A BEUC (Európai Fogyasztói Szervezet) a következő állásfoglalást adta ki a végrehajtásokkal kapcsolatosan.

 A VÉGREHAJTÁS ELŐTT ÁLLÓ KIHÍVÁSOK

A jogérvényesítés egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe. A nagy piaci szereplők és a végrehajtó hatóságok között egyre szélesebb szakadék tátong az erőforrások és a kapacitások tekintetében, miközben a hatóságok gyakran szűk költségvetéssel és korlátozott létszámmal működnek. A digitális térben a jogsértések gyorsan és láthatatlanul történhetnek, lehetővé téve, hogy a vállalkozások hasznot húzzanak belőlük, mielőtt a hatóságok egyáltalán reagálni tudnának ─ ez néha évekkel később történik meg.

A BEUC a fogyasztóvédelmi jogérvényesítés modernizálását sürgeti. Míg a magánjogi jogérvényesítés javítását egy külön ellenőrzőlista tárgyalja, ez a dokumentum a közhatalmi jogérvényesítés fejlesztésére összpontosít, különösen a 2017/2394/EU rendelet (CPC-rendelet) reformján keresztül.

KÖZPONTOSÍTOTT JOGÉRVÉNYESÍTÉS AZ EU-SZINTŰ ÜGYEKBEN

Amikor a jogsértések több ország fogyasztóit érintik, a kizárólag nemzeti hatóságokra támaszkodó rendszer nem hatékony. A párhuzamos vizsgálatok eltérő eredményekhez, megkettőzött erőfeszítésekhez és jogérvényesítési hiányosságokhoz vezethetnek. Ez a széttagolt megközelítés lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy kihasználják az illetékességi különbségeket.

A stratégiai, határokon átnyúló ügyek kezeléséhez a jogérvényesítésnek központosítottabbá kell válnia. Az Európai Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a tagállamokkal együttműködve kezdeményezze és vezesse a vizsgálatokat az EU-szinten jogellenes gyakorlatok esetében, valamint hogy szankciókat szabjon ki, ha a vállalkozások nem működnek együtt vagy megszegik vállalásaikat.

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG FÜGGETLENSÉGÉNEK ÉS ERŐFORRÁSAINAK ERŐSÍTÉSE

A Bizottság jogérvényesítési szerepének megerősítése nagyobb függetlenséggel kell, hogy járjon. A CPC-eljárásoknak politikai befolyástól mentesnek kell lenniük, hogy biztosítsák a hitelességet és a közbizalmat. Ehhez a szerephez megfelelő létszámú személyzetre és elegendő finanszírozásra is szükség van ahhoz, hogy a vizsgálatokat hatékonyan lehessen végrehajtani.

A KÖZHATALMI ÉS MAGÁNJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS ÖSSZEKAPCSOLÁSA

A hatékony fogyasztóvédelem a köz- és magánjogi jogérvényesítés szinergiájától függ. A CPC-rendeletnek, a Képviseleti Keresetek Irányelvének és a Fogyasztói ADR Irányelvnek egymással összekapcsolódva kell működnie.

Például:

• A CPC-határozatoknak kötelező erővel kellene támogatniuk a követő képviseleti kereseteket.
• Az ADR (Alternatív Vitarendezés) szervezetek piacadatai folyamatosan tájékoztathatnák a szabályozói intézkedéseket.
• Ez az integráció biztosítja, hogy a jogérvényesítés értelmes és érzékenyen reagáló legyen a tisztességtelen gyakorlatokra.

HATÉKONY INTÉZKEDÉSEK KIVÁLASZTÁSA A MEGFELELÉS ÉS AZ ELRIASZTÁS ÉRDEKÉBEN

A hatóságoknak számos eszköz áll rendelkezésükre a jogellenes gyakorlatok kezelésére, ám sokat nem használnak ki teljes mértékben. A megfelelő intézkedés kiválasztása annak megértését igényli, hogy mi hat legerősebben a vállalkozásokra, figyelembe véve azok erőforrásait és piaci erejét.

