Belgiumból próbált reptéri transzfer-szolgáltatást előre lefoglalni az a fogyasztó, aki két hónappal később azt tervezte, hogy Magyarországra utazik. Át is utalta ennek az árát, 50 eurót, azonban később kiderült, mégsem tud elutazni. A cég azonban elutasította kérését, hogy visszautalja a vételárat, mondván, hogy az ÁSZF szerint hitelkártyás esetén nincs lehetőség.

Természetesen a fogyasztó nem volt elégedett ezzel és tovább vitte az ügyét, békéltető testületi eljárást indított Magyarországon a hazai céggel szemben. Ezt is, mint minden más, határon átnyúló online vásárlással kapcsolatos ügyet (a pénzügyi tárgyú ügyek kivételével) gyorsan és ingyen a fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testület döntheti el, ez a feleknek semmibe nem kerül.

 

A fogyasztó szerencséjére a cég együttműködött az eljárásban és a vita rendeződött, végül visszautalta a pénzét.

 

Az Európai Unió nemrég létrehozott uniós békéltető honlapjának segítségével a felek már játszi könnyedséggel megegyezhetnek egymással a vitás ügyben, ha az internetes vásárlással függött össze. Erre 2016. február 15-től lehetőség van, a honlap használatát pedig a Budapesti Békéltető Testület magyarázza el az onlinevita@bkik.hu e-mail címen, mivel ellátja a tagállami kijelölt online vitarendezési kapcsolattartó pont feladatait, de elérhető a 06-1-488-2033-as telefonszámon is.

 

Ahhoz, hogy a fogyasztó benyújtsa a kérelmet, nem kell mást tennie, mint regisztrálnia magát az ec.europa.eu/odr címet beütve a keresőbe, ez előtt tudja rögzíteni a panaszát, ahol meg kell adni az üggyel összefüggő lényeges adatokat.

 

Az üzenetváltás az online vitarendezésben az uniós békéltető honlapon keresztül történik. Mindezzel könnyen rendezhető a vita, és az online vásárlók előtt határok nélkül megnyílik az ingyenes, gyors eljárás lehetősége.

 

Ez különösen azért jelentős, mert az e-kereskedelem szerte Európában töretlenül fejlődik és virágzik, azonban a fogyasztók nem mindig bíznak a kereskedőben, ha külföldi tagállamból vásárolnak. A honlap útján viszont már könnyen rendezhetőek a panaszok és nem kell tartani attól, hogy a személyes kommunikáció hiánya és a nagy távolság miatt nem tudják felvenni a kapcsolatot az érintett kereskedővel.

 

Használják ki a rendelkezésre álló lehetőségeket a fogyasztók! 

Az Egyesült Királyságból rendelt a fogyasztó egy táblagépet, azonban nem sokkal a kiszállítás után az teljesen tönkrement. Be sem kapcsolt, vagy ha addig eljutott, akkor a WIFI egyáltalán nem működött rajta. A vásárló már búcsút mondott a pénzének, amikor végül a békéltető testület előtt megoldódott a vita ingyen, gyorsan.

Az Európai Unió hatalmas online piaccal bír, ezt használta ki az a fogyasztó, amikor a régóta keresett műszaki cikket megrendelte kedvezményes áron. Azonban azzal nem számolt, hogy az később elromlik. Be sem kapcsolt a gép, állandóan lefagyott, a WIFI pedig egyáltalán nem működött rajta. A cég nem reagált a panaszára, ezért békéltető testülethez vitte az ügyet. Habár megoldást nem remélt ettől, de később mégis kicserélték a terméket egy másik, jó tablet PC-re.

 

A fenti eset is mutatja, hogy nem kell lemondani akkor sem a fogyasztóknak jogaikról, ha külföldi tagállamból vásároltak online és azt követően vita támad a kereskedővel.

 

Az Európai Unió ugyanis létrehozott egy olyan békéltető honlapot, ami elérhető bármelyik tagállamból és segítséget kínál a vita ingyenes, gyors rendezésére, ha a fogyasztónak gondja támadt a webáruházzal. Magyarországon a fogyasztó és a külföldi webáruház közötti vitás ügyét kizárólag a Budapesti Békéltető Testület dönti el ingyenesen és gyorsan.

