A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének tapasztalatai szerint még mindig nincsenek a fogyasztók kellőképp tisztában azzal, mit tehetnek, ha például nem kaptak meg egy küldeményt vagy milyen egyéb dolgokra szükséges odafigyelni akkor, ha postai szolgáltatást vesznek igénybe. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

Ne csodálkozzanak azon a fogyasztók, ha a nem könyvelten feladott, „egyszerű küldeményért” mindennemű felelősséget elhárít a postai szolgáltató. Ugyanis ilyenkor nagyon nehéz bebizonyítani azt, hogy a szolgáltató vagy az általa megbízott személy, így például a postás szándékos cselekménye eredményeként sérült például meg a küldemény tartalma. Márpedig más esetben nem tartozik a szolgáltató kártérítési kötelezettséggel ilyenkor.

 

Éppen ezért fontos, hogy ha a fogyasztók nagyobb értékű csomagot adnak fel, akkor azt mindig legalább ajánlottan vagy értéknyilvánítás-szolgáltatással tegyék meg. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltató ezekért egyértelműen kártérítési felelősséget köteles vállalni. Ajánlott feladás esetén ez a felelősség a szolgáltatás díjának tizenötszöröséig, értéknyilvánítás-szolgáltatás esetén pedig egészen az előre meghatározott összeg értékéig (azaz a küldemény értékéig) terjed.

 

Kevesen tudják azt is, hogy elsősorban a feladó érvényesítheti a postával szemben az igényét, hiszen a szerződés eleve közötte és a szolgáltató között jön létre. Ha tehát valaki küldeményt vár és az például elveszett vagy megsérült, ekkor nem ő, azaz nem a címzett, hanem a feladó érvényesíthet jogokat emiatt. Ez alól csak az a kivétel, ha a postai küldeményt már a címzett megkapta vagy a kártérítési igény érvényesítésének jogát a feladó írásban a címzettre engedményezte.

 

Fontos tudni, hogy a küldemény megsemmisülése, részleges vagy teljes elveszése, megsérülése esetén a postai szolgáltató felelős a kárért, kivéve, ha az külső elháríthatatlan ok, a postai küldemény belső tulajdonsága vagy a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága miatt következett be, vagy a küldemény sérülését vagy megsemmisülését más postai küldemény okozta.

 

Ilyenkor a postának kell bebizonyítani a csomagolás hiányosságát és azt, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy a szolgáltató szerződésszegő magatartása ellenére a károsulton kívüli harmadik személy postai küldeménye okozta. A feladónak pedig azt kell ilyenkor bebizonyítania, hogy a kár nem a postai küldemény belső tulajdonságának a következménye, és nem a csomagolás hiányossága miatt állt elő.

 

Lényeges: ha a fogyasztók azt látják a kézbesítéskor, hogy a küldemény károsodott, akkor rögtön jelezniük kell ezt a kézbesítési okiraton. Amennyiben ilyen okirat nem készült vagy nem volt a sérülés rögtön felismerhető, akkor a kézbesítéstől számított három munkanapos jogvesztő határidőn belül kell a kézbesítő postai szolgáltatóhoz bejelenteni a kárigényt.

 

Fontos az is, hogy a postai küldemény elveszése vagy megsemmisülése esetén a kártérítési igényt legkésőbb mindenképp meg kell tenni a küldemény feladatásától számított tizenötödik naptól kezdődő hat hónapos jogvesztő határidőn belül.

 

Bárminemű panaszt egyébként a postai szolgáltatással kapcsolatban a feladás napjától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül lehet megtenni, ha pedig a kifogás egy sérelmezett tevékenységgel vagy magatartással függ össze, akkor az erről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a tevékenység vagy a magatartás megvalósítását követő hat hónapon belül.