• A bírságok erős jelzést küldhetnek, és finanszírozhatják a jogérvényesítést, az oktatást vagy a hozzáférést az igazságszolgáltatáshoz.
• A nagy piaci szereplők esetében a bírságok gyakran nem elegendőek, mivel ezek a vállalatok gyakran a büntetést az üzleti költségek részének tekintik.
• Az ígéretvállalások és informális megbeszélések megoldhatják a problémákat, de a vállalkozások ezeket késleltetésre vagy szélesebb körű változtatások elkerülésére használhatják.
• Más eszközök, például az online platformokhoz való hozzáférés blokkolása vagy a fogyasztói kár megtérítésének követelése, nagyobb hatást gyakorolhatnak.

A jogérvényesítést testre kell szabni. Az intézkedések és szankciók kombinációja, a vállalkozás profiljához és a jogsértés természetéhez igazítva, gyakran a leghatékonyabb.

SZAKSZERŰ SZIGETELÉS MEGSZÜNTETÉSE:
HATÓSÁGOK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS

Sok káros gyakorlat – különösen a digitális térben – a fogyasztóvédelem határain túlmutató következményekkel jár, érintve az adatvédelmet, a versenyt és a biztonságot. Ennek ellenére a hatóságok közötti együttműködés továbbra is korlátozott.

Formális keretrendszert kellene létrehozni a CPC-hálózat és más szervek, például az EDPB (adatvédelem), az ECN (verseny) és egyéb testületek között, a bizalmas információk megosztása, a prioritások összehangolása és az azonos vállalkozásokkal kapcsolatos vizsgálatok koordinálása érdekében.

Nemzeti példák, például Hollandiában, azt mutatják, hogy a szektorok közötti együttműködés lehetséges és előnyös. Ezek a modellek inspirációt nyújthatnak a szélesebb uniós szintű együttműködéshez.

A FOGYASZTÓI SZERVEZETEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS ERŐSÍTÉSE

Az érintettekkel való együttműködés létfontosságú. A CPC-rendelet alapján bizonyos szervezetek külső riasztásokat adhatnak ki, amikor potenciális jogsértést észlelnek. A BEUC és tagjai 2020 óta 11 alkalommal használták ezt a mechanizmust olyan területeken, mint a szerencsejáték, a légiközlekedés és a közösségi média.

Bár ez az együttműködés hozzájárult a bizalom kiépítéséhez, a folyamat továbbra is átláthatatlan. A panaszosok továbbra is alig kapnak információt a vizsgálat előrehaladásáról vagy a vállalkozásokkal folyó tárgyalásokról.

A fogyasztói szervezetek azonban a riasztásokon túl is hozzájárulhatnak, például terepi bizonyítékok szolgáltatásával és a kártérítési lehetőségekről folytatott egyeztetésben való részvétellel. Ennek a potenciálnak a kiaknázása érdekében számukra eljárási jogokat kell biztosítani, beleértve a meghallgatáshoz való jogot az eljárások során. Az uniós versenyjog jó példát nyújt, ahol a fogyasztói szervezetek részt vehetnek a fogyasztói termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyekben.

AZ ERŐFORRÁSOK ÉS A DIGITÁLIS KOORDINÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA

A CPC-hálózat hatékonysága az egyes tagjai erejétől függ. A nemzeti hatóságok azonban jelentősen eltérnek pénzügyi, technikai és humán erőforrásaik tekintetében. Néhány ország (pl. Franciaország, Belgium) digitális eszközöket fejlesztett ki a piacok nyomon követésére, de ezek nem állnak mindenhol rendelkezésre.

