A távhőszolgáltatók honlapjainak kötelező tartalmait ellenőrizte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal azt követően, hogy 2015 őszén valamennyi távhőszolgáltató figyelmét felhívta, hogy aktualizálják a honlapjukon kötelezően szerepeltetendő adatokat, információkat. Az ezt követő, a 103 szolgáltatónál végzett ellenőrzés eredményeként összesen 9,4 millió Ft bírsággal sújtotta a Hivatal a jogsértő szolgáltatókat.

 A fogyasztók tájékoztatása érdekében a jogszabályok a távhőszolgáltatók számára honlap üzemeltetését írják elő, és azon meghatározott dokumentumok, információk és adattáblák kötelező közzétételét. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elmaradást tapasztalt az adatok kötelező publikálásában, ezért felhívta a szolgáltatók figyelmét, hogy tegyenek eleget a jogszabályi kötelezettségüknek.

A MEKH ezt követően hatósági eljárás keretében vizsgálta, hogy a távhőszolgáltatók honlapjai megfelelnek-e az előírásoknak. Az eljárás során a Hivatal szakemberei 62 esetben találtak hiányosságokat, ezért összesen 9,4 millió Ft bírság kiszabása mellett a Hivatal határozatban kötelezte a társaságokat az előírt adatok közzétételére.

Forrás: MEKH

Több mint 39 tonna savanyúságot vontak ki a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei, miután több élelmiszerbiztonsági hiányosságot is feltártak egy budapesti savanyúság-előállító üzemben.

 A vizsgálatot a Nébih a főváros XVII. kerületi Rendőrkapitányságával közösen folytatta le. Megállapították, hogy az üzemben a padozat burkolata több helyen töredezett, a mennyezet penészes volt. Az emeleti ablakokra nem tettek fel szúnyoghálókat, így a helyiségek tele voltak rovarokkal. A dolgozók nem rendelkeztek érvényes egészségügyi alkalmassági igazolással. A csomagoló helyiségben a vödrös alapanyagokat alátét nélkül a földön tárolták. Az érlelő kádak mellett földes, tisztítatlan alapanyagokat is raktároztak. Az április 8. és május 1. között előállított termékeknél hiányoztak a nyomon követéshez szükséges dokumentumok. A termékek minőség megőrzési ideje – a gyártmánylapok alapján – két hónap, ezért a Nébih szakemberei elrendelték a 2016. június 30-i és az azelőtti minőség megőrzési idővel rendelkező tételek kereskedelemből történő visszahívását – olvasható a hivatal közleményében.
Forrás: nébih

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából közzétételre kerültek az "FV-I-16" kategória kódú, „Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek 2016. évi támogatására” szolgáló pályázatok a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság internetes honlapján.

A pályázati dokumentáció ide kattintva érhető el:

http://www.nfh.hu/node/15289

Az ember életében a fogászati beavatkozások hosszú távú befektetések, ezért felmerül a kérdés, hogy mit tehetnek akkor, ha nem elégedettek a részükre elvégzett – általában igencsak költséges – fogászati magánszolgáltatásokkal. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége jó tanácsokkal segíti a fogyasztókat. 

Ha egy szolgáltatás hibás, akkor azért a vállalkozás felelősséggel tartozik. Nincs ez másként a fogászati-, illetve fogorvosi magánszolgáltatásokkal sem. Amennyiben a fogyasztó bármilyen rendellenességet tapasztal hat hónapon belül (például: a beavatkozás utáni folyamatos fájdalom), akkor panaszt tehet és kérheti, hogy ingyen végezzék el a szolgáltatást újra. Ez alól akkor mentesül a vállalkozás, ha bizonyítja, hogy körültekintően járt el és a hiba oka csak a beavatkozást követően keletkezett.

 

Itt is rendkívül lényeges, hogy a fogyasztó kérjen – ha nem kapott – számlát, nyugtát az elvégzett szolgáltatásról, mivel ennek birtokában érvényesítheti jogait utóbb, ha nem elégedett a minőséggel.

 

Nem árt tehát körültekintően eljárni és megfogadni az alábbiakat.

 

1.A magánrendeléseken folyó kezelésekre a cégek általában – a jogilag kötelező hat hónapon túli – plusz garanciát is vállalnak, ezért még azok igénybevétele előtt (szolgáltatásnyújtás előtt) tájékozódjanak a fogyasztók annak időtartamáról (az egyes kezeléstípusoknak eltérő a garanciaidejük), valamint fontos, hogy érvényességének feltételeivel (például kontroll vizsgálatokon történő rendszeres megjelenés, rendeltetésszerű használat, szakszerű tisztítás és ápolás, javasolt szájhigiéniai előírások betartása) is teljes körűen tisztában legyenek.

 

Több esetben ezen garancia feltételek már a rendelőben történő megjelenéskor, a kihelyezett Betegtájékoztatókból is megismerhetőek, illetve szinte minden esetben az adott vállalkozás internetes honlapján is elérhetőek. Tájékozódjanak tehát ezekről időben a fogyasztók!

 

2.Jó tudni, hogy ha a beteg követte az orvos által előírt utasításokat, megjelent a kötelező kontrollvizsgálatokon stb., és mégis problémája adódna, akkor az orvos – az önként vállalt garancia ideje alatt – ingyen, vagy – adott esetben anyagköltség fejében, ha így állapodnak meg – köteles kijavítani a hibát.

 

3.Több vállalkozás úgynevezett „garancialevelet” ad át a kezelések után, ezért erre figyeljenek a fogyasztók, hogy átvegyék és megőrizzék azt. (Implantátum esetén pl. gyakori, hogy „útlevelet” kap a fogyasztó, amelyben pontosan rögzítésre kerül, hogy milyen típusú és méretű implantátum került beültetésre, így ennek segítségével akár évtizedek múlva is, a világ bármelyik pontján a hozzáértő szakorvos azonnal be tudja azonosítani az implantátumokat és szakszerűen tud kezelést elvégezni.)

 

4.Dokumentáció: ha magánorvost választanak a fogyasztók, mindig kérjenek számlát. Ezen szerepelnie kell a pontosan kifizetett összegnek és az ezért nyújtott szolgáltatásnak is. (Beültetett eszközök esetében ezeket is listázni kell, mert így hiba esetén akár a gyártó is felelősségre vonható.)

2016. június 13-án kihirdetésre került a Magyar Közlönyben a központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1312/2016. (VI.13.) Korm. határozat. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége az alábbiakban összefoglalja a fogyasztóvédelmi intézményrendszert érintő legfontosabb változásokat.

Az elkövetkező időszakban két lépcsőben kerül sor az alábbi, fogyasztóvédelmi feladatkörrel közvetve vagy közvetlenül is bíró szervezetek megszüntetésére, minisztériumba történő beolvasztására, illetve egyéb szervezeti módosításra.

 

I. Időbeli ütemezés, a változással érintett hatóságok köre

 

I.1. A 2017. január elsejéig tartó időszakban a következő hatóságok érintettek a módosításokkal:

 

–          Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ

–          Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

–          Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

–          Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal

–          Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

–          Nemzeti Közlekedési Hatóság.

 

I.2. A 2017. március elsejéig tartó időszakban pedig az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt érintő módosítások kerülnek végrehajtásra.

 

Az itt szereplő szervezetek felsorolása nem tartalmazza azokat a Korm. határozat által érintett további hatóságokat, más egyéb intézményeket, amelyek nem bírnak még közvetetten sem fogyasztóvédelmi feladatkörökkel.

