A fogyasztó észlelte ugyan, hogy a plomba le van szakadva az óráról, azt gondosan vissza is tette az óra tetejére minden takarítás után, de nem gondolta, hogy ezt be is kellene jelentenie. Az évenkénti leolvasások során sem jelezték felé a szolgáltató munkatársai, hogy sérült lenne a mérő és szabálytalan így használni. Sajnos kötbér fizetés lett az ügy vége.

Egy másik esetben a gázmérő óra a lépcsőházban, közvetlenül a bejárati ajtó mögött helyezkedett el. A régi ajtó elérte az órát, de több költözés is volt a házban. Mivel szűk a lépcsőház, ezért az ajtó neki csapkodása okozhatta az óra sérülését, vagy a költözések során is neki ütközhetett egy-egy bútor a fordulás közben. A fogyasztó ezért vitatta a sérülés okát és időpontját, így a kiszabott kötbér követelés jogosságát is.

 

Ebben az esetben a szolgáltató tartott egy újabb helyszíni szemlét, melyet követően elengedte a kötbér követelését. A fogyasztót azonban tájékoztatták arról, hogy amennyiben a gázmérő külső falon vagy lépcsőházban, közös használatú térbe van elhelyezve, akkor az 1/1977.(IV.6.) NIM rendelet 30.§ (2) bekezdése szerint zárható ajtajú fülkében kell elhelyezni. Annak érdekében, hogy a jövőben ne forduljon elő ilyen helyzet, ezen állagmegóvási kötelezettségnek eleget kell tenni.

 

Mit is kell tudni a szabálytalan gázvételezésről?

 

Az első és legfontosabb, hogy nem azt jelenti, hogy loptuk a gázt. A jogszabály szerint már az szabálytalan vételezésnek minősül, ha:

 

a) a fogyasztásmérő berendezésen vagy mérési rendszeren elhelyezett nyomóbélyegzővel lezárt zárópecsét vagy egyéb jogi zár (a továbbiakban együtt: plomba) sérülését a földgázkereskedőnek, vagy a földgázelosztónak a sérülés észlelését követő 2 munkanapon belül nem jelentjük be,

b) a fogyasztásmérő berendezésen vagy mérési rendszeren elhelyezett plomba, vagy a mérőberendezés megrongálásával a fogyasztásmérő berendezést méretlen gáz felhasználására alkalmassá teszi valaki,

c) a fogyasztásmérő berendezés megrongálásával méretlen gáz vételezése történik,

d) a fogyasztásmérő berendezés megkerülésével méretlen gáz vételezésére alkalmas állapotot idéz elő valaki.

 

A jogszabály nem mondja ki, hogy ezt mi, felhasználók tesszük meg, de az objektív felelősség miatt, mi, felhasználók leszünk felelősségre vonva, ugyanis a gázmérő állagmegóvása és védelme a fogyasztó kötelezettsége.

 

Az is nagyon fontos szabály, hogy a szerződésszegést minden esetben a földgázelosztó köteles bizonyítani.

 

Tehát, ha a felhasználó a szabálytalan vételezést vitatja, az elosztói engedélyes köteles a fogyasztásmérő berendezés kötelező szakértői (szerkezeti) vizsgálatát az igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértővel elvégeztetni.

 

Ha a szakértői vélemény nem egyértelmű, ellentmondások vannak benne, vagy nem mondja ki a meghibásodási okot, egyáltalán nem tesz nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogyan keletkezhetett a belső sérülés, akkor azt nem kell elfogadnunk. Ebben az esetben, ha a szolgáltató mégis követeli a kötbér összegét, akkor forduljunk békéltető testülethez.

 

Mi a következménye a szabálytalan vételezésnek?

 

A szolgáltatók kötbér fizetését követelhetik, melynek nagysága az Üzletszabályzatukban kerül rögzítésre. Mértéke a több százezer forintot is eléri, így legyünk óvatosak és körültekintőek, hogy elkerülhessük ezen összeg megfizetését.

