Az európai uniós tagállamokban egyre több panasz érkezik a mobilalkalmazáson belüli (in-app) vásárlásokkal kapcsolatban a hatóságokhoz: a leggyakoribb kifogás az, hogy a gyermekek az online játékok használata során még csak nem is tudnak a vásárlás tényéről – derül ki az Európai Bizottság internetes honlapján megtalálható hírből. Emiatt a tagállamok hatóságai és az Európai Bizottság közös fellépés keretében próbálják meg a problémát orvosolni, összetett intézkedések révén.  

A koordinált hatósági fellépés máris meghozta első eredményét: az ágazat több kötelezettségvállalást is tett a fogyasztói aggályok eloszlatására. A fellépés eredményeként nőtt a mobilalkalmazások egyre fejlődő ágazatába vetett fogyasztói bizalom is.

 

A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló uniós rendelet (azaz a 2006/2004/EK rendelet) a tagállamok fogyasztóvédelmi hatóságait egy páneurópai jogérvényesítő hálózaton belül kapcsolja össze. E hálózat teremti meg annak a lehetőségét, hogy valamely uniós ország nemzeti hatósága felkérheti egy másik uniós ország illetékes hatóságát az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal kapcsolatban, hogy több országot érintő jogsértés esetén tegye meg a megfelelő lépéseket.

 

 Az európai uniós fogyasztópolitikai biztos véleménye szerint ez az együttműködés feltétlenül kifizetődő, és minden tagállamban erősíti a fogyasztóvédelmet. Elmondta továbbá: különösen az online játékokkal játszó gyermekeket kell fokozott védelemben részesíteni.

 

Az együttműködési hálózatban részt vevő tagállamok 2013-as közös állásfoglalásában, amelyet továbbítottak az Apple-nek, a Google-nek, és az Interaktív Szoftverek Európai Szövetségének is a következő megoldási javaslatok kerültek meghatározásra:

 

– az „ingyenesként” reklámozott játékok nem téveszthetik meg a fogyasztókat a ténylegesen felmerülő költségek tekintetében;

– a játékok nem buzdíthatják közvetlenül a gyermekeket az előrejutáshoz szükséges bizonyos elemek megvásárlására, sem pedig arra, hogy a felnőtteket vegyék rá erre;

– a fogyasztókat megfelelő tájékoztatásban kell részesíteni a fizetési feltételekről, és a vásárlások értékét nem lehet automatikusan, az alapbeállítások révén, a fogyasztók kifejezett hozzájárulása nélkül a számlájukra terhelni;

– az értékesítők adjanak meg egy e-mail címet arra az esetre, ha a fogyasztóknak további információkra van szükségük vagy panaszt kívánnak tenni.

 

A bevezetett intézkedések között szerepel: az „ingyenes” szó használatának mellőzése, ha a játék vásárlásokat von maga után; az alkalmazások fejlesztőinek szóló iránymutatás kidolgozása annak érdekében, hogy az uniós jognak megfelelően közvetlenül a gyermekeket ne buzdítsák vásárlásra; valamint határidőkhöz kötött intézkedések, amelyek elősegítik az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok nyilvánvaló megsértésével kapcsolatos esetek nyomon követését. Annak érdekében, hogy az alkalmazásokon belüli egyes fizetésekre csak a fogyasztók hozzájárulásával kerüljön sor, a Google az alapbeállításokat is módosította.  Az Apple még nem állt elő konkrét javaslatokkal, csak azt vállalta, hogy foglalkozni fog a fogyasztók panaszaival. A hálózat hatóságai mindaddig folytatják a megbeszéléseket az Apple-lel, amíg az nem tesz közzé konkrét részleteket, és módszereit összhangba nem hozza az állásfoglalásban foglaltakkal.

A tagállamok végrehajtó hatóságai és az Európai Bizottság megkereste továbbá a játékfejlesztőket is és az online játékfórumok szövetségeit, hogy dolgozzanak ki célirányos intézkedéseket a közös álláspontban feltett kérdések megválaszolására.

 

A Bizottság és a tagállamok nyomon követik emellett azt is, hogy a kötelezettségvállalások a gyakorlatban beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket az álláspontban foglalt problémák orvoslása terén.

