötelező feladatot írtunk elő, mégpedig egy rövid 2-3 perces videó elkészítése a fogyasztóvédelemről – ahogy a diákok látják. A többi az intézményekre van bízva, így sor kerülhet osztályfőnöki óra keretében megtartásra kerülő fogyasztóvédelmi oktatásra, fogyasztóvédelmi témájú pályaművek diákok általi elkészítésére, intézményi kereten belül lefolytatott fogyasztóvédelmi versenyre, fogyasztóvédelmi totóra, fogyasztóvédelmi témájú rajzpályázatra, egyéb, vonatkozó gyakorlati tevékenység megvalósítására, pl.: rímes vers írása, békéltető testületi formanyomtatvány kitöltése, írásos nyilatkozatok megírása a szavatossági-jótállási, indokolás nélküli elállási jog gyakorlása érdekében.

    A videók közül a legjobb hármat elkészítő diákok és felkészítő tanáruk nyereményben részesül, a legtöbb videót készítő iskola pedig különdíjat kap.

    IX. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitábor: A legjobb „Fogyasztóvédelmi Sulihét” pályázatokat benyújtó iskolák tanulói és tanárai vehetnek részt a táborban, ahol a szállás és az étkezés-ellátás térítésmentes, azonban a pályázati feltételek nem teszik lehetővé az útiköltség térítését is, ezért ez utóbbit az iskolának/diákoknak kell állnia.

    A tábor a Balaton északi partján fekvő Zánkán kerül megrendezésre, az Erzsébet Üdülőközpont és Tábor Zánka ad otthont a résztvevőknek 3 nap 2 éjszakás ott tartózkodással, tervezetten 2022. május végén-június elején.

    Országos Fogyasztóvédelmi Rajzpályázat: Az Országos Fogyasztóvédelmi Rajzpályázat keretén belül a diákoknak feladatként ki kell választani azt a fogyasztóvédelmi területet az alábbi két fogyasztóvédelmi témakör közül, amelyben rajzpályázatukat be kívánják nyújtani:

    – Átvertek vagy tönkrement? (témakör: szavatosság, jótállás)

    – Tudatosság az interneten (témakör: internetes vásárlás)

    Ezt követően szükséges a rajz, illetve rajzok elkészítése a megadott méretben (szabadon választható méretek: A2, A3, A4, A5) papír alapon, majd ez után azt meg kell küldeniük a Szövetségnek postai úton, egyúttal CD- (vagy DVD-) mellékletben is vagy más, rögzítésre alkalmas elektronikus formátumban.

    A fenti kettő témakör jelenti egyúttal az Országos Fogyasztóvédelmi Sulirajzverseny két kategóriáját is, amelyekre a diákok önállóan és egyénileg pályázhatnak (feltüntetve a rajzok hátoldalán nevüket, életkorukat, lakcímüket, elektronikus elérhetőségüket, a kiválasztott versenykategóriát, felkészítő tanáruk nevét és elektronikus elérhetőségét, oktatási intézményük nevét és székhelyét).

    Egy diák csak egy kategóriában összesen egy darab fekete-fehér vagy színes rajzzal pályázhat. A rajzoknak minden esetben kézzel kell elkészítésre kerülniük (például: színes ceruzával, zsírkrétával vagy épp festékkel), az elektronikusan kinyomtatott és így postai úton beküldött anyagokat nem vesszük figyelembe a vetélkedő során. Ugyanakkor – az előre meghatározásra került két különböző pályázati kategóriát kivéve – a diákok szabad kezet kapnak a rajzolás tárgyát, illetve témáját, valamint módját illetően, az lehet akár egy grafika, festmény vagy szénrajz vagy metszet is, benne alkalmazhatnak szöveges feliratokat.

    A jelentkezőknél csak és kizárólag azt a megkötést alkalmazzuk, hogy a vetélkedőben 14-18 éves tanulók vehetnek részt.

