Az Országgyűlés hétfőn kezdte meg „a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről” szóló T/465. számú törvényjavaslat tárgyalását, melyet még a héten, legkésőbb 2014. július 4-én zárószavazásra bocsátanak. Egy rövid összefoglalóban mutatjuk be a leglényegesebb pontokat.

Első és legfontosabb kérdés, hogy mely szerződéseket érinti a jogszabály tervezet?

A törvény hatálybalépését megelőzően kötött kölcsönszerződésekre terjed ki a jogszabály, magában foglalva mind a deviza alapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett), mind a forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződéseket, pénzügyi lízingszerződéseket. Azonban azokra a szerződésekre nem vonatkozik, melyek végtörlesztéssel szűntek meg.

Milyen kikötéseket érint a tervezet?

Árfolyamrés rendezése oly módon történik, hogy semmis az a kikötés, mely szerint az összeg folyósításakor a vételi, míg a tartozás törlesztésekor az eladási árfolyamot engedte alkalmazni a pénzintézetnek. Ezen kikötés helyébe az a rendelkezés lép, mely szerint mind a folyósítás, mind pedig a törlesztés tekintetében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. Törlesztés alatt nem csak a törlesztőrészletet érti a jogszabály, hanem a devizában megállapított bármilyen költséget, díjat vagy jutalékot is.

Hogyan történik az elszámolás?

A pénzügyi intézményeknek a törvény hatálybalépését követő 90 napon belül el kell végezniük az átszámítást oly módon, hogy a folyósítástól kezdve, mind a folyósítás, mind a törlesztőrészletek esetében az esedékesség napján érvényes MNB hivatalos deviza árfolyamot kell figyelembe venni.

Mi a helyzet az egyoldalú szerződésmódosításokkal?

A jogszabály megfordítja a bizonyítási terhet, és vélelmezi, hogy tisztességtelen az az egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés, mely nem felel meg az alábbi elveknek:

-egyértelmű és érthető megfogalmazás elve

-tételes meghatározás elve

-objektivitás elve

-ténylegesség és arányosság elve

-átláthatóság elve

-felmondhatóság elve

-szimmetria elve

A pénzügyi intézmények kötelezettségévé teszi, hogy megvizsgálják az általános szerződési feltételeik ilyen tartalmú kikötéseit, és ha álláspontjuk szerint az nem tisztességtelen, akkor nekik kell pert indítani a Magyar Állammal szemben.

Mi történik a folyamatban lévő perekkel?

A bíróság hivatalból felfüggeszti azoknak a pereknek a tárgyalását, melyek tárgya részben vagy egészben a vételi és eladási árfolyam alkalmazása, vagy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötés tisztességtelenségének megállapítása.

Mi történik a végrehajtás alatt lévő követelésekkel?

Külön törvényben meghatározott időpontig eljárási cselekmény nem foganatosítható, minden határidő megszakad. Kivétel azonban, ha már megtörtént az árverezése az ingatlannak, akkor csak a kilakoltatási moratórium szabályai maradnak meg.

A törvényjavaslat teljes szövege ide kattintva érhető el.