Azt mondták, hogy beáztatta, ezért kijavítatlanul kapta vissza a fogyasztó azt a nyolcvanezer forintos telefont, ami a kiszállítást követően már be sem kapcsolt. A garanciát pedig megvonták. Holott a készülékre egy éves kötelező jótállás vonatkozott, amit nem lehet csak úgy törölni és „nem rendeltetésszerű használatra” vagy „korrózióra” hivatkozni. A cég pedig nem bizonyította be, hogy a termék az eladáskor még hibátlan volt, ezért ingyen javítás vagy csere járt a fogyasztónak.
Jótállás, garancia – a fogyasztók nincsenek mindig pontosan tisztában e fogalmak jelentésével. Sőt sokszor azt gondolják, hogy a kettő teljesen egy és ugyanazt jelenti, holott ez nem így van. A szóban forgó esetnek, amely egy békéltető testületi ügy volt, épp ez volt a tárgya, nem árt ezért megismerkedni a fogyasztókat pontosan megillető lehetőségekkel. Már csak azért sem, mert a fenti példában a vásárló teljes joggal várta el, hogy az internetről megrendelt drága telefon kifogástalanul működjön. Mégis hidegzuhanyként érte, amikor a kiszállítást követő napon a készülék már be sem kapcsolt. Rögtön visszavitte ezért az üzletbe, ahol azt mondták neki, hogy szervizbe kell küldeni. Később viszont kijavítatlanul kapta vissza a telefont és arról tájékoztatták, hogy a garanciát megvonták. A jegyzőkönyvben az állt, hogy az „ismeretlen eredetű anyag befolyásából származó maradványok, korróziós nyomok” miatt csak akkor javítják, ha azt kifizeti. Az ügy végül szerencsés véget ért, hiszen a szolgáltató a békéltető testület előtt már nem is a javítást, hanem magát az ingyenes kicserélést ajánlotta fel. A fogyasztó épp ezt szerette volna elérni, megegyeztek, ugyanakkor az esetnek több tanulsága is van.
1. Az első és legfontosabb, hogy a jótállás a cég szigorú kötelezettségét jelenti. Ahhoz kapcsolódik, ha egy megvásárolt termék tönkremegy, elromlik, egyszóval hibás. Ekkor, ha van rá jótállás, annak teljes ideje alatt a kereskedőnek kell bebizonyítania, hogy hibátlan volt a megvett árucikk az eladáskor. Ha pedig ezt nem teszi, akkor a fogyasztó részére köteles kijavítani vagy kicserélni a terméket. Sőt, amennyiben ezeket sem vállalja vagy ezekre nem képes, akkor már a pénzt kell visszaadni vagy pedig ha nem olyan súlyos a hiba, akkor a teljes vételár kialkudott részét megtéríteni. Ezek a fogyasztók legfontosabb jogai akkor, ha hibás a termék. Ahhoz azonban, hogy hatékonyan gyakorolják ezeket, tisztázni kell rögtön, hogy nem minden árucikkre vonatkozik jótállás. Van az az eset, amikor erről egy jogszabály rendelkezik, mint amilyen a bemutatott ügy is. Az ott szereplő mobiltelefonra ugyanis kötelező egy éves jótállás volt: ez igaz egyébként minden tartós fogyasztási cikkre, meghatározott vételár felett. Aki ezekre kíváncsi, érdemes megnéznie a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendelet mellékletét, amely ide kattintva érhető el. Ha tehát ilyen termék hibásodik meg a vásárlást követően, akkor nem lehet csak úgy megvonni annak jótállását, hanem be kell bizonyítani, hogy az árucikk a megvételkor még hibátlan volt.
2. Fontos azonban, hogy a cég saját döntése alapján is vállalhat jótállást az általa forgalmazott termékre, még akkor is, ha erre nem kötelezi semmilyen előírás. Ezt hívjuk a hétköznapokban „garanciának”. Például a mobiltelefonokra a kötelező jótállás csak akkor vonatkozik, ha 10.000 Ft feletti a vételáruk. Ettől függetlenül azonban vállalható az ennél olcsóbb készülékekre is akár egy éves, akár kevesebb vagy pedig hosszabb ideig tartó garancia – csak hogy ekkor ezt már feltételhez lehet kötni. Így meghatározhat a vállalkozás ilyen eseteket akár, hogy az nem vonatkozik esésre, törésre, sőt akár arra sem, hogy ha karcnyomokat lehet a meghibásodott terméken felfedezni. Ekkor pedig már lehetőség van a garancia automatikus megvonására is, ha a korábban rögzített eset/feltétel bekövetkezett.
3. Jól látszik, hogy a kötelező jótállás a fogyasztóknak több lehetőséget biztosít. Ez olyannyira igaz, hogy a példában szereplő esetben a készüléket rögtön kicseréltethette volna a fogyasztó, ha azt kéri. A telefon ugyanis a kiszállítást követő napon már be sem kapcsolt és a vásárló azt nem tudta használni. Épp erre az esetre rögzíti azt a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló Kormányrendelet, hogy ha a mellékletében felsorolt termékek hibája a vásárlástól számított három munkanapon belül kiderül és emiatt nem is lehet használni az árucikket, akkor azt rögtön cserélni kell. Ilyenkor pedig még azt sem mondhatja a cég, hogy inkább javítaná, mert ez lenne számára a kedvezőbb.
4. A fogyasztónak tehát a bemutatott ügyben nem is lett volna érdemes elfogadnia a szervizbe küldést: kérhette volna rögtön, hogy cseréljék ki a telefont egy jól működő, ugyanolyan típusú készülékre. Ha viszont tudatosan jár el, már eleve élt volna azzal, hogy internetes vásárlásnál bizonyos kivételekkel tizennégy napon belül meggondolhatja magát a fogyasztó. E joga alapján ugyanis rögtön követelhette volna vissza a teljes kifizetett összeget és ekkor még csak az sem kell, hogy a termék hibás legyen: nem kell ezt indokolni. Ezzel a lehetőséggel viszont a vásárló nem élt és nem küldte vissza a terméket, ezért is volt később nehezebb dolga.
5. Arról is még szólni kell, hogy ha esetleg egyáltalán nem lett volna jótállás az árucikkre, ugyanúgy kérhette volna a fogyasztó a cégtől a kijavítást, kicserélést, vételár-leszállítást vagy vissza a teljes pénzt. Ezzel a vásárlást követő két évig lehet élni (használt terméknél is pedig legalább egy évig). Ekkor, ha az első hat hónapban ment tönkre a termék, akkor a cégnek kell bebizonyítani, hogy a hiba oka a megvételt követően keletkezett, amennyiben pedig ezt követően, tehát a hátralévő másfél évben romlik el az árucikk, úgy már a fogyasztónak szükséges igazolni, hogy azt eleve hibásan kapta meg.
Amire feltétlenül ügyelniük kell a fogyasztóknak
1. Amennyiben az a probléma a termékkel, hogy nem tetszik, esetleg a mérete nem megfelelő vagy csak egyszerűen meggondolta magát a fogyasztó, akkor a cég már nem köteles visszavenni vagy pedig kicserélni. Ugyanez a helyzet, ha például eleve szépséghibásként árulnak valamit és a fogyasztó ennek tudatában vásárolja azt meg. Később e hiba miatt már nem reklamálhat.
2. Ha azt tapasztalják, hogy a megvett termék hibás (például elromlik, tönkremegy), rögtön vigyék azt vissza ahhoz a céghez, amelytől megvásárolták! Ne feledjék, hogy csak ettől kérhetik a kijavítást, cserét vagy a vételárat vissza, mivel a szerviznél kizárólag javítást lehet igényelni! Akár a kereskedőhöz, akár a szervizhez viszik vissza a tönkrement árut, mindkét esetben szükség van vagy a nyugtára vagy pedig a jótállási jegyre, ha kaptak ilyet!
3. Amennyiben a cég nem akarja teljesíteni a kijavítást, kicserélést rögtön és inkább vizsgálatra küldi a terméket vagy pedig a kérést azonnal elutasítja, akkor erről egy jegyzőkönyvet kell felvenni, aminek egy másolatát a fogyasztónak meg kell kapnia! Ha pedig a javítást-cserét vállalták, akkor szükséges törekedni rá, hogy erre tizenöt napon belül sor is kerüljön!
4. Ha a megvett nagy értékű tartós fogyasztási cikk (például laptop, mobiltelefon) hibásodik meg három munkanapon belül és azt emiatt nem is lehet használni, kijavítás helyett a cég azonnal köteles kicserélni azt a fogyasztónak!
5. Az internetes vásárlás többletjogokat biztosít a fogyasztóknak, mert bizonyos kivételektől (például: élelmiszerek, felbontott CD-k és DVD-k, stb.) eltekintve tizennégy napig vissza lehet kérni a pénzt és ilyenkor még csak az sem kell, hogy az adott termék hibás legyen! Elég, ha nem tetszik, mert például a képen a színe más volt vagy annak mérete nem jó avagy bármilyen más ok is fennállhat. Ilyenkor nem kell tehát megindokolni a fogyasztónak, hogy mi a pontos probléma, hanem elég, ha saját költségén visszaküldi a terméket és írásban, de mindenképp bizonyítható módon jelzi a vállalkozásnak, hogy él az indokolás nélküli elállási jogával az említett határidőn belül.
