Az országgyűlés elfogadta az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvényt, már csak az országgyűlés elnökének aláírására van szükség, hogy hatályban lépjen. A legfontosabb rendelkezéseket az alábbiakban foglaljuk össze.

 Kiket érint ez a forintosítás?

Azokat a fogyasztókat, akiknek pénzügyi intézménnyel kötött olyan devizaalapú kölcsönszerződése (lízing) van, amely forintosítása eddig nem történt meg, függetlenül attól, hogy élő vagy megszűnt szerződésről van szó. Mindkét esetben feltétel, hogy a szerződés kötelezettje 2015. augusztus 31-én fogyasztó.

 

Mely szerződéseket nem érinti ez a forintosítás?

Az ingatlanon alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogként alapított zálogjogot is – fedezete mellett nyújtott devizaalapú kölcsönszerződéseket, már felmondott devizaalapú kölcsönszerződésből eredő követeléseket.

A hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó devizaalapú kölcsönszerződéseket.

A deviza értékpapír vagy deviza betét fedezete mellett nyújtott devizaalapú kölcsönszerződéseket.

A törvény hatálybalépése előtt forintosított devizaalapú kölcsönszerződéseket.

 

Milyen árfolyamon történik az átváltás?

A forintra átváltásnál alkalmazott árfolyam a 2015. augusztus 19. napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyam. A hitelösszegeket a svájci franknál 287,22 forintos, az eurónál pedig 309,20 forintos árfolyamon rögzítik a bankok.

 

Pénzügyi intézmény kötelezettségei:

A devizaalapú kölcsönszerződések alapján fennálló, devizában nyilvántartott követelését forintkövetelésre átváltani. A pénzügyi intézmény 2015. december 15-ig köteles a kölcsönszerződések forintra átváltáshoz kapcsolódó módosított szövegét elkészíteni, és tértivevényes levélben az érintett főadósnak megküldeni. A szerződés módosításának napja a tájékoztatás kézbesítését követő 31. nap. A szerződés módosításának hatálya a 2015 novemberében fizetendő összeg esedékességének napjára, de legkésőbb 2015. december 1-jére visszamenőleg áll be.

Fontos szabály: A devizaalapú kölcsönszerződések ezen módosítása az ügyleti kamat, díj, költség mértéke tekintetében az érintett fogyasztóra nem lehet hátrányosabb.

 

A már felmondott devizaalapú kölcsönszerződésből eredő, devizában nyilvántartott követelést a pénzügyi intézmény forintkövetelésre váltja át. A pénzügyi intézmény 2016. január 31-ig köteles a követelés forintra átváltásáról a főadós részére tértivevényes levélben tájékoztatást küldeni. A követelés forintra átváltásának napja a tájékoztatás kézbesítését követő 31. nap. A követelés forintra átváltásának hatálya 2016. január 1. napjára visszamenőleg áll be.

 

Mit kell tartalmaznia a tájékoztató levélnek?

Az érintett szerződés megjelölését, tájékoztatást a forintkövetelésre történő átváltásról. Arról szóló tájékoztatást, hogy a fogyasztó egyenlő összegű (annuitásos) törlesztőrészletekben teljesíti a jövőben fizetési kötelezettségét, erre vonatkozó törlesztési táblázatot. Tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés jelen tájékoztatásban foglaltak szerint kerül módosításra, és a szerződés módosított rendelkezéseit a tájékoztatáshoz mellékelve kapja meg a fogyasztó. A forintra átváltás értéknapját, az alkalmazott árfolyamot. Az elengedett követelés összegét. A futamidő rövidítésének lehetőségét. A panasztételi lehetőségeket.

 

Mennyiben változhat a törlesztőrészlet nagysága?

A módosított szerződés alapján 2015 decemberétől fizetendő első törlesztő részlet kizárólag akkor lehet több, mint a 2015. december 1. napját megelőző három hónapban fizetendő összeg számtani átlagának 115%-a, ha a devizalapú kölcsönszerződés módosítást követő teljes futamideje – a szerződéskötéstől számítva – eléri a 12 évet, DE nem lehet több, mint a 2015. december 1. napját megelőző három hónapban fizetendő összeg számtani átlagának 125%-a.