A Gazdasági Versenyhivatal 40.000.000,- Ft bírságot szabott ki versenyfelügyeleti eljárásában, miután megállapította, hogy a Netrisk.hu Első Online Biztosítási Zrt. (Netrisk) 2012. november 1. és 2012. november 30. között – a társaság kommunikációjának köszönhetően a fogyasztók igen széles körét elérve, és a korábbi hasonló gyakorlat miatt kiszabott bírság ellenére – megtévesztő hirdetéssel élt, azaz tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott.

 

Az online alkusz társaság állításainak igazolása nélkül akként kommunikált a fogyasztók felé, miszerint a következő évtől csak sokkal drágábban lehet majd kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni, illetve azt is állította, hogy az „igazán jó ajánlatokat” és az „igazán olcsó kötelezőt” a Netrisk.hu oldalán találhatják meg.

 

Előbbi egy olyan, kategorikus kijelentés, mely a jövőre vonatkozik, amelyet azonban a kijelentés megtételekor valójában nem lehetett prognosztizálni, hiszen az ellenkezőjét semmi nem zárta ki, utóbbiak pedig ún. piacelsőségi állításoknak minősülnek, melyek alapján tehát a fogyasztó ésszerűen juthatott arra a következtetésre, hogy a versenytársakhoz képest jobb ajánlatokat talál a Netrisk weboldalán.

 

Egyik állítás sem volt igazolható, így azok megtévesztőnek minősülnek, és különös figyelemmel arra, hogy az intenzív reklámkampány miatt a fogyasztók széles köréhez ért el a kereskedelmi gyakorlat, és azt is, hogy korábban hasonló gyakorlat miatt már szabott ki bírságot, a GVH 50.000.000,- Ft-ban állapította meg a fizetendő bírság összegét.

 

A GVH döntésének bírósági felülvizsgálata kérhető, az arra a Netrisk számára nyitva álló határidő még nem telt el, így egyelőre nem tudni, mi lesz valójában az eljárás vége.

 

 

Forrás:

 

http://gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2014-es_sajtokozlemenyek/megteveszto_volt_a_netrisk_hirdetese.html

A Magyar Nemzeti Bank nemrég közzétette a „Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Civil Háló” c. 2014-es támogatási programját. A pénzügyi fogyasztók védelmének feladatát ellátó hatóság legfőbb célja ezzel a magyar lakosság pénzügyi fogyasztóvédelmi tájékoztatása és pénzügyeikhez kapcsolódó jogorvoslati lehetőségeinek biztosítása. Ezen belül is az MNB célja a fogyasztók pénzügyi kiszolgáltatottságának jelentős mértékű csökkentése, pénzügyi fogyasztóvédelmi jogorvoslati érdekeik érvényesítésének széleskörű elősegítése, valamint a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése. A pályázatról bővebb információ érhető el ide kattintva, a vonatkozó pályázati felhívás pedig itt érhető el. 

 

2014. július 18-án került kihirdetésre a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény. A jogszabály értelmében semmisnek minősül bizonyos fogyasztói kölcsönszerződések esetében az árfolyamrés, valamint tisztességtelennek kell tekinteni az egyoldalú szerződésmódosítások eredményeként előálló, pénzügyi intézmény által alkalmazott korábbi kamat-, költség- és díjemeléseket. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége az alábbiakban bemutatja a vonatkozó, leglényegesebb pontokat.

 

Mely szerződéseket érinti a törvény?

 

A törvény 2014. július 18-i hatálybalépését megelőzően, de a 2004. május elseje közötti időtartamban megkötött kölcsönszerződésekre terjed ki a jogszabály, magában foglalva mind a deviza alapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett), mind a forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződéseket, pénzügyi lízingszerződéseket. Azonban azokra a szerződésekre nem vonatkozik, melyek végtörlesztéssel szűntek meg és azokra sem, amelyek alapján az állam megvásárolta a fogyasztói kölcsönszerződés fedezetéül szolgáló ingatlant. (Ez utóbbi alapját a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény képezi.)

 

Milyen kikötéseket érint a jogszabály?

