A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumában 25 pár cipőt vizsgáltak meg a szakemberek. A vizsgálaton 4 pár cipőről derült ki, hogy olyan mennyiségben tartalmaz krómot, ami már káros lehet az egészségre. Ezen cipők forgalmazását a Hatóság megtiltotta – olvasható az NFH internetes honlapján.

A szakemberek 5 pár gyermek, 12 pár női, 8 pár férfi cipőt ellenőriztek a laboratóriumban. A 4 pár kifogásolt lábbeli bélésében 5 mg/kg-nál magasabb volt a króm tartalom, ami súlyos egészségügyi kockázatot jelenthet. A cipőkben talált króm erősen mérgező, rákkeltő anyag- allergiás kiütést okoz, már nagyon alacsony koncentrációban is képes bőrgyulladást, dermatitiszt kiváltani.

 

A bőr és a bőripari termékek gyártásánál, a bőr feldolgozásakor, a cserzéshez használt króm oxidációja során mérgező króm vegyület képződhet.

 

A szakemberek azt is ellenőrizték, hogy a szabályoknak megfelelő tájékoztatás szerepel-e a termékeken, hogy a vásárlók megfelelően tudjanak tájékozódni. A címkézés módja többféle is lehet, a lényeg, hogy rajta legyen a cipőkön vagy azok dobozán.

 

Az ellenőrzés szerint 3 pár cipőnél az anyagösszetételt tüntették fel hibásan, a gyártó és importőr neve pedig 20 illetve 19 pár cipőnél hiányzott. Ez a hiba jelentéktelennek tűnhet, ám egy esetleges vitás ügy rendezésénél kellemetlenséget okozhat, ha nem lehet tudni, hogy ki gyártotta a cipőt vagy, hogy ki a forgalmazó.

 

Minden szempontból csupán 5 pár cipő felelt meg a vizsgálaton.

 

A leggyakoribb minőségi kifogás – a hatósági tapasztalatok alapján – a lábbelikkel kapcsolatos. Éppen ezért fontos hangsúlyozni, hogy ezekre a termékekre a hatályos jogszabályok szerint két év szavatosság vonatkozik.

 

A vásárlást követő első hat hónapban a bizonyítási kötelezettség a kereskedőt terheli. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban az eladónak kell bizonyítania azt, hogy a termék hibája a nem megfelelő használatból adódott, nem pedig gyártási eredetű.  Amennyiben a kereskedő nem hajlandó eleget tenni bizonyítási kötelezettségének, a vásárló is kérhet szakvéleményt, ennek díját utólag a kereskedőre háríthatja. Abban az esetben pedig, ha a kereskedő által kért szakvéleménnyel valaki nem ért egyet, lehetőség van másik minőségvizsgáló szervezettől, vállalkozástól szakvéleményt kérni, de ebben az esetben ennek költsége már vevőt terheli. Ám amennyiben a szakvélemény a vásárlónak ad igazat – azaz kiderült, hogy a hiba gyártási eredetű -, ez a költség utólag ráterhelhető a kereskedőre.

 

Hat hónap után – amennyiben a kereskedő a minőségi kifogást nem fogadja el – a bizonyítás a vásárló feladata, azaz neki kell bizonyítani – például szakvéleménnyel –, hogy a hiba gyártási eredetű.

 

A vizsgált termékek listája itt olvasható:
http://www.nfh.hu/sites/default/files/labbeli_peldatar.pdf

 

A vizsgáltaról készüt videó pedig itt található:
https://youtu.be/5ZOwHpBy8oQ

 

Forrás: http://www.nfh.hu/node/8137

2015. március 31-én került sor annak a díjátadónak a megtartására, amelyen a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének ügyvezető elnöke, Dr. Baranovszky György a„Fogyasztóvédelemért” Érdemérem kitüntetésben részesült a fogyasztóvédelem területén végzett kiemelkedően eredményes tevékenysége elismeréseként.

A díjat Koszorús László fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár és Dr. Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója adta át Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter megbízásából.

 

 

Megtéveszti a fogyasztókat és egyben csorbítja törvényes jogaikat a Telenor Magyarország Zrt. az internetes honlapján megtalálható tájékoztatásával. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége több bejelentést is kapott, amelyekből látszik, hogy a vállalkozás korlátozza rossz készülékeknél a 3 munkanapos cserelehetőséget, megnehezíti a termékszavatossági igények érvényesítését és további félreérthető információt közöl.