Van arra lehetőség, hogy a fogyasztó kérje a szerződése futamidejének rövidítését, ebben az esetben természetesen vállalva a magasabb törlesztőrészleteket.

 

Fogyasztó kötelezettsége, hogy amennyiben az értesítési címe megváltozott, azt 2015. október 31-ig bejelentse a pénzügyi intézmény felé, hiszen csak így garantálható, hogy megkapja a forintátváltásról szóló tájékoztató levelet.

 

Újabb közjegyzői okiratot kell készíteni a forintátváltást követően?

Nem. A devizaalapú kölcsönszerződés módosítását, illetve a követelés módosított összegét nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a devizaalapú kölcsönszerződésről korábban készített közjegyzői okirat a módosított szerződés tartalmának keretei között érvényes.

 

Kötelező elfogadni a forintátváltást?

Nem. Az érintett fogyasztó a devizalapú kölcsönszerződések forintra átváltott, módosított szövegének kézbesítését követő 30 napon belül igazolható módon írásban nyilatkozhat arról, hogy a szerződés módosítását nem fogadja el vagy jogosult a szerződést díj-, költség- és jutalékmentesen igazolható módon, írásban felmondani.

Ha a fogyasztó határidőben nem élt ezzel a lehetőséggel, akkor úgy kell tekinteni, hogy a pénzügyi intézmény által megküldött, e törvény rendelkezéseinek megfelelő szerződésmódosításra vonatkozó ajánlatot teljes körűen elfogadta, és a szerződés közös megegyezéssel módosult.

A szerződés felmondása esetén a fogyasztó fennálló kötelezettségei a forintra váltást megelőző eredeti szerződési feltételeknek megfelelően egy összegben esedékessé válnak, amelyet legkésőbb a szerződés szerinti rendes felmondási idő utolsó napjáig – rendes felmondási idő kikötésének hiányában 30 napon belül – köteles teljesíteni.

 A korábbi sajtóhírekkel ellentétben jövő március előtt nem lehet utcára tenni egyetlen adóst sem az újraindult végrehajtási eljárások során. 

 Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatásából az is kiderült, hogy az adósokkal szemben zajló végrehajtási eljárások – függetlenül attól, hogy azok milyen szakaszban tartanak – a törvényi határidők alapján belecsúsznak a december 1-jén kezdődő téli kilakoltatási moratóriumba.

 

Az önálló bírósági végrehajtók a jogszabályok alapján legkorábban október 15-én folytathatják az újraindított végrehajtási eljárásokat. (Ezt azokban az esetekben tehetik meg, amelyekben a devizahiteles törvények szerint a bank megküldte számukra az elszámolást szeptember 15-ig.) A minisztérium tájékoztatása szerint az adósok két csoportra oszthatók az alapján, hogy milyen szakaszban tart az ellenük zajló végrehajtási eljárás: egyik esetben már korábban értékesítette az ingatlant a végrehajtó, a másik esetben pedig árverés előtt áll az adós lakása.

 

A tárca szerint azon adósok, akiknek ingatlanát már értékesítették, kilakoltathatók lennének október 15. után, azonban a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény alapján 60 nappal eltolódik a kényszerintézkedés.

 

Vagyis az eljárás a december 1. és március 1. között érvénybe lépő kilakoltatási moratórium idejére csúszik, amikor az adóst nem lehet az utcára tenni. Hasonló a helyzet azoknál a deviza- vagy forintalapú lízing-, illetve hitelszerződéssel rendelkező adósoknál is, akik lakását még nem értékesítette a végrehajtó. Esetükben ugyanis az ingatlanárverés a végrehajtási törvény alapján 60 napig tart, vagyis mire az önálló bírósági végrehajtó eladja az adós feje fölül a lakását, már nem teheti utcára, mert addigra már szintén életbe lép a téli kilakoltatási moratórium.

forrás: mno

Folytatta a cukrászüzemek célellenőrzését a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatósága (KÜI). Ezúttal egy Pest megyei üzemnek függesztették fel azonnali hatállyal a működését az ott tapasztalt súlyos higiéniai problémák miatt. Az eljárás még tart, az egység tulajdonosa több százezer forintos bírságra számíthat.

Az üzembe lépve áldatlan állapotok fogadták az ellenőröket: több napos kosz ragadt a padozatra, takarítatlan eszközök hevertek szanaszét, hiányzó csempedarabok és málló vakolat jellemezte a helyiséget.

 

A szakemberek kis mennyiségben lejárt minőségmegőrzési idejű, és jelöletlen termékeket is találtak. Az eljárás során többek között főzött csoki krémet, marcipánt, kandírozott gyümölcsöt

és kakaóport kellett kivonni a forgalomból.

 

Az ügyben több százezer forintos bírság várható. Emellett az egység csak a teljes takarítást és fertőtlenítést, valamint a megismételt szigorú hatósági ellenőrzést követően folytathatta tevékenységét.

 

Forrás: http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/-/nebih-akcio-ujabb-cukraszuzemre-kerult-ki-atmenetileg-a-zarva-tabla

 

Három elosztótársaságot bírságolt meg nemrég a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a lejárt hitelességű mérőórák miatt.

A Hivatal a nyár elején végzett átfogó helyszíni vizsgálatot hat villamosenergia-ipari elosztó és hat földgázipari elosztó társaságnál, ahol a lejárt hitelesítési idejű fogyasztásmérők alkalmazásának arányát ellenőrizte.

 

Az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.-t hárommillió, az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt.-t hétmillió, a MAGÁZ Magyar Gázszolgáltató Kft.-t hatszázezer forintra bírságolta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A vizsgált hat villamosenergia-ipari elosztó és hat földgázipari elosztó társaságnál fogyasztóvédelmi célú közigazgatási hatósági eljárás keretében a MEKH szakemberei a lejárt hitelesítési idejű fogyasztásmérők alkalmazásának arányát ellenőrizték. További kilenc vizsgált társaságnál a MEKH megfelelőnek találta az ezzel kapcsolatos szabályok betartását.

 

A bírságok mértékének meghatározása során számos körülményt mérlegelt a MEKH, mint például az ellátott felhasználók száma, a lejárt hitelességű mérők száma, a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedések. Az eljárás hatására minden engedélyes megkezdte és – különböző mértékben – meg is valósította a lejárt hitelességű fogyasztásmérőik gyorsított cseréjét.

 

A mérésügyről szóló törvény szerint a fogyasztóval való elszámolás alapjául szolgáló mérést hiteles mérőeszközzel kell végezni. A fogyasztásmérő hitelesíttetéséről meghatározott időközönként a mérőeszköz tulajdonosának kell gondoskodnia. Ebből következően a hiteles fogyasztásmérés biztosítása alapesetben az elosztói engedélyes feladata.

 

Mintegy 5,5 millió felhasználó rendelkezik villamos fogyasztásmérő berendezéssel, illetve közel 3,5 millió felhasználó gázmérővel. A náluk felszerelt fogyasztásmérő hitelessége a pontos mérés és elszámolás elengedhetetlen feltétele. Ahhoz, hogy a hiteles mérés legalapvetőbb feltétele – azaz a hiteles fogyasztásmérő felszerelése – megvalósulhasson, 10 évenként egyszer a fogyasztók aktív közreműködése is szükséges, amikor is lehetővé kell tenniük az elosztók munkatársai számára a mérőhöz való hozzáférést.

 

Forrás: http://mekh.hu/harom-tarsasagot-birsagolt-meg-a-mekh-a-lejart-hitelessegu-fogyasztasmerok-miatt

 

 

A banki átutalásokat a GIRO Zrt. immár napi 10-szer dolgozza fel, egyúttal meghosszabbításra került az üzemidő is. Ennek köszönhetően a fogyasztók szélesebb időintervallumban tudják teljesíteni banki átutalásaikat – olvasható a Magyar Nemzeti Bank internetes honlapján.

A korábban bejelentett menetrendnek megfelelően, 2015. szeptember 7-én zökkenőmentesen 5-ről 10-re emelkedett a napközbeni fizetéseket feldolgozó rendszer elszámolási ciklusainak száma, amelynek következtében az átutalások még gyorsabban jutnak el a címzettekhez. A GIRO Zrt. által működtetett Bankközi Klíring Rendszer megnövelt számú elszámolási ciklusai biztosítják, hogy a napközben benyújtott átutalások már átlagosan bő 1 óra elteltével jóváírásra kerülhessenek a címzettek fizetési számláin.

Módosult továbbá a rendszer üzemideje, aminek következtében reggel az eddiginél egy órával korábban, jellemzően már 8 órára elérhető a címzettek számláin az előző nap késő délután és este, valamint hétvégén indított átutalások összege. Délután pedig fél órával hosszabb ideig, 17 óráig fogadja be a Bankközi Klíring Rendszer az átutalási megbízásokat, lehetőséget teremtve arra, hogy a bankok is meghosszabbítsák az ügyfelek számára a megbízások beadási határidejét.

A GIRO Zrt. 2014 júliusától áll a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában. A tulajdonszerzéssel az MNB elkötelezettségét fejezte ki a hazai pénzforgalom hatékonyságának fejlesztése mellett, amelyet a fizetéseket feldolgozó elszámolásforgalmi rendszer fejlesztésén keresztül tulajdonosként sokkal határozottabban tud befolyásolni. Az MNB pénzforgalmi fejlesztési céljaival összhangban került sor tavaly ősszel a GIRO Zrt. stratégiájának megújítására. A megújult stratégiában megfogalmazott célok végrehajtásának egyik lépése a napközbeni elszámolási ciklusok számának jelenlegi emelése és az üzemidő meghosszabbítása. A pénzforgalom gyorsításának rövid távú célja a jelenlegi keretek maximális kihasználásával megvalósult, további fejlődés hosszabb távon az azonnali fizetési rendszer bevezetésével érhető el. Az azonnali fizetési rendszer koncepciójának kidolgozását az MNB a GIRO Zrt.-vel szorosan együttműködve megkezdte.

 

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2015-evi-sajtokozlemenyek/magasabb-sebessegfokozatra-kapcsolt-a-giro-zrt-tovabb-gyorsult-a-belfoldi-atutalasok-lebonyolitasa

 

Valamely élelmiszer címkézése nem szabad, hogy a fogyasztót megtévessze azáltal, hogy olyan összetevő jelenlétét sugallja, amely valójában nincs jelen a termékben – állapította meg az Európai Bíróság egyik nemrég meghozott ítéletében. „Az összetevők listája, még ha az pontos és teljes is, ugyanis alkalmatlan lehet a fogyasztóban egy ilyen címkézés nyomán kialakult helytelen vagy bizonytalan benyomás megfelelő korrigálására.”

A Teekanne német társaság a „Felix málna-vanília kaland” megjelölés alatt gyümölcsteát forgalmaz. A csomagoláson különösen málnaszemek és vaníliavirágok ábrázolása, valamint a „gyümölcstea természetes aromákkal”, a „gyümölcstea természetes aromákkal – málna-vanília ízesítés” és a „kizárólag természetes összetevőket tartalmaz” szöveg szerepel. A gyümölcstea valójában nem tartalmaz vaníliából vagy málnából származó természetes összetevőket vagy azokból nyert aromát. Az összetevőknek a csomagolás valamely oldalán feltüntetett listája a következő: „Hibiszkusz, alma, édes szederlevél, narancshéj, csipkebogyó, vanília ízű természetes aroma, citromhéj, málna ízű természetes aroma, szeder, eper, áfonya, feketebodza”.

 

Egy német fogyasztóvédelmi egyesület kifogásolja, hogy a Teekanne a csomagoláson feltüntetett elemek útján megtéveszti a fogyasztót a tea összetétele tekintetében. Ezen elemek alapján ugyanis a fogyasztó azt várhatja, hogy a tea alkotóelemként vaníliát és málnát, de legalábbis természetes vanília- és málnaaromát tartalmaz. Az egyesület ezért a tea reklámozásának abbahagyására szólítja fel a Teekannét. A végső fokon eljáró Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság) arra vár választ a Bíróságtól, hogy valamely élelmiszer címkézése alkalmas-e a fogyasztó megtévesztésére azáltal, hogy olyan összetevő jelenlétét sugallja, amely valójában nincs jelen a termékben, és ez a fogyasztó számára kizárólag az összetevők listájának elolvasásából derül ki.

 

 

A nemrég hozott ítéletében a Bíróság emlékeztet az uniós jog azon előírására,1 amely szerint a vásárlót helyes, semleges és objektív információval kell ellátni, amely nem félrevezető, továbbá valamely élelmiszer címkézése nem lehet megtévesztő jellegű. Bár a fogyasztó feltehetően elolvassa az összetevők listáját valamely termék megvásárlása előtt, a Bíróság nem zárja ki, hogy a termék címkézése alkalmas lehet a vásárló megtévesztésére, amennyiben a csomagoláson szereplő bizonyos elemek hamisak, helytelenek, kétértelműek, ellentmondásosak vagy érthetetlenek.

 

A Bíróság pontosítja, hogy ilyen esetben előfordulhat, hogy az összetevők listája, még ha az pontos és teljes is, nem alkalmas a fogyasztóban az ezen élelmiszer címkézése nyomán kialakult helytelen vagy bizonytalan benyomás megfelelő korrigálására. Ezért ha valamely élelmiszer címkézése olyan összetevő jelenlétének benyomását kelti, amely valójában nincs jelen (és ez kizárólag az összetevők listájából derül ki), akkor egy ilyen címkézés alkalmas a vásárlónak a szóban forgó élelmiszer jellemzőivel kapcsolatos megtévesztésére.

 

A nemzeti bíróságnak így a tea címkézésén feltüntetett különböző elemek vizsgálata útján ellenőriznie kell, hogy a szokásosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára azok megtévesztőek lehetnek-e a málna és vaníliavirág összetevőként vagy az azokból nyert aromák formájában való jelenlétét illetően. E vizsgálat során a nemzeti bíróságnak figyelembe kell vennie különösen az alkalmazott kifejezéseket és ábrázolásokat, valamint a gyümölcstea csomagolásán szereplő különböző elemek elhelyezését, méretét, színét, betűtípusát, nyelvét, szerkesztését és a használt írásjeleket.

Forrás: http://curia.europa.eu/jcms/wp-content/uploads/docs/application/pdf/2015-06/cp150064hu.pdf

 

A román Astra Biztosító magyarországi fióktelepe köteles itthon helytállni a díjfizető ügyfelek által okozott károkért mindaddig, amíg Romániában el nem rendelik a biztosító felszámolását. A már bekövetkezett károkat érdemes mihamarabb jelezni a fióktelepnél, az MNB ugyanakkor elvárja, hogy utóbbi új ügyfélszerződéseket már ne kössön.

A romániai Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare Astra S.A. Biztosító – illetve annak magyarországi fióktelepe (Astra Fióktelep) – a tevékenységi engedélyének visszavonásáról rendelkező román pénzügyi felügyeleti döntés után (Sajtóközlemény: Kettős garanciavédelem a romániai Astra Biztosító fióktelep ügyfeleinek) is változatlanul köteles teljesíteni a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségeit és rendezni a díjfizető ügyfelek, illetve a vétlen károsultak kárait mindaddig, amíg a román bíróság el nem rendeli a biztosító felszámolását.

 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mai, az Astra Fióktelep vezetőivel történt egyeztetése nyomán

is megerősíthető: a hazai fióktelep valamennyi kommunikációs csatornáján – online (www.astrabiztosito.hu), e-mailben vagy telefonon – a megszokott módon fogadja a kárbejelentéseket és kezeli az ügyfelek ügyeit.

 

A díjfizető ügyfelekkel szembeni károk rendezésére a biztosítónak a felszámolás elrendeléséig, illetve a román törvények előírása szerint ezt követően egy átmeneti időszakig (az ügyfélszerződések fennmaradásának időpontjáig) van kötelezettsége. Az e célra létrehozott romániai és magyar garanciaalapok csak ezt követően veszik át a kártalanítási feladatokat.