    A pályázaton résztvevő és a legszínvonalasabb pályázati anyagokat benyújtó diákok és egy-egy felkészítő tanáruk díjakban részesülnek a verseny Budapesten megtartásra kerülő Ünnepélyes Díjátadóján oly módon, hogy kategóriánként, a beérkezett legjobb rajzok közül az első hármat részesítjük nyereményben (és az egyes felkészítő tanárokat). Különdíjban részesül pedig az az oktatási intézmény, amelyből a legtöbb diák vesz részt a vetélkedőben.

    A résztvevő iskolákat azáltal segítjük mindegyik pályázat során, hogy honlapunkon bárki számára elérhetővé teszünk egy fogyasztóvédelmi szakmai háttéranyagot, a korábbi évek gyakorlatától eltérve a fő hangsúlyt a digitális jogokra, és a megváltozott jótállás szabályokra helyezzük, de megtartva természetesen a jól bevált totó és egyéb részterületeket is.

    Jelentkezni nem szükséges előre az iskoláknak, de természetesen bejelenthetik indulási szándékukat a feosz@feosz.hu emailcímen, a feladatokat 2022. február-március hónapban kell elvégezni. A rajzok esetében a pályamunkákat 2022. április 15-ig várjuk a feosz@feosz.hu emailcímen, valamint a 1191 Budapest Üllői út 178. postai címen, a rajzpályázat pályázati kiírása itt érhető el. Feosz Rajzpályázat pályázati felhívás

    A Fogyasztóvédelmi Sulihét, Országos Fogyasztóvédelmi Sulitábor kapcsán pedig a rövid beszámolót és a 2-3 perces videókat várjuk ugyanezen határidőn belül. A teljes pályázati kiírás itt érhető el. FEOSZ Sulitábor pályázati felhívás

    Készült az Innovációs és Technológiai  Minisztérium támogatásával.

  • Kire számíthat a fogyasztó?

    Kire számíthat a fogyasztó?

    Nem közismert a fogyasztók körében sem, ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy felhívjuk mindenki figyelmét, hogy kihez, mikor és miért fordulhat, ha fogyasztóvédelmi problémája, panasza van és a vállalkozással nem sikerül rendezni a vitát. Különösen fontos ez a folyamatos leárazásokra, akciókra és a közelgő ünnepekre tekintettel is!

    A fogyasztók még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy milyen ügyben kihez lehet fordulni, kitől várható érdemi segítség a hatályos jogszabályok figyelembevételével. Egy szót használnak ehhez: a fogyasztóvédelemhez fordulnak. De kik ők valójában, milyen szervezetekről, állami szereplőkről lehet beszélni?

     Ráadásul sokan azzal sincsenek tisztában, hogy Magyarországnak van egy, az Innovációs és Technológiai Minisztérium által elfogadott fogyasztóvédelmi szakmapolitikai program, amely kijelölte a fogyasztóvédelem legfontosabb céljait, mind rövid, mint hosszútávra. 

    A szakmapolitikai program tartalmazza a fogyasztóvédelem alapjainak meghatározását, célját, a fogyasztóvédelmi hatóság, azaz a fogyasztóvédelmi feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek és békéltető testületek által ellátott fogyasztóvédelmi feladatokhoz kapcsolódó helyzetértékelését.

    A szakmapolitikai program az élelmiszer termékek és pénzügyi szolgáltatások kivételével a fogyasztóvédelem (úgynevezett non-food termékek és szolgáltatások) teljes körét öleli fel- hangsúlyozza az ITM.

    De a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Nemzeti Bank, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal is rendelkezik külön fogyasztókat érintő programmal, azaz az ITM-en kívül rengeteg szereplő lát el nagyon fontos feladatokat a fogyasztók védelmében.

    Ebből is jól látható, hogy a fogyasztóvédelem hatósági oldalról is nagyon sok tényezős. Ugyanakkor a klasszikus általános fogyasztóvédelmi hatóság irányítását jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztérium látja el a kormányhivatalok segítségével, miután megszüntetésre került a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság.

