Minden egyes eljárás kulcsa az, hogy melyik fél mit képes bizonyítani az állításaiból. Mivel a békéltető testületi eljárás egy nagyon egyszerű, és gyors eljárás, a vele szemben támasztott követelmények csak akkor valósulhatnak meg, ha az eljárás egyetlen meghallgatás, és az előzményi iratok alapján lezajlik.

Ahhoz azonban, hogy a fogyasztó kérelme érdemben valóban elbírálható legyen, és a döntés pontos képet adjon a helyzetéről, elengedhetetlen, hogy valamennyi rendelkezésére álló bizonyítékot már a kérelméhez csatoljon. Nem hivatkozhat arra, hogy valamely tényt tudott volna bizonyítani, ha arra a testület felhívja – hiszen már a meghívóval, de azt megelőzően a személyes megbeszélésen és a honlapon is megkapja azt a tájékoztatást, hogy mindent, amit az ügy érdemében fontosnak tart, csatoljon.

 

A békéltető testület eljárása során a szabad bizonyítás elve érvényesül, ami azt jelenti, hogy a felek alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincsenek kötve. Az eljáró tanács szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás kiderítésére alkalmas.

 

A felek nyilatkozatai egyenrangúak, azaz e nyilatkozatok közötti ellentmondás feloldására más bizonyítás is szükséges. Nem elegendő tehát a tényállításra hivatkozni. Fontos tudni azt is, hogy ha az eljárásban valamelyik fél nem nyilatkozik, az eljáró tanács a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, ez azonban nem jelenti azt, hogy például a vállalkozás hallgatását az eljáró tanács elismerésként értékelhetné. A fogyasztó állítását ilyenkor is megfelelően érdemben vizsgálni kell abból a szempontból, hogy azt bizonyítékokkal alá tudta-e támasztani.

 

A fogyasztói jogvitákban viszonylag gyakran merülnek fel úgynevezett vélelmek. Ez azt jelenti, hogy valamit az eljárásban el kell fogadni valósnak, amíg a másik fél annak ellenkezőjét be nem bizonyítja. A gyakori előfordulás oka, hogy éppen a szavatosság és a jótállás témaköre (azaz a klasszikus fogyasztóvédelmi területek) kapcsán merülnek fel.

 

A fogyasztói jogvitákban jogi vélelem hiányában az ügy eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy az eljáró tanács azokat valónak fogadja el. Jogi vélelem esetén pedig a kimentésről annak kell gondoskodnia, akinek a vélelem megdöntéséhez érdeke fűződik.

 

 

Konkrétan a szavatosság és jótállás esetén is a hiba tényét a fogyasztónak kell igazolnia. A szavatosság esetében a vásárlást követő hat hónapon belül bejelentett hiba esetén, illetve jótállás alapján annak időtartama alatt végig a vállalkozáson a sor, hogy igazolja: a terméket tökéletes állapotban adta át, és a hiba oka nem anyaghiba, sem pedig gyártási hiba.

 

Ha tehát a fogyasztó igazolta a hiba fennálltát, ezekben az esetekben a vállalkozáson van a teher, hogy kimentse magát.

 

Szavatosság esetében azonban az első hat hónap leteltét követően már nemcsak a hiba tényét, de azt is a fogyasztónak kell igazolnia, hogy a hiba oka megvolt a termékben már a vásárláskor is, vagyis hogy az anyag- vagy gyártási hibára vezethető vissza.

 

Természetesen bármelyik felet terheli is a bizonyítási teher, ellenbizonyításnak helye van, vagyis a másik fél is megpróbálhatja igazolni a saját igazát függetlenül a másik fél bizonyítékaitól, vagy pedig éppen erre a bizonyítékra vonatkozóan, megjelölheti aggályait. Ilyen aggály tipikusan, amikor műszaki cikkek esetében a forgalmazó saját szervize, vagy cipők esetében olyan szakértő ad ki szakvéleményt, aki rendszeresen dolgozik a vállalkozással, azaz tőle nem független.

 

A leghasznosabb azonban – habár pénzbe kerül – az, ha az ilyen szakvéleményekkel szemben a fogyasztó is szakértőhöz fordul, és már akkor nyújtja be a kérelmét, mikor az elkészült szakvélemény a rendelkezésére áll.

 

Ahhoz, hogy az eljárás a hiánytalan kérelem beérkezését követő 90 napon belül lezárható legyen és hogy megalapozott döntés születhessen, szükséges, hogy valamennyi bizonyíték rendelkezésre álljon.

A fogyasztók és vállalkozások közötti viták gyakran nagyon összetettek, és ezért abban több hatóság és a békéltető testület is érintett lehet. Sok esetben írják le a fogyasztók kérelmükben, hogy a vállalkozástól nem kaptak számlát, vagy a vállalkozás nem válaszolt a panaszkönyvbe írt bejegyzésükre, és kérik az erre vonatkozó jogkövetkezmények alkalmazását is.

A fogyasztók és vállalkozások közötti viták gyakran nagyon összetettek, és ezért abban több hatóság és a békéltető testület is érintett lehet. Sok esetben írják le a fogyasztók kérelmükben, hogy a vállalkozástól nem kaptak számlát, vagy a vállalkozás nem válaszolt a panaszkönyvbe írt bejegyzésükre, és kérik az erre vonatkozó jogkövetkezmények alkalmazását is.

 

A békéltető testület azonban kizárólag a fogyasztó és a vállalkozás közötti egyedi vitát bírálhatja el, ha az a fogyasztói szerződés létrejöttével, teljesítésével kapcsolatos.

 

A vállalkozásoknak, amennyiben a fogyasztó panaszára vagy minőségi kifogásra elutasító választ adnak, kötelező megjelölniük azokat a szerveket, amelyekhez a fogyasztó panaszával fordulhat.

 

Hogy melyik szervhez kell fordulni, azt a jogvita természete dönti el. A békéltető testületek a fogyasztó és a cég közötti egyedi vitában döntenek, arról, hogy az egyedi igény megalapozott-e a vállalkozással szemben. A hatóságok ezzel szemben a vállalkozásnak a fogyasztók felé tanúsított magatartását vizsgálják, így például az esetleges megtévesztést, a tájékoztatás pontatlanságát, a panaszkönyvi bejegyzések meg nem válaszolását.