 

Ezt követően pedig, ha a panasz elutasításra került, akkor az egyedi vita kapcsán békéltető testülethez lehet fordulni, amennyiben pedig a fogyasztó úgy véli, hogy valamilyen előírást megszegett a cég, akkor a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósághoz lehet fordulni.

 

Végül érdemes foglalkozni a küldemény visszaküldésének kérdésével: a postai szolgáltató ezt megteheti, sőt erre köteles is a postatörvény alapján akkor, ha nem fizették meg a postai szolgáltatás díját, vagy más okból nem lehet kézbesíteni a küldeményt. Ha pedig sikertelen volt a visszaküldés, akkor a posta köteles megőrizni a csomagot három hónapig, azt követően azonban akár meg is semmisítheti azt, sőt akár értékesítheti is.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége 2015. december 30-án adta ki sajtóközleményét, amelyben beszámolt Magyarország új Fogyasztóvédelmi Politikájának kihirdetéséről és a jövőben követendő irányokról. Több médiacsatorna is kiemelten foglalkozott e hírrel, így többek között a témában az M1 televízió is interjút készített, amely megtekinthető a következő internetes linken:   

 

http://www.mediaklikk.hu/video/ma-reggel-2016-01-06-i-adas/.

A fogyasztók felkészítése a digitális kor kihívásaira, a fiatalok tudatos fogyasztóvá nevelése, a békéltető testületek és a fogyasztóvédelmi civil szervezetek szerepének megerősítése – mindez szerepel a 2015. december 30-án már életbe lépett új Fogyasztóvédelmi Politikában. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége üdvözli a rögzített célkitűzéseket, ami szerint helyzetbe kell hozni a szakmai alapokon működő, fogyasztókat szolgáló fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületeket.

2015. december 29-én került kihirdetésre a Magyarország V. középtávú fogyasztóvédelmi politikájának megvalósítására irányuló, 2018-ig szóló feladatterv végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 2011/2015. (XII.29.) Kormányhatározat (Fogyasztóvédelmi Politika).

 

A Politikában hangsúlyos szerepet kapnak a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek, mind a békéltető testületek is, egyúttal megtalálható benne a fogyasztókat jobban védő szabályok megalkotásának kívánalma.

 

A civil fogyasztóvédelmi szervezetek ereje többek között a fogyasztók tájékoztatásában rejlik, amelyet a dokumentum nagyon helyesen rögzít és meghatározásra került benne többek között a civil pályázati rendszer átdolgozása. Ennek köszönhetően a szakmaiság elve kerül előtérbe és a pályázati támogatásoknak a tényleges tevékenységet végző, folyamatosan működő fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületekhez kell eljutniuk. Azokhoz az egyesületekhez, amelyek a Fogyasztóvédelmi Politika értelmében többek között információs médiakampányokkal, online fogyasztóvédelmi magazinokkal és az általános-, közép- és felsőoktatási intézményekkel való együttműködés útján javítják a fogyasztói tudatosságot.

 

A Szövetség tapasztalatai szerint valóban szükség is van a fiatal fogyasztók helyzetének megerősítésére és bővíteni kell ismereteiket – ez szintén szerepel a lefektetett célok között, kiemelt szerepet kap a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatása.

 

A békéltető testületek a civil fogyasztóvédelmi szervezetek mellett szintén jelentős szerepet töltenek be a fogyasztóvédelemben. A fogyasztók segítségükkel, ingyen, gyorsan, egyszerű eljárásban rendezhetik a vállalkozásokkal fennálló vitájukat. Ennek is megfelelően a Politika kiemelten foglalkozik a testületekkel és előtérbe helyezi a fogyasztók és cégek közötti vitákat eldöntő testületi tagok továbbképzését, a szakmaiság további erősítését.

 

Ugyanakkor ahhoz, hogy a fogyasztók kihasználják a kedvező lehetőséget és a testületek eljárását, ismerniük is kell ezt. Épp ezért az új és hagyományos kommunikációs csatornákon lefolytatott és további, célzott kampányok fogják tájékoztatni a fogyasztókat és vállalkozásokat.

 

Megjelenik egyúttal a Fogyasztóvédelmi Politikában a kiszolgáltatott fogyasztók védelme is, akik koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt vannak hátrányosabb helyzetben az átlagfogyasztóknál.

 

Szükséges ugyanakkor eljutni azokhoz a fogyasztókhoz is, akik esetleg más okok folytán nincsenek abban a helyzetben, hogy tudatos döntéseket hozzanak meg vásárlásaik során. Így a jövőben el kell érni például az elszigetelt, kisebb településeken élőket is, amiben újra nagy feladat és felelősség hárul a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületekre: ehhez meg kell erősíteni e szervezeteket.  

 

Végül, de nem utolsósorban a hatósági ellenőrzések fontossága és a termékbiztonság erősítése mellett kiemelten foglalkozik a Politika a vállalkozásokkal, amelyek nélkül nem létezik hatékony fogyasztóvédelem. Meghatározásra került ezért a vállalkozások tájékoztatása, fogyasztói ismereteik bővítése és a jogkövető magatartás elősegítése alternatív ösztönző eszközök útján. A pozitív lista, fogyasztóbarát tanúsítási rendszer továbbfejlesztése jobban előmozdítja a fogyasztóbarát kereskedelmi gyakorlatokat és a preventív szemlélet hosszabb távon eredményesebb a súlyos hatósági bírságoknál.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége támogatja az új Fogyasztóvédelmi Politikában meghatározásra került célkitűzéseket. Ugyanakkor az új feladatok hatékony ellátása érdekében szükség van a megfelelő anyagi források rendelkezésre bocsátására és ennek a költségvetési törvényben való megjelenítésére. 

 

Márkanév, gyártó, cikkszám, és próba gomb. Ezeket érdemes megnézni szén-monoxid érzékelő vásárlásakor. Ilyen készüléket csak szaküzletben vásároljunk, és előtte érdemes tájékozódni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság honlapján található pozitív és negatív listáról!

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság munkatársai 2014. év végén, 2015. év elején és őszén kiemelt ellenőrzéseket folytatott a szén-monoxid-érzékelők kereskedelmi forgalmában. Így az idei fűtési szezon kezdete előtt ismét elvégezték a forgalomban lévő szén-monoxid érzékelő készülékek vizsgálatát. 2015 október – novemberében 12 féle termék mintavételezése történt meg, amelyből hetet eddig még nem vizsgáltak, öt típus pedig a korábbi ellenőrzés során megfelelőnek bizonyult. A laboratóriumi vizsgálatok alapján megállapították, hogy 9 féle termék megfelelt a vonatkozó szabvány előírásainak, míg 3 féle készülék nem teljesítette a követelményeket.

A hatóság ismételt termékvizsgálatot is lefolytatott, hiszen a tavaszi időszakban már ellenőrzött termékeket újra vizsgálat alá vonta. A korábban ellenőrzött és akkor megfelelőnek minősített 5 féle érzékelő közül 4 féle most is megfelelt a laborvizsgálati eredmények alapján, míg 1 fajta nem volt megfelelő. Ezt a terméktípust így a hatóság pozitív listájáról eltávolították. Az NFH tehát a mostani vizsgálatkor azt is ellenőrizte, hogy a gyártók folyamatosan gondoskodnak-e a termékük biztonságosságáról.

A hatósági vizsgálat során megfelelőnek minősített pozitív listán jelenleg összesen 16 féle termék található, míg a termékbiztonsági szempontból nem megfelelt negatív listán összesen 34 fajta készülék szerepel. Ezek a listák az alábbi linkeken érhetők el.

http://www.nfh.hu/sites/default/files/szenmonoxid_pozitiv_2015.pdf

 

 

http://www.nfh.hu/sites/default/files/szenmonoxid_negativ_2015.pdf

 

forrás:nfh.hu

Ebben a korosztályban azok aránya, akik alkalmazzák az információs technológiát, legyen az akár játék, akár valamilyen applikáció nagyon magas. Szinte 4-ből 3 fiatal rendelkezik saját mobiltelefonnal, míg ez az arány eléri a 91 %-ot a 14-15 éves korosztályban egy európai uniós felmérés alapján.

A felmérés becslései szerint a 11-12 éves kor az, amikor a gyerekek megkapják az első vezeték nélküli telefonjaikat. A 12 évesek több mint fele rendelkezik már okostelefonnal és a 11 évesek több mint egyharmada is ilyen telefonnal a zsebében jár iskolába. Azonban ezek a gyerekek még nagyon fiatalok ahhoz, hogy tisztában legyenek az okostelefonok biztonságos használatával, hiszen azonnal felcsatlakozhatnak az internetre, a közösségi hálókra, letölthetnek bármilyen applikációt.

Ezért nagy a szülők felelőssége, hiszen ha a fiatalnak van mobiltelefonja, akkor tisztában kell lennie a jogaival, illetve meg kell tanítani a gyerekeket a készülékek felelős, tudatos használatára. De ami még ennél is fontosabb meg kell óvni őket a nem kívánt tartalmak letöltésétől.

Tehát függetlenül attól, hogy egyetértünk-e azzal, hogy már ilyen fiatal korban mobiltelefonnal rendelkezzenek-e a gyerekek, tudomásul kell venni ezt a tendenciát, és a távközlés területén is a megelőzésre kell fordítani a figyelmet. Meg kell tanítani a gyerekeket a mobilok helyes alkalmazására, fel kell hívni a veszélyekre a figyelmet. Mindenképpen tudatosítani kell bennünk, hogy léteznek emelt díjas szolgáltatások (játékok, zene, applikációk…), melyek letöltésével igen magas számlát kaphatnak hó végén.

Azonban a szülők is tehetnek a megelőzés érdekében, hiszen léteznek kifejezetten gyerekbarát előfizetések, amik bizonyos összeghatárban korlátozzák az ilyen tartalmak letölthetőségét, és az összeg kimerítése után már nem vehetők igénybe, így nem generálnak hatalmas számlákat a szülők számára.

Előfordul, hogy már csak a karácsonyi ajándék kipróbálásakor derül ki a kapott árucikk hibája, így például az nem működik vagy be sem kapcsol. Esetleg nem sokkal később megy tönkre. Ilyenkor különleges jogok illetik meg a fogyasztót, aki kérheti például a termék kijavítását-kicserélését is. Ha viszont az ajándék hibája mindössze annyi, hogy „nem tetszik”, akkor csak a kereskedő jóindulatán múlik, kicseréli-e azt vagy épp visszaadja-e annak vételárát.

Miért is van ez így?

Tudnunk kell, hogy ha egy ajándékba kapott termékkel csak annyi a gond, hogy az nem tetszik a megajándékozottnak – de lehet használni, illetve működik -, akkor az jogi értelemben véve nem minősül hibásnak. Az úgynevezett szavatossági-jótállási jogok (a kijavítás, kicserélés, árleszállítás, vételár visszatérítése, vagy a mással való kijavíttatás költségének megtérítése) ugyanis csak hibás termékek esetén érvényesíthetőek. Tény: az Ünnepek során gyakran vállalják azt is bizonyos cégek, hogy a megajándékozottnak nem tetsző, de egyébként kifogástalan terméket cserélik vagy épp annak árát visszaadják, ugyanakkor ez nem kötelezettségük. Ezért erről érdemes mindig külön érdeklődni, és mielőbb utánajárni, legfőképp, mert ilyen esetben ennek határidejét és feltételeit már a vállalkozás szabja meg.

 

 

Ha pedig tényleg hibás a termék….