Az EU több eszközt hozott létre a jogérvényesítés támogatására: e-labort a vizsgálatokhoz, az EC-REACT platformot a kollektív jogorvoslathoz, valamint egy hamarosan induló eszközt a fogyasztói alternatív vitarendezéshez. Ezeket az eszközöket integráltan kell használni, nem elszigetelten. Például az EC-REACT adatai tájékoztathatnák a CPC-vizsgálatokat. A digitális jogérvényesítési eszközök közötti jobb koordináció erősítené a rendszert, és segítené a hatóságokat abban, hogy hatékonyabban reagáljanak az új kihívásokra.

 

 

A BEUC (Európai Fogyasztói Szervezet) a következő állásfoglalást adta ki a kollektív keresetekkel kapcsolatosan:

BIZTOSÍTANI KELL A KOLLEKTÍV ELJÁRÁSOK MEGFELELŐ FINANSZÍROZÁSÁT

Megbízható finanszírozás nélkül a fogyasztói szervezetek nem tudják bíróság elé vinni a tömeges károkozással járó ügyeket, mivel a költségek gyorsan több millió euróra rúghatnak. Annak érdekében, hogy a költségek ne jelentsenek visszatartó erőt, a nemzeti kormányoknak közfinanszírozást kell biztosítaniuk. Ennek példái lehetnek a fogyasztói szervezetek strukturális támogatása, speciális jogi segítségnyújtási rendszerek, illetve olyan dedikált kollektív peralapok, amelyeket a jogsértő vállalatok bírságaiból vagy az igénybe nem vett kártérítésekből finanszíroznak.

Bár a közfinanszírozás továbbra is alapvető fontosságú, a magánfinanszírozásnak is elérhetőnek kell lennie, ahol ez lehetséges, anélkül, hogy csökkentené a fogyasztók számára járó előnyöket. A közfinanszírozási rendszerek kiegészítéseként ezért minden tagállamnak egyértelműen lehetővé kell tennie a magánfinanszírozási mechanizmusokat, beleértve a harmadik fél általi perfinanszírozást is, amely megfelel a RAD által meghatározott függetlenségi és átláthatósági feltételeknek.

MODERNIZÁLNI KELL AZ UNIÓ MAGÁN­NEMZETKÖZI JOGI SZABÁLYAIT

A jelenlegi uniós szabályokat két félre tervezték, és nem veszik figyelembe azokat a kollektív ügyeket, amelyekben több tagállam fogyasztói érintettek. Ma nem egyértelmű, hogy melyik bíróság illetékes, és az alperesek gyakran illetékességi kifogásokkal támadják meg a képviseleti kereseteket, ami tovább késlelteti az eljárást és a károsult fogyasztók kártalanítását – akár évekkel is.

A joghatóságra, valamint az ítéletek elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályokat (amelyeket a 1215/2012/EU rendelet, a „Brüsszel I. újrakodifikálása” rögzít) ki kell egészíteni a képviseleti keresetekre vonatkozó külön rendelkezésekkel. A rendeletnek lehetővé kell tennie, hogy a fogyasztói szervezetek a képviselt fogyasztók lakóhelye szerinti bíróság előtt indíthassanak eljárást, és biztosítania kell, hogy a nem uniós alperesekre is ugyanazok a szabályok vonatkozzanak.

Ezenfelül az uniós jogot úgy kell módosítani, hogy a bíróságok az ügy elbírálásának helye szerinti ország jogát alkalmazhassák, ahelyett hogy több különböző nemzeti jogot kellene vizsgálniuk. A jelenlegi kötelezettség, miszerint külföldi jogokat is elemezni kell, az eljárásokat hosszabbá és költségesebbé teszi.

A BIZONYÍTÁSI TEHER ÁTHELYEZÉSE ÉS A BIZONYÍTÉKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS MEGKÖNNYÍTÉSE

A kollektív jogorvoslati ügyekben a követelések alátámasztásához szükséges információk gyakran az alperes birtokában vannak. Ez a korlátozott hozzáférés megnehezíti a fogyasztók és a fogyasztói szervezetek számára a követelések bizonyítását. Bár a RAD lehetővé teszi a bíróságok számára a bizonyítékok feltárásának elrendelését, a joggyakorlat gyakran megköveteli, hogy a felperesek pontosan megjelöljék azt a dokumentumot, amelyet az alperesnek be kell mutatnia.