 

Fontos tudni, hogy a békéltető testület tehát kifejezetten az egyedi igény megalapozottságát vagy megalapozatlanságát illetően hivatott döntést hozni.

 

A testület a fogyasztó kérelme alapján azt vizsgálja, hogy történt-e hibás teljesítés, vagy más, az adott konkrét egyedi jogvitát érintő jogszabálysértés, és ha igen, annak a következményei hogyan alakulnak.

 

Az elsődleges cél a vállalkozás és a fogyasztó közötti egyezség létrehozása, vagyis ez az a hely, ahol a vállalkozás és a fogyasztó egy asztalnál ül, és meghallgatja a fogyasztót, egyben lehetőség nyílik arra is, hogy a fogyasztó is betekintést nyerjen az eddigi elutasítás indokaiba, és megértse a vállalkozás álláspontját is. Ennek során az egy asztalnál ülő felek közelíthetik álláspontjukat, és amennyiben egyezséget kötnek, az kötelező erejű, éppúgy, mintha egy jogerős bírósági ítélet kötné őket, annak ellenére, hogy az eljárás gyors és teljesen ingyenes volt.

 

Ha egyezség nem születik, akkor az eljáró tanács a fogyasztó kérelmét és a vállalkozás arra adott válaszát, valamint a hozzájuk csatolt további iratokat megvizsgálva megállapítja először is, hogy valójában mi történt, majd ennek megfelelően, a vonatkozó jogszabályok alapján eldönti az ügyet.

 

Ennek során, ha úgy látja, hogy a fogyasztó kérelme megalapozott, akkor ajánlást hoz. Az ebben foglaltak teljesítése a vállalkozásra nézve nem kötelező, de ha nem teljesíti, azzal vállalja a nyilvánosságra hozatal kockázatát is, mivel a fogyasztó visszajelzése alapján a nem teljesített ajánlásokat a békéltető testület közzéteszi. Ezt ellensúlyozandó, ha a vállalkozás szerint az ajánlás nem felel meg a jogszabályoknak, akkor bírósághoz fordulhat, és kérheti az ajánlás hatályon kívül helyezését.

 

Az is lehetséges, hogy a vállalkozás alávetési nyilatkozatot tesz. Ez azt jelenti, hogy még a döntés megszületése előtt úgy nyilatkozik, hogy a döntést önmagára nézve kötelezőnek ismeri el. Megalapozott kérelem esetében ilyenkor kötelezést tartalmazó határozat születik. Ilyenkor is lehet kérni egyébként a hatályon kívül helyezését, de sokkal szűkebb körben; kizárólag akkor, ha véleménye szerint valamilyen eljárási szabályt sértett meg a békéltető testület.

 

Természetesen, ha a fogyasztó kérelme megalapozatlan, akkor azt a testület elutasítja. A tapasztalat szerint ezekből a döntésekből is nagyon sokat lehet tanulni, mert részletes indoklást tartalmaznak, hogy mi miatt kellett a kérelmet elutasítani.

 

Fontos tudni, hogy bárhogyan dönt is a testület, ez nem befolyásolja a fogyasztónak azt a jogát, hogy ugyanezt az igényét más jogi úton, például bíróság előtt érvényesítse. Érdemes azonban fogyasztó és vállalkozás közötti vita esetén a testülethez fordulni, mivel eljárása gyors és ingyenes.

Nagyon sok esetben történik, hogy a fogyasztók a vásárlás után rövid idővel felfedezett hiba miatt azonnal elállnának a szerződéstől, vagyis visszakövetelik a vételárat. Erre azonban csak kivételes esetekben kerülhet sor, nem elegendő az, hogy a fogyasztó még a kijavítás előtt, vagy az első javítás után, a munkalapra felvezetett hosszú hibalistát meglátva azt mondja, elment a bizalma a terméktől, és már nem szeretné azt, hanem a pénzét kéri vissza.

 

De mire való akkor a sokat emlegetett három napos szabály? Egészen pontosan a kötelező jótállás alá eső termékeknél (azaz a bizonyos vételárat meghaladó tartós fogyasztási cikkek, így például a 10.000 Ft-os vételárat meghaladó mobiltelefonok, laptopok esetében), a három munkanapon belül felfedezett és bejelentett hibákra vonatkozik. Ebben az esetben az általános szabályoktól eltérően a kereskedő nem dönthet úgy, hogy a saját gazdasági érdekének megfelelően a kicserélés helyett a kijavítást választja a fogyasztó minőségi kifogásának rendezésére, hanem kötelezően cserélnie kell a terméket, vagyis egy új, ugyanolyan típusú terméket kell adnia a vásárlónak, mint amilyet ő eredetileg vásárolt.

 

Kötelező jótállás alá eső termék esetében nem kell tehát elfogadni, ha a három munkanapon belül igazolható módon jelzett minőségi kifogást a vállalkozás kijavítással szeretné rendezni.

 

A bosszúságok elkerülése érdekében az alábbi jótanácsokat érdemes megfogadni:

 

1, Ha lehetséges, próbálják ki a terméket még a vásárláskor.

 

2, A kötelező jótállás alá eső termékek esetében ne várjanak három munkanapnál többet a termék kipróbálásával, lehetőleg akkor sem, ha azt ajándéknak szánják, mert így is kicsúszhatnak a jogszabály adta kényelmesebb jogérvényesítés lehetőségéből.

 

3, Amikor észlelik a hibát, haladéktalanul jelezzék azt a forgalmazó felé.

 

4, Ne fogadják el, ha kötelező jótállás alá eső termék esetén a forgalmazó a három munkanapon belül jelzett hibát kijavítással orvosolná kicserélés helyett.

A fogyasztó a békéltető testülethez fordult miután mosogatógépe a szerviz álláspontja szerint nem volt hibás, annak ellenére, hogy a mosogató program lejárta után a poharai rendszeresen koszosak maradtak. Igényként a termék másik típusú mosogatógépre történő kicserélését jelölte meg. A kérelmét el kellett viszont utasítani, mivel a kicserélés jogszerűen csak ugyanolyan típusra történhet, ezt pedig a fogyasztó nem akarta.

Több másik esetben pedig a fogyasztók kifejezetten a levásárlást jelölték meg, mint igényt, vagyis, hogy szeretnék a hibás termék vételárát a vállalkozás üzletében valami más termék vásárlásához beszámíttatni. Ha azonban erre irányuló egyezség a felek között nem jön létre, akkor ezt a kérelmet is el kell utasítani amennyiben a fogyasztó azt nem módosítja. Ugyanis ilyen lehetőség a jogszabályban nincsen, vagyis ez nem olyasvalami, amit kötelezettségül lehet szabni a vállalkozás számára.

 

Érdemes tudni, hogy a békéltető testület előtt, éppúgy, mint az eljáráson kívül, a felek szinte bármiben megállapodhatnak, ami nem ütközik jogszabályba, és a felek méltányos érdekeinek megfelel. Kialakíthatnak tehát egy köztes megoldást, amely mindkét félnek megfelel.

 

A békéltető testület előtti eljárásban, ha egyezség nem születik, az eljáró tanács csak a jogszabályoknak mindenben megfelelő döntés hozhat. Eszerint pedig, ha a termék hibás, a fogyasztó elsősorban kijavítást vagy kicserélést kérhet, ha pedig ezt a vállalkozás nem tudja teljesíteni, vagy nem vállalja, úgy a fogyasztó vételár-leszállítást, a teljes vételár visszatérítését, vagy a mással történő kijavíttatás költségét kérheti.

 

A kicserélés a jogszabály alapján azt jelenti, hogy a fogyasztó egy új, az általa vásárolt termékkel mindenben egyező, tehát ugyanolyan márkájú, típusú, színű terméket kap a vállalkozástól, mint az általa eredetileg vásárolt termék volt. Ha tehát a fogyasztó arra gyanakszik, hogy az eredetileg választott típus számára nem megfelelő, vagy pedig sorozathibás, akkor a megoldás nem a kicserélés kérése.

 

Hasonló eset a levásárlás kérdése. A jogszabály ezt a lehetőséget nem nevesíti, azt a gyakorlat a felek saját megegyezésének tekinti. A fogyasztóra nézve ez nem biztos, hogy hátrányos, például abban az esetben, amikor egyébként az üzletben és az általuk értékesített termékekben megbízik, vagyis egyébként is ott pótolná a hibás termékét. Akkor is megfelelő megoldás ez a fogyasztónak, amikor az elállásnak, mint csak igazán kivételes esetekben alkalmazható jogkövetkezménynek, nem lenne helye, mert például az adott típusú termékből van még a vállalkozás üzletében, tehát a vállalkozás tudná vállalni a termék kicserélését, de a fogyasztó az adott típusban nem bízik, a helyett másikat szeretne. Ilyenkor a vállalkozás megfelelően teljesítene a cserével, nem lenne köteles visszafizetni a vételárat, így azonban ezt megteszi, azzal a feltétellel, hogy a fogyasztó a termék árát nála költi el.

 

Természetesen, ha a fogyasztó jogosulttá válik az elállásra, mert a vállalkozás a termék kijavítását vagy kicserélését megtagadta, vagy annak elvégzésére nem képes, akkor nem köteles elfogadni a vállalkozás ajánlatát a levásárlásra.

Évről évre sokakban merül fel a kérdés karácsony után, hogy mit lehet tenni, ha a megajándékozottnak nem tetszik az ajándék. Ha a termék nem hibás, tehát valóban csak a megajándékozott ízlését vagy méretét nem találta el a fogyasztó, akkor a jog nem védi őt, a kereskedő jóindulatára van bízva.

Nagyon sok kereskedő az évnek ebben a szakában különleges kedvezményeket ad, és a karácsonyi ajándékokat kicseréli, de ez nem kötelességük. Csak akkor kell ugyanis a fogyasztóvédelmi előírások szerint cserélni, ha a termék hibás, vagyis ha nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeknek a szerződés, a saját leírása, a reklámja, a rá vonatkozó jogszabályok, szabványok, és az általában ettől a terméktől elvárt paraméterek támasztanak vele szemben.

 

Ha az ajándék hibás, az egészen más eset, akkor természetesen a tulajdonosát megilleti mindaz a jog, ami egyébként a fogyasztókat. Az érvényesítésükhöz szükség lesz a nyugtára, hogy igazolni tudja a vásárlást. Ha a termékhez jótállási jegyet kapott a vásárló, akkor ennek bemutatása is elegendő, mert minden szükséges adatot tartalmaznia kell ennek is.

 

Ugyanígy sokakban felmerül az év eleji akciók kapcsán, hogy a leárazott termékekre is jár-e szavatosság, jótállás. A válasz alapvetően igen. Kizárólag akkor nem teheti a fogyasztó kifogás tárgyává az akciós termék hibáját a vásárlás után, ha a leárazás kifejezetten e miatt a hiba miatt történt, és ezt a vállalkozás bizonyíthatóan a fogyasztó tudomására hozta korábban. Ha tehát a hibáról tudott vagy kellő körültekintés mellett tudhatott a fogyasztó, akkor ezt a hibát később már nem kifogásolhatja, mert ennek tudatában vásárolta a terméket.

 

Ilyenkor is fontos azonban, hogy ha a terméknek valamilyen más hibája keletkezik, attól függetlenül, mint amire a vállalkozás a vásárláskor felhívta a fogyasztó figyelmét, akkor a fogyasztó joggal követeli a cserét, vagy a javítást.

 

Tipikusan ilyen az, amikor a szépséghibásként árult terméknek funkcionális problémája is van, vagyis nem csak meg van karcolva, amiről a fogyasztó tudott, mert láthatta, hanem amellett nem is működik megfelelően. Ilyenkor ezt a hibát a vállalkozásnak ki kell javítani.

 

A fogyasztó az árucikk hibája esetén kijavítást vagy kicserélést kérhet, vagy, ha ezt a vállalkozás nem tudja teljesíteni, vagy nem vállalja, akkor megnyílik a lehetősége a vételár leszállítására, a termék visszaadása mellett a teljes vételár visszatérítésére, vagy a terméket a vállalkozás költségén mással kijavíttathatja.

