A Magyar Nemzeti Bank a nemrég közzétett határozatában 4 millió forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta a Sberbank Magyarország Zrt.-t a díj- és költségmentes készpénzkifizetésre és készpénzfelvételre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. A bank az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét a költségek átmeneti felszámításával biztosította, amelyet jogsértően csak a következő hónapban térített vissza a fogyasztóknak – olvasható az MNB internetes honlapján.  

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi célvizsgálat keretében ellenőrizte, hogy a Sberbank Magyarország Zrt. (Sberbank) miként tesz eleget a havi kétszeri, összesen 150 000 forint összegű ingyenes készpénzkifizetésre és készpénzfelvételre vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A jegybank eljárása során a 2013. december 1. napjától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át.

 

A vizsgálat megállapította, hogy a Sberbank gyakorlata sérti a díj- és költségmentes készpénzkifizetésre és készpénzfelvételre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Az ingyenes készpénzfelvételre jogosult fogyasztók ugyanis minden esetben kizárólag a költségek ideiglenes felszámítása mellett juthatnak hozzá az egyébként díjmentesen felvehető pénzösszegekhez. A bank a készpénzfelvételért felszámított díjat csak utólag, a következő hónapban téríti vissza a fogyasztók részére.

 

Mint ismeretes, 2014. február 1-jétől havonta két alkalommal, összesen 150.000 Ft összegig díj- és költségmentesen vehető fel készpénz egy, az ügyfél által megjelölt fizetési számláról. A kedvezményt – 2015. január 1-je óta – a bankjegykiadó automatákból történő készpénzfelvétel során érvényesíthetik a fogyasztók.

 

Az MNB a feltárt jogsértés miatt összesen 4 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Sberbankra, s – az intézményi rendszerfejlesztés időigényét is figyelembe véve – 2016. július 31-i határidővel kötelezte, hogy a jogsértő gyakorlatot szüntesse meg, és az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét díj, illetve költség átmeneti felszámítása nélkül biztosítsa az arra jogosult fogyasztók számára. A bírság összegének megállapítása során az MNB súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a jogsértő gyakorlat a vizsgált időszak alatt végig, valamennyi ingyenes készpénzfelvételre jogosulttal szemben fennállt. A bank javára értékelte azonban, hogy a készpénzfelvételért felszámított és beszedett díjakat utólag kamattal együtt jóváírta a fogyasztók számláján.

 

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016-evi-sajtokozlemenyek/a-sberbank-megsertette-az-ingyenes-keszpenzfelveteli-szabalyokat

 Az uniós bírósági főtanácsnok szerint törölni kell a Rubik-kocka formáját ábrázoló európai uniós védjegyet – tudatta közleményében a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága.

A nem kötelező érvényű főtanácsnoki indítvány indoklásában kifejti: meg kell tagadni a lajstromozást az olyan formák esetében, amelyek alapvető jellemzői szorosan kapcsolódnak az áru fő funkciójához. Ha ezeket a jellemzőket egyetlen gazdasági szereplő számára tartanák fenn, akkor a versenytársak nem adhatnának áruiknak olyan formát, amely az áruk használatához célszerű lenne. Így a védjegyoltalom nagymértékben csökkentené a versenytársak azon lehetőségét, hogy az ugyanezen műszaki megoldást megtestesítő formákat hozhassanak forgalomba.

 A közlemény arról tájékoztatott, hogy 1999-ben az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) a "háromdimenziós kirakós játékok" tekintetében közösségi térbeli védjegyként lajstromozta a Rubik-kocka formáját.

2006-ban a Simba Toys német játékgyártó cég kérelmezte az EUIPO-tól a térbeli védjegy törlését, többek között azzal az indokkal, hogy az olyan – az elforgathatóságban rejlő – műszaki megoldást tartalmaz, amely megoldás csak szabadalomként oltalmazható, védjegyként azonban nem. A kérelmet az EUIPO elutasította, ezért a Simba Toys keresetet nyújtott be a határozat hatályon kívül helyezéséért.

A kereset az uniós törvényszék azzal utasította el, hogy a Rubik kocka formájának grafikai ábrázolása nem tartalmaz olyan műszaki megoldást, amely azt gátolná, hogy uniós védjegyoltalomban részesülhessen. A döntést a német cég megfellebbezte.

A főtanácsnok kedden nyilvánosságra hozott indítványában úgy vélte: a lajstromozással biztosított oltalom nem vonatkozhat a hasonló formájú kirakós játék minden típusára – azok működési elvétől függetlenül -, és ami a vitatott formát illeti, az oltalom nem terjedhet ki minden olyan háromdimenziós kirakós játékra, amelynek elemei egy 3x3x3-as kockát alkotnak.

