Kétszázezerért vette, cseh billentyűzettel kapta meg a fogyasztó a laptopot. Panaszt tett, szóba sem álltak vele: már felbontotta a csomagolást, mondták. Igaza volt vajon a cégnek?

Az internetes vásárlás kényelmes, gyors, és egyszerű. Nem kell sorban állnunk, és ki tudjuk szállíttatni a vásárolt árut, sok áruháznál az interneten megrendelt áru sokkal olcsóbb is, nagyobb kínálatból tudunk választani, és ez különösen a műszaki cikkeknél, bútoroknál, játékoknál stb. jelentős erővel bír. A megfelelő tudatos fogyasztói magatartáshoz azonban a fogyasztó feltétlen tájékozódjon előre, még a vásárlást megelőzően, hogy minden a legnagyobb rendben folytatódjon le!

Az internet lehetőséget ad, hogy az igényeinkhez megfelelő árut válasszunk ki, ellenőrizzük, hogy milyen vélemények vannak az adott termékről, áraikat össze tudjuk hasonlítani azonnal az erre rendszeresített portálokon. Nagyon fontos azonban, hogy a vásárlást megelőzően arról is tájékozódjunk, milyen szolgáltatási feltételek mellett kapjuk meg az adott terméket.

Az áraknál figyeljünk, hogy a termék ára mellett több járulékos ár, például adó, vám, ha külföldről rendelünk, szállítási díj is felmerülhet. A honlapokon keressük mindig a végső árat, és külföldi vásárlás esetén pedig a járulékos költségekről előre tájékozódjunk. Így járt egyébként az a fogyasztó, aki az interneten kívánta megrendelni dobfelszerelését. Ki is számolta, hogy az itthoni kínálat szerint olcsóbban kapná meg a terméket, majd amikor a vám összege után kutatott, rá kellett jönnie, hogy a vámolás költségével ugyanannyiért kapja meg a terméket, mintha itthon vásárolná azt.

Amennyiben a vállalkozás visszaigazolta a rendelés elfogadását, és abban közölte a teljesítés feltételeit, létrejön felek között egy szerződés. A szerződésre irányadó lesz a 45/2014 (II.26.) kormány rendelet, mely a fogyasztók és vállalkozások közötti szerződések részletes szabályairól szólnak. A rendelet részletesen szabályozza az interneten kötött szerződések ún. távollévők közötti szerződések részletes szabályait. Ez azt jelenti, hogy olyan fogyasztói szerződésről van szó, amelyet a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kötnek meg, hogy a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak.

A fogyasztót interneten történt vásárlás esetén a termék kézhezvételétől számított 14 naptári napon belül megilleti az indokolás nélküli elállás jog. Amennyiben a fogyasztó a terméket az interneten rendelte meg, de üzletben veszi át, akkor is megilleti ez a jog.

Az indokolás nélküli elállási jog azt jelenti, hogy az internetes szerződéskötés esetén visszaadhatjuk a terméket és visszakérhetjük annak vételárát úgy, hogy a terméknek baja nincsen, csak nem tartunk rá igényt.

Ezzel a jogunkkal azonban kizárólag 14 napon belül élhetünk. A termék átvételétől kezdődően 14 napon belül igazolhatóan kell közölnünk a vállalkozással, ha el akarunk állni a szerződéstől. Amennyiben a terméket visszaadjuk, és a szerződéstől elállunk, ez esetben a vállalkozásnak vissza kell adnia részünkre a termék vételárát.

Az indokolás nélküli elállást a jogalkotó azért építette be a fogyasztóvédelmi szabályok közé, mert az internetes vásárlás esetén a fogyasztó nem tudja megvizsgálni a terméket, kézbe fogni, színét megtekinteni, stb. A 14 napos elállás esetén tehát a terméknek nem kell hibásnak lennie, ezért nem is kell indokolnunk, hogy miért akarunk elállni, így pl. nem kell megmondanunk, hogy nincs is szükségünk a készülékre.

A jogszabály szerint indokolás nélküli elállási jogunkat a termék átvételétől kell számítani. Ezen jog azonban nem minden esetben illeti meg a fogyasztót. Vannak esetek, néhány kivétel, amikor nem állhatunk el a szerződéstől csak azért, mert nem tetszik az. Ilyen például, amikor lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver példányának adásvételekor nem gondolhatja meg magát a fogyasztó, ha már felbontotta a csomagolást.

Fogyasztó vásárolt interneten egy több százezres laptopot a vállalkozástól. A termék átvételét követően fogyasztó észlelte, hogy a termék nem rendelkezik magyar billentyűzettel. Fogyasztó ezt a tényt már másnap jelezte a vállalkozásnak és el kívánt állni a vásárlástól. A vállalkozás elutasította fogyasztót azzal, hogy a gépen operációs rendszer van és annak aktiváló kódja a dobozban volt, azt pedig fogyasztó már felbontotta. Ez azonban téves álláspont, és a vállalkozásnak az elállást el kell fogadnia, a terméket visszavennie, a vételárat pedig visszafizetnie, a hatályos jogszabály alapján. A cég hivatkozása csak akkor lett volna megalapozott, ha számítógépes szoftvert vásárolt volna a fogyasztó.  A vásárlás azonban kifejezetten laptopra vonatkozott, nem szoftverre, tehát élhetett az indokolás nélküli elállási jogával és jogosan kérte vissza a vételárat a fogyasztó.

Ha a fogyasztó él indokolás nélküli elállási jogával, akkor nem csupán a vételárat kell visszakapnia, hanem a kifizetett teljes összeget. Így például a kiszállítás, futárszolgálat díját is, amennyiben azt felszámolta a cég a vásárlásnál.

A termék visszaküldése a fogyasztó kötelessége. A saját költségen visszajuttatott áru ugyanis a feltétele annak, hogy az indokolás nélküli elállási jog érvényesülhessen.

Ugyan a vállalkozás köteles az internetes vásárlás során előre tájékoztatni a fogyasztót egy sor dologról, amit a hatályos rendelet meghatároz, azonban nagyon fontos, hogy a fogyasztó figyeljen oda, mely vállalkozással köt szerződést.

Az egyik ügyben a fogyasztó úgy rendelt a nem európai uniós vállalkozástól egy televízió készüléket, hogy egy internetes fordító oldal segítségével fordította le a honlapon található információkat, és úgy utalta át annak vételárát, hogy azt se tudta, pontosan kivel köt szerződést. A fogyasztó nem tudott olyan dokumentumot felmutatni, amiből kiderült volna, hogy ki a vállalkozás, milyen megrendelés került leadásra, milyen határidővel, vételárral, stb. A fogyasztó által megmutatott átutalás teljesítése ráadásul egy magánszemély részére került teljesítésre és nem cég bankszámlaszámára. Ez a fogyasztói magatartás nem volt tudatos, ezért utóbb nem is sikerült a helyzetet orvosolni. A vállalkozás fogyasztó leveleire nem válaszolt, pénzét pedig nem küldte vissza.