 

Negyedszerre próbálja kijavítani a forgalmazó szervize a fogyasztó telefonját, de a készülék még mindig ugyanazt a hibajelenséget produkálja. Sajnos nagyon sok fogyasztónak ismerős a helyzet, és kevesen tudják, hogy mik a lehetőségeik. Holott a kialakult bírósági és békéltető testületi gyakorlat alapján a harmadik javítás után már bátran kérheti a fogyasztó a cserét. Akkor is, ha ez a vállalkozásnak többletköltséget jelent a javításhoz képest.

Negyedszerre próbálja kijavítani a forgalmazó szervize a fogyasztó telefonját, de a készülék még mindig ugyanazt a hibajelenséget produkálja. Sajnos nagyon sok fogyasztónak ismerős a helyzet, és kevesen tudják, hogy mik a lehetőségeik. Holott a kialakult bírósági és békéltető testületi gyakorlat alapján a harmadik javítás után már bátran kérheti a fogyasztó a cserét. Akkor is, ha ez a vállalkozásnak többletköltséget jelent a javításhoz képest.

A szavatossági jogok – vagyis a hibás teljesítés esetén érvényesíthető igények – első lépcsőjébe tartozó, egymás mellett álló kijavítás és kicserélés nagyon sok kérdést vet fel a fogyasztókban. A jogszabály szövege szerint a fogyasztó választhat, azaz ő mondhatja meg, hogy kijavítást vagy kicserélést szeretne.

 

A gyakorlat azonban ebben az esetben abból indul ki, hogy a végeredménye mind a két megoldásnak éppen ugyanaz: a fogyasztó egy tökéletesen működő, a rendeltetésszerű használatra alkalmas terméket kap vissza, olyat, mint amit vásárolt. Ennek a költsége pedig a vállalkozás oldalán merül fel, éppen ezért valójában ő dönt: ha neki olcsóbb a terméket javítani, akkor ezt fogja tenni. Éppen ezért a gyakorlat azt mutatja, hogy az alacsonyabb értékű termékeket cserélni szokták, a magasabb vételáron értékesítetteket pedig javítani.

 

Akár a kicserélést, akár a kijavítást vállalja a vállalkozás, azt a fogyasztó érdekeinek kíméletével kell végezni és törekedni kell arra, hogy 15 napon belül megtörténjen.

 

A fogyasztó az egyik igényről a másikra át is térhet, de fontos szabály, hogy ilyenkor az emiatt felmerülő többletköltséget meg kell térítenie. Ilyen lehet például, ha a vállalkozás a javítást már megkezdte, már kifizetett munkaórát a szerviznek, vagy megrendelte és kifizette a szükséges alkatrészt.

 

Azt is fontos azonban tudniuk a fogyasztóknak, hogy ha a váltásra – vagyis, hogy a fogyasztó inkább mégis a cseréhez ragaszkodik – a vállalkozás miatt kerül sor, például már több hete vár a fogyasztó a kijavításra, de az nem készül el, akkor ezt a költséget nem terhelheti rá a vállalkozás.

 

Tipikusan ilyen eset az, amikor a vállalkozás kijavítást vállal, de a megrendelt alkatrész nem érkezik meg. Ilyenkor, igaz, hogy a vállalkozás amit tudott, azt megtett, de a fogyasztótól nem várható el, hogy kivárja az alkatrészhiány végét.

 

Ilyen eset továbbá az is, amikor a vállalkozás a terméket már többször javította, de az még mindig hibás. Ha pedig a készülék már többször volt javítva, de mégis újra meghibásodik, bátran kérjenek kicserélést a fogyasztók az újabb javítás helyett.

 

A vásárlás öröme helyett kellemetlenség jöhet, ha nem őrizzük meg a kapott blokkot, számlát. A nyugta igazolja a vásárlás tényét, helyét, és idejét. Ezekre alapozhatja a fogyasztó későbbi reklamációját. De mi a teendő akkor, ha nincs meg a nyugta, vagy azon épp nem látszik semmilyen, – az igényérvényesítés szempontjából fontos adat?

1.A nyugta már nincs meg, a termékről pedig kiderült, hogy rossz a mérete

 

A Fogyasztó 69.975.-Ft összegben vásárolt vállalkozás üzletében ágyneműhuzatokat. Az eladó azonban rossz méretű ágyneműt adott a fogyasztónak az általa kért méret helyett, amivel fogyasztó csak utóbb, otthon szembesült. A vásárlást igazoló nyugta már nem volt meg, ennek ellenére visszament a fogyasztó az üzletbe és kérte, hogy cseréljék ki neki kisebb méretűre a termékeket. A fogyasztó kérelmét első körben, – tekintettel a nyugta hiányára – elutasította vállalkozás.

Fenti eset hátterét egy békéltető testületi eset képezte, mely végül a fogyasztó számára kedvezően zárult, mivel a vállalkozás méltányosságból kicserélte a termékeket a megfelelő méretre.

 

2. A nyugta rendelkezésre áll, de azon nem látszik semmi

 

Egy másik példa hasonló esetre, amikor a fogyasztó 25.000.-Ft vételárért vásárolt kutyaszállító ketrece rendeltetésszerű használat mellett, a második használatkor teljesen tönkrement. Ennél az esetnél a blokk ugyan megvolt, de arról sajnos már nem lehetett megállapítani, hogy a fogyasztó mit vásárolt, hol és mennyiért, pedig csak 4 hónap telt el a vásárlás óta. A vállalkozás méltányosan kezelte a fogyasztó panaszát és a bankkártyás vásárlás tranzakcióazonosítója alapján visszakereste a pontos adatokat, majd végül kicserélte a terméket.

 

3. Elhagyott nyugta, elutasított fogyasztói igény

 

A fogyasztó elveszett téli sapkáit szerette volna pótolni, ezért vásárolt vállalkozás saját márkás termékei közül két terméket. Fogyasztó csak a hazaérkezése után észlelte, hogy az egyik sapka eldeformálódott (valószínűleg legfelül volt egy bálában, és olyan szorosan kötözték át, hogy a kötött anyaga megnyúlt), ezért gondolta visszaviszi azt az üzletbe. Közben azonban azzal szembesült, hogy a vásárlásról kapott nyugtát elhagyta. A sapkáról a címkéket nem távolította el, illetve nem használta azt, ezért gondolta mégis megpróbálja a terméket kicseréltetni. Vállalkozás annak ellenére, hogy fogyasztó meg tudta mondani, hogy melyik nap, hány órakor, melyik kasszánál vásárolta a terméket, csere iránti igényét elutasította.