 

Az online vitarendezés legnagyobb előnye az, hogy mint ahogy a neve is mutatja, az egész eljárás az interneten zajlik, a felek otthonról, karosszékből is megegyezhetnek. Ha bármiben elakadnának, akkor a magyar tagállami online vitarendezési kapcsolattartó pontnál lehet érdeklődni az onlinevita@bkik.hu e-mail címében.

 

Segítséget lehet kérni például már magának a kérelemnek a békéltető honlapon (ec.europa.eu/odr) történő benyújtásában és abban, hogyan kell a mellékleteket csatolni. Bármilyen további kérdés esetén is támogatás igényelhető, sőt ha a vita nem került végül orvoslásra, akkor érdeklődni lehet arról szintén, milyen egyéb jogorvoslati lehetőségek állnak még rendelkezésre.

 

Tekintve, hogy az online vitarendezés rendkívül egyszerű, épp ezért nem kell aggódnia már a fogyasztónak azzal kapcsolatban, hogyan veszi fel a kapcsolatot panasz esetén a kereskedővel és hogyan tudnak megegyezni: erre a békéltető honlap mind lehetőséget nyújt.

 

Fontos ezért, hogy éljenek a fogyasztók a rendelkezésre álló lehetőségekkel és használják ki az Európai Unióban rendelkezésre álló lehetőségeket, merjenek élni akár a külföldi tagállamok cégeinek ajánlataival is! Különösen, hogy a fogyasztói bizalmatlanság miatt az elmúlt évek során egy felmérés szerint több milliárd eurótól estek el azért, mert nem vették igénybe más uniós tagállamokban az olcsóbb árakat.

 

Tárkeresési szolgáltatást kínáló német céggel egyezett meg az a fogyasztó, aki korábban éves előfizetést vásárolt. Korábban figyelmetlenségből nem nézte meg a szolgáltatás feltételeit, amelyet ha megtesz, láthatta volna, hogy ha nem mondja fel az előfizetést annak lejárta előtt hét nappal, az rögtön meghosszabbodik és leemelik a számlájáról a pénzt.

Számtalan olyan eset előfordul, amikor sajnos a fogyasztók nem nézik meg annak a szolgáltatásnak az általános szerződési feltételeit, amelyet igénybe vesznek. Ez különösen az internetes vásárlásnál veszélyes, hiszen anélkül kötnek ilyenkor szerződést és adják meg számlájuk adatait, hogy egyáltalán megismernék, mire vállalnak kötelezettséget.

 

Ez történt annak a fogyasztónak az esetében is, aki interneten böngészve talált rá egy német cég magyar nyelvű reklámjára, amely társkeresési szolgáltatást kínált. Elő is fizetett rá egy évre húszezer forintért, később a használatáról elfeledkezett. Olyannyira, hogy csodálkozva látta, amikor később a cég automatikusan leemelte a számlájáról az előfizetési díjat. Fel volt háborodva, hogy őt előre nem is értesítették és nem is rendelte meg a szolgáltatás a következő időszakra. Nem értette, hogyan kerülhetett sor az előfizetés meghosszabbítására.

 

Csakhogy a cég általános szerződési feltételei feketén-fehéren tartalmazták, hogy ha nem mondja fel a szolgáltatást legkésőbb a lejárat előtt hét nappal, akkor az meghosszabbodik automatikusan az eredeti előfizetési idővel és sor kerül a pénz levonására a számláról.

 

Később a vita mégis szerencsés véget ért, mivel a vállalkozás a békéltető testületi eljárás során vállalta, hogy méltányosságból visszautalja a fogyasztó számlájára a szóban forgó összeget.

