Az élelmiszerbiztonság, a pénzügyi fogyasztóvédelem, a fogyasztókat érintő tisztességtelen piaci magatartások, a verseny hatásai a fogyasztókra, a közüzemi szolgáltatások minősége egy merőben új fogyasztóvédelmi szemléletet és új rendszerszintű szabályozást, új megközelítést kíván meg az államtól. A NÉBIH, a GVH, és az MNB fogyasztóvédelmi szerepe sokkal fontosabb már most is, mint a jelenleg, a fogyasztóvédelemért felelős ITM által ellátott részterületek. Nem fér hozzá kétség, hogy változtatásokra van szükség a hatékonyság, irányítás és egyben az összehangolás érdekében is.
Meg kell vizsgálni azt a lehetőséget is, hogy nincs-e szükség a fent nevesített szervezetek erősebb támogatására, a fogyasztóvédelmi irányítás egy kézben történő kezelésére, de legalább kommunikációjára a fogyasztók érdekében.
A fogyasztóknak valódi, segítő, hasznos és közérthető információkra, segítségre van szükségük.
Régóta hangsúlyozzuk, hogy a fogyasztóvédelem nem merülhet ki egyszerűen csak abban, hogy a fogyasztóvédelem egy szűk, de természetesen fontos szerepe van kizárólag a fókuszban. Nem az a legfontosabb és annak folyamatos kommunikációja, hogy például milyen műszaki termékek nem felelnek meg a hatósági ellenőrzéseken vagy például a használt autókat értékesítőket miképpen ellenőrzi egy hatóság.
A fogyasztók védelmében a jövőben a pénzügyi szolgáltatásokat, az élelmiszerbiztonságot, a tisztességes verseny megőrzését és a hazai vállalkozások támogatását kell előtérbe helyezni! El kell kezdeni a fogyasztóvédelem jelenlegi szabályozási, felügyeleti rendszerének átalakítását.
Nem győzzük hangsúlyozni, hogy milyen fontos a tudatosság az élet minden területén, így a fogyasztóvédelemben is. Nem elég egyszer elmondani, ha kell leírni, milyen fontos az, hogy a fogyasztókat ne károsítsák meg, ne kerüljenek a magyar fogyasztók hátrányos helyzetbe a multik előtt, akkor, amikor más terméket adnak, szolgáltatást nyújtanak nekik, mint egy más Európai Uniós ország lakóinak.
Szerencsére a magyar vállalkozások tudják, hogy milyen fontos a fogyasztók megtartása.
A fogyasztók szembesülnek egyre jobban azzal, hogy a piaci viszonyok változása miatt az árak alakulása milyen nagymértékben kihat a pénztárcájukra. Az egészségnél nincs fontosabb, de az anyagi javak alakulása is ugyanolyan fontos a fogyasztók számára. Az egyes termékeknél jelentkező áremelkedésre már mindenki érzékenyen reagál. Közösen kell gondolkodni és felelősségteljesen dönteni a fogyasztókat érintő kérdésekben.
Vállalkozások nélkül nincs fogyasztóvédelem, mint ahogy a tudatos fogyasztói magatartás pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztó sikeres legyen. De ehhez szükséges az állam szerepének is újragondolása is.
A hazai fogyasztóvédelmi intézményrendszer rövid bemutatása
Szükségszerű intézkedések 2022
Mottó:
„Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.” /Magyarország Alaptörvénye, M) Cikk (2) bekezdés/
„Az Országgyűlés annak érdekében, hogy olyan szabályozás jöjjön létre, amely biztosítja a fogyasztói érdekek – különösen a biztonságos áruhoz és szolgáltatáshoz, a vagyoni érdekek védelméhez, a megfelelő tájékoztatáshoz és oktatáshoz, a hatékony jogorvoslathoz, továbbá az egyesületeken keresztül történő fogyasztói érdekképviselethez fűződő érdekek – védelmét, valamint az érvényesítésükhöz szükséges intézményrendszer továbbfejlesztését, a következő törvényt alkotja:” /a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény preambuluma/
I. Bevezetés
A fogyasztóvédelem hazai intézményrendszere többszereplős és ezek körét, valamint feladataikat a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) alapjaiban jelöli ki.
Állami oldalról ide tartozik a fogyasztóvédelmi hatóság, civil oldalról a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek, és végül a békéltető testületek. Mindenkinek más a feladata ebben a rendszerben.
| Első pillér: fogyasztóvédelmi hatóság.
Az egyes fogyasztóvédelmi feladatkörrel bíró hatóságok a fogyasztókat védő kötelező előírások betartását vizsgálják. Ha kell, például bírságolnak, eltiltanak, köteleznek a határozatukban. Nem rendelkeznek viszont hatáskörrel (néhány ügy kivételével) az egyéni, vitás ügyek rendezésére. Fogyasztóvédelmi hatóságként eljárnak a megyei kormányhivatalok, néhány ügyben a járási hivatalok, de a Magyar Nemzeti Bank, és a Gazdasági Versenyhivatal is rendelkezik fogyasztóvédelmi jogosítványokkal. |
| Második pillér: fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek.