 

A törvény értelmében semmisnek minősül a kölcsönszerződés azon kikötése, amely az összeg folyósításakor a vételi, míg a tartozás törlesztésekor az eladási árfolyamot engedte alkalmazni a pénzügyi intézménynek. Semmis emellett az a feltétel is, amely a folyósításkor meghatározott árfolyamtól eltérő típusú árfolyam alkalmazását rendelte el. E semmis kikötések helyébe lép az a rendelkezés, amely szerint mind a folyósítás, mind pedig a törlesztés tekintetében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni – azt, amely a folyósítás és a törlesztés esedékessége napján érvényben volt. Törlesztés alatt nem csak a törlesztőrészletet érti a jogszabály, hanem a devizában megállapított bármilyen költséget, díjat vagy jutalékot is.

 

Hogyan történik az elszámolás?

 

A pénzügyi intézményeknek a törvény említett hatálybalépését követő 90 napon belül el kell végezniük az átszámítást oly módon, hogy a jelzettek szerint a folyósítástól kezdve, mind a folyósítás, mind a törlesztőrészletek esetében az esedékesség napján érvényes MNB hivatalos deviza árfolyamot kell figyelembe venni.

 

Mi a helyzet az egyoldalú szerződésmódosításokkal?

 

A jogszabály megfordítja a bizonyítási terhet: e szerint vélelmezni kell, hogy tisztességtelen volt az az egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés, mely nem felelt meg az alábbi elveknek:

 

-egyértelmű és érthető megfogalmazás elve

-tételes meghatározás elve

-objektivitás elve

-ténylegesség és arányosság elve

-átláthatóság elve

-felmondhatóság elve

-szimmetria elve

 

Ezzel összefüggésben pedig a törvényben meghatározásra került a pénzügyi intézmények számára azon kötelezettség, hogy vizsgálják meg az általános szerződési feltételeik ilyen tartalmú kikötéseit, és ha álláspontjuk szerint az nem tisztességtelen, akkor nekik kell pert indítani a Magyar Állammal szemben – bebizonyítva azt a bírósági eljárásban, hogy tisztességes feltételeket alkalmaztak.

 

Mi történik a folyamatban lévő perekkel?

 

A bíróság hivatalból felfüggeszti azoknak a pereknek a tárgyalását, melyek tárgya részben vagy egészben a vételi és eladási árfolyam alkalmazása, vagy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötés tisztességtelenségének megállapítása.

 

Mi történik a végrehajtás alatt lévő követelésekkel?

 

A vonatkozó, külön törvényben meghatározott időpontig eljárási cselekmény nem foganatosítható, minden határidő megszakad. Kivétel azonban, ha már megtörtént az árverezése az ingatlannak, akkor csak a kilakoltatási moratórium szabályai maradnak meg.

 

A törvény teljes szövegét tartalmazó Magyar Közlöny ide kattintva érhető el.

 

Miután több uniós országból panasz érkezett az olyan mobilalkalmazáson belüli (in-app) vásárlásokkal kapcsolatban, amelyeket a fogyasztók, főként a gyermekek online játékok használata közben, gyakran nem is tudatosan végeznek, a tagállami hatóságok és az Európai Bizottság közös megoldások kidolgozásába kezdtek – olvasható a Bizottság internetes honlapján. Az online és mobil játékalkalmazásokon belüli vásárlások elleni, uniós szinten koordinált hatósági fellépés már meghozta első, kézzelfogható eredményeit.

Az ágazat több kötelezettségvállalást is tett a fogyasztói aggályok eloszlatására. A hatósági fellépés a mobilalkalmazások gyorsan növekvő ágazatába vetett fogyasztói bizalmat hivatott megerősíteni.

 

„Ezen a területen ez az első olyan hatósági fellépés, amely során az Európai Bizottság és a tagállami hatóságok összefogtak. Örömmel látom, hogy közös munkánk eredményei már megmutatkoznak. Ez elsősorban a fogyasztók számára fontos. Különösen az online játékokkal játszó gyermekeket kell fokozott védelemben részesíteni. A hatósági fellépés során szerzett értékes tapasztalatoknak ezenkívül igen nagy hasznát vesszük az arról folyó megbeszéléseken is, hogy miként lehetne a fogyasztói jogok uniós szintű érvényesítését a leghatékonyabban megszervezni. Bebizonyosodott, hogy az együttműködés kifizetődő, és minden tagállamban erősíti a fogyasztóvédelmet” – nyilatkozta Neven Mimica uniós fogyasztópolitikai biztos.