 

Javasolt, hogy kárigényüket mielőbb jelentsék be az Astra Fióktelephez a biztosító kárt szenvedett ügyfelei, illetve – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) esetében – a károkozó biztosítottak mellett a vétlen károsultak is. Az MNB elvárja az Astra Fióktelepétől és a közvetítőktől, hogy ne kössenek és közvetítsenek újabb biztosítási ügyfélszerződéseket.

 

Célszerű, hogy az ügyfelek Astra-biztosításaikat évfordulóra felmondva más biztosítónál kössék újra, illetve maguk se kezdeményezzék új biztosítások megkötését itt. Amennyiben az Astra Fóktelep ebben együttműködik, lehetőség van a még nem lejárt évfordulójú – például kgfb – biztosítási szerződéseknek a két fél közös megegyezésével történő akár azonnali megszüntetésére is (kgfb esetében ezt szükséges összehagolni más biztosítónál ugyanezen időpontú szerződéskötéssel, különben a kieső időszakra az ügyfélnek magas fedezetlenségi díjat kell fizetnie).

 

Az MNB a román felügyelettel és valamennyi féllel történő egyeztetésen képviseli a magyar fogyasztók érdekeit. Az ügyfelek tájékoztatása érdekében a jegybank rövidesen a legfontosabb kérdéseket és válaszokat összefoglaló fogyasztóvédelmi tájékoztatót jelentet meg honlapján a témában.

 

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2015-evi-sajtokozlemenyek/a-romaniai-astra-biztosito-hazai-fioktelepe-valtozatlanul-fizeti-a-karokat

Sok száz millió fontjába kerülhet a legnagyobb európai diszkont légitársaságnak egy bírósági ítélet, amely szerint a Ryanairt két év helyett hat évig terheli kártérítési felelősség járatainak késéséért. Egy manchesteri bíróság pénteken úgy döntött, hogy az utasoknak hat év áll rendelkezésükre, hogy bejelentsék kártérítési igényüket, nem pedig két év, ahogy az ír társaság apró betűs utazási feltételeiben áll. 

 A bíróság előtt a Ryanair azzal érvelt, hogy az utazási feltételek elfogadásával az utasok a két év igénybejelentési határidőt is elfogadták.
A bíróság szerint azonban az uniós szabályok minden esetben elsőbbséget élveznek. Az uniós előírás pedig úgy szól, hogy az utas hat évig jelentkezhet kártérítési igénnyel, és három órát meghaladó késés esetén 600 eurót követelhet, hacsak nem "rendkívüli körülmények" okozták a késést. A légitársaságnak saját számításai szerint 610 millió font többletkiadást jelenthet, ha elutasítják a fellebbezését. A manchesteri bíróságon hat utas panaszát tárgyalták, akiknek a spanyolországi Reusból Londonba tartó járata 2008 márciusában 9 óra 50 percet késett. A keresetet 2014 januárjában nyújtották be.

Forrás: mti

A Magyar Nemzeti Bank nemrég közzétett határozatában összesen 5,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta a MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt.-t az ügyfelek tájékoztatásával összefüggő és egyéb jogsértések miatt. A jegybank kedden közzétett határozatában további 10 millió forint felügyeleti bírság megfizetésére is kötelezte az intézményt belső ellenőrzésének és nyilvántartási rendszereinek nem megfelelő működése, illetve az ügylet- és ügyfélminősítés, valamint a hitelezési tevékenység területét érintő egyes hiányosságok miatt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi célvizsgálat keretében ellenőrizte a MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt. (MagNet Bank) ügyfél tájékoztatási és panaszkezelési tevékenységének jogszabályi megfelelését. Az MNB fogyasztóvédelmi eljárása nyomán megállapította többek között, hogy a MagNet Bank a Központi Hitelinformációs Rendszerrel (KHR) összefüggő – határidőkre és tájékoztatásra vonatkozó – kötelezettségei kapcsán, a hitelszerződést megelőző tájékoztatása során, az előtörlesztési díj felszámításakor, a törlesztési táblázat megküldésekor, valamint az időszakos ügyfél tájékoztatási és panaszkezelési tevékenysége során nem minden esetben járt el a jogszabályi előírásoknak megfelelően.