 

Fontos tudni, hogy az éves leolvasások alkalmával nem a szolgáltató szerelői olvassák le az órákat, ezt a feladatot általában kiadják laikusoknak. A leolvasók feladata mindössze annyi, hogy dokumentálják fényképfelvételekkel is az óra aktuális állását. Tehát azzal sajnos nem lehet érvelni, hogy a leolvasáskor nem jeleztek problémát, mert a leolvasó nem is nézi meg az órát abból a szempontból, hogy sérült-e.

A civil fogyasztóvédelmi szervezetek napi kapcsolatban állnak a fogyasztókkal, tudnak az aktuális problémákról és ebben rejlik többek között az erejük, amivel segíteni tudják a tagállami hatóságok munkáját – húzta alá Vera Jourova, igazságügyi, fogyasztóvédelmi és nemi egyenlőségért felelős európai uniós biztos a nemzetközi rendezvényen.

Az Európai Fogyasztók Szervezete (BEUC), amelynek tagja a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége is, 2016. április 15-én nemzetközi konferenciát rendezett Prágában, a dTest cseh civil fogyasztóvédelmi szervezettel közösen. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével és nyitóbeszédet tartott Vera Jourova igazságügyi, fogyasztóvédelmi és nemi egyenlőségért felelős biztos.

 

Beszédében külön kiemelte, hogy a tagállamok fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületeinek ereje a fogyasztói tájékoztatásban rejlik, hiszen napi kapcsolatban állnak a fogyasztókkal, tudomással bírnak a fogyasztói problémákról, ennél fogva hatékonyan tudják segíteni a fogyasztók érdekeinek kikényszerítése érdekében munkálkodó hatóságokat. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy sok esetben ennek egyik gátja a megfelelő finanszírozás és a fenntartható működés hiánya, ez különösen Közép-és Kelet Európában jellemző (az ún. CESEE-szektor).

 

A konferencián hallgatóságként részt vett emellett 17 uniós tagállam olyan hatósága is, amely valamilyen fogyasztóvédelmi feladatkörrel bír, emellett 16 különböző tagállamból képviseltették magukat a nemzeti civil fogyasztóvédelmi szervezetek.

 

A rendezvény tapasztalatai alapján megállapítható, hogy Európa-szerte vegyes a kép azt illetően, hogy milyen a helyi hatóságok és a fogyasztói szervezetek együttműködése. Van ahol ez jól működik, van ahol pedig egyáltalán nem is létezik. Ugyanakkor a hatékony és eredményes kooperáció nagyban elő tudja segíteni a hatóságok munkáját, akkor, amikor a feladatuk a fogyasztói érdekek érvényesítése és az aktuális problémák kezelése. Ehhez viszont szükség van a civilek munkájára és a párbeszédre. Újabb következtetésként volt leszűrhető az, hogy nagy jelentőséggel bír a nemzeti civil fogyasztóvédelmi szervezetek egymás közötti párbeszéde is.

 

Az Európai Fogyasztók Szervezetének határozott álláspontja, hogy a jövőben erősíteni kell a tagállami fogyasztói szervezeteket a hatékony kampányok végrehajtása érdekében, jóllehet ezt beárnyékolja, hogy számos nemzeti civil egyesület esetében jelenleg a fenntarthatóság nem biztosított.

 

Forrás:http://www.beuc.eu/publications/beuc-x-2016-039_effective_enforcement_of_consumer_rights.pdf

 

Az egyik panaszos ott sem lakik az ingatlanban, a másik csak nyáron használja a hétvégi házat, ami közös, hogy fizetni kell a szemétszállításért. Van akitől a korábbi 50 %-os díjkedvezményt vonták meg, a másiktól a kukát lopták el, és a pótlásért neki kell fizetnie. Hogyan lehetséges ez? Olyan szolgáltatásért fizessünk, amit nem veszünk igénybe? A rövid válasz: igen. A hosszabb válasz a cikkben olvasható.

Minden ingatlanhasználónak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához szükséges feltételeket a közszolgáltató részére biztosítania kell, és a közszolgáltatást köteles igénybe venni.

