Két év garancia van rá – mondták az egyszeri panaszosnak, aki örült, milyen jól járt. A szája azonban már legörbült, mikor egy év múlva tönkrement a cipő és elküldték, készíttesse el ő a szakvéleményt, hogy tényleg rossz volt a minősége. Garancia, jótállás, szavatosság – mi a különbség? Megfejtés alább.

A hibás teljesítés esetén beszélünk kellékszavatosságról, termékszavatosságról, és persze jótállásról. A nem egyszerű jogi kategóriák megértéséhez használjuk fel nyugodtan a vállalkozás által adott tájékoztatókat, mert a jogszabály már meghatározza, hogy a vállalkozások kötelesek a fogalmak egyértelmű, tiszta jelentését részünkre elmagyarázni, és a termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatosan annak tartalmáról tájékoztatni.

Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

A szavatosságtól a jótállás annyiban különbözik, hogy a jogszabályok, illetve maga a szerződés meghatározhat egy időkeretet, amely teljes időtartama alatt a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy megfelelően teljesített.

Akkor vállal jótállást a vállalkozás, ha szerződésben, vagy jótállási jegyben határozza meg, hogy milyen időtartamra, milyen igények teljesítését vállalja. Előfordulhat tehát, hogy a vállalkozás nem minden szavatossági jogot, és nem a jogszabályban meghatározottak szerint teljesít a jótállás keretében, ezért figyeljen oda a fogyasztó, hogy a jótállás keretében mit határoz meg a vállalkozás.

Itt tartjuk fontosnak megjegyezni, hogy a hétköznapi szóhasználatban megjelent garancia, nem jogi kategória. Ezért amikor bemegyünk a boltba, megveszünk egy cipőt, és az eladó azt mondja, két év garancia van a termékre, feltehetően a szavatosságra gondol, ami viszont nem egyenlő a garancia jelentésével (a hétköznapokban az a jótállást jelenti). A Ptk. szerint ugyanis 2 év szavatosságunk, és a kötelező rendeletek szerint pedig 1 év jótállásunk lehet tartós fogyasztási cikknél. Előfordulhat, hogy a vállalkozás vállalt még egy év jótállást az 1 év kötelező jótálláson felül az adott termékre, de akkor arról adjon megfelelő tájékoztatást.

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendelet szerint például 10.000.- Ft eladási ár felett 1 éves kötelező jótállást kell kapnunk a vállalkozástól például a hűtőszekrényre, fagyasztóra, villanytűzhelyre, mosógépre, szárítógépre, vagy például a mosogatógépre, vasalóra, vízmelegítőre, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezésre. Ugyanígy vonatkozik a szabály a porszívóra, gőzzel működő tisztítógépre, szőnyegtisztító-gépre, varrógépre, villanybojlerre, vagy akár a szivattyúra.

Szintén 10.000.- Ft eladási ár felett 1 éves kötelező jótállás van a villamos energiával működtetett konyhai kisgépekre, így pl. mikrohullámú sütő, kenyérsütő, kenyérpirító, kávéfőző, vízforraló, konyhai robotgép, grillsütő, olajsütő, elektromos rotyogtatófazék, mini tűzhely, légkeveréses főzőedény, gyümölcsaszaló; stb, valamint a gázkészülékekre, motoros kerti gépekre és nem motoros kertészeti eszközökre, pl. kapálógép, fűnyíró, fűkasza, motoros kézi szerszámokra, pl. láncfűrész, fúrógép, ütvefúrógép, sarokköszörű, körfűrész, gyalu.

A teljesség szándéka nélkül megemlítjük még, hogy a rendelet szól az órákról és ékszerekről, lőfegyverekről, sporteszközökről, vadászathoz és horgászathoz kapcsolódó eszközökről, bel- és kültéri bútorokról, fekvőmatracokról 10.000.- Ft eladási ár felett, nemes és félnemes szőrmésbőrből készült szőrmeruházati termékekről 50.000.- Ft eladási ár felett.

A vállalkozás a kormányrendeletben foglaltakon túl további követelményt nem támaszthat a fogyasztóval szemben, kivéve, ha a fogyasztási cikk megfelelő üzembe helyezése más módon nem biztosítható és a követelmény teljesítése nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára. Ennek tipikus esete az, amikor a vállalkozás a jótállási jegy kiadását ahhoz köti, hogy saját szakemberével kerüljön beszerelésre a készülék. Az is gyakran előfordul, hogy szakemberrel kell beszereltetni a készüléket, ebben az eset lehet a szakember a fogyasztó által megbízott szakember is, azonban mindenféleképpen javasolt a szakembertől a beszerelésről munkalapot, számlát, stb. kérni, és megkövetelni annak érdekében, hogy a későbbiekben a feltétel teljesítése igazolható legyen!

Az is előfordulhat, hogy a vállalkozás a jogszabályban meghatározott jótállási időn túl további jótállási időt vállal szerződésében, amennyiben a vállalkozás szakemberével szerelteti be a fogyasztó a terméket. Ez esetben azt kell tudni, hogy a jogszabály által meghatározott 1 éven túli idő vállalása a vállalkozás többletszándéka. Amennyiben a vállalkozás azt mondja, ad a fogyasztónak egy év garanciát, azt nem ő adja, hanem jogszabály írja elő.

A másik nagyon fontos kötelező jótállásra vonatkozó rendeletünk az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló rendelet. E rendelet szerint amennyiben a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés tárgya a fogyasztó által megrendelt, a rendeletben felsorolt javító-karbantartó szolgáltatás, és a szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a 20.000.- Ft –ot meghaladja, a szolgáltatást nyújtó vállalkozást jótállási kötelezettség terheli. A jótállás időtartama 6 hónap. A határidő az átadással kezdődik, ha üzembe helyezés is volt, úgy annak napjával. Amennyiben probléma merülne fel, és a fogyasztó bejelenti a vállalkozásnak azt, úgy a vállalkozás a fogyasztó jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni.

Ezt a rendeletet akkor kell alkalmazni, amikor pl. háztartási gépet, készüléket kell javítani, személygépkocsink, vagy motorunk javítását, karbantartását végeztetjük el. Szintén vonatkozik a rendelet audiovizuális, fotó-optikai és információfeldolgozási berendezések, hangszerek, órák javítására, telefon- és telefax-berendezések, gyógyászati segédeszközök javítására.

Kötelező jótállásra vonatkozó kormányrendelet szól továbbá az újonnan épített lakásoknak és lakóépületeknek a rendelet 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott épületszerkezeteire, a rendelet 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott lakás- és épületberendezések beépítésére, illetve beszerelésére, valamint az e lakóépületeknek a 2. számú mellékletben meghatározott, a lakásokat kiszolgáló helyiségeire és részeire. Ezekben az esetekben kötelező jótállást vállalnia a vállalkozásnak.

A jótállási kötelezettség a kivitelezési szerződés alapján az építési, szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, azaz a vállalkozót terheli.

A vállalkozó 3 évig köteles jót állni például a lakások és a lakóépületek épületszerkezeteire, így a kéményre/ekre, nyílászárókra, melegvízellátó berendezésre, fűtőberendezésre, stb.

5 év jótállás terheli a vállalkozót lakóépületnek pl. a válaszfalaira, vakolatra, villámvédelemre, felvonókra, burkolatra, klíma és szellőző berendezéseire, illetve ezek anyagaira.

10 év jótállás terheli a vállalkozást pl. az alapozási szerkezetekre, födémekre, a talajvíz elleni szigetelésekre, épületgépészeti csővezetékekre.

A rendelet értelmében jótállási jegyet kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.

Habár azt mondtuk, jogszabály nem határoz meg határidőt a munkák elvégzésére, azt azonban rögzíti, hogy a vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül köteles a lakással kapcsolatosan bejelentett hibát megvizsgálni és a fogyasztó igényéről nyilatkozni.