 

Az MNB határozatában a jogsértések megszüntetésére hívta fel a Bankot, és 5,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A bírság kiszabása során az MNB enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a MagNet Bank Zrt. már az eljárás alatt számos hiányosságot megszüntetett, a banki rendszereit, nyilvántartásait fejlesztette, illetőleg a jogtalanul felszámított díjakat az érintett fogyasztóknak kamatos kamattal visszafizette.    

 

Az MNB átfogó ellenőrzés keretében prudenciális szempontból is vizsgálta a MagNet Bank tevékenységét a 2011. december 31. és 2014. december 10. közötti időszakra vonatkozóan. Az MNB vizsgálata során feltárta többek között, hogy a MagNet Bank belső ellenőrzési tevékenysége, a lakossági hitelképesség-vizsgálatra, az ügyfél-és ügyletminősítésekre, valamint a számlarendre vonatkozó eljárásai nem minden tekintetben felelnek meg a jogszabályi előírásoknak. Megállapította továbbá, hogy az intézmény hitelezési tevékenysége során nem biztosította a megfelelő informatikai támogatottságot, illetve több feladatát illetően dokumentálási és nyilvántartási kötelezettségét.

 

A jogsértések miatt az MNB 10 millió forint felügyeleti bírságot rótt ki a MagNet Bank-ra, s 2015. július 15-ei, illetve szeptember 30-i határidővel kötelezte a jogsértések megszüntetésére.  A bírságösszegek meghatározásánál a jegybank figyelembe vette a Magnet Bank által elkövetett jogsértések súlyosságát, az okozott kockázatokat és az intézmény MNB-vel való együttműködését is. Súlyosító körülménynek számított a jogsértések ismétlődése, tekintve, hogy számos hiányosság megszüntetésére már az MNB jogelőd hatósága is kötelezte az intézményt.

 

Forrás: http://felugyelet.mnb.hu/hirek_ujdonsagok/sajtokozlemeny_20150807.html

Nyaralás előtt senki nem szeret a félresikerült vakáció gondolatával foglalkozni, de nem árt felkészülni az esetleges vészhelyzetekre. Az Európai Parlament internetes honlapján megjelent hír fontos tudnivalókat tartalmaz, amelyeket nem árt tudniuk a fogyasztóknak.

1. Az EU területén, illetve néhány EU-n kívüli országban, például Svájcban vagy a Dél-afrikai Köztársaságban is használható a 112-es segélyhívó, amelyen keresztül a rendőrség, a tűzoltóság és a mentők is riaszthatók.

 

2. Indulás előtt nem árt beszerezni az európai egészségbiztosítási kártyát sem, amellyel az EU 28 tagállamában, illetve Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban ugyanazokkal a feltételekkel és költségekkel lehet igénybe venni a sürgősségi ellátást, mint az abban az országban biztosítottak. A kártyát mindenkinek otthon, a saját egészségbiztosítójától kell igényelnie.

 

3. A repülő-, hajó-, busz- vagy vonatjárat legalább 1-5 órányi késése, vagy törlése esetén az uniós szabályok értelmében kártérítés jár az utasoknak, a társaságoknak pedig szükség esetén gondoskodniuk kell az utasok élelmezéséről és elszállásolásáról. További információ az utasok jogairól ide kattintva olvasható.

 

4. Ha elveszne az útlevele, a rendőrséggel akadna dolga külföldön, esetleg konzuli segítségre van szüksége az EU-n kívül olyan országban, ahol hazájának nincs nagykövetsége vagy konzulátusa, bármely másik uniós ország nagykövetségéhez fordulhat segítségért.

 

5. 2014. július 1-jétől tovább csökkentek a külföldi telefonálás és adatletöltés költségei, így az otthoniakkal való kapcsolattartás is könnyebb. Június 30-án pedig a Parlament és a tagállamok képviselői arról kötöttek megállapodást, hogy 2017. közepére megszüntetik a roaming díjakat.

 

6. A tarifákról ide kattintva lehet olvasni.

 

Forrás: http://www.europarl.europa.eu/news/hu/news-room/content/20150630STO72149/html/%C3%96t-dolog-amit-nem-%C3%A1rt-%C3%A9szben-tartani-nyaral%C3%A1s-el%C5%91tt