 

Nem árt tudni, hogy nem csak a fenti ügyben, hanem minden olyan vitában, amely a magyar fogyasztónak az Európai Unió másik tagállamból történő, online vásárlásával kapcsolatos, Magyarországon a Budapesti Békéltető Testület (www.bekeltet.hu) tudja eldönteni az ügyet ingyen és gyorsan. Azaz most már a fizikai tényezők sem jelenthetnek arra akadályt, hogy a fogyasztók egyszerűen megegyezzenek a webáruházzal, különösen, hogy erre rendelkezésre áll az uniós békéltető honlap is itt: http://ec.europa.eu/odr.

 

A használatában ingyenes segítséget nyújt ismét a Testület, amely ellátja az online vitarendezési kapcsolattartó pont feladatait a következő e-mail címen: onlinevita@bkik.hu.

 

Érdemes mindenképp igénybe venni és kiaknázni minden fogyasztónak, hogy már segít számukra az online vitarendezés. Ha ugyanis bármi gond lenne a külföldi, interneten vásárolt termékkel, akkor könnyen felvehetik a kapcsolatot a honlapon keresztül az uniós webáruházzal. Ezzel pedig élvezhetik azokat az előnyöket, amelyeket a szélesebb kínálat, olcsóbb árak, jobb minőség jelentenek!

 

Az Országgyűlés 2016. április 26-án új törvényt alkotott az igazságügyi szakértőkről, a korábbi kettő helyett egyetlen jogszabályba foglalva össze a tevékenységükről szóló rendelkezéseket, valamint a munkájukat összefogó kamara működését. Az új törvényben egységesítésre került a korábban egy országos és nyolc területi kamarából álló Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát (MISZK), amelynek minden szakértő tagja lesz a névjegyzékbe történt felvétellel. A szakértői névjegyzéket az igazságügyi tárca vezeti. Újdonságot jelent az is, hogy a kamara rendszeresen értékeli majd az igazságügyi szakértők eljárásait, ami alapján a szakértőket alkalmatlan, alkalmas vagy kiválóan alkalmas kategóriába sorolják és ezt a névjegyzékben is nyilvánosan feltüntetik. Az értékelés szempontjait kormányrendelet tartalmazza majd.

Az internet hatalmas előnyöket ad az online vásárolni kívánóknak, akiknek hatalmas piac áll a rendelkezésére. Elérhetik az Unióban az összes tagállam webáruházát, annak minden előnyével, így széles kínálatból, kedvező árakból tudnak válogatni. Többen azonban azért idegenkednek a vásárlástól, mert félnek, hogy probléma esetén nem fognak tudni fellépni a kereskedővel szemben.

Holott ilyen ügyekben is van megoldás: a békéltető testületi eljárás. Ha vitában áll a hazai fogyasztó a másik tagállamban lévő webáruházzal, a vitát a Budapesti Békéltető Testület (www.bekeltet.hu) dönti el ingyenesen és gyorsan Magyarországon. A probléma rendezésére pedig igénybe lehet venni az uniós békéltető honlapot, amelyen keresztül az eljárás végig online folyik, egyszerűen. Általa rendezhetőek a viták és nem számít, hogy akár több ezer kilométerre van a kereskedő, így is lehetőség nyílik a megegyezésre bármilyen személyes kapcsolat nélkül.

 

Megoldódott annak a fogyasztónak a problémája is, aki egy márkás porszívót rendelt Bukarestből annak kedvező ára miatt. A készüléket meg is kapta, azonban nem sokkal utána elromlott. A cég vállalta is azt, hogy javítja és futárral elvitte. A vásárló csak várt és várt, de a terméket mégsem kapta vissza. Mint kiderült, az elszállított termék meg sem érkezett a céghez, ez a békéltető testületi eljárásban derült ki.

 

A vállalkozás kivizsgálta az esetet és a futárcég hibázott a visszaszállítás során, ezért pedig vállalta, hogy visszafizeti a porszívó árát, ami a fogyasztó számára tökéletes volt.

 

Ezzel pedig a vita megoldódott könnyen és gyorsan, annak ellenére, hogy a fogyasztót és a céget egy országhatár és több száz kilométer választotta el egymástól.