 

A Bizottság alelnöke, Neelie Kroes szerint, aki egyben a digitális menetrendért felelős biztos tisztségét is betölti: „A Bizottság messzemenően támogatja az innovációt a mobilalkalmazások ágazatában. Az alkalmazásokon belüli vásárlások jogszerű üzleti modellnek számítanak, de fontos, hogy az alkalmazásfejlesztők megértsék és tiszteletben tartsák az uniós jogszabályokat ezen új üzleti modellek létrehozása során.”

 

A fogyasztóvédelmi együttműködési hálózatban részt vevő tagállami hatóságok közös állásfoglalásában, amelyet 2013 decemberében az Apple-nek, a Google-nek és az Interactive Software Federation of Europe-nak (Interaktív Szoftverek Európai Szövetsége) is elküldtek(¹), a következő kívánalmak szerepelnek:

 

·         az „ingyenesként” reklámozott játékok nem téveszthetik meg a fogyasztókat a ténylegesen felmerülő költségek tekintetében;

·         a játékok nem buzdíthatják közvetlenül a gyermekeket az előrejutáshoz szükséges bizonyos elemek megvásárlására, sem pedig arra, hogy a felnőtteket vegyék rá erre;

·         a fogyasztókat megfelelő tájékoztatásban kell részesíteni a fizetési feltételekről, és a vásárlások értékét nem lehet automatikusan, az alapbeállítások révén, a fogyasztók kifejezett hozzájárulása nélkül a számlájukra terhelni;

·         az értékesítők adjanak meg egy e-mail címet arra az esetre, ha a fogyasztóknak további információkra van szükségük vagy panaszt kívánnak tenni.

·          

Az uniós jogszabályok által előírt fogyasztóvédelmi együttműködési mechanizmuson keresztül az Apple, a Google és a fontosabb kereskedelmi szövetségek felszólítást kaptak, hogy a felmerült aggályok orvosolására az EU egészére kiterjedő konkrét megoldásokat javasoljanak.

 

A Google számos változtatást be kíván vezetni. A végrehajtás már megkezdődött, a folyamat befejezése 2014. szeptember végére várható. Az intézkedések között szerepel: az „ingyenes” szó használatának mellőzése, ha a játék vásárlásokat von maga után; az alkalmazások fejlesztőinek szóló iránymutatás kidolgozása annak érdekében, hogy az uniós jognak megfelelően közvetlenül a gyermekeket ne buzdítsák vásárlásra; valamint határidőkhöz kötött intézkedések, amelyek elősegítik az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok nyilvánvaló megsértésével kapcsolatos esetek nyomon követését. A Google az alapbeállításokat is módosította, és így most már az alkalmazásokon belüli egyes fizetésekre csak a fogyasztók hozzájárulásával kerülhet sor, hacsak ők maguk át felül nem írták ezt a beállítást.

 

Bár sajnos a fizetések jóváhagyásával kapcsolatos problémákat illetően az Apple még nem állt elő konkrét és azonnali megoldásokkal, azt azonban vállalta, hogy foglalkozni fog a fogyasztók aggályaival. Az esetleges változtatások végrehajtása érdekében viszont még nem tett konkrét lépéseket, és határidőket sem tűzött ki. A fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat hatóságai mindaddig folytatják a megbeszéléseket az Apple-lel, amíg az nem tesz közzé konkrét részleteket, és módszereit összhangba nem hozza a közös állásfoglalással.

 

A tagállamok végrehajtó hatóságai és az Európai Bizottság felkérték a játékfejlesztők és az online játékfórumok szövetségeit, hogy dolgozzanak ki célirányos intézkedéseket a közös álláspontban említett kérdésekre adott válaszlépésként. Az egyik ilyen lehetséges lépés pl. az lehetne, hogy olyan iránymutatásokat vagy szabványokat alakítanak ki, amelyek magukban foglalják a fogyasztóvédelmi együttműködés keretében elfogadott közös álláspontot.

 

A jogszabályok érvényre juttatása, ideértve az esetleges jogi lépések meghozatalát is, a tagállami hatóságok jogkörébe tartozik, mint ahogyan a fennmaradó jogi kérdések tisztázása is.

Az Európai Bizottság és a tagállamok továbbra is figyelemmel követik ezt a kérdéskört, különösen pedig azt, hogy a kötelezettségvállalások a gyakorlatban is beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket a közös álláspontban említett problémák orvoslása terén.

