Az elmúlt időszak tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy egyre inkább előtérbe kerül az online kereskedelem, egyre inkább így vásárolnak a magyar fogyasztók is. Természetesen ezen vásárlási mód kapcsán eltérő problémákkal is szembesülhetünk, ezért összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

A legfontosabb tanács, hogy ne kattintsunk azonnal a vásárlás gombra, ha meglátunk egy jól hangzó akcióval hirdetett terméket. Nézzük meg, milyen vásárlási feltételek vannak, hogyan lehet fizetni, mik a szállítási díjak és határidők, egyáltalán, ki az eladó. Ha a honlapon nem találunk cégnevet, vagy gyanús a név és az elérhetőség, nyugodtan zárjuk be az ablakot, és keresgessünk máshol. Azt sem árt megnézni, más oldalakon mennyibe kerül az adott termék, milyen feltételekkel árusítják, és a vásárlói véleményeket is nyugodtan olvasgassuk, sok hasznos tanácsra, vagy éppen figyelmeztetésre lelhetünk ott is.

Szerződés létrejötte és előzetes tájékoztatási kötelezettség

Az Európai Unió területén speciális szabályok vonatkoznak arra, hogy mit kell tartalmaznia a szerződéskötést megelőzően a vállalkozói tájékoztatónak. Így az eladó köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót különösen a termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, a vállalkozás nevéről, székhelyének postai címéről és a telefonszámáról, elektronikus levelezési címéről.

Ezen felül tájékoztatást kell adnia a bruttó vételárról és az ezen felül felmerülő valamennyi költségről, így például szállítási díjról, a postaköltségről. Tájékoztatnia kell továbbá a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról. Ugyancsak fel kell hívnia a vásárlók figyelmét a szavatossági és jótállási jogokra. Tájékoztatni kell a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről és elérhetőségeiről. Végül, de nem utolsó sorban, a későbbiekben kifejtésre kerülő elállási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb szabályairól is. Nem árt tisztában lenni azzal, hogy ezek hiánya esetén fogyasztóvédelmi hatósági eljárásnak van helye.

A későbbi jogérvényesítés miatt fontos tudni, hogy a vásárló és az eladó között akkor jön létre a szerződés online vásárlás esetén, amikor az eladó által küldött, rendelést követő visszajelzés tartalmazza a vevő nevét, címét, a rendelés számát, a megrendelt termék díját, az egyéb költségeket és a rendelés minden lényeges adatát. A rendelést követő automatikus üzenet tehát nem jelenti még a szerződés létrejöttét, hiszen az többnyire csak egy automatikus üzenet arról, hogy a megrendelés beérkezett.

Mit jelent az elállási jog és milyen korlátai vannak?

Mivel online vásárlás esetén nincs lehetőségünk kipróbálni, megérinteni, vagy akár csak megtekinteni a terméket fizikai valójában, ezért úgynevezett indokolás nélküli elállási jog illet meg bennünket. Magyarán, akkor is meggondolhatjuk magunkat, ha nem hibás a termék, csak éppen nem tetszik, nagy vagy kicsi, vagy éppen van már belőle egy másik. Az elállás azt jelenti, hogy annak megtétele esetén úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna a szerződés. A termék átvételétől számított 14 napunk van arra, hogy éljünk az elállási joggal.

Maga az elállás vagy a vonatkozó jogszabályban meghatározott elállási nyilatkozatminta kitöltésével, vagy erre irányuló, egyértelmű nyilatkozattal gyakorolható. Elállás esetén a vásárló köteles a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül visszaküldeni, illetve a vállalkozásnak vagy a vállalkozás által a termék átvételére meghatalmazott személynek átadni, kivéve, ha a vállalkozás vállalta, hogy a terméket maga szállítja vissza. A fogyasztót egyébiránt elálláskor kizárólag a termék visszaküldésének közvetlen költségét viseli, kivéve, ha a vállalkozás ezt át nem vállalja.

