Az Európai Bizottság nemrég tette nyilvánossá azokat az adatokat, amelyekből kiderül, hogy csak 2016-ban több mint negyvenmillió hamis árucikket foglaltak le az Európai Unió külső határain, mintegy hatszázhetven millió euró összértékben. A hamisítás jelensége jelentős kockázatokat hordoz a fogyasztókra nézve, és életüket, egészségüket, testi épségüket is veszélyeztetheti.
Ez különösen igaz akkor, amikor a nemrég közzétett statisztikákat nézzük, hiszen a lefoglalt áruk körülbelül egyharmada a fogyasztók által gyakran vásárolt, mindennapi fogyasztási cikkek közül került ki, mint például az ételek, italok, gyógyszerek, játékok, és háztartási elektronikus cikkek.
Pierre Moscovici, a gazdaságért, pénzügyekért, adóért és vámokért felelős uniós biztos nyilatkozatában kiemelte, hogy a szellemi tulajdon magas szintű védelme hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. Rámutatott egyúttal arra is, hogy a hamisított áruk kiemelt veszélyt hordozhatnak az európai uniós állampolgárok egészségére és biztonságára nézve, egyúttal alááshatják a fogyasztók vállalkozásokba vetett bizalmát.
Mindezekhez társul, hogy az Európai Unió kiemelten érintett a hamis áruk behozatalának káros jelenségével, épp ezért nagy a tagállami hatóságok felelőssége, amelyek feladatkörébe tartozik a hamis áruk kiszűrése a piacról. Ezeket támogatni kell és megfelelő erőforrásokat kell biztosítani számukra, hogy megvédjék a fogyasztókat a káros termékektől. Nem nélkülözhető egyúttal az erős együttműködés a tagállami hatóságok között és a megfelelően működtetett, kockázat előrejelzési-rendszer sem.
Az Európai Bizottság adatai azt mutatják, hogy a lefoglalt hamis árucikkek között leggyakrabban dohánytermékek (24 %) fordultak elő, második helyen pedig a gyermekjátékok állnak (17 %), ezeket követi a hamis élelmiszerek (13 %) köre.
Továbbra is Kínából származik a legtöbb hamis áru, arányában körülbelül az összes árucikk nyolcvan százaléka. A cigaretták jelentős része Vietnámból és Pakisztánból ered, míg a hamis alkoholos italok legtöbbje Szingapúrból. A hamis ruházati árucikkek legtöbbjét Iránban készítették, míg Hong Kongból a legtöbb hamis mobiltelefon, Indiából pedig a legtöbb hamis gyógyszer származott.
Az esetek kilencven százalékában egyébként a hamis termékeket megsemmisítették vagy büntetőeljárást kezdeményeztek.
A fenti adatok az egyes uniós tagállamok felelős hatóságai által összeállított adatokból származnak, amelyeket az Európai Bizottság összesít és tesz közzé már 2000 óta a hamisítás visszaszorítása érdekében.
Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-2082_en.htm





Leave a Reply