 

Ezen kívül az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáért hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat fizet. Az üdülőként nyilvántartott ingatlannal rendelkező tulajdonosok esetében az éves hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj 50%-át kell megállapítani.

 

Hogyan kell gyűjteni a hulladékot?

 

Az ingatlan területén képződő települési hulladékot elkülönítetten kell gyűjteni, és azt a közszolgáltatónak rendszeres időközönként át kell adni. Önkormányzati rendelet az ingatlanhasználót kötelezheti a települési hulladék további anyagfajta vagy hulladéktípus szerinti elkülönített gyűjtésére is.

 

Lomtalanítás során, közterületen csak nem veszélyes lomhulladék helyezhető el, illetve adható át a közszolgáltatónak. Házhoz menő lomtalanítás esetében a lomtalanításra vonatkozó közszolgáltatást az ingatlanhasználó csak a közszolgáltatóval előre egyeztetett időpontban veheti igénybe, és ilyen esetben a lomhulladék közterületen nem helyezhető el.

 

A települési önkormányzatok rendeletben állapíthatják meg többek között – a magasabb szintű jogszabályokban nem szabályozott – az ingatlanhasználót terhelő díjfizetési kötelezettséget, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények, továbbá az ingatlanhasználó részéről történő szüneteltetés eseteit, valamint az üdülőingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat.

 

Így minden esetben a helyi önkormányzati rendeletet kell áttanulmányozni ahhoz, hogy pontosan meg lehessen mondani, hogy milyen kedvezmények vannak, lehet-e szüneteltetni a szolgáltatás igénybevételét.

 

Budapesten például korábban volt olyan lehetőség, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén 50 %-os díjkedvezményre lehetett jogosultságot szerezni. Azonban ha a jogosult elhalálozott, akkor az örökösnek 30 napon belül be kellett jelentenie a szolgáltatónak ezt a tényt ahhoz, hogy a díjkedvezmény átszállhasson rá. A fogyasztónak azonban nem ez volt az első az intézendők között, és csak hónapokkal később jutott rá ideje, hogy bejelentse a szolgáltatónak az elhalálozást. Ez esetben már nem volt lehetőség arra, hogy ő is megkapja ezt a díjkedvezményt.

A békéltető testületi meghallgatás azonban így is pozitívan zárult, ugyanis a szolgáltató részletes tájékoztatást adott a lehetőségekről.

 

A vonatkozó jogszabály szerint úgy kell kiszámolni a tartály méretét, hogy fejenként naponta 3,9 liter hulladékkal kell számolni. A legkisebb tartály mérete 110 literes, a konkrét esetben a fogyasztónál 120 literes tartály volt, így ezt lehet módosítani. 2016. 01. 01-től amennyiben egy fő van bejelentve az ingatlanba és ténylegesen is egy fő lakik ott, akkor lehetőség van 60 literes tartályt igényelni, aminek a díja majdnem egyezik a korábbi 50 %-os díjkedvezménnyel. Ezen kívül lehetőség van a szünetelésre is, amennyiben 60 napig nem tartózkodik senki az ingatlanban, ezt 1 évre lehet igényelni. Mindegyiknek feltétele, hogy a fogyasztó tudja igazolni az általa elmondottakat, miszerint senki nem lakik ott, vagy csak egy fő lakik ott, stb. Ebből is látszódik, hogy vannak lehetőségek, csak meg kell azokat ismernünk! 

 

Egy másik esetben a Budapesten élő fogyasztó arról panaszkodott, hogy eltűnt az utcára kihelyezett kuka, a pótlásért pedig díjat kellett fizetnie. Ez valóban így van, a vonatkozó önkormányzati rendelet szerint az ingatlanhasználó gondoskodik az általa birtokba vett hulladékgyűjtő edények rendeltetésszerű használatáról, őrzéséről, rendszeres tisztán tartásáról, fertőtlenítéséről, valamint környezetük tisztán tartásáról. A gyűjtőedény rendeltetéstől eltérő használata, eltűnése vagy megsemmisülése miatt keletkezett kárért az ingatlanhasználó a polgári jog szabályai szerint felel, a Közszolgáltató a kár észlelését követő 40 napon belül írásban felszólítja az ingatlanhasználót a kár megtérítésére.