Elállás esetén a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül köteles visszatéríteni a fogyasztó által vételárként megfizetett teljes összeget, méghozzá a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon. Ha a fogyasztó kifejezetten beleegyezik, a vállalkozás a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de ebből adódóan semmilyen többletköltség nem terhelheti a vásárlót. Természetesen, amennyiben a megrendelő a normál kiszállítástól eltérő, valamilyen speciális – értsd gyorsabb, és ezért drágább – szállítási módot választ, a vállalkozás nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltségeket.

Azt is fontos tudni, hogy az elállási jog nem korlátlan. Nem terjed ki ugyanis bizonyos termékkörökre, és nem terjed ki teljes használatra. Nincs elállási jog élelmiszerekre, kibontott csomagolású CD-re, DVD-re vagy szoftverre, letöltött programokra, vagy éppen a fogyasztó egyedi utasításai alapján legyártott termékekre, vagy kibontott csomagolású higiéniai termékekre. Emellett online aukciós portálokon, apróhirdetéses oldalakon, közösségi médián keresztül magánszemélytől történő rendelésnél sem illeti meg a vásárlót az elállási jog. Továbbá az elállási határidő alatt a termék tényleges használata miatti, azaz nem a kipróbálás miatti értékcsökkenést is meg kell téríteniük a vásárlóknak. Magyarán, a neten rendelt futballcipőt felpróbálhatjuk, de szét nem rúghatjuk a barátainkkal foci közben – illetve megtehetjük, de ebben az esetben a teljes vételár sem fog visszajárni.

Hova fordulhatunk probléma esetén?

Mindenekelőtt, ha bármilyen problémánk merül fel egy webáruházzal kapcsolatban, akkor vegyük fel a kapcsolatot a vállalkozással, amelynek praktikus okai is vannak – hiszen leggyorsabban így oldódhat meg a vita, ugyanakkor jogi háttere is: egy esetleges békéltető testületi, vagy fogyasztóvédelmi hatósági eljárás feltétele ugyanis a vállalkozással történő kapcsolatfelvétel.

Itt kell megemlítenünk az úgynevezett chargeback intézményét is. A bankok és a bankkártya-társaságok közötti megállapodás alapján a vásárló akkor kérheti a chargeback, azaz visszautalás lehetőségét, ha bankkártyával fizet, azonban a vásárolt terméket vagy szolgáltatást mégsem kapja meg. A fogyasztó kérelmét a számlavezető bankja bírálja el, bevonva az eladó számlavezető bankját, és egy pár hónapos határidőn belül döntés is születik a visszatérítésről vagy annak elutasításáról. Bankkártyás vásárlás esetén tehát többletvédelemben részesül a vásárló, így bankjától feltétlenül érdemes segítséget kérnie.

Ha nem sikerül megoldanunk a céggel a problémát, akkor egyedi jogvitánkkal az ingyenes, gyors és egyszerű eljárást lefolytató békéltető testülethez fordulhatunk. A testületek az ország mindegyik vármegyeszékhelyén, 2024. január 1-jétől pedig régióközpontjában működnek. Céljuk, hogy egyezség létrehozásával a jogvitát megoldják.

Jogszabálysértés – így pl. megtévesztés, vagy nem megfelelő tájékoztatás –esetén fordulhatunk a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalokhoz, amelyek adott esetben hatósági eljárást folytatnak le a céggel szemben, szükség szerint bírságolhatnak is.

Határon átnyúló jogvitában pedig, ha a cég székhelye az Európai Unióban, az Egyesült Királyságban, Norvégiában vagy Izlandon van, az Európai Fogyasztói Központ segítségét kérhetjük.

Természetesen bármilyen tanácsra, tájékoztatásra is szüksége van a fogyasztónak, a fogyasztóvédelmi civil szervezetekhez is fordulhat.

Egyre többen választják a vásárlás nem hagyományos formáit a karácsonyi készülődés során is. Fontolják meg azonban az olyan webáruházból való megrendelést a fogyasztók, ahol a beazonosíthatóság (székhely, e-mailcím vagy telefonszám, cégnév, ügyfélszolgálat elérhetősége stb.) nem egyértelmű! Csokorba szedtük a legfontosabb jó tanácsokat.

