2015. május 21-22-én került sor az Európai Fogyasztók Szervezetének (BEUC) soron következő Közgyűlésének megtartására, amelyen részt vett Magyarország részéről a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége is a BEUC társult tagjaként, egyúttal képviselte tagszervezetei és a hazai fogyasztók érdekeit a rendezvényen.  

 

A Közgyűlés első napján, 2015. május 21-én Örjan Brinkman, a BEUC elnöke, valamint Monique Goyens, a BEUC igazgatója, egyúttal Ursula Pachl igazgatóhelyettes köszöntötték a nemzeti fogyasztói szervezetek képviselőit.

 

 

 

Ezt követően került sor a Közgyűlés programjának elfogadására, amelyet a BEUC tagságának kibővülését eredményező napirendi pont követett. Ennek keretében az Európai Fogyasztók Szervezetének társult tagsági státuszát nyerte el a „Citizens Advice” elnevezésű brit szervezet, amely az Egyesült Királyságban lát el olyan feladatokat, amelyek közé tartozik többek közt a fogyasztók számára történő tanácsadás is.

 

 

 

Ez után a közép-kelet európai tagországok fogyasztóvédelmi politikájának helyzete felmérésére, illetve megerősítésére szolgáló program („CEESE-program”) legújabb eredményei kerültek bemutatására. Ennek kapcsán szó esett arról a felmérésről, amelynek elkészítéséhez a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége is hozzájárult és tájékoztatta az Európai Fogyasztók Szervezetét a hazai civil fogyasztóvédelem helyzetről. Kiderült a beszámoló alapján, hogy az eredmények egy irányba mutatnak, így a Közép-Kelet Európában elhelyezkedő tagországok nemzeti fogyasztói szervezetek működésének finanszírozása sokszor nehézségbe ütközik, emiatt pedig kapacitáshiánnyal kell szembenézniük.

 

 

 

Épp emiatt került sor az Európai Bizottság támogatásával megvalósításra kerülő ún. „Consumer Champion” c. program meghirdetésére, amelyen belül a BEUC általános célul tűzte a nemzeti fogyasztói szervezetek kapacitás-bővítését. Ennek végrehajtása érdekében az Európai Fogyasztók Szervezete külön internetes honlapot fejlesztett, amelyen számos ingyenes fogyasztóvédelmi program és egyéb alkalmazás érhető el. Ezeket a fogyasztói szervezetek haszonnal tudják forgatni többek közt a fogyasztói tájékoztatásra irányuló tevékenységük során is, egyúttal a honlap E-Learning modullal rendelkezik, amelyben a releváns fogyasztóvédelmi ismeretek kerülnek átadásra. E kapcsolódó tananyagok a jövőben  – a kapott tájékoztatás alapján – magyar nyelven is elérhetőek lesznek, így azt mind a Szövetség, mind annak tagszervezetei használhatják, egyúttal közvetítik azokat a magyar fogyasztók felé.

 

 

Ezt követően került sor az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóságának (DG JUST) a tagjával, Vera Jourová való találkozóra. A Bizottság igazságügyért, fogyasztói politikáért és nemi egyenlőségért felelős biztosa részletesen ismertette az Európai Bizottság jövőbeni terveit az európai uniós fogyasztóvédelmi politika kapcsán. Kiemelte a digitális egységes piac megteremtésének fontosságát, amelyen belül is az elektronikus kereskedelembe vetett bizalom erősítésére irányuló törekvéseket ismertette.

 

Emellett tájékoztatást nyújtott arra vonatkozólag, hogy a fogyasztók személyes adatainak biztonságához való jogok érvényesítésének elősegítésére is fokozott prioritásként tekint a Bizottság, mindezek mellett kiemelten foglalkozik a termékbiztonság kérdéskörével és fellép azért, hogy a fogyasztók csak olyan árucikkek találkozhassanak az Európai Unióban, amelyek nem veszélyeztetik életüket, egészségüket vagy akár vagyonukat.

 

A biztos emellett röviden kitért a Bizottság 2016-ig szóló új stratégiájára, amelyben ugyancsak kiemelt területként szerepel a fogyasztói hitelezés szigorítása, a jobb tájékoztatás rögzítésének követelménye a pénzügyi szolgáltatókra vonatkozóan. Beszélt arról is, hogy a jövőben több európai uniós projekt kerül kiírásra, amelyek a tudatos fogyasztói magatartás elterjedését hivatottak elősegíteni.