Nagy bosszúsággal jár, amikor a nyaralóban több hét elteltével vesszük csak észre, hogy csőtörés miatt vízben áll az egész alagsor. Vagy a lebetonozott udvar alatt történik a sérülés, és csak a folyamatosan pörgő vízóra miatt kezdünk gyanakodni. De mit lehet tenni? Be kell jelenteni valakinek? Kell jegyzőkönyvet felvenni? Ki kell fizetni a teljes vízdíjat és a szennyvízdíjat is?

Mi is a teendőnk?

 

A felhasználó jogait és kötelezettségeit a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet határozza meg.

 

Eszerint a házi ivóvízhálózat meghibásodása esetén, amennyiben a hibára utaló jelet a felhasználó a házi ivóvízhálózat rendszeres ellenőrzésekor észlelte, köteles a víziközmű-szolgáltatónak az aktuális mérőállás megjelölésével haladéktalanul bejelenteni, illetve a hiba kijavítását azonnal megkezdeni.

 

Ezen kívül a felhasználó köteles a víziközmű-szolgáltató számára a hiba keletkezésének helyét ellenőrizhető módon bemutatni és a javítást számlával igazolni.

 

A víziközmű-szolgáltató a felhasználó bejelentésének közlésétől számított 5 napon belül köteles helyszíni ellenőrzést kezdeményezni. A helyszíni ellenőrzés lefolytatásában a felhasználó köteles együttműködni, ekkor rögzíteni kell, hogy a meghibásodás következtében elfolyt ivóvíz a szennyvíz törzshálózatba jutott-e vagy a környezetben elszivárgott.

 

Miért van ennek jelentősége?

 

Ezen helyszíni ellenőrzéskor készült jegyzőkönyv fogja képezni az alapját az utólagos elszámolásnak. Amennyiben ezen helyszíni ellenőrzésre nem kerül sor, ezt évekkel később már nem lehet pótolni. Így az a fogyasztó sajnos nem tudta igényét hatékonyan érvényesíteni, aki csak a csőtörést követő 2 év múlva kifogásolta meg a számlát, és jelentette be a csőtörés tényét.

 

Milyen módszerrel számítják ki ebben az esetben a fizetendő szennyvíz mennyiségét?

 

Az eljárásnak az az alapja, hogy a helyszíni ellenőrzés során megállapításra kerüljön a házi ivóvízhálózatból a környezetbe történő elszivárgás ténye.

 

A meghibásodási időszakban elvezetett szennyvíz mennyiségét a meghibásodás bejelentését megelőző utolsó mérőleolvasás időpontját megelőző 12 hónap összes ivóvízfogyasztásából az egy napra számított átlagfogyasztás és a meghibásodás időtartama alatt eltelt napok számának szorzataként kell meghatározni.

 

A meghibásodás időszakának a bejelentés dátumát megelőző utolsó mérőleolvasás időpontjától a hiba kijavításának napjáig, de legfeljebb a bejelentést követő 30. napig terjedő időszakot kell tekinteni.

 

Abban az esetben nem lehet mit tenni, ha az előző 12 hónapos időszakban sokkal többet használtuk az ingatlant, esetleg még a gyerekek is velünk laktak, míg a meghibásodás évében más csak minimális vízfogyasztás volt. Sajnos ekkor is az előző teljes 12 hónapos időszakot fogják figyelembe venni, tehát még az is előfordulhat, hogy a csőtörés, a vízelfolyás ellenére kevesebb vízfogyasztás jön ki a számítás szerint, mint az előző időszakban. Ekkor nincs mit jóváírnia a szolgáltatónak.

 

Mi a helyzet az elfolyt ivóvíz díjával?

 

A jogszabály kizárólag a szennyvíz vonatkozásában írja le a fent vázolt eljárási rendet, ivóvíz esetében ki kell fizetni a mérőórán mért teljes mennyiséget, hiszen a szolgáltató azt teljes mértékben biztosította a részünkre.

 

Összességében az egyik legfontosabb tényező a megelőzés, rendszeresen tartsuk karban az ivóvízhálózatot is, nyaraló esetében pedig, ha több hétig nem használjuk azt, inkább víztelenítsünk arra az időszakra is, ne csak télen a fagyok megjelenése előtt. Ha már bekövetkezett a baj, akkor pedig haladéktalanul jelentsük be a szolgáltatónak!

 

 A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy a Fressnapf – Hungária Állateledel és Felszerelés Nagy- és Kiskereskedelmi Kft. (Fressnapf) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a „25 év szeretete egy helyen” promóciójában. Megsértette ugyanis a szakmai gondosság követelményét a kommunikációs kampány tervezésekor, majd a fogyasztók számára indokoltatlanul és hátrányosan változtatta meg a beváltási feltételeket. Ezért 100.000.000 forint bírságot szabott ki a GVH, és több, a fogyasztókat érintő kompenzáció teljesítésére kötelezte a vállalkozást.

 

 A GVH vizsgálata feltárta, hogy a Fressnapf 2015. január 15-én megkezdett kampányának előkészítésekor figyelmen kívül hagyott számos olyan körülményt, amelyek a pecsétgyűjtők gyors elfogyásához, a vártnál magasabb beváltási gyakoriságukhoz és a nagyobb összegű költések elaprózásához vezettek. Nem vette például figyelembe a cég, hogy a vásárlók korábbi vásárlási szokásaikat a kampány feltételei szerint módosíthatják, azaz az 5.000 forintos pecsétgyűjtő maximumhoz igazíthatják egyszeri vásárlásaik összegét, így felaprózzák vásárlásaikat. Nem számolt azzal sem, hogy a nagyobb összegű egyszeri vásárlást lebonyolító vevők között jelentős számban találhatók ÁFÁ-s számlára vásárló vállalkozások, alapítványok, menhelyek. A gondatlan előkészítés eredményeképpen 2015 májusára a Fressnapf-nak költséget jelentő kedvezmények várható nagysága lényegesen nagyobb lett a tervezettnél. A 2015. július 1-jei hatállyal megváltozott beváltási feltételek a fogyasztók számára lényeges mértékben nehezítették meg a kedvezmények érvényesítését. (Egyszerre csak egy utalványt lehetett beváltani, további költési kötelezettség mellett). Az elérhető maximális kedvezmény mértéke 20%-ról 6%-ra csökkent, azaz a 25.000 forintos kedvezmény eléréséhez a korábbi 125.000 forintos költéshez képest 450.000 forintért kellett vásárolni, és ennek következtében azon fogyasztóknál, akik a pecsétgyűjtést nem tudták befejezni, a meghirdetett feltételek valótlanná váltak. A GVH megállapította, hogy a Fressnapf-nak lett volna más, ésszerű lehetősége a fenti módosításokra, a fogyasztóknak történő károkozás nélkül korrigálva a rosszul előkészített kampány feltételeit, és csökkentve a kampány váratlan többletköltségeit. Mindezek figyelembevételével a vállalkozás a promóció induló feltételeinek tervezésekor és később azok módosításakor megsértette a szakmai gondosság követelményét, a promócióban való részvétel feltételeinek módosításával összefüggésben pedig megtévesztette a fogyasztókat, indokolatlanul hátrányt okozva számukra. E hátrányok csökkentését célozták azok a kötelezések, amelyek teljesítését a GVH – a bírság kiszabása mellett – kötelezően írta elő a Fressnapf számára. Ezek azon fogyasztókra vonatkoznak, akik be nem telt vagy be nem váltott pecsétgyűjtő füzettel vagy fel nem használt utalványokkal rendelkeznek. A GVH kötelezte a vállalkozást, hogy a határozat kézhezvételét követő öt napon belül weblapjának címoldalán, valamint két héten belül valamennyi áruházában jól látható helyen tájékoztassa fogyasztóit a GVH döntéséről.

Forrás: http://gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016_os_sajtokozlemenyek/jogserto_a_fressnapf_tavalyi_promocioja.html

A fogyasztó mobilinternet előfizetést kötött két év hűségidővel a szolgáltatónál. Otthon, mikor a tablethez akarta volna csatlakoztatni a sticket derült ki számára, hogy nem fogja tudni használni a szolgáltatást.

A szolgáltató ügyfélszolgálata azonban ha nem mondjuk, hogy pontosan mire lenne szükségünk, nem fogja tudni, hogy milyen eszközzel akarjuk használni a szolgáltatást. Ha a fogyasztó már a szerződéskötés előtt részletesen elmondta volna, hogy mire lenne szüksége, akkor a szolgáltató más lehetőségeket ajánlott volna. Utóbb kiderült a fogyasztó számára is, hogy miután van vezetékes internet szolgáltatása, így mindössze egy wifi router beszerzésével bárhol tudja használni a lakásban a tableten az internet szolgáltatást.

 

De ezért meg kellett fizetnie a tanulópénzt. Hiszen mérgében másnap visszavitte a sticket a vállalkozáshoz, leadta, és azt gondolta, hogy ezzel megszüntette a szerződést. A stick leadásáról azonban semmilyen iratot nem kapott, a szolgáltató szerint az meg sem történt.

 

A szolgáltató még három hónapig küldte a számlákat a fogyasztónak, mielőtt felmondta volna a szerződést, a fogyasztó azonban ezekkel sem foglalkozott. Az volt a véleménye, hogy nincs nála a stick, a szolgáltató nem szolgáltat a számára, így fizetnie sem kell. Ez a struccpolitika azonban oda vezetett, hogy több mint 40.000 Ft-os követeléssel állt elő a szolgáltató. Az összeg a havi előfizetési díjakból illetve a kötbérből tevődött össze.

 

A fogyasztó csak hónapokkal később kezdett újra foglalkozni az üggyel, amikor már egy követeléskezelőtől kapott fizetési felszólítást. Teljes felháborodással élte meg, hogy a szolgáltató a nem létező szolgáltatás miatt bármilyen követeléssel áll elő.

 

A történetből az a legnagyobb tanulság, hogy az első elkövetett apró hiba után a fogyasztó újabb és újabb hibákat követett el, pedig időben lehetett volna rendezni a problémát.

Mik is ezek a hibák?

–          úgy kötött két év hűségidő vállalásával szerződést, hogy nem tudta mit takar a szolgáltatás, fogja-e tudni használni egyáltalán arra, amire szeretné

–          leadta az eszközt (sticket) anélkül, hogy erről bármilyen elismervényt kapott volna

–          nem foglalkozott a számlákkal, pedig ha már az elsőt megreklamálja, nem jut el a követelés ekkora összegig

 

Ezt követően pedig a békéltető testület előtt folyó eljárásba a szolgáltatót vonta be a fogyasztó, pedig már a követeléskezelő is megkereste őt azzal, hogy a szolgáltató engedményezte a követelést. Miért volt ez egy ismételt hiba?

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:193. § (1-3) bekezdései alapján: A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át. A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép. Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is.

 

Tehát a fenti jogszabály értelmében, aki megveszi a követelést (követeléskezelő), az lesz az engedményes, ő lép a régi jogosult (szolgáltató), azaz az engedményező helyébe lép. A jogviszonyból így kikerül az eredeti jogosult, és már csak az új vállalkozással szemben lehet fellépnie a fogyasztónak.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége nemrég beszámolt azon vizsgálata eredményéről, amelynek során négy webáruházat tesztelt abból a szempontból, megfelelnek-e az internetes vásárlásra vonatkozó főbb fogyasztóvédelmi előírásoknak.

A teszt eredményéről a nyomtatott sajtó is beszámolt, az egyik megjelenés elérhető ide kattintva, míg a másik itt érhető el.

