A Magyar Nemzeti Bank nemrég publikált határozatában 45,5 millió forint bírsággal sújtotta – immár harmadízben – Banif Plus Bankot az elszámolási határidőre vonatkozó törvényi előírás megsértése miatt. A bank a korábbi jegybanki kötelezések ellenére sem küldött ki július elejéig több mint tízezer elszámolási értesítőt a fogyasztóknak, bár annak postázási határideje április vége volt – olvasható az MNB internetes honlapján.  

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) témavizsgálata keretében folyamatosan nyomon követi a Banif Plus Bank Zrt.-vel kapcsolatos korábbi határozatában foglaltak (Sajtóközlemény: Bírság a Banif Plus Zrt.-nek késedelmes elszámolás miatt; Újabb bírság a Banif Plus Banknak elszámolási késedelem miatt) teljesítését. A jegybank megállapította, hogy a bank 11 197 szerződés esetében – a korábbi kötelezések ellenére – 2015. július elejéig továbbra sem tett eleget elszámolási kötelezettségének, korlátozva ezzel a fogyasztókat jövőbeni anyagi lehetőségeik áttekintésében és tervezésében.

 

Az MNB május 11-én közzétett határozatában azt állapította meg, hogy a Banif Plus Bank Zrt. az április végi törvényi határidőig több mint 35 500 darab szerződése kapcsán mulasztotta el megküldeni az elszámolásokat a fogyasztóknak. A jogszabálysértés miatt a jegybank kötelezte a Banif Plus Bankot, hogy elszámolási kötelezettségének haladéktalanul tegyen eleget, s 18 millió forint bírságot is kiszabott. Június 12-én közzétett következő határozatában az MNB újabb, ezúttal 48,8 millió forint bírságot szabott ki a bankra, amely május végén még 21 300 darab szerződés esetében volt késedelemben az elszámolási értesítők kiküldésével.

 

Az MNB most publikált határozatában ismételten kötelezte a Banif Plus Bankot arra, hogy haladéktalanul küldje meg az elszámolásokat a fogyasztóknak, emellett további 45,5 millió forintos bírsággal sújtotta az intézményt. A bírság összegének meghatározásánál a jegybank figyelembe vette a jogsértő állapot tartamát, a késedelem mértékét, illetve az érintett fogyasztói kör nagyságát is. A bank jelzése szerint az elszámolásokat várhatóan 2015. augusztus 28-ig megküldi az érintett fogyasztóknak.

 

Az MNB az elszámolás maradéktalan végrehajtása érdekében 2015 februárja óta valamennyi érintett pénzügyi intézményre kiterjedő témavizsgálatot folytat. Ennek során kiemelt figyelmet fordít a fogyasztói tájékoztatás megfelelőségére, így további pénzügyi intézményeknél is vizsgálta, hogy történt-e mulasztás az elszámolások megküldésével összefüggésben.

 

A vizsgálatok eredményeként korábban két pénzügyi vállalkozás és egy kereskedelmi bank összesen 7,5 millió forint bírságot kapott amiatt, mert késve küldte ki a fogyasztóknak az elszámolási értesítők egy részét (Sajtóközlemény: Újabb felügyeleti bírságok az elszámolások késedelmes megküldése miatt). Az elszámoláshoz kapcsolódó jegybanki vizsgálatok 2016 elejéig tartanak, jogsértés esetén az MNB haladéktalanul fellép, s szükség esetén intézkedést hoz az érintett pénzügyi intézménnyel szemben.

 

Forrás: http://felugyelet.mnb.hu/hirek_ujdonsagok/BanifPlus.html

A Magyar Nemzeti Bank 2015. július 8-án publikált határozatában a törvényi határidők betartására kötelezte és három millió forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta az Astra Biztosító Magyarországi Fióktelepét, miután megállapította, hogy az a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás körében bejelentett kárigényekre az esetek közel felében késedelmesen reagált. A jegybank döntése értelmében a folyamatban lévő kárigényekre legkésőbb szeptember végéig kell az Astrának kártérítési javaslatot tennie vagy érdemi ügyfélválaszt küldenie.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi célvizsgálat keretében elsődlegesen azt ellenőrizte az Astra S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepénél, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések (kgfb) terhére bejelentett személyi sérüléses kárigények rendezése megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

 

 

A törvényi előírás szerint ugyanis, ha a felelősség nem vitás és a kár összegszerűen megállapított, a szolgáltató köteles a kárrendezéshez szükséges dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de legkésőbb a kgfb-kárigény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak kártérítési javaslatot tenni. Amennyiben a felelősség nem egyértelmű vagy azt a biztosító nem ismeri el, továbbá a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg, úgy a törvényi határidőn belül indokolt választ kell küldenie a károsultnak.

 

Az MNB vizsgálata feltárta, hogy az Astra fióktelepe 238 kgfb-kárügyből 9 esetben egyáltalán nem, 116 esetben pedig késedelmesen küldte meg a jogszabály által előírt kártérítési javaslatot vagy az indoklással ellátott választ a károsultak részére. A kártérítési igények határidőben történő intézése elengedhetetlen az ügyfelek jogérvényesítési jogának megfelelő gyakorlásához, hiszen kizárólag a szolgáltató álláspontjának ismeretében tudnak arról dönteni, hogy elfogadják a kártérítést, vagy további jogorvoslatot vesznek igénybe.

 

Az MNB a vizsgálatot lezáró határozatában a vonatkozó jogszabályi határidők betartására hívta fel a fióktelepet, és három millió forint összegű fogyasztóvédelmi bírság kiszabásáról rendelkezett. Kötelezte továbbá az Astra fióktelepét, hogy a 2013. március 5. napjától a határozat kézhezvételéig érkezett kgfb-kártérítési igények vonatkozásában legkésőbb 2015. szeptember 30-ig adjon tájékoztatást a károsultak részére a kárigénnyel kapcsolatos álláspontjáról.

 

Forrás: Magyar Nemzeti Bank 

 

 

Idén vizsgált először fürdőruhákat a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma. A szakemberek 20 féle fürdőruhánál vizsgálták a nyersanyag-összetételt és azt, hogy van-e a termékekben veszélyes anyag. Egy termékről derült ki, hogy a rajta szereplő tájékoztatás megtévesztő, mivel nem olyan anyagból készült, mint amit a címkére írtak. Veszélyes anyagot tartalmazó fürdőruhát nem találtak a szakemberek.

A textiltermékek címkézését és jelölését rendelet szabályozza. (1007/2006/EK) E szerint a textiltermékeken – így a fürdőruhákon is – forgalomba hozatalkor tartós, olvasható, látható és hozzáférhető módon el kell helyezni azt, hogy milyen anyagból készült.  A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság laboratóriumában mikroszkópos vizsgálattal ellenőrizték a szakemberek, hogy a termékek nyersanyag-összetétele megegyezik-e azzal, amit a címkén feltüntettek.

A vizsgált 20 termék közül 1 db nem felelt meg. A H&M P/N02716661 sötétzöld színű bikini alsó a címkén feltüntetett tájékoztatás szerint poliészter, elasztán helyett poliamid, elasztán szálkeverékből készült, a címkén szereplő jelölés így megtévesztő lehet.

A poliészter anyagok jellemző tulajdonsága, hogy könnyen kezelhetőek, gyorsan száradnak és nem gyűrődnek. A poliamid anyagból készült fürdőruha könnyebben elveszíti a színét, ez az anyag hőérzékeny, ami azt jelenti, hogy magasabb hőmérsékleten könnyebben tönkremegy, mint a poliészterből készült fürdőruhák.

Az Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumban az anyag-összetétel mellett az azoszínezék-tartalmat is vizsgálták a fürdőruhákban. Erre azért volt szükség, mert egyes azoszínezékek, ha az emberi bőrrel tartósan érintkeznek, károsak lehetnek az egészségre, mivel ezek az anyagok rákkeltő hatásúak.

Azoszínezék tartalmú ruhát az Európai Unióban 2002 óta tilos forgalmazni. Ilyen anyagot Európában már nem használnak, nem használhatnak a termékek gyártásánál. Ugyanakkor ázsiai és afrikai gyártók termékeiben, így az onnan importált fürdőruhákban még előfordulhatnak. Ezen a vizsgálaton valamennyi termék megfelelt, tiltott azoszínezék nem volt kimutatható egyetlen fürdőruhában sem.

 

Mire érdemes figyelni fürdőruha vásárláskor és használat közben?

• Vannak üzletek, ahol – szabálytalanul- nem engedik felpróbálni a fürdőruhákat. Érdemes azonban ragaszkodni a próbához, mert ha vásárlás után derül ki, hogy a méret nem megfelelő, emiatt az üzlet nem köteles kicserélni a terméket.
   
• Némely üzletben – szabálytalanul- arról tájékoztatják a vásárlókat, hogy fehérneműt és fürdőruhát nem cserélnek. Jó tudni, hogy ha a fürdőruha tönkremegy, elszakad vagy valamilyen más minőségi probléma keletkezik, akkor ugyanúgy élhetünk a jogainkkal, mint bármely más termék esetén. A fürdőruhákra is két év szavatossági idő vonatkozik, azaz két éven belül kérhetünk javítást, cserét, vagy ha ezekre nincs lehetőség visszakérhetjük a pénzünket. De fontos, hogy megtartsuk a fürdőruha címkéjén szereplő használati utasítást.
   
• A használatnál érdemes odafigyelni arra, hogy a fürdőruhát mindig ki kell öblíteni, különösen, ha valaki uszodában vagy tengerben fürdött. Ugyanis az uszoda klóros vize, illetve a sós tengervíz tönkreteszi az elasztánszálakat.
   
• Vigyázni kell a napozókészítményekkel is- ezeket érdemes óvatosan a bőrre kenni, különösen a fürdőruha vonalánál, mert a bennük lévő anyagok károsíthatják a fürdőruhát.
   
• A kezelési útmutatót érdemes betartani, annak megfelelően mosni, és szárítani.

 

Forrás: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

A Magyar Energetikai- és Közműszabályozási Hivatal egyszerű és közérthető tájékoztatót állított össze a fogyasztók számára arról, hogyan és hova kell fordulniuk a közüzemi szolgáltatókkal összefüggő vita esetén annak megoldása érdekében. A jogorvoslati fórumokat és a panaszkezelés menetét bemutató részletes tájékoztató elérhető ide kattintva.

Kötelező ügyfélszolgálat fenntartása, az ajándékjuttatás és ajándéksorsolás reklámjának tilalma, a megvételre kerülő árucikkek kapcsán betiltott fogyasztói hitelezés – ilyen módosításokat hoz a 2015. július 2-án az Országgyűlés elé került törvényjavaslat. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége már évek óta szorgalmazza a fogyasztóvédelmi előírások szigorítását és támogatja a módosításokat.

2015. július 2-án benyújtásra került a Magyar Országgyűlés elé az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során a fogyasztók védelme érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/5486. számú törvényjavaslat. Nagy örömünkre szolgál, hogy abban a Szövetség által korábban megtett számos észrevétel visszaköszön, amely a fogyasztók érdekeit szolgálja.

 

1. E szerint a termékbemutatókkal foglalkozó cégek ügyfélszolgálatot kötelesek fenntartani székhelyükön vagy telephelyükön, valamint fióktelepükön és biztosítani kell a fogyasztókkal történő kapcsolattartást egyszerre többféle módon is. Az ügyfélszolgálat működtetéséhez kapcsolódó kötelezettség kiterjed egyúttal a személyes, az írásban, telefonon és az elektronikus úton történő ügyintézési lehetőség biztosítására. A fogyasztók tehát egyszerre több csatornán jelezhetik majd kifogásaikat a termékbemutatós cégek felé. A törvényjavaslatban egyúttal meghatározásra kerül a fogyasztói jogok hatékony érvényesítése érdekében az, hogy a hét legalább egy napján este 20 óráig nyitva kell tartani a vállalkozás személyes ügyfélszolgálati irodájának úgy, hogy az ügyintézés időpontját akár elektronikusan vagy telefonon is le tudja foglalni a fogyasztó.

 

2. Emellett rögzítésre kerül a javaslatban szintén, miszerint tilos az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódóan az ajándék juttatás és ajándéksorsolás reklámja.

 

3. Végül, de nem utolsósorban pedig tilos lesz a termékbemutatók során pénzügyi szolgáltatást nyújtani, ami egyúttal azt is jelenti, hogy kapcsolt hitelszerződések nem kerülhetnek megkötésre e rendezvények alkalmával.

 

Jobban védik a fogyasztókat az előírások – mire van még szükség?

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének tapasztalatai szerint már régóta fennálló problémákat kezelnek az új előírások.

 

A termékbemutatós cégek folyamatosan módosítják bejegyzett székhelyeiket, telephelyeiket és már nem lelhetőek fel azon a címen, amelyet korábban megadtak a fogyasztóknak előzetesen kapcsolattartásra. Ezért is nehezült el a fogyasztói jogok érvényesítése, hiszen hiába jelentették be például, hogy rossz a termék vagy meggondolták magukat és arra nincsen szükségük: a levéllel már nem találták meg a vállalkozást. A jövőben – legyen az bárhova bejegyezve éppen – kötelező lesz e cégeknek a többféle kapcsolattartást is biztosító ügyfélszolgálat fenntartása.  

 

Pozitív az ajándék juttatás és ajándéksorsolás reklámjához kapcsolódó tilalom rögzítése is – ugyanis számos olyan bejelentés érkezett a Szövetséghez, hogy a termékbemutatós vállalkozások megtévesztő módon nyereménynek titulálják reklámjukban az érintett terméket és csak később derül ki: valójában fizetni kell, hogy azt megkapják. Hasonlóan járt az a fogyasztó, aki a szórólap szerinti „nyereménysorsolással egybekötött termékbemutatón” vett részt egy közösségi házban, ahol végül ő nyerte meg az 1.000.000 Ft-os főnyereményt – a termékekhez végül 300.000 befizetése után jutott hozzá. Hasonlóan rég várt módosítás már a pénzügyi szolgáltatás nyújtását megtiltó rendelkezés is a termékbemutatók során. Ugyanis az esetek elenyésző arányában kerül sor csak készpénzben a termék vételárának rendezésére és a fogyasztók kapcsolt hitelszerződést írnak alá, hogy ki tudják fizetni a sokszor több százezer forintba kerülő árucikkeket.

 

 

 

A Szövetség üdvözli és támogatja a fenti módosításokat, ugyanakkor álláspontunk szerint szükséges még néhány további fogyasztóvédelmi előírás rögzítése a törvényjavaslatban. A jelek szerint ugyanis a termékbemutatós cégek átveréseinek tárháza kifogyhatatlan, újabb és újabb fogyasztóellenes gyakorlatokkal rukkolnak elő.

 

1. Így – mint az üdülési joghoz kapcsolódó fogyasztóvédelmi előírásoknál -, meghatározásra kell, hogy kerüljön az előlegfizetés tilalma az indokolás nélküli elállási jog gyakorlására nyitva álló határidőn belüli időtartamra. E szerint a termékbemutatós cég nem kérhetne, követelhetne a fogyasztótól semmilyen összeget, mielőtt le nem jár a tizennégy napos elállási határidő. Ha pedig erre mégis sor kerül, úgy azt kamataival együtt kell visszatérítenie a fogyasztó számára.

 

Az érintett rendezvényeken ugyanis rendszeresen kerül sor előleg vagy éppen foglaló átadására, amit aztán később a fogyasztók akkor sem látnak viszont, ha élnek az indokolás nélküli elállási jogukkal.  Hiába érvényesítik azt ugyanis, a cégek egész egyszerűen nem foglalkoznak ezzel és elmarad a kifizetett pénzösszegek visszatérítése.

 

 

2. Rendszeres szintén, hogy a termékbemutatókon a fogyasztóknak több százezer forintos vételáron kínálják a különböző termékeket, és csak későbbi tudakozódás után értesülnek arról, hogy azok rendszerint tizedannyi áron is elérhetőek. Ezért rögzítésre szorul az is, hogy ha a fogyasztó feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással megtámadja a szerződést akár békéltető testület vagy bíróság előtt, akkor a bizonyítási teher megfordul. Ennek alapján pedig a kereskedő köteles bebizonyítani és igazolni azt, hogy nem alkalmazott túlzó árakat. Ha erre nem képes, akkor az pedig a szerződés semmisségét kell, hogy maga után vonja.

 

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:98. § (1) bekezdése szerint ugyanakkor egy kivétel is érvényesül: nem támadhatja meg a szerződést az, aki a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette vagy annak kockázatát vállalta. A fogyasztók ugyanakkor sokszor nincsenek abban a helyzetben az alkalmazott agresszív marketingtechnikák miatt, hogy ezt felismerjék: ezért ezt a kivételt törölni kell a termékbemutatókat illetően.

 

3. Végül, de nem utolsósorban meghatározásra kell, hogy kerüljön a termékbemutatós cégek számára a békéltető testületek előtti személyes meghallgatásokon való kötelező részvétel – függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e az illetékes testület megyéjében bejegyzett székhellyel vagy telephellyel.

A tapasztalatok szerint ugyanis e vállalkozások rendszeresen távol maradnak a fogyasztók számára ingyenes és gyors, hatékony jogérvényesítést szolgáló békéltető testületi meghallgatásokról. Azonban ezzel maga az eljárás célja, azaz a felek közötti egyezség elérése nehezül el: a fogyasztó nem találkozik személyesen a cég képviselőjével, és az eljáró tanácsok nem tudnak segíteni az álláspontok közelítésében.

Barna sör, félbarna, vagy világos, árpából esetleg búzából. A különböző típusú, ízű és színű sörök igen széles választékban kaphatóak a kereskedelemben – a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság nemrég ezeket vizsgálta meg. Az Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium ellenőrzésén minden sör megfelelt – olvasható az NFH internetes honlapján.

A Magyar Élelmiszerkönyv határozza meg a sör fogalmát, amely szerint:

A sör: malátából, valamint pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, általában alkoholtartalmú ital.

Az ízesített sör: olyan sör, amelyhez az ízhatás kialakításához a komló helyett vagy mellett, egyéb ízesítőanyagot is felhasználhatnak.

A termékek megnevezésében a szabályok szerint fel kell tüntetni a „sör”, illetve „ízesített sör” kifejezést, valamint a sör színére utaló jelzőket, tehát, hogy a termék: „világos sör”, „félbarna, vörös sör” vagy „barna sör”. Az „ízesített sörök” megnevezésében az ízére, színére vagy egyéb jellegezettségére utaló szót is fel kell tüntetni.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma 40-féle sör vizsgálatát végezte el. A vizsgálat fő szempontja az volt, hogy a jelölések megfelelőek-e, tehát valóban olyan sör van-e a palackban, vagy éppen dobozban, ami arra rá van írva. A vizsgált termékek közül valamennyi megfelelt a követelményeknek.

Ezen túl a sörök alkoholtartalmát is vizsgálták a szakemberek- azaz, hogy a címkén feltüntetett értékek megfelelnek-e a termékben lévő valós alkoholtartalommal. A mért alkoholtartalom valamennyi esetben megfelelt a címkén megjelölt értéknek.

Az Élelmiszerkönyv az alkoholtartalom feltüntetést egyébként az alábbi besorolás alapján szabályozza:

Sör típusa	Alkoholtartalom
Alkoholmentes sör	legfeljebb 0,50% (V/V)
Alkoholszegény sör	0,51 – 1,50% (V/V)
Kis alkoholtartalmú sör	1,51 – 2,80% (V/V)
Sör	2,81 – 8,0% (V/V)
Nagy alkoholtartalmú sör	8% (V/V) fölött

Több olyan sört is vizsgáltunk, amelynek dobozán a gyártó a minőségi sör jelzőt tüntette fel. A szabályok szerint a termék gyártója „minőségi” jelzőt csak abban az esetben használhat, ha a termék úgynevezett extrakttartalma (az erjedés előtti szárazanyagtartalma) legalább 11%. A 7 db vizsgált „minőségi” sör közül valamennyi termék megfelelt ennek az előírásnak is, azaz a vizsgált termékek esetében a „minőségi” jelző feltüntetése nem megtévesztő.

Bár a sörök remekül szerepeltek a vizsgálatokon, fogyasztásukat csak mértékkel ajánlják az egészségügyi szakemberek.

Forrás: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Biztonságosabb és átláthatóbb lesz a hazai pénzügyi rendszer – ezen belül kiemelten a befektetési szolgáltatási piac – az MNB szerint a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésére hivatott jogszabály-módosítások életbe lépésével. A jegybank közleményében üdvözölte, hogy kihirdették az erről rendelkező törvénycsomagot.

A tőkepiaci ügyfelek számára növeli az átláthatóságot, hogy a szolgáltatók kötelesek lesznek havonta értékpapírszámla-kivonatot küldeni nekik. Számlaegyenlegüket 2016. január 1-jétől a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapjáról anonim módon (havonta változó egyéni kóddal) is le tudják kérdezni, s össze tudják vetni a két adatot. A jegybank ugyanakkor a befektetési szolgáltatók által az MNB-honlapra elküldött összesített adatok, illetve a központi értéktár (KELER) által kezelt állományok adatainak egyezőségét ellenőrizi.

A pénzügyi szektor valamennyi intézménye ezentúl honlapján (ennek hiányában székhelyén kifüggesztve) köteles közzétenni a vele szemben hozott jegybanki határozatok rendelkező részének szövegét. A teljes pénzügyi piacon szigorodtak a telefonos panaszkezelési szabályok: az intézményeknek az eddigi egy helyett öt évig meg kell őrizniük az ügyfelek panaszbejelentéseinek hangfelvételét. Az ügyfél kérésére 15 napon belül ki kell adniuk annak hitelesített írásos jegyzőkönyvét.

Jelentősen erősíti a tőkepiac biztonságát, hogy 100 ezer euróra nő a Befektető-védelmi Alap (BEVA) kártalanítási kötelezettsége. A BEVA munkaszervezetét a továbbiakban az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) látja el, de a garanciaalapok – eltérő jellegük miatt – változatlanul elkülönülten működnek. A jegybank a jogalkotóval közösen további erőfeszítéseket tesz a befektetővédelmi szabályok ügyfelek számára kedvezőbbé tétele érdekében.

A pénzügyi szektorban a jövőben csak az eddigieknél szigorúbb előírásokat teljesítő, megfelelő ágazati minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók tevékenykedhetnek, akiket a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság felügyel. A kibocsátók esetében további szigorítást jelent a kibocsátói könyvvizsgálói minősítés bevezetése, s az, hogy egy adott kibocsátónál egy magánszemély legfeljebb öt évig végezhet könyvvizsgálatot, s ezután két üzleti évig nem láthat el ott ilyen feladatot. A könyvvizsgálóknak a jövőben számos esetben – például súlyos jogsértés, bűncselekmény gyanúja esetén – azonnal írásban jelezniük kell az általuk feltártakat az MNB-nek.

Szigorodtak a befektetési vállalkozások, alapkezelők és hitelintézetek vezető állású személyeire vonatkozó engedélyezési szabályok. A befektetési vállalkozásoknál e posztokra egyebek közt csak a jó üzleti hírnévvel rendelkező, legalább három éves pénzügyi-gazdasági vezetői gyakorlatot igazoló szakemberek választhatók meg.

A befektetési szolgáltatóknak a korábbiakhoz képest védettebb, zárt, auditált, a felügyelő hatóság számára azonnali ellenőrizhetőséget biztosító informatikai rendszereket kell üzemeltetniük. Szigorodtak a befektetési szolgáltatók szervezetén belül a felelősségi körök elkülönítésére, az összeférhetetlenségi előírásokra és a belső kontrollpontokra vonatkozó szabályok is. A befektetési vállalkozás alkalmazottja, foglalkoztatottja (hatósági eseteket kivéve) nem rendelkezhet az ügyfelek értékpapírszámlái felett az ügyfelek megbízottjaként.

Szintén a belső védelmi vonalakat erősíti, hogy a befektetési vállalkozásoknak és pénzügyi vállalkozásoknak – a jegybankhoz előzetesen bejelentett – megfelelő szakmai végzettséggel és tapasztalattal rendelkező belső ellenőrt kell kinevezniük, illetve hogy az 500 milliárd forint feletti mérlegfőösszegű, nem nyilvános részvénytársaságként működő hitelintézeteknél, befektetési vállalkozásoknál kötelező audit bizottságot is működtetni a döntéshozatalhoz.

A jövőben csak a megbízóval rendelkező közvetítő MNB általi nyilvántartásba vételére kerülhet sor a tőkepiacon is. A befektetési vállalkozásnak, árutőzsdei szolgáltatónak, mint megbízónak be kell jelentenie az MNB részére, ha a közvetítővel kötött szerződése megszűnt. Ebben az esetben az MNB törli a közvetítőt a nyilvántartásából.

A piac és az ügyfelek biztonsága érdekében erősödtek az MNB ellenőrzési és intézkedési jogosítványai. A jegybank szükség esetén – számos uniós felügyelet gyakorlatával megegyező módon – valamennyi pénzügyi piacon maximum 60 napra (ellenőrzéseket lefolytató, vezető testületi üléseken részt vevő) helyszíni vizsgálókat rendelhet ki a piaci szereplőkhöz.

Az MNB-nek a korábbiaknál sűrűbben – a befektetési szolgáltatóknál például az eddigi öt helyett háromévente – kell helyszíni vizsgálatot lefolytatnia az általa felügyelt piacok szereplőinél. A jegybank új eszközként rendkívüli célvizsgálatot indít, ha egy piaci szereplőnél az ügyfelek nagy számát érintő, jelentős rendszerkockázatú vagy a piacba vetett bizalmat veszélyeztető jogsértés gyanúja merül fel. Ha a gyors, hatékony ellenőrzéshez szükséges, s más módon nem oldható meg, a jegybank külső szakértőt is felkérhet vizsgálataihoz.

Az MNB a továbbiakban a helyszíni vizsgálatainál a felügyelt intézményeknél is alkalmazhat (eddig csak a jogosulatlan piaci szereplőknél alkalmazott) haladéktalan helyszíni ellenőrzést. Így egyes bizonyítási eszközök megsemmisítésének veszélye esetén a hatóság lezárt helyiségeket is felnyithat, az ellenőrzést az ott tartózkodók akarata ellenére is megtartva.

Az ilyen típusú vizsgálatokhoz – ellentétben egyes téves sajtóhírekkel – a jegybanknak minden esetben ügyészségi felhatalmazást kell kérnie vagy (késedelem veszélye esetén) legkésőbb öt napon belül meg kell küldenie az ügyészségnek a vizsgálati jegyzőkönyvet. Az MNB-nek a haladéktalanul megtartott helyszíni ellenőrzésekhez ezen felül minden esetben a rendőrség és hatósági tanú közreműködését kell kérnie. A piacfelügyeleti eljárás esetén előzetes bírói engedélyhez kötött helyszíni kutatásra kerülhet sor.

Forrás: Magyar Nemzeti Bank

 

Összehangolt országos ellenőrző akciót szervezett közösen a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) és a Nemzeti Közlekedési Hatóság – olvasható az NFH internetes honlapján. Idén először autókereskedéseket, autószervizeket, és autósboltokat ellenőriztek a szakemberek. Minden második helyen volt valamilyen jogsértés, a vizsgált alkatrészek közül pedig minden tizenkettedikkel volt valamilyen probléma.

Az országos akcióban 301 hatósági ellenőrzést végeztek a szakemberek, 163 alkalommal találtak valamilyen szabálytalanságot- ez 54 százalékos kifogásolási arányt jelent. A legtöbb probléma, az autósboltokban a hiányos tartalmú (vagy egyáltalán át sem adott) jótállási jegyekkel volt, (50,7%), az autószervizekben gyakran a szolgáltatási díjakat nem tüntették fel (30%). Az autósboltokban sokszor hiányzott az eladási ár (21%) és az egységár (37%) is.

 

Az ellenőrzött 103 autószervizből 51 esetben (50%), míg a vizsgált 187 autósbolt, illetve autóalkatrész kereskedés közül 111 esetben (59%) tapasztaltak szabálytalanságot a szakemberek.

 

Ártájékoztatás

 

A vizsgálat egyik fő szempontja a megfelelő ártájékoztatás volt. A fogyasztóvédelmi hatóság más területen (pl.: kereskedelem, vendéglátás, fesztiválok, rendezvények) már évek óta ellenőrzi az árfeltüntetést és az árfelszámítást – az autósboltok, autószervizek esetében erre még nem volt példa. A vizsgált 200 üzletből/vállalkozásból 42 esetben volt valamilyen szabálytalanság az árfeltüntetéssel kapcsolatban. Az üzletekben 34 349 db termékből 11 607 db terméknél hiányzott az ár. Ezt a készlet nagyságával, és a gyorsan változó árakkal magyarázták az alkalmazottak.

 

Szolgáltatási díjak

 

A szabályok szerint a különböző szolgáltatások díjairól, vagy a díj számításának módjáról tájékoztatást kell adniuk a vállalkozásoknak, annak érdekében, hogy arról a vásárlók már előzetesen tájékozódni tudjanak. Ezt 2 autókereskedés, 101 autószerviz, és 6 autósbolt esetében vizsgálták a felügyelők.

 

Ezen a területen a legtöbb jogsértést az autószervizeknél (41) tapasztalták. Ezekben az esetekben hiányzott a szolgáltatási díj, vagy nem volt egyértelmű, vagy nem volt jól olvasható. Az is előfordult, hogy nem adtak tájékoztatást a javítás óradíjáról, vagy azt nem megfelelően tüntették fel.

 

Szavatosság, jótállás

 

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság munkatársai azt vizsgálták, hogy a vállalkozások megfelelő tájékoztatást adnak-e a szavatossági és jótállási jogokkal kapcsolatban, illetve, hogy adnak-e jótállási jegyet, azok szabályosak-e.

 

A vizsgált 177 db tájékoztatás közül 41 db valamilyen szempontból félrevezető volt (a kifogásolási arány 23%).

 

A jótállási jegyeket 73 esetben vizsgálták, 37 alkalommal tártak fel valamilyen szabálytalanságot, ami igen magas, 51%-os kifogásolási arányt jelent. Az ellenőrzött vállalkozások 14 alkalommal, azaz a vizsgált esetek 19%-ában egyáltalán nem adtak át jótállási jegyet.

 

A szabálytalanságot sok esetben az okozta, hogy a vállalkozások nem voltak tisztában azzal a jogszabály módosítással, amely szerint – a gépjárművek 10.000 forint feletti alkotórészei, illetve tartozékai is jótállás köteles termékek lettek – 2014. szeptember 15-től.

 

A Nemzeti Közlekedési Hatóság vizsgálati eredménye

 

Nagyjából minden tizenkettedik alkatrésszel volt valamilyen úgynevezett jóváhagyási vagy minősítési probléma. 6107 megvizsgált alkatrészből 754-nél emeltek kifogást az ellenőrök. Ázsiában gyártott termékek – ledes fénycsíkok és izzók, első ködfényszórók, járművekre szerelhető ablakfóliák, ledes pótféklámpák és halogén izzók – buktak meg az ellenőrzésen. Találtak olyan gépjármű izzókat (ledes helyzetjelző izzót, színes ledes szofita izzót), amelynek csomagolásán csak nagyon kisméretű betűvel tüntették fel: a termék a közúti közlekedésben nem használható.

 

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság azt javasolja, hogy az autószervizekben, autókereskedésekben:

 

·         Mindig előre tájékozódjanak a fogyasztók a díjakról. Ha az óradíj/munkadíj nincs feltüntetve, kérdezzenek rá, hogy ne a fizetésnél érjen minket meglepetés.

·         Fontos tudni, hogy tavaly szeptember 15-e óta, a 10 ezer forintnál drágább autóalkatrészek is jótállás köteles termékek lettek. Tehát ezen alkatrészek esetében is egy év jótállást, illetve két év szavatosságot kell biztosítania kereskedőknek, szervizeknek.

·         Mindig kérjenek a fogyasztók számlát! Éppen azért, hogy a szavatossági/jótállási jogukkal probléma esetén élni tudjanak. Ha ugyanis nem kapnak számlát, akkor igazolni sem fogják tudni, hogy még tart az alkatrész szavatossági/jótállás ideje.

 

Forrás: http://www.nfh.hu/node/8407

 A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége egyik tagszervezete a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület, bíróság előtt támadta meg a VERO-HOLDING Zrt., újabb nevén D.M-Holding Zrt. által használt blanketta szerződés egyes feltételeit.

 A bíróság másodfokon, jogerősen is teljes egészében helyt adott a keresetnek, és kimondta, hogy az alábbi feltételek tisztességtelenek és érvénytelenek valamennyi alperessel szerződő félre.

 A Szerződés 3. pontja: „Vevő a Ptk. 246. § alapján köteles a vételár 30%-ának, de minimum 100.000 Ft-nak megfelelő összegű kötbért megfizetni az eladó részére, amennyiben a jelen szerződésben rögzített kötelezettségeit nem szerződésszerűen teljesíti. Eladó a kötbért akkor is követelheti, ha kára nem merült fel, valamint érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is.”

A bíróság ítélete szerint ez a kikötés azért tisztességtelen, mert aránytalan mértékű és egyoldalú kikötést jelent a fogyasztó hátrányára.

 

A Szerződés 8. pontja: „Felek rögzítik, hogy eladó tájékoztatta a vevőt a 213/2008. (VIII. 29.) Korm.rendeletről, különösen annak 4. pontjáról. Eladó e jogot fenntartja, a vevőnek annak írásbeli nyilatkozata alapján felajánlja. Vevő e jogáról nem mondhat le.”

A vevő elállási jogára vonatkozó kifejezett és közérthető írásbeli tájékoztatás elmaradása folytán ez a megfogalmazás érthetetlen és zavaros, ezért érvénytelen, és jogszabályi előírásba is ütközik.

 

A Szerződés 9. pontja: „A vevő a szerződésben foglaltak teljesítésének elmaradása esetén az átvett termék neki felróható értékcsökkenéséért helytállni köteles (csomagolás sérülései, esetleges hiánya, termék sérülései, vagy egyes részeinek hiánya.)”

Szintén jogszabályi előírásba ütközik a vevő elállásának esetére a csomagolás sérüléséért és hiányáért, továbbá a rendeltetésszerű használatból eredő értékcsökkenésért való helytállási kötelezettség előírása a fogyasztó terhére.

 

A Szerződés 10. pontja: „A szerződésben foglaltak teljesítésének elmaradása esetén vevő köteles a termék visszaszállításáról személyesen gondoskodni, az eladóval történt időpont egyeztetés után. A postai úton visszajuttatott áru átvételére az eladó nem köteles, tekintettel arra, hogy nem áll módjában az áru valódiságát és minőségét az átvétel előtt ellenőrizni. Lehetőség van a cég futárszolgálatának igénybevételére, ennek aktuális díjáról a cég ügyfélszolgálatánál tájékozódhat.”

A vevő elállásának esetére a termék személyes visszaszállításának előírása és a postai út kizárása tisztességtelen kikötés, mert a fogyasztó szerződésből eredő kötelezettségét a jóhiszeműség és tisztesség megsértésével, egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára állapította meg.

 

A Szerződés 13. pontja: „Vevő tudomásul veszi, hogy bárminemű reklamációját kizárólag írásban, ajánlott levélben, szerződésszámának, vásárlás időpontjának és helyszínének feltüntetésével, a cég központi ügyfélszolgálatára, Vero Holding Zrt. 8500 Pápa, Világos u. 1. szám alatt teheti meg. Ellenkező esetben az Eladó a reklamációt elfogadni nem tudja. Az eladó kötelezettséget vállal arra, hogy az egyes termékekre vonatkozó szavatossági, vagy jótállási időtartamon belül a vevő által kifogásolt terméket – a reklamáció jogossága esetén – kicseréli vagy kijavítja.”  

A vevő reklamációjának módjára kötelező írásbeli forma előírása érvénytelen, mert jogszabályi előírásba ütközik.

 

A bíróság eltiltotta a vállalkozást az érvénytelen szerződési feltételek alkalmazásától, és kötelezte, hogy a jövőben mellőzze ezeket a kikötéseket a szerződési feltételeiből. Ezen kívül közlemény közzétételéről is gondoskodnia kell a fogyasztók széleskörű tájékoztatása céljából.

A Magyar Nemzeti Bank felhívja a fogyasztók figyelmét az interneten szerveződő, fizetésre használható virtuális eszközök népszerűségét kihasználó piramisjátékok térnyerésére. Az ezen eszközökkel való kereskedést, illetve a szervező intézményeket a jegybank nem felügyeli, a szervező fizetésképtelensége esetén a hazai garanciaalapok kártalanítása nem terjed ki azokra – olvasható az MNB internetes honlapján.

A fizetésre használható virtuális eszközök népszerűségének növekedését, a hagyományos befektetési konstrukciók alacsony hozamát és a fogyasztók informálatlanságát kihasználva ismét megjelentek a piacon a piramisjátékokra emlékeztető mechanizmusokkal működő termékek.

 

Egyes konstrukciók, kereskedési platformok új, a Bitcoinhoz hasonló virtuális eszközbe – például az úgynevezett OneCoin-ba – való befektetést és az ezzel való kereskedést teszik elméletileg lehetővé a leendő befektetőknek. A valóságban ugyanakkor a virtuális eszköz kibocsátásának hatáskörét a piramisjáték szervezője kizárólagos jogkörrel magának tartja fenn, és kereskedni is csak a kibocsátó által üzemeltetett zárt „tőzsdén” lehetséges. A rendszerbe magas hozamok ígéretével az interneten szerveznek új belépőket, a később csatlakozók befizetéseiből pedig a korai belépők kapnak jutalékot úgy, hogy a jutalék aránya további befizetésekkel növelhető. A jegybank korábbi sajtóközleményeiben és jelentéseiben már felhívta a figyelmet a Bitcoin kockázataira.

 

Az ilyen eszközökbe való befektetés kiemelt kockázattal jár, hiszen ezeket a szabályozási keretrendszerbe nem tartozó eszközöket jellemzően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Európai Unió felügyeleti intézményeinek joghatóságán kívül eső külföldi cégek és személyek bocsátják ki. A szervező fizetésképtelensége esetén a fogyasztókat senki nem kártalanítja, a befektetéseket sem az Országos Betétbiztosítási Alap, sem a Befektető-védelmi Alap nem biztosítja.

 

Az MNB ismételten felhívja a fogyasztók figyelmét, hogy mielőtt befektetnének, ellenőrizzék, hogy az adott szolgáltató rendelkezik-e a megfelelő felügyeleti engedélyekkel.

 

A Magyarországon engedéllyel vagy felügyeleti regisztrációval rendelkező befektetési szolgáltatók listája elérhető a http://felugyelet.mnb.hu/bal_menu/piaci_szereplok/kereso/kereses internetes címen. Befektetés előtt érdemes áttekinteni az MNB „Mielőtt befektetne” című Navigátor Füzetét is, mely elérhető elektronikus formátumban, valamint nyomtatott kiadásban országszerte a banki és takarékszövetkezeti fiókokban.

 

Forrás: http://felugyelet.mnb.hu/hirek_ujdonsagok/sajtokozlemeny_20150610.html