 

Amennyiben a termék valóban hibás, akkor kérhetjük, hogy azt javítsák ki, vagy cseréljék ki. Ha ezt nem vállalják, vagy nem tudják megtenni, akkor kérhetünk árleszállítást, visszakérhetjük a teljes vételárat is, vagy pedig megjavíttathatjuk a terméket valaki mással, és ennek a díját kifizettethetjük a vállalkozással.

 

Két dologra is figyelnünk kell, mikor visszaviszünk valamit egy kereskedőhöz.

 

1. Az egyik az, hogy a vásárlást igazoló nyugta rendelkezésünkre kell, hogy álljon, mert csak ezzel tudjuk érvényesíteni szavatossági vagy jótállási igényünket. A nyugtákat ezért mindig őrizzük meg!

 

2. A másik a határidők kérdése.

 

Minden egyes új termék esetében (függetlenül attól, hogy mi az, könyv, ruha, vagy például elektronikai eszköz) a vásárlástól számítva két éven belül érvényesíthetjük a kereskedővel szemben jogainkat, ha az árucikk meghibásodott. Ebből a két évből azonban az első hat hónapban vagyunk csak igazán védettek: ha fél éven belül megy tönkre a termék, akkor ugyanis a vállalkozásnak kell bizonyítani azt, hogy ő még hibátlan árucikket adott el. Azaz csak akkor nem köteles teljesíteni igényünket, ha kimenti magát például egy független szakvéleménnyel, ami igazolja, hogy a hiba oka (például: nem rendeltetésszerű használat miatt) a vásárlást követően keletkezett. Azonban a vásárlástól számított hat hónap elteltét követően (tehát a két évből még hátralévő másfél éven belül) jelentkező hiba esetén már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék eleve rossz volt akkor is, amikor azt megvette.

 

 

Kötelező jótállás – mit is jelent?

 

Bizonyos tartós fogyasztási cikkek esetében (mint amilyenek például az elektronikai szórakoztató termékek, a számítástechnikai termékek, a távközlési eszközök, az elektromos robotgépek, háztartási eszközök, szerszámgépek, lámpák, órák, hangszerek, és a szőrméből készült ruhaneműk) a kereskedőket az előzőeknél szigorúbb előírások terhelik. Ekkor ugyanis a vásárlástól számítva nem hat hónapig, hanem legalább egy teljes évig a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a termékben jelentkező hiba oka a vásárlást követően keletkezett. Ezt hívjuk „jótállásnak”, amelynek vállalására tartós fogyasztási cikkeknél jogszabály kötelezi a vállalkozást. Ezeknél a termékeknél is fontos azonban, hogy csak akkor vonatkozik rájuk ez, ha eladási áruk a 10.000,- Ft-ot, vagy például szőrméknél az 50.000,- Ft-ot meghaladta.

 

 

Mit tegyenek a fogyasztók, ha gond adódik a termékkel?

 

Ha a fogyasztó jelzi (amit haladéktalanul, de legkésőbb a hiba észlelésétől számított két hónapon belül meg kell tennie) a vállalkozásnál, hogy a termék elromlott-tönkrement és ott azonnal nem oldódik meg a probléma, akkor a cégnek jegyzőkönyvet kell felvennie a minőségi kifogásról. Ebben fel kell tüntetnie a fogyasztó nevét és címét, a vásárlás és a hiba bejelentésének időpontját, a termék megnevezését és vételárát, a hiba leírását, a fogyasztó által megjelölt igényt, és a panasz orvoslásának módját. Nem árt tudni azt, hogy a felvett jegyzőkönyvből egy példány a fogyasztót illeti meg. Gyakori az is, hogy a vállalkozások vizsgálatra küldik el a terméket annak eldöntése érdekében, hogy a hiba oka a vásárlás előtt vagy utána következett be. Erre rendszerint akkor kerül sor, ha a termék hat hónapon belül ment tönkre (kötelező jótállás alá eső árucikk esetében egy éven belül), a cégek így teljesítik – vagy próbálják meg teljesíteni – azt a bizonyítási kötelezettségüket, amelyről már szó esett korábban.