 

Éljenek bátran a fogyasztók e lehetőségeikkel és használják bátran az uniós békéltető honlapot akár külföldi vagy belföldi webáruházzal fennálló vitáik rendezésére. A honlap a következő internetes linken érhető el: http://ec.europa.eu/odr.

 

Amennyiben pedig elakadnának annak használatában, nyugodtan írjanak a következő e-mail címre, ahol a tagállami kijelölt kapcsolattartó pontként működő Budapesti Békéltető Testület segít a platform kezelésében: onlinevita@bkik.hu.

 

A fogyasztó hosszú évek óta rendelkezett balesetbiztosítási szerződéssel. 2011. szeptember 25-én balesetet szenvedett, melynek következtében összesen 95 napig kórházban kezelték. A biztosítási szolgáltatásra vonatkozó igényét bejelentette a biztosítónak, de a biztosító nem a kötvényen szereplő 12.500 forint/nap összeget vette figyelembe a baleseti eredetű napi térítésre vonatkozó biztosítási szolgáltatási összeg kiszámításakor, hanem 125 forintot. Ráadásul a 95 napos keresőképtelenséget sem ismerte el. Ennek eredményeként az 1.187.500 Ft helyett mindössze 6.500 Ft-ot akart fizetni a fogyasztónak.

Hogyan is történhet ilyesmi?

 

A biztosító arra hivatkozott, hogy a biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezik a szerződési feltételek, azaz a különböző szabályzatok, így azok előírásai az irányadók. A szerződési feltételeket a fogyasztó a szerződés megkötésekor aláírásával igazoltan átvette és megismerte.

 

Ezen Szabályzatban foglaltak alapján a biztosított balesetből eredő múlékony munkaképtelensége esetén a baleset napjától számítva maximum 100 napig, a biztosítás megkötésekor érvényes havi alapbérének a 0,5%-át téríti a biztosító. A fogyasztó havi alapbére a szerződés megkötésekor 25.000 forint/hó összeg volt, a kórházi napi térítés összege 25.000 x 0,5, azaz 125 forint/nap. A biztosítási összeg kiszámítása a Szabályzat rendelkezésének figyelembe vételével történt.

 

De akkor honnan vette a fogyasztó a napi 12.500 Ft-ot?

 

A kötvényrészletezőn ez szerepelt. A biztosító szerint a baleseti napi térítésként feltüntetett biztosítási összeg (125 forint x 100 = 12.500 forint) már a maximum 100 napra adható biztosítási összegre vonatkozik. A biztosító álláspontja szerint ráadásul a fogyasztó csak 66 nap munkaképtelenséget igazolt, így szolgáltatást csak ezen időtartamra tud nyújtani.

 

A Pénzügyi Békéltető Testület meghallgatásán a csatolt dokumentumok alapján a biztosító már elfogadta a 95 nap múlékony baleseti sérülésből eredő munkaképtelenség igazolását, de az összeget továbbra is vitatta.

 

Akkor most melyiket kell figyelembe venni a kötvényt, vagy a szabályzatot?

 

A békéltető testület megállapította, hogy a kötvény tartalma a baleseti napi térítés vonatkozásában eltér a szerződésre vonatkozó Szabályzatban meghatározottaktól.

A kötvény baleseti napi térítés esetén 12.500 forint biztosítási összeget rögzít, akként, hogy sem a kötvény, sem a Szabályzat nem tartalmaz olyan értelmező rendelkezést, mely alapján megállapítható lenne, hogy a kötvényben rögzített biztosítási összeg a Szabályzat alapján nyújtható maximális 100 napra megállapított összeget fejezi ki.

 

A szerződés megkötésekor hatályban lévő 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: régi Ptk.) 538. § (1) bekezdése alapján a felek közötti biztosítási szerződés a kötvény tartalma szerint jött létre. Ebben egyébként azóta sincs változás, tehát az időközben hatályba lépett új Ptk. sem rögzít eltérő szabályokat.

 

A biztosítási összeg fogalmának értelmezését pedig a szavak általános jelentése és a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezés szerint kell elfogadni. A fentiek alapján megállapítható, hogy a baleseti napi térítés alatt 12.500 forint biztosítási összeget kell érteni, mely a 95 napos igazolt keresőképtelenség időtartamát figyelembe véve 1.187.500 forint biztosítási szolgáltatási összeg térítését jelenti.

