Az üzleten kívüli értékesítés formájának szabályai szerteágazóak. A jogi szabályozás minden elemének ismertetésére nem vállalkozunk, azonban fontosnak tartjuk egyes szabályok részletesebb magyarázatát. A hatályos szabályozás szerint indokolás nélküli elállási jog illeti meg a vállalkozással kötött szerződése során a fogyasztót 14 napon belül, ha a szerződés megkötésére a vállalkozás üzlethelyiségén kívül került sor.

Ilyen tipikus értékesítés a termékbemutatókon kötött szerződések. A vállalkozások igyekeztek a hatályos szabályozás alól kikerülni azzal, hogy üzlethelyiségükön belül megkötött szerződésnek tekintettek sok, az értelmezéssel egyébként üzlethelyiségükön kívüli értékesítéseket. Éppen ezért érdemes a meg nem oldott vitát békéltető testület vagy bíróság elé vinni, mert az ügy megvizsgálása során az derülhet ki, hogy a felek közötti szerződés értelmezése során a vállalkozás jogértelmezése nem felel meg a hatályos jogszabályoknak. Így a vállalkozás kizárja az üzlethelyiségen kívüli értékesítést előre, holott az ügy részleteiből az derülne ki, hogy ezt nem tehetné meg.

Az üzleten kívüli értékesítés során megkötött szerződéstől elállni kizárólag írásban, igazolható módon lehet. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztó akkor jár el tudatosan, ha a szerződéstől levélben, nem telefonon, nem szóban áll el. Miután a fogyasztó leírja, majd tértivevényes levél útján közli a vállalkozással elállását, őrizze meg levele egy példányát, valamint a feladóvevényt, és a visszaérkező tértivevényt. Legyenek figyelmesek a fogyasztók, hogy a levelet a vállalkozás azon címére küldjék meg, melyet a szerződés erre kijelöl.

Azzal, hogy a fogyasztó elállt a szerződéstől, nem szűnik meg minden kötelezettsége. Köteles ugyanis az átvett terméket a fogyasztó a vállalkozás részére visszaadni. Megteheti ezt személyesen, de akár postai úton is. Amire figyeljenek a fogyasztók, hogy személyes átadásnál írásban erősítse meg a vállalkozás egy átadás átvételi íven, hogy fogyasztó a terméket visszavitte, illetve ha postai úton adja fel fogyasztó a terméket, akkor igazolható módon tegye azt meg, tértivevényes küldeményként.

Ennek bizonyítása ugyanis fogyasztót fogja terhelni, hogy mind elállását, mind a termék visszaszolgáltatási kötelezettségét határidőben teljesítette. Amennyiben a fogyasztó elállási jogát határidőben gyakorolta, és a terméket visszajutatta a vállalkozás részére, úgy a kifizetett vételárat fogyasztónak 14 napon belül vissza kell kapnia a vállalkozástól.

A fogyasztót terheli a termék visszaküldésének a kötelezettsége, kivéve, ha a vállalkozás vállalta ennek a költségnek a megfizetését. A vállalásnak azonban a szerződésben szerepelnie kell.

Előfordul sokszor, hogy a fogyasztó a vállalkozással ugyan megköti a szerződést, de nem kapja meg a terméket, azaz annak átadására egy későbbi időpontban kerülne sor. Ez esetben nem köteles fogyasztó megvárni, hogy a terméket a vállalkozás átadja a részére volt ugyanis olyan vállalkozás, amely arra hivatkozott, hogy nem állhat el a fogyasztó addig a szerződéstől, ameddig át nem vette fogyasztó a terméket. A jogszabály azonban egyértelműen kimondja, hogy a fogyasztó elállhat a termék átvétele előtt is a szerződéstől.

A fogyasztók legyenek figyelmesek az ingyenes szűrővizsgálatok igénybevétele során. Nagyon sok fogyasztó panaszkodik arra, hogy telefonon ingyenes egészségügyi szűrővizsgálat elvégzésére hívta meg őket valaki, sok esetben a fogyasztók be sem tudták azonosítani a vállalkozásokat, azt gondolták egészségügyi intézmény vagy az önkormányzat kereste meg őket, ezért elmentek a megjelölt helyre. A kötelező szűrővizsgálatokra küldi el a háziorvos a betegeket, ezért a fogyasztók minden olyan esetben érdeklődjenek saját orvosuknál amennyiben telefonon kaptak meghívást ingyenes egészségügyi szűrővizsgálatokra.

Az árubemutatóval egybekötött értékesítés esetén a kereskedelmi törvényben előírja, hogy a termékbemutatós cégek kötelesek ügyfélszolgálatot működtetni. Ezen szabályozásra azért volt szükség, mert gyakorta előfordult, hogy a vállalkozások a szerződés megkötését követően elérhetetlenné váltak, a fogyasztó panaszát senkivel sem tudta közölni, nem volt hova visszavinni a terméket.

A vállalkozás ezen felül köteles például telefonos, elektronikus elérhetőséget is biztosítani. Tilos egyebekben az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódóan ajándék juttatás, árengedmény, kedvezmény, vagyoni előny és ajándéksorsolás reklámja. Tilos továbbá az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során pénzügyi szolgáltatás nyújtása, a készpénz helyettesítő fizetési eszköz használatával összefüggésben nyújtott pénzügyi szolgáltatás kivételével.

Amire azonban az indokolás nélküli elállási jog nem terjed ki, azt részletesen tartalmazza a kormányrendelet. Így nem élhet a fogyasztó indokolás nélküli elállási jogával például a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szolgáltatás egészének teljesítését követően, ha a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg, és a fogyasztó tudomásul vette, hogy a szolgáltatás egészének teljesítését követően felmondási jogát elveszíti. Nem élhet a fogyasztó elállási jogával olyan termék vagy szolgáltatás tekintetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac vállalkozás által nem befolyásolható, az elállásra nyitva álló határidő alatt is lehetséges ingadozásától függ. Tekintettel kell lenni azokra az olyan nem előre gyártott termékre, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan termék esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak, mert ekkor sem illeti meg a fogyasztót elállás. Nem lehet elállni romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termék tekintetében; olyan zárt csomagolású termék tekintetében, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontása után nem küldhető vissza; olyan termék tekintetében, amely jellegénél fogva az átadást követően elválaszthatatlanul vegyül más termékkel.

Nem lehet elállni olyan lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver példányának adásvétele tekintetében, ha az átadást követően a fogyasztó a csomagolást felbontotta; hírlap, folyóirat és időszaki lap tekintetében, az előfizetéses szerződések kivételével.

