A FEOSZ legutóbb 2013-ban végzett nagy karácsonyi webáruház tesztet. Kíváncsiak voltunk arra, hogy azóta történtek-e változások. Időközben bekövetkezett jogszabály-változás is, nevezetesen a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendeletet felváltó, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződésekről szóló 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 2014. június 13-i hatályba lépése is indokolta az új tesztet, amiből kiderül, mi változott a webáruházak háza táján.

 Ennek érdekében Szövetségünk kiválasztott négy webáruházat, azt vizsgálva, hogy pusztán a honlap tartalma alapján az érdeklődő fogyasztók milyen információkat kapnak meg. A vizsgált négy webáruház: www.valentinacipo.hu, www.fishnet.hu, www.yogabazaar.hu, www.tchibo.hu.

 

A tapasztalatok összesítése alapján az derül ki, hogy valamennyi "kis" webáruház még másfél évvel az új jogszabály hatályba lépése után is a régi, már hatálytalan jogszabályra történő utalást kommunikál a fogyasztók felé, akkor is, ha a vizsgált webáruházak érdemi tartalma összességében kisebb hibáktól eltekintve a hatályos jogszabály tartalmát tükrözi.

 

Súlyosnak minősíthető problémát, a szavatosság, a jótállás és az indokolás nélküli elállási jog összemosását, illetve a szerződő vállalkozás beazonosításának nehézségét a négy vizsgált webáruház közül egy-egy esetben tapasztalt a Szövetség, ezzel együtt is jól látszik azonban, hogy az érintettek nem megfelelően tájékozottak a rájuk vonatkozó jogszabályok tartalma felől.

 

Az egyébként a Szövetséghez érkező megkeresések is azt támasztják alá, hogy a legtöbb kérdés az elállási joggal, és ezzel párhuzamosan a szavatossági igényekkel kapcsolatban merül fel.

 

Az elállási jog kapcsán nagyon sok vállalkozás támaszt valamely többletkövetelményt az elállás érvényesítéséhez, így a csomagolás bontatlan, sértetlen voltát, vagy a használat hiányát, mely azon túlmenően, hogy nagyon nehezen igazolható, teljesen ellentétes a jogszabály céljával.

 

Egyértelmű hiányosságként tapasztaltuk, hogy a honlapokon nem találtunk semmilyen tájékoztatást arra nézve, hogy hová fordulhat a fogyasztó, amennyiben a vállalkozás elutasítja panaszát vagy minőségi kifogását. Pedig a vonatkozó jogszabály szerint tájékoztatni kell a fogyasztót „a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről”.

 

Pozitívum viszont, hogy a termékek árának feltüntetésével, a szállítási díjak megadásával kapcsolatosan egyértelműek voltak a tájékoztatások. Ezen kívül egyre több vállalkozás vállal a jogszabály által rögzített 14 napos elállási határidőnél hosszabb határidőt. Így találkoztunk 14 munkanapos, de 30 napos meghosszabbított határidőkkel is.

 

A jogszabálytól a fogyasztó javára ugyanis bármikor el lehet térni, a hátrányára viszont nem. Így az a kikötés, hogy a kifizetett összeget az elállást követően csak 30 napon belül fizetik vissza a jogszabályban rögzített 14 naphoz képest, már jogszabályba ütköző.  

 

Az eredményeket ebben az összefoglalóban olvashatják.  

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a médiából értesült arról, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium stratégiai célkitűzései között szerepel a nagyobb forrásmennyiség biztosítása a fogyasztóvédelmi civil szervezetek számára. Azonban a fogyasztóvédelem jócskán túlmutat a társadalmi célú reklámok megrendelésén és közzétételén.

Ezek a pályázatok eddig ugyanis javarészt erről szóltak. A reklámok kétségkívül nagyon hasznosak és szükségesek, mégsem elegendőek. A valós fogyasztói igényeket, így az egyedi fogyasztói érdekfeltárást és érdekérvényesítést nem pótolhatják. Erre működőképes szervezetek kellenek.

 

Márpedig a jelenlegi helyzet az, hogy pályázaton elnyert pénzek felhasználásával reklámokban bíztatjuk az embereket a békéltetés intézményének használatára, a civil fogyasztóvédelmi szervezetek szolgáltatásainak igénybe vételére, de azok működését hibás kormányzati döntések ellehetetlenítik.

Nemrég látott napvilágot, hogy az állam 2.25 milliárd forintot biztosít a fogyasztóvédelemnek – de kihez fog ez eljutni? Kapnak ebből a békéltető testületek, a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek? Vagy megint az történik, mint tavaly, hogy közel egymilliárd forintot kapott a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság – különböző pályázati projekt címeken, a békéltető testületek, akik például a legszorosabb kapcsolatban vannak a fogyasztókkal működőképességük határain mozognak, mert az állam nem volt hajlandó több forrást biztosítani számukra, ellentétben az NFH-val? És sorolni lehetne tovább.. 

 

A Szövetség 2016. március 31-i közleményében húzta alá, hogy nincsen kellő támogatás a hazai fogyasztóvédelmi egyesületeknek és nem tudják ellátni azokat a feladatokat, amelyeket a fogyasztóvédelmi törvény 45. §-a nevesít számukra. A médiában a szaktárca részéről megjelent megtévesztő tájékoztatás az alábbiak szerint szól: „2015-ben és 2016-ban is jelentős forrást, összesen több mint 132 millió forintot biztosít az egyesületek tudatos fogyasztói magatartást elősegítő szakmai tevékenysége támogatására.”

 

A fogyasztóvédelemért felelős minisztérium által kiírt 2015-ös pályázat feltételei kizárólag reklámok készítéséről és közzétételéről, fogyasztóvédelmi tájékoztató cikkek megjelentéséről, diákok vetélkedőjéről és közérdekű keresetek indításáról szólt. Szükség van a tudatosságnövelő kampányokra is, amelyek javítják a fogyasztói ismereteket, de ezzel nem merülhet ki a civil fogyasztói érdekvédelem.

 

Ráadásul, amikor egyértelműen látszik, hogy a pálya elégé lejt, és a másik oldal sokkal több játékossal és megtévesztő kommunikációval játszik, és a szünetben még cinkelt lapok kiosztása is történhet – nehéz nyugodtan kezelni a helyzetet.

 

Az NFM közlése szerinti „évről évre meghirdetett pályázat”, amivel a FEOSZ 2015-ben húszmillió forintos támogatásban részesült, azonban csak ugyanerről szólt: 5 millió forint jutott közösségi médiakampányra, 15 millió forint pedig olyan reklámokra a médiában, amelyek növelik a fogyasztók tudatosságát. Azonban mindez még nem jelent érdemi segítséget annak a fogyasztónak, aki konkrét, egyedi ügyében szeretné lehetőségeit tudni, ha például több százezer forintos fizetési felszólítást kap.

 

Megkérdezhetnék mások is, mire költött el tavaly egymilliárd forint támogatást a hatóság, ha azzal válaszolt a felvetett problémákra a minisztérium – teljesen máshová helyezve a kommunikációt – hogy a szövetség ennyit és ennyit nyert. Örülünk, ha mindenről tudunk beszélni.

 

Az igazi segítséget az jelentené, ha a fogyasztók a megjelent reklámok, tájékoztatók hatására is valóban tudnának a civil szervezetek szakértőihez fordulni. Azonban mára eljutottunk odáig, hogy ezek a szervezetek a tárca által kiirt pályázati feltételek alapján képtelenek fenntartani bármilyen kis irodát, nem tudnak alkalmazni a fogyasztóknak segíteni tudó szakemberek. Az emberek által egyetlen és utolsó reménységnek tartott békéltető testületek működő képességük határára értek.

 

 

Feltesszük tehát a kérdést: A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával általunk is elkészített és közzétett reklámokra hallgató emberek mekkorát csalódnak, ha az abban elhangzott ígéretek ellenére senki nem segít nekik vitás ügyeinek megoldásában? Kinek az érdeke, hogy az egyébként is átvert, becsapott fogyasztó a fogyasztóvédelmet irányító minisztériumtól, még ha közvetetten is, de kapjon egy pofont? Kinek az érdeke a valódi fogyasztóvédelmet ellátó civil szervezetek működését elsorvasztani?

 

A hamarosan feltehetően megszűnő Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a 2015-ös és 2016-os civil támogatásoknak a tízszeresét, több mint egymilliárd forintot nyert el különböző európai uniós forrásokból. A hatósági feladatok támogatására megítélt támogatás üdvözlendő, azonban abból sajnos nem kerülhetett civil fogyasztóvédelmi felhasználásra egyetlen forint sem. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége reményekkel tekint ugyanakkor annak a 2.25 milliárd forintos keretösszegű pályázatnak a felhasználására, amelynek jogosultja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és amelyből a Kormány 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozata alapján a következő feladatok kerülhetnek finanszírozásra:

 

„A projekt keretében a következő fejlesztések valósulnak meg:

1. a fogyasztókat és a vállalkozásokat érintő, a fogyasztói ügyek eredményes intézését támogató tájékoztatási, szemléletformáló, konzultációs, tanácsadási, tudatosságnövelő fejlesztési eszközök és folyamatok fejlesztése,

2. digitális fogyasztóvédelem,

3. átlátható, kiszámítható intézményi környezet és erős fogyasztóvédelmi intézményrendszer, 4. a fogyasztóvédelem eredményességét és hatékonyságát kiemelten befolyásoló folyamatok, szolgáltatások fejlesztése.”

 

A Korm. határozat alapján a fogyasztóvédelmi intézményrendszer fejlesztése keretében arányosan biztosítani kell a többletforrásokat a fogyasztóvédelmi egyesületeknek és a békéltető testületeknek is!

 

A fent idézett feladatok ugyanis egyértelműen találkoznak mind a fogyasztói jogok gyors, ingyenes érvényesítését szolgáló békéltető testületek, mind pedig a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek felelősségeivel, amely szervezetek viszont a 2.25 milliárd forintos összeg töredékéből kénytelenek működni.

A fogyasztóvédelmi törvény egyértelműen fogalmaz, amikor meghatározza a fogyasztóvédelmi intézményrendszer szereplőit és azok feladatait. A most megismert Kormány határozat alapján az állam 2.25 mrd forintot biztosít a fogyasztóvédelemnek- kihez és hogyan jut ez el?

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a médiából értesült arról, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium stratégiai célkitűzései között szerepel a nagyobb forrásmennyiség biztosítása a fogyasztóvédelmi civil szervezetek számára. Azonban a fogyasztóvédelem jócskán túlmutat a társadalmi célú reklámok megrendelésén és közzétételén.

Ezek a pályázatok eddig ugyanis javarészt erről szóltak. A reklámok kétségkívül nagyon hasznosak és szükségesek, mégsem elegendőek. A valós fogyasztói igényeket, így az egyedi fogyasztói érdekfeltárást és érdekérvényesítést nem pótolhatják. Erre működőképes szervezetek kellenek.

 

Márpedig a jelenlegi helyzet az, hogy pályázaton elnyert pénzek felhasználásával reklámokban bíztatjuk az embereket a békéltetés intézményének használatára, a civil fogyasztóvédelmi szervezetek szolgáltatásainak igénybe vételére, de azok működését hibás kormányzati döntések ellehetetlenítik.

Nemrég látott napvilágot, hogy az állam 2.25 milliárd forintot biztosít a fogyasztóvédelemnek – de kihez fog ez eljutni? Kapnak ebből a békéltető testületek, a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek? Vagy megint az történik, mint tavaly, hogy közel egymilliárd forintot kapott a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság – különböző pályázati projekt címeken, a békéltető testületek, akik például a legszorosabb kapcsolatban vannak a fogyasztókkal működőképességük határain mozognak, mert az állam nem volt hajlandó több forrást biztosítani számukra, ellentétben az NFH-val? És sorolni lehetne tovább.. 

 

A Szövetség 2016. március 31-i közleményében húzta alá, hogy nincsen kellő támogatás a hazai fogyasztóvédelmi egyesületeknek és nem tudják ellátni azokat a feladatokat, amelyeket a fogyasztóvédelmi törvény 45. §-a nevesít számukra. A médiában a szaktárca részéről megjelent megtévesztő tájékoztatás az alábbiak szerint szól: „2015-ben és 2016-ban is jelentős forrást, összesen több mint 132 millió forintot biztosít az egyesületek tudatos fogyasztói magatartást elősegítő szakmai tevékenysége támogatására.”

 

A fogyasztóvédelemért felelős minisztérium által kiírt 2015-ös pályázat feltételei kizárólag reklámok készítéséről és közzétételéről, fogyasztóvédelmi tájékoztató cikkek megjelentéséről, diákok vetélkedőjéről és közérdekű keresetek indításáról szólt. Szükség van a tudatosságnövelő kampányokra is, amelyek javítják a fogyasztói ismereteket, de ezzel nem merülhet ki a civil fogyasztói érdekvédelem.

 

Ráadásul, amikor egyértelműen látszik, hogy a pálya elégé lejt, és a másik oldal sokkal több játékossal és megtévesztő kommunikációval játszik, és a szünetben még cinkelt lapok kiosztása is történhet – nehéz nyugodtan kezelni a helyzetet.

 

Az NFM közlése szerinti „évről évre meghirdetett pályázat”, amivel a FEOSZ 2015-ben húszmillió forintos támogatásban részesült, azonban csak ugyanerről szólt: 5 millió forint jutott közösségi médiakampányra, 15 millió forint pedig olyan reklámokra a médiában, amelyek növelik a fogyasztók tudatosságát. Azonban mindez még nem jelent érdemi segítséget annak a fogyasztónak, aki konkrét, egyedi ügyében szeretné lehetőségeit tudni, ha például több százezer forintos fizetési felszólítást kap.

 

Megkérdezhetnék mások is, mire költött el tavaly egymilliárd forint támogatást a hatóság, ha azzal válaszolt a felvetett problémákra a minisztérium – teljesen máshová helyezve a kommunikációt – hogy a szövetség ennyit és ennyit nyert. Örülünk, ha mindenről tudunk beszélni.

 

Az igazi segítséget az jelentené, ha a fogyasztók a megjelent reklámok, tájékoztatók hatására is valóban tudnának a civil szervezetek szakértőihez fordulni. Azonban mára eljutottunk odáig, hogy ezek a szervezetek a tárca által kiirt pályázati feltételek alapján képtelenek fenntartani bármilyen kis irodát, nem tudnak alkalmazni a fogyasztóknak segíteni tudó szakemberek. Az emberek által egyetlen és utolsó reménységnek tartott békéltető testületek működő képességük határára értek.

 

 

Feltesszük tehát a kérdést: A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával általunk is elkészített és közzétett reklámokra hallgató emberek mekkorát csalódnak, ha az abban elhangzott ígéretek ellenére senki nem segít nekik vitás ügyeinek megoldásában? Kinek az érdeke, hogy az egyébként is átvert, becsapott fogyasztó a fogyasztóvédelmet irányító minisztériumtól, még ha közvetetten is, de kapjon egy pofont? Kinek az érdeke a valódi fogyasztóvédelmet ellátó civil szervezetek működését elsorvasztani?

 

A hamarosan feltehetően megszűnő Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a 2015-ös és 2016-os civil támogatásoknak a tízszeresét, több mint egymilliárd forintot nyert el különböző európai uniós forrásokból. A hatósági feladatok támogatására megítélt támogatás üdvözlendő, azonban abból sajnos nem kerülhetett civil fogyasztóvédelmi felhasználásra egyetlen forint sem. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége reményekkel tekint ugyanakkor annak a 2.25 milliárd forintos keretösszegű pályázatnak a felhasználására, amelynek jogosultja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és amelyből a Kormány 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozata alapján a következő feladatok kerülhetnek finanszírozásra:

 

„A projekt keretében a következő fejlesztések valósulnak meg:

1. a fogyasztókat és a vállalkozásokat érintő, a fogyasztói ügyek eredményes intézését támogató tájékoztatási, szemléletformáló, konzultációs, tanácsadási, tudatosságnövelő fejlesztési eszközök és folyamatok fejlesztése,

2. digitális fogyasztóvédelem,

3. átlátható, kiszámítható intézményi környezet és erős fogyasztóvédelmi intézményrendszer, 4. a fogyasztóvédelem eredményességét és hatékonyságát kiemelten befolyásoló folyamatok, szolgáltatások fejlesztése.”

 

A Korm. határozat alapján a fogyasztóvédelmi intézményrendszer fejlesztése keretében arányosan biztosítani kell a többletforrásokat a fogyasztóvédelmi egyesületeknek és a békéltető testületeknek is!

 

A fent idézett feladatok ugyanis egyértelműen találkoznak mind a fogyasztói jogok gyors, ingyenes érvényesítését szolgáló békéltető testületek, mind pedig a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek felelősségeivel, amely szervezetek viszont a 2.25 milliárd forintos összeg töredékéből kénytelenek működni.

2015. szeptember 11-től egyre több vita rendeződik a békéltető testületek előtt, hiszen a cégek már kötelesek személyesen részt venni az eljárásban. Ez kiváló lehetőség, hogy a fogyasztó olyan, felelős vezetővel ossza meg a problémáját, aki megváltoztathatja a korábbi elutasítást és egyezségi ajánlatot tehet a vita ingyenes, gyors rendezésére.

 

Márpedig ezzel a vita megegyezésére való törekvés is növekszik a vállalkozások részéről, akiknek az az érdekük, hogy megtartsák vásárlóikat. Legyen az a cég fogyasztóbarát üzletpolitikája, a méltányosság figyelembe vétele, álljon bármilyen ok az egyezségek hátterében: a fogyasztónak értelemszerűen az számít, hogy megoldódjon a probléma.

 

A békéltető testületekhez való fordulás egyszerű, akár postán vagy online szintén be lehet adni a kérelmet. Ha az minden kötelező elemet tartalmaz, akkor el is indul az eljárás, a céget pedig felszólítja a testület arra, hogy küldje el az üggyel kapcsolatos álláspontját írásban. Ezt követi a személyes meghallgatás, amelyen részt kell vennie a vállalkozásnak, azaz a fogyasztó találkozik itt a cég képviselőjével. Ez kiváló alkalom arra, hogy a vásárló elmondhassa panaszát, indokait annak, aki közvetlenül érintett az ügyben. Kettejük között pedig az eljáró tanács egyezséget kísérel meg létrehozni, amelynek megkötésére nagy esély van, köszönhetően a kötelező személyes párbeszédnek, legalábbis a vállalkozások oldaláról. Most már ugyanis, ha a cégnek székhelye, telephelye van abban a megyében, ahol a békéltető testület működik, nem utasíthatja vissza az eljárást a cég. Ha ezt mégis megteszi, akkor bírságot kap, így ezt nem érdemes kockáztatnia.

 

Amennyiben pedig nincs székhelye vagy telephelye az érintett megyében, akkor is kell legalább egy írásos nyilatkozatot küldeni arról a békéltető testületnek, hogy hajlandó-e egyezséget kötni a fogyasztóval és ha igen, úgy mi ez az ajánlat. Az együttműködési kötelezettség persze ilyenkor is fenn áll, és amennyiben mulaszt a cég, nem küld ilyen írásos nyilatkozatot, akkor is számolnia kell a már említett büntetéssel.

 

Mindezeknek köszönhetően a fogyasztók és vállalkozások közötti ügyek sokkalta könnyebben kerülnek megoldásra. Ezért ha bármilyen problémája van a vásárlónak a céggel, érdemes igénybe vennie a békéltető testületet a megoldás érdekében, mivel egy forintjába sem kerül.

 

Sőt az eljárás gyors, egyszerű.

 

A békéltető testületek elérhetőségei megtalálhatóak a www.bekeltetes.hu honlapon. A kérelmet, és a mellékleteket elektronikusan is be lehet nyújtani, igazodva a digitális kor követelményeihez.

 

Hangzatos szlogenek, jól csengő ígéretek, megtévesztő tájékoztatás, a törvényes fogyasztói jogok korlátozása – tisztességtelenül járt el a RealQUIT Inc. Advento LLC, ezért a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége hatósági bejelentést tett a Gazdasági Versenyhivatalnál a fogyasztók érdekében.

A Szövetség bejelentéssel élt a Gazdaság Versenyhivatalnál a fenti cég ellen, a vállalkozás ugyanis álláspontunk szerint megtéveszti a fogyasztókat és csorbítja törvényes jogaikat az internetes honlapján megtalálható tájékoztatásával. A vállalkozás, a RealQIUT elnevezésű termékének (bioaktív mágnesekből álló készlet, mely a fül bizonyos pontjaira helyezve a dohányzásról való leszokást segíti elő) népszerűsítése érdekében közöl olyan állításokat, melyek felvethetik a GVH hatáskörébe tartozó jogszabályok rendelkezéseinek sérelmét.

 

Továbbá a vállalkozás korlátozza a fogyasztókat a vásárlástól való, indokolás nélküli elállási joguk gyakorlásában is, ugyanis a honlapján elérhető Felhasználási Feltételek IV. pontjában foglaltak szerint, a vevők csak két esetben küldhetik vissza a világhálóról megrendelt terméket, és erre is mindösszesen 10 napjuk van. Ezen állítások azonban koránt sincsenek összhangban az internetes vásárlás esetén gyakorolható elállási jogra vonatkozó szabályozással, (a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet alapján), mely szerint a fogyasztó 14 napon belül, indokolás nélkül, bármikor elállhat a vásárlástól.

 

A Felhasználási Feltételekben továbbá szintén előfordulnak olyan kijelentések, állítások, („A weboldalon elérhető termékek csúcsminőségűek és minden szükséges előírásnak megfelelnek”) melyek nincsenek alátámasztva egyáltalán semmilyen információval. A vállalkozás a reklámtevékenységével olyan üzenetet közvetít a vásárlók felé, melyek azt sugallhatják, hogy a termék használatával bárkinél eredményesen megszűnhet még a legsúlyosabb nikotinfüggés is, illetve a dohányzás abbahagyása, bármely fogyasztó esetében biztonsággal elvárható, más termékekkel összehasonlítva („a termék használóinak 93%-a szokott le a dohányzásról, míg más termékek felhasználóinak csupán 34%-a hagyta abba a dohányzást”).

 

A fogyasztó előtt azonban nem ismert, hogy a reklámban hivatkozott vizsgálati eredmény milyen (objektív vagy szubjektív) hatékonysági vizsgálat eredménye, ahogyan az sem, hogy hány ember megkérdezésén alapul. Mivel több weboldalon is elérhető a reklám, ezért számos fogyasztóhoz juthatott már el a termék hirdetése, ezért a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége haladéktalanul a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúja miatt.

 

A Szövetség felhívja a vállalkozás figyelmét, hogy tartózkodjon a fogyasztók számára történő valótlan közlésektől, adjon számukra megfelelő tájékoztatást és ne korlátozza jogszabályokba ütközően törvényes jogaikat!

 

 

Interneten adta meg az adatait a fogyasztó, később visszaéltek azokkal és a nevében kötöttek szerződéseket csalók egy hírközlési céggel. Döbbenten szerzett tudomást a kétszázezres, felgyűlt tartozásról, amelyet tőle követeltek, pedig ahhoz semmi köze nem volt. A szolgáltató nem állt vele szóba, de később a békéltető testület előtt meg tudtak egyezni, a követelést pedig törölték.

Nem mindennapi eset történt meg a fogyasztóval, azonban ehhez hasonló helyzetbe bárki kerülhet. Interneten vásárolt egy online árverési oldalon, adataival viszont visszaéltek és a csalók a nevében különböző ügyleteket kötöttek meg később. Például mobiltelefont vásároltak, előfizetői szerződés jött létre így közte és a hírközlési szolgáltató között. Így esett, hogy később kétszázezer forintos felszólítást talált a postaládájában, hiszen az illetéktelen személyek a számlákat nem egyenlítették ki. Hiába reklamált, hogy a tartozás nem az övé és azt másnak kell szerinte megfizetni, panaszát elutasították. Egy kis idő elteltével viszont nem akarta annyiban hagyni a dolgot és békéltető testülethez fordult, remélte meg tud egyezni a céggel.

 

A békéltető eljárásban ugyanis a vállalkozások már kötelesek együttműködni a testülettel és lehetőség nyílik az ügy tisztázására, amiben az eljáró tanács is segít, ahogy abban szintén, hogy a felek megegyezzenek. És találjanak persze valamilyen kompromisszumos megoldást, amelyik mind a két félnek megfelel. Ezt hívjuk egyezségnek, amit sikerült is elérni az előbbi példában. Az eljárásban kiderült ugyanis, hogy a szolgáltató korábban a reklamáció után kérte a panaszost, csatoljon be egy olyan papírt, amely igazolja, hogy feljelentést tett a rendőrségen az adataival való visszaélés miatt. Azonban a fogyasztó ennek nem tett eleget, épp ennek volt az köszönhető, hogy továbbra is követelték tőle a pénzt.

 

 

A cég pedig egyezségi ajánlatot tett arra, hogy ha bemutatja a feljelentésről szóló dokumentumot, akkor törlik a tartozást. Az is tisztázódott ugyanis az eljárásban, hogy a fogyasztó a kért feljelentést ugyan megtette, de ennek másolatát már nem csatolta be a szolgáltatónak címzett levelében korábban és még csak nem is hivatkozott rá. Utólag persze mellékelte a papírt és ennek köszönhetően rendeződött a vita, a követeléstől elálltak. Azonban az, hogy az ügy megoldódott annak volt eredménye, hogy a cég megjelent a békéltető testület előtti személyes meghallgatáson és sor került a félreértések tisztázására. Ez a fogyasztóbarát üzletpolitika mellett persze annak is betudható, hogy már 2015. szeptember 11-től a vállalkozásoknak együtt kell működniük a békéltető testületekkel a vita megoldására irányuló eljárásban. Ha ugyanis ezt nem teszik, akkor súlyos pénzbüntetéssel kell számolniuk. Amennyiben pedig az adott békéltető testület szerinti megyében nincsen bejegyzett székhelye, telephelye a cégnek, még akkor is előzetesen meg kell azt küldeni, hajlandóak-e megegyezni a fogyasztóval az eljárásban. 

 

A fentiek miatt még inkább érdemes már békéltető testülethez fordulnia a fogyasztónak, ha vitába keveredett a céggel és nem tudtak dűlőre jutni a vitában. Az ingyenes, gyors eljárásnak köszönhetően ugyanis nagy valószínűséggel nem kell bíróságra menni és enélkül is meg tudnak egymással egyezni.

Nem biztosított az állandó működés, nem fizethetőek ki a bérleti díjak, ma Magyarországon a civil fogyasztóvédelmi egyesületek nem tudnak kiszámítható keretek között működni. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége az elmúlt időszakban több alkalommal megkereste a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot a civil fogyasztóvédelmi szervezetek számára kiírt pályázatokkal összefüggő problémákkal kapcsolatban. Érdemi változás azonban nincs.

Mi is a probléma?

 

Habár az állandó működési költségek fedezésére a Nemzeti Együttműködési Alap szolgál(na), a Szövetség pályázata, mint az 2016. március 30-án kiderült, csupán arra volt érdemes, hogy a várólista 1287. helyét szerezze meg és egyáltalán nem részesült támogatásban. Hasonló a visszajelzés a Szövetség több tagszervezete részéről: a Fogyasztóvédők Országos Egyesülete (FOE) a várólista 1047. helyére „kapaszkodhatott fel”.

 

Ehhez társul a 2015-ben teljesen átalakított pályázati rendszer („FV-I-15” kategória kód), amely korábban még elégségesnek bizonyult, most már azonban a fogyasztóvédelmi egyesületek a „folyamatos működés" feltételének sem tudnak megfelelni. Épp annak a feltételnek, amelyet velük szemben a Fogyasztóvédelmi Politika támaszt, emellett nem is tudják ellátni a fogyasztóvédelmi törvény 45. § (1) bekezdésben meghatározásra került feladataikat.

 

A fentiekre egy megoldás van csak, mégpedig, ha a pályázati rendszer továbbfejlesztése keretében szakít az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a 2015-ben bevezetett gyakorlattal és olyan projekteket dolgoz ki, amelyek illeszkednek a fogyasztóvédelmi törvényben rögzített klasszikus szakmai feladatok közé.

 

Ugyanis korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és annak Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága volt az, amely gyökeresen eltért a Nemzetgazdasági Minisztérium által kialakított és jól bevált gyakorlattal. E szerint ugyanis a pályázatok korábban évről-évre biztosították a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek állandó és kiszámítható, egy éves időtartamra szóló működését („érdekfeltárás-érdekérvényesítés" címszóval), még akkor is, ha a rendelkezésre álló pénzforrások szűkösebbé váltak.

 

Mint pedig az látható, a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) nem bizonyult alkalmasnak a jelzett problémák megoldására és a működési költségek fedezésére. Tapasztalataink szerint ugyanis a megítélt támogatási összegek csekélyek és egyáltalán nem elegendőek a fogyasztók érdekében végzett hatékony és eredményes projektek megvalósítására. Arról már nem is szólva, hogy jellemzően önerő meglétét követelik, amely feltételnek az egyesületek nehezen tudnak megfelelni.

 

 

Hiszen mint azt már fentebb írtuk a legújabb döntésük értelmében is: „a 2015. november 24-én megjelentetett NEA-16-M kódszámú, "CIVIL SZERVEZETEK MŰKÖDÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁSA 2016." című pályázati kiírásra benyújtott pályázatokra vonatkozóan a döntések megszülettek, a Támogató döntése értelmében az Ön pályázata a források korlátossága miatt támogatásban nem részesül. Pályázata a VÁRÓLISTA 1287. helyén áll."

 

Ebből egyértelműen látszik, hogy a működési célú pályázat semmilyen lehetőséget nem biztosít a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének, ez igaz ennek több tagszervezetére is. A Fogyasztóvédők Országos Egyesülete érintett pályázata ugyanúgy elutasításra került, habár a Szövetségnél „előkelőbb”, 1047. helyet kapta a várólistán.

 

 

Hozzá kell tenni: 2015-ig a fogyasztóvédelemért felelős minisztérium a Nemzetgazdasági Minisztérium volt és ezt követően lett az illetékes szaktárca a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Ezt követően történtek jelentős változások a fogyasztóvédelemben – nem jó irányban. Ezek érintik a fogyasztóvédelem állami intézményrendszerét is, a rendelkezésre álló költségvetési források jelentősen csökkentek. 

 

 

A fogyasztóvédelmi hatóság is a szervezeti átalakítások miatt problémákkal néz szembe a jövőben, a civil érdekvédelem meggyengülése mellett pedig a hatósági működéssel kapcsolatos kérdőjelek sem tesznek jót a fogyasztóvédelemnek. 

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége továbbra is olyan pályázatok bevezetését szorgalmazza, amelyek ténylegesen biztosítják a fogyasztóvédelmi törvényben foglalt tevékenységek folyamatos végzését. Ennek köszönhetően a fogyasztóvédelmi egyesületek valóban működni tudnának egy olyan rendszerben, amely nem csak egyéves időtartamban teszi lehetővé feladataik ellátását.

A Nemzeti Együttműködési Alap Közösségi környezet kollégiumának döntése alapján a 2015. november 24-én megjelentetett NEA-16-M kódszámú, "CIVIL SZERVEZETEK MŰKÖDÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁSA 2016.” című pályázati kiírásra benyújtott pályázatokra vonatkozóan a döntések megszülettek. A Támogató döntése értelmében a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a források korlátossága miatt támogatásban nem részesült és pályázata a VÁRÓLISTA 1287. helyén áll.

Nem értett egyet a parkolási bírsággal a fogyasztó! A cég akkor is megbüntette, de a békéltetők előtt már visszavonta a büntetést. A telefonját sem javították meg? Békéltetőkkel ez is megoldódhat… Hogyan? Miért? Megfejtés itt…

Bárki kerülhet olyan helyzetbe a mindennapi vásárlások során, hogy vitája lesz egy kereskedővel. Ha ilyenkor falba ütközik a fogyasztó, akkor nem kell bíróságra vinni a dolgot, mert a békéltető testületek segítenek az ügyben, ingyen és gyorsan. Sőt a cég nem utasíthatja el az eljárást, ha pedig mégis megteszi, akkor kötelező fogyasztóvédelmi bírsággal kell számolnia. Mikro-, kis- és középvállalkozások esetében ez akár félmillió forintig terjedhet, a nagyobb árbevételű szolgáltatók pedig még nagyobb büntetéssel kénytelenek szembenézni.

                  

2015. szeptember 11-et követően sokkalta szigorúbb büntetéssel számolhatnak a cégek, ha nem működnek együtt a békéltető testülettel, amikor az a vita megoldására törekszik. Kötelező ugyanis a vállalkozásoknak kifejteni álláspontjukat a fogyasztó vitás ügyét illetően, sőt később pedig a békéltető meghallgatáson kötelesek személyesen is részt venni. Bármelyiket sérti meg a fentiek közül a vállalkozás, úgy súlyos fogyasztóvédelmi bírsággal kell számolnia, hiszen azt kötelező kiszabni. Ez akkor igaz, ha a cégnek van székhelye, telephelye abban a megyében vagy a fővárosban, ahol a békéltető testület eljár. De ha esetleg nincsen ott bejegyezve, még akkor is írást kell arról küldenie előzetesen, hogy hajlandó-e egyezséget kötni.

 

Az, hogy a vitás felek találkoznak személyesen, jelentősen növeli a vita megoldásának esélyét – ezt mutatják a tapasztalatok. Számtalan példa bizonyítja ugyanis ezt. Többek között annak a fogyasztónak is az esete, aki a fővárosban parkolt, volt mozgássérült-igazolványa, de mégis büntetést kapott. Nem megfelelően helyezte el ugyanis a szélvédőn, így pedig nem lehetett megállapítani, tényleg jogos-e az ingyen parkolásra. Ráadásul az adott hónapban már egyszer kapott büntetést, így még csak nem is élhetett a havi egyszeri, utólagos bemutatás lehetőségével.

 

Kérése egyszerű volt: gyakoroljon a parkolási cég méltányosságot, hiszen mozgássérült igazolvánnyal ingyenesen parkolhatott volna. Ezt korábban a vállalkozás teljes mértékben elutasította. Nem így a békéltető testületi eljárásban, ott ugyanis már vállalta, hogy a fogyasztónak nem kell az emelt összegű bírságot, hanem csak az eredeti hatezer forintos pótdíjat befizetni, azt is csak részletekben. 

 

De ugyanígy megoldódott annak a vásárlónak is az ügye, akinek a mobiltelefonja romlott el és készített óránként 300-400 fotót: ezzel teljesen lehetetlenné téve a használatát. A szerviz azt mondta neki, hogy ezzel nincsen semmi baj, hiszen ez a telefon sajátosságaiból adódik, hogy benyomódhat a fényképező gomb és a készülék zárolására nincs lehetőség. A fogyasztó persze ezzel nem értett egyet, a cég a békéltető testület előtt pedig már azt vállalta, hogy frissíti a szoftvert ingyen a készüléken (így biztosítva a képernyő lezárását), addig pedig egy cseremobilt is ad a fogyasztónak.

 

Mindezek annak voltak köszönhetőek, hogy a vitás felek, a vásárló és a cég elmondhatták egymásnak érveiket, közeledtek az álláspontok, a fogyasztó kérése teljesült, a vállalkozás is megtartotta ügyfele bizalmát, mindketten elégedetten távoztak a személyes meghallgatásról.

Vegyék igénybe a fogyasztók bátran a békéltetést, és használják ki azt a lehetőséget, hogy ha probléma van a céggel, akkor annak együtt kell működnie az ingyenes, gyors vitarendezésre irányuló eljárásban.

A felfutó lakáshitelezés, a megnövekedett lakossági kölcsönfelvételi kedv időszakában a fogyasztóknak változatlanul célszerű körültekintően kiválasztani a számukra leginkább megfelelő jelzáloghitelt – áll a Magyar Nemzeti Bank nemrég közzétett közleményében. A szerződéskötés előtti kötelező, a részletes feltételekről szóló közérthető tájékoztatás, a futamidő alatti szerződésmódosítások szigorú fair banki korlátozásai és a jövedelemmel és ingatlan értékével arányos jelzáloghitelek elbírálási, adósságfék szabályozása egyaránt a korábbinál átláthatóbb, és biztonságosabb feltételeket tesznek lehetővé az adósoknak.

Tavaly, az egyéb háztartási hitelek felfutásához képest is erőteljesen, az előző évhez viszonyítva 42 százalékkal nőtt a lakáscélú hitelezés. Az elmúlt időszakban a háztartások vagyoni helyzetének javulása, a mérsékelt hitelkamat, valamint az új, igénybe vehető állami támogatások is érzékelhetően fokozták – a tavasszal egyébként is élénk – lakáshitel-felvételi kedvet.

Az MNB-nek a piacon elérhető több mint 600 jelzáloghitel feltételeit bemutató Hitel- és lízingválasztó programja szerint ma egy 10 millió forint összegű, piaci feltételű – tehát állami támogatás nélküli –változó kamatozású ingatlancélú jelzálogkölcsön 10-15 éves futamidőre átlagosan 6,50 százalék THM mellett igényelhető az általános ügyfélkörnek, de található ajánlat már 3,48 százalékos THM-mel is. Ugyanilyen összegű és futamidejű, szintén piaci feltételű, fix kamatú hitelajánlatokhoz azonban magasabb, átlagosan 8, 11 százalékos THM kapcsolódik, de akad e körben 6,45 százalékos THM-mel kínált hiteltermék is.

Egy hitelfelvétel komoly, hosszú távú anyagi elköteleződést jelent, ezért a felelős és tudatos pénzügyi döntéshez elengedhetetlen a körültekintő fogyasztói magatartás, valamint az alapvető pénzügyi fogalmak ismerete is. A jelzáloghitelt kereső fogyasztóknak előzetesen célszerű minden esetben figyelmesen és részletesen tájékozódni a jelzáloghitelek jellemzőiről és azok szerződéses feltételeiről.

Ingyen hitel nincs – áll az MNB közleményében: a folyósított összegen (tőkén) felül a kamatokat és egyéb költségeket is vissza kell fizetni a hitelező pénzügyi intézménynek. Épp ezért érdemes hitelfelvétel előtt több hitelintézet, pénzügyi vállalkozás ajánlatát összehasonlítani, konkrétan rákérdezni a hitel induló (pl. értékbecslés, közjegyző díja) és egyébköltségeire, a kamat mértékére, a kamatozás jellegére (fix vagy változó), a törlesztőrészletek nagyságára, a futamidő hosszára, illetve a kamat- és díjfeltételek lehetséges változásaira.

A hitelajánlatok összehasonlítását segítheti a hitel számos költségét összefoglaló Teljes Hiteldíj Mutató (THM). Ez nem csak a hitelkamatot tartalmazza, hanem egy évre vetítve csaknem minden olyan költséget, melyet szerződésszerű teljesítés esetén a felvett összegen (tőkén) kívül fizetni kell a hitelért. Amennyiben az adós a futamidő alatt késedelembe esik vagy meghosszabbítja a futamidőt, úgy ezekért a THM-en kívüli további díjat, késedelmi kamatot számíthat fel a bank – írja az MNB.

Arra is rámutat, hogy a hitelszerződésben rögzíteni kell, hogy a hitel változó vagy fix kamatozású. A változó kamatozású hiteleknek két csoportja van. A referencia kamatlábhoz kötött kamatozású, amely esetében a szerződésben meghatározott feltételekkel a kamatfelár a kamatfelár periódusnak megfelelő időközönként, a referencia kamatláb pedig a referencia kamatláb periódusának megfelelő – jellemzően rövidebb – időközönként változhat. A nem referencia kamatlábhoz kötött hitelek esetében a kamat csak a szerződésben rögzített kamatperiódusnak megfelelő időközönként változhat. Ezek eredményeként – a kamatváltozás irányától függően – a törlesztőrészletek csökkenhetnek és nőhetnek is a futamidő alatt. A kamat, kamatfelár, illetve a referencia kamatláb kizárólag a pénzügyi intézmény által előre nyilvánosan megadott módszertan alapján, külső (a bankoktól független) mutatók változása nyomán, a korábbi szabályozásoknál sokkal szigorúbb keretek között változtathatók. Fix kamatozás esetén a kamat jellemzően magasabb, de a futamidő alatt nem változtatható, így – a változó kamatozású hitelekkel szemben – a törlesztőrészlet nem emelkedhet és nem is csökkenhet. Ez különösen emelkedő kamatszint esetén előnyös az adósoknak.

A szerződéskötés előtt a pénzügyi intézményeknek egy rövid, közérthető, kötött formájú (táblázatos) írásos általános tájékoztatóban részletesen be kell mutatniuk az adósoknak a jelzáloghitel feltételeit. A több pénzügyi intézménytől kapott írásos tájékoztatók így egyszerűen összehasonlíthatók.

A fogyasztók túlzott eladósodásának elkerülését célzó adósságfék szabályok a hitelfelvételeknél – az igazolt nettó jövedelem és az ingatlan értékének függvényében – korlátozzák a törlesztőrészletek és felvehető hitelösszeg nagyságát is. Forint alapú, ingatlan fedezet mellett nyújtott jelzáloghitel esetén, ha a hiteligénylő(k) összevont havi nettó jövedelme 400 ezer forint alatti, a havi törlesztő részlet legfeljebb e jövedelem 50 százaléka, míg a felvehető hitel összege a megvásárolni kívánt ingatlan értékének maximum 80 százaléka lehet.

A piaci ingatlancélú, és szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a pénzügyi intézmények a hitel fedezetéül felkínált (akár a hitelből megvásárolni tervezett) ingatlanra jelzálogjogot jegyeztetnek be. Nemfizetésnél a jelzálogjog érvényesíthető, azaz végső esetben a pénzügyi intézmény – a tartozás kiegyenlítése érdekében – akár az ingatlant, akár magát a követelést is értékesítheti.

Mivel a jelzáloghitel szerződések jellemzően hosszú, akár 20-25 éves futamidőjűek, érdemes megfontolni – az erre vonatkozó tájékoztató anyagok gondos átolvasása után – hitelfedezeti biztosítás megkötését is, amely – konstrukciótól függően – különböző kockázatokra (pl. haláleset, munkahely elvesztése) nyújthat fedezetet. A felelős hitelfelvételről és az eladósodás veszélyeiről további információk találhatók az MNB honlapjának fogyasztóvédelmi aloldalán, a Pénzügyi Navigátor Füzet sorozatban és az MNB pénzügyi tudatosságról szóló kisfilmjeiben is.

 

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016-evi-sajtokozlemenyek/a-felfuto-lakashitelezes-idoszakaban-is-celszeru-korultekintoen-kolcsont-felvenni