 

II. A minisztériumi háttérintézmények szervezeti felülvizsgálatának zsinórelvei, menetrendje és a felülvizsgálat végrehajtói 

 

II.1 Fő követelmények

 

A Korm. határozat 1. pontja értelmében a változások hátterében az a kívánalom áll, hogy az államigazgatási szervezetrendszer egyszerűbb szerkezettel és takarékosan működjön. Ennek érdekében meghatározásra került az alábbi két fő követelmény:

 

–          az államigazgatási- és a kapcsolódó állami feladatok ellátását a minisztériumi szervezetrendszerben, területi szinten a fővárosi és a megyei kormányhivatalokban, illetve a járási (fővárosi kerületi) hivatalokban kell biztosítani,

 

–          további elvárás a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak összfoglalkoztatásban képviselt arányának mérséklése, és e szempont érvényesítése egyúttal az államigazgatási szervezetrendszerben is.

 

II.2. A felülvizsgálat menetrendje és az azt előkészítő szereplők

 

A háttérintézményeket érintő változások előkészítésében kiemelt szereppel bírnak az egyes minisztériumok, valamint a Miniszterelnökséget vezető miniszter is. Míg az egyes szaktárcák felelősek ugyanis az irányításuk alá tartozó költségvetési szerveknek az átalakításáért, addig e feladatok elvégzésére a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyetértésével kerülhet csak sor.

 

A fogyasztóvédelmi feladatkörrel bíró szervezetek esetében egységes az az ütemezés, miszerint a törvényi szintű szabályozási javaslatokat legkésőbb 2016. augusztus 15-ig kell megküldeniük a Miniszterelnökséget vezető miniszter számára a szaktárcáknak, míg a kormányrendeleti szintű jogszabály-tervezeteknek a megküldésére legkésőbb 2016. szeptember 30-ig kell, hogy sor kerüljön, szintén az előbb említett miniszter számára.

 

E szempontból lényeges, hogy jól láthatóan a fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok esetében a végrehajtást illetően kivétel nélkül 2017. január elsejei, vagy ennél későbbi határidő szerepel, és a módosításhoz szükséges jogszabály-tervezetek megalkotására az előző bekezdésben említett ütemterv szerint kerül sor.

 

Nem csak és kizárólag az I.1. pontban említett hatóságokat érintő, hanem valamennyi, módosítással érintett (tehát a fogyasztóvédelmi feladatoktól eltérő hatáskörrel rendelkező) szervezet esetében követelmény, hogy a feladatok kiosztása, módosítása az alábbi illetékességi és hatásköri szempontok szerint történjen, kivéve, ha ettől külön eltérést a Korm. rendelet nem nevesít:

 

–          az elsőfokú hatósági eljáráshoz kapcsolódó feladatokat az általános vagy speciális illetékességgel eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok, illetve a járási (fővárosi kerületi) hivatalok,

 

–          a másodfokú hatósági eljáráshoz kapcsolódó feladatokat a megszűnő költségvetési szervet irányító minisztérium vagy a fővárosi és megyei kormányhivatalok,

 

–          az egyéb országos illetékességgel ellátott feladatokat a megszűnő költségvetési szervet irányító minisztérium vagy más állami szerv,

 

–          az egyéb, a költségvetési szerv területi szerve vagy területi feladatok ellátására kialakított szervezeti egysége által ellátott feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatalok

 

feladatkörébe kell utalni, egyúttal a feladatköröket a közfeladatok számának csökkentése érdekében is felül kell vizsgálni.

 

E körben ismét kiemelt szerep jut a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, mivel az előzőekben említett feladat- és hatáskörök áttelepítésére vonatkozó alapelvek megvalósulásáról 2016. augusztus 31-ig előterjesztést szükséges benyújtania a Kormány számára.