    A fogyasztóvédelem feladatait rögzítő szakpolitikai program irányai, alapelvei hosszútávra 5-10 évre, a végrehajtást célzó feladatok rövid- és középtávra, 1-3 évre szólnak.

    Öt, jól körülhatárolt stratégiai cél került meghatározásra:

    1. átlátható, kiszámítható, a fogyasztói jogok érvényesülését biztosító, intézményi és szabályozási környezet kialakítása;
    2. a fogyasztóvédelmi ellenőrzések hatékonyságának erősítése, eredményesebb fellépés a fogyasztás és biztonság szempontjából kiemelt területeken;
    3. a fogyasztók és vállalkozások segítése, támogatása, a tudatosság szintjének erősítése;
    4. a digitális világ kihívásainak való magas szintű megfelelés az új technológiák és trendek jelentette fogyasztóvédelmi kihívások elemzése és a digitális kor újszerű, sok esetben még szabályozatlan területein a fogyasztók biztonságát garantáló fellépés folytán;
    5. a fogyasztóvédelem eszközrendszerének digitalizálása, az innovatív, XXI. századi közigazgatási működés feltételeinek megteremtése

    A fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalokhoz az utóbbi évek során egyre csökkenő, ám így is évente tízezres számban érkezik megkeresés: míg 2017-ben 31 ezer, 2018-ban közel 33 ezer, 2019-ben közel 30 ezer, addig 2020-ban 25 ezer panasz érkezett a hatósághoz.

    A leggyakrabban előforduló panaszok például 2020-ban az e-kereskedelemmel, továbbá a szavatossági és jótállási igények érvényesítésével voltak kapcsolatosak, melyek ugyanúgy megjelentek a békéltető testületi eljárásoknál is, hasonlóan a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek előtt is.

    A fogyasztóvédelmi hatóságoknak nincs jogkörük eljárni a konkrét fogyasztói vitás ügyekben, fő feladatuk a piac ellenőrzése, szabályozása és szükség esetén bírságolás.

    Az ITM által készített grafika jól illusztrálja a békéltető testületek előtti ügyek számát (a Pénzügyi Békéltető Testület adatainak kivételével), a működésükre fordított összegeket, és a hatékonyság elemzéséhez is jó célt szolgál az a táblázat is, mely összefoglalja a döntések típusait.

    Nem véletlen, hogy hangsúlyos szerep hárul a békéltető testületekre, hiszen a fogyasztók amennyiben konkrét igényt szeretnének a vállalkozással szemben érvényesíteni, azaz a vita pénzről, annak visszafizetéséről szól, akkor a bíróságok mellett az ingyenesen eljáró békéltető testületek tudnak segíteni. Ezeket a megyei, fővárosi kereskedelmi és iparkamarák működtetik.

    A pénzügyi, banki ügyekkel a Magyar Nemzeti Bank keretein belül Budapesten működő Pénzügyi Békéltető Testület jár el. Elé azok a fogyasztói panaszok kerülnek összefoglalóan, amelyek, banki, pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos vitákból, méltányossági kérelmekből erednek. 2020-ban közel 3700 ügy került a testület elé.

    A békéltető testületek, mint alternatív vitarendezési fórumok előtti ügyekből és a számokból is az következik, hogy segítik a fogyasztókat, ezért nagyon fontos, hogy merjék felkeresni a testületeket az érintettek, egyrészt eljárásuk ingyenes, másrészt ha lehetőség van egyezséget hoznak létre a felek között.

     Sok fogyasztó nem tudja, hogy létezik Magyarországon az ITM keretén belül működő Európai Fogyasztói Központ. Határon átnyúló fogyasztói panaszok kezelésében tud segítséget nyújtani.

     Mindezekre tekintettel ezért tartja rendkívül fontosnak a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége, hogy minden esetben, függetlenül attól, hogy milyen fogyasztóvédelmi problémája van a fogyasztónak segítsen, és ne érezze úgy a fogyasztó, hogy magára maradt: tudatosfogyasztovedelem@gmail.com címre várunk minden bejelentést!

