Több tízezres mobiltelefont rendelt meg egy webáruházból a fogyasztó, amelyet annak rendje s módja szerint meg is kapott. Nem sokkal később mégis probléma volt vele, hiszen azt látta, hogy nem tölt és visszaküldte ezért a cégnek. Mivel garanciás volt, nem igazán gondolta, hogy bármi probléma lehet. Később mégis megdöbbent, amikor egy levél fogadta a postafiókjában, hogy megszűnt a garancia a készülékre. Meg lehet-e ezt tenni internetről vásárolt árucikkek esetében?

A válasz egyértelmű: nem!

Először is azt fontos tisztázni, hogy internetes vásárlás esetén a fogyasztók meggondolhatják magukat, az átvételtől számított tizennégy napon belül (bizonyos kivételekkel). Ez azt jelenti, hogy visszaküldhetik a nekik nem tetsző terméket és még csak meg sem kell indokolniuk, miért teszik ezt.

Meg kell jegyezni emellett, hogy természetesen az interneten megrendelt termékek esetében is, még ugyanúgy lehet fordulni a kereskedőhöz akkor, ha az árucikk meghibásodik. Tehát az online megrendelés ténye egyáltalán nem befolyásolja a fogyasztónak a webáruházzal szemben támasztott azon jogait, amelyeket azért kíván érvényesíteni, mert az adott árucikk elromlott. Új termékek esetén az átvételtől számítva két évig illeti meg ez a lehetőség a vásárlót, és kérheti többek között azt, hogy a vállalkozás ingyen javítsa ki, ennek hiányában cserélje, vagy ha erre sincsen mód, akkor fizesse vissza a hibás termék árát.

Fontos megjegyezni, hogy a szóban forgó esetben, mivel tízezer forintot meghaladó eladási árú mobiltelefonról volt szó, még nagyobb védelem illette meg a fogyasztót. Ugyanis arra kötelező egyéves garancia (jótállás) vonatkozott, ez pedig jogszabály folytán jár. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ez alatt a garanciális idő alatt (egy év) nem vonható meg a garancia, nem állapítható meg annak megszűnése. Ugyanis a garancia épp egy többletvállalás a fogyasztóval szemben. Ez alapján pedig, amennyiben a termék meghibásodik a garanciális időn belül, akkor a vállalkozás köteles azt bebizonyítani, hogy a hiba oka csak később, a termék átvételét követően keletkezetett. Amennyiben pedig erre nem kerül sor, úgy a fogyasztó ismét kérheti többek között a díjmentes javítást, cserét.

A fentiek szerint a példánkban, amiről már szó volt, nem vonhatta volna meg a vásárlótól a garanciát a webáruház pusztán azért, mert „a mobiltelefon vázán repedéseket fedezett fel”.

Még ugyanis, ha külsérelmi nyomok, például karcolás, vagy repedés található a mobiltelefonon, akkor is, a garanciális kötelezettség körében a vállalkozásnak fel kellett volna tárnia a lehetséges hibaokokat és ha az általa idézett külsérelmi nyomokat ilyenként tartja számon, úgy ez esetben is ok-okozati összefüggést kellett volna felállítania a hiba oka (a repedés) és a fogyasztó által észlelt hibajelenség között. Mivel azonban erre nem került sor, ezért a vásárlónak volt igaza az adott ügyben és a vállalkozásnak ingyenesen ki kellett volna javítani számára a telefont. Másrészt pedig nem is lett volna lehetőség az egyéves, jogszabály folytán járó kötelező jótállás folytán annak az önkényes, vállalkozás általi megvonására.  

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

„Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében”