A fogyasztók és vállalkozások közötti viták gyakran nagyon összetettek, és ezért abban több hatóság és a békéltető testület is érintett lehet. Sok esetben írják le a fogyasztók kérelmükben, hogy a vállalkozástól nem kaptak számlát, vagy a vállalkozás nem válaszolt a panaszkönyvbe írt bejegyzésükre, és kérik az erre vonatkozó jogkövetkezmények alkalmazását is.

A fogyasztók és vállalkozások közötti viták gyakran nagyon összetettek, és ezért abban több hatóság és a békéltető testület is érintett lehet. Sok esetben írják le a fogyasztók kérelmükben, hogy a vállalkozástól nem kaptak számlát, vagy a vállalkozás nem válaszolt a panaszkönyvbe írt bejegyzésükre, és kérik az erre vonatkozó jogkövetkezmények alkalmazását is.

 

A békéltető testület azonban kizárólag a fogyasztó és a vállalkozás közötti egyedi vitát bírálhatja el, ha az a fogyasztói szerződés létrejöttével, teljesítésével kapcsolatos.

 

A vállalkozásoknak, amennyiben a fogyasztó panaszára vagy minőségi kifogásra elutasító választ adnak, kötelező megjelölniük azokat a szerveket, amelyekhez a fogyasztó panaszával fordulhat.

 

Hogy melyik szervhez kell fordulni, azt a jogvita természete dönti el. A békéltető testületek a fogyasztó és a cég közötti egyedi vitában döntenek, arról, hogy az egyedi igény megalapozott-e a vállalkozással szemben. A hatóságok ezzel szemben a vállalkozásnak a fogyasztók felé tanúsított magatartását vizsgálják, így például az esetleges megtévesztést, a tájékoztatás pontatlanságát, a panaszkönyvi bejegyzések meg nem válaszolását.

 

Fontos tudni, hogy a békéltető testület tehát kifejezetten az egyedi igény megalapozottságát vagy megalapozatlanságát illetően hivatott döntést hozni.

 

A testület a fogyasztó kérelme alapján azt vizsgálja, hogy történt-e hibás teljesítés, vagy más, az adott konkrét egyedi jogvitát érintő jogszabálysértés, és ha igen, annak a következményei hogyan alakulnak.

 

Az elsődleges cél a vállalkozás és a fogyasztó közötti egyezség létrehozása, vagyis ez az a hely, ahol a vállalkozás és a fogyasztó egy asztalnál ül, és meghallgatja a fogyasztót, egyben lehetőség nyílik arra is, hogy a fogyasztó is betekintést nyerjen az eddigi elutasítás indokaiba, és megértse a vállalkozás álláspontját is. Ennek során az egy asztalnál ülő felek közelíthetik álláspontjukat, és amennyiben egyezséget kötnek, az kötelező erejű, éppúgy, mintha egy jogerős bírósági ítélet kötné őket, annak ellenére, hogy az eljárás gyors és teljesen ingyenes volt.

 

Ha egyezség nem születik, akkor az eljáró tanács a fogyasztó kérelmét és a vállalkozás arra adott válaszát, valamint a hozzájuk csatolt további iratokat megvizsgálva megállapítja először is, hogy valójában mi történt, majd ennek megfelelően, a vonatkozó jogszabályok alapján eldönti az ügyet.

 

Ennek során, ha úgy látja, hogy a fogyasztó kérelme megalapozott, akkor ajánlást hoz. Az ebben foglaltak teljesítése a vállalkozásra nézve nem kötelező, de ha nem teljesíti, azzal vállalja a nyilvánosságra hozatal kockázatát is, mivel a fogyasztó visszajelzése alapján a nem teljesített ajánlásokat a békéltető testület közzéteszi. Ezt ellensúlyozandó, ha a vállalkozás szerint az ajánlás nem felel meg a jogszabályoknak, akkor bírósághoz fordulhat, és kérheti az ajánlás hatályon kívül helyezését.

 

Az is lehetséges, hogy a vállalkozás alávetési nyilatkozatot tesz. Ez azt jelenti, hogy még a döntés megszületése előtt úgy nyilatkozik, hogy a döntést önmagára nézve kötelezőnek ismeri el. Megalapozott kérelem esetében ilyenkor kötelezést tartalmazó határozat születik. Ilyenkor is lehet kérni egyébként a hatályon kívül helyezését, de sokkal szűkebb körben; kizárólag akkor, ha véleménye szerint valamilyen eljárási szabályt sértett meg a békéltető testület.

 

Természetesen, ha a fogyasztó kérelme megalapozatlan, akkor azt a testület elutasítja. A tapasztalat szerint ezekből a döntésekből is nagyon sokat lehet tanulni, mert részletes indoklást tartalmaznak, hogy mi miatt kellett a kérelmet elutasítani.

 

Fontos tudni, hogy bárhogyan dönt is a testület, ez nem befolyásolja a fogyasztónak azt a jogát, hogy ugyanezt az igényét más jogi úton, például bíróság előtt érvényesítse. Érdemes azonban fogyasztó és vállalkozás közötti vita esetén a testülethez fordulni, mivel eljárása gyors és ingyenes.