Ezért tisztázni kell, hogy a meglévő szabályok már most is lehetővé teszik a bíróságok számára bizonyítékkategóriák – nem csak egyedi dokumentumok – feltárásának elrendelését.

A szabályoknak azt is egyértelművé kell tenniük, hogy a bíráknak képesnek kell lenniük áthelyezni a bizonyítási terhet az alperesre, amikor az információs aszimmetria nyilvánvaló. Ez azt jelenti, hogy ha egy vállalat megtagadja a bizonyítékok kiadását, a bíróságoknak lehetőségük kell legyen vélelmezni, hogy a hiányzó információ a fogyasztók álláspontját támasztaná alá.

MEG KELL KÖNNYÍTENI A NEM VAGYONI KÁROK KOLLEKTÍV JOGORVOSLATÁT

A tömeges károkozás gyakran nem vagyoni jellegű veszteségeket okoz, például a magánszféra megsértését vagy pszichológiai károkat. A RAD azonban nem tér ki arra, hogy az ilyen károkért járó kártérítés kollektíven érvényesíthető-e, illetve hogyan kell azt meghatározni. Ez jogbizonytalanságot teremt, és annak a kockázatát hordozza, hogy a fogyasztók jogorvoslat nélkül maradnak az olyan károkért, amelyek a mai digitális gazdaságban széles körben elterjedtek.

Egyértelművé kell tenni, hogy a képviseleti keresetek alkalmasak az olyan fogyasztók nevében történő kártérítés igénylésére, akik kizárólag nem vagyoni kárt szenvedtek el. A bíróknak kifejezetten lehetővé kell tenniük az átalánykártérítés megítélését – például egységes összegek formájában fogyasztónként vagy alcsoportok alapján –, anélkül hogy minden érintettnek külön bizonyítania kellene a sérelmét. Ahol a különbségek jelentősek, további kártérítési lehetőségeknek is rendelkezésre kell állniuk. Ez biztosítaná a méltányos és működőképes megoldásokat valamennyi fogyasztó számára.

A MAGÁN- ÉS KÖZHATALMI JOGÉRVÉNYESÍTÉS ÖSSZEKAPCSOLÁSA

A hatékony jogérvényesítéshez szükséges, hogy a magán- és a közhatalmi jogérvényesítés együttműködjön és kiegészítse egymást. Ennek elősegítése érdekében a hatóságok által hozott jogerős határozatok vélelmezett bizonyítékként szolgálhatnának a későbbi kollektív jogorvoslati eljárásokban. Ez azt jelentené, hogy a jogsértést automatikusan elismernék, kivéve, ha a vállalkozások ennek ellenkezőjét bizonyítani tudják.

Végül az Európai Bizottság által fejlesztett EC-REACT online platform szintén értékes eszközzé válhat a köz- és magánjogi jogérvényesítés közötti kapcsolat erősítésében.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez fordulók nagy része még mindig nincs tisztában azzal, hogy fogyasztói panasza esetén ki fog tudni neki segíteni, hol és mikor fog rendeződni a problémája.

Ezért is tartjuk fontosnak minden fórumon felhívni a figyelmet a békéltető testületekre, ugyanis hozzájuk lehet fordulni azért, hogy a kereskedővel/szolgáltatóval fennálló vitás ügy megoldódjon ingyen, és gyorsan.

Az elmúlt időszakban megnőtt a rollerekkel kapcsolatos fogyasztó kifogások száma. Forduljanak a békéltető testületekhez a fogyasztók ilyen esetekben is, tegyék ezt a következő tipikusnak nevezhető probléma esetén is.