Az üzleten kívüli értékesítési forma speciális, a hagyományostól eltérő kereskedelmi forma. Ilyen esetben nem kereskedelmi egységben, azaz boltban, vagy üzlethelyiségben vásároljuk meg a terméket, hanem pl. a fogyasztó otthonában, vagy termékbemutatón. A szerződéskötés helye, módja ilyenkor nem hagyományos, ezért külön jogszabályok biztosítanak speciális többletjogokat a fogyasztóknak, mert a jogalkotó úgy tarja, nincs megfelelő lehetősége a fogyasztónak tudatos döntést hozni a termék megvásárlása során.

Üzleten kívül kötött szerződésről akkor beszélünk, amikor a termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés megkötésére, a vállalkozás vagy a vállalkozás nevében, illetve javára szerződést kötő személy és a fogyasztó között, a vállalkozás kezdeményezésére, a vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában kerül sor.

Mivel alapvető probléma az értékesítések behatárolása, ezért az ilyen fajta értékesítésre vonatkozó 45/2014 (II.26.) számú kormány rendelet vonatkozó fogalommagyarázatait fontos megadnunk.

Üzlethelyiség: a) bármely ingatlan, ahol a vállalkozás a tevékenységét állandó jelleggel folytatja; b) bármely ingó dolog, ahol a vállalkozás a tevékenységét szokásos jelleggel folytatja.

Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés: olyan fogyasztói szerződés, a) amelyet a szerződő felek egyidejű fizikai jelenléte mellett a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen kötöttek meg; b) amelyre vonatkozóan a fogyasztó tett ajánlatot a vállalkozásnak az a) pontban meghatározott körülmények között; c) amelyet a vállalkozás üzlethelyiségében vagy távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz alkalmazásával közvetlenül azt követően kötöttek meg, hogy a vállalkozás – a felek egyidejű fizikai jelenléte mellett – személyesen és egyénileg kapcsolatba lépett a fogyasztóval a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen; vagy d) amelyet a vállalkozás által szervezett olyan út során kötöttek meg, amelynek célja a termékek vagy szolgáltatások fogyasztó számára történő értékesítése vagy népszerűsítése.

A fogalmak tisztására azért kell, hogy sor kerüljön, mert a fogyasztók nincsenek tisztában a termékbemutatókon kötött szerződések szabályaival. Ennek következtében a szabályokat szigorították, és folyamatos szűréseket ígértek a hatóságok az ilyen jellegű tevékenységet folytató vállalkozások ellenőrzése végett.

A jogszabály ugyanis, mert a fogyasztó nem tudja jellegénél fogva a termékeket megvizsgálni, összehasonlítani, utána nézni, indokolás nélküli elállási jogot biztosít az üzlethelyiségen kívül kötött szerződésekre.

Éppen ezért nagyon fontos, hogy azon fogyasztók, akik ilyen jellegű értékesítést vesznek igénybe, elutaznak esetleg a vállalkozásokkal kirándulásokra, vagy egészségügyi felmérésen vesznek részt, azok a szerződés aláírásakor mindenféleképpen ellenőrizzék, hogy a szerződéskötés helye üzlethelyiségen kívül történik-e, és ezen tény rögzítéséhez ragaszkodjanak!

A fogyasztó ugyanis termék adásvételére irányuló szerződés esetén a terméknek, (több termék adásvételekor, ha az egyes termékek szolgáltatása eltérő időpontban történik, az utoljára szolgáltatott terméknek, ill. több tételből vagy darabból álló termék esetén az utoljára szolgáltatott tételnek vagy darabnak, vagy ha a terméket meghatározott időszakon belül rendszeresen kell szolgáltatni, az első szolgáltatásnak,) a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától; valamint szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződés megkötésének napjától számítva 14 napon belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg.

Éppen ezért járt el helyesen az alábbi esetben a fogyasztó: egy fényterápiás terméket vásárolt a fogyasztó üzlethelyiségen kívül egy vállalkozástól, a vállalkozás meghívása alapján egy termékbemutatón. Fogyasztó a termékbemutatón a vételár fedezése érdekében hitelszerződést is kötött, mert a termék vételárát nem tudta kiegyenlíteni. A fogyasztó haza térve végiggondolta az aznap történteket, és rájött, hogy nincsen szüksége a termékre. A fogyasztó szerződésében rögzítették felek, hogy a fogyasztó a vállalkozás üzlethelyiségén kívül kötött szerződést a vállalkozással. Fogyasztó másnap, a szerződéstől írásban, tértivevényes levélben indokolás nélkül elállt, a terméket pedig postai úton igazolható módon visszaküldte, és kérte a hitelszerződése felbontását. Tekintettel arra, hogy nem volt vitatott a felek között, hogy a termék megvásárlására a vállalkozás üzlethelyiségén kívül került sor, ezért az indokolás nélküli elállási jogának gyakorlására tekintettel a vállalkozás fogyasztó elállását elfogadta, és haladéktalanul intézkedett a fogyasztóval kötött hitelszerződés felbontásáról is.

Az indokolás nélküli elállási jog ugyanis azt jelenti, hogy amennyiben a fogyasztó hitelből kívánta fedezni a vállalkozásnál vásárolt termék vételárát, úgy a termékvásárlási szerződéstől történő elállása bontja azt a hitelszerződést, melyet a termék vásárlásának finanszírozására kötött a fogyasztó. A vételárat a vállalkozásnak vissza kell adnia a hitelintézetnek maradéktalanul, és a fogyasztót mentesítenie kell a vállalkozásnak mindenfajta fizetési kötelezettsége alól.

A vállalkozásnak ugyanakkor tájékoztatnia kell a fogyasztót erről az indokolás nélküli elállási jogról. Amennyiben nem teszi azt meg, úgy az indokolás nélküli elállási jog határideje 12 hónappal meghosszabbodik. Amennyiben pedig a vállalkozás idő közben mégis tájékoztatja a fogyasztót a 14 napon belüli indokolási elállási jogról, úgy a 14 napos határidő a tájékoztatás bekövetkeztétől számít.

Nagyon fontos kiemelni, hogy a vállalkozások mostanában akkor is tájékoztatják a fogyasztót, amikor nem is kellene. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztóval kötendő szerződések forma szerződések, melyek tartalmazzák azt is, ha üzlethelyiségen kívüli, és azt is, hogy üzlethelyiségen belüli a szerződés, ezért nem vonatkozik rá a 45/2014-es rendelet. Ezért nagyon figyeljenek a fogyasztók, hogy melyik rubrika kerül megjelölésre az ő szerződésük megkötése során, mert a fenti szabályok kizárólag az üzlethelyiségen kívüli értékesítésre irányadóak, és megtévesztő lehet, hogy a megjelöléstől függetlenül tájékoztatást kap a fogyasztó arról is, amire nem szerződik.

 

Előfordulhat, hogy a panaszt a vállalkozás elutasítja. Két dolgot tehetünk ebben az esetben, beírhatunk a Vásárlók Könyvébe, vagy az elutasítást követően békéltető testülethez vagy bírósághoz fordulhatunk. Elutasítás esetén a vállalkozás ugyanis köteles írásban tájékoztatni arról, hogy panaszunkkal – annak jellege szerint – mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezhetjük.

A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az illetékes hatóság, illetve a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a vállalkozás a fogyasztói jogvita rendezése érdekében igénybe veszi-e a békéltető testületi eljárást.

1.

Amikor a fogyasztó nem volt megelégedve az étterem – szóban közölt – azon válaszával, hogy nem fizethetnek az egy asztalnál ülő fogyasztók külön, mert a vállalkozás ezt a kitételt az étlapon feltüntette, fogyasztó a panaszra kapott válasszal megelégedve nem volt.

Fogyasztó ezért elkérte a vállalkozástól a vásárlók könyvét, melyben a vállalkozással szembeni panaszát írásba foglalta, és bejegyzést eszközölt. A vásárlók könyve másolati példányát a fogyasztó megkapta, a vállalkozás pedig érdemi válaszát a fogyasztóval írásban közölte.

A vállalkozás válasza tartalmilag megegyezett a korábban már a pincér és étteremvezető útján közölt válasszal. A vállalkozás álláspontját továbbra is fenntartotta, a fogyasztó panaszát pedig írásban elutasította.

Láthatjuk tehát a példából, hogy ugyan a fogyasztói panaszt a vállalkozás ott helyben megkísérelte megoldani, amire sajnos nem került sor, mert a fogyasztót a vállalkozás elutasította. Fogyasztónak azonban tudta, hogy minden a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló kereskedelmi pl. üzlet, vendéglátó pl. étterem, fogyasztási cikket javító és kölcsönző tevékenységet pl. műszaki kölcsönző, végző helyen lennie kell vásárlók könyvének.

Sok fogyasztó szembesül egyébként azzal is, hogy a panaszügyintézés folyamata a világos szabályok ellenére mégsem megy gördülékenyen. A vállalkozások képviselői sok esetben nem adják oda a fogyasztónak a jegyzőkönyvet, vagy egyáltalán nem vesz fel azt. Ebben az esetben tehát a fogyasztó kérje el a vásárlók könyvét!

Határozottan utasítsa el a fogyasztó a vállalkozásnak azon állítását, hogy neki nincsen vásárlók könyve, mert kell lennie. Nem is hagyta annyiban a fogyasztó a panaszának elintézését, amikor az egyik bevásárló centerben az egyik boltban, igényének érvényesítését kísérelte meg, mert korábban vásárolt ott egy cipőt, ami tönkre ment. A vállalkozás elutasította a fogyasztót, de jegyzőkönyvet nem volt hajlandó felvenni, álláspontját pedig nem adta egyéb módon írásba. A fogyasztó ezért a boltot elhagyva felkereste a bevásárló központ recepcióját, és elkérte annak vásárlók könyvét, mellyel a fogyasztó később tudta bizonyítani, hogy megkísérelte a vállalkozással rendezni vitáját, mely eredményre nem vezetett.

A vásárlók könyve nyomdai úton előállított, legalább tíz A/4-es vagy A/5-ös méretű lapot tartalmazó nyomtatvány, tartalmazza a kereskedő nevét, címét és székhelyét, valamint cégjegyzékszámát, továbbá az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát és a vásárlók könyve használatba vételének időpontját.

A vásárlók könyvét a jegyző hitelesíti, és a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi. A vásárlók könyvének jól látható és elérhető helyen kell lennie, olyan helyen, ahol a fogyasztó hozzá jutása nem ütközik akadályokba. A vásárlók könyve mellé kell tenni egy tollat, hogy ez se jelentsen akadályt a fogyasztó bejegyzésének megtételében.

A vásárlók könyvébe tett bejegyzésünk vonatkozhat az üzlet működésével, az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszok és javaslatok megtételére. A bejegyzésünk tehát lehet pozitív is.

A vállalkozás nem tanúsíthat olyan magatartást, mely a bejegyzést akadályozná vagy befolyásolná.

A vásárlók könyvébe tett bejegyzésünket a vállalkozás köteles írásban, érdemben megvizsgálni, annak eredményéről pedig tájékoztatni minket. A jegyző és a fogyasztóvédelmi hatóság a bejegyzéseket és az azzal kapcsolatos eljárást két évig visszamenőleg vizsgálhatja.

A vállalkozást tehát a hatóság felhívhatja adott esetben annak igazolására, hogy a vásárlók könyvébe tett panasszal kapcsolatosan eljárt –e a vállalkozás. Ebben az esetben a vállalkozással kapcsolatosan a hatóság eljárást indít, és felhívhatja a vállalkozást a nem teljesített kötelezettsége teljesítésére, a jogsértő állapot megszüntetésére, amennyiben pedig úgy ítéli meg, akkor akár bírság kiszabására is sor kerülhet.

2.

Az igényérvényesítés egyik eszközét láttuk tehát az 1. pontban. Ezen felül a nem rendezett jogvita továbbra is fennáll, mellyel nem hatósághoz tudunk fordulni, hanem békéltető testülethez vagy bírósághoz. Amennyiben tehát a vállalkozás és fogyasztó között jogvita alakult ki, melyet megoldani nem sikerült, és a vállalkozás elutasította a fogyasztó igényének teljesítését, akkor a fogyasztónak joga van igényét békéltető testülethez vagy bírósághoz vinni.

A békéltető testületek minden megyében a kereskedelmi- és iparkamara mellett működnek. Eljárásuk gyors, egyszerű, szakmai, és a fogyasztó részére ingyenes. A testület a fogyasztói jogvitákat elsődlegesen egyezséggel kísérelik meg rendezni, és amikor erre nem kerül sor, akkor hoznak döntést.

A döntések lehetnek kötelezőek vagy nem kötelezőek, attól függően, hogy a vállalkozás elfogadta elfogadja e magára nézve kötelezőnek a testület eljárását. Amennyiben elfogadja, akkor ún. alávetési nyilatkozatot tesz, ez esetben végrehajtható határozat születhet. Amennyiben nem fogadta el, és a fogyasztói kérelem megalapozott, akkor ajánlás jöhet létre. Az ajánlásról a vállalkozás eldönti, teljesíti-e azt vagy sem. Az ajánlás nem teljesítés esetén a döntés tartalma az interneten közzétételre kerül.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége és annak tagszervezetei a működésük során tapasztalt problémák megoldása érdekében levélben fordultak a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz és személyes egyeztetést kezdeményeztek.  

Korábban a Szövetség ugyanis már több alkalommal jelezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium számára azokat a működési nehézségeket, amelyekkel a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek szembesülnek. Ugyanakkor ezekre a felvetésekre a mai napig nem kapott megoldási javaslatot tartalmazó választ, ezért került sor személyes egyeztetés kezdeményezésére.

 

A minisztériumnak írt levél megtekinthető ide kattintva teljes terjedelmében.

 

Nem azt a minőséget kaptuk, amit vártunk? Nem annyit fizettünk, amennyi az árcédulára volt írva? Kevesebbet adott vissza a pénztáros? Nem kaptunk számlát? Hogyan kell panaszt tennünk? Miként érvényesíthetjük jogainkat? Melyek a vállalkozások kötelezettségei?

Vásárlásaink, a szolgáltatások igénybevétele során rengeteg nem várt problémába ütközhetünk. Panaszt tett ezért az a fogyasztó, aki az áruházban a meghirdetett vételártól eltérően, magasabb vételáron tudta csak a kiírás ellenére megvásárolni a terméket. A fogyasztó kérte szóban ügye kivizsgálását, mely a jelzésre figyelemmel kiküszöbölésre került.

Ugyanígy panaszt tett az a vásárló akkor, amikor a pénztárossal a fizetésnél nézeteltérése támadt. A fogyasztó szerencsére azonnal észlelte, még a pénztárnál a visszaadásból eredő hiányosságokat, ezért a vállalkozás ott helyben orvosolni tudta a problémát. Annak a fogyasztónak azonban nem sikerült a problémáját orvosolni, aki már a pénztártól távozást követően kereste meg írásban a vállalkozást, hogy a pénztáros rosszul adott vissza, a bolt kamera-felvételeinek megtekintésével sem lehetett utóbb rekonstruálni az esetet.

Egyre gyakoribbak például azon esetek is, amelyeknél a belvárosi éttermekben a nagyobb társaság számlájának kiegyenlítése problémákba ütközik. A fogyasztó vitába keveredett a vállalkozással, mert az nem volt hajlandó a számlát szétszedni, és arra hivatkozott, hogy az étlap tartalmazta azt, hogy külön fizetés nem lehetséges. A fogyasztó nem volt rest, kérte az éttermet vezetőt, aki a panaszt szóban kivizsgálta, és közölte ugyanazon álláspontot, melyet a pincér már korábban közölt a fogyasztóval.

A probléma felmerülésekor értelemszerűen elsősorban szóban kíséreljük meg a vitát rendezni a vállalkozással. A szóban előadott panaszt a vállalkozás sok esetben helyben rendezni tudja.

Az áru forgalmazásával, értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszunkat azonban nem csak szóban, hanem írásban is közölhetjük a vállalkozással.

A szóbeli panaszt a vállalkozás megvizsgálja azonnal, és amennyiben arra képes, úgy akár helyben orvosolja azt. Amennyiben az orvoslás módjával nem értünk egyet, vagy a panaszt azonnal kivizsgálni nem lehet, úgy a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni.

Amennyiben személyesen közöltük a panaszunkat, úgy helyben meg kell kapnunk a jegyzőkönyv másolati példányát. Ha telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közöltük a panaszt szóban, akkor panaszbejelentésünket legkésőbb az arra adott érdemi válasszal egyidejűleg meg kell küldenie a vállalkozásnak. Írásbeli panasz esetén a vállalkozás a panasz beérkezését követő harminc napon belül köteles írásban érdemben megválaszolni és intézkedni a panasz kivizsgálásának eredményéről. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles.

 

A vállalkozás ugyanakkor köteles minket egy sor dologról tájékoztatni. Így tájékoztatást kell nyújtania a székhelyéről, a panaszügyintézés helyéről, ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével, a panaszkezelésnek az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról, valamint a vállalkozás ügyfélszolgálatának levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról, ha azon a vállalkozást elérhetjük panaszügyintézés céljából.

Amennyiben fogyasztói jogvita alakul ki közöttünk, akkor tájékoztatnia kell a vállalkozásnak minket a lakóhelyünk, vagy tartózkodási helyünk szerint illetékes békéltető testületekhez való fordulás lehetőségéről. Ebben a tájékoztatásban benne kell lennie annak, hogy hol található a békéltető testület székhelye, mi annak telefonos elérhetősége, internetes elérhetősége és levelezési címe.

A békéltető testületekről történő tájékoztatást világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell teljesítenie a vállalkozásnak, hogy tudjuk, hova forduljunk, ha a panaszunkat nem sikerült megfelelő módon rendeznünk.

Vannak olyan vállalkozások, gondoljunk például a webáruházakra, amelyek internetes honlappal rendelkeznek. Ezek a vállalkozások a honlapjukon megadhatják ezt a tájékoztatást. Vannak olyan vállalkozások, melyeknek nincsen honlapjuk, de van például általános szerződési feltételük, ezen vállalkozások ezen általános szerződési feltételekben is megadhatják ezt a tájékoztatást. Végül azon vállalkozások, melyeknek egyik sincsen, azok külön formanyomtatványon, üzlettel rendelkező vállalkozások pedig jól láthatóan és olvashatóan kifüggesztve az üzletben adják meg azt.

 

Amikor a vállalkozás a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a fogyasztó nevét, lakcímét, a panasz előterjesztésének helyét, idejét, módját, a fogyasztó panaszának részletes leírását, a fogyasztó által bemutatott iratok, dokumentumokat és egyéb bizonyítékok jegyzékét, a vállalkozás nyilatkozatát a fogyasztó panaszával kapcsolatos álláspontjáról, amennyiben a panasz azonnali kivizsgálása lehetséges, a jegyzőkönyvet felvevő személy és – telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz kivételével – a fogyasztó aláírását, a jegyzőkönyv felvételének helyét, idejét, telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a panasz egyedi azonosítószámát.

A jegyzőkönyvet a vállalkozásnak 5 évig kell megőriznie a panaszra adott válasszal együtt.

 

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti kereskedelmi egyezmény tervezete több tekintetben is érinti a fogyasztóvédelmet és néhány pontja elfogadhatatlan javaslatokat tartalmaz – derül ki az az Európai Fogyasztók Szervezetének (BEUC) nyilatkozatából.

A Magyar Nemzeti 2016. április 11-i számában részletesen foglalkozott a kérdéssel, amely megtekinthető ide kattintva.

 

A fogyasztó egy német vállalkozástól internetes honlapján keresztül rendelt egy fejhallgatót, amit hosszú várakozást követően postán meg is kapott. A termék mikrofonjának a minősége annyira rossz volt, hogy úgy döntött a fogyasztó, hogy eláll a vásárlástól. A fogyasztó a 14 napos elállási jogát határidőben, írásban, igazolható módon közölt a vállalkozással, és ezzel egyidejűleg postára adva vissza is küldte a terméket a vállalkozáshoz. A vállalkozás azonban nem fizette vissza a jogszabályban meghatározott 14 napon belül a termék vételárát.

1. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 4. § 10. pontja szerint a távollévők között kötött szerződés olyan fogyasztói szerződés, amelyet a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kötnek meg, hogy a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak.

A 4. § 11. pont alapján a távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – szerződés megkötése érdekében – szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, a telefax és az internetes hozzáférést biztosító eszköz.

A rendelet 20. § első két bekezdése szerint a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót a 14 napon belül elállhat indokolás nélkül az interneten kötött szerződéstől a  termék adásvételére irányuló szerződés esetén a terméknek, (több termék adásvételekor, ha az egyes termékek szolgáltatása eltérő időpontban történik, az utoljára szolgáltatott terméknek, ill. több tételből vagy darabból álló termék esetén az utoljára szolgáltatott tételnek vagy darabnak, vagy ha a terméket meghatározott időszakon belül rendszeresen kell szolgáltatni, az első szolgáltatásnak,) a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától; valamint szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződés megkötésének napjától.

A kormányrendelet 23. § (1) bekezdése szerint, ha a fogyasztó a jogszabálynak megfelelően áll el a távollevők között kötött szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is.

Fenti jogszabályhelyekre tekintettel tehát a vállalkozásnak kötelessége a távollevők közötti szerződés megkötésére tekintettel, és a fogyasztó határidőben – a termék kézhezvételétől számított 14 napon belül – előterjesztett, a jogszabály által biztosított indokolás nélküli elállás alapján a vételár visszatérítésére.

A vállalkozás köteles indokolni elutasítását. Ezzel nyílik meg a lehetősége fogyasztónak a jogvita békéltető testület vagy bíróság előtti rendezésére. Amennyiben a vállalkozás elutasítását nem adja meg írásban, vagy egyáltalán nem utasítja el azt, csak nem válaszol, ez esetben se legyen rest a fogyasztó igényét érvényesíteni a vállalkozással szemben.

2. Már említettük a bírósági utat, valamint a békéltető testületek eljárását. A békéltető testületek ún. alternatív vitarendezési fórumok, melyek az európai uniós szabályozásnak köszönhetően hasonló – de nem ugyanazon – módon, eljárással megtalálhatóak az EU tagállamaiban.

Az EU szabályozás nem rég tovább lépett, és a fenti és ehhez hasonló határokon átnyúló internetes vásárlásokra online jogvita rendezési fórumot alkotott. Az online vitarendezés Magyarországon 2016.02.15. napjától működik, és az eljárás lefolytatására a Budapesti Békéltető Testület lesz jogosult. Akkor tehát, ha a magyar fogyasztónak vitája támad egy például német internetes kereskedővel, vagy a külföldi fogyasztónak vitája támad egy magyar internetes céggel, úgy kérelmet nyújthat be egy online platformon keresztül a vita rendezésére.

A fogyasztói vitarendezés új fóruma ugyanolyan eljárás alapján fog lezajlani, mint a magyar békéltető testületi eljárás. A vitarendezésre összesen 90 nap áll rendelkezésre, mely 90 nap a kérelem hiánytalan benyújtásától kezdődik.

Ugyanolyan döntések születhetnek, mint békéltető testületek eljárása során, és Magyarországon ugyanúgy ingyenes lesz az eljárás a fogyasztó számára. Az eljárás a felek között és a vitarendezési fórum között az interneten fog lezajlani. Az eljárást minden európai uniós nyelven le fogja tudni folytatni a rendszer, ezért nem lesz probléma, hogy a felek egymástól eltérő nyelveken beszélnek.

Pontos információkat a Budapesti Békéltető Testület honlapján kapunk. A rendszerben regisztrálnunk kell, és ott is rengeteg információ kerül részünkre ismertetésre.

3. A Budapesti Békéltető Testület ezen felül online kapcsolattartó feladatokat is ellát, ami azt jelenti, hogy ha megakadnánk a kérelem kitöltésében, vagy az eljárással kapcsolatosan kérdésünk lenne, akkor interneten, valamint telefonos elérhetőségen tájékoztatást tudunk kérni az alábbi elérhetőségeken:

Online Vitarendezési Kapcsolattartó Pont

1016 Budapest, Krisztina krt. 99.

tel.: 06-1-488-2033

onlinevita@bkik.hu

Kétszázezerért vette, cseh billentyűzettel kapta meg a fogyasztó a laptopot. Panaszt tett, szóba sem álltak vele: már felbontotta a csomagolást, mondták. Igaza volt vajon a cégnek?

Az internetes vásárlás kényelmes, gyors, és egyszerű. Nem kell sorban állnunk, és ki tudjuk szállíttatni a vásárolt árut, sok áruháznál az interneten megrendelt áru sokkal olcsóbb is, nagyobb kínálatból tudunk választani, és ez különösen a műszaki cikkeknél, bútoroknál, játékoknál stb. jelentős erővel bír. A megfelelő tudatos fogyasztói magatartáshoz azonban a fogyasztó feltétlen tájékozódjon előre, még a vásárlást megelőzően, hogy minden a legnagyobb rendben folytatódjon le!

Az internet lehetőséget ad, hogy az igényeinkhez megfelelő árut válasszunk ki, ellenőrizzük, hogy milyen vélemények vannak az adott termékről, áraikat össze tudjuk hasonlítani azonnal az erre rendszeresített portálokon. Nagyon fontos azonban, hogy a vásárlást megelőzően arról is tájékozódjunk, milyen szolgáltatási feltételek mellett kapjuk meg az adott terméket.

Az áraknál figyeljünk, hogy a termék ára mellett több járulékos ár, például adó, vám, ha külföldről rendelünk, szállítási díj is felmerülhet. A honlapokon keressük mindig a végső árat, és külföldi vásárlás esetén pedig a járulékos költségekről előre tájékozódjunk. Így járt egyébként az a fogyasztó, aki az interneten kívánta megrendelni dobfelszerelését. Ki is számolta, hogy az itthoni kínálat szerint olcsóbban kapná meg a terméket, majd amikor a vám összege után kutatott, rá kellett jönnie, hogy a vámolás költségével ugyanannyiért kapja meg a terméket, mintha itthon vásárolná azt.

Amennyiben a vállalkozás visszaigazolta a rendelés elfogadását, és abban közölte a teljesítés feltételeit, létrejön felek között egy szerződés. A szerződésre irányadó lesz a 45/2014 (II.26.) kormány rendelet, mely a fogyasztók és vállalkozások közötti szerződések részletes szabályairól szólnak. A rendelet részletesen szabályozza az interneten kötött szerződések ún. távollévők közötti szerződések részletes szabályait. Ez azt jelenti, hogy olyan fogyasztói szerződésről van szó, amelyet a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kötnek meg, hogy a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak.

A fogyasztót interneten történt vásárlás esetén a termék kézhezvételétől számított 14 naptári napon belül megilleti az indokolás nélküli elállás jog. Amennyiben a fogyasztó a terméket az interneten rendelte meg, de üzletben veszi át, akkor is megilleti ez a jog.

Az indokolás nélküli elállási jog azt jelenti, hogy az internetes szerződéskötés esetén visszaadhatjuk a terméket és visszakérhetjük annak vételárát úgy, hogy a terméknek baja nincsen, csak nem tartunk rá igényt.

Ezzel a jogunkkal azonban kizárólag 14 napon belül élhetünk. A termék átvételétől kezdődően 14 napon belül igazolhatóan kell közölnünk a vállalkozással, ha el akarunk állni a szerződéstől. Amennyiben a terméket visszaadjuk, és a szerződéstől elállunk, ez esetben a vállalkozásnak vissza kell adnia részünkre a termék vételárát.

Az indokolás nélküli elállást a jogalkotó azért építette be a fogyasztóvédelmi szabályok közé, mert az internetes vásárlás esetén a fogyasztó nem tudja megvizsgálni a terméket, kézbe fogni, színét megtekinteni, stb. A 14 napos elállás esetén tehát a terméknek nem kell hibásnak lennie, ezért nem is kell indokolnunk, hogy miért akarunk elállni, így pl. nem kell megmondanunk, hogy nincs is szükségünk a készülékre.

A jogszabály szerint indokolás nélküli elállási jogunkat a termék átvételétől kell számítani. Ezen jog azonban nem minden esetben illeti meg a fogyasztót. Vannak esetek, néhány kivétel, amikor nem állhatunk el a szerződéstől csak azért, mert nem tetszik az. Ilyen például, amikor lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver példányának adásvételekor nem gondolhatja meg magát a fogyasztó, ha már felbontotta a csomagolást.

Fogyasztó vásárolt interneten egy több százezres laptopot a vállalkozástól. A termék átvételét követően fogyasztó észlelte, hogy a termék nem rendelkezik magyar billentyűzettel. Fogyasztó ezt a tényt már másnap jelezte a vállalkozásnak és el kívánt állni a vásárlástól. A vállalkozás elutasította fogyasztót azzal, hogy a gépen operációs rendszer van és annak aktiváló kódja a dobozban volt, azt pedig fogyasztó már felbontotta. Ez azonban téves álláspont, és a vállalkozásnak az elállást el kell fogadnia, a terméket visszavennie, a vételárat pedig visszafizetnie, a hatályos jogszabály alapján. A cég hivatkozása csak akkor lett volna megalapozott, ha számítógépes szoftvert vásárolt volna a fogyasztó.  A vásárlás azonban kifejezetten laptopra vonatkozott, nem szoftverre, tehát élhetett az indokolás nélküli elállási jogával és jogosan kérte vissza a vételárat a fogyasztó.

Ha a fogyasztó él indokolás nélküli elállási jogával, akkor nem csupán a vételárat kell visszakapnia, hanem a kifizetett teljes összeget. Így például a kiszállítás, futárszolgálat díját is, amennyiben azt felszámolta a cég a vásárlásnál.

A termék visszaküldése a fogyasztó kötelessége. A saját költségen visszajuttatott áru ugyanis a feltétele annak, hogy az indokolás nélküli elállási jog érvényesülhessen.

Ugyan a vállalkozás köteles az internetes vásárlás során előre tájékoztatni a fogyasztót egy sor dologról, amit a hatályos rendelet meghatároz, azonban nagyon fontos, hogy a fogyasztó figyeljen oda, mely vállalkozással köt szerződést.

Az egyik ügyben a fogyasztó úgy rendelt a nem európai uniós vállalkozástól egy televízió készüléket, hogy egy internetes fordító oldal segítségével fordította le a honlapon található információkat, és úgy utalta át annak vételárát, hogy azt se tudta, pontosan kivel köt szerződést. A fogyasztó nem tudott olyan dokumentumot felmutatni, amiből kiderült volna, hogy ki a vállalkozás, milyen megrendelés került leadásra, milyen határidővel, vételárral, stb. A fogyasztó által megmutatott átutalás teljesítése ráadásul egy magánszemély részére került teljesítésre és nem cég bankszámlaszámára. Ez a fogyasztói magatartás nem volt tudatos, ezért utóbb nem is sikerült a helyzetet orvosolni. A vállalkozás fogyasztó leveleire nem válaszolt, pénzét pedig nem küldte vissza.

Két év garancia van rá – mondták az egyszeri panaszosnak, aki örült, milyen jól járt. A szája azonban már legörbült, mikor egy év múlva tönkrement a cipő és elküldték, készíttesse el ő a szakvéleményt, hogy tényleg rossz volt a minősége. Garancia, jótállás, szavatosság – mi a különbség? Megfejtés alább.

A hibás teljesítés esetén beszélünk kellékszavatosságról, termékszavatosságról, és persze jótállásról. A nem egyszerű jogi kategóriák megértéséhez használjuk fel nyugodtan a vállalkozás által adott tájékoztatókat, mert a jogszabály már meghatározza, hogy a vállalkozások kötelesek a fogalmak egyértelmű, tiszta jelentését részünkre elmagyarázni, és a termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatosan annak tartalmáról tájékoztatni.

Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

A szavatosságtól a jótállás annyiban különbözik, hogy a jogszabályok, illetve maga a szerződés meghatározhat egy időkeretet, amely teljes időtartama alatt a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy megfelelően teljesített.

Akkor vállal jótállást a vállalkozás, ha szerződésben, vagy jótállási jegyben határozza meg, hogy milyen időtartamra, milyen igények teljesítését vállalja. Előfordulhat tehát, hogy a vállalkozás nem minden szavatossági jogot, és nem a jogszabályban meghatározottak szerint teljesít a jótállás keretében, ezért figyeljen oda a fogyasztó, hogy a jótállás keretében mit határoz meg a vállalkozás.

Itt tartjuk fontosnak megjegyezni, hogy a hétköznapi szóhasználatban megjelent garancia, nem jogi kategória. Ezért amikor bemegyünk a boltba, megveszünk egy cipőt, és az eladó azt mondja, két év garancia van a termékre, feltehetően a szavatosságra gondol, ami viszont nem egyenlő a garancia jelentésével (a hétköznapokban az a jótállást jelenti). A Ptk. szerint ugyanis 2 év szavatosságunk, és a kötelező rendeletek szerint pedig 1 év jótállásunk lehet tartós fogyasztási cikknél. Előfordulhat, hogy a vállalkozás vállalt még egy év jótállást az 1 év kötelező jótálláson felül az adott termékre, de akkor arról adjon megfelelő tájékoztatást.

