A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság nemrég közzétett sajtóközleményéből kiderül, hogy a Hatóság többek közt tizennégy féle, a gyermekek körében népszerű lövedékes játékot tesztelt szúrópróbaszerűen. A koruk folytán speciálisan védendő, fiatal fogyasztók biztonságára nézve ugyanis többféle veszélyt is hordozhatnak ezek az árucikkek. Az ellenőrzés során megállapításra került, hogy a vizsgált termékek közel fele tartalmazott az egészségre ártalmas szert.

A játékfegyverek a kisfiúk körében örök népszerűségnek örvendnek. A boltokban széles választékban kaphatók a legkülönbözőbb kialakítású lövedékes játékok, melyek viszont nem mindig veszélytelenek. Közös jellemzőjük ugyanis, hogy nem megfelelő használatuk során sérülést okozhatnak, és a legtöbbjük puha, PVC anyagú tapadókorongos lövedékkel működik, amelyek veszélyes anyagokat rejthetnek.

 

Egy rugós pisztoly, puska vagy nyílpuska esetében a rugó, míg egy íj esetében a konstrukció mellett a gyermek határozza meg a lövedék mozgási energiáját. A sérülések elkerülése miatt mindkét esetben fontos, hogy ez az energia ne haladjon meg egy bizonyos határértéket. Habár fejre nem szabad célozni, mégis a legnagyobb veszélyt e téren a szem sérülése jelenti. A játékfegyverekhez kapcsolódió másik jelentős veszélyt a tapadókorongok leválása jelenti, amely fulladást okozhat a kisgyermekeknél. Ez akkor fordulhat elő, ha a tapadókorong befér a gyermek szájába és a felerősítési szilárdsága nem megfelelő.

 

Mindezek alapján a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vizsgálat alá vonta a kérdéses termékkört, ugyanis a korábbi két évben nagyarányban tapasztalt nem biztonságos termékeket e területen.

 

A Mechanikai és Villamos Laboratóriumhoz összesen 19 fajta lövedékes játék került be vizsgálatra, melyek közül a tapadókorong felerősítési szilárdságát 7 fajta termék esetében vizsgálta meg – olvasható a Hatóság honlapján. A vizsgálati eredmények alapján megállapítást nyert, hogy 5 fajta termék (71,4%) esetében a tapadókorong a lövedék végéről az előírt erő hatására levált, ezért a fulladásveszély súlyos kockázatát jelenti a gyermekek számára.

 

A lövedékek mozgási energiáját tekintve mind a 19 fajta termék vizsgálat alá került, melyek közül 4 fajta termék nem felelt meg a követelményeknek.

 

A Hatóság Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma 14-féle lövedékes játékot mintavételezett szúrópróbaszerűen, és a laboratóriumi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a vizsgált termékek 43%-a tartalmazott egészségre ártalmas lágyítószert. Az Európai Unióban ugyanis 3-féle lágyítószer szerepel tiltólistán, amelyet a gyermekeknek szánt játékok nem tartalmazhatnak 0.1 m/m%-os mennyiséget meghaladó mértékben, figyelemmel arra, hogy ezen lágyítószerek reprotoxikus hatású (azaz szaporodást gátló, a szervezetre káros hormon hatással bíró) anyagoknak számítanak. A fogyasztóvédelmi hatóság laboratóriumának vizsgálatai alapján viszont 6-féle játék lövedékéből volt kimutatható a tiltott DEHP és DBP lágyítószer; az uniós határérték több tízszeres-, illetve százszoros mennyiségében.

 

Bár a Hatóság évről-évre végzett vizsgálatai eredményeként megállapítható, hogy a veszélyes lövedékes játékok aránya folyamatosan csökken, a 2014. év vizsgálatai is bizonyítják, hogy nem árt odafigyelni a fogyasztóknak, hogy milyen játékot vásárolnak és adnak gyermekeik kezébe.

 

Tekintettel arra, hogy a veszélyes lágyítószerek jelenléte kizárólag laboratóriumi vizsgálatok végzése által lehetséges és az vizuális úton nem állapítható meg, a hatóság javasolja, hogy elsősorban megbízható gyártók termékeit keressék a fogyasztók és válasszák a játékboltok polcairól gyermekeik egészségének védelme érdekében.

 

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a termékek nagy százaléka esetében megállapított fulladásveszély súlyos kockázata, és a lövedékekben lévő egészségre ártalmas anyagok előfordulása miatt, továbbra is szükségesnek tartja a következő években a rendszeres, átfogó ellenőrzéseket, termékbiztonsági vizsgálatokat és a veszélyes termékek forgalomból való kiszűrését – derül ki az NFH közleményéből.

 

Az NFH által végzett további vizsgálatok eredményei az alábbi linken érhetőek el:

http://www.nfh.hu/magyar/informaciok/vizsgalati/2014_jelentes

 

Forrás: http://www.nfh.hu/magyar/informaciok/hirek/nap_140922_2.html

Internetes vásárlás, termékbemutatók – az értékesítés olyan speciális formái, amelyek során a fogyasztók általában nincsenek abban a helyzetben, hogy azonnal tudatos döntést hozzanak. Épp ezért egyúttal speciális védelemre is szorulnak, amelyet jogszabály biztosít számukra. Az említett jogszabály a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet. Elengedhetetlen, hogy ennek előírásaival a fogyasztók megismerkedjenek. Szövetségünk tapasztalatai szerint ugyanis – habár a Korm. rendelet már 2014. június 13-án érvénybe lépett – még nincsen tisztában az új rendelkezésekkel. Ezért a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége ingyenes, elektronikus fogyasztóvédelmi tájékoztatóval segíti a fogyasztókat azért, hogy kellően tudatosan járjanak el vásárlásaik során. Az elkészített összefoglaló ide kattintva érhető el.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal nemrég tizenkét különböző ásványvíz forgalmazását tiltotta meg és kötelezte a gyártókat a termék visszahívására – hívta fel a figyelmet a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatósága a közleményében.

„A tételeket a nitrition koncentráció és a Pseudomonas aeruginosa engedélyezett határértéket meghaladó tartalma miatt kellett visszagyűjteni."

A NÉBIH honlapja (www.nebih.gov.hu) részletesen tartalmazza a vizsgálattal érintett és kifogásolt üzletláncok vizsgált helyeinek felsorolását, az One Euro Store üzlet mellett az Aldi és a Lidl érintett a visszahívásokban.

A NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatósága idézett közleményében hírül adta azt is, hogy „az üzletláncok – együttműködve a hatósággal – az érintett termékeket haladéktalanul levették a polcokról.” A Lidl Magyarország az MTI-hez eljutatta kedden külön közleményét, melyben arra kéri vásárlóit, amennyiben az érintett termékekből vásároltak, vigyék vissza bármely üzletükbe azokat, a vételár visszatérítésre kerül.

Összefoglalva tehát az, aki a One Euro Store Kft.-nél vásárolt Pannon-Aqua szénsavmentes természetes ásványvizet 1,5 literes kiszerelésben (Gyártó: Aqua-Pet Kft., Minőségmegőrzési idő: 2015. 04. 04.), az Aldiban Aquitas Zafír szén-dioxiddal enyhén dúsított ásványvizet 1,5 literes kiszerelésben (Gyártó: Magyarvíz Kft., Minőségmegőrzési idő: 2015.02.28., 2015.05.28.), Aquitas Zafír szénsavmentes természetes ásványvizet 1,5 literes kiszerelésben (Gyártó: Magyarvíz Kft., Minőségmegőrzési idő: 2015.12.02, 2015.12.21., 2015.12.25., 2016.01.08., 2016.01.16.), valamint Aquitas Zafír szén-dioxiddal dúsított ásványvivet 1,5 literes kiszerelésben (Gyártó: Magyarvíz Kft., Minőségmegőrzési idő: 2015.07.15.), a Lidlben pedig Saguaro Mizse szénsavmentes természetes ásványvizet 1,5 literes kiszerelésben (Gyártó: Magyarvíz Kft., Minőségmegőrzési idő: 2016.01.22.), Saguaro Pannon-Aqua szénsavmentes természetes ásványvizet 1,5 literes kiszerelésben (Gyártó: Pannon-Aqua Zrt., Minőségmegőrzési idő: 2015.05.01., 2015.05.22.) az a megvásárolt vizeket a vásárolt boltokba visszaviheti.

A visszahívásról:

 

A termékvisszahívás fogalmát a765/2008EK Rendelet 2. cikk 14. pontja határozza meg, mely szerint „visszahívás: minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználók számára forgalmazott termék visszaadása.” A rendelet úgy fogalmaz, hogy „Egy termék jelentette súlyos veszély esetén gyors beavatkozásra van szükség, amelynek eredményeként a termék kivonható a forgalomból, visszahívható vagy piaci forgalmazását meg lehet tiltani.”

Az Európai Bizottság 2004-ben adta ki útmutatóját a korrekciós eljárások és intézkedések részletesen szabályaival. A visszahívásokat Magyarországon korábban az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet, jelenleg pedig a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, és a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013 (I.18) kormány rendelet szabályozza.

Forrás: https://www.nebih.gov.hu/aktualitasok/hirek/08_26_asvanyviz.html

A Magyar Nemzeti Bank nemrég 62 pénzügyi szervezetnél tárt fel a fogyasztói díjak és költségek jogszerűtlen emelésére vonatkozó jogszabálysértéseket. A vizsgált pénzügyi szervezetek közül 58 esetében került sor bírság kiszabására, amelynek együttes összege 386,5 millió forint volt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) újabb pénzügyi szervezeteknél zárta le a korábban megkezdett, számos szervezetre kiterjedő fogyasztóvédelmi vizsgálatot, ami annak feltárását célozta, hogy az érintett piaci szereplők 2012. január 1-je és 2014. április 30-a között az egyoldalú díj-, jutalék-, vagy költségemelések során betartották-e valamennyi vonatkozó, a fogyasztók érdekeit védő jogszabályt. Korábban a jegybank a jogszerűtlen módosítások miatt 35 pénzügyi szervezetre összesen közel 1,2 milliárd forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki 2014 márciusában, majd 2014 júliusában újabb 10 pénzügyi szervezetet 71,75 millió forintra büntetett.

 

A nemrég lezárult vizsgálatok alkalmával az MNB mind a 62 pénzügyi szervezetnél jogszabálysértéseket tárt fel. A megállapítások alapján 58 esetben került sor bírság kiszabására, további 4 esetben kötelezéssel zárult az eljárás. A jellemző jogsértések – a korábbi két vizsgálati körhöz hasonlóan – a következők voltak: 1) hiányzott a díjmódosításra lehetőséget adó, meghirdetett ok-lista a szerződésben, üzletszabályzatban vagy az általános szerződési feltételekben; 2) a kedvezőtlen szerződésmódosítást annak hatályba lépése előtt kevesebb, mint 2 hónappal hirdették meg; 3) a kedvezőtlen szerződésmódosítás hatályba lépése előtt 2 hónappal nem tájékoztatták a fogyasztókat ingyenes felmondási jogukról; 4) elmulasztották közölni az ügyfelekkel a díjmódosítás okát; 5) az egyoldalú kedvezőtlen szerződésmódosítás új díjfajta bevezetésével történt; 6) korábbi „díjmentes, ingyenes, 0 forintos” tranzakciót tettek fizetendővé, ami szintén új díj bevezetését jelenti; 7) megváltoztatták a díjszámítás módját.

 

Közzétett határozataiban a jegybank mind a 62 pénzügyi szervezetnek megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, kötelezte az intézményeket a jogszabályi rendelkezések mindenkori betartására, illetve összességében 386,55 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki számukra. A vizsgált intézményeket – új díj bevezetése és a számítási mód kedvezőtlen megváltoztatása miatt – egyúttal kötelezte a jogsértően elvont díjtöbblet fogyasztóknak történő visszafizetésére is.

 

Az MNB ezúttal is egységes elvek szerint határozta meg a bírságösszegeket, amelyek esetében a jegybank figyelembe vette a jogsértés súlyát, fogyasztókra gyakorolt hatását, gyakoriságát, a jogsértő díjak és tranzakciók számát, a fogyasztóknak okozott kár mértékét, illetve az azokkal sújtott fogyasztói kör nagyságát is.

 

Forrás: http://felugyelet.mnb.hu/fogyasztoknak/fogyved_hirek/14_08_04-jogserto_dijemelesek.html

 

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság internetes honlapján megtalálható hír arra figyelmeztet, hogy a hatósághoz több olyan megkeresés érkezett, amelyek arról árulkodnak: a telefonkönyvi megjelenésért számlázó cég továbbra sem adja fel. A panaszokból ugyanis kiderül, hogy a vállalkozás a fogyasztók nevére szóló értesítést és csekket küld, amely alapján közel 40.000 Ft-ot kell kifizetnie a számla címzettjének – holott annak szolgáltatását meg sem rendelte.

A Hatóság óva inti a fogyasztókat: amennyiben nem kívánnak élni a telefonkönyvi megjelenés lehetőségével, akkor a számlát ne fizessék be! A számlalevél alján, a vonalkód alatt szereplő tájékoztatás szerint ugyanis a fizetés önkéntes és ezzel együtt az írásos ajánlat hátoldalán megtalálható általános szerződési feltételekre utal.

 

Fontos hangsúlyozni, hogy a cég korábbi, hasonlóan megtévesztő magatartása miatt a Gazdasági Versenyhivatal már bírságolt is, az alábbi, Vj-20/2012/19 számú döntése értelmében a vállalkozást közel másfél millió forint megfizetésére kötelezte:

 

"A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa megállapítja, hogy a TELEFONKÖNYV MAGYARORSZÁG Kft. a 2011 decemberétől 2012. március 6-ig terjedő időszakban megtévesztő reklámozási gyakorlatot folytatott, amikor a potenciális ügyfelekhez eljuttatott küldeményei azt a látszatot keltették, hogy azok egy már megkötött szerződés alapján kibocsátott számlák.

 

Az eljáró versenytanács 1.490.000 Ft (Egymillió-négyszázkilencvenezer forint) bírság megfizetésére kötelezi a Szakmai Névsor Szolgáltató Kft.-t."

 

Az NFH híréből az is kiderül, hogy a számla hátoldalán megtalálható apró betűk tartalmazzák csak elrejtve a vonatkozó teljes tájékoztatást: e szerint – az általános üzleti feltételek alapján – a fizetés önkéntes. Továbbá a fogyasztó és a vállalkozás között a szerződés csak és kizárólag az előterjesztett ajánlat elfogadásával jön létre: egész pontosan azzal, ha a fogyasztó befizeti a számlát.

 

Forrás: http://www.nfh.hu/magyar/informaciok/hirek/hirek_140818_2.html

Az Európai Bizottság nemrég közzétette a Fogyasztói Piacok 2014. évi Eredménytábláját, amelynek eredményei alapján a fogyasztói piacokon összességében a teljesítmény és a bizalom javulása figyelhető meg. Az ajánlatok összehasonlíthatósága, a vállalkozásokba vetett bizalom, a tipikus problémák és panasztételi lehetőség, valamint a fogyasztói elégedettség szempontjai szerint elkészített felmérés alapján a pénzügyi szolgáltatások szektora számít a sereghajtónak, ezen belül is a befektetési termékek és a jelzálogok piaca.

A fogyasztói piacok eredménytáblája mindazon felmérés eredményei alapján kerül évente elkészítésre, amelynek során az Európai Bizottság ötvenkét fogyasztói piac teljesítményének alakulását kíséri figyelemmel a használtautó-piactól az idegenforgalmi szálláshelyek piacáig bezárólag. A piacokat a fogyasztók osztályozzák az egész Európai Unióra kiterjedő felmérés keretében, a következő négy ismérv alapján: az ajánlatok összehasonlíthatósága, a vállalkozásokba vetett bizalom, problémák és panasztételi lehetőségek, valamint a fogyasztói elégedettség.

 

Az eredménytábla megállapításait figyelembe véve kijelenthető, hogy a termékek piacán számottevően jobb a helyzet, mint a szolgáltatások esetében, habár lassan, de folyamatosan szűkül a különbség a kettő között. Jellemző adat, hogy az ismertetett négy ismérv szerinti összesítés alapján a pénzügyi szolgáltatások szektora a sereghajtó, azon belül is a befektetési termékek és a jelzálogok piaca áll a legrosszabbul, messze elmaradva a szolgáltatási szektor átlagától. Épp ezért az Európai Unió a fogyasztóvédelmi politikája keretében jelenleg is arra törekszik, hogy a pénzügyi szolgáltatások a lehető legnagyobb mértékben a fogyasztók hasznára váljanak.

 

A távközlési piacok teljesítménye ugyancsak átlag alatti, különösen a megbízhatóság, a szolgáltatói választék és a fogyasztói elégedettség általános szintjét nézve, továbbá ezeken a piacokon merül fel a legtöbb probléma és panasz a fogyasztók részéről. Másfelől viszont a szolgáltatások összehasonlíthatóságát és a szolgáltató-váltás lehetőségének igénybevételét illetően a távközlési piaci szegmens átlag feletti teljesítményt nyújt.

 

A közműszolgáltatásokat, különösen a villamosáram- és gázellátást szintén átlag alattinak értékelték a fogyasztók. Az utóbbi időben tapasztalt javulás ellenére tehát a közüzemi szolgáltatások piacai továbbra is gyengén teljesítenek az ajánlatok összehasonlíthatósága, a szolgáltatói választék, valamint a szolgáltatóváltás könnyűsége és gyakorisága kapcsán. Az Európai Bizottság ennek folytán a fő érdekelt felekkel együtt azon munkálkodik, hogy javuljon az energiaszolgáltatások és -díjszabások áttekinthetősége, a fogyasztók rendelkezésére álljanak saját fogyasztási adataik, és könnyebb legyen a szolgáltatóváltás folyamata.

 

Az eredménytábla megállapításai alapján az Európai Bizottság két részletes piaci tanulmányt fog elkészíttetni: az egyik a villamos áram kiskereskedelmi piacát fogja górcső alá venni, a másik pedig a fogyasztói magatartásra összpontosít majd, hogy feltárja, miként lehet egyszerűbbé és világosabbá tenni a szolgáltatások igénybevételét szabályozó szerződéses feltételeket a fogyasztók számára.

 

Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-14-756_hu.htm

 

 

Jó hír az európai uniós fogyasztók számára, hogy az Európai Unió nemrégiben több mint 50%-kal csökkentette az adatroaming díját, 2016-ra pedig valamennyi barangolási díj megszüntetését tervezi – derül ki az Európai Bizottság internetes honlapján közzétett hírből.

2014 nyarán 55%-kal, azaz megabyte-onként 45 eurócentről 20 eurócentre csökkent az adatletöltésért maximálisan kiszabható roamingdíj összege – így bárhová is utaznak a fogyasztók az Európai Unióban, kevesebbet kell fizetniük az online térképek böngészéséért, a videók megtekintéséért vagy az e-mailjeik elolvasásáért.

 

Ezzel egy időben a szöveges üzenetek és a hívások díja is csökkent. Az sms-ekért legfeljebb 6 eurócentet, a híváskezdeményezésért percenként 19, a hívásfogadásért pedig 5 eurócentet számíthatnak fel a mobilszolgáltatók – mindez legalább 20%-os  árcsökkenést jelent a felhasználók számára.

 

Az új szabályoknak köszönhetően a turistáknak arra is lehetőségük nyílik, hogy még az utazás előtt összehasonlítsák a szolgáltatók roamingajánlatait, és kiválasszák közülük a számukra legkedvezőbbet. Egyes esetekben a helyi mobilszolgáltató adatszolgáltatásait is választhatják külföldi tartózkodásuk során.

 

A mobilszolgáltatások költségeinek csökkentése

 

Ha külföldön használják a fogyasztók mobiltelefonjukat, a hazai mobilszolgáltatónk és az adott ország mobilszolgáltatóinak együttműködése szükséges a kapcsolat létrehozásához. A kiélezett verseny hiánya miatt azonban a roamingszolgáltatások díja gyakran az egekbe szökött.

 

Az EU 2007-ben kezdett foglalkozni ezzel a problémával, azóta a díjak 80–90%-kal csökkentek. Az EU azonban nem kíván itt megállni, hanem olyan új szabályok előkészítésén dolgozik a Behálózott kontinens jogszabálycsomag keretében, amelyek teljesen eltörölnék a roamingdíjakat az Európai Unióban.

 

A szabályozás célja, hogy az európai polgároknak ne kelljen megalapozatlan díjakat fizetniük és áttekinthetetlen szerződési feltételekhez alkalmazkodniuk az EU egységes piacán belül.

 

A magas díjszabás az uniós határokon átívelő üzleti tevékenységet is hátráltatja. A becslések szerint a roamingdíjak eltörlése évi 1%-os, tartós GDP-növekedést eredményezhet.

 

Behálózott kontinens

 

A Behálózott kontinens elnevezésű rendelet célja, hogy a nemzeti akadályok lebontása révén fellendítse a digitális és kommunikációs piacot Európában. Az egységes távközlési piac kiépítésének eredményeképpen várhatóan:

 

·         bővülni fog a vezeték nélküli széles sávú hálózat;

·         a 4G technológia további terjedésének lehetünk majd tanúi;

·         egész Európára kiterjedő mobilszolgáltatók jönnek létre.

 

A fogyasztók szempontjából jelentős előnyt jelent majd a vállalatok közötti verseny fokozódása és az, hogy a szolgáltatókkal kötött szerződések világosabbak, könnyebben áttekinthetők lesznek.

 

A digitális ágazat fejlődése ezenkívül a munkahelyteremtést is elősegítené ezen a rendkívül gyorsan növekvő területen.

 

Forrás: http://ec.europa.eu/news/transport/140805_hu.htm

 

Az interneten keresztül külföldről rendelt áruk fokozott ellenőrzésére hívta fel a figyelmet Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mert a szellemi tulajdonjogot sértő árut megsemmisítik – olvasható az MTI közleményében.

Teleki József, a NAV Reptéri Főigazgatóságának főigazgatója csütörtökön a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a hatóságok visszatartják a vámkezelés során talált, feltehetően szellemi tulajdonjogot sértő árut, hiába fizette ki a terméket a vásárló. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a termék valóban nem eredeti, megsemmisítik, ezért érdemes körültekintően vásárolni az interneten.

Hozzátette: az EU-n kívüli országokból, interneten keresztül rendelt termékeket minden esetben vámkezelni kell. Ebben az évben a megnövekedett online vásárlások következtében a főigazgatóság 24 százalékkal több, 131 ezer import vámkezelést végzett.

Az elmúlt hónapokban 213 eljárás során több mint 33 ezer terméket foglaltak le a repülőtéren az áru hamis megjelölése miatt, 143 esetben már meg is semmisítették a termékeket – mondta a főigazgató. A likvidálás költségei – eddig csaknem 132,4 millió forint – a védjegyjogosultakat terhelik.

A lefoglalt áruk többsége Kínából és Hongkongból származik, az előző évektől eltérően a ruházati termékek helyett leggyakrabban napszemüvegek, kozmetikai termékek, karórák és telefonok buktak meg az ellenőrzésen.

Kiemelkedő eset volt az idén márciusban, amikor 118 darab iPhone megjelöléssel ellátott mobiltelefont foglalt le a hivatal, amelyeknek értéke összesen 15,794 millió forint volt.