De lássuk a konkrét ügyet: 

A legújabb kifogás az elektromos rollereket forgalmazó kereskedők részéről merült fel. Sorra arról tájékoztatják a vásárlókat, hogy az elektromos rollerekre álláspontjuk szerint nem vonatkozik a kötelező jótállásról szóló rendelet, mert az csak gyerekjáték, és ennek megfelelően nem is akarják a vételártól függő 2 vagy 3 éves jótállást vállalni. Ezzel szemben a vonatkozó jogszabály mellékletében mind a roller, mind az elektromos roller, mind a játék elektromos roller kifejezetten nevesítésre került, így egyértelműen jár rá a jogszabály szerinti kötelező jótállás.

Fontos tudni, hogy kizárólag fogyasztói jogvita esetén fordulhatunk a testületekhez, és követelmény, hogy előtte meg kell kísérelnünk a vitát közvetlenül rendezni a kereskedővel, és bizonyítanunk is kell a testület előtt azt, miszerint ezt megpróbáltuk. Ez nem jelent mást, minthogy írásos bizonyítékot kell csatolnunk az egyeztetés megkísérléséről. Erre megfelelő lehet például egy a kereskedőnek elküldött e-mail vagy postai levél vagy a vállalkozás által a termék hibájáról felvett jegyzőkönyv másolata, vagy a Vásárlók Könyvébe tett bejegyzés.

Szintén fontos, hogy pontosan fogalmazzunk a kérelemben, és határozzuk meg, mit szeretnénk kérni, elérni a testület eljárásával. Tehát ne azt írjuk be, hogy „kérem segítsenek”, hanem, ha például egy hibás laptopról van szó, akkor is konkrét dolgot írjunk, például: „kérem a termék javítását vagy cseréjét”. Ha bizonytalanok vagyunk abban esetleg, hogy mit kérhetünk, akkor pedig nyugodtan vegyük igénybe azt a lehetőséget, miszerint a békéltető testületek fogyasztóvédelmi tanácsot adnak – szintén ingyen – a fogyasztókat megillető jogokról és kötelezettségekről!

A békéltető testületek az internetes honlapjaikon „Kérelem” formanyomtatvánnyal segítik a fogyasztókat, hogy minél egyszerűbben fordulhassanak hozzájuk. Ez már tartalmazza a szükséges nyilatkozatokat is, így csak ki kell tölteni akár kézzel írottan, akár számítógépen és valahogy el kell juttatni a békéltető testületnek. A címük, elérhetőségeik a FEOSZ honlapján is megtalálhatóak.

Az eljárás célja, hogy egyezség jöjjön létre a fogyasztó és a vállalkozás között, azonban, ha ez nem lehetséges, akkor az eljáró tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján eldönti a jogvitát.

Fontos változás a fogyasztóvédelmi törvényben 2025. július 23-tól, hogy kártérítési igények elbírálására is jogosultak a békéltető testületek, valamint, hogy a kötelezést tartalmazó határozat esetén felemelésre került az igényérvényesítési határ a kötelező jótállási sávokhoz igazodva 200 000 Ft-ról 250 000 Ft-ra.

Ez azt jelenti, hogy ha a fogyasztó kérelme megalapozott és az érvényesíteni kívánt igénye a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor nem haladja meg a kétszázötvenezer forintot, akkor olyan döntés születik, mintha egy jogerős bírósági ítéletet hoztak volna, azaz kikényszeríthető a döntés.

2025. augusztus 22-től pedig változott a Polgári Törvénykönyv hibás teljesítésre vonatkozó fejezete is, mely szerint e fejezet fogyasztóra vonatkozó rendelkezéseit a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásra is alkalmazni kell. Ennek megfelelően tehát a vállalkozások is fordulhatnak békéltető testülethez kellékszavatossági, jótállási jogokkal, amennyiben szakmai tevékenységi körükön kívül vesznek például egy terméket.