A fogyasztó autópályán haladt személygépjárművével, amikor egy teherautó előzése során a tehergépjárműről lerepülő tárgy a kocsija szélvédőjének csapódott. A szélvédőn törés és két hosszirányú repedés keletkezett. Az esetről a helyszínen baleseti bejelentőlapot töltöttek ki, amelyen a tehergépjármű vezetője elismerte a károkozás tényét. Rendelkezett kötelező felelősségbiztosítással, azonban a biztosító a számlával igazolt 160.000 Ft javítási költséget nem volt hajlandó megfizetni a sérült gépkocsi tulajdonosának.

Miért nem volt hajlandó fizetni a biztosító?

 

Álláspontja szerint a kárigényhez mellékelte a baleseti bejelentőt a fogyasztó, mely szerint az okozó teherautó vezetője elismerte a felelősségét a bekövetkezett káreseményért, miután azonban a káresemény részletei nem voltak egyértelműek, külön megkereste a biztosítottat írásban és telefonon is. A megkeresésre adott válaszok alapján véleménye szerint a baleset körülményei tisztázatlanok, magát a káreseményt az okozó jármű vezetője nem látta. Álláspontja szerint a teherautóról semmi nem repülhetett le, hiszen az le volt ponyvázva.

 

Mit vizsgált a Pénzügyi Békéltető Testület?

 

Azt, hogy a helyszínen aláírt kárbejelentőlapon közölt káresemény kapcsán a biztosítónak fizetési kötelezettsége megállapítható-e, a fogyasztó a sajátosan bekövetkező káresemény bekövetkezését kellően igazolta-e.

A megállapítható tények:

– a tehergépjármű a baleset okozásakor érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítással rendelkezett.

– a kárbejelentő lap a biztosítóhoz becsatolásra került. A kárbejelentő lapon, amelyet a fogyasztó és a károkozó is aláírt, a károkozó a károkozás tényét elismerte, minden további kikötés, megjegyzés nélkül.

– a kárrendezési eljárás során a fogyasztó a biztosítónak megküldte az utasoknak a káresemény bekövetkezésére vonatkozó írásbeli nyilatkozatait. Az utasok, mint a káresemény szemtanúi írásban akként nyilatkoztak, hogy a nyitott platós, nyitott konténert szállító tehergépjárműről lerepülő tárgy a fogyasztó által vezetett gépjárműben kárt okozott.

 

Ehhez képest a biztosító amiatt utasította el az igényt, mert írásban és telefonon megkereste a károkozót a károkozás körülményire nézve, aki nyilatkozata szerint nem látta a károkozást.

 

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 32. § (1) bekezdése szerint a biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.

 

A káresemény időpontjában hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 346. § (2) bekezdés szerint ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, de a kár egyikük fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, a kárt ez utóbbi köteles megtéríteni.

 

A Pénzügyi Békéltető Testület a rendelkezésre álló adatok értékelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a fogyasztó a káresemény bekövetkezését igazolta. A jogvita tárgyát képező káresemény olyan sajátosan bekövetkező káresemény, amelyet a károkozó gépjárművezető feltétlenül nem észlelhet, mivel a károkozó előtt haladva nem látja a gépjárművéről leeső, vagy a gépjárműve által felvert károkozásra alkalmas követ. Ezért, figyelemmel arra, hogy a biztosító nem tudott bemutatni olyan, a károkozótól származó nyilatkozatot, amelyben a károkozó a károkozás tényét egyértelműen vitatta volna, viszont a fogyasztó a kárbejelentő lapon is szemtanúként feltüntetett utasok nyilatkozatával igazolta a károkozás tényét, a károkozás bekövetkezését igazoltnak fogadta el.