A fogyasztó költözés miatt (Vácról Budapestre) kérte az előfizetői csomag (internet, tv, vezetékes telefon) áthelyezését a szolgáltatótól. A szolgáltató ennek nem tudott eleget tenni, így arra akarta kötelezni a fogyasztót, hogy fizesse tovább az előfizetői díjakat, mert ő a régi címen szolgáltat. A fogyasztó nem akart olyan szolgáltatásért fizetni, amit nem tud igénybe venni, a szolgáltató felmondta a szerződést végül és 180.000 Ft kötbér megfizetését kérte a fogyasztótól a hűségidő alatti szerződés megszűntetés miatt. Lehetséges ez?

Tényleg fizetni kell egy olyan szolgáltatásért, amit rajtunk kívülálló okból nem tudunk igénybe venni? Ráadásul ekkora összeget?

 

Sajnos igen. Amikor hűségidő vállalásával kötünk szerződést, akkor azt vállaljuk, hogy a hűségidő letelte előtt nem bontjuk fel a szerződést, végig a szolgáltató előfizetői maradunk. A hűségidő általában 1 vagy 2 év szokott lenni. Ezért cserébe a szolgáltatótól sok esetben akár havi 10.000 Ft-nyi díjkedvezményt kapunk. A szolgáltató azonban ezen kedvezményért cserébe joggal várja el, hogy a vállalt hűségidő alatt nem mondjuk fel a szerződést.

 

Ha mégis felmondjuk a szerződést, akkor az előre rögzített kötbér megfizetésére vagyunk kötelesek. Mi ennek a mértéke?

 

Ha például készülékre kaptunk árkedvezményt, akkor az eredeti ár és a kifizetett vételár közötti különbség, tehát a kedvezmény összege. Ha szolgáltatást vettünk igénybe, akkor az alábbi képlettel számolhatunk:

 

A kötbér mértéke = (Díjszabás szerinti havidíj – Egyedi előfizetői szerződés szerinti havidíj + havidíj kedvezmény + Opciók/Kiegészítő szolgáltatások kedvezménye + Eszközkedvezmény) * Eltelt kedvezményes időszak + Elengedett egyszeri díjak

 

Miért nekünk kell fizetni, ha a szolgáltató nem tudja biztosítani az új helyen a szolgáltatást?

 

A szolgáltatók általában nem rendelkeznek teljes országos lefedettséggel. A velünk kötött szerződésben a konkrét szolgáltatási hely ismeretében tettek ajánlatot, azt nem ígérték meg, hogy költözés esetén is biztosítják a szolgáltatásokat.

 

Szinte mindegyik hírközlési szolgáltatónak szerepel az Általános Szerződési Feltételei között:

 

„A helyhez kötött szolgáltatások esetén az előfizető áthelyezési igényére az előfizetői hozzáférési pontot a Szolgáltató köteles a földrajzi szolgáltatási területén belül áthelyezni. Szolgáltatót az áthelyezési kötelezettség abban az esetben terheli, ha mind az áthelyezni kívánt hozzáférési pont, mind pedig az a földrajzi hely, ahova az Előfizető a hozzáférési pontot át kívánja helyezni, a Szolgáltató szolgáltatási területén belül ellátási területen van, valamint az Előfizetőnek nincs a Szolgáltatóval szemben lejárt díjtartozása. Az ezeken (ellátási területen) kívül eső áthelyezési igényeket illetően arra a Szolgáltató ajánlatot tehet, de a szerződés módosítására vonatkozóan kötelezettség nem terheli, az előfizetői szerződés esetleges megszüntetéséből eredő jogkövetkezményeket így Előfizetőnek kell viselnie.

Amennyiben az Előfizető áthelyezési kérelmét a Szolgáltató rajta kívülálló okokból nem tudja teljesíteni (az áthelyezési igényt elutasítja), úgy az Előfizető előfizetői szerződése a már nyújtott szolgáltatás tekintetében az eredeti hozzáférési ponton változatlanul hatályban marad.”