A NAV tájékoztatása szerint tavaly 438 szellemi tulajdonjoggal érintett eljárás indult a repülőtéren, összesen 439,4 millió forint értékben foglaltak le hamis termékeket. Kínából 2013-ban 291 csomagban mintegy 5 tonna hamis ruházati termék érkezett, köztük Calvin Klein-, Prada-, Adidas- és Nike-hamisítványok.

Forrás: Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) Hírlevél, 2014. augusztus 8.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez beérkező fogyasztói megkeresések arról árulkodnak, hogy a fogyasztók még sok esetben nincsenek tisztában azokkal az alapvető ismeretekkel, hogy hibás teljesítés esetén milyen igénnyel léphetnek fel a vállalkozással szemben. A tévhitek eloszlatása és a tudatos fogyasztói magatartás ösztönzése érdekében a Szövetség ezért összeállított a témában egy tájékoztatót, amelyben a hibás teljesítés esetén a fogyasztót megillető alapjogok mellett részletesen elemzésre kerül a szavatosság-jótállás témaköre és annak egyes kérdéseit gyakorlati szemszögből is bemutatjuk. Az összefoglaló ide kattintva tekinthető meg.

2014. augusztus elsejétől módosításra került az az MNB rendelet, amely a pénzügyi szolgáltatók kapcsán rögzíti a fogyasztói panaszkezelésre vonatkozó előírásokat. A módosításnak köszönhetően a fogyasztók könnyebben érvényesíthetik jogorvoslati lehetőségeiket, mind a jegybank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központja, mind pedig a Pénzügyi Békéltető Testület esetében, ha a szolgáltató elutasította a panaszt – olvasható a Magyar Nemzeti Bank internetes honlapján.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) módosított panaszkezelési rendeletének friss előírása szerint a fogyasztó kérheti a pénzügyi szolgáltatótól a jegybankhoz beadandó fogyasztói megkeresés vagy a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) intézhető, vitarendezésre irányuló eljárás megindítására vonatkozó kérelem formanyomtatványát, ha a szolgáltató előzőleg elutasította panaszát. A kérés nyomán a szolgáltató köteles ingyenesen elküldeni ezeket a dokumentumokat az adott kérelmezőnek.

 

A pénzügyi szolgáltatónak a panasz elutasítása esetén eddig is tájékoztatnia kellett a fogyasztót arról, hogy megkeresésével a továbbiakban a bírósághoz, a PBT-hez vagy az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjához fordulhat. A szolgáltatónak az elutasító döntésében emellett változatlanul fel kell tüntetnie a PBT és az MNB levelezési címét, telefonszámát, ügyfélszolgálatának elérhetőségét, illetve az ezen intézményekhez beadandó fogyasztói kérelmek formanyomtatványainak elektronikus elérhetőségét a két szervezet internetes honlapján (felugyelet.mnb.hu/fogyasztoknak), illetve felugyelet.mnb.hu/pbt/bal_menu/letoltheto_dok).

 

Mindez most kiegészült a nyomtatványok kinyomtatott formában, ingyenesen és postai úton történő megküldésének kötelezettségével, amelyet a pénzügyi szolgáltatónak kérés alapján és ellenszolgáltatás nélkül kell teljesítenie. A szolgáltató köteles tájékoztatni a fogyasztót arról is, hogy utóbbi pontosan milyen telefonszámon, e-mail vagy postai címen igényelheti térítésmentesen ezeket a formanyomtatványokat.

 

A dokumentumok elküldése különösen az internetes elérhetőséggel, nyomtatási lehetőséggel nem rendelkező fogyasztóknak jelenthet segítséget. A formanyomtatványok alkalmazása emellett csökkentheti a jegybankhoz, illetve a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) hiányosan, hibásan beadott kérelmek arányát is, amelyek miatt eddig számos esetben csak később, hiánypótlást követően indulhatott meg a két szervezet eljárása.

 

Forrás: http://felugyelet.mnb.hu/hirek_ujdonsagok/14_07_24-panasznyomtatvanyok.html