 

A járművek fizikailag ugyan nem kerültek egymással érintkezésbe, mégis a kialakult bírói gyakorlat szerint a gépjárművek egymásközti viszonyában a polgári jogi kártérítési felelősség megállapítása kapcsán az akkor hatályos Ptk. 346. § rendelkezései alkalmazandók. Eszerint ha veszélyes üzemek közös károkozása esetén egyik fél sem vétkes, de a kár egyikük fokozott veszéllyel járó tevékenysége keretében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, a kárt ez utóbbi köteles megtéríteni. A bírói gyakorlatban és a jogi irodalomban ismert azon értékelés, amely szerint a gépjárműről leeső, vagy felverődő kő a veszélyes üzem körében előforduló rendellenességnek tekinthető, amely esetben a veszélyes üzemi tevékenységet folytató gépjármű az okozott kárt megtéríteni tartozik. Márpedig ha a felelősség megállapítható, akkor a károkozó kötelező gépjármű felelősségbiztosítási fedezete terhére a biztosítót fizetési kötelezettségét terheli.

A fogyasztó 2014. június 30. napján fel szerette volna venni a 2011. december 13-án elhunyt édesapja hagyatékából rá eső részt (kb. 3 millió forintot), és ekkor derült ki, hogy azt testvére, egy „első ránézésre láthatóan” hamis meghatalmazás alapján korábban felvette. A pénzintézet a meghatalmazásra hivatkozva nem volt hajlandó kifizetni az örökséget a fogyasztó részére.

A meghatalmazásban a fogyasztó személyes adatai tévesen szerepeltek, és a közjegyzői hitelesítés ránézésre hamis, mivel az iraton a hamis pecséten kívül a közjegyzői hitelesítés egyetlen tartalmi eleme sem szerepelt.

 

A Pénzügyi Szolgáltató álláspontja szerint mindkét bemutatott meghatalmazás tartalmilag megfelelő volt a fogyasztót illető összeg felvételéhez, illetve átutalásához. A meghatalmazások tartalmazták az érintett számlák megjelölését, és feljogosították a meghatalmazottat a számlák feletti rendelkezésre, pénz felvételére és befizetésére, minden szükséges jognyilatkozat megtételére és okiratok aláírására.

 

A fogyasztó szerint viszont a bank munkatársának észlelnie kellett volna, hogy a közjegyzői záradék törvényi tartalmi elemeit a meghatalmazások nem tartalmazzák, az nyilvánvalóan hamis. Ezzel a magatartással, a jogellenes kifizetéssel megkárosította őt a pénzügyi szolgáltató.

 

Mit is kell vizsgálni ilyenkor?

 

Első körben azt, hogy jogszerűen került-e sor a meghatalmazások alapján a kifizetésekre, azaz, hogy a Pénzügyi Szolgáltatónak milyen kötelezettsége volt a meghatalmazás alapján történő teljesítéskor, illetve milyen szempontokat kell figyelembe vennie a meghatalmazás vizsgálatakor.

 

A Pénzügyi Szolgáltató Általános Szerződési Feltételei szerint: „Amennyiben a meghatalmazás alaki vagy tartalmi szempontból a Bank megítélése szerint nem egyértelmű, vagy ha az abban foglaltak értelmezéséhez további iratok vagy a meghatalmazásban jelzett feltételek vizsgálata szükséges, a Bank jogosult a meghatalmazás alapján történő rendelkezést megtagadni.”

 

Tehát a Pénzügyi Szolgáltatónak alapvető kötelezettsége, hogy a részére átadott meghatalmazást alaki és tartalmi szempontból is vizsgálja, ennek keretében pedig általában elvárható az, hogy a Pénzügyi Szolgáltató tisztában legyen a közokiratokra és a teljes bizonyító erejű magánokiratokra vonatkozó alapvető törvényi rendelkezésekkel ideértve a közjegyzői tanúsítványra vonatkozó szabályokat is.

 

Így a Pénzügyi Szolgáltatónak fel kellett volna ismernie, hogy a részére átadott meghatalmazásokon – melyeken csak egy közjegyzői pecsét és azon egy olvashatatlan aláírás szerepel – a záradék formájában kiállított közjegyzői tanúsítvány törvényi kellékei hiányoznak. Márpedig ha ezek hiányoznak, akkor a meghatalmazások olyan súlyos alaki hiányosságokban szenvednek, hogy azokat a Pénzügyi Szolgáltatónak az általában elvárható gondosság mellett is fel kellett volna ismernie, így a minimális gondosságot sem tanúsította az eljárása során.