 Az internetes megrendelések előtt alaposan olvassák el a weboldalon feltüntetett részletes tájékoztatót illetve az ÁSZF-et, mert abban rögzíteni kell az elállási jog gyakorlásának részletes szabályait, a fizetési módokat, a szállításra vonatkozó időtartamot és annak költségeit!

 1.Nem feltétlenül követelheti a fogyasztó a 60.000 Ft-os terméket, ha elütés miatt vagy más okból 6000 Ft-ért hirdették a webáruház honlapján! De mégis mikor jár?

 Ha egyértelműen megtörtént a megrendelés visszaigazolása és jóváhagyása elektronikus üzenetben, és ebből ki is derül a pontos termék, cikkszám, a vételár, a megrendelő neve, kiszállítás helye, tehát a megrendelés konkrét részletei, akkor akár megalapozott is lehet a fogyasztó igénye. Ezt mindig esetről esetre kell eldönteni. Amennyiben viszont nem történt semmilyen visszaigazolás vagy csak egy egysoros, tájékoztató jellegű értesítést kaptunk a megrendelés beérkezéséről, ez önmagában még nem keletkeztet olyan kötelezettséget a webáruház számára, amely alapján a hirdetésben szereplő áron ki is kellene szállítania a terméket.

2. Internetes vásárláskor nem mindig illeti meg a fogyasztókat a tizennégy napos indokolás nélküli elállási lehetőség!

Ma már sok fogyasztó tudja, hogy internetes vásárlásnál a fogyasztók meggondolhatják magukat a termék átvételétől számított tizennégy napon belül. Vannak viszont olyan termékek, amelyeknél már ez nem igaz. Így nem lehet élni ezzel a lehetőséggel azoknál az áruknál, amelyeket kifejezetten a fogyasztó utasítása alapján vagy kérésére állítottak elő, így például egy póló esetén a vásárló által megadott egyedi felirattal.

Zárt csomagolású terméknél sincs indokolás nélküli elállási jog akkor, ha az egészségvédelmi vagy higiéniai okból felbontást követően már nem küldhető vissza. Adott esetben ilyen lehet például egy borotva is. Sőt, például a lezárt csomagolású CD-, DVD-lemezeknél, így számítógépes játékoknál, szoftvereknél sincs lehetőségük a fogyasztóknak arra, hogy meggondolják magukat, ha a csomagolást már kibontották. Nem tartozik viszont ide az az eset, ha a fogyasztó például egy laptopot rendelt meg, amin előre telepített szoftver van, vagy például ahhoz adtak még egy felbontatlan telepítőlemezes operációs rendszert. Ilyenkor ugyanis a megrendelés nem a CD-re, DVD-re, hanem magára a laptopra vonatkozott.

 3. Ha meggondolta magát a fogyasztó, azt mindig írásban jelezze. Ilyenkor a fogyasztó saját költségén kell a terméket visszaküldeni!

 Sok vitás ügy származik abból, hogy a fogyasztó szóban, például telefonon él az indokolás nélküli elállási jogával. Holott vita esetén neki kell bizonyítania azt, hogy e nyilatkozatát a webáruháznak ténylegesen elküldte. Ezért mindig írásban, e-mailben vagy postai úton juttassuk el az elállási nyilatkozatot a cégnek.

Ebben pedig ne csak azt írjuk le, hogy például más terméket vártunk vagy az árucikk hibás és ezért panaszunk van, hanem kifejezetten a teljes átutalt összeget kérjük vissza annak okán, hogy meggondoltuk magunkat. Ha ugyanis a fogyasztó nem így teszi meg a nyilatkozatot, akkor azt hiheti a webáruház, hogy nem az indokolás nélküli elállási jogot szeretné érvényesíteni, hanem ehelyett csak garanciális panaszt tesz, és ezért kér csak kijavítást vagy kicserélést – a pénz visszafizetése helyett. A kettő között különbség van, ugyanis indokolás nélküli elállásnál visszakérhető rögtön a pénz, garanciális probléma esetén viszont nem. 