  • Mikor jó a maszk?

    Mikor jó a maszk?

     A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége Dr. Geri István textilvegyész szakértő vezetésével értékelte tudományos mérésekre, publikációkra támaszkodva a jelenlegi járvány miatt használatban lévő maszkokat. A SARS-CoV-2 vírus megjelentését követően, a kezdeti tanácstalanság időszakában eltérő vélemények jelentek meg szakemberektől a maszk használatáról és hasznosságáról. Volt, aki haszontalannak, sőt egyenesen károsnak tartotta a hordását, mert, hogy nem véd, sőt ellenkezőleg, segíti a vírus terjedését, mások viszont szorgalmazták a használatát, a „te maszkod véd engem, az én maszkom véd téged” szlogen szerint. Végül a maszk használatának hasznossága bebizonyosodott.

    Először nézzük meg magát a vírust! Függetlenül attól, hogy a tudósok máig nem egyeztek meg abban, hogy a vírus élőlény-e vagy az élet határán van, esetleg élettelen rendszer, a maszk használata szempontjából fontos a mérete.

    A vírus mérete is intervallumban adható meg, amely a mérések szerint 80 nm-130 nm közötti (az nm, 1 nanométer, a méter 1 milliárdod része). Ha ebből az értékből indulunk ki, akkor olyan szűrőt kellene kialakítani a maszk anyagaként, amelyben a nyílások mérete valamivel kisebb. mint 80 nm, hogy a vírusrészecskék fennakadjanak rajta. Viszont azt is tudjuk, hogy a vírus mikro-cseppekben és aeroszol részecskékben vagy hozzájuk tapadva „utazik” a levegőben. A kilélegzett, kiköhögött vagy tüsszentéssel kijuttatott folyadékcseppek mérete széles határok között mozog, vannak 10000 nm-nél nagyobbak és kisebbek, egészen nano-méretig. A kisebbek az aeroszol kategóriába tartoznak. Köhögéssel kb. 2 m-re, tüsszentéssel 6 m-re is eljut a vírus az aeroszollal.

    Korábban házilag, különböző textíliából készítettek maszkot, valamint elérhetőek voltak a sebészeti maszkok és a respirátor maszkok. A pandémia kezdetén hasznos vizsgálatokat publikált a University of Edinburgh a különböző anyagok hatékonyságáról. A hagyományos szöveteknél vagy hurkolt termékeknél hatékonyabban szűrnek a nem szőtt textíliák (vlies) anyagok és az ún. nanotextíliák, amelyekben az elemi szálak és a nyílások mérete 100 nm körüli.

    A szűrési hatékonyság szabványos vizsgálatához használt aeroszol részecskék átlagos mérete 300 nm. A FFP1 jelzésű respirátornak ki kell tudnia szűrni a részecskék legalább 80%-át, a FFP2-nek a 94%-ot, az N95 és KN95-nek a 95%-ot, az FFP3-nek pedig a 99%-ot.

    A jelenleg Magyarországon a fogyasztók nagytöbbsége a sebészeti maszkokat használja.

    Ennek hatékonysága viszont 55%. Több országban előírásra került az FFP2 respirátorok használata.

    A Prágai Műszaki Egyetem kutatói rámutattak, hogy a maszk kialakítása, formája legalább annyira fontos, mint az anyaga, mert ha a széle nem illeszkedik pontosan az archoz, akkor a réseken nagy sebességgel áramló fertőzött levegő ferőzésveszélyt jelent.

    A kérdés fogyasztóvédelmi, de természetesen egészségügyi szempontból is fontos, hogy melyik maszk jó. A számok egyértelműen azt mutatják, hogy az FFP2 maszkok használata sokkal jobban véd a vírusok ellen, mint a sebészeti maszkok. 

     Ezért a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége felhívja a fogyasztók figyelmét minimálisan az FFP2 maszkok használatára. Célszerű az FFP2-es maszkok használata, amelyet gondosan illesztünk fel az arcra, a legkisebb réseket is megszüntetve.