A fogyasztók hangját hallatják, „társadalmi szócső” szereppel bírnak. Törvényben meghatározott feladatokat látnak el. Így például tájékoztatást, tanácsadást, oktatást végeznek, és fogyasztói érdekfeltárási feladatokat is ellátnak. Mindezek mellett például közérdekű keresetekkel, hatósági bejelentések útján képviselik és érvényesítik a fogyasztói érdekeket. Jogszabály véleményezéssel, kezdeményezéssel segítik a tudatos fogyasztóvá válást. |
| Harmadik pillér: békéltető testületek.
Feladatuk a fogyasztói-vállalkozói, vitás fogyasztóvédelmi ügyek rendezése ingyenesen, gyorsan, elsősorban egyezség létrehozatala útján, ennek hiányában pedig döntenek a fogyasztói kérelem megalapozottságáról. Döntésük nem kötelező, (Pénzügyi Békéltető Testület kivételével értékhatártól függően) alternatív vitarendezési fórumok. |
II. A fogyasztóvédelem állami szereplői
A fogyasztóvédelmi hatóságok (általános és speciális) ellenőrzik a fogyasztóvédelmi rendelkezések, előírások betartását és azok megsértése esetén eljárnak.
Ami az általános fogyasztóvédelmi hatóság szervezeti rendszerét illeti, 2017. január 1-jén jelentős változás következett be, hiszen az általános fogyasztóvédelmi feladatokkal bíró központi hivatal, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) megszűnt és beolvadt a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba, és a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek leépítése is fokozatosan megtörtént. (A szakemberek áthelyezésével a megyei kormányhivatalok közlekedési műszaki engedélyezési, mérésügyi és fogyasztóvédelmi főosztályaira, illetve szükség szerint a járási hivatalokba, de sajnos sok szakember más területen kezdett el dolgozni.)
Jelenleg a fogyasztóvédelemért felelős tárca az Innovációs és Technológiai Minisztérium, mely a kereskedelempolitikai és fogyasztóvédelmi államtitkárságán keresztül kizárólag szakmai iránymutatással látja, láthatja el a Miniszterelnökséghez tartozó megyei kormányhivatalokban dolgozó szakemberek munkáját.
Az általános, fogyasztóvédelmi hatósági feladatkör mellett további rendkívül fontos, olyan speciális gazdasági ágazatok fogyasztóvédelme is létezik (például: energia, pénzügyek, hírközlés, élelmiszer, fogyasztók megtévesztése), amelyek kapcsán a felmerülő, speciális hatósági feladatok ellátásáért különálló közigazgatási szervek felelnek.
A pénzügyi fogyasztóvédelemért a Magyar Nemzeti Bank felel, a közüzemi szolgáltatások fogyasztóvédelméért a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A tisztességes verseny felett a Gazdasági Versenyhivatal őrködik, míg a hírközlési fogyasztóvédelem esetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) lát el szakigazgatási feladatokat. Az élelmiszerlánc, az élelmiszerek biztonságossága kapcsán ismét külön szerv a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felel.
A fentieken kívül is természetesen vannak egyéb szereplők (és a felsorolás még így sem teljes körű), amelyek hatósági feladatkörben járnak el, mint például az önkormányzatoknál a jegyzők, kapcsolódva a helyi kereskedelmi tevékenység engedélyezésének, bejelentésének folyamatához.
III. Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek
A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek legfontosabb feladata a fogyasztóvédelmi törvényből is adódóan – a felsorolás nem teljes – a fogyasztói érdekfeltárás, érdekképviselet, tájékoztatás és fogyasztóvédelmi oktatás és a fogyasztói igényérvényesítés. Jelentős szerepük abban is megmutatkozhat, hogy hallatják a fogyasztók hangját.
A fogyasztókkal szemben alkalmazott általános szerződési feltételek folyamatos figyelemmel kísérése, közérdekű keresetek indítása, hatósági eljárás, vizsgálat, intézkedés kezdeményezése, fogyasztókat érintő jogszabálytervezetek véleményezése, valamint a jogszabály-módosítások előterjesztése, tanácsadó irodák működtetése is munkájukhoz tartozik.
Azonban ez már több éve nem, illetve alig valósulhat meg. A törvény alapján az államnak kell biztosítani a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó szervezetek működéshez szükséges támogatást. Az állam ezt nem, illetve alig biztosítja, a források rendkívül alacsonyak, a meghatározott pályázati kategóriák pedig nem igazodnak a törvényi rendelkezésekhez. Nem a szakmaiság a mérvadó. Ezáltal jelentősen csökkent, csökkenhet a fogyasztók védelme.