 

Háttér-információk

 

A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló uniós rendelet (azaz a 2006/2004/EK rendelet) a tagállami fogyasztóvédelmi hatóságokat egy páneurópai jogérvényesítő hálózaton belül kapcsolja össze. E hálózatnak köszönhetően valamely uniós ország nemzeti hatósága felkérheti egy másik uniós ország illetékes hatóságát, hogy az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal kapcsolatos, több országot érintő jogsértés esetén tegye meg a megfelelő lépéseket. Az együttműködés a fogyasztóvédelem számos területének szabályozására kiterjed, így például a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvre és a szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelvre is.

 

Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-14-847_hu.htm

 

Neven Mimica fogyasztópolitikai biztos nemrégen kifejtette, hogy a fogyasztói jogok hatékonyabb érvényre juttatása érdekében Unió-szerte el kell mélyíteni az egységes piacon megvalósuló együttműködést. Kiemelte azt is: a fogyasztói jogok hatékonyabb érvényre juttatásáért és a tényleges egységes fogyasztói piac kialakításáért lép fel munkája során – olvasható az Európai Bizottság internetes honlapján megjelent hírben.

„A szigorú jogérvényesítés rendkívül fontos. A fogyasztók semmit sem nyernek azzal, ha jogaik csak papíron léteznek. A fogyasztóügyi jogszabályok hatékony végrehajtása elengedhetetlen ahhoz, hogy a papíron rögzített jogok a gyakorlatban kézzelfogható előnyöket biztosítsanak a fogyasztók számára.

 

A jogszabályok végrehajtását szolgáló együttműködés nemcsak azért hasznos, mert hatására az egységes piac jobban kielégíti a fogyasztói szükségleteket, hanem azért is, mert javítja az átláthatóságot, kiélezettebbé teszi a versenyt, valamint jogbiztonságot és egyenlő versenyfeltételeket teremt, aminek egyértelműen hasznát látják a vállalkozások.

 

Olyan rendszert kell kialakítanunk, amelynek keretein belül fel tudunk lépni azok ellen a jogsértések ellen, amelyek széles körben elterjedtek, és egyidejűleg több vagy akár az összes uniós országban problémát jelentenek. Ezzel kapcsolatban azt is alaposan mérlegelnünk kell, milyen szerepet töltsön be a Bizottság – első helyen az összehangolás terén, másodsorban pedig a jogsértések azonosításának elősegítése, valamint a jogsértések megszüntetését leghatékonyabban szolgáló közös, uniós szintű mechanizmusok meghatározása tekintetében.”

 

A Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat által elért eredmények…

 

A Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat tagjait az Európai Bizottság és az európai fogyasztóügyi jogszabályok végrehajtásáért felelős tagállami hatóságok alkotják. Több tagországot érintő jogsértések esetén a következőképp valósul meg az együttműködés a hálózat keretében: annak a tagállamnak a nemzeti hatósága, amelyben sérülnek a fogyasztói jogok, felkérheti az érintett kereskedő székhelye szerinti tagállamot, hogy vessen véget a jogsértésnek. A jogszabályok végrehajtásáért felelős hatóságoknak arra is lehetőségük van, hogy figyelmeztessék egymást, ha olyan jogsértés jut a tudomásukra, mely vélelmezhetően más országokra is átterjedhet.

 

2007 óta több mint 1400, kölcsönös segítségnyújtással kapcsolatos kérést küldtek a hálózatba tartozó hatóságok egymásnak. Az online piacok rendszeres, összehangolt és átfogó ellenőrzésének köszönhetően 2007 óta mintegy 2000 webhely esetében került sor a szabályellenes, félrevezető, megtévesztő vagy hiányos tartalom korrekciójára. Az internetes „tisztogató akciók” eredményeként az online kereskedők és az interneten terméket vásárló fogyasztók ma már jobban ismerik, hogyan rendelkeznek a fogyasztóügyi jogszabályok számos kérdésről, pl. a légi közlekedés, a szállásfoglalás, a fogyasztói hitelezés, a jegyfoglalás, valamint az elektronikus áruk és a digitális tartalmak tekintetében.