 

Az előbbi esetek is jól tükrözik, hogy csak a kereskedő jóindulatán múlik az, hogy foglalkozik-e szavatossági jogok (kijavítás, kicserélés, árleszállítás, elállás) érvényesítésével, nyugta hiányában.

 

Előfordulhat azonban, hogy olyan egyedi gyártású termékről van szó, mely csak annál a kereskedőnél kapható, de a vásárlás időpontja, s emiatt az igények érvényesíthetőségének ideje még ekkor is kérdéses lehet. Szerencsés helyzetben a kereskedő emlékszik a vásárlás tényére, s így foglalkozik a panasz rendezésével.

 

 

Jó tanácsok fogyasztók részére

 

1.      Érdemes megőrizni a blokkot azért is, mert egy esetleges, későbbi szavatossági igényünket (kijavítás, kicserélés, árleszállítás, elállás) ennek alapján érvényesíthetjük. A blokk a bizonyítéka annak, hogy a hibás terméket hol, mikor, kitől vásároltuk. Ennek hiányában a kereskedő vagy szolgáltató könnyen kimentheti magát a felelősség alól: nem ő volt az, aki a reklamáló fogyasztóval szerződött.

 

2.      A vásárlást követően célszerű még a helyszínen ellenőrizni, hogy a vásárolt cikkek megfelelő mennyiségben és áron szerepelnek-e a blokkon. Különösen akciók esetén tapasztalható, hogy a reklámozott ártól eltérő áron kapjuk meg a terméket, esetleg nem is azt, amit szerettünk volna, hanem ahhoz hasonlót.

 

3.      Ha a blokkra, számlára nincs szükségünk, azt semmisítsük meg, de csak akkor, ha már távoztunk az üzletből, és ne tegyük lehetővé, hogy azzal mások esetleg visszaélhessenek. (Például a bankjegy-automaták közelében is rengeteg otthagyott, illetve elhagyott bizonylat található. Ha nincs szükségünk a bizonylatra, válasszunk ennek megfelelően a gép menüjében, ha pedig mégsem így döntöttünk várjuk meg a bizonylat nyomtatását, és azt vigyük magunkkal, vagy semmisítsük meg.)

Kerüljük annak lehetőségét, hogy adatainkkal visszaélhessenek!

 

4.      A blokk, illetve a bizonylat megőrzése azért is jó, ha szokásunkká válik, mert sok esetben az üzlet elhagyásáig a biztonsági szolgálatok – de vannak olyan országok, ahol akár a hatóságok is – kérhetik a vásárlást igazoló dokumentumot.

 

5.      Ha az ajándékba kapott termék hibásodik meg, kérjük el a vásárlást igazoló blokkot az ajándékozótól.

2016. január elsejétől bővült a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK), és azóta már több részletszabály változott, új rendeletek is megjelentek, sok tévinformáció is kering a köztudatban, ezért csokorba gyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

 Leginkább mindenkit az érdekel, hogy kik, milyen összeget, milyen lakás megvásárlásáért vehetnek igénybe. Az alábbi táblázat összefoglalóan mutatja meg a gyerekszámhoz kötődő támogatások mértékét.

 

Gyerekek száma	új lakás	használt lakás
1 gyerek	600.000 Ft	600.000 Ft
2 gyerek	2.600.000 Ft	1.430.000 Ft
3 gyerek	10.000.000 Ft + 10.000.000 Ft kedvezményes hitel	2.200.000 Ft
4 vagy több gyerek	10.000.000 Ft + 10.000.000 Ft kedvezményes hitel	2.750.000 Ft

Fontos mérlegelni, hogy a 10.000.000 Ft kizárólag a három vagy többgyerekes családokat illeti meg és kizárólag új lakás vásárlása esetén. A plusz 10.000.000 Ft pedig már hitel, tehát nem 20.000.000 Ft a vissza nem térítendő támogatás összege!

 

Két külön rendelet szabályozza a kérdéskört, így az új és a használt lakások esetében eltérő szabályokkal is találkozhatunk.

Ami azonban közös, hogy a házastársak vagy élettársak kizárólag együttesen igényelhetik a kedvezményeket. Egyedülállók (közéjük tartoznak az elváltak és a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők is) a velük egy háztartásban élő és velük egy lakásba költöző gyermekek után vehetik igénybe a CSOK-ot. Az előre – tehát a jövőre nézve – vállalt gyermek esetében elegendő, ha a fiatal házaspár közül csak az egyik 40 év alatti. A gyermekeket 20 éves korukig lehet figyelembe venni az igénylésnél.

Kizárólag pénzintézetnél lehet igényelni bármelyik kedvezményt, akkor is, ha nincs szükségünk hitelre!

A gyermeknek – akire igényelték a támogatást – ahogy az igénylőknek is, 10 évig kell a lakásban életvitelszerűen laknia, ennek megszegése esetén a támogatást vissza kellene fizetni. Ugyanakkor nem minősül a 10 éves bentlakási kötelezettség megszegésének, ha

1. a gyermek a tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a CSOK-os lakásban lakik,

2. a szülőt vagy a gyermeket tartósan egészségügyi intézményben kezelik,

3. a szülő vagy a gyermek munkavállalás miatt indokoltan legfeljebb öt évig más településen tartózkodik,

4. a szülő vagy a gyermek közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem az új lakásban lakik,

5. bizonyos okokból a szülő szabadságvesztés büntetését tölti,

6. a nagykorú gyermek elköltözik,

7. a kiskorú gyermek a nagykorúvá válását követően elköltözik.

Az igénylőknek büntetlen előéletűeknek kell lenniük, igazolniuk kell azt, hogy az igénylőt az elmúlt 5 évben nem kötelezték jogosulatlanul igénybevett CSOK vagy „szocpol kedvezmény” visszafizetésére. Az igénylőknek nem lehet az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása és büntetlen előéletűnek kell lenni – de erre külön mellékletben vannak felsorolva a kivételek -. Az, hogy valaki szerepel a KHR listán (régi BAR lista) a kedvezmény igénylésének nem akadálya, de hitelt nem fog tudni mellé igényelni.