 

A Pénzügyi Békéltető Testület végül arra a megállapításra jutott, hogy a Pénzügyi Szolgáltató a jogellenes magatartásával kárt okozott. A Pénzügyi Szolgáltatónak ez a magatartása közvetlen okozati összefüggésben áll a fogyasztót ért kárral, hiszen ha időben felismerik a bank munkatársai, hogy a meghatalmazás nem alkalmas a képviseleti jogosultság megfelelő igazolására, akkor a fogyasztót nem éri kár. Ezért arról döntöttek, hogy a fogyasztót megilleti a követelt összeg.

 

Mi ebből a tanulság? Mindenképpen lépjünk fel az érdekeink védelmében, használjuk ki a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket. Ne gondoljuk azt, hogy egy bankkal szemben nincs esélyünk!

 Több százezer ügyfél jogbiztonsága érdekében indított eljárást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az inviteles előfizetői szerződések tavaly októbertől jogalap nélküli módon bevezetett tarifamódosításai miatt, majd a szolgáltatóra 40 millió forint bírságot szabott ki. Az Invitel Távközlési Zrt. ugyanis egyoldalúan, a jogszabályban szereplő korlátokat figyelmen kívül hagyva emelt havi- és forgalmi díjakat a telefon-, az internet- és a tévé-előfizetések körében. A jogsértés súlyát viszont nagyban csökkentette, hogy az eljárásban konstruktívan együttműködött a hatósággal, és önkéntes vállalásokat is tett az ellentmondás feloldására.

 A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 40 millió forint bírságot szabott ki általános hatósági felügyeleti eljárásban az Invitel Távközlési Zrt.-re, mert tavaly október 1-jei hatállyal jogsértően, megfelelő jogalap nélkül, egyoldalúan módosította az egyéni előfizetői szerződéseket. A hatóság egyúttal kötelezte a szolgáltatót, hogy az érintett szerződéseket a jövőben az elektronikus hírközlési törvénnyel összhangban eljárva módosítsa. A szankció formáját és a bírság mértékét a hatóság számos szempontot figyelembe véve alakítja ki, így többek között az eset súlyát és az érintett előfizetők nagy számát, az ismételtséget, a jogsértéssel okozott érdeksérelmet, az elért vagyoni előnyt és a piacra gyakorolt hatást is mérlegelve. A bírság megállapításánál számított az is, hogy a szolgáltató még az általános hatósági felügyeleti eljárás elején, az október 1-jei módosítások életbe léptetése előtt önkéntes vállalásokat tett: úgy alakította át a tervezett változásokat, hogy azok jóval kisebb előfizetői kört érintsenek, és lehetőséget adott a szerződések jogkövetkezmények nélküli felmondására két hónapon át. Az elsőfokú döntés még nem jogerős, azzal szemben az Invitel fellebbezhet a hatóság elnökénél.

 

Mi volt jogsértő?

Az Invitel jogsértően, az előfizetői szerződések egyoldalú módosításával vezetett be 50-200 forintos havi és 7-10%-os mértékű forgalmidíj-emelést, határozott és határozatlan időtartamú szerződéseknél is mindhárom általa nyújtott alapszolgáltatásban – telefon, internet, tévé –, ami több százezer egyéni előfizetőt érintett volna. Lépését a szolgáltató az egyoldalúan bevezetett díjemeléseket többek között az üzemi, beruházások miatti és jogszabályváltozások nyomán keletkezett költségek növekedésével magyarázta. Az NMHH viszont megállapította, hogy a vizsgált esetben a módosítás feltételei egyik, a szolgáltató által megjelölt okból sem álltak fenn, így a szolgáltató jogsértést követett el.