 

A konkrét esetben a szolgáltató többféle ajánlatot tett a fogyasztónak a békéltető testület előtt, mely ajánlatokat elfogadta a fogyasztó. Így egyezségi ajánlatként felajánlotta a szolgáltató, hogy ha a fogyasztó egy másik címen kéri 24 hónapos hűségidővel a szolgáltatásokat, akkor azt új igényként kezelik és a kötbér összegét eltörlik, ebben az esetben mindössze a 23.000 Ft számlatartozást kell megfizetnie a fogyasztónak. Ha ez esetleg nem valósulhatna meg, akkor 112.000 Ft-ra tudja mérsékelni a teljes követelést, melyre 12 havi részletet biztosít a fogyasztó részére.

 

Ebből is látszik, hogy a legreménytelenebb helyzetekre is sikerülhet megoldást találni.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége megdöbbenve olvasta az index.hu-n megjelent mai cikket, mely szerint a Gazdasági Versenyhivatal versenyeztetés nélkül fizet évi 40 millió forintot a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének öt, egyenként 10 négyzetméteres vidéki iroda fenntartására.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének nem tagja a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete. 

A fogyasztó hétvégi házába nem szeretett volna vezetékes internet szolgáltatást bekötni, hiszen csak két-három hetente töltötte ott a hétvégét, viszont internetre szüksége volt ebben az időszakban is. Mobilinternet előfizetést vásárolt, rögzítették is, hogy hol szeretné használni, igénybe venni a szolgáltatást. A szolgáltató ígérete szerint van lefedettség azon a területen, a fogyasztónak mégsem működött a szolgáltatás.

A szerződésre vállalt hűségidőt a fogyasztó, ezért csak úgy engedné a szolgáltató megszüntetni a szerződést, ha kifizeti a kötbért a fogyasztó. Az ő álláspontja viszont az, hogy egyetlen napig sem tudta használni a szolgáltatást, mert azon a területen nem tudja nyújtani az internetet a szolgáltató. Ezért ő miért fizetne bármilyen összeget?

 

Nézzük a vonatkozó jogszabályt!

 

Az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 2/2015. (III.30.) NMHH rendelet biztosítja az előfizetők számára a szolgáltatás nyújtásának megkezdésétől számított 14 napon belüli azonnali hatályú felmondási jog gyakorlásának lehetőségét.

 

Ezzel azok az előfizetők élhetnek, akik

-mobil-internet,

-mobiltelefon,

-műholdas vagy földfelszíni digitális műsorterjesztési szolgáltatásra

kötöttek szerződést és az előfizetői szerződésben megjelölt igénybevételi helyen a szolgáltatás minősége nem felel meg az előfizetői szerződésben foglaltaknak, vagy a szolgáltatás nem vehető igénybe.

 

Nagyon fontos, és erre mindig figyeljünk, hogy csak akkor élhetünk ezzel a lehetőséggel, ha a szerződésben megjelölésre került az igénybevételi hely, és ott nem vehető igénybe a szolgáltatás.

 

Ráadásul a szerződéskötéskor a szolgáltató köteles igazolható módon tájékoztatni az előfizetőt e felmondási jog gyakorlásának lehetőségéről, feltételeiről és következményeiről.

 

Ez a konkrét esetben sajnos elmaradt, de a fogyasztó nagyon tudatosan járt el, hiszen már 3 nappal a szerződéskötést követően bejelentette, hogy nincs szolgáltatás, nem szeretné a szerződést fenntartani.

 

A szolgáltató a békéltető testület előtt zajló eljárásban már belátta hibáját, és tekintettel a kellemetlenségekre, a nem megfelelő tájékoztatásnyújtásra, a fogyasztó szerződését díjmentesen megszüntette.

 

A jogszabály szerint ebben az esetben a fogyasztótól csak és kizárólag a szerződéskötéstől a felmondásig eltelt időre járó arányos havidíjat, valamint forgalomarányos díjat tartalmazó szolgáltatás esetében az előfizető által ténylegesen felhasznált forgalom díját, vagy a szolgáltatással igénybe vett eseti díjas egyéb szolgáltatások ellenértékét lehet követelni. Ezzel összefüggésben pedig egyéb költség, így például felmondási- vagy adminisztrációs díj nem számítható fel.