A www.bekeltetes.hu oldalon mind az eljárásról, mind a testületek elérhetőségéről további információhoz juthatunk.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége évek óta figyelemmel kíséri a nyári táborokra vonatkozó jogszabályi előírásokat, és több alkalommal javasolta ezek szigorítását.

Nyári szünidő alatt sok szülő küldi táborba gyermekét, azonban nem mindegy, hogy milyen körülmények közé kerül a gyermek. Hatalmas a választék a napközis táboroktól az ottalvós táborokig, a programkínálatról már nem is beszélve. A tapasztalatok pedig szintén széles skálán mozognak.

A legnagyobb hiányosság a korábbi időszakban az volt, hogy minimális előírás sem volt arra vonatkozóan, hogy ki lehet táboroztató. A jogszabály azonban most már előírja, hogy nem lehet táboroztatás szervezője, valamint a táboroztatás szervezésében, illetve lebonyolításában közreműködő személy, aki a bűntettesek nyilvántartásában meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt szerepel, vagy ezen bűncselekmények miatt büntetőeljárás -, kényszergyógykezelés -, vagy foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll. 

Nem lehet táboroztatás szervezője, valamint a táboroztatás szervezésében, illetve lebonyolításában közreműködő személy, akivel szemben:

• szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
  • öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
  • ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
• szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig,
• szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig.

Azt a tényt, hogy a táboroztatás szervezésében, illetve lebonyolításában közreműködni kívánó személy megfelel ezeknek a feltételeknek, a táboroztatás szervezőjének hatósági bizonyítvány bemutatásával kell igazolni. Az igazolási kötelezettség teljesítésének tényét a táboroztatás szervezője – az igazolási kötelezettség teljesítése utólagos ellenőrizhetősége céljából – a táboroztatás szervezésében, illetve lebonyolításában közreműködni kívánó személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó nyilatkozatban rögzíti.

Vannak kivételek ez alól, azaz a fenti előírásokat nem kell alkalmazni

1.  a Köznevelési törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézmény által szervezett táborokban a köznevelési intézménnyel az Életpálya törvény szerinti jogviszonyban álló személyek vonatkozásában,
2.  azon személyek vonatkozásában, akik a táboroztatás szervezésében, illetve lebonyolításában való közreműködésre jelentkezéskor a életévüket még nem töltötték be.

A táboroztatás szervezője köteles továbbá a fentebb rögzített nyilatkozatot a – az utólagos ellenőrizhetőség céljából – a táboroztatás befejezését követő három évig megőrzi, valamint azt a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására a fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezésére bocsátja.

A fogyasztóvédelmi hatóság a feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az így megismert személyes adatokat a fogyasztóvédelmi hatóság az eljárás végleges befejezéséig kezeli.

A jogszabály értelmében táboroztatásnak minősül a 18 év alatti személyek csoportos, többnapos táboroztatása, üdültetése és egyéb szabadidős foglalkoztatása.

A jogszabály egyértelműen meghatározza a személyi kört is, közreműködő személy az a természetes személy, aki

• a táboroztatás szervezése, illetve lebonyolítása körében a szervezővel vagy a tábort szervező jogi személlyel, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel a táboroztatással összefüggő tevékenység tekintetében megbízási, vállalkozási, önkéntesi, foglalkoztatásra irányuló, tagsági vagy más hasonló jogviszonyban áll, vagy a tábor helyszínén a táboroztatás ideje alatt szolgáltatást nyújt, vagy szolgáltatás teljesítésében közreműködik,
• a táboroztatás szervezése, illetve lebonyolítása során a gyermekekkel előreláthatólag közvetlen kapcsolatba kerül, és
• a tábor időtartama alatt a programtervet végrehajtja, vagy a programterv végrehajtásában részt vesz, valamint
• a tábor vezetője.

Szervezőnek az a természetes személy minősül, aki az általa előre kialakított programterv alapján meghatározott foglalkozásokat megszervezi és lebonyolítja vagy lebonyolíttatja, továbbá a táborozáshoz kapcsolódó összes szolgáltatást megrendeli és a táborozás ideje alatt hozzáférhetővé teszi; jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által szervezett tábor esetén a szervezet nevében eljáró személy.