 

 

72 órás szabály, 3 napos visszavétel, 3 munkanapos csere – mi az igazság?

 

A fogyasztók körében máig él az a tévhit egy régebbi előírás miatt, hogy három napon (vagy hetvenkét órán) belül mindig vissza lehet vinni a terméket, még akkor is, ha az nem hibás. Ez a szabály viszont nem érvényes már. Ugyanakkor jó tudni, hogy létezik az említett, tartós fogyasztási cikkek esetében a három munkanapos cserére vonatkozó rendelkezés. Ez azt jelenti, hogy ha a fogyasztó tartós fogyasztási cikket vásárol, és az három munkanapon belül meghibásodik, úgy a kereskedő köteles rögtön kicserélni (kijavítás helyett) az adott terméket. Ez esetben pedig még arra sem hivatkozhat, hogy számára a kicserélés aránytalan többletköltséggel járna.

 

 

Hova lehet fordulni, ha a kereskedő elutasítja a vásárlót?

 

Ha esetleg a kereskedő szóba sem áll a fogyasztóval vagy az igényét elutasítja, akkor még nem kell rögtön bíróságra menni azért, hogy megoldódjon a vita. A békéltető testületi eljárás ugyanis gyors és ingyenes lehetőséget kínál arra, hogy a felek megegyezzenek, de ennek hiányában is érdemi döntéssel zárul az ügy.

A Magyar Nemzeti Bank 2015. december 14-től folyamatosan bocsátja forgalomba a fejlesztett 20.000 forintos bankjegyeket. A régi 20.000 forintosok bevonására várhatóan 2016. év végén kerül sor, ezt követően már nem lehet majd fizetni a készpénzforgalomban ezekkel a bankjegyekkel. A bevonás pontos dátumát (hónap/nap) a jegybank a későbbiekben határozza meg.

Ezt követően a hitelintézetek pénztárai és a postahivatalok a régi bankjegyeket a későbbiekben meghatározott bevonás határnapjától számított 3 évig díjmentesen átváltják törvényes fizetőeszközre.

A hitelintézetek és posta által biztosított 3 év letelte után sem szűnik meg a régi 20.000 forintosok becserélésének lehetősége, ugyanis az MNB e bankjegyeket a bevonási időpontot követően még 20 évig díjmentesen beváltja. A bevonástól számított 3 év letelte után a hitelintézetek és a posta díjat számíthatnak fel, melynek mértékét és feltételeit az üzleti feltételeikben teszik közzé.

 

Milyen új biztonsági elemek vannak a fejlesztett 20.000 forintos bankjegyen?

–          A nyomtatott portré tükörképét ábrázoló, eddig is alkalmazott vízjelkép az új bankjegyeken kiegészült a portrévízjel mellett függőlegesen elhelyezkedő 20000 értékjelzéssel. Ez a – sok külföldi bankjegyen már elterjedten alkalmazott – kombináció egyrészt nehezíti a hamisítást, másrészt az „utca embere” és a pénztárosok által is egyszerűen ellenőrizhető.

–          Ugyancsak a jelenleginél markánsabban címletspecifikus az előoldalon található hologram is, amely egyben összetettebb védelmet is kínál. Formája eltér a jelenlegi sorozat címletein alkalmazottól, másrészt hatékonyan segíti a pénztárosok munkáját azzal, hogy egyes elemei UV fényben fluoreszkálnak.

–          A bankjegy papírjában lévő, átnézetben (fény felé tartva) ellenőrizhető biztonsági szál is csak ezt a címletet azonosítja.

–          A biztonsági szál felületén az MNB betűk mellett a számmal írt 20 000 értékjelzés is olvasható.