Akik már korábban vettek igénybe hasonló támogatást, nincsenek kizárva a mostani lehetőségekből, a korábbi és a mostani támogatási összeg különbözetére tarthatnak igényt, ha egyébként teljesítik a feltételeket.

Minimum alapterületek

	új lakás / új ház	használt lakás
1 gyerek	40 nm / 70 nm	40 nm
2 gyerek	50 nm / 80 nm	50 nm
3 gyerek	60 nm / 90 nm	60 nm
4 vagy több gyerek	60 nm / 90 nm	70 nm

 

Mi történik akkor, ha mégsem sikerült teljesíteni a gyerekvállalásra tett nyilatkozatot?

Vissza kell fizetni a tőkeösszeget kamatokkal növelten. E tekintetben szigorodtak a szabályok. Eddig úgy volt, hogy a gyermekvállalás teljesítésének kell tekinteni, ha 1. a házastársa egyike meghal vagy 2. a gyermek megszületését megváltozott munkaképességű személlyé válás miatt nem vállalják vagy 3. a gyermek a terhesség 24. hete után halva születik vagy 4. a vállalt első gyermek bizonyos fogyatékosságokban szenved. Ezekben az esetben a támogatás tőkeösszegét sem kellett volna visszafizetni, az új rendelet alapján azonban ezek csak különös méltánylást érdemlő helyzetnek minősülnek. Ez azt jelenti, hogy ezekben az esetekben a kormányhivatal 5 éves időtartamra elhalaszthatja a visszafizetési kötelezettség teljesítését, és az ő döntésére van bízva, hogy ezt követően méltányossági eljárás keretében a fizetési kötelezettséget részben vagy teljesen elengedi-e. Az elengedésre csak akkor kerülhet sor, ha „a támogatott személy életében neki fel nem róható okból nem várható olyan változás, amely a – halasztott – fizetési kötelezettség teljesítését lehetővé teszi.” Tehát teljes egészében a kormányhivatal méltányosságán múlik a döntés.

A 10 millió forintos összeget a jegybanki alapkamat 5-szörösére rúgó késedelmi kamattal kell visszafizetni, ha nem teljesül a gyermekvállalás, más esetekben pedig a jegybanki alapkamattal számolt késedelmi kamatot kell fizetni a tőkeösszegen felül.

Tehát például ha a házastársak elválnak, és emiatt értékesítik a lakást, akkor is vissza kell fizetni a támogatás jegybanki alapkamattal növelt összegét.

A vissza nem térítendő támogatás miatt az állam 10 évre jelzálogjogot jegyez be az érintett ingatlanon, erre az időszakra előírják, hogy érvényes lakásbiztosításnak kell lennie az ingatlanon.
Ez nem jelenti azt azonban, hogy addig nem is lehet eladni az ingatlant anélkül, hogy a támogatást vissza kellene fizetni. Van rá lehetőség, hogy a 10 éves elidegenítési tilalom alatt a támogatást egy másik lakásra átvigyük, vagyis ha egy kincstári letéti számlára befizetjük a felvett támogatás összegét, akkor építési szándék esetén 3 évre, vásárlási szándék esetében pedig 1 évre felfüggeszti a kormányhivatal a visszafizetési kötelezettségünket, ami a lakásból való kiköltözés, illetve annak eladása miatt elvileg terhelne minket. Szigorodott a szabályozás azonban annyiban, hogy használt lakásra csak 5 év után lehet így átvinni a támogatást.

Az új lakás/ház vásárlásához, építéséhez igényelhető CSOK-hoz kapcsolódó legfontosabb szabályok a következők.

Az új lakás/ház fogalmánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

–  legalább egy 12 négyzetméter meghaladó alapterületű lakószoba, konyha, fürdőszoba és WC alkotja

–          villamosenergia ellátás

–          egyedi fűtés

– közműves szennyvízelvezetésnek vagy szennyvíztisztító készüléknek vagy derítőnek kell lennie az ingatlanon

–      vezetékes ivóvízszolgáltatás, ami kiváltható ivóvíz minőségű kút telepítésével

 Új lakásnak minősül, az az ingatlan, aminek az építési engedélyét 2008. július 1-je után adták ki, vagy 2016. január 1-je után építik őket, ezért építésükhöz építési engedély nem, csak egyszerű bejelentés szükséges és még nem rendelkezik használatba vételi engedéllyel.

Az új lakásban csak az igénylők szerezhetnek tulajdont! Eddig az érintett ingatlanban csupán legalább 50 százalékos tulajdonosnak kellett lenniük, most azonban 100 %-os tulajdonosnak. Nem kell viszont eladni a korábbi meglévő ingatlant, vagy ha mégis megtörténik az eladás nem kell a vételárat beforgatni az új lakásba.

A közfoglalkoztatottak továbbra sem vehetnek fel új lakás után CSOK-ot. Az igénylés feltétele a meglévő társadalombiztosítási jogviszony, a 10 milliós összeghez legalább 2 éves, a kisebb (új lakáshoz járó) támogatásokhoz pedig 180 napos jogviszonyra van szükség, mindkettőben 30 napos megszakítás azért lehet.

Amennyiben a 10.000.000 Ft-os támogatást kívánjuk igénybe venni a gyerekvállalásra előírt határidő akár egy, két vagy három gyermek megszületését vállaljuk, minden esetben 10 év. Egyéb esetekben egy gyermek vállalása esetén 4 év alatt, két gyermek esetén pedig 8 év alatt kell teljesíteni a vállalást.  Ha örökbe fogadunk, akkor a vállalt gyerekekre vonatkozó határidő két évvel kitolódik. Ha kifutnánk a gyerekvállalásra előírt határidőből, de közben mégis sikerül teherbe esni, akkor a határidő a gyerek megszületéséig kitolódik. 