Ez az érvelés ugyanis a jogosult számára azt tenné lehetővé, hogy a kizárólagos jogot az áruk olyan jellemzőire is kiterjessze, amelyek nemcsak a vitatott forma funkcióját töltik be, hanem más hasonló funkciókat is – érvelt indoklásában a főtanácsnok. A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, gyakran azonos álláspontra helyezkedik a testület a főtanácsnokkal.

forrás: mti

Kötelező az alávetés egymillió forintig, pénzügyi fogyasztói jogokról való tanácsadás, minden esetben fogyasztóvédelmi bírság az együttműködési kötelezettséget megsértő pénzügyi szolgáltatók számára – 2016. május 24-én elfogadta a Magyar Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely alapján hatékonyabbá válik a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása.

Még 2016. április 19-én került benyújtásra az Országgyűlés elé a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló T/10309. számú törvényjavaslat. Ez alapján módosul a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény, a változások jelentős mértékben érintik a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását, amelyek eredményeképpen a fogyasztók hatékonyabban tudják rendezni a pénzügyi szolgáltatókkal fennálló vitás ügyeiket.

 

A fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek eljárásának mintájára a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) eljárásában is immár törvényileg kerül meghatározásra a pénzügyi szolgáltató számára az együttműködési kötelezettség a PBT eljárásában. Ez arra terjed ki, hogy a személyes meghallgatásokat megelőzően érdemi állásfoglalást tegyen a fogyasztó által benyújtott panaszra a pénzügyi szolgáltató, illetve csatolja is a bizonyítékokat a PBT előtti eljárásban, emellett pedig a személyes meghallgatásokon – az online vitarendezési platformon folyó eljárás kivételével – egyezségkötésre jogosult személy részvételét kell biztosítani.

 

Amennyiben ezt megsérti, akkor a Magyar Nemzeti Bank vele szemben kötelező fogyasztóvédelmi bírságot szab ki minden egyes esetben, ha a szolgáltató nem tudja az együttműködési kötelezettség megsértését alapos okkal kimenteni.

 

A fogyasztók egyúttal egy sor információt megtalálnak majd a PBT internetes honlapján, ami az átláthatóságot növeli és a megfelelő tájékozódást segíti elő: ez a békéltető testületek esetében már most is így van. Ennek hátterében a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről szóló 2013/11/EU irányelv és a fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló 524/2013/EU rendelet áll, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény ezeknek megfelelően kerül most módosításra.

 

Jelentős változás az eljárási részletszabályok kiigazítása mellett szintén, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület is már tanácsot ad a fogyasztó, illetve a pénzügyi szolgáltató kérésére a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatosan.

 

Emellett meghatározásra kerül, hogy a PBT eljáró tanácsa azon vitás ügyek esetében, amelyek értéke nem haladja meg az egymillió forintot, még alávetési nyilatkozat hiányában is kötelezést tartalmazó határozatot hozhat megalapozott fogyasztói igény esetén. Ez lényegében azt jelenti, hogy a PBT az egymillió forintos és ez alatti értékű fogyasztói kérelmeknél kötelező erejű döntést hoz, ami bírói ítélettel egyenértékű, hiszen ha a pénzügyi szolgáltató azt nem teljesíti, akkor kérhető annak végrehajtási záradékkal történő ellátása. Eddig, ha nem volt alávetési nyilatkozat, de a fogyasztó igaza bizonyosodott be, csak ajánlás jellegű döntést lehetett hozni, ami viszont nem volt kötelező erejű és egyedül a nyilvánosságra hozatal szankciójával járt.  

 

Végül, de nem utolsósorban meghatározásra kerül a PBT számára is a nyilvántartásba vétel, valamint a testületi tagok számára a képzések szervezése, amely a szakmaiság javítását segíti elő.

Összegezve a fentieket, a legjelentősebb változás a kötelező erejű döntés meghozatalának lehetősége az alávetési nyilatkozat hiányában.

 

Ez, ha később rögzítésre kerül a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben is, a fővárosi és a megyei békéltető testületek esetében a fogyasztói jogok hatékonyabb, ingyenes és gyors jogérvényesítési lehetőségét fogja előmozdítani azokban az ügyekben, amik nem pénzügyekkel, hanem például a szavatosság-jótállás érvényesítésével, internetes vásárlással, hírközlési szolgáltatásokkal vagy például közüzemi tárgyú vitákkal függenek össze.

 

Fontos megjegyezni, hogy a törvényjavaslat nem került kihirdetésre a Magyar Közlönyben, így annak végleges tartalma esetlegesen még módosulhat.

 

A garancia-jótállás értelmezése, az árucsere fogyasztóvédelmi előírásai, a nyugta megőrzésének fontossága. Többek között ezekkel a témakörökkel is foglalkozott a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a 2016. január 15-én elindult, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával megvalósult nagyszabású közösségi médiakampányban, amellyel célunk a tudatos fogyasztói magatartás elterjesztése volt.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával az alábbi cikkek készültek el és kerültek közzétételre 2016. január 15-május 15. között:

Vitája van egy külföldi céggel? – segít az online vitarendezés ingyen és gyorsan!

Visszakapta százharminc euróját a német fogyasztó – van megoldás határon átnyúló panaszoknál is

Előrefizetés után nincs pardon … vagy mégis?!

Külföldről rendelt, negyvenezres táblagép okozott bosszúságot a fogyasztónak

Szerencsésen visszakapta a fogyasztó a húszezer forintját a külföldi társkereső cégtől

Nem jó a külföldi webáruházból rendelt termék? – Segít a Budapesti Békéltető Testület

Eltérő szabályok az egyedi szerződésben az általános szerződési feltételekhez képest. Melyiket kell figyelembe venni?

Nem elég a baleseti bejelentőlap, 2 tanú írásos nyilatkozata, számla a javításról egy szélvédőtörés kapcsán ahhoz, hogy a biztosító fizessen?

Milyen meghatalmazás alapján fizethet egy pénzügyi szolgáltató?

Leszakadt a plomba a gázmérőről? Azonnal jelentse be a szolgáltatónak!

„Miért fizessek a szemétszállításért, amikor nem is keletkezik szemét az ingatlanban?” Hova lett a korábbi 50 %-os kedvezmény?

Ki kell fizetni a csőtörés során elfolyt több száz köbméter vizet?

Hűségszerződések: ha kétségeink vannak kérdezzünk, és ne írjunk alá rögtön kétéves szerződést!

Nemsokára költözni fog? Óvatosan kössön hűségszerződést!

Mobilinternet előfizetést kötött, de nem működik a szolgáltatás? 14 napon belül felmondhatja a szerződést!

Termékbemutatón jártunk? Meggondolhatjuk magunkat az indokolás nélküli elállás miatt!

Mit kell tudni a fogyasztóknak az üzleten kívüli értékesítésről?

Fogyasztóvédelmi problémája van? – Jelezze a vállalkozásnak nyugodtan!

Nem elégedett azzal, amit kapott? – Ezt tehetik a fogyasztók!

Szóba se állt a német cég a fogyasztóval: a válasz az uniós békéltető honlap!

Kétszázezer forintos cseh laptopot árult magyarként a vállalkozás

Garancia, jótállás, szavatosság – mi a különbség?

Amikor a vízálló telefon mégsem vízálló….

Miért érdemes Önnek is ezt az utat járni? Miért enyhülnek meg többnyire a szőrös szívű szolgáltatók is a békéltetésen?

Visszaéltek a fogyasztó adataival a neten, megúszta a kétszázezres követelést – segített a békéltető testület!

Oldja meg vállalkozással fennálló vitáját ingyen, gyorsan!

Százezer forintos "gyógytablettát" sóztak rá… naná, hogy termékbemutatón!

A Magyar Nemzeti Bank, a fogyasztók pénzügyi jogait védő hatóság

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladatai

Panasz vagy kifogás?

GVH – Gazdasági Versenyhivatal a fogyasztókért

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal – Biztonságos élelmiszert minden asztalra!

Mik a fogyasztói jogviták és mikor fordulhatnak a fogyasztók békéltető testülethez?

Ki mit bizonyít a békéltető testület előtti eljárásban?

Mit vizsgál eljárásában a békéltető testület?

Városi legendák és a valóság: a három munkanapos csere lehetősége

Levásárlás és más termékre történő kicserélés – nem létező jogi kategóriák gyakorlata

A csere különös esetei – ajándékok és leárazott termékek

Javítás vagy csere: tényleg a fogyasztó választ?

A vásárlás során kapott nyugta megőrzésének jelentősége

Számlaadási kötelezettség. Meddig őrizzük meg a nyugtákat, számlákat?

A nyugta-számla a fogyasztó kezében kulcs a jogai érvényesítéséhez!

Számlaadási kötelezettség – kinek, mikor, meddig?

Vásárlás után elveszett a nyugta és rossz a termék – mit tehet a fogyasztó?

A nyugta és ami mögötte van – úgy tekintsenek rá a fogyasztók, akár egy szerződésre!

Visszaélések a mobiltelefonok jótállása kapcsán

Csalódás az új hűtőszekrény miatt – hiányos, törött és ragasztott belső

A karácsonyra vásárolt táblagép jótállási időn belüli meghibásodásának esete

A fogyasztó garanciális igényének jogszerű elutasítása, avagy az újonnan vásárolt hibás televízió

Jótállás-szavatosság-garancia

Korróziónyomok miatt vonták meg a nyolcvanezres telefon garanciáját – mit kell tudni a jótállásról?

 

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében

 

A garancia-jótállás értelmezése, az árucsere fogyasztóvédelmi előírásai, a nyugta megőrzésének fontossága. Többek között ezekkel a témakörökkel is foglalkozott a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a 2016. január 15-én elindult, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával megvalósult nagyszabású közösségi médiakampányban, amellyel célunk a tudatos fogyasztói magatartás elterjesztése volt.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával az alábbi cikkek készültek el és kerültek közzétételre 2016. január 15-május 15. között:

Vitája van egy külföldi céggel? – segít az online vitarendezés ingyen és gyorsan!

Visszakapta százharminc euróját a német fogyasztó – van megoldás határon átnyúló panaszoknál is

Előrefizetés után nincs pardon … vagy mégis?!

Külföldről rendelt, negyvenezres táblagép okozott bosszúságot a fogyasztónak

Szerencsésen visszakapta a fogyasztó a húszezer forintját a külföldi társkereső cégtől

Nem jó a külföldi webáruházból rendelt termék? – Segít a Budapesti Békéltető Testület

Eltérő szabályok az egyedi szerződésben az általános szerződési feltételekhez képest. Melyiket kell figyelembe venni?

Nem elég a baleseti bejelentőlap, 2 tanú írásos nyilatkozata, számla a javításról egy szélvédőtörés kapcsán ahhoz, hogy a biztosító fizessen?

Milyen meghatalmazás alapján fizethet egy pénzügyi szolgáltató?

Leszakadt a plomba a gázmérőről? Azonnal jelentse be a szolgáltatónak!

„Miért fizessek a szemétszállításért, amikor nem is keletkezik szemét az ingatlanban?” Hova lett a korábbi 50 %-os kedvezmény?

Ki kell fizetni a csőtörés során elfolyt több száz köbméter vizet?

Hűségszerződések: ha kétségeink vannak kérdezzünk, és ne írjunk alá rögtön kétéves szerződést!

Nemsokára költözni fog? Óvatosan kössön hűségszerződést!

Mobilinternet előfizetést kötött, de nem működik a szolgáltatás? 14 napon belül felmondhatja a szerződést!

Termékbemutatón jártunk? Meggondolhatjuk magunkat az indokolás nélküli elállás miatt!

Mit kell tudni a fogyasztóknak az üzleten kívüli értékesítésről?

Fogyasztóvédelmi problémája van? – Jelezze a vállalkozásnak nyugodtan!

Nem elégedett azzal, amit kapott? – Ezt tehetik a fogyasztók!

Szóba se állt a német cég a fogyasztóval: a válasz az uniós békéltető honlap!

Kétszázezer forintos cseh laptopot árult magyarként a vállalkozás

Garancia, jótállás, szavatosság – mi a különbség?

Amikor a vízálló telefon mégsem vízálló….

Miért érdemes Önnek is ezt az utat járni? Miért enyhülnek meg többnyire a szőrös szívű szolgáltatók is a békéltetésen?

Visszaéltek a fogyasztó adataival a neten, megúszta a kétszázezres követelést – segített a békéltető testület!

Oldja meg vállalkozással fennálló vitáját ingyen, gyorsan!

Százezer forintos "gyógytablettát" sóztak rá… naná, hogy termékbemutatón!

A Magyar Nemzeti Bank, a fogyasztók pénzügyi jogait védő hatóság

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladatai

Panasz vagy kifogás?

GVH – Gazdasági Versenyhivatal a fogyasztókért

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal – Biztonságos élelmiszert minden asztalra!

Mik a fogyasztói jogviták és mikor fordulhatnak a fogyasztók békéltető testülethez?

Ki mit bizonyít a békéltető testület előtti eljárásban?

Mit vizsgál eljárásában a békéltető testület?

Városi legendák és a valóság: a három munkanapos csere lehetősége

Levásárlás és más termékre történő kicserélés – nem létező jogi kategóriák gyakorlata

A csere különös esetei – ajándékok és leárazott termékek

Javítás vagy csere: tényleg a fogyasztó választ?

A vásárlás során kapott nyugta megőrzésének jelentősége

Számlaadási kötelezettség. Meddig őrizzük meg a nyugtákat, számlákat?

A nyugta-számla a fogyasztó kezében kulcs a jogai érvényesítéséhez!

Számlaadási kötelezettség – kinek, mikor, meddig?

Vásárlás után elveszett a nyugta és rossz a termék – mit tehet a fogyasztó?

A nyugta és ami mögötte van – úgy tekintsenek rá a fogyasztók, akár egy szerződésre!

Visszaélések a mobiltelefonok jótállása kapcsán

Csalódás az új hűtőszekrény miatt – hiányos, törött és ragasztott belső

A karácsonyra vásárolt táblagép jótállási időn belüli meghibásodásának esete

A fogyasztó garanciális igényének jogszerű elutasítása, avagy az újonnan vásárolt hibás televízió

Jótállás-szavatosság-garancia

Korróziónyomok miatt vonták meg a nyolcvanezres telefon garanciáját – mit kell tudni a jótállásról?

 

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében

 

 Eljárást kezdeményezett a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, miután több alkalommal is kéretlenül küldtek egyes kollégái részére étrend-kiegészítő készítményeket. A kéretlen csomag címzettjei magánszemélyek voltak, ezért a fogyasztói érdekek védelmében a Hatóság vizsgálja a termék értékesítésének körülményeit, valamint a készítmény összetevőit, illetve az azon szereplő tájékoztatás hitelességét. Az NFH a lengyel társhatóságokkal és az illetékes futárszolgálattal is felveszi a kapcsolatot az esetleges jogsértések felderítése céljából.

 Az utóbbi időszakban megszaporodtak a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) egyes dolgozói részére, névre szólóan küldött kéretlen csomagok. A VITAL INVESTMENTS lengyelországi cég Green Coffee Plus fogyókúrás étrend-kiegészítő terméket kínál, amellyel a biztonságos fogyást hirdetik a természetes zöld tea kivonat segítségével. Az NFH információi szerint több fogyasztó részére is kézbesítésre került már a kéretlen csomag.

A mintegy 18 országban forgalmazott terméket olyan magánszemélyek részére küldik, akik egyrészt nem szerepelnek a megrendelők között, másrészt nem is hallottak a nevezett termékről. Az NFH eljárást kezdeményezett, hogy feltárja az esetleges a fogyasztói jogok megsértését. A hatékony fellépés érdekében felvette a kapcsolatot az érintett futárszolgálattal és a lengyel társhatóságokkal. Az NFH Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumában megvizsgálják, hogy a terméken feltüntetett összetevőknek, és az étrend-kiegészítőkre vonatkozó szigorú előírásoknak megfelel-e a készítmény.

Ezt tegye, ha kéretlen csomagja érkezik

Ne vegye át, vagy ne tegyen semmit! A későbbi probléma megelőzhető, ha a kéretlen csomagot nem veszi át. Ha a fogyasztó postaládájába dobták be a terméket, vagy átvételkor a címzettől, vagy a küldemény más átvevőjétől nem kértek aláírást, akkor a legkézenfekvőbb megoldás, ha a fogyasztó nem tesz semmit. A hatályos szabályozás szerint ugyanis a vállalkozás nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan terméket értékesít, vagy olyan szolgáltatást nyújt, amelyre nézve nem jött létre szerződés. A fogyasztó nyilatkozatának elmulasztása esetén sem lehet vélelmezni a vállalkozás ajánlatának – hallgatólagos – elfogadását.

Még 14 napon belül jelezze elállási szándékát, írásban. 

Figyelmesebbnek kell lennie annak, akitől átvételi elismervény aláírását is kéri a futárszolgálat.  Ez esetben az átvétellel már létrejön a szerződés a termék küldője és címzettje között, ettől viszont 14 napon belül indokolás nélkül el lehet állni. Ha az első csomag még ingyenes is volt, az átvételi elismervénnyel általában azt is aláírja a fogyasztó, hogy további csomagokat rendel meg, melyért azonban már fizetni kell. Ez esetben írásban (levélben, e-mailben) kell jelezni az elállási szándékot a termék küldőjének. Mindezek mellett, erről a kereskedőnek előzetesen is tájékoztatnia kell a fogyasztót, amit ha elmulaszt, a 14 napos határidő akár 12 hónapra is meghosszabbodhat.

Mielőtt felbontaná. 