–          A megújult húszezer forintos bankjegy számmal és betűvel írt értékjelzései a jelenleginél jobban tapinthatók, másrészt kifejezetten a tapintással történő azonosítást megkönnyítő elemek is helyet kaptak az új bankjegyen.

–          A jelenlegi húszezer forintossal összehasonlítva, a hátoldalról a gyakrabban ellenőrzött előoldal közepére került a színváltó festékkel nyomtatott motívum, amely színét mozgatás hatására aranyról zöldre változtatja.

–          Új biztonsági elem a bankjegy hátoldalán, a vízjel bal oldalán mozgatás hatására előtűnő aranyszínű ún. irizáló sáv, amelyben a 20 000 értékjelzés és az MNB felirat látható.

–          Ugyancsak a hátoldalon, a látkép ábrázolásától jobbra, egy díszítő motívum, az ún. rejtett – kép látható, amelynek felületén a bankjegyet közel szemmagasságban tartva, síkban elforgatva egy H betű jelenik meg.

2015. december 11-én kihirdetésre került az a régóta várt jogszabály, amely szigorítja a termékbemutatókra vonatkozó fogyasztóvédelmi előírásokat. E szerint már 2015. december 12-től tilos a termékbemutatón kölcsönszerződést aláíratni a fogyasztóval, valamint a rendezvény hirdetése során ajándékjuttatásra, árengedményre, egyéb kedvezményre vagy ajándéksorsolásra hivatkozni.

Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során a fogyasztók védelme érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXCV. törvény 2015. december 11-én került kihirdetésre pénteki napon a Magyar Közlönyben és több pontban is módosítja a termékbemutatókat szervező vállalkozások működésére vonatkozó előírásokat.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége az alábbiakban összefoglalja a legfontosabb változásokat.

 

1. Kötelező ügyfélszolgálatot fenntartaniuk a termékbemutatós cégeknek – a 2015. január 25-től érvényes rendelkezések  

2015. január 25-től az új rendelkezések szerint az árubemutatóval egybekötött termékértesítést végző kereskedő a fogyasztók bejelentéseinek intézésére, panaszainak kivizsgálására és orvoslására, valamint a fogyasztók tájékoztatása céljából köteles ügyfélszolgálat működtetéséről gondoskodni személyes, valamint írásban, telefonon és elektronikus úton történő ügyintézési lehetőséggel.

E kötelezettség kiterjed:

– a vállalkozás székhelyére vagy telephelyére, valamint fióktelepére,

– az árubemutató helye szerinti megyeszékhelyre,

– a szervezett utazáshoz történő csatlakozásra a fogyasztók számára biztosított valamennyi indulási hely szerinti megyeszékhelyre,

– az árubemutató konkrét helyére, az árubemutató és termékértékesítés időtartamára.

Az ügyfélszolgálati irodákat a hét minden munkanapján legalább napi 6 órás és heti legalább 36 órás nyitva tartással kell üzemeltetni, és ezeknek a hét legalább egy munkanapján este 20 óráig nyitva szükséges tartaniuk. Meghatározásra került emellett az is, hogy a fogyasztók számára lehetővé kell tenni, miszerint a személyes ügyintézés időpontját előzetesen lefoglalhassák, akár elektronikus úton, akár telefonon keresztül.

Végül, de nem utolsósorban a termékbemutatókat szervező vállalkozás köteles visszaszállítani a fogyasztókat arra a pontra ahonnan indultak, méghozzá ugyanolyan feltételekkel, ahogyan az eredeti utaztatás a célállomásra történt.

 

2. Tilos kölcsönszerződést aláírni termékbemutatón 2015. december 12-től

Az alcímben jelzett dátumot követően tilos a termékbemutatók során pénzügyi szolgáltatást nyújtani, azonban ez alól kivételként kerültek meghatározásra azon pénzügyi szolgáltatások, amelyeket készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával összefüggésben nyújtanak.