- szeptember 1-től egy rendkívül fontos rendelkezést hatályon kívül helyezett a törvényhozás: Magyarországnak nincs minden szereplőre nézve vonatkozó és a Kormány által elfogadott középtávú fogyasztóvédelmi politikája.
Itt kell megemlítenem azt az európai unió jogszabályába is ütköző fogyasztóvédelmi törvény módosítását, melynek eredményeként megszűnt a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek jelölési és választási joga a békéltető testületekbe.
A testületi tagok felét 1999. január 1-től(!) 2020 január 1-ig a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek adták, másik felét a fővárosi, és a megyei kereskedelmi és iparkamarák szakemberei. Jelenleg a gazdasági kamarák terjesztik elő azt a névsort, melyet az ITM minisztere hagy jóvá.
IV. Békéltető testületek
A fogyasztóvédelmi intézményrendszer harmadik alappillérét a már több mint két évtizede működő fővárosi és megyei békéltető testületek jelentik, mint a fogyasztó és a vállalkozás közötti egyedi vitás fogyasztóvédelmi ügyek megoldásának fórumai, azok függetlenségük miatt is.
Ingyenes, gyors eljárásuk vonzó lehet nemcsak a fogyasztók, hanem a vitával érintett kereskedők számára is, hiszen a bíróságot elkerülve kínálnak alternatív vitarendezési lehetőséget.
Az általános fogyasztóvédelmi ügyekben a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő független békéltető testületek jártak el 2019. szeptember 1-ig.
Ugyanakkor 2019. szeptember 1-től a jogalkotó gyökeresen átalakította a békéltető testületi rendszert is. Minden jogosítványt a kereskedelmi és iparkamarákhoz telepített, külön hangsúlyos szerepet biztosítva a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, úgy, hogy a korábbi jelölés, választás helyett a testületi tagok kinevezése a miniszterhez lett delegálva, megszüntetve a már említett civil szervezetek jelölési jogait, és azt is, hogy a testületi elnököket a tagok maguk közül válasszák. Az elnökökkel a megbízási szerződéseket az MKIK köti meg.
Megszűnt a békéltető testületek függetlensége is, a területi testületek pedig teljesen a területi iparkamarák irányítása alá kerültek, hiszen nem a kamarák mellett működnek, hanem a kamarák által működnek.
Pénzügy-biztosítás területén pedig kizárólag a fővárosban az MNB keretein belül működő Pénzügyi Békéltető Testület jár el, megnehezítve évek óta a vidéki fogyasztók helyzetét.
V. Következtetések
A fogyasztóvédelem intézményrendszere oly szerteágazó, széttagolt, sokszereplős, hogy közös együttgondolkodás és határozott állami fellépés hiányában a fogyasztói érdekek sérülni fognak.
Csak abban az esetben lehet a jövőben a fogyasztóvédelmet hatékonyan működtetni nemcsak állami, hanem a többi szereplő szempontjából és érdekeinek figyelembe vételével, ha rendszerszintű szervezeti, jogalkotási változások történnek.
A fogyasztók kiszolgáltatottsága erőteljesebbé vált. Kevés szakember maradt a területeken, a létszámhiány és a források csökkenése rányomja bélyegét a mindenkori munkára.
A fogyasztók nem tudják, hogy ténylegesen kihez kell fordulni, és ki tud, vagy akar valójában segíteni nekik.
A helyzetet csak árnyalja, hogy ezekkel a tényekkel szemben az állami kommunikáció szerint a fogyasztóvédelem nagyon erős, és soha nem dolgozott ilyen jól, mint az elmúlt időszakban.
A legfontosabb ugyanakkor mindig is az lesz, és az fog számítani, hogy a fogyasztó elégedett-e a konkrét panaszának megoldásával, ne verjék át, gyorsan, hatékonyan tudjanak neki segíteni.
Ne érezze a fogyasztó magát kiszolgáltatott helyzetben, életminősége jobb legyen, és tudja, hogy számít az ő véleménye.
VI. Feladatok
- A fogyasztóvédelmi intézményrendszer – állami (hatósági), békéltető testületi – átalakítása
- A fogyasztót valóban védő, hatékony jogszabályi környezet megalkotása
- A fogyasztók részére azonnali segítségnyújtás biztosítása
- Folyamatos, kiszámítható pályázati feltételek a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek számára
- Uniós források bevonása a fogyasztóvédelembe, átláthatóság, transzparencia
- Átalakított, a kereskedelmi és iparkamaráktól teljesen elkülönített, független békéltető testületi rendszer felállítása
- Állandó párbeszéd, kommunikáció, együttműködés
- Fogyasztóvédelem a fogyasztókért elv meghonosítása, a fogyasztók hangjának hangsúlyosabb megjelenése
- Magyar vállalkozások erőteljesebb támogatása, a hazai fogyasztói bizalom erősítése