Vannak olyan termékek, ahol a fogyasztónak még inkább körültekintőbbnek kell lennie. Ilyen például a fent nevezett Green Coffee Plus is, azaz a fogyókúrás étrend-kiegészítők, vagy kozmetikumok, higiéniás termékek. Ezek kivételt képeznek az indoklás nélküli, 14 napos elállási lehetőség alól, ha már felbontották őket. Ezért először a termék csomagolásán, a mellékelt tájékoztatón érdemes elolvasni, mire is használható a kapott termék. Csak akkor bontsák fel, ha tényleg ki szeretnék próbálni, és számolnak azzal az eshetőséggel, hogy ennek költségvonzata is lehet.

forrás: nfh.hu

Tisztánérzők, tisztánlátók, tisztánhallók, sámánok, boszorkányok – rendkívül széles a fogyasztók számára „megfoghatatlan” szolgáltatásokat kínáló, betelefonálós műsorok palettája a televízióban. A közel ötszáz forintos percdíjakat a fogyasztók pénztárcája, telefonszámlája bánja, miközben a bekapcsolás nem garantált és olyan általános szerződési feltételeket fogadnak el, amiről nem is tudnak a beletelefonálók.

Az Európai Unió a XXI. századi fogyasztóvédelemben – legyen szó akár a fogyasztói jogok érvényesítéséről, avagy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló előírásokról – az „ésszerűen tájékozott” fogyasztó fogalmából indul ki, aki az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el.

 

Ennek ellenére még mindig működnek – és kapnak telefonhívásokat – olyan televíziós műsorok, amelyek adás közben, szóban a jövő meglátását, jóslást vagy egyéb hasonló, az ésszerűség határait feszegető információk szolgáltatását ígérik a fogyasztóknak, ha betelefonálnak a közel ötszáz forintos percdíjért cserébe.

 

Azt nagyon kevesen tudják, hogy ezzel elfogadják a „jósda” interneten megtalálható általános szerződési feltételeit, amely a televízióban sokszor hangzatos ígéretek ellenére írásban mindennemű felelősséget kizár a jóslás során adott tájékoztatásokkal kapcsolatban. 

 

Arról ugyanis nem szólnak e műsorok, hogy az üzemeltető vállalkozások semmilyen felelősséget nem vállalnak a fogyasztókkal közölt kijelentések, tényállítások, tanácsok vagy egyéb információk tartalmáért, megfelelőségéért, jogszerűségéért. Egyúttal rögzítik, hogy azt a betelefonáló saját felelősségére használja fel. Azt sem garantálják persze, hogy a kiválasztott jós valóban képes a kért információ megadására. Ezért cserébe fizeti a fogyasztó a méregdrága hívásdíjat. Mindezt úgy, hogy egyáltalán nem garantált a műsorba jutás, vagy hogy a kiválasztott „jós” épp elérhető és a várakozó hívásdíj is kiszámlázásra kerül. Tíz fogyasztóból pedig valószínűleg egy sem tudja azt, hogy ha betelefonálnak, akkor azzal az általános szerződési feltételek tartalma szerint hozzájárulnak az elkészült felvételek korlátlan felhasználásához és hogy azt kereskedelmi céllal a vállalkozás hasznosítsa, terjessze, nyilvánosságra hozza. Adataikat pedig marketingcélra szintén felhasználják.

 

E műsorokat ráadásul épp azok hívják nagyobb számban, akik valamilyen betegségben szenvednek vagy épp előrehaladt koruknál fogva hiszékenyebbek az átlagosnál, holott az ilyen és ehhez hasonló „szolgáltatások” nem helyettesíthetik a kórházi vagy orvosi segítségnyújtást. Az általános szerződési feltételek általában ezt a figyelemfelhívást is tartalmazzák, és hogy csak általános jelleggel hangoznak el egészséggel kapcsolatos információk, azonban kérdéses, hogy ezzel a betelefonálók mennyire vannak tisztában akkor, amikor konkrét állapotukra, betegségükre nézve kérnek segítséget és iránymutatást (netalán pedig vizsgálatot a telefonon keresztül).

 

A fentiek alapján jól látható, hogy a meglehetősen magas díjért cserébe semmilyen „kézzelfogható” és érdemi információt nem kapnak a fogyasztók. Ellenben ha magas telefonszámlát halmoznak fel, könnyen fel is mondhatja a hírközlési szolgáltató az előfizetői szerződésüket.

 

Mindezekkel együtt esetlegesen felmerülhet a sugárzó televízió csatornák felelőssége, amelyek megjelenési felületet biztosítanak a jós-műsornak, mivel még ha az meg is felel a fogyasztóvédelmi előírásoknak, ezen túlmenően további aggályokat vethetnek fel a nyújtott szolgáltatást illetően.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége felhívja a fogyasztók figyelmét, hogy fokozott körültekintéssel járjanak el, ha jóslásra irányuló szolgáltatást szeretnének igénybe venni és szerződéskötés előtt ismerjék meg a vállalkozás szerződéses feltételeit. A vállalkozások pedig járjanak el felelősségteljesen és megfelelően tájékoztassák a műsorokban is a fogyasztókat az őket terhelő kötelezettségeikről.

Romániából szeretett volna a fogyasztó Bázelbe utazni, még felárat is fizetett az elsőbbségi beszállásért. A gépre viszont fel sem akarták engedni a második kézipoggyásza, egy kistáska miatt, mire pedig azt sikerült átgyömöszölnie az eredeti kisbőröndbe, már csak a többiek után szállhatott fel a repülőre. Igénybe sem tudta venni a szolgáltatást, holott azt kifizette – később viszont visszakapta a pénzét.

Erre az online vitarendezés és a Budapesti Békéltető Testület segítségével volt módja, amely kizárólagos illetékességgel jár el Magyarországon a fogyasztó és vállalkozás közötti határon átnyúló, online vásárlásból fakadó ügyekben (kivéve a pénzügyi tárgyú ügyeket) és azokat ingyen, gyorsan eldönti.

 

2016. február 15-től ugyanis már rendelkezésre áll az az uniós békéltető honlap a www.ec.europa.eu/odr webcímen, amelynek segítségével a fogyasztó otthonából egyezhet meg a vitával érintett webáruházzal vagy más szolgáltatóval. Ha pedig valamelyik fél esetleg nem érti annak a használatát vagy magát az online vitarendezési eljárást, akkor a magyar online vitarendezési kapcsolattartó pont (ami szintén a Budapesti Békéltető Testület) el is magyarázza számukra azt az onlinevita@bkik.hu e-mail címen. 

 

A példában említett eset szintén pozitív véget ért, amelyben megoldódott a Bázelbe utazó fogyasztó ügye. Priority boarding szolgáltatásra, azaz elsőbbségi beszállásra fizetett elő, mégsem akarták felengedni a gépre, mert a nagyobb bőröndje mellett egy kistáska is volt nála. Az indulásnál tíz perc vita után, miután azt át tudta pakolni a másik, szűkös bőröndbe, végül felengedték, de csak az összes utas beszállása után volt erre módja. Kifizetett tehát egy szolgáltatást, amit igénybe sem tudott venni – a cég vállalta végül az online vitarendezési eljárásban azt, hogy kompenzálja, a felárat megtéríti számára és utastársának is.

 

Online vásárlásoknál tehát érdemes kihasználni a rendelkezésre álló lehetőségeket és az online vitarendezési eljárást, amely a www.ec.europa.eu/odr internetes webcímen érhető el.

A német fogyasztó százharminc eurós repülőjegyet vásárolt, de sajnos közeli hozzátartozója halála miatt már nem tudott elutazni. A légitársaság a szerződéses feltételek szerint köteles lett volna visszautalni a jegy árát, azonban mégsem kapott visszatérítést. Végül a Budapesti Békéltető Testület segített az ügyben.

A határon átnyúló, fogyasztó és vállalkozás közötti vitás online ügyek esetén – a pénzügyi tárgyú ügyek kivételével – egyedül a Budapesti Békéltető Testület dönti el a vitát a fogyasztó számára ingyen és gyorsan. A jelek szerint ez hatásos is és sokszor megenyhül a vállalkozás szigora a békéltető eljárásban. 

 

Ez történt annak a fogyasztónak az esetében is, aki Németországból szeretett volna utazni Budapestre és 130 EUR összegért vásárolt repülőjegyet. Később viszont mégsem tudott elutazni, mert váratlanul elhalálozott egyik közeli hozzátartozója. Erre az esetre a légitársaság az általános szerződési feltételeiben biztosította az elállás lehetőségét akkor, ha a fogyasztó bemutatja a halálesetet igazoló papírt előttük. Ez meg is történt, ugyanakkor mégsem kapta vissza a jegy árát az utas. Ez után online vitarendezési eljárást indított az online vitarendezési platformon, azaz az uniós békéltető honlapon keresztül (www.ec.europa.eu/odr) a légitársaság magyar képviseletével szemben, az ügyben pedig a kizárólagos illetékesség miatt a Budapesti Békéltető Testület járt el.

 

A vállalkozás pedig hajlandó volt a megegyezésre és a visszautalásra, kiderült ugyanis, hogy a fogyasztó korábban rosszul adta meg az átutalási adatokat, ezért a cég vállalta az összeg visszatérítését az eljárásban.

 

Nem probléma tehát, hogy ha a vállalkozás más uniós külföldi tagállamban található, az online vitarendezési platformon anélkül rendezhetőek az online viták, hogy az érintett felek kitennék lábukat otthonukból.  A magyar fogyasztónak a más uniós államban lévő céggel fennálló, online vásárlással fennálló vitás ügyét (kivéve a bankkal, biztosítóval, más egyéb pénzügyi szolgáltatóval kötött szerződéseket) a Budapesti Békéltető Testület dönti el ingyen és gyorsan, amellett, hogy – magyar online vitarendezési kapcsolattartó pontként – el is magyarázza a feleknek az online vitarendezési eljárás szabályait és az uniós békéltető honlap használatát.

 

Használják ki a fogyasztók a rendelkezésre álló lehetőségeket!

2016. május 12-én, közel negyven gyermek és kísérőtanáraik részvételével vette kezdetét az Országos Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Sulitábor Zánkán, az Erzsébet Üdülőközpontban. Legnagyobb örömünkre a diákok és pedagógusok részéről is pozitívak a visszajelzések a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége által megrendezett táborról, ahol játékos módon sajátítják el a legfontosabb pénzügyi ismereteket amellett, hogy további színes programokkal is erősítjük tudatosságukat.

A részvétel jogát azok az iskolák nyerték el, amelyek saját intézményi berkeiken belül a legszínvonalasabb kampányokat valósították meg a „Pénzügyi Fogyasztók Sulihete” c. program során. Ennek lényege az volt, hogy legalább egy hétig tartó saját kampányt hajtottak végre az intézmények, a korábban a Szövetsége által megküldött szakmai háttéranyag alapján (e dokumentum ide kattintva érhető el).

 

A tapasztalatok szerint az iskolák diákjai és tanárai rendkívül színvonalas projekteket valósítottak meg, az egyik iskola például videófilmet készített a pénzügyi ismeretek fontosságáról, amelyben saját diákjait szólaltatta meg. Egy másik oktatási intézmény pedig „Szakmák Éjszakája” c. rendezvény keretében pénzügyi totóval tesztelte le a tanulók tudását, amellett, hogy tőzsdejátékot, „Legyen Ön is milliomos” c. kvízversenyt is megrendeztek, így pedig ezer diákhoz jutottak el az alapvető ismeretek. Egy harmadik iskola pedig pénzügyi társasjátékot készített el a verseny keretében, saját iskolai vetélkedő lebonyolítására is sor került, máshol pedig pénzügyi totó, keresztrejtvény és szituációs játékok által ösztönözték a diákok és tanáraik körében a pénzügyi fogyasztóvédelmi ismeretek elterjesztését.

 

A 2016. május 12-én kezdődött és május 14-ig tartó Országos Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Sulitáborban ez idáig sor került a Magyar Nemzeti Bank tevékenységének bemutatására, amelynek során a résztvevők megismerték annak feladatait, szerepét és gyakorlati példák segítségével sajátították el a kapcsolódó ismereteket. Emellett a résztvevők közérthető előadást hallottak az alapvető pénzügyi fogyasztóvédelmi ismeretekről, többek között a következő témakörökben: pénzügyi panaszügyintézés, hitel-kölcsön, a fogyasztók jogorvoslati lehetőségei a pénzügyi szolgáltatókkal szemben, az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektető-védelmi Alap szerepe, bankkártya-hitelkártya.

 

A gyerekek nagyon élvezték az előadásokat, csakúgy, mint a Balaton parti sétát is, ahol végre az első nap viszontagságos időjárása után módjuk volt egy kis napsütésben sütkérezni.

 

Az igazán játékos feladatok pedig csak most jönnek, így például pénzügy fogyasztóvédelmi activity, totó és keresztrejtvény, valamint pénzügyi reklámspotok kitalálása révén mérhetik össze tudásukat egymással a csapatok, a délutáni sportolási lehetőség, kosárlabda és foci mellett.

Jó szórakozást kívánunk hozzá!  

A táborban elhangzott prezentációk ide kattintva érhetőek el:

A pénzügyi civil fogyasztóvédelem bemutatása

Alapvető pénzügyi tudnivalók

A Magyar Nemzeti Bank szerepének bemutatása

A tábort megelőző és a részvétel kiválasztására szolgáló "Pénzügyi Fogyasztók Hetének" szakmai hátteranyaga ide kattintva tekinthető meg.

Az Országos Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Sulitábor megvalósítására a Magyar Nemzeti Bank támogatásával került sor.