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló kormányrendelet szerint például 10.000.- Ft eladási ár felett 1 éves kötelező jótállást kell kapnunk a vállalkozástól például a hűtőszekrényre, fagyasztóra, villanytűzhelyre, mosógépre, szárítógépre, vagy például a mosogatógépre, vasalóra, vízmelegítőre, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezésre. Ugyanígy vonatkozik a szabály a porszívóra, gőzzel működő tisztítógépre, szőnyegtisztító-gépre, varrógépre, villanybojlerre, vagy akár a szivattyúra.

Szintén 10.000.- Ft eladási ár felett 1 éves kötelező jótállás van a villamos energiával működtetett konyhai kisgépekre, így pl. mikrohullámú sütő, kenyérsütő, kenyérpirító, kávéfőző, vízforraló, konyhai robotgép, grillsütő, olajsütő, elektromos rotyogtatófazék, mini tűzhely, légkeveréses főzőedény, gyümölcsaszaló; stb, valamint a gázkészülékekre, motoros kerti gépekre és nem motoros kertészeti eszközökre, pl. kapálógép, fűnyíró, fűkasza, motoros kézi szerszámokra, pl. láncfűrész, fúrógép, ütvefúrógép, sarokköszörű, körfűrész, gyalu.

A teljesség szándéka nélkül megemlítjük még, hogy a rendelet szól az órákról és ékszerekről, lőfegyverekről, sporteszközökről, vadászathoz és horgászathoz kapcsolódó eszközökről, bel- és kültéri bútorokról, fekvőmatracokról 10.000.- Ft eladási ár felett, nemes és félnemes szőrmésbőrből készült szőrmeruházati termékekről 50.000.- Ft eladási ár felett.

A vállalkozás a kormányrendeletben foglaltakon túl további követelményt nem támaszthat a fogyasztóval szemben, kivéve, ha a fogyasztási cikk megfelelő üzembe helyezése más módon nem biztosítható és a követelmény teljesítése nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára. Ennek tipikus esete az, amikor a vállalkozás a jótállási jegy kiadását ahhoz köti, hogy saját szakemberével kerüljön beszerelésre a készülék. Az is gyakran előfordul, hogy szakemberrel kell beszereltetni a készüléket, ebben az eset lehet a szakember a fogyasztó által megbízott szakember is, azonban mindenféleképpen javasolt a szakembertől a beszerelésről munkalapot, számlát, stb. kérni, és megkövetelni annak érdekében, hogy a későbbiekben a feltétel teljesítése igazolható legyen!

Az is előfordulhat, hogy a vállalkozás a jogszabályban meghatározott jótállási időn túl további jótállási időt vállal szerződésében, amennyiben a vállalkozás szakemberével szerelteti be a fogyasztó a terméket. Ez esetben azt kell tudni, hogy a jogszabály által meghatározott 1 éven túli idő vállalása a vállalkozás többletszándéka. Amennyiben a vállalkozás azt mondja, ad a fogyasztónak egy év garanciát, azt nem ő adja, hanem jogszabály írja elő.

A másik nagyon fontos kötelező jótállásra vonatkozó rendeletünk az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló rendelet. E rendelet szerint amennyiben a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés tárgya a fogyasztó által megrendelt, a rendeletben felsorolt javító-karbantartó szolgáltatás, és a szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló díja a 20.000.- Ft –ot meghaladja, a szolgáltatást nyújtó vállalkozást jótállási kötelezettség terheli. A jótállás időtartama 6 hónap. A határidő az átadással kezdődik, ha üzembe helyezés is volt, úgy annak napjával. Amennyiben probléma merülne fel, és a fogyasztó bejelenti a vállalkozásnak azt, úgy a vállalkozás a fogyasztó jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni.

Ezt a rendeletet akkor kell alkalmazni, amikor pl. háztartási gépet, készüléket kell javítani, személygépkocsink, vagy motorunk javítását, karbantartását végeztetjük el. Szintén vonatkozik a rendelet audiovizuális, fotó-optikai és információfeldolgozási berendezések, hangszerek, órák javítására, telefon- és telefax-berendezések, gyógyászati segédeszközök javítására.

Kötelező jótállásra vonatkozó kormányrendelet szól továbbá az újonnan épített lakásoknak és lakóépületeknek a rendelet 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott épületszerkezeteire, a rendelet 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott lakás- és épületberendezések beépítésére, illetve beszerelésére, valamint az e lakóépületeknek a 2. számú mellékletben meghatározott, a lakásokat kiszolgáló helyiségeire és részeire. Ezekben az esetekben kötelező jótállást vállalnia a vállalkozásnak.

A jótállási kötelezettség a kivitelezési szerződés alapján az építési, szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, azaz a vállalkozót terheli.

A vállalkozó 3 évig köteles jót állni például a lakások és a lakóépületek épületszerkezeteire, így a kéményre/ekre, nyílászárókra, melegvízellátó berendezésre, fűtőberendezésre, stb.

5 év jótállás terheli a vállalkozót lakóépületnek pl. a válaszfalaira, vakolatra, villámvédelemre, felvonókra, burkolatra, klíma és szellőző berendezéseire, illetve ezek anyagaira.

10 év jótállás terheli a vállalkozást pl. az alapozási szerkezetekre, födémekre, a talajvíz elleni szigetelésekre, épületgépészeti csővezetékekre.

A rendelet értelmében jótállási jegyet kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.

Habár azt mondtuk, jogszabály nem határoz meg határidőt a munkák elvégzésére, azt azonban rögzíti, hogy a vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül köteles a lakással kapcsolatosan bejelentett hibát megvizsgálni és a fogyasztó igényéről nyilatkozni.

„Vízálló telefont vettem. Két hónapig nem látott vizet, jól is működött. Eljött azonban a fürdés pillanata. Ahogyan kell, minden bemenetet lezártam. A kis merülést követően azonban a telefonom elromlott. Visszavittem oda, ahol vettem, de minden kérésemet elutasították” – mesélte egy vízimádó hölgy. „Mit tehetnék, mit tehetek?” – kérdezi.

A fogyasztó joggal feltételezte a hibás teljesítést akkor, amikor a vállalkozásnál vásárolt új készüléke két hónapos használat után nem felelt meg annak a minőségi követelménynek, hogy a vízálló telefonja ténylegesen vízálló legyen.

A hibásan teljesítés jogi kategória. Azzal kell tisztában lennünk, hogy akkor hibátlan a termék, vagy a szolgáltatás, amikor az a teljesítés időpontjában megfelel a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Tehát, a terméket értékesítő vagy a szolgáltatást nyújtónak felelősséget kell vállalnia azért, hogy az általa eladott termék rendeltetésszerű használat mellett megfelel a minőségi követelményeknek.

Hibás teljesítés esetén a fogyasztók szavatossági jogaikkal élhetnek. Az általános, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések esetén a termék hibája esetén a fogyasztót megilleti a terméke kicserélésének, kijavításának joga, amennyiben pedig a vállalkozás ennek nem tud eleget tenni, vagy azt nem vállalja, úgy a vételár leszállítása, vagy a fogyasztó a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy elállhat a szerződéstől.

Nagyon fontos kiemelni, hogy a fenti jogok egy kétlépcsős rendszerbe tartoznak. Ebben a kétlépcsős rendszerben kell a fogyasztónak igényét megjelölnie, és nem térhet át választása szerint az egyik lépcsőből a másikba, csak a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén. Az egyes lépcsőkön belül a fogyasztó megjelölheti igényének teljesítésének módját, azonban majd a vállalkozás dönti el, hogy számára melyik a gazdálkodás szempontjából leghatékonyabb megoldás, és annak teljesítéséről dönt.

Amikor egy hiba felmerül, akkor fogyasztóként kötelessége a hibát a vállalkozásnak azonnal jelezni. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések esetén a jogszabály előírja, hogy fogyasztóként a hiba felmerülésétől számított két hónapon belül bejelentett hibát késedelem nélkül bejelentettnek kell tekinteni. Amennyiben tehát nem közlöm a vállalkozással azonnal, azaz késedelem nélkül a hiba bekövetkeztét, akkor engem terhel a felelősség, nem fogok tudni igényem érvényesítésében hatékonyan eljárni.

Mindenféleképpen ellenőrizze ezért a fogyasztó az átvett terméket, és tesztelje a nyújtott szolgáltatást, hogy valóban úgy teljesített az eladó, ahogy vállalta a teljesítést.

Nem csak arra kell figyelnünk, hogy milyen jogokat érvényesíthetünk fogyasztóként, hanem arra is, milyen határidőn belül érvényesítjük azokat. Az általános szabályok szerint a fogyasztó szavatossági jogait fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések esetén 2 év alatt érvényesítheti.

A fentieket azonban bizonyítania is kell valakinek. Éppen ezért nyújt nagy segítséget a jogszabály a vélelmek rögzítésekor. Ekkor ugyanis azt mondja meg, hogy ebből a két évből az első 6 hónap alatt a vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a cég az árut hibátlanul adta el. A 6 hónap + 1 naptól kezdődően azonban ez a bizonyítás megfordul, és a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a hiba már a vásárláskor meg volt a termékben.

Számtalan eset fordult elő, hogy a lábbelivel, vagy bőrtáskával kapcsolatosan a vállalkozás egy véleményt adott a fogyasztónak, mely szerint a fogyasztó nem rendeltetésszerűen használta a terméket, ezért nem élhetett szavatossági jogaival. Egyrészt ennek a véleménynek a vállalkozástól független véleménynek kell lennie, nem adhatja ki tehát azt a vállalkozás vagy az általa forgalmazott termék gyártója. A szakértők által elkészített véleményeknek pedig mindenre kiterjedőnek, valós vizsgálaton alapulónak, a hiba jellegére, fajtára, ok-okozati összefüggés felállítására stb. alkalmasnak kell lennie.

Szerencsére vannak olyan szervezetek, melyekkel a vállalkozás által adott szakvélemények megdöntésére alkalmasak, vagy esetleg saját magunkat ezekkel megnyugtatjuk. Az NFH a hatósági ügyek mellett kérelemre, a szolgáltatási díj megfizetését követően vizsgálatot végez, és erről szakvéleményt ad ki. Így be tudjuk vizsgáltatni a textil és textilruházatot, így a kabátokat, ruhákat, szöveteket. A lábbeli, és bőrdíszmű termékek, azaz a sportcipő, bőr táska, stb. szintén a hatóság vizsgálati körébe tartozik.

Így járt el az a fogyasztó is, aki a vállalkozástól elutasító választ kapott, mert a vállalkozás szakvéleményt kért a fogyasztó lábbelijére vonatkozóan, és a szakértői vélemény szerint a lábbeli két hónap után meglévő állapota a fogyasztó lábsajátosságának köszönhetően következett be, ezért a szavatossági igények teljesítését a vállalkozás elutasíthatja. Fogyasztó az elutasítást átvéve nem fogadta azt el, és elvitte a lábbelijét a fogyasztóvédelmi hatóság laborjába, ahol megállapította a szakértő, hogy a lábbeli gyártási hibából eredően került ilyen állapotba, ezért élhet fogyasztó szavatossági jogaival. A vállalkozás tudomást véve a hatóság szakvéleményében foglaltakra, a fogyasztó igényét teljesítette.

Éppen ezért nem megalapozott a fogyasztó azon igénye, hogy a szemüvegét cserélje ki a vállalkozás, mert a szemüveg másfél éves használatot követően tönkrement, ezt azonban nem bizonyította. A vállalkozás elutasította a fogyasztói kérelmet, mert álláspontja szerint a fogyasztónak kellett bizonyítania, hogy a szemüveg meghibásodása a vállalkozás hibája volt. A fogyasztó állításait nem támasztotta alá szakvéleménnyel, és előadta, hogy nem is kíván ezzel a kötelezettségével élni, mert álláspontja szerint a vállalkozásnak kell ezt megtennie. A jogszabály azonban egyértelműen a fogyasztó kötelezettségévé tette a bizonyítást.

A fenti jogainkat azzal a kereskedővel szemben érvényesíthetjük, akitől vásároltuk a terméket. Tehát ne forduljunk igényeinkkel a szervizhez, mert az nem lesz jogosult az igényeink nagy részét teljesíteni, ráadásul azzal a vállalkozás vagyunk kapcsolatban, akitől a terméket vásároltuk.

A fentiekben kifejtett szabályokat kellékszavatosságnak nevezzük. E mellett létezik termékszavatosság, melyet a gyártóval szemben érvényesíthetünk. Nagyon lényeges ugyanakkor tisztában lenni azzal, hogy a termékszavatosság a szavatossági jogoknak kizárólag egy részét biztosítja.

Termékszavatosság esetén a termék gyártójával szemben érvényesíthetjük a hiba kijavítására vagy kicserélésére vonatkozó igényünket. A gyártótól azonban nem kérhetjük, hogy adja vissza a termék vételárát! A gyártónak a hibával kapcsolatosan azt kell bizonyítania, hogy a termék forgalomba hozatalának időpontjában nem volt a hiba a tudomány és a technika állása szerint felismerhető, vagy, hogy a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta. A gyártóval szembeni igényünket azonban kizárólag a termék forgalomba hozatalától számított két éven belül érvényesíthetjük.