A világ élelmiszer-igénye 2050-re várhatóan 70%-kal fog növekedni, ráadásul a biomassza-felhasználás jelentős térnyerése is megterheli majd a mezőgazdaságot. Hogyan oldható meg a világ lakosságának élelmezése a környezet károsítása nélkül? E kérdés – amelyre több uniós finanszírozású kutatási projekt is keresi a megoldást – alkotja az idei Élelmezési Világnap központi témáját.
Az EU több mint 4 milliárd eurót ruház be a az európai biogazdaságot szolgáló kutatásba és innovációba, amely megújuló biológiai erőforrásaink nagy részét nyújtja. A mezőgazdaság kulcstényező, amely biztosítja az élelmiszer-termelést, gondoskodik a természeti erőforrások fenntartható kezeléséről, és támogatja a vidéki területek fejlesztését.
Az EU által exportált élelmiszer a világ élelmiszer-kivitelének 18 %-át teszi ki, értéke 76 milliárd euró. Ugyanakkor az EU-ban – csakúgy, mint a világ más részein – problémát jelent a mezőgazdasági hulladék, amely nem csak a gazdálkodók számára okoz nehézségeket, de megterheli az adófizetők pénztárcáját is (tonnánként 55–99 euróval).
Az uniós finanszírozású NOSHAN kutatási projekt által támogatott megoldás, a mezőgazdasági hulladék takarmánnyá alakítása új lehetőségeket nyithat a gazdálkodók előtt, ugyanakkor mérsékelheti Európa takarmánybehozatallal szembeni függőségét. Ez utóbbi új „zöld” munkahelyek létrejöttéhez járulna hozzá a hulladékgyűjtés, a hulladékfeldolgozás és a takarmánygyártás terén. Az ötlet különösen üdvözlendő a vidéki területeken, ahol a növekedés a városokhoz képest kevésbé intenzív, és ahol a takarmánygyártási ágazat erőteljes hajtóerőt jelent a gazdaság szempontjából.
„Világviszonylatban az emberi fogyasztásra előállított élelmiszerek egyharmada vész kárba vagy válik hulladékká; ez összesen 1,3 milliárd tonnát tesz ki évente. E hulladék nagy része az élelmiszer-feldolgozás során termelődik” – magyarázta Montse Jorba, a spanyolországi LEITAT Technológiai Központ munkatársa, a NOSHAN projekt tudományos koordinátora. „Az összes élelmiszer közül a legnagyobb veszteség a gyümölcsök és zöldségek esetében tapasztalható. Ez az erőforrások, beleértve a víz, a föld, az energia, a munkaerő és a tőke nagymértékű pazarlását jelenti.”
A NOSHAN projekt célja az, hogy az élelmiszer-hulladékot – különösen a gyümölcsöket, zöldségeket és tejtermékeket – alacsony költségen és kis energiafelhasználással takarmánnyá alakítsák át.
A projektcsoportban hat uniós tagállam, valamint Törökország vesz részt, tagjai kutatóintézetek, vállalatok, valamint egy egyetem. A csoport 2012-ben kezdte meg munkáját különböző hulladéktípusok értékelésével, valamint a potenciális takarmány-összetevők adatbázisának kiépítésével. A 2016-ban véget érő projekt célja azonosítani azokat a leghatékonyabb technológiákat, amelyekkel az egyes hulladéktípusok kinyerhetők és feljavíthatók.
A NOSHAN a fenntarthatóság szempontjából is új perspektívákat nyit az európai mezőgazdasági ágazat előtt. A biohulladék erőforrásként történő felhasználása hozzájárul majd az ágazat környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséhez.
A projekt által kidolgozott folyamatok révén az agrárvállalatoknak nem kell veszteségként elkönyvelniük a hulladékká vált élelmiszerben található kalóriamennyiséget és az annak előállításához felhasznált energiát. Ezenfelül a szóban forgó megoldások a vízfelhasználás terén is jelentős csökkenést eredményeznek majd (a hulladékká váló élelmiszerek előállításához felhasznált édesvízmennyiség a világ édesvízfogyasztásának több mint negyedét teszi ki). A NOSHAN megoldásának köszönhetően kisebb mennyiségben lesz szükség külön előállított takarmányra, ami mérsékelheti az élelmiszer- és takarmány-előállítás – e két föld- és vízigényes ágazat – közötti növekvő versenyt.
A NOSHAN kutatja továbbá az élelmiszer-hulladékból kinyert olyan funkcionális takarmány-összetevőket is, amelyek az állatok speciális igényeit (köztük az egészségfejlesztést vagy a betegségmegelőzést) célozzák. A kutatók például jelenleg azon dolgoznak, hogy a hulladékon belül funkcionális rostokat és peptideket (kémiai vegyületeket) azonosítsanak. Ezeket sertéseknek és baromfinak szánt takarmányok kifejlesztéséhez használják majd fel.
A biztonságot beható nyomonkövetési folyamat garantálja, amely a nyers hulladéktól a végtermékig mindenre kiterjed. Az egyes tanulmányozott folyamatok biztonságossága, valamint műszaki és gazdasági megvalósíthatósága alapján dől majd végül el, hogy a NOSHAN-munkacsoport mely stratégiákat és termékeket hozza forgalomba.
„A biogazdaság értéke Európában 2 billió eurót tesz ki, és 22 millió munkahelyet biztosít, éppen ezért áll a »Horizont 2020« program fókuszpontjában” – jelentette ki Máire Geoghegan-Quinn, az EU kutatásért, tudományért és innovációért felelős biztosa. „Az olyan projektek, mint a NOSHAN, kapcsolatot teremtenek a kutatók és a vállalkozások között, lehetőséget biztosítva arra, hogy együttműködés keretében járuljanak hozzá a gazdaság fenntartható fellendítéséhez és életminőségünk javításához.”
Háttér-információk
A NOSHAN projekt mintegy 3 millió eurónyi finanszírozásban részesül az Európai Unió hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramjából (2007-2013). A projektben spanyol, belga, olasz, német, francia, holland és török kutatóintézetek, élelmiszer-ipari nagyvállalatok és kkv-k, valamint egy egyetem vesz részt.
Az Európai Unió 2014. január 1-jén indította útjára a „Horizont 2020” elnevezésű új kutatás- és innovációfinanszírozási programot. A következő hét évben közel 80 milliárd euró értékű beruházásra kerül sor kutatási és innovációs projektek terén Európa gazdasági versenyképességének támogatása és az emberi tudás határainak kiterjesztése érdekében. Az Unió kutatási költségvetése elsősorban arra összpontosít, hogy javítsa a mindennapi élet minőségét olyan területeken, mint az egészség, a környezet, a közlekedés, az élelmiszerek és az energia. A gyógyszeriparral, a repülési és űrrepülési ágazattal, valamint az autó- és az elektronikai iparral kötött kutatási partnerségek ösztönzik a magánszektorbeli beruházásokat is, és így támogatják a jövőbeli növekedést és a magas képzettséget igénylő munkahelyek teremtését. A „Horizont 2020” keretprogram a korábbinál még fokozottabban törekszik arra, hogy a kiváló ötletekből értékesíthető termékek, eljárások és szolgáltatások szülessenek.
Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-14-1165_hu.htm