Egyúttal szintén 2015. december 12-től nem lehet a termékbemutató reklámja során ajándék juttatásra, árengedményre, kedvezményre, vagyoni előnyre és ajándéksorsolás reklámjára hivatkozni.

Az Európai Bizottság nemrég elfogadta azt a javaslatcsomag (Digital Contracts Proposal), amelynek célja az online kereskedelem igénybe vételének további ösztönzése, és a fogyasztókat jobban védő szabályok kidolgozása. Ennek népszerűsítése érdekében a Bizottság elkészítette látványos kisfilmjét, amely érzékletesen mutatja be az EU-ban történő online vásárlások egyszerűségét.

A kisfilm megtekinthető a következő internetes linkre kattintva:

https://www.youtube.com/watch?v=egZBxQPct3I&feature=youtu.be&app=desktop

 

Kezdetét vette az adventi időszak, közelednek az ünnepek. A készülődéshez hozzátartozik az ajándékok beszerzése is, ezért fontos a fogyasztóknak tisztában lenni néhány alapvető információval, – jogokkal és kötelezettségekkel -, melyek birtokában megkönnyíthetik dolgukat a karácsonyi vásárlásoknál, ezzel elkerülve az ünnepek utáni ügyfélszolgálatokon való sorban állást és bosszankodást.

Csokorba gyűjtöttük a legalapvetőbb tudnivalókat.

1. A 0 %-os kamat nem egyenlő az ingyen hitellel! Sok helyen kínálnak akciós áruhiteleket, mellyel még inkább arra serkentik a fogyasztókat, hogy akár erőn felül is vásároljanak. Érdemes azonban a megfelelő információkat beszerezni, mielőtt belevágunk egy hitellel történő vásárlásba.

A jogszabály részletesen felsorolja azokat az adatokat melyről a szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni kell a fogyasztót. Ilyenek például a hitel típusa, teljes összege, futamideje, termék megnevezése, kamata, teljes hiteldíj mutató (THM), a fogyasztó által fizetendő teljes összeg, törlesztő részletek száma, gyakorisága, a hitelhez kapcsolódó valamennyi díj, jutalék, késedelmi kamat, fizetés elmulasztásának következményei, elállási jog, előtörlesztéshez való jog.

 

Mindenképpen előre kell ezekről az adatokról informálódni, és nem csak azt az egy reklámszöveget elolvasni, miszerint az adott hitel kamatmentes, hiszen ettől még terhelhet minket kezelési költség, egyéb díj, melyek már nem teszik annyira vonzóvá az adott hitelkonstrukciót.

Azt is fontos tudnunk, hogy fogyasztói hitel esetén minden esetben élhetünk az előtörlesztés lehetőségével is, ezzel is csökkentve a járulékos fizetési kötelezettségünket, hiszen ilyenkor a hitelező csökkenti a hitel teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a hitelkamattal és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással. Illetve akár meg is gondolhatjuk magunkat és 14 napon belül elállhatunk a hitelszerződéstől nem csak akkor ha még nem folyósították a hitelt, hanem a folyósítást követően is.

 

2. Hibás termékek esetén a fogyasztók úgynevezett szavatossági igényeket érvényesíthetnek a kereskedőkkel szemben, így kérhetik elsősorban a termék kijavítását vagy kicserélését, másodsorban pedig vételár-leszállításra vagy a teljes vételár visszatérítésére illetve a kereskedő költségén történő kijavíttatásra jogosultak. Ezen igények a karácsonyi időszakban leárazott, akciós termékekre is vonatkoznak – ha a vásárláskor a vevő nem tudott a hibáról. Figyeljen tehát erre minden fogyasztó, hiszen nem helyes az a kereskedői magatartás, mely szerint az üzlet arra hivatkozik reklamáció esetén, hogy "akciós árut nem cserélünk".