 

Vera Jourova meghallgatását követően, az első nap végén workshop-ok megtartására került sor: ezeken mód nyílt arra, hogy a Szövetség ismertesse a magyar fogyasztókat leginkább érintő problémákat és többek közt az üzleten kívüli értékesítéssel kapcsolatban megfigyelhető visszásságokra, a szavatossági-jótállási jogok érvényesítésének nehézségbe ütközésére, valamint a távollevők között kötött szerződésekkel összefüggő szerződési feltételek gyakori tisztességtelen voltára hívta fel a figyelmet.

 

Mindezek után szakmai egyeztetésre került sor a tagok között arról is, hogy a BEUC hogyan tudja a nemzeti fogyasztói szervezeteket azáltal támogatni, hogy felvállalja különböző kampányok indítását, amelyeket koordinálva egy és ugyanazon fogyasztóvédelmi terület kapcsán lépnek fel tagjai, azaz a nemzeti fogyasztói szervezetek egyenként a saját tagállamukban.

 

A Közgyűlés második napján, 2015. május 22-én néhány BEUC-tagnak az adott tagállamban indított nemzeti kampányának bemutatására és a legjobb kampánystratégiák, legjobb gyakorlatok átvételére került sor. Ezek közé tartozott például azon látványos program bemutatása a dán fogyasztói szervezet részéről, amelyben kézzelfogható példával mutatták be a fogyasztók számára, hogyan adják ki a vállalkozások számára tudtuk nélkül az adataikat.

 

A tagállami tapasztalatok megosztását követően a Közgyűlés egyhangúlag elfogadta a BEUC 2016-ig szóló stratégiáját, valamint éves beszámolóját és költségvetését, amely több millió euróra rúg.

 

 

Végül a második nap végén egyúttal sor került az ún. „TTIP”-program ismertetésére az Európai Bizottság Kereskedelemért Felelős Főigazgatóságának képviselője eladása keretében. Ezek alapján ugyanis olyan változások várhatóak a jövőben, amelyek érinthetik az európai uniós szintű fogyasztóvédelmet. Az ún. Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) c. szakmai egyeztetés során az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között folynak a kapcsolódó tárgyalások, amelyek célja a kereskedelmi kapcsolatok szorosabbra fűzése.

 

 

 

A BEUC vezetése és tagjai ennek kapcsán aggályaikat fejezték ki, mivel egyelőre nem látszik teljesen világosnak az, hogy a fogyasztói érdekek védelmét jelentő garanciák hogyan érvényesülnek majd e szabályokban. Ezért az Európai Fogyasztók Szervezete arról is tájékoztatta tagjait, hogy a közeljövőben a kereskedelmi tárgyalások menetét folyamatosan figyelemmel kíséri és minden lehetséges eszközzel fellép, amennyiben azt tapasztalja, hogy a fogyasztók védelmének magas szintjére vonatkozó követelmény érvényesülése veszélybe kerülhet az új előírások alapján.

 

 

Az Európai Fogyasztók Szervezetének Közgyűlése ezzel zárult, amelynek végén a vezetőség megköszönte a részvevők számára együttműködésüket és a rendezvényen való részvételüket.  

 

A deviza alapú hitel- és lízingszerződések elszámolásával és forintosításával érintett fogyasztók nagy többsége nemrég kapta kézhez az elszámolással kapcsolatos tájékoztató levelát. A Magyar Nemzeti Bank ennek kapcsán egy hétrészes kisfilm-sorozatot készített annak érdekében, hogy a leveleket minél könnyebben értelmezhessék a fogyasztók, és megkapják válaszaikat a felmerülő kérdésekre.

Az animációs kisfilmek ide kattintva érhetőek el az MNB honlapján: http://felugyelet.mnb.hu/fogyasztoknak/elszamolas_forintositas/elszamolasi_tajekoztato.html, valamint annak és YouTube csatornáján is: https://www.youtube.com/user/MagyarNemzetiBank/videos

 

A tapasztalatok szerint a kisfilmek jelentősen megkönnyítik az érintett fogyasztók számára a tájékoztatólevelek értelmezését.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. március 15-i hatályba lépésével habár nem jelentősen, de módosultak a kellékszavatossági szabályok, sőt egyúttal a termékszavatosság folytán már a gyártóval szemben is fordulhatnak a fogyasztók hibás teljesítés esetén igényükkel. Ugyanakkor a beérkező fogyasztói kérdések alapján látszik, hogy még nincsenek elegen tisztában a kapcsolódó szabályokkal vagy épp sokan csak a korábban hatályos, Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezéseiről tudnak. Ezért a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége közérthető összehasonlító táblázatokat állított össze a fogyasztók tájékoztatása érdekében a témakörben, amelyek ide kattintva érhetőek el.

A Magyar Nemzeti Bank újabb bírságokat szabott ki az elszámolási határidőt megsértő pénzügyi intézményekkel szemben. Két pénzügyi vállalkozás és egy kereskedelmi bank összesen 7,5 millió forint bírságot kapott amiatt, mert késve küldte ki a fogyasztóknak az elszámolási értesítők egy részét – olvasható az MNB internetes honlapján.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi vizsgálata során újabb három pénzügyi intézménynél, az AEGON Magyarország Hitel Zrt.-nél, az UCB Ingatlanhitel Zrt.-nél és az MKB Bank Zrt.-nél állapított meg mulasztást a deviza alapú hitel és lízingszerződésekkel kapcsolatos elszámolások késedelmes, a jogszabályi határidőn túli megküldésével összefüggésben.

 

A jogszabálysértés alapján az MNB ma publikált határozataiban arra kötelezte az UCB Ingatlanhitel Zrt.-t és az MKB Bank Zrt.-t, hogy elszámolási kötelezettségének haladéktalanul tegyenek eleget. Az elszámolási értesítőket 4 610 fogyasztónak késve kiküldő UCB Ingatlanhitel Zrt.-vel szemben 2,5 millió forint, míg az MKB Bank Zrt.-vel szemben – amely 9 200 levelet egy nap, további 1 796 értesítőt pedig hosszabb idejű késéssel postázott – 4 millió forint bírságot rótt ki. Az AEGON Magyarország Hitel Zrt. számára – amely időben kiküldte az értesítőket, ám hibás vonalkód miatt 2 984 levelét nem lehetett kézbesíteni – összességében 1 millió forint bírság kiszabása történt meg.

 

A jegybanki szankciók alkalmazására a feltárt jogsértések jellegére és súlyosságára tekintettel került sor. Azok mértékének megállapítása során az MNB a késedelem és a mulasztással érintett szerződések számát, valamint a jogsértés egyedi jellemzőit vette figyelembe.

 

A jegybank az elszámolás maradéktalan végrehajtása érdekében 2015 februárja óta valamennyi érintett pénzügyi intézményre kiterjedő témavizsgálatot folytat, amelynek során kiemelt figyelmet fordít a megfelelő fogyasztói tájékoztatásra. Hiányosság, a jogszabályok megsértésének észlelése esetén az MNB a továbbiakban is azonnal és határozottan fellép azok megszüntetése érdekében.

 

Mint emlékezetes, a jegybank korábban a Banif Plus Bank Zrt.-vel szemben szabott ki 18 millió forint bírságot amiatt, hogy e pénzügyi intézmény 35 500 darab szerződése kapcsán mulasztotta el a jogszabályi határidő végéig, s ezt követően is hosszú időszakon át megküldeni az elszámolásokat a fogyasztók részére.

 

A pénzügyi intézményeknek a deviza alapú kölcsönöknél az elszámolást 2015. március 1. és április 30. között kellett postára adniuk a fogyasztók részére. E véghatáridő alól csak az az eset képez kivételt, ha az adott pénzügyi intézmény – szerződési feltételek tisztességességének megállapítása iránt indított – bírósági pere 2015. március 1-ig nem zárult le. Ebben az esetben ugyanis az elszámolás megküldésének határideje a per befejezésétől számított 60. nap.

 

Forrás: http://felugyelet.mnb.hu/hirek_ujdonsagok/sajtokozlemeny_20150521.html

 

A 2015. március elseje után befejeződő – pénzügyi intézmények által a deviza alapú hitelszerződések vonatkozásában indított – elszámolási perek folytán több pénzintézet esetében módosul az elszámolási értesítők megküldésének határideje. Ez azt jelenti, hogy érintett hitelintézetekkel szerződő fogyasztók csak később kapják meg az elszámolási értesítőjüket arról, mekkora összeg jár vissza nekik.

Az alábbiakban a Szövetség közreadja a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ által közölt, módosult határidőket:

Pénzügyi intézmény megnevezése	Bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napja	Kúria előtti felülvizsgálatot lezáró határozat közzétételének napja	Elszámolási értesítő megküldésének (postára adásának) határideje
KDB Bank Európa Zrt.	2015. március 6.	–	2015. május 5.
K&H Bank Zrt. (banki és lízing üzletág is)	2015. március 6.	2015. április 16.	2015. június 15.
OTP Bank Nyrt.	2015. március 4.	–	2015. május 3.
OTP Ingatlanlízing Zrt.	2015. március 24.	2015. április 27.	2015. június 26.
OTP Jelzálogbank Zrt.	2015. március 4.	–	2015. május 3.
Porsche Bank Zrt.	2015. március 6.	–	2015. május 5.

„Hogyan válasszunk olcsó bankszámlát?”, „Mire kell figyelni hitelfelvételkor?” – a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége célul tűzte, hogy ne jöjjenek zavarba a helyzetük folytán kiszolgáltatott fogyatékkal élő fogyasztók többek közt a feni kérdésekre történő válaszadáskor. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ támogatásával megvalósult projekt eredményeképp akadálymentes pénzügyi ismereteket tartalmazó honlappal, azon belül is Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Hangoskönyvekkel segítjük a fogyasztókat.

A fogyatékkal élők számára kiemelten fontos, hogy tisztában legyenek legalább azokkal az alapismeretekkel, amelyek a mindennapi pénzügyeik viteléhez szükségesek. Így egy tudatosan kiválasztott bankszámlával évente már akár több tízezer forintot is meg lehet spórolni vagy épp egy a kellő körültekintéssel felvett hitellel olcsón elérhető a hitelcél, legyen az egy például egy lakásfelújítás vagy egy tartós fogyasztási cikk megszerzése. Az a fogyasztó pedig, aki tisztában van azzal is, hogyan és miként kell a megtett panaszát kezelnie a pénzügyi szolgáltatónak vagy hogy hova kell fordulnia a kifogás elutasítása esetén, határozottan tudja jogait érvényesíteni a pénzintézettel szemben.

 

Az akadálymentesített internetes honlap (http://www.akadalymentespenzugy.hu) segítségével nem csupán a fogyatékkal élők, így például látássérültek, hanem a hétköznapok fogyasztóinak köre is általánosságban eligazodik a rendelkezésre álló pénzügyi termékek széles skáláján, ki tudja választani a számára legmegfelelőbbet. Kérdés vagy bármely pénzügyi szolgáltató részéről történt sérelem esetén pedig ingyenes, online pénzügyi panaszbejelentő áll a honlapra ellátogatók rendelkezésére. A Szövetség egyúttal az internetes honlapon belül megtalálható Pénzügy Fogyasztóvédelmi Hangoskönyvvel segíti a látássérült fogyasztókat, amelynek segítségével csupán egy kattintással elérhetik a számukra legfontosabb, pénzügyi fogyasztóvédelmi ismereteket tartalmazó hanganyagokat.

 

A közérthető nyelvezettel bíró hangoskönyvekkel megtudják a fogyasztók többek közt, hogy mire kell feltétlenül ügyelniük hitelfelvétel előtt, melyek a befektetések kockázatai, és hova lehet fordulni, ha a pénzügyi szolgáltató nem válaszol a panaszra vagy mit lehet tenni akkor, ha a bank, ahol a pénzét tartotta, csődbe ment. Az általános spórolási tippek mellett tisztában lesznek azzal mennyire egyszerű is már manapság a bankváltás. Egyúttal a bankkártyák használatára vonatkozó alapvető ismeretek elsajátításában is segítséget nyújtanak számukra a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ támogatásával megvalósult programok.

Ez utóbbiak keretében már több személyes pénzügyi fogyasztóvédelmi oktatás megtartására is sor került, amelyek során a Szövetség egyértelműen azt tapasztalta: a fogyatékkal élő fogyasztók helyzetének megerősítése érdekében további, a pénzügyi tudatosság javítására irányuló projektekre van szükség.

 

 A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége bíróság előtt támadta meg az SPS Doctors Holding Kft. vállalkozás által használt blanketta szerződés egyes feltételeit. A bíróság első fokon teljes egészében helyt adott a keresetnek, azaz kimondta egyrészt, hogy tisztességtelen a már nem hatályos jogszabályra való hivatkozás.

 

Ezen kívül a következő pont tisztességtelenségét is megállapította: „Az Eladó felhívja, tájékoztatja a Vevő figyelmét, hogy a szerződés aláírásával, olyan higiéniai jellegű termékek is kerülhetnek értékesítésre (Pl.: infra, mágnes (akár pulzáló) terápiás ágybetét stb.), amelyek vonatkozásában a Ptk. 320. § (3) bekezdése alapján a vevő átvételtől való elállási jogát a csomagolás (fólia) felbontása, használat után nem köteles visszavenni a termék átvételétől számítva 14 napon belül, csak is helyreállítási díj (eredeti állapot visszaszállítási költség) megfizetése ellenében.”

 A Szövetséghez rengeteg termékbemutatóval kapcsolatos panasz érkezik, ezek feldolgozása, a fogyasztói érdekek feltárása, valamint ezzel egyidejűleg a megküldött szerződések általános szerződési feltételeinek monitorozása során folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy a termékbemutató szervezésével foglalkozó vállalkozások igyekeznek a fogyasztók hátrányára eltérni a jogszabályoktól.

 

Ezekre a bemutatókra általában azzal hívják meg a fogyasztókat, hogy valamilyen egészségügyi felmérésen, egészségnapon vehetnek részt ingyen. A bemutatókon elsősorban egészségügyi, háztartási termékeket kínálnak, kiemelten az idősebb, nyugdíjas, illetve beteg fogyasztók részére. Ezért is kiemelten fontos, hogy a koruknál fogva egyébként is kiszolgáltatott fogyasztók tudják érvényesíteni a jogszabályban biztosított indokolás nélküli elállási jogukat, azaz visszamondhassák a szerződést, miután rájöttek, hogy több százezer forintot kellene megfizetniük a termékekért.

 

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet szabályai értelmében amennyiben a szerződéskötésre üzleten kívül került sor, akkor fogyasztók tizennégy napon belül meggondolhatják magukat. Ezt a jogot korlátozta illetve vonta meg a fogyasztóktól az SPS Doctors Holding Kft. abban az esetben, ha infra, mágnes, vagy pulzáló ágybetét vásárlása történt, arra hivatkozva, hogy ezek higiéniás termékek.

 

A bíróság álláspontja szerint a kikötés azonban nem határozta meg, hogy mi minősül higiéniai jellegű terméknek, így kizárólag a vállalkozást egyoldalúan jogosította fel ezen feltétel értelmezésére, ezzel a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára állapította meg.

 

A fogyasztó jogosult a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatra, azaz kipróbálhatja a terméket, és csak azért az értékcsökkenésért felel, ami ezen szükséges használatot meghaladó használatból ered.

 

Egy infra matrac külső fólia csomagolásának kibontása, tehát elengedhetetlen a termék kipróbálásához, így a fólia ép meglétéhez nem lehet kötni a termék visszavételét.

 

A Szövetség felhívja ezen kívül a fogyasztók figyelmét, hogy szerződéskötés előtt győződjenek meg róla, hogy valóban termékbemutatón kötik-e meg a szerződést, mert ha az adott helyiség a vállalkozás telephelye, akkor már nem illeti meg a fogyasztókat az indokolás nélküli elállási jog.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége ezúton is kéri a fogyasztókat, hogy jelentsék be a feosz@feosz.hu e-mail címen, ha az említettekhez hasonló, vagy más tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazását tapasztalják. 

 

További információk: Dr. Kispál Edit, kommunikációs igazgató          06-30-400-4477 

Az Európai Unió tagországaiban csökkenteni kell a leggyakrabban használt és leginkább környezetszennyező műanyag zacskók használatát a nemrég az Európai Parlamentben megszavazott új szabályok alapján.

„Ezzel a jogszabállyal mindenki jól jár. Hatalmas környezeti problémáról van szó. A nejlonzacskók milliárdjai végzik közvetlenül a természetben, kezeletlen hulladékként. Ez tönkreteszi a természetet, káros a madarakra ,a halakra, tehát tennünk kell valamitˮ – mondta Margrete Auken dán zöldpárti képviselő, a téma parlamenti felelőse, miután a Parlament elfogadta a Miniszterek Tanácsával tavaly novemberben kötött megállapodás támogatására tett javaslatát.

 

Kötelező csökkenteni a zacskók mennyiségét

 

Az uniós tagállamok kétféle szabályzás közül választhatnak:

 

·         a könnyű műanyag zacskók éves felhasználását személyenként 2019 végéig 90 darab, 2025 végéig pedig 40 darab alá szorítják, vagy

·         garantálják, hogy 2018-at követően a vásárlók nem kaphatnak ingyen ilyen nejlonzsákot.

 

Az Európai Bizottságnak fel kell mérnie, hogy milyen hatást gyakorolnak a környezetre az ún. oxo-biodegradációsan (oxidatív bomlás révén apró darabokra széthulló) lebomló műanyag zacskók, majd az eredmények alapján további lépéseket kell javasolnia. 2017-ig a Bizottságnak javaslatot kell tennie a biológiailag lebomló és komposztálható műanyag zacskók címkézési és forgalmazási szabályairól.

 

Háttér

 

Az Unió legelterjedtebb műanyagzacskó-fajtája, az 50 mikronnál vékonyabb, könnyű nejlonzsák a legtöbbször nem használható újra és így hamar a szemétbe kerül. Ezek a természetes vizeket és a vízi ökoszisztémát szennyező műanyag zacskók hatalmas környezetvédelmi problémát jelentenek.

 

2010-ben az Unió minden egyes polgára kb. 198 nejlonzacskót használt el, amelynek 90 százaléka könnyű műanyag zacskó. Ha minden a szokott mederben folytatódik, akkor továbbra is nőni fog a nejlonzacskók mennyisége. 2010-ben becslések szerint több mint nyolc milliárd nejlonzacskó végezte a szemétben.

 

Forrás: http://www.europarl.europa.eu/news/hu/news-room/content/20150424IPR45708/html/Hamarosan-v%C3%A9ge-a-m%C5%B1anyag-zacsk%C3%B3k-k%C3%B6rnyezetszennyez%C5%91-haszn%C3%A1lat%C3%A1nak 

A fogyasztók 31 %-a egyáltalán nem tudja az Európai Unióban, hogy visszaküldheti az interneten vásárolt árukat tizennégy napon belül. Ennél is elszomorítóbb, hogy Európa-szerte a megkérdezett kereskedők több mint 60 %-a nem volt tisztában azzal, hogy a vásárlást követő két évig ingyen ki kell cserélnie vagy javíttatnia a meghibásodott terméket, ha az már az átvételkor hibás volt. Az uniós fogyasztók 39 %-a e lehetőségről szintén nem tud, 60 %-uk pedig egyáltalán nem vagy csak részben olvassa el aláírás előtt a szerződéseket.

Az Európai Unió mindezek miatt széleskörű kampányt indított az európai uniós fogyasztók és kereskedők tudatosságának javítása érdekében, amelyhez Magyarországon a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége is csatlakozik.

 

Tapasztalatok

 

Mi sem jelzi jobban a kampány szükségességét, hogy a virtuális piactéren rendelkezésre álló széles kínálat, olcsó árak és jó minőség ellenére az európai uniós fogyasztóknak alig több mint fele (53 %-a) vásárol az interneten. A leggyakoribb oka a bizalmatlanságnak az, hogy nem bíznak az áruk épségben való megérkezésében, nem biztosak abban, miszerint a problémás termék visszaküldhető-e vagy épp fogalmuk sincs arról, hogy indokolás nélküli elállási jog illeti meg őket ez esetben. Azt pedig még kevesebben tudják, hogy az egységes európai uniós szabályok miatt a fenti lehetőségekkel akkor is élhetnek, ha külföldről vásárolnak online: talán ez is oka annak, hogy 2013-ban nyolcból mindössze egy fogyasztó vásárolt másik tagállambeli weboldalról.

 

Az Európai Bizottság Fogyasztó- és Igazságügyi Főigazgatósága épp ezért még 2014-ben indította útjára kampányát, kezdetben Bulgária, Cyprus, Görögország, Olaszország, Lettország, Lengyelország, Portugália és Spanyolország számára. A fogyasztók jogairól szóló Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelvének köszönhetően ugyanis a fogyasztók 2014. június 13-tól már Európa-szerte egységesen szigorú védelemben részesülnek.

 

Jobb és átlátható előzetes tájékoztatás a termékekről és szolgáltatásokról, termékbemutatók és internetes vásárlás esetén tizennégy napon belüli indokolás nélküli elállási jog biztosítása – többek közt ezeket az előnyöket élvezik a fogyasztók. Ugyanakkor ebből a kis- és középvállalkozások is profitálnak, mivel Európa-szerte egységes követelményeknek kell megfelelniük és nem kell attól tartaniuk határon átnyúló ügyleteknél, hogy tagállamonként eltérőek a szabályok, amelyekhez szükséges igazodniuk.

 

A tapasztalatok azt mondatják, hogy hazánkban is van még mit javítani a fogyasztók, valamint a vállalkozások tudatosságán, a beérkező megkeresések szerint nem tudják a panaszosok, mit tegyenek, ha például meg sem érkezik az internetről rendelt áru. De az is jól látszik bizonyos kis- és középvállalkozások általános szerződési feltételeiből, hogy sokszor maguk sincsenek tisztában az új szabályokkal, a változó előírásokat nem ültették át szerződéses feltételeikbe. Az Európai Bizottság felhívására ezért Magyarországon a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége is csatlakozik a tudatosságjavító kampányhoz, amelyet ugyanúgy követ hazánk mellett még Csehország, Észtország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia, Bulgária, Cyprus, Görögország, Olaszország, Lettország, Lengyelország, Portugália és Spanyolország is.

 

A kampány üzenete – ezekre figyeljenek a fogyasztók és a kereskedők!

 

Az Európai Unióban egymással szerződő fogyasztókra és vállalkozásokra egységes uniós előírások vonatkoznak, a fogyasztókat szigorú előírások védik!

 

1. Ha a fogyasztó online vásárolt saját hazájában vagy valamely eltérő tagállamból egy vállalkozástól, úgy bizonyos kivételekkel meggondolhatja magát és saját költségén visszaküldheti a terméket, ekkor vissza kell kapnia a teljes befizetett összeget!

 

2. A kereskedőnek a vásárlástól számított két éven belül ki kell javítania vagy ki kell cserélnie a tönkrement terméket, amelyet a fogyasztó megvett, legyen szó akár belföldi vagy határon átnyúló vásárlásról!

 

Az első hat hónapon belül felfedezett hiba esetében a kereskedőnek szükséges azt bizonyítania, hogy még hibátlan terméket adott el, míg a hátralévő másfél évben tönkrement árucikknél a fogyasztónak kell bizonyítani például a kijavításhoz, hogy az eleve hibás volt!

 

3. A fogyasztóknak joguk van a valósághű hirdetésekhez, és hogy ne tévesszék meg őket félrevezető vagy csalárd tájékoztatással!

 

4. Nem lehet alkalmazni a fogyasztókkal szemben olyan szerződési feltételeket, amelyek alapján nincsenek egyensúlyban a fogyasztó és a kereskedő jogai egymással! Ha tisztességtelen feltételeket tartalmaz a szerződés, akkor az nem kötelező a fogyasztóra nézve, sőt ha azok mellőzésével sem lehet a szerződést teljesíteni, akkor jogilag az egész szerződés nem köti a fogyasztót! Erről Magyarországon a bíróságok dönthetnek.

