Leggyakrabban fogyasztóvédelmi kérdésekkel jótállás, szavatosság, azaz a hibás teljesítés témakörben keresnek meg minket a fogyasztók. Csokorba gyűjtöttük a vonatkozó jogszabályokat, milyen jogai és kötelezettségei vannak a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak.Mikor és kivel szemben léphetnek fel igényeikkel a fogyasztók.

A vonatkozó jogszabályok:

– 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

– 1997. évi CLV. Törvény a fogyasztóvédelemről

– 151/2003. (IX.22.) Kormányrendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról

– 249/2004. (VIII.27.) Kormányrendelet az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról

– 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények

 

Fogalmak:

 

Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy;

Jótállás: Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, annak időtartama alatt köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

Szavatosság: A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

 

Általánosságban fel kell hívnunk arra is a figyelmet, hogy nagyobb védelmet a fogyasztó és vállalkozás között kötött szerződések esetében biztosít a jogszabály. Így ha vállalkozás nevére kérünk számlát egy termékről, már nem illet meg minket a védelem, nincs kötelező 1 éves jótállás például.

 

Mit kell teljesítenie egy szolgáltatásnak, mire kell alkalmasnak lennie egy terméknek?

 

– a szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra,

– alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés előtt a kötelezett tudomására hozta;

– alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak;

– rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a kötelezettnek vagy a szolgáltatás előállítójának és ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános kijelentését;

– rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásra jellemző tulajdonságokkal;

– meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek.

 

Milyen igényekkel léphetünk fel, ha hibás egy termék?

 

Első körben kérhetjük a termék kijavítását, vagy kicserélését. Ha ezt nem vállalja a kereskedő, akkor kérhetünk árleszállítást, a vételár visszatérítését, vagy végső esetben mással megjavíttathatjuk a kereskedő költségére. A levásárlást a jogszabály nem ismeri, ennek ellenére a kereskedelmi gyakorlatban ragyogóan működik ez a megoldás, ha az mindkét félnek megfelel. A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítás, kicserélés 15 napon belül megtörténjen.

 

Érdemes azt is tudni, hogy a dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.

A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani.

Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazó gondoskodik.

 

Mennyi ideig fordulhatunk panaszunkkal a vállalkozáshoz?

 

Minden egyes új termék esetében a vásárlástól számítva két éven belül érvényesíthetjük a kereskedővel szemben jogainkat, ha az árucikk meghibásodott. Ebből a két évből azonban az első hat hónapban vagyunk csak igazán védettek: ha fél éven belül megy tönkre a termék, akkor ugyanis a vállalkozásnak kell bizonyítani azt, hogy ő még hibátlan árucikket adott el.

 

Vannak azok a termékek, melyek tartós fogyasztásra készülnek, mint amilyenek például az elektronikai szórakoztató termékek, a számítástechnikai termékek, a távközlési eszközök, az elektromos robotgépek, háztartási eszközök, szerszámgépek, lámpák, órák, hangszerek. Ezen termékek esetében a kereskedőket az előzőeknél szigorúbb előírások terhelik. Ekkor ugyanis a vásárlástól számítva nem hat hónapig, hanem legalább egy teljes évig a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a termékben jelentkező hiba oka a vásárlást követően keletkezett. (Megszűnt azonban a tartós használatra rendelt termékeknél megszokott 3 éves szavatossági idő.)

 

Mit kell tennünk, ha gond adódik a termékkel?

 

Minél hamarabb jelezni kell a problémát a kereskedőnek, mert egyéb esetben úgy járhatunk, hogy túlhordásra/túlhasználatra hivatkozva elutasít minket a kereskedő.

 

A kereskedőnek jegyzőkönyvet kell felvennie a minőségi kifogásról. Ebben fel kell tüntetnie a fogyasztó nevét és címét, a vásárlás és a hiba bejelentésének időpontját, a termék megnevezését és vételárát, a hiba leírását, a fogyasztó által megjelölt igényt, és a panasz orvoslásának módját. A felvett jegyzőkönyvből egy példány a fogyasztót illeti meg. 

 

Kihez forduljunk? Kereskedőhöz, szakszervizhez, gyártóhoz?

 

Bárkihez fordulhatunk, de nem ugyanazokat a jogokat tudjuk érvényesíteni. A kereskedőtől, azaz akitől megvásároltuk a terméket, bármelyik korábban felsorolt igény érvényesítését kérhetjük. A szakszerviztől kizárólag kijavítást, a gyártótól pedig kijavítást vagy kicserélést kérhetünk.

 

Hova lehet fordulni, ha a kereskedő elutasítja a vásárlót?

 

Ha esetleg a kereskedő szóba sem áll a fogyasztóval vagy az igényét elutasítja, akkor még nem kell rögtön bíróságra menni azért, hogy megoldódjon a vita. A békéltető testületi eljárás ugyanis gyors és ingyenes lehetőséget kínál arra, hogy a felek megegyezzenek, de ennek hiányában is érdemi döntéssel zárul az ügy.