• 06 30 212 43 21
  • Benedek Elek u 22.
  • hsanorman@gmail.com

Levásárlás és más termékre történő kicserélés – nem létező jogi kategóriák gyakorlata

A fogyasztó a békéltető testülethez fordult miután mosogatógépe a szerviz álláspontja szerint nem volt hibás, annak ellenére, hogy a mosogató program lejárta után a poharai rendszeresen koszosak maradtak. Igényként a termék másik típusú mosogatógépre történő kicserélését jelölte meg. A kérelmét el kellett viszont utasítani, mivel a kicserélés jogszerűen csak ugyanolyan típusra történhet, ezt pedig a fogyasztó nem akarta.

Több másik esetben pedig a fogyasztók kifejezetten a levásárlást jelölték meg, mint igényt, vagyis, hogy szeretnék a hibás termék vételárát a vállalkozás üzletében valami más termék vásárlásához beszámíttatni. Ha azonban erre irányuló egyezség a felek között nem jön létre, akkor ezt a kérelmet is el kell utasítani amennyiben a fogyasztó azt nem módosítja. Ugyanis ilyen lehetőség a jogszabályban nincsen, vagyis ez nem olyasvalami, amit kötelezettségül lehet szabni a vállalkozás számára.

 

Érdemes tudni, hogy a békéltető testület előtt, éppúgy, mint az eljáráson kívül, a felek szinte bármiben megállapodhatnak, ami nem ütközik jogszabályba, és a felek méltányos érdekeinek megfelel. Kialakíthatnak tehát egy köztes megoldást, amely mindkét félnek megfelel.

 

A békéltető testület előtti eljárásban, ha egyezség nem születik, az eljáró tanács csak a jogszabályoknak mindenben megfelelő döntés hozhat. Eszerint pedig, ha a termék hibás, a fogyasztó elsősorban kijavítást vagy kicserélést kérhet, ha pedig ezt a vállalkozás nem tudja teljesíteni, vagy nem vállalja, úgy a fogyasztó vételár-leszállítást, a teljes vételár visszatérítését, vagy a mással történő kijavíttatás költségét kérheti.

 

A kicserélés a jogszabály alapján azt jelenti, hogy a fogyasztó egy új, az általa vásárolt termékkel mindenben egyező, tehát ugyanolyan márkájú, típusú, színű terméket kap a vállalkozástól, mint az általa eredetileg vásárolt termék volt. Ha tehát a fogyasztó arra gyanakszik, hogy az eredetileg választott típus számára nem megfelelő, vagy pedig sorozathibás, akkor a megoldás nem a kicserélés kérése.

 

Hasonló eset a levásárlás kérdése. A jogszabály ezt a lehetőséget nem nevesíti, azt a gyakorlat a felek saját megegyezésének tekinti. A fogyasztóra nézve ez nem biztos, hogy hátrányos, például abban az esetben, amikor egyébként az üzletben és az általuk értékesített termékekben megbízik, vagyis egyébként is ott pótolná a hibás termékét. Akkor is megfelelő megoldás ez a fogyasztónak, amikor az elállásnak, mint csak igazán kivételes esetekben alkalmazható jogkövetkezménynek, nem lenne helye, mert például az adott típusú termékből van még a vállalkozás üzletében, tehát a vállalkozás tudná vállalni a termék kicserélését, de a fogyasztó az adott típusban nem bízik, a helyett másikat szeretne. Ilyenkor a vállalkozás megfelelően teljesítene a cserével, nem lenne köteles visszafizetni a vételárat, így azonban ezt megteszi, azzal a feltétellel, hogy a fogyasztó a termék árát nála költi el.

 

Természetesen, ha a fogyasztó jogosulttá válik az elállásra, mert a vállalkozás a termék kijavítását vagy kicserélését megtagadta, vagy annak elvégzésére nem képes, akkor nem köteles elfogadni a vállalkozás ajánlatát a levásárlásra.

Comments

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *