Kérjük a multicégeket, hogy már most a karácsonyi vásárlások előtt az eladó termékeknél is figyeljenek a magyar fogyasztók érdekeire is, és ne diszkrimináljanak abból a szempontból, hogy a magyar fogyasztók mások, mint egy másik tagállam fogyasztói. Ugyanazt nyújtsák a magyar fogyasztók számára is!

Elfogadhatatlan a fogyasztók bármilyen hátrányos megkülönböztetése egy adott termék tekintetében aszerint, hogy azt melyik országban árulják.

 Magyarország 2017-ben az elsők között kezdeményezett közös fellépést e káros gyakorlattal szemben. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) módosításával 2022. május 28-án lép hatályba a kettős minőség tilalma, azaz a fogyasztóvédelmi és élelmiszerbiztonsági hatóságok ekkortól szankcionálhatják a kettős minőség gyakorlatát, amely tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül.

 De a fogyasztók számára már most is fontos ez a kérdés, ezért a FEOSZ várja a fogyasztók bejelentését a tudatosfogyasztovedelem@gmail.com email címre, ha bárkinek gyanúja vetődik fel a kettős minőség kérdésében.

 A kettős minőség szabályozás célja, hogy függetlenül attól, hogy a vásárló milyen állampolgárságú, azonos minőségű termékhez jusson hozzá, amely mind a termék összetételének, mind a csomagoláson feltüntetett információknak az azonosságát jelenti.

A kettős minőség jelenségének fókuszában elsősorban az élelmiszerek állnak, ugyanakkor fontos ennek tilalma a háztartás-vegyipari és kozmetikai termékek területén is. Az élelmiszerlánc termékek pl.: élelmiszer, takarmány, vetőmag esetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal járhat el, míg az utóbbi termékeknél a Kormányhivatalok fogyasztóvédelmi hatóságai. 

A hátrányos megkülönböztetések szankcionálhatóak. A kiszabható bírság a gyártó árbevételének akár 5 százalékát is elérheti, multicégek esetében ez legfeljebb 500 millió forintos tétel lehet.

A jogszerű és objektív tényezőkkel indokolható különbségekről pl.: alapanyagot eltérősége, szezonalitása, helyi szabályozás a vásárlót tájékoztatni kell, azonban ez elsősorban az élelmiszer termékek esetében fordul elő. (pl. népegészségügyi termékadó, sótartalom szabályozása, szezonális és helyi összetevők)

A kettős minőség esetkörei, példák

1. Hatóanyag tartalom eltérés

A kettős minőség alapesete, amikor a külföldi termék hatóanyag tartalma magasabb, de a címkéken szereplő összetétel megegyezik.

2. Termékcímke és csomagolás vizsgálata

A termékcímkék és csomagolások összehasonlító vizsgálata alapján lehet megállapítani azt, hogy a vásárlás során, a csomagolást vizsgálva is megtévesztő-e a termék, nem csak az összetételt tekintve. Fontos szempont, hogy az átlagfogyasztó minimális csomagolási eltéréseket a hétköznapi vásárlás során nem tudja megkülönböztetni, ezért kerül sor a csomagolás szerinti megtévesztés vizsgálatára is. Ezek akár a fenntarthatósági szempontokra, akár a felhasználási lehetőségekre, mosás darabszámra utalhatnak.

3. Forgalmazás szempontjából kettős minőség

 Forgalmazás szempontjából kettős minőségről beszélhetünk, ha külsőleg ugyanolyan, vagy nagyon hasonló termékekről van szó, de a külföldi termék hatóanyag tartalma magasabb, viszont a terméket nem forgalmazzák Magyarországon, így a magyar fogyasztóknak esélye sincs a jobb minőségű termékhez jutni – a terméken belül ezért nem mondhatjuk egyértelműen a kettős minőséget, viszont kereskedelmi, forgalmazási szempontból hátrányban vannak a magyarok.

Mindezek alapján tehát nemcsak abban az esetben valósul meg kettős minőség, amikor a hatóanyag eltér. Kettős minőségnek minősül a többlet információból adódó különbség is, és hátrányos a magyar fogyasztóra nézve az, hogy a magyar fogyasztók kevesebb információt kapnak egy adott termék vonatkozásában.

Indokolatlan, hogy több információt kap egy termékről egy német, vagy holland állampolgár, mint egy magyar. Sem közérthetőség, sem tudatosság és információszerzés tekintetében nem különböztethetjük meg hátrányosan a magyar fogyasztókat. Ráadásul ezen többlet információk gyakran fenntarthatósággal összefüggő tájékoztatásokat is tartalmaznak, amely ugyancsak rendkívül fontos a tudatos fogyasztói magatartás szempontjából. Kettős minőségnek minősül az az esetkör is, amikor az adott vállalkozás döntése alapján egy termékcsalád jobb, nívósabb darabjait Magyarországon nem árusítják, azaz forgalmazás szempontjából valósul meg a kettős minőség. Ebben az esetben azonban a magyar vásárlónak esélye sincs arra, hogy a termékcsalád „jobb, nívósabb darabjaihoz” hozzájusson idehaza, így hátrányosabb helyzetbe kerül a nyugat-európai vásárlókhoz képest, azaz egyértelműen megvalósul a kettős minőség.

Kérjük a multikat, figyeljenek a magyar fogyasztókra, lépjenek fel saját eszközeikkel is a kettős minőség ellen!

Az utóbbi időben sorra épülnek az új lakások, egyre több fiatal fogyasztó vásárolja hitelre, a kedvezményes lakástámogatások igénybevételével első otthonát. A vállalkozások sokszor az aláírt szerződésben foglalt átadási határidőket sem tudják tartani és joggal vetődik fel a kérdés, hogy vajon a vállalt műszaki feltételekkel vajon hibátlanul teljesítenek-e. Ez utóbbi akár, már az ingatlanba történő beköltözést követően gyorsan kiderülhet, de számos – rejtett – hibával csak később szembesülhetnek a vevők.

Kiszolgáltatott helyzetükön sokszor az sem tud változtatni, hogy a vállalkozások is igyekeznek minden tőlük telhetőt megtenni a hibátlan teljesítésért, de a minőségi szakmai munka hiánya a későbbiekben a fogyasztók pénztárcáját érinti.

Ezért nagyon fontos, hogy tisztában legyenek az új lakások vásárlói a legfontosabb lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállási tudnivalókkal. A FEOSZ ezért elindít egy olyan új – természetesen – ingyenes szolgáltatást, melynek célja, hogyha a fogyasztónak új lakás vásárlása során a jótállással kapcsolatban kétsége merül fel, szakembereink a tudatosfogyasztovedelem@gmail.com e-mail címre elküldött levél alapján segítséget nyújtanak a jótállással kapcsolatos tudnivalókról, teendőkről. 

A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról rendelkező 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet alapján a jótállási kötelezettség kiterjed az újonnan épített lakásoknak és lakóépületeknek az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott épületszerkezeteire, az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott lakás- és épület berendezések beépítésére, illetve beszerelésére, valamint az e lakóépületeknek a 2. számú mellékletben meghatározott, a lakásokat kiszolgáló helyiségeire és részeire.

A jótállási kötelezettség kiterjed az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott lakás- és épület berendezésekre is, amennyiben azok a lakás alkotórészének minősülnek.

A jótállási kötelezettség kiterjed az újonnan épített lakásoknak, lakóépületeknek, közhasználatú építményeknek a 3. és 4. mellékletben meghatározott épületszerkezeteire és az azok létrehozásánál felhasznált egyes termékeire és anyagaira.

 A jótállási kötelezettség a kivitelezési szerződés alapján az építési, szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, azaz a vállalkozót terheli. A vállalkozó a megrendelőre nézve kedvezőbb jótállási feltételeket vállalhat.

A jótállás időtartama a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított

a) három év az 1. és 2. mellékletben,

b) öt év a 3. mellékletben,

c) tíz év a 4. mellékletben

meghatározottakra. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.

A jótállási jogokat a lakás tulajdonosa, a lakás vagy építmény tulajdonba adásáig a megrendelő (a továbbiakban együtt: jogosult) a vállalkozóval vagy az általa javításra kijelölt személlyel, illetve szervezettel szemben érvényesítheti.

A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető.

A vállalkozó a jótállási jegyet lakásonként külön-külön köteles kiállítani, és azt a műszaki átadás-átvételi eljárás során a jogosultnak átadni.

 A jótállási jegynek tartalmaznia kell

1. a jótállás körébe tartozó lakás, a lakást kiszolgáló helyiségek és épületrészek, valamint épületszerkezetek és berendezések meghatározását,
2. a jogosultat a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét és feltételeit,
3. a vállalkozó és az általa a javításra kijelölt szervezet nevét és címét,
4. a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontját.

 A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a jogosult jogszabályból eredő jogait nem érinti. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jogosult részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.

A vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni.

A javítást, a cserét, a munka újbóli elvégzését úgy kell teljesíteni, hogy az lehetőség szerint a lakóépület, illetőleg a lakás használatát ne akadályozza.

Az utazási csomagra vonatkozó szerződés teljesítése

 A szerződésben vállalt utazási szolgáltatás teljesítéséért az utazásszervező felel, akkor is, ha az utazási szolgáltatások teljesítésére más utazási szolgáltató köteles.

Az utazó az eset körülményeinek figyelembevételével köteles haladéktalanul – az utazási szerződésben rögzített elérhetőségek valamelyikén – tájékoztatni az utazásszervezőt vagy az utazásközvetítőt az utazási csomagra vonatkozó szerződésben meghatározott valamely utazási szolgáltatás nyújtása során általa észlelt szerződésszegésről.

A szerződésszegést az utazásszervező köteles orvosolni, kivéve, ha

1. a) az lehetetlen, vagy
2. b) aránytalan költségekkel jár a szerződésszegés súlyára és az érintett utazási szolgáltatások értékére figyelemmel.

Ha az utazásszervező nem orvosolja a szerződésszegést, az utazó díjengedményre, illetve kártérítésre jogosult.

 Ha valamely utazási szolgáltatás lényeges része az utazási csomagra vonatkozó szerződésben meghatározott módon nem biztosítható, az utazásszervező köteles az utazó részére többletköltség felszámítása nélkül, lehetőség szerint a szerződésben meghatározottakkal azonos vagy magasabb minőségű, megfelelő helyettesítő szolgáltatást felajánlani az utazás folytatására, ideértve azt is, amikor az utazót nem tudja a szerződésnek megfelelően visszajuttatni az indulási helyre.

Ha a felajánlott helyettesítő szolgáltatás alacsonyabb minőségű az utazási csomagra vonatkozó szerződésben meghatározottnál, az utazásszervező köteles az utazónak megfelelő díjengedményt biztosítani.

Az utazó kizárólag akkor utasíthatja el a felajánlott helyettesítő szolgáltatást, ha az lényegesen különbözik az utazási csomagra vonatkozó szerződésben foglaltaktól, illetve ha az utazásszervező által ajánlott díjengedmény nem megfelelő.

 Ha az utazó utazási csomagra vonatkozó szerződés szerinti hazaszállításának biztosítása elháríthatatlan és rendkívüli körülmények miatt nem lehetséges, az utazásszervező köteles utazónként – szükség szerint – legfeljebb három éjszakát magában foglaló, lehetőleg az eredetivel azonos kategóriájú szállás költségeit viselni.

 Díjengedmény és kártérítés

 Az utazó díjengedményre jogosult azon időtartam tekintetében, amely alatt nem volt szerződésszerű a teljesítés, kivéve, ha az utazásszervező bizonyítja, hogy a szerződésszegés az utazónak róható fel.

Az utazó kártérítésre jogosult az utazásszervezőtől minden olyan kárért, amely az utazót a szolgáltatások nem szerződésszerű teljesítése miatt éri. A kártérítést indokolatlan késedelem nélkül meg kell fizetni.

Az utazó nem jogosult kártérítésre, ha az utazásszervező bizonyítja, hogy a szerződésszegés

1. a) az utazónak róható fel,
2. b) olyan harmadik személy magatartására vezethető vissza, aki az utazási csomagra vonatkozó szerződésben foglalt utazási szolgáltatás teljesítésével nincsen kapcsolatban, és a szerződésszegést az utazásszervező észszerű elvárhatóság mellett sem láthatta előre, vagy az elháríthatatlan volt, vagy
3. c) elháríthatatlan és rendkívüli körülmények miatt következett be.

Ha nemzetközi egyezmények nem korlátozzák a szolgáltatás nyújtója által fizetendő kártérítés mértékét, az utazásszervező által fizetendő kártérítés mértékére a Ptk. szerződésszegéssel okozott kár mértékére vonatkozó szabályai alkalmazandók. Ebben az esetben az utazási csomagra vonatkozó szerződés korlátozhatja az utazásszervező által fizetendő kártérítés mértékét, amennyiben ez a korlátozás nem terjed ki a személyi sérülésre, illetve a szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozott kárra, valamint nem eredményezi azt, hogy a kártérítés összege alacsonyabb, mint az utazási csomag teljes részvételi díjának háromszorosa.

Jelen összefoglaló a 261/2004/EK rendelet szabályai alapján készült, tehát amennyiben uniós országból történt volna a személyszállítás bármely légifuvarozóval, vagy uniós országba történt volna a személyszállítás közösségi légifuvarozóval.

Segítségnyújtás

Először is az utasok számára ellátást, azaz a várakozási idővel ésszerű arányban étkezést és frissítőket kell rendelkezésre bocsátani, emellett a fogyasztóknak joguk van két díjmentes telefonhívásra, telexre vagy faxüzenetre, illetve e-mail küldésre. Ezen kívül szállást is biztosítani kell, ha egy vagy több éjszakát kell ott tartózkodnia az utasnak, és ennek megfelelően a szállítást a reptér és a szállás között.

Amennyiben ezeket a szolgáltatásokat mégsem biztosítja a légi fuvarozó, akkor mindenképpen számlát, nyugtát kell kérni a megvásárolt frissítőkről, a transzferről, szálloda elhelyezésről, és kárigényként ezeket a számlákat kell benyújtani a légi fuvarozó részére.

A járat törlésére vonatkozó tájékoztatás esetén, az utasok részére magyarázatot kell adni a lehetséges alternatív közlekedési módokról.

Visszatérítéshez vagy átfoglaláshoz való jog

Háromféle lehetőség áll fenn:

– a jegy árának a vételi ár szerinti visszatérítése hét napon belül,

– átfoglalás, összehasonlítható szállítási feltételek mellett, a végső célállomásukhoz a legkorábbi alkalommal,

– átfoglalás, összehasonlítható szállítási feltételek mellett, a végső célállomásukhoz egy későbbi időpontban, amikor az utasnak megfelel, az ülőhelyek rendelkezésre állásától függően.

Kártalanítás

A törölt repülőút hosszától függően 250-400-600 EUR összegű kártalanítás jár az utasoknak.

Nem jár kártalanítás, ha

– a menetrend szerinti indulási időpont előtt legalább két héttel tájékoztatták az utasokat a járat törléséről, vagy

– az indulás menetrend szerinti időpontja előtt legkorábban két héttel és legkésőbb hét nappal tájékoztatták őket a járat törléséről és átfoglalást ajánlottak számukra, lehetővé téve, hogy legfeljebb a menetrend szerinti indulás időpontja előtt két órával korábban induljanak és végső célállomásukat a menetrend szerinti érkezési időponthoz képest legfeljebb négy órás késéssel érjék el; vagy

– az indulás menetrend szerinti időpontja előtti hét napon belül tájékoztatták őket a járat törléséről, és átfoglalást ajánlottak számukra, lehetővé téve, hogy legfeljebb egy órával a menetrend szerinti indulás időpontja előtt induljanak, és végső célállomásukat a menetrend szerinti érkezési időponthoz képest legfeljebb két órás késéssel érjék el.

Ezen kívül az üzemeltető légifuvarozó nem köteles kártérítést fizetni, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. Fontos kiemelni, hogy egy műszaki meghibásodás a bírósági gyakorlat szerint nem minősül rendkívüli körülménynek, hiszen a légitársaságok feladata a repülőgépek folyamatos karbantartása.

A határozott idejű előfizetői szerződés megkötését megelőzően a szolgáltató igazolható módon tájékoztatni köteles az előfizetőt a határozott idejű előfizetői szerződés teljes időtartama alatt őt minimálisan terhelő valamennyi költség összegéről szolgáltatásonként, szolgáltatáscsomag esetében szolgáltatáselemenként külön-külön, valamint összesítve.

Határozott időtartamú előfizetői szerződés a korábbi két évvel szemben már csak maximum egy évre köthető, kivéve, ha a szerződéshez készülékvásárlás is kapcsolódik, ebben az esetben a felső korlát továbbra is két év.

A szolgáltatónak a hűségidős szerződés megkötése előtt minden esetben fel kell ajánlania a határozatlan időtartamú előfizetői szerződés lehetőségét is, tájékoztatva a szerződő felet a részletes feltételekről.

A hűségidő lejárta után az új, határozatlan idejű szerződés havidíja, illetve a szolgáltatás egyéb feltételei nem lehetnek hátrányosabbak a korábbi, hűségidős szerződésben szereplő feltételeknél, és az előfizető a határozatlan idejű szerződését bármikor jogosult azonnali hatállyal, jogkövetkezmény nélkül felmondani.

Szintén fontos tudni, hogy a szolgáltatónak az előfizető kérésére ingyenesen hálózatfüggetlenné kell tennie azt a készüléket, melyet határozott időtartamú szerződéssel kedvezményesen adott el, és időközben lejárt a hozzá tartozó előfizetői szerződés, vagy ha az előfizető a számhordozás során a készülék árát kifizette még a szerződés ideje alatt.

A szolgáltatás előfizető kérésére legfeljebb 6 hónapig tartó szüneteltetését a szolgáltató határozott idejű előfizetői szerződéseknél sem zárhatja ki, ebben az esetben azonban az előfizetői szerződés időtartama a szüneteltetés időtartamával meghosszabbodik.

Az előfizető jogosult a határozott időtartam lejárta előtt felmondani az elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy szolgáltatáscsomag igénybevételére kötött előfizetői szerződést az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy a szolgáltatáscsomag valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltatása tekintetében, ha:

1. a) a szolgáltató a hiba kijavítására nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követően a hibát 15 napig nem tudja elhárítani,
2. b) az előfizetői szolgáltatás vonatkozásában az előfizető a felmondását megelőző 90 nap alatt több mint 10 hibabejelentést tett, amely alapján a szolgáltató valós, érdekkörébe tartozó hibát hárított el, vagy
3. c) a szolgáltató a szolgáltatást 30 napig nem az előfizetői szerződés szerint teljesíti.

Ebben az esetben az előfizető által megtérítendő készülékkedvezmény összege nem haladhatja meg sem az előfizetői szerződés megszűnésétől a határozott idő lejártáig fizetendő havi vagy időszaki díjak összegét, sem a készülékkedvezménynek a határozott időtartam hátralevő részére eső időarányos részét.

Egyéb esetekben azonban jobb, ha elkerüljük a hűségidős szerződés idő előtti megszüntetését – akár az 1-2 nappal a hűségidő lejárta előtt indított számhordozással is elveszítjük a hűségidőre tekintettel járó kedvezményeket és jelentős összegű kötbért terhelhet ki a szolgáltató.

Előre fizetett díjú szolgáltatások egyenlegfeltöltéssel történő meghosszabbítása esetén a szolgáltató az előfizető által kifizetett, de az egyenlegfeltöltést megelőzően fel nem használt összeget az új előfizetői szerződéshez kapcsolódó egyenlegen jóváírja. A szolgáltató a szerződés újabb feltöltés nélküli megszűnésekor az előfizető – az elévülési időn belül előterjesztett – kérésére a fel nem használt összeget az előfizető részére visszafizeti. Semmis az előfizetői szerződés azon rendelkezése, mely szerint a fel nem használt egyenleg elvész, vagy az előfizetőnek nem jár vissza.

A nemrégiben módosult hírközlési szabályok újabb könnyebbséget jelentenek az előfizetők számára, ha szolgáltatót szeretnének váltani. Előfizetői hívószámot megtarthatjuk, ha a mobil (vagy vezetékes) szolgáltatást a jövőben egy másik szolgáltatótól kívánjuk igénybe venni (számhordozás szolgáltatóváltással), illetve vezetékes előfizetést más földrajzi helyen kívánjuk igénybe venni (áthelyezés szolgáltatóváltás nélkül). Ugyanígy lehetőség van a könnyebb szolgáltatóváltásra internet-hozzáférési szolgáltatás esetében.

Számhordozás szolgáltatóváltással: Erre akkor kerül sor, ha előfizetésünket a korábbi szolgáltatótól (átadó szolgáltató) átvisszük egy másik szolgáltatóhoz (átvevő szolgáltató), úgy, hogy megtartjuk korábbi hívószámunkat. A korábbi szolgáltatóval fennálló szerződésünk megszűnik, és az új szolgáltatóval kötünk szerződést. (A vezetékes hívószámra ugyanezek a szabályok vonatkoznak, a technológiai különbségekből fakadó értelemszerű eltérésekkel.)

Újdonság, hogy utólagos számhordozásra is lehetőség van, az előfizetői szerződésünk felmondását követő 31 napon belül kérhetjük a megszűnt szerződésben szereplő hívószámra vonatkozó számhordozást. Azonban nincs mód utólagos számhordozásra abban az esetben, ha erről a jogunkról (az előfizetői szerződésben) lemondtunk.

Ha a feltöltőkártyás előfizetésünk hívószámát hordozzuk el, akkor a fennmaradó egyenlegünk visszatérítését 30 napon belül kérhetjük az átadó szolgáltatótól. A visszatérítés azonban díjköteles lehet, ha ezt előfizetői szerződésünk rögzítette. Ugyanakkor fontos kitétel, hogy ebben az esetben ennek a díjnak arányosnak és összemérhetőnek kell lennie a visszatérítés során – a szolgáltatónál – jelentkező költségekkel.

Lássuk lépésről lépésre a folyamatot!

1. Az előfizetőnek az új (átvevő) szolgáltatónál kell bejelentenie, hogy a jövőben tőle szeretné a szolgáltatást igénybe venni, korábbi hívószámának megtartásával (számhordozásra vonatkozó igény bejelentése).

A bejelentést megtehetjük személyes, telefonos, illetve online ügyfélszolgálaton egyaránt. Ha igényünket adott munkanapon délután 4 óráig bejelentjük, az átvevő szolgáltató még aznap este 8 óráig köteles értesíteni erről az átadó szolgáltatót. A bejelentéssel lejárttá válnak a régi szolgáltatóval szemben fennálló tartozások, ezeket rendezni kell.

2. Az átvevő szolgáltató elvégzi a bejelentő azonosítását az általános szerződési feltételeiben (ÁSZF) meghatározott módon. Ha ennek nincs akadálya, az átvevő szolgáltató az igénylővel megállapodik a számhordozásról és megköti vele az új szerződést. Ezt követően az átvevő szolgáltató jár el a nevünkben („szám kikérése” az átadó szolgáltatótól).

Mikor hiúsulhat meg a számhordozás vagy a szolgáltatóváltás?

Akkor, ha

– az előfizető a közölt adatok alapján nem azonosítható (pl. a lakcíme vagy neve nem pontosan ugyanúgy szerepel a szolgáltató adatbázisában és a hivatalos okmányokon);

– az előfizetőnek az átadó szolgáltatóval szemben 30 napon túli lejárt tartozása van;

– amennyiben a két érintett szolgáltatónak egyeztetnie szükséges (pl. szolgáltatáscsomag átadása vagy tízet meghaladó hívószámot magába foglaló üzleti előfizetés számainak hordozása);

– szolgáltatóváltás esetén a műszaki megoldás tekintetében egyeztetés szükséges az előfizetővel;

– az előfizető nem jogosult utólagos számhordozásra.

3. A számhordozással – az átvevő szolgáltató intézkedése kapcsán – az átadó szolgáltatóval fennálló előfizetői szerződésünk megszűnik.

Az internet-hozzáférési szolgáltatóváltás esetén az átvevő szolgáltatónak biztosítania kell, hogy a szolgáltatáskiesés időtartama ne haladja meg az egy munkanapot.

Amennyiben nincs indokolt akadálya, a számhordozást a munkanapon délután 4 óráig beérkezett igénybejelentéstől számított második munkanapon végre kell hajtani.

A szolgáltatás feltételei természetesen változhatnak a korábbi szerződéshez képest, így különösen akkor, ha az új szolgáltató eltérő díjazást alkalmaz.

Ha a számhordozás elmaradt, vagy – a megállapodásban foglaltakhoz képest – késedelmesen valósult meg, illetve a szolgáltatáskiesés az egy munkanapot meghaladta, az átvevő szolgáltató kompenzációt nyújt az előfizetőnek. Ennek összegét a jogszabály az alábbiak szerint határozza meg:

– szolgáltatáskiesés esetén az egy munkanapot meghaladó minden további napra 10.000 Ft, de legfeljebb 50.000 Ft;

– késedelmes számhordozás esetén 5.000 Ft naponként, de legfeljebb 25.000 Ft.