 4. Visszautaláskor nem vonhat le a webáruház a korábban kifizetett pénzből „használati díjat” vagy bármilyen más címen egyéb összeget. Erre csak és kizárólag akkor van lehetőség, ha kiderül, hogy a visszaküldés előtt a termék használhatóságának megállapításához szükséges mértéket meghaladóan használta a fogyasztó a terméket, és emiatt csökkent annak az értéke.

 Azoknak a termékeknek az esetében, amelyeknél él a 14 napos meggondolási lehetőség, nem lehet elutasítani az indokolás nélküli elállási jog gyakorlását amiatt, hogy például az eredeti csomagolást a fogyasztó felbontotta vagy az már nincsen meg. Sőt, ha visszaküldte a terméket a fogyasztó, a kifizetett összegből a visszautalásnál csak akkor van lehetőség levonásra, ha a fogyasztó a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használat mértékét meghaladóan használta azt és ezért az árucikk értéke csökkent.

 5. Milyen lehetőségei vannak a fogyasztónak, ha hibás a webáruházból vásárolt termék?

Előfordul, hogy már csak a karácsonyi ajándék kipróbálásakor derül ki a kapott árucikk hibája, így például az nem működik, vagy be sem kapcsol. Esetleg nem sokkal később megy tönkre. Ilyenkor ugyanazok jogok illetik meg a fogyasztót, mint hagyományos üzletben történő vásárláskor, így kérheti a termék kijavítását, kicserélését is. Ha viszont az ajándék hibája mindössze annyi, hogy „nem tetszik”, akkor csak a kereskedő jóindulatán múlik, kicseréli-e azt vagy épp visszaadja-e annak vételárát.

Tudnunk kell, hogy ha egy ajándékba kapott termékkel csak annyi a gond, hogy az nem tetszik a megajándékozottnak – de lehet használni, illetve működik -, akkor az jogi értelemben véve nem minősül hibásnak. Az úgynevezett szavatossági-jótállási jogok (a kijavítás, kicserélés, árleszállítás, vételár visszatérítése, vagy a mással való kijavíttatás költségének megtérítése) ugyanis csak hibás termékek esetén érvényesíthetőek. 

Két dologra is figyelnünk kell, mikor visszaviszünk egy hibás terméket a kereskedőhöz.

– Az egyik az, hogy a vásárlást igazoló nyugta rendelkezésünkre kell, hogy álljon, mert csak ezzel tudjuk érvényesíteni szavatossági vagy jótállási igényünket.

– A másik a határidők kérdése. Minden egyes új termék esetében (függetlenül attól, hogy mi az, könyv, ruha, vagy például elektronikai eszköz) a vásárlástól számítva két éven belül érvényesíthetjük a kereskedővel szemben jogainkat, ha az árucikk meghibásodott. Ebből a két évből azonban az első hat hónapban vagyunk csak igazán védettek: ha fél éven belül megy tönkre a termék, akkor ugyanis a vállalkozásnak kell bizonyítani azt, hogy ő még hibátlan árucikket adott el. Azonban a vásárlástól számított hat hónap elteltét követően (tehát a két évből még hátralévő másfél éven belül) jelentkező hiba esetén már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék eleve rossz volt akkor is, amikor azt megvette.

6. Kötelező jótállás – mit is jelent?

Bizonyos tartós fogyasztási cikkek esetében (mint amilyenek például az elektronikai szórakoztató termékek, a számítástechnikai termékek, háztartási eszközök) a kereskedőket az előzőeknél szigorúbb előírások terhelik. Ekkor ugyanis a vásárlástól számítva nem hat hónapig, hanem vételártól függően 1-2-3 évig a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a termékben jelentkező hiba oka a vásárlást követően keletkezett. Ezt hívjuk „jótállásnak”, amelynek vállalására tartós fogyasztási cikkeknél jogszabály kötelezi a vállalkozást.

Kötelező jótállás időtartama:

-10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,

-100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,

-250 000 forint eladási ár felett három év.