A használt lakások vásárlásához, bővítéséhez igényelhető CSOK legfontosabb szabályai az alábbiak:

Eltörlésre kerültek a korábban régiók szerint meghatározott maximális vételárhatárok, azokat országos szinten egységesítették, így most minden esetben 35 millió Ft a felső határ. Ennek megfelelően a használt lakás vásárlása érdekében igénybe vett támogatás esetén a lakás vételára nem haladhatja meg a 35 millió forintot. Fontos kitétel továbbá, hogy a lakás vételára legfeljebb 20 százalékkal haladhatja meg a hitelintézet által megállapított forgalmi értéket.

Az új lakásokhoz felvehető CSOK-kal szemben itt nincsenek kizárva a közfoglalkoztatottak az igénylés lehetőségéből. Itt is feltétel a meglévő társadalombiztosítási jogviszony, mégpedig 180 napos jogviszonyra van szükség.

A kedvezmény az igénylővel közös háztartásban élő gyermek után, valamint fiatal házaspár esetén – meglévő gyermekeik számától függetlenül – legfeljebb két gyermek vállalása esetén igényelhető.

Az ingatlannak nem kell 100 %-os tulajdonosának lenni, elég legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezni.

Bármelyik támogatási formát választjuk, fontos mérlegelni, hogy sok évre szóló elkötelezettséget jelent a család számára, így csak jól átgondolt, megfontolt döntés után vágjunk bele a lakásvásárlásba!

Tízmillió forint támogatás lakásvásárlásra, kedvezményes hitel legfeljebb tízmillió forint erejéig. Számtalan fogyasztó felkapta a fejét az új lehetőségekre, amely a fiatal házaspároknak is nagyon vonzó lehet. A családok otthonteremtési kedvezménye azoknak kecsegtető, akik meg tudnak felelni a feltételeknek. Mert feltételből van bőven, és ha nem előzi meg kellő körültekintés a CSOK igénylését, akkor az könnyen visszájára sülhet el.

Fontos tehát, hogy a fogyasztók tájékozódjanak az előírásokról és rendkívül nagy felelősség hárul a hitelintézetek alkalmazottaira is a megfelelő tájékoztatást tekintve. Szigorú határidők, akár ötszörösen felszámított késedelmi kamat, objektív feltételektől függő gyerekvállalásra vonatkozó szerencseelem, elidegenítési és terhelési tilalom: a fogyasztóknak tisztában kell lenniük az esetleges hátrányokkal!

 

2016. január elsején hatályba lépett az Otthonteremtési Program kiterjesztésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 455/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet, amely jelentősen bővítette a családok otthonteremtési kedvezményét (CSOK).

 

A CSOK nyújtotta előnyök számos olyan célra felhasználhatóak, amelyek találkoznak például a fiatal házaspárok jövőbeni terveivel. Így három vagy több gyerek esetén akár 10.000.000 Ft-os kedvezményt is kínálhat az új lakás építésénél vagy vásárlásánál. Igénybe vehető használt lakás vásárlására vagy éppen bővítésére is, bizonyos feltételekkel.  Ehhez kapcsolódik a kedvezmények másik fő típusa, amellyel a fogyasztók otthonteremtési kamattámogatást kérhetnek. Sőt, ha az utóbbit a CSOK-kal együtt igénylik, akkor tízmillió forintos összegnél amellett még további, tízmillió forintos államilag kamattámogatott, azaz kedvezményes kölcsönhöz is jutnak.

 

A CSOK és az említett akciós kölcsön már számtalan hitelintézetnél elérhető, amelyek egyébként nagyon helyesen külön írásos tájékoztatóval segítik a fogyasztókat. Ugyanakkor a remélt összegek érdekében mindennek az automatikus beikszelése, aláírása és tudomásul vétele és az apróbetűs részek figyelmen kívül hagyása nagy felelőtlenség. A támogatási kérelem benyújtása körültekintést igényel, a hitelintézetek alkalmazottai részéről pedig felelős magatartást és kellőképp részletes, közérthető szóbeli tájékoztatást.  

 

Az a fogyasztó ugyanis, aki az említett részeket figyelmen kívül hagyja, később könnyen olyan helyzetbe kerülhet, amelyben nemhogy neki fizetnek, hanem őt fogja terhelni súlyos fizetési kötelezettség.

Így például, ha valaki három vagy több gyermeke után tízmillió forintos vissza nem térítendő támogatásban részesült, de valamelyik feltételnek nem tud megfelelni és visszafizetési kötelezettsége keletkezik, akkor visszamenőleg az igénybevétel napjától esedékes Ptk. szerinti késedelmi kamat (a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke) ötszörösét kell visszafizetnie.

 

Ha a fogyasztó nincs tisztában az ilyen és ehhez hasonló feltételekkel, akkor később könnyen kerülhet anyagilag súlyos helyzetbe, amennyiben előzetesen nem tájékozódott. A CSOK igényléséhez kapcsolódó nyomtatványok szinte mindegyikében pedig feketén-fehéren ott áll az, hogy az ügyfelek a kiadott, otthonteremtési kedvezményről szóló tájékoztatót és a bank kapcsolódó írásos tájékoztatását is átvették, annak tartalmát megismerték.

 

A kellően részletes és közérthető szóbeli információk tehát mindenképp szükségesek a felelős döntéshez. Aki előre tájékozódik, azzal is tisztában lesz például, hogy bármikor ellenőrizhető a kedvezmény igénybe vételének jogszerűsége, valamint a felhasználás szabályszerűsége akár az érintett lakásban is közvetlenül. Sőt, lakásvásárlásnál adott esetben a fiatal házaspár kötelezettségvállalása kifejezett szerencseelemet hordoz és az arra is vonatkozhat, hogy a még meg sem született három gyermekük iratait mutatják be az adásvételi szerződés megkötésétől számított tíz éven belül, ezzel igazolva a három gyermek születését. Ha erre nem képesek, bizonyos kivételekkel a kedvezmény összegét kamatostul vissza kell fizetni. Emiatt szintén lényeges az a tájékoztatás, hogy milyen esetekben van mód a mentesülésre.

 

A kedvezményes hitelnél ugyancsak érdemes azzal tisztában lenni, hogy a megadott teljes hiteldíjmutató (THM) nem tükrözi a későbbi kamatkockázatokat és a hitelkonstrukció is eltér akkor, ha valaki a legnagyobb elérhető, azaz a tízmillió forintos összeget veszi fel. Ez utóbbinál a hitel futamidejéből az első huszonöt évben kaphat csak a fogyasztó kamattámogatást. Önmagában is pedig a hosszú évekre nyúló fizetési kötelezettség súlyos anyagi terheket okozhat nem várt eseménynél a fogyasztónak, aki ilyenkor csak kivételesen mentesülhet az azonnali és egyösszegű visszafizetés alól. Erre akkor kerülhet sor, ha igazolni tudja, hogy az rá mind a családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentene.  

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége felhívja a fogyasztók figyelmét a körültekintő eljárás fontosságára és arra, hogy megfelelően tájékozódjanak, mielőtt rögtön beleugranának a CSOK igénylésébe. Ugyanakkor nem nélkülözhető a felelős hitelintézeti magatartás sem és az, hogy a fogyasztó által írásban tudomásul vett feltételekről szóban is kellő információt adjanak, egyszerűen és közérthetően.

A fogyasztó 2014. decemberben vásárolt egy porszívót 10.000 Ft értékben. A porszívó kétszeri használata után kiderült, hogy hibás. A szerviz javíthatatlannak minősítette, közben az üzlet megszűnt. Egy másik kerületben lévő áruházba ment el a jegyzőkönyvvel a fogyasztó. Miután 2014. 12. hótól- 2015. 03. hóig eltelt egy pár hónap, a családjától kapott egy porszívót, amit neki ajándékoztak, így az üzletben a porszívó vételárát szerette volna visszakapni. De pénzt nem adtak vissza, így kénytelen volt a 10.000 Ft-os vásárlási utalványt elfogadni. Ez azonban nem volt megfelelő számára, később is kérte a vételár visszatérítését.

A fogyasztónak azonban semmilyen irat nem állt rendelkezésére, így nem lehetett kideríteni, hogy pontosan mikor vásárolta a terméket, milyen összegben, illetve kitől vásárolta a porszívót. Ezen kívül arra vonatkozóan sem állt rendelkezésre bizonyíték, hogy melyik szervizbe, mikor adta le a hibás készüléket, és azt mikor kapta vissza.

 

Fontos tudni, hogy hibás teljesítés esetén az alábbi igényekkel élhetünk:

– kijavítás,

– kicserélés.

Ha ezt nem vállalják, vagy nem tudják megtenni, akkor:

– árleszállítás,

– teljes vételár visszatérítés

– termék mással történő megjavíttatása a kereskedő költségére.

 

A levásárlás, a másra csere, a vásárlási utalvány ezek között nem szerepel, a jogszabály nem ismeri ezeket a lehetőségeket, így ezt nem is kell elfogadnunk. Természetesen meg lehet ebben állapodni, ha az a fogyasztónak is megfelelő, de kötelezni nem lehet ennek elfogadására senkit sem. Azonban ha elfogadtuk a vásárlási utalványt, akkor ez a megállapodás köti mind a két felet, azt utóbb nem tudjuk módosítani.

Így a fent említett esetben sem lehetett volna még akkor sem a fogyasztó számára pozitív döntés hoznia a békéltető testületnek, ha egyébként a nyugta, illetve egyéb bizonyítékok rendelkezésre álltak volna.

 

A legfontosabb szabály, hogy a vásárlást igazoló nyugta, számla álljon rendelkezésünkre, mert csak ezzel tudjuk érvényesíteni szavatossági vagy jótállási igényünket. A nyugtákat ezért mindig őrizzük meg legalább addig, amíg a szavatossági jótállási jogainkat érvényesíthetjük!

 

Meddig reklamálhatunk hibás teljesítés esetén?

 

Minden egyes új termék esetében (függetlenül attól, hogy mi az, könyv, ruha, vagy például elektronikai eszköz) a vásárlástól számítva két éven belül érvényesíthetjük a kereskedővel szemben jogainkat, ha az árucikk meghibásodott.

 

Azon termékek esetében, melyre nincs kötelező jótállás (ruha, cipő, 10.000 Ft vételár alatti műszaki cikkek) ebből a két évből az első hat hónapban vagyunk csak igazán védettek: ugyanis ha fél éven belül megy tönkre a termék, akkor a kereskedőnek kell bizonyítani azt, hogy ő még hibátlan árucikket adott el. Azaz csak akkor nem köteles teljesíteni igényünket, ha kimenti magát például egy független szakvéleménnyel, ami igazolja, hogy a hiba oka (például: nem rendeltetésszerű használat miatt) a vásárlást követően keletkezett. A vásárlástól számított hat hónap elteltét követően (tehát a két évből még hátralévő másfél éven belül) jelentkező hiba esetén már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék eleve rossz volt akkor is, amikor azt megvette. (A fogyasztó ugyanúgy független szakvéleménnyel tudja ezt megtenni.)

 

Bizonyos tartós fogyasztási cikkek esetében (mint amilyenek például az elektronikai szórakoztató termékek, a számítástechnikai termékek, a távközlési eszközök, az elektromos robotgépek, háztartási eszközök, szerszámgépek, lámpák, órák, hangszerek) a kereskedőket az előzőeknél szigorúbb előírások terhelik. Ekkor ugyanis a vásárlástól számítva nem hat hónapig, hanem legalább egy teljes évig a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a termékben jelentkező hiba oka a vásárlást követően keletkezett. A vásárlástól számított 1 év elteltét követően (tehát a két évből még hátralévő egy éven belül) jelentkező hiba esetén már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék eleve rossz volt akkor is, amikor azt megvette.

 

A kereskedő nem is térhet el ezektől a határidőktől?

 

A kereskedők minden esetben kizárólag a fogyasztók, vásárlók javára térhetnek el a fenti szabályoktól. Tehát semmi akadálya nincs annak, hogy akár 3-5 év jótállást is vállaljanak a termékeikre. Természetesen ebben az esetben is addig őrizzük meg a nyugtát, számlát, amíg tart a többletként vállalt jótállás határideje!

 

Összefoglalva:

 

Számlát kérés nélkül kell kapniuk a fogyasztóknak! Ha ez elmaradt, akkor pedig ragaszkodjanak hozzá, hiszen igényüket a számlával-nyugtával mindig tudják érvényesíteni.