 

5. Ha a fogyasztóknak bármilyen vitájuk támad egy kereskedővel, legyen utóbbi akár külföldi vagy belföldi, vegyék igénybe a békéltető testületek ingyenes és gyors eljárását az ügy megoldása érdekében! A külföldi kereskedőkkel fennálló vita esetén pedig az Európai Fogyasztói Központok Hálózata szintén ingyenes segítséget tud nyújtani.

 

6. Annak tudatában járjanak el a fogyasztók, hogy ha bármit vásárolnak az Európai Unióban, az szerződéskötésnek minősül, ebből pedig kötelezettségek fakadnak! A tudatos döntéshez szükséges előzetes tájékoztatást a kereskedő köteles megadni, csak ennek alapján és megismerését követően kössenek szerződést!

 

Az Európai Bizottság kapcsolódó internetes honlapján (www.europe.eu/youreurope) a fogyasztók és vállalkozások számára további hasznos tartalmak is elérhetőek.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége korábban keresettel fordult a Fővárosi Törvényszékhez a SPORT GLOBAL Kft-vel szemben, mivel a cég a jogszabályba ütköző módon, a fogyasztók számára tisztességtelen szerződési feltételeket alkalmazott. Ugyanakkor az első bírósági tárgyalás megtartására már nem is volt szükség, mivel a vállalkozás önként vállalta sérelmes tartalmú szerződési feltételeinek átdolgozását és módosította azokat.

A Szövetség a fogyasztói érdekek feltárására, valamint az általános szerződési feltételek monitorozására irányuló tevékenysége során azt tapasztalta, hogy több online értékesítéssel foglalkozó cég nem érvényesíti azokat az előírásokat, amelyek már 2014. június 13-án hatályba léptek.

 

Így például a nevezett cég olyan tartalmú ÁSZF-et szerepeltetett internetes honlapján, amely alapján ha a fogyasztó az online megrendelt terméket személyesen vette a cég üzletében, úgy azt nem minősítette távollevők között kötött szerződésnek, ezért ekkor a fogyasztók nem tudták gyakorolni az őket megillető indokolás nélküli elállási jogot. Holott a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet szabályai értelmében nem a termék átvétele a mérvadó, hanem az, hogy a felek a szerződés megkötése érdekében kizárólag távközlő vagy ahhoz hasonló eszközt alkalmazzanak és ekkor ne legyenek jelen személyesen egyidejűleg. A felek között tehát ilyenkor is távollevők között kötött szerződésről beszélhetünk.

 

Emellett a cég a fogyasztókat megillető indokolás nélküli elállási jog esetében annak gyakorolhatóságát úgy korlátozta, hogy feltételként támasztotta a termék sértetlen és rendeltetésszerű használatra alkalmas voltát. Azonban a Korm. rendelet nem ismer ilyen feltételt e jog gyakorlásakor, mivel a fogyasztó csak és kizárólag azért az értékcsökkenésért felel, amely a termék jellemzőinek, tulajdonságainak megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból fakad. Ekkor viszont még nem veszíti el indokolás nélküli elállási jogát, hanem ugyanúgy élhet azzal.

 

Mindezek mellett is a vállalkozás a fogyasztó elállása esetén a termék vételárának visszatérítésére vállalt csak kötelezettséget és harminc napon belül a fogyasztó elállási jogának gyakorlásától számítva. Azonban ekkor nem csupán a vételár, hanem a fogyasztó által kifizetett teljes összeg visszajár, méghozzá nem harminc, hanem tizennégy nap múltán legkésőbb az elállási nyilatkozatnak a vállalkozáshoz történő megérkezését követően.

 

Végül, de nem utolsósorban a fogyasztók által gyakorolható szavatossági jogok kapcsán olyan tájékoztatást nyújtott a vállalkozás, hogy a szavatosság időtartama mindössze hat hónap, ezzel szemben új termékek esetében ez a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint legalább két év kell, hogy legyen.

 

Ezt követően a vállalkozás fogyasztóbarát magatartást tanúsított, mivel még az első bírósági tárgyalás előtt önként vállalta általános szerződési feltételeinek módosítását a hatályos jogszabályi háttérnek megfelelően és immár nem alkalmaz a fogyasztókkal szemben tisztességtelen szerződési feltételeket.

 

Ezzel pedig a Szövetség által indított közérdekű kereset a felek egyezségével zárult.