III. A fogyasztóvédelmi feladatkörrel bíró szervezeteket érintő pontos változások időbeni ütemezése

 

III.1. A 2017. január elsejéig tartó időszak kapcsán az alábbi szervezeteket érintik a módosítások, az alábbiak szerint:

 

–          Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ami eddig az Emberi Erőforrások Minisztériumának irányítása alatt állt)

 

E szervezet jogutódlással megszűnik és beolvad az Állami Egészségügyi Ellátó Központba, ugyanakkor az orvostechnikai eszközök, gyógyászati célú kábítószerek engedélyezésével kapcsolatos feladatait az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet veszi át.

 

–          Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH: e szervezet irányításáért a Földművelésügyi Minisztérium volt a felelős)

 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hatósági feladatait teljes körűen átveszik a fővárosi és megyei kormányhivatalok.

 

–          Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH: ez idáig a Belügyminisztérium irányítása alatt állt)

 

A fogyasztók számára lényeges szolgáltatásokat nyújtó közigazgatási hatóságot több változás is érinti. Jogutódlással megszűnik és beolvad a Belügyminisztériumba, ugyanakkor a KEKKH azon feladatait, amelyek már a nyilvántartások üzemeltetésével, szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtásával függenek össze, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. veszi át. Végül pedig a nyilvántartások vezetésével összefüggő hatósági feladatok ellátására a Belügyminisztérium került kijelölésre.

 

–          Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH: a Nemzetgazdasági Minisztérium látta el eddig az irányítását)

 

Az MKEH jogutódlással kerül szintén megszüntetésre és teljes egészében beolvad Budapest Főváros Kormányhivatalába, ez utóbbi fogja tehát feladatait ellátni.

 

–          Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH: ez idáig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felelt az irányításáért)

 

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ugyancsak megszűnik jogutódlással és beolvad a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba.

 

–          Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítása alatt állt)

 

E szervezet szintén megszűnik és teljes mértékben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba olvad be, amely ellátja ezt követően a feladatait.

 

III.2. A 2017. március elsejéig tartó időszakban végül az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt (OTH) érintő módosítások kerülnek végrehajtásra. Az OTH jogutódlással szűnik meg, feladatait pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma látja el a jövőben, amelybe a szervezet beolvad.

 

Budapest, 2016. június 14.

 

„A Ling Fluenttel való tanulás olyan, mintha felinstallálnánk egy nyelvprogramot az agyunkban.” – így üzen a fogyasztóknak az a weboldal, amely nem kevesebbet ígér, mint hogy naponta 30 percet kell csak használni a kapott nyelvkártyákat és négy hét múlva szabatosan tudnak beszélni bármilyen, általuk választott idegen nyelven – mindezt közel 18.000 Ft-ért cserébe. A Szövetség a Gazdasági Versenyhivatalhoz és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz fordul a fogyasztók érdekében tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúja miatt. 

Lingfluent.hu; lingfluent.com, modernmodszer.eu, hu.ling-fluent.com – a Ling Fluent módszert hirdető vállalkozás egy sor különböző bejegyzett domain címen hirdeti a szolgáltatásait, számos megtévesztő információt közölve a fogyasztókkal. Az interneten fellelhető adatok szerint az átveréssel mind a média, mind pedig az internetes fórumok is foglalkoztak már, mégis egyre újabb és újabb, negatív tartalommal bíró bejegyzések születnek a megkárosított fogyasztóktól.

 

Az oldalon fellelhető információk többek között olyan állításokat tartalmaznak, mint például, hogy „már 25.000 magyar hagyta abba a hatástalan, hagyományos módszerekkel történő nyelvtanulást és kezdte el a módszer használatát” és azt ígéri, használatával az „agyban nyelvészeti sémák alakulnak ki.” Egyúttal azt is állítja, hogy „a magyarok 87%-a időt és pénzt spórolt meg az interaktív Ling Fluent kártyák bővített változatának megvásárlásával.”

 

Annak ellenére kötnek a fogyasztók szerződést az üzemeltető vállalkozással és fizetnek ki több tízezer forintokat, hogy az szinte semmilyen információt nem ad