 

Tavaly óta a jogszabályok végrehajtásáért felelős hatóságok azokkal a közös problémákkal kapcsolatban is együttműködnek egymással, amelyek több tagállam fogyasztóit érintik. Ilyen jellegű intézkedésekre először az „alkalmazáson belüli vásárlás” (in-app purchase, IAP) vonatkozásában került sor, elsősorban a játékok – különösen a gyermekeknek szóló játékok – kapcsán. A mobilalkalmazásokat vásárló fogyasztók megfelelő védelmének biztosítása érdekében az EU-szerte működő, a jogszabályok végrehajtásával foglalkozó hatóságok közös nevezőre jutottak azt illetően, hogyan alkalmazzák a vonatkozó fogyasztóügyi jogszabályokat ezen a területen, és felszólították az ágazati szereplőket, hogy meghatározott időn belül hagyjanak fel a szabályellenes módszerekkel. A folyamat a befejezéséhez közeleg, és várhatóan hamarosan eredményre vezet.

 

…és a jövőbeni kihívások

 

A hálózat által elért eredmények témájában nemrég lefolytatott nyilvános konzultáció egyértelművé tette, hogy hatékony megoldásokra van szükség a fogyasztók jogainak sérelmére EU-szerte széles körben elkövetett cselekmények felszámolásához. A nyilvános konzultációban részt vevő érdekelt felek szerint el kell mélyíteni a koordinációt, továbbá az EU egészére vonatkozóan egységes megközelítést kell alkalmazni, mert ez egyrészt a fogyasztók hasznára válna, másrészt – a szabályoknak való megfelelés egyszerűsödése és a járulékos költségek csökkenése révén – a vállalkozásoknak is előnyös lenne. Az uniós szinten, együttesen tett igazgatási erőfeszítések számottevő költség- és erőforrás-megtakarítást eredményezhetnek a tagállami kormányok számára.

 

Rómában elmondott beszédében Neven Mimica fogyasztópolitikai biztos arra is kitért, hogyan kellene javítani a tagállami hatóságok közötti együttműködéssel, a piaci folyamatok nyomon követésével és a riasztással kapcsolatos mechanizmusokat abból a célból, hogy gyorsabban fényt lehessen deríteni a jogsértésekre, és ezáltal csökkenteni lehessen a fogyasztók által elszenvedett károkat.

 

A biztos ezen túlmenően kötelezettséget vállalt az előkészítő munka folytatására, hogy a hivatalba lépő új Bizottság a szükséges információk birtokában gyorsan megalapozott döntést tudjon hozni az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok szigorításáról, és meg tudjon felelni a digitális gazdaság által támasztott kihívásoknak.

 

Forrás:  http://europa.eu/rapid/press-release_IP-14-778_hu.htm

A fogyasztóvédelem mindig is azon területek közé tartozott, amelyekkel kapcsolatosan a vonatkozó hatásköröket klasszikusan nem egy minisztérium gyakorolta-gyakorolja a magyar kormányzati rendszerben. Jól példázza ezt a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet (Korm. rendelet), amely 2014. június 6-án került kihirdetésre és alapjaiban rögzíti az új kormányzati struktúrát, valamint az egyes minisztériumok pontos felelősségeit: ezzel pedig kijelöli azt, hogy melyek is bírnak a fogyasztóvédelemmel összefüggésben fontos feladatokkal. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége részletes összefoglalót készített el az egyes minisztériumok kapcsolódó feladatköreiről, amely elérhető ide kattintva.

 

Az Országgyűlés hétfőn kezdte meg „a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről” szóló T/465. számú törvényjavaslat tárgyalását, melyet még a héten, legkésőbb 2014. július 4-én zárószavazásra bocsátanak. Egy rövid összefoglalóban mutatjuk be a leglényegesebb pontokat.

 

Első és legfontosabb kérdés, hogy mely szerződéseket érinti a jogszabály tervezet?

A törvény hatálybalépését megelőzően kötött kölcsönszerződésekre terjed ki a jogszabály, magában foglalva mind a deviza alapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett), mind a forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződéseket, pénzügyi lízingszerződéseket. Azonban azokra a szerződésekre nem vonatkozik, melyek végtörlesztéssel szűntek meg.

 

Milyen kikötéseket érint a tervezet?

Árfolyamrés rendezése oly módon történik, hogy semmis az a kikötés, mely szerint az összeg folyósításakor a vételi, míg a tartozás törlesztésekor az eladási árfolyamot engedte alkalmazni a pénzintézetnek. Ezen kikötés helyébe az a rendelkezés lép, mely szerint mind a folyósítás, mind pedig a törlesztés tekintetében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. Törlesztés alatt nem csak a törlesztőrészletet érti a jogszabály, hanem a devizában megállapított bármilyen költséget, díjat vagy jutalékot is.

 

Hogyan történik az elszámolás?

A pénzügyi intézményeknek a törvény hatálybalépését követő 90 napon belül el kell végezniük az átszámítást oly módon, hogy a folyósítástól kezdve, mind a folyósítás, mind a törlesztőrészletek esetében az esedékesség napján érvényes MNB hivatalos deviza árfolyamot kell figyelembe venni.

 

Mi a helyzet az egyoldalú szerződésmódosításokkal?

A jogszabály megfordítja a bizonyítási terhet, és vélelmezi, hogy tisztességtelen az az egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés, mely nem felel meg az alábbi elveknek:

-egyértelmű és érthető megfogalmazás elve

-tételes meghatározás elve

-objektivitás elve

-ténylegesség és arányosság elve

-átláthatóság elve

-felmondhatóság elve

-szimmetria elve

A pénzügyi intézmények kötelezettségévé teszi, hogy megvizsgálják az általános szerződési feltételeik ilyen tartalmú kikötéseit, és ha álláspontjuk szerint az nem tisztességtelen, akkor nekik kell pert indítani a Magyar Állammal szemben.

 

Mi történik a folyamatban lévő perekkel?

A bíróság hivatalból felfüggeszti azoknak a pereknek a tárgyalását, melyek tárgya részben vagy egészben a vételi és eladási árfolyam alkalmazása, vagy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötés tisztességtelenségének megállapítása.

 

Mi történik a végrehajtás alatt lévő követelésekkel?

Külön törvényben meghatározott időpontig eljárási cselekmény nem foganatosítható, minden határidő megszakad. Kivétel azonban, ha már megtörtént az árverezése az ingatlannak, akkor csak a kilakoltatási moratórium szabályai maradnak meg.

 

A törvényjavaslat teljes szövege ide kattintva érhető el.

 

Fogyasztóvédelmi szempontból Magyarországon példaértékű a Szegedi Paprika Zrt. vezetői ellen folytatott büntető eljárás, amely 2014. június 17-én zárult le jogerősen. Az ítélet szerint a büntető ügyben mind az ártalmas közfogyasztási cikkel való visszaélés bűntette, mind pedig a fogyasztók megtévesztésének vétsége megvalósult – a több mint hét éven át tartó büntetőeljárás alapjául szolgáló tényállást, és annak tapasztalatait dolgozta fel a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége és készített arról összefoglaló anyagot. A tájékoztató ide kattintva tekinthető meg.

Ma az a fogyasztó, aki élelmiszert vásárol, a szigorú előírások folytán megfelelő védelemben részesül – a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége többek közt erről is tájékoztatta megkeresésére válaszolva az Alapvető Jogok Biztosát. A Biztos által a napokban elkészített jelentés és az abban meghatározott intézkedési javaslat egyik üzenete, hogy a fogyasztók minél magasabb élelmiszerbiztonsági ismeretekhez jussanak.

A FEOSZ tapasztalata alapján a hazai fogyasztók egyre inkább fogékonyabbak és érdeklődőbbek az egészséges élelmiszerek iránt!

 

1. Rendkívül nagy szerep jut ebben a fogyasztói tudatosságnak és annak, milyen információkat látunk az élelmiszereken. Meg kell jegyezni: jelenlég még nem kötelező általános érvénnyel a tápértékek (például: energiatartalom, cukor-, sótartalom) feltüntetése a csomagoláson, a vonatkozó európai uniós szabályozás szerint erre csak 2016. december 16-tól kerül sor. Azonban a FEOSZ tapasztalata alapján a hazai fogyasztók már most igénylik azokat az információkat, amelyek nélkülözhetetlenek az egészséges élelmiszerek megvásárlásához!

 

2. Ugyanakkor a gyerekeknek is képesnek kell lenniük arra, hogy az információkat használják és megtanulják szerepüket, jelentésüket. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége épp ezért számtalan kezdeményezést folytatott le, hogy javítsa a koruk folytán speciálisan védendő fogyasztónak minősülő fiatalok élelmiszerekkel kapcsolatos tudatosságát. Erre szolgáltak például a „Fogyasztók Hónapja”, az „I-II. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitábor”, „Országos Fogyasztóvédelmi Sulikupa” c. kezdeményezéseink – ezek mind-mind az iskolai rendszeren kívül oktatás keretében erősítették a gyermekek ismereteit.

 

Márpedig a tudatos döntés kulcsa a tudás átadása: így az iskolai oktatás keretében még inkább erősíteni szükséges az élelmiszer-biztonságra vonatkozó oktatást. Fel kell mérni, hogy az iskolák valóban átültették-e tananyagukba a NAT kapcsolódó előírásait, az adatok értékelése után pedig konkrét intézkedéseket, végrehajtandó feladatokat kell meghatározni a fiatal fogyasztók megfelelő oktatása érdekében.

 

3. Mindez azonban mit sem ér, ha nem áll rendelkezésre megfelelő élelmiszerjogi háttér. Ez ma Magyarországon aprólékos, mindenre kiterjedő. Épp ez jelenti annak garanciáját a hazai élelmiszerbiztonság területén, hogy a „Termőföldtől az asztalig” elv valóban érvényesüljön és a fogyasztók asztalára csak biztonságos, egészségükre veszélyt nem jelentő élelmiszerek kerüljenek. Jól példázza a hatósági intézkedések visszatartó erejét, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal akár több százmillió forint összegű bírságot is kiszabhat, ha a fogyasztók széles körének egészségét károsító vagy veszélyeztető cselekményre bukkan.

 

Tény az is, hogy a nagyobb bírságok hatására az élelmiszer-vállalkozások tartózkodnak a jogsértés elkövetésétől.

 

4. A fentiekhez hasonló megállapításokra jutott az Alapvető Jogok Biztosa nemrég közzétett jelentésében, amelyben a speciálisan védendő fogyasztónak minősülő gyermekek egészséges környezethez való jogának érvényesülését tárta fel minden részletre kiterjedően.[1] A jelentés hátterét képező vizsgálat még 2013-ban kezdődött meg: Szövetségünk az ombudsmannak megküldött észrevételeiben részletesen beszámolt a működése során nyert tapasztalatairól és egyúttal javaslatokat fogalmaztunk meg a hazai élelmiszerjog módosítására is a fogyasztók érdekében.

 

Ezek köszönnek vissza a dokumentumban, amelynek alapján a nevelési-oktatási intézményekben fel kell mérni az élelmiszerbiztonsági ismeretekre vonatkozó, NAT-ban szereplő előírások gyakorlati alkalmazásának érvényesülését. Ebben pedig együtt kell működnie a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületeknek, a fogyasztóvédelmi hatóságnak, valamint a feladatkörrel rendelkező minisztériumoknak is. Az élelmiszerbiztonsági ismeretek hatékonyabb oktatása mellett pedig a jobb fogyasztói tájékoztatás követelménye ugyancsak elengedhetetlen.

 

Ma például az E-számmal jelzett összetevők (ezek bárki számára ismerősek, pl:„E100-E199, E299, E400…”) esetében azok mennyiségét nem kell feltüntetni az élelmiszereken. Pedig ezek a fogyasztók szervezetében a mindennapi fogyasztás folytán felhalmozódhatnak, a vásárló nem tudja, hogy azokból napi szinten milyen mennyiséget visz be. Akkor, amikor annak kiértékelése (ún. újraértékelési eljárás), hogy az adott anyag veszélyes-e az emberi szervezetre: tíz évig is eltarthat, ez egyértelmű kockázatokat hordozhat a fogyasztókra nézve.[2]

Nincs kizárva ugyanis, hogy az említett eljárás végül olyan eredménnyel zárul, miszerint az addig használt alapanyag nagyobb mennyiségben fogyasztva nem tökéletesen biztonságos az emberi szervezetre.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége azt szorgalmazza, hogy az említett követelmények minél hamarabb kerüljenek érvényre juttatásra a fogyasztók érdekében, mivel ezek a ma is hatékonyan működő élelmiszerbiztonsági rendszer eredményességét tovább fogják növelni.