Nem követte a címben jelzett jótanácsot az a fogyasztó, aki 15.000 Ft-os szandált vásárolt, azonban annak már egyszeri hordását követően szétszakadt a belső talpánál lévő ragasztás. Még csak azt sem tudta bizonyítani a kapcsolódó békéltető testületi ügyben, hogy egyáltalán kivel kötött szerződést, igényét pedig el kellett utasítani.
Nem követte a címben jelzett jótanácsot az a fogyasztó, aki 15.000 Ft-os szandált vásárolt, azonban annak már egyszeri hordását követően szétszakadt a belső talpánál lévő ragasztás. Még csak azt sem tudta bizonyítani a kapcsolódó békéltető testületi ügyben, hogy egyáltalán kivel kötött szerződést, igényét pedig el kellett utasítani.
A kapott bizonylatot tehát érdemes mindig megőrizni és amikor a hibát bejelentik a vásárlók ahhoz ragaszkodni, hogy az eredeti blokkot adja vissza az eladó, ha azt korábban tőlük elkérte!
Sokan tudják, hogy a nyugták, számlák (bizonylat) kibocsátására adózási okok miatt van szükség, azonban a fogyasztók számára is nagy jelentőséggel bír ez a kis papír akkor, ha később kiderül, hogy hibás terméket vásároltak.
Nem kevesebbet jelent és testesít meg ugyanis a nyugta vagy számla, mint egy szerződést. Egy szerződést, amit a fogyasztó és a vállalkozás kötöttek meg egymással az érintett árucikk megvásárlására és amiből a vásárlónak mindenképp kell kapnia egy példányt. (Az a kereskedő, aki ezt megszegi, büntetésként akár egymillió forintos bírságot is kaphat az adóhatóságtól.)
Megőrizni pedig azért érdemes, mert ha gond adódik a termékkel, így tönkremegy, be sem kapcsol vagy elromlik, akkor a fogyasztónak kell bizonyítania azt, hogy igenis szerződést kötöttek a vállalkozással. A cég ezt viszont már nem vitathatja akkor, ha a vásárló bemutatja a megkapott bizonylatot.
A fent említett esetben épp ez okozta a problémát, mivel a több mint tízezer forintos szandál kétszer is elszakadt. Első alkalommal a fogyasztó még a nyugta birtokában reklamált, azonban amikor a kijavított terméket visszakapta, emlékei szerint a bizonylata a vállalkozásnál maradt, mivel azt elkérték tőle: azonban utóbbiban már nem volt biztos. Ez után a lábbeli másodszor is elszakadt, újra visszament az üzletbe, de a blokk már nem volt nála, ezért igényét elutasították.
Feltétlenül érdemes tehát megőrizni a nyugtát, mivel ennek birtokában lehet reklamálni, ha később probléma lenne a termékkel, mert hibás. Fontos azt is tisztázni, hogy a cég nem követelheti a blokkot vissza, amikor javításra, cserére vagy bevizsgálásra veszi át az árucikket: a kapcsolódó előírás szerint csak a nyugta bemutatását lehet követelni, visszaadását már nem. Célszerű épp ezért ragaszkodni az eredeti bizonylat megtartásához és ahhoz, hogy például fénymásolja le a vállalkozás, ha arra szüksége van az árucikk beazonosításához.
Meddig őrizzük meg a kapott bizonylatot?
Rögtön persze az is felmerül kérdésként, hogy meddig érdemes megtartani a kapott bizonylatokat.
1. Mivel két évig lehet az új árucikkek esetén fellépni a hibás termék miatti fogyasztói igényekkel (kijavítás, kicserélés, vételár-leszállítás vagy a teljes kifizetett összeg visszatérítése), ezért alapesetben eddig javasolt azt gondosan megtartani.
2. Használt termékek esetén legalább egy évig lehet az említett lehetőségekkel élni, second-hand üzletekben, használt árucikkeket forgalmazó boltokban való vásárláskor tehát ezt érdemes figyelembe venni.
3. Aki pedig olyan árucikket vásárolt, amire jótállás (hétköznapi néven: garancia) vonatkozik, érdemes a jótállás teljes időtartama alatt megőrizni a kapott bizonylatot. Erre azért van szükség, mert könnyen előfordulhat, hogy a fogyasztó nem kapott a vásárláskor jótállási jegyet, azt rosszul töltötték ki vagy pedig később egész egyszerűen azt nem találja.
Ilyen esetben ugyanis a fogyasztót nem érheti hátrány és ha be tudja mutatni a vételár megfizetését igazoló bizonylatot, akkor így, jótállási jegy nélkül is érvényesítheti a jótállásból fakadó jogait. Azaz kérheti ingyenesen a jótállás ideje alatt elsősorban a termék kijavítását vagy kicserélését, ha pedig ezt nem tudja a cég megtenni vagy elutasítja, akkor a vételár leszállítását avagy a teljes kifizetett összeg megtérítését. Ezek alól csak akkor mentesül a vállalkozás, ha bebizonyítja, hogy a hiba oka később, az árucikk átadását követően keletkezett.
4. Nem árt azt szintén figyelembe venni, hogy már lehetőség van elektronikus számla kiállítására is. Így például internetes vásárlásnál lehet, hogy a bizonylatot a fogyasztó csupán e-mailben kapja meg. Javasolt ezért ezt lementeni vagy más módon megőrizni és megtartani a kapcsolódó elektronikus üzenetet. A termék hibája esetén ezzel fog tudni reklamálni a fogyasztó akár azt interneten eljuttatva a vállalkozáshoz vagy papíralapon kinyomtatva.
A legfontosabb tudnivalók – mire ügyeljenek a fogyasztók?
1. A kapott bizonylat (nyugta, számla) tulajdonképpen egy szerződés, aminek a bemutatását követelheti a cég, ha a fogyasztó szeretné vele szemben jogait (kijavítás, kicserélés, vételár leszállítás, teljes vételár visszafizetése) érvényesíteni!
2. Új termékek esetén két évig, használtaknál legalább egy évig érdemes a blokkot megőrizni! Ha a megvásárolt termékre pedig jótállás vonatkozik, akkor javasolt azt eltenni ennek teljes időtartamára, mivel jótállási jegy hiányában a jótállási jogokat a bizonylattal is lehet érvényesíteni.
3. A vállalkozás nem követelheti a fogyasztó eredeti bizonylatának visszaadását, hanem csak ennek bemutatását kérheti! Amennyiben a termék beazonosításához a cég elkéri a blokkot, ragaszkodjanak a fogyasztónak ahhoz, hogy azt vissza is kapják!
4. Az elektronikusan megkapott számlát gondosan mentse le a fogyasztó vagy őrizze meg az üzenetei között, mivel ennek birtokában érvényesítheti jogait, ha hibás volt az árucikk! Elektronikus számla esetében ugyanis a cég nem köteles azt papír alapon is a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.
11.00 – 16.00 között!