A Szövetség hatósági bejelentéssel él a fogyasztók érdekében tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúja miatt. 

A Fogyasztóvédelemi Egyesületek Országos Szövetségéhez több fogyasztói bejelentés érkezett a Telenor Magyarország Zrt-vel szemben, amelyek arról szóltak, hogy a vállalkozás törvénybe ütközően korlátozza a fogyasztói jogokat. A szolgáltató internetes honlapjának tartalmából kiderül: valóban megtévesztő és egyben félrevezető információkat ad a szolgáltató arról, hogyan és miként érvényesíthetőek hibás teljesítésnél az igények.

 

1. Így a vállalkozás a 3 munkanapon belül meghibásodott készülékek cseréjéről úgy nyilatkozik, hogy annak „feltétele a készülékes alapcsomag hiánytalan (készülék, tartozékok, nyomtatványok) és ép megléte (pl. mechanikai sérülés – karc, törés stb. – nem található), a jótállási jegy vagy az értékesítést igazoló számla bemutatása, valamint az, hogy a hiba a rendeltetésszerű használatot akadályozza.”

 

Holott a rendeltetésszerű használatot akadályozó meghibásodás esetén a jogszabály nem tartalmaz olyan többletfeltételt, amelynek teljesülését a cég megkívánja, ezáltal pedig sérülnek a fogyasztók jogérvényesítési lehetőségei. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 7. §-a szerint ugyanis, ha a fogyasztó a rendeltetésszerű meghibásodás miatt három munkanapon belül csereigénnyel lép fel, akkor nem hivatkozhat a szolgáltató arra, hogy ez aránytalan többletköltséggel jár számára, hanem ki kell cserélnie a tönkrement készüléket. Indokolatlan és fogyasztóellenes magatartás a vállalkozás részéről a cserének ahhoz a feltételhez történő kötése, hogy a fogyasztó az alapcsomag valamennyi részével, sőt még a nyomtatványokkal is hiánytalanul rendelkezzen, valamint, hogy a készülék ép állapotú, és teljesen karc- és törésmentes legyen.

 

A fogyasztók szempontjából teljesen érdektelen ugyanis az, hogy az előbbiek hiányában a vállalkozásnak további kiadásai merülhetnek fel, ha újra el kívánja adni a terméket: azaz nem lehet ilyenkor aránytalan többletköltségre hivatkozni.

 

2. Szintén félrevezető tájékoztatást közöl a cég akkor, amikor a kellékszavatossági igények érvényesítési feltételeiről nyilatkozik így:

 

„Milyen egyéb feltétele van kellékszavatossági jogai érvényesítésének?

A teljesítéstől számított 6 hónapon belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha Ön igazolja, hogy a terméket, illetve a szolgáltatást a forgalmazó nyújtotta. A teljesítéstől számított 6 hónap eltelte után azonban már Ön köteles bizonyítani, hogy az Ön által felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt.”

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: ÚPtk.) 6:163. § (2) bekezdése szerint ugyanis nincsen semmilyen feltétele e jogok érvényesítésének: a fogyasztó korlátlanul előterjesztheti igényét a teljesítés időpontjától számított két éven belül.

 

Az ÚPtk. 6:158. § szerint ugyanis hibás teljesítésnél az első hat hónapon belül felismert hibánál úgy kell tekinteni: a termék már eleve hibás volt, ekkor még a vállalkozásnak kell ennek ellenkezőjét bebizonyítania, míg a hátralévő másfél évben bekövetkező meghibásodás esetén már a fogyasztón áll a bizonyítási teher arra vonatkozóan, hogy már az adásvételnél hibás volt az árucikk. Azonban a bizonyítási teher átfordulása önmagában még nem jelenti azt, hogy a fogyasztó ne léphetne fel például kijavítási-kicserélési igénnyel és az igény előterjesztéséhez nem lehet megkövetelni rögtön azt, hogy előadja bizonyítékát és egy szakértői véleményt elkészíttessen és azt csatolja. Az utóbbi csak később, így például a kijavítási igény előterjesztését követően bírhat jelentőséggel akkor, ha a szolgáltató elutasítja a fogyasztó kérelmét, aki ezután pedig egy szakvéleménnyel igazolja sikerrel azt, hogy már az átvételkor is rossz volt a készülék. Ez utóbbi esetben a szolgáltató köteles teljesíteni a fogyasztó igényét.

 

3. Végül, de nem utolsósorban a termékszavatossági igények érvényesítésénél a szolgáltató az alábbi tájékoztatást adja a fogyasztóknak: „A termék hibáját termékszavatossági igény érvényesítése esetén Önnek kell bizonyítania.”

 

Ugyanakkor az ÚPtk. 6:158. §-ban a hibás teljesítés általános szabályai között került meghatározásra a már említett hibás teljesítési vélelem, így az vonatkozik mind a kellékszavatosságra, mind pedig a termékszavatosságra. A szolgáltató e tájékoztatással is félrevezeti a fogyasztókat, mivel ha utóbbi termékszavatossági igénnyel (kijavítás-kicserélés) lép fel hat hónapon belüli hiba esetén, akkor is a vásárlótól követeli meg a bizonyítást, holott e kötelezettség éppen hogy a vállalkozást terheli.

 

4. A Telenor Magyarország Zrt. a fentiekkel feltehetően megsértette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényt (a továbbiakban: Fttv.). Az Fttv. szerint ugyanis megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz vagy valós tényt oly módon jelenít meg, amely alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az őt megillető törvényes jogok kapcsán.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége haladéktalanul a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordul tisztességtelen kereskedelmi gyanúja miatt annak érdekében, hogy elejét vegye a fogyasztók érdekeit sértő magatartásnak és a szolgáltató ne korlátozza törvényes jogaikat. 

2015. április 1-4. között, Zánkán megrendezésre került a III. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitábor a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával, amelyet a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége, a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület és a Fogyasztóvédők Országos Egyesülete szervezett közösen. A táborról elkészült összefoglaló és fényképek ide kattintva tekinthetőek meg.

A Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkár 2015. március 27-én Sárospatakra látogatott és Ünnepi Közgyűlésen átadta a város vezetésének a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által odaítélt „Fogyasztóbarát Település" címet.

Koszorús László elmondta, hogy a címmel a települések hozzáállását, a fogyasztók helyzetének javítására tett intézkedéseiket ismerte el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, és nagy örömére szolgál, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye harmadikként díjazott települése lett Sárospatak, Miskolc és Cigánd mellett. Sárospatak is pályázott a díjra, és a bíráló bizottság elismerte a vállalt törekvéseket, a helyi vállalkozások által elért eredményeket. Sárospatak sokat tesz a tudatos vásárlói magatartás népszerűsítéséért, a városa látogató turisták megelégedettségéért, emelte ki Koszorús László, s mindemellett szólt a fogyasztóvédelmi hatóságok szemléletváltásáról, mint fogalmazott, hatóságként nem inzultálni, hanem konzultálni szeretnénk.

Az elismerő oklevelet Koszorús László, fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár adta át Aros János polgármesternek.

A Fogyasztóbarát Település cím odaítélése az alábbi szempontok figyelembevételével történik (előnyben részesül ugyanakkor az a település, amely az alábbi tíz szempontból, legalább 5 szempontnak megfelel, illetve a jövőre nézve vállalja annak a teljesítését):

 1. A Fogyasztóbarát Település az általa kereskedelmi, vagy szolgáltatást végző vállalkozások részére kiírt pályázatok elbírálásánál előnyben részesíti azon vállalkozásokat amelyek „Fogyasztóbarát Vállalkozás” elismerésében részesültek, illetve szerepelnek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi hatóság „Pozitív listáján”.

2. A Fogyasztóbarát Település együttműködik fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületekkel – részben a lehetséges együttműködések, részben a – helyi lehetőségek függvényében – infrastruktúra biztosításában való közreműködés útján.

3. A Fogyasztóbarát Település elősegíti és támogatja a helyi közoktatási intézményekben történő rendszeres fogyasztóvédelmi oktatások megtartását, a tanulók felkészítését fogyasztóvédelmi vetélkedőkre, versenyekre.

4. A Fogyasztóbarát település kiemelt figyelmet fordít a fiatalkorúak védelmére, ezért rendszeresen kezdeményez közös hatósági ellenőrzéseket a helyi rendőrség és a megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségénél az éjszakai szórakozóhelyek, illetve az iskolák környékén lévő dohány, valamint alkoholtartalmú italok árusítását végző kereskedelmi egységek vizsgálata érdekében.

5. Az életkoruk, valamint a gazdasági helyzetük miatt kiszolgáltatott fogyasztók érdekeiknek védelme céljából a Fogyasztóbarát Település rendszeresen figyelemmel kíséri a helyi szervezésű árbemutatóval egybekötött termékértékesítéssel, illetve fogyasztói csoportok szervezésével kapcsolatos tevékenységeket és arról tájékoztatja a megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségét, kezdeményezve azok ellenőrzését.

6. A megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelősége által lefolytatott ellenőrzéseket követően maga a település is javaslatot tesz helyi vállalkozások „Pozitív listára” való felkerülése érdekében.

7. A Fogyasztóbarát Település az általa szervezett fesztiválokon, illetve egyéb rendezvényeken rendszeresen biztosítja az NFM, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, (NFH) illetve a megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségének kitelepülését a fogyasztók, illetve a helyi vállalkozások szakmai tájékoztatásának céljából.

8. A Fogyasztóbarát Település elősegíti az NFM és az NFH fogyasztóvédelmi kiadványainak helyi terjesztését, honlapján elektronikus úton biztosítja a hatóság hírleveleinek elérhetőségét.

9. A Fogyasztóbarát Település támogatja és elősegíti az NFM, az NFH illetőleg a megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségének rendszeres megjelenését a helyi médiában.

10. A Fogyasztóbarát Település a honlapján valamint az általa kiadott kiadványokon utal az elismerő címre, továbbá linkelési lehetőséget biztosít az NFM, az NFH és a megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelőségének honlapjára illetve a településre bevezető utak mentén a címre utaló táblákat helyez ki.

 

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság Hírlevele

Összesen 24 millió forint bírságot szabott ki a jegybank a két német tulajdonú MKB biztosítótársaságra, egyebek közt az élet- és kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékek szabályozási hiányosságai, a szerződések tartalmával kapcsolatos jogsértések, illetve ügyfél-tájékoztatási és panaszkezelési problémák miatt – olvasható a Magyar Nemzeti Bank internetes honlapján.  

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szokásos helyszíni átfogó vizsgálatokat folytatott le az MKB Életbiztosító Zrt-nél és a MKB Általános Biztosító Zrt-nél, a 2011 augusztusa és 2014 júniusa közötti időszakot áttekintve. A vizsgálatok megállapították: a biztosítók – amelyek 99 százalékos tulajdonosa 2014 vége óta a német Versicherungskammer Bayern – nyilvántartási és ellenőrzési rendszerei több területen nem támogatták a megfelelő működést, ami jogszabálysértő gyakorlatokhoz vezetett. A biztosítók a szerződéskötést megelőzően és annak tartalma alatt sem teljesítették maradéktalanul ügyfél-tájékoztatási kötelezettségüket, s panaszkezelési hiányosságok is felmerültek. 

Az MNB határozataiban 2015. május 31-ig kötelezte a két biztosítótársaságot, hogy írásban adjanak számot a jogszabályoknak megfelelő működési rendszerek kialakításáról. A jegybank 14 millió forint felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az MKB Életbiztosító Zrt-re, illetve 10 millió forint bírságot a MKB Általános Biztosító Zrt-re.

A jegybank a fogyasztóvédelmi bírságoknál súlyosbító körülményként ítélte meg, hogy a két biztosítónál a fogyasztók megfelelő tájékoztatásához való jog sérült. Enyhítő körülménynek számított ugyanakkor többek közt, hogy a két biztosító már a jegybanki vizsgálat idején vagy azt megelőzően több szabálysértő gyakorlaton változtatott, így az érintett esetek száma csökkent.

Forrás: http://felugyelet.mnb.hu/hirek_ujdonsagok/sajtokozlemeny_20150326.html

 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy perces videóinterjúkat készített felügyeleti vezetőivel, szakembereivel, annak érdekében, hogy a fogyasztók naprakész információkkal rendelkezzenek jelenleg folyamatban lévő banki elszámolásról és forintosításról. Az ügyfélcentrikus tájékoztatást szolgáló videóinterjú-sorozat az elszámolás és forintosítás témáját érintő valamennyi fontos tudnivalót felölel, a kisfilmek ide kattintva tekinthetőek meg.

A Szövetséghez érkező megkeresésekből kiderül, hogy bizonyos esetekben a fogyasztók még nincsenek tisztában a panaszkezelésre vonatkozó fogyasztóvédelmi előírásokkal, valamint a fogyasztó és vállalkozás közötti viták ingyenes, gyors rendezését kínáló békéltető testületekhez való fordulás lehetőségével. Elkészítettük ezért e két témakörben legújabb elektronikus tájékoztatónkat: a panasztételre vonatkozó legfontosabb információk ide kattintva tekinthetőek meg, míg a békéltető testületekkel kapcsolatos összefoglaló itt érhető el.