A tábor vezetője pedig az a természetes személy, aki a tábor helyszínén a programtervben foglaltak megvalósulásáért közvetlenül felelős.

Ezen módosítások alapján pontosan meghatározható, hogy milyen személyi kör vehet részt a táborok szervezésében, lebonyolításában.

A másik fontos problémakör kapcsán sajnos továbbra is érkeznek panaszok, mégpedig, hogy valóban a beígért szolgáltatásokat nyújtja-e az adott tábor, vagy csak hangzatos nevekkel történik a hirdetés, azonban valós szolgáltatás nincs mögötte.

Már idén is érkezett olyan panasz, mely szerint a napközis robotika tematikájú tábor nem került megtartásra, és az akkor derült ki, amikor reggel a szülő vitte volna a gyermekét. A tábor szervezője nem jelezte előre, hogy elmarad a tábor, és eddig még a kifizetett díjat sem térítette vissza.

Ha nem megfelelő szolgáltatást nyújtott a tábor, akkor árleszállítást lehet követelni a táboroztatótól. Ennek alapvető feltétele, hogy tudjuk bizonyítani milyen szolgáltatást ígért a tábor, mennyi vételárat fizettünk ki, tehát mindenképpen szerződést kell kötni a táboroztatóval, amiben rögzítésre kerülnek ezek az alapvető feltételek, vagy legalább a szórólapot eltenni, a hirdetést tartalmazó weboldalt lementeni. A gyerekek szempontjából pedig jó ötlet lehet osztálytársakkal közösen táborozni, hiszen akkor legalább azzal nem kell megküzdenie a gyermeknek, hogy teljes idegen helyen van, ahol senkit sem ismer.

Amennyiben bármilyen panasza, kérdése merül fel a fogyasztóknak, továbbra is elérhetik munkatársainkat a 06-80-630-183-as ingyenes telefonszámon, (Hétfő: 10-16, Kedd: 10-16, Szerda: 8-16, Csütörtök: 10-16, Péntek: 10-16, Szombat: 8-12), valamint az alternativsegítseg@gmail.com e-mailcímen.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez egyre több kérdés érkezik a jótállás alá eső hibás termékek kijavításával kapcsolatban, mégpedig leginkább az borzolja a fogyasztók kedélyeit, hogy esetenként hosszú heteket, szélsőséges esetben akár hónapokat várnak arra, hogy a vállalkozások eleget tegyenek kijavítási kötelezettségüknek.

 A kifogások tárháza hatalmas: Várni kell az alkatrészre; a gyártó nem engedélyezi a cserét; muszáj megvárni a gyártó válaszát a kijavításról; most van a szezon, ezért nincs kapacitás a javítások elvégzésére. Vagy egész egyszerűen nem érkezik válasz a hibabejelentésre heteken keresztül.

Mihez van jogunk? Melyek a legfontosabb tudnivalók?

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás szabályai szerint a jótállás időtartama: 10 000 forintot elérő, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év, 250 000 forint eladási ár felett három év. Ez a határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.

A fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.

A fogyasztó a jótállás iránti igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is bejelentheti. (Fontos rendelkezés, hogy ez a fogyasztó döntésén múlik, hogy kihez fordul, nem lehet ide-oda küldözgetni.)

Ha a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

Ha a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

 Ha pedig a fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a vételárat a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

Ezen rendelkezések alól kivételt az alábbi termékek jelentenek: elektromos kerékpár, elektromos roller, quad, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi, lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi, utánfutó, valamint a motoros vízi jármű.

A jogszabályok további részletszabályokat is megállapítanak, melyről szívesen adunk felvilágosítást a 06-80-630-183-as ingyenes telefonszámon, vagy az alternativsegítseg@gmail.com e-mailcímen.