Varrás mentén szétszakadt cipő, kétóránként kikapcsoló mobiltelefon esetén sokszor felmerül a kérdés, hogy tehetünk-e valamit, vagy el kell viselnünk ezeket a károkat. Ilyenkor esik szó a címben szereplő jótállás, szavatosság, garancia kulcsszavakról, de hogy ezek pontosan mit jelentenek, azt sokan nem tudják.

Garancia: Csak a köznyelvben szereplő fogalom, általában a jótállást értik alatta.

Jótállás: Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, annak időtartama alatt köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

Szavatosság: A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

Mit kell teljesítenie egy szolgáltatásnak, mire kell alkalmasnak lennie egy terméknek?

– a szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra,

– alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés előtt a kötelezett tudomására hozta;

– alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak;

– rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a kötelezettnek vagy a szolgáltatás előállítójának és ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános kijelentését;

– rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásra jellemző tulajdonságokkal;

– meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek.

Ha ezeknek nem felel meg egy szolgáltatás, vagy termék, akkor hibás teljesítésről beszélünk. A fent említett esetben a magától kikapcsoló telefon nem felel meg semmilyen jogszabályban meghatározott minőségi követelménynek, így a hibás teljesítés megállapítható.

Mit kérhetünk a kereskedőtől, ha hibás egy termék?

Első körben kérhetjük a termék kijavítását, vagy kicserélését. Ha ezt nem vállalja a kereskedő, akkor kérhetünk árleszállítást, a vételár visszatérítését, vagy végső esetben mással megjavíttathatjuk a kereskedő költségére. A levásárlást a jogszabály nem ismeri, ennek ellenére a kereskedelmi gyakorlatban ragyogóan működik ez a megoldás, ha az mindkét félnek megfelel.

Mennyi ideig élhetünk reklamációval?

Minden egyes új termék esetében a vásárlástól számítva két éven belül érvényesíthetjük a kereskedővel szemben jogainkat, ha az árucikk meghibásodott. Ebből a két évből azonban az első hat hónapban vagyunk csak igazán védettek: ha fél éven belül megy tönkre a termék, akkor ugyanis a vállalkozásnak kell bizonyítani azt, hogy ő még hibátlan árucikket adott el.

Vannak azok a termékek, melyek tartós fogyasztásra készülnek, mint amilyenek például az elektronikai szórakoztató termékek, a számítástechnikai termékek, a távközlési eszközök, az elektromos robotgépek, háztartási eszközök, szerszámgépek, lámpák, órák, hangszerek. Ezen termékek esetében a kereskedőket az előzőeknél szigorúbb előírások terhelik. Ekkor ugyanis a vásárlástól számítva nem hat hónapig, hanem meghatározott vételár felett legalább egy teljes évig a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a termékben jelentkező hiba oka a vásárlást követően keletkezett.

Mit tehetünk és mit kell tennünk, ha gond adódik a termékkel?

Minél hamarabb jelezni kell a problémát a kereskedőnek, mert egyéb esetben úgy járhatunk, hogy túlhordásra hivatkozva elutasít minket a kereskedő. Tehát nem szabad megvárni, hogy a cipőnk talpa teljes egészében átlyukadjon, amikor már hónapokkal korábban észrevettük, hogy rohamosan elkezdett kopni. Vagy a televíziókészülék képernyőjén észrevett pixel hiba esetén sem szabad arra várni, hogy már a fél képernyő sötétbe boruljon, hanem a lehető leghamarabb jelezni kell a hibát a kereskedőnek.

A kereskedőnek jegyzőkönyvet kell felvennie a minőségi kifogásról. Ebben fel kell tüntetnie a fogyasztó nevét és címét, a vásárlás és a hiba bejelentésének időpontját, a termék megnevezését és vételárát, a hiba leírását, a fogyasztó által megjelölt igényt, és a panasz orvoslásának módját. Nem árt tudni azt, hogy a felvett jegyzőkönyvből egy példány a fogyasztót illeti meg. 

Hova lehet fordulni, ha a kereskedő elutasítja a vásárlót?

Ha esetleg a kereskedő szóba sem áll a fogyasztóval vagy az igényét elutasítja, akkor még nem kell rögtön bíróságra menni azért, hogy megoldódjon a vita. A békéltető testületi eljárás ugyanis gyors és ingyenes lehetőséget kínál arra, hogy a felek megegyezzenek, de ennek hiányában is érdemi döntéssel zárul az ügy.