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központja „Elszámolási és forintosítási tudnivalók” címmel jelentett meg közérthető tájékoztató füzetet a fogyasztók számára. A kiadványból megtudhatnak az érdeklődők minden fontos, az elszámolási- és a forintosítási törvénnyel kapcsolatos információt, így például azt, hogy érintik-e őket a jogszabályok és azokban milyen fontosabb határidők kerültek meghatározásra. A vonatkozó Pénzügyi Navigátor Füzet letölthető ingyenesen az MNB internetes honlapjáról, ide kattintva.

A készüléket a személyautókba és a könnyű haszongépjárművekbe kell beszereltetni. Az intézkedés célja, hogy vészhelyzet, például közúti baleset esetén minél hamarabb beérkezhessen a vészjelzés a 112-es segélyhívószámra. Jelenleg ugyanis gyakran meg kell várni, míg egy másik autós a balesetet észlelve kihívja a mentőket, például azért, mert az utasok eszméletüket vesztik, vagy olyannyira megsérülnek, hogy nem tudnak megmozdulni, így telefonjukhoz sem férnek hozzá.

 

Az eCall e-segélyhívó tulajdonképpen egy intelligens telefonként működik; képes műholdas technológiával jeleket küldeni a segélyközpontnak. A készülék két részből áll: egy fedélzeti egységből (on-board unit) és egy SIM-kártyából. Fontos, hogy tisztában legyenek azzal a fogyasztók, hogy vészhelyzet esetén a SIM-kártya regisztrálásra kerül a mobilhálózatokban. A szerkezet a szenzorok jelzései alapján (például a légzsák működésbe lépésekor) érzékeli a baleset tényét, és automatikusan jeleket küld a 112-es számra, ahol a diszpécser ugyanúgy rögzíteni tudja az adatokat, mintha egy sérült tárcsázta volna a számot. Az eCall megadja a központnak a gépjármű azonosítóját, a baleset helyszínének pontos koordinátáit, a szerencsétlenség időpontját, illetve az utasok számát is. Sőt, egyes esetekben a szenzorok adta jelek alapján még a baleset súlyosságára is lehet következtetni. Az információkról a diszpécser kitölt egy elektronikus adatlapot, majd felveszi a kapcsolatot az illetékes hatóságokkal, akik így gyorsabban elindulhatnak a helyszínre.

 

Az Európai Parlament már régóta foglalkozik az automatikus segélyhívó bevezetésének gondolatával. Vannak ugyanis olyan vállalkozások, amelyek már kínálnak ilyen szolgáltatást, de nem Európa egész területén. A határok átlépésekor azonban nem szabad megfeledkezni a nyelvi különbségekből fakadó akadályokról sem. Végső célkitűzés az, hogy a rendszer segítségével a mentőegységek minél hamarabb a baleset helyszínére érjenek mindenhol az EU-ban. Ezért a rendszert a 112-es európai segélyhívóhoz igazítják, gondoskodnak arról, hogy ne legyenek nyelvi akadályok a rendszerben, és az minden országban gond nélkül működjön.

 

Fontos kérdés továbbá a segélyhívő kapcsán a személyes adatok védelme. A fogyasztók számára egyértelművé kell tenni, nincs arról szó, hogy a rendszer folyamatosan nyomon követné a gépjárműveket.

 

A mentők az információt az autóról csak baleset esetén, a légzsák aktiválódásakor kapják meg. Ekkor az adott tagállam szabályaival összhangban a meghatározott adatok a mentőszolgálatokhoz kerülnek. Ekkor ugyanis az autó és a mentőszolgáltatok között pedig hangkapcsolat létesül. Az új típusú autókba (tehát nem az összes új autóba) fokozatosan szerelik be a rendszert. Meg kell jegyezni, hogy 2018 márciusáig átmeneti időszak lesz érvényben, hogy a rendszer az indulás után megbízhatóan működjön.

 

Forrás:

http://www.europarl.europa.eu/news/hu/news-room/content/20150317STO35014/html/eCall-automatikus-aut%C3%B3s-seg%C3%A9lyh%C3%ADv%C3%B3-riasztja-a-ment%C5%91szolg%C3%A1latokat-baleset-eset%C3%A9n

http://e-call.hu/hirek/igy-mukodik-az-uj-e-segelyhivo-keszulek/