A szolgáltatók a jogszabályoknak megfelelően csak rendkívüli, indokolt, behatárolt esetekben módosíthatják egyoldalúan az előfizetői szerződéseket. Az egyéni előfizetők érdekérvényesítő képessége a szolgáltatókhoz képest jelentősen gyengébb, ezért a hírközlési jogszabályok – és a betartásukat ellenőrző szerv, az NMHH – szigorúan védi a fogyasztói jogok érvényesülését. Ha a szolgáltató az előfizetői szerződéseket jogsértően egyoldalúan módosítja, az az előfizetők fokozott jog- és érdeksérelmét jelenti. Veszélybe kerül ugyanis az előfizetők jogbiztonsága, mert már nem tudják a szolgáltatótól igényelt szolgáltatást azon az áron és azokkal a feltételekkel igénybe venni, mely feltételekkel a szerződés létrejött. Potenciális versenyelőnyhöz is juthat a szolgáltató az egyoldalú szerződésmódosítással, hiszen a jogkövetően eljáró versenytársakhoz képest maga számára kedvezőbb szerződési feltételeket tud bevezetni, jogsértő áremeléssel pedig közvetlenül többletbevételhez is juthat, így az elkövetett jogsértés versenyt torzító jellegűnek minősül. Ha élt volna a kétoldalú módosítás lehetőségével, akkor feltételezhetően jóval többen lettek volna olyan előfizetők, akik nem fogadták volna el az ajánlatot, így a szolgáltató bevételtől esett volna el; ilyen formában adminisztrációs költségei is jóval magasabbak lettek volna. A szolgáltató a magyar elektronikus hírközlési piac egyik meghatározó résztvevője, így magatartása, jogsértései a közvetlenül érintett előfizetői körön túlmutatnak, a versenytársak gyakorlatát is befolyásolhatják.

Forrás: www.nmhh.hu

2016. május 2-ától jelentősen olcsóbbá válik a fogyasztók számára, ha külföldön telefonálnak, sms-eznek vagy az interneten szörfölnek mobiltelefonjuk segítségével az Európai Unió területén. Az Európai Fogyasztók Szervezete (BEUC) és a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége üdvözli a módosítást.

A módosuló szabályok értelmében a kimenő hívásokért legfeljebb 0,05 eurót, az sms-ekért maximum 0,02 eurót, míg minden letöltött megabyte-ért cserébe legfeljebb 0,05 eurót számolhatnak fel a szolgáltatók a roaming használat miatt.  

 

A BEUC emellett további lépések megtételét is sürgeti, és el kívánja érni az Európai Bizottság előtt, hogy olyan javaslat kerüljön kidolgozásra, amely alapjaiban módosítja azokat a díjakat, amelyeket határon átnyúló hívásnál az egyes szolgáltatók egymással szemben felszámíthatnak. Erre a hírközlési szolgáltatók közötti verseny fenntartása érdekében van szükség.

 

Szintén jelentős változás 2016. május 2-án hétfőtől, hogy most már minden internetforgalmat egyenlően kell kezelni és értékelni – ezt hívjuk „hálózatsemlegességnek”. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az internetszolgáltatók nem lassíthatnak le vagy blokkolhatnak direkt módon bizonyos alkalmazásokat vagy egyéb internetes szolgáltatásokat.

 

Monique Goyens, a BEUC igazgatója kifejtette a fentiekkel kapcsolatosan, hogy üdvözlik a roaming díjak csökkentését, mivel a fogyasztók ma nem értik, miért is kell drágább díjakat fizetniük, ha külföldön interneteznek vagy telefonálnak. A drágább roaming díjak közvetve akadályozzák a digitális egységes piac működését is, ezért teljes mértékben indokolt ezek csökkentése és később az eltörlése. A hálózatsemlegesség követelményének előírását ugyancsak támogatják és a fogyasztók újabb győzelmeként könyvelték el, hiszen a tartalomszolgáltatók most már nem korlátozhatják azt, hogy a fogyasztók milyen tartalmakat érhetnek el vagy használhatnak.

 

Forrás: http://www.beuc.eu/publications/next-wave-roaming-price-cuts-good-news-consumers/html