Nem elég egyszer leírni, el kell mondani sokszor: a legfontosabb minden fogyasztót érintő szolgáltatás megrendelésénél is a tájékoztatás, a tájékozódás, a tudatos fogyasztói gondolkodás és gondoskodás, és a megfelelő szolgáltató kiválasztása.

 Ez így van az utazásoknál is, különös tekintettel arra, hogy a magyar fogyasztók is ugyanúgy szeretnék a lehető legjobb szolgáltatást igénybe venni, és nem utolsó sorban biztonságban lenni.

 Különösen igaz ez, amikor egyértelmű tény, hogy a járvány nem múlt el, de az országok sem zártak be, sőt az utazási irodák ajánlatokkal csábítják az utasokat, legyen az egy tengerparti nyaralásra szóló invitálás télen vagy síelésre szóló felhívás a téli szünetre.

 Mindig ellenőrizzük le az utazási irodák által nyújtott tájékoztatást, és csak engedéllyel rendelkező utazási irodával kössünk szerződést.

Ezt megelőzően, de utazás megkezdése előtt is folyamatosan figyeljük a konzuli szolgálatok tájékoztatást.

 Az elmúlt időszak tapasztalatai szerint így pl. 2019-ben a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzésének eredményeként a leggyakoribb jogsértés a vagyoni biztosítékra vonatkozó tájékoztatás hiánya volt, valamint nem volt feltüntetve a tájékoztatásokban, hogy a vállalkozás utazásszervezőként vagy utazásközvetítőként jár el. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen minőségben köt a fogyasztó szerződést az utazási vállalkozóval.

Ezeket a hibákat természetesen könnyen lehet orvosolni, de ezekre a dolgokra is oda kell figyelniük a fogyasztóknak.

Az utazási irodáknak utazási csomag igénybevétele során is a teljes bruttó árat, díjat kell feltüntetniük az ártájékoztatásukban, promócióikban, véget vetve annak a korábbi gyakorlatnak, hogy a fogyasztóknak számológéppel kellett menniük egyes irodákba, hogy kiszámolják, hogy ténylegesen mennyibe kerül az az út, melynek csak egy részárát jelentette meg az iroda, mint becsalogató reklám..

Csökkent is az utazási szolgáltatásra vonatkozó szerződéseknél a részvételi díjjal és az azon túlmenően felszámításra kerülő költségek feltüntetésével kapcsolatos jogsértések aránya.

Fontos tudni a vállalkozásoknak is, hogy, hogy az utazási vállalkozásnak a szerződéskötést megelőző tájékoztatások hiánya fogyasztóvédelmi bírságot vonhat maga. A tájékoztatások ellenőrzése témán belül a panaszkezelési, vitarendezési eljárásokkal kapcsolatos információk nem megfelelősége volt a leggyakrabban előforduló eset.

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a fogyasztók saját maguk intézik az utazásukat. De ebben az esetben is elengedhetetlen a járvány miatt is körültekintően kiválasztani, tájékozódni és megkötni a biztosítási (betegség, baleset, poggyász) szerződést. E nélkül – a jelenlegi pandémia miatt is – elutazni hihetetlen nagy felelőtlenség. Figyeljenek erre is a fogyasztók!

A fapados légitársaságok térnyerésével a repülős utazás általános utazási móddá vált, ezért a fogyasztóvédelem minden szereplőjének figyelmet kell fordítani erre a kérdésre.

Ezeknek a cégeknek az árképzési gyakorlata és az utasokkal szembeni politikája eltér a hagyományos légitársaságokétól, így például az utasfelvétel, az elsőbbségi beszállás, vagy a légijárműre felvihető poggyászok tömege és száma tekintetében.

A légiközlekedés témakörében a leggyakrabban a járattörléssel, a járatkéséssel és a poggyászokkal kapcsolatos fogyasztói panaszok fordulnak elő.

Lássuk a legfontosabb légiutasjogokat, mi illeti meg a fogyasztókat járattörlés, vagy hosszú (több mint 3 órás) késés esetén!

 Segítségnyújtás

 Először is az utasok számára ellátást, azaz a várakozási idővel ésszerű arányban étkezést és frissítőket kell rendelkezésre bocsátani, emellett a fogyasztóknak joguk van két díjmentes telefonhívásra, telexre vagy faxüzenetre, illetve e-mail küldésre. Ezen kívül szállást is biztosítani kell, ha egy vagy több éjszakát kell ott tartózkodnia az utasnak, és ennek megfelelően a szállítást a reptér és a szállás között.

Amennyiben ezeket a szolgáltatásokat mégsem biztosítja a légi fuvarozó, akkor mindenképpen számlát, nyugtát kell kérni a megvásárolt frissítőkről, a transzferről, szálloda elhelyezésről, és kárigényként ezeket a számlákat kell benyújtani a légi fuvarozó részére.

A járat törlésére vonatkozó tájékoztatás esetén, az utasok részére tájékoztatást kell adni a lehetséges alternatív közlekedési módokról.

 Visszatérítéshez vagy átfoglaláshoz való jog

Háromféle lehetőség áll fenn:

– a jegy árának a vételi ár szerinti visszatérítése hét napon belül,

– átfoglalás, összehasonlítható szállítási feltételek mellett, a végső célállomásukhoz a legkorábbi alkalommal,

– átfoglalás, összehasonlítható szállítási feltételek mellett, a végső célállomásukhoz egy későbbi időpontban, amikor az utasnak megfelel, az ülőhelyek rendelkezésre állásától függően.

 Kártalanítás

A törölt repülőút hosszától függően 250-400-600 EUR összegű kártalanítás is jár az utasoknak.

Nem jár kártalanítás, ha

– a menetrend szerinti indulási időpont előtt legalább két héttel tájékoztatták az utasokat a járat törléséről, vagy

– az indulás menetrend szerinti időpontja előtt legkorábban két héttel és legkésőbb hét nappal tájékoztatták a fogyasztókat a járat törléséről és átfoglalást ajánlottak számukra, lehetővé téve, hogy legfeljebb a menetrend szerinti indulás időpontja előtt két órával korábban induljanak és végső célállomásukat a menetrend szerinti érkezési időponthoz képest legfeljebb négy órás késéssel érjék el; vagy

– az indulás menetrend szerinti időpontja előtti hét napon belül tájékoztatták őket a járat törléséről, és átfoglalást ajánlottak számukra, lehetővé téve, hogy legfeljebb egy órával a menetrend szerinti indulás időpontja előtt induljanak, és végső célállomásukat a menetrend szerinti érkezési időponthoz képest legfeljebb két órás késéssel érjék el.

Ezen kívül az üzemeltető légifuvarozó nem köteles kártalanítást fizetni, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni.

Ha felelősen úgy döntöttek a fogyasztók, hogy utazni fognak, de később vita támadt az utazási irodával, szállásadóval vagy akár a légitársasággal, akkor bátran forduljanak a fogyasztói szervezetekhez, békéltető testületekhez: segíteni fognak a probléma megoldásában.

Elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. Azonban az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti; az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet. Ezért próbálják meg a követeléskezelők behajtani ezeket az összegeket is, hiszen ha önkéntesen teljesítünk, azt utóbb nem követelhetjük vissza.

Milyen határidők vonatkoznak rá?

-általános elévülés idő 5 év

-elektronikus hírközlési szolgáltatás esetében 1 év

-villamos energia esetén 3 év (2018. 12. 19-től, előtte 2 év)

-földgáz esetén 3 év (2018. 12. 19-től, előtte 2 év)

-parkolási pótdíj 1 év (egyéb feltétel 60 napon belüli fizetési felszólítás)

-autópályahasználati pótdíj 2 év (egyéb feltétel 60 napon belüli fizetési felszólítás, DE!!) (érintett jármű üzemben tartójának a díj beszedésére jogosult szervezetek vagy az általuk megbízott gazdálkodó szervezetek előtt ismertté válása időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn, tehát nem a tényleges használattól számít)

Figyelem!!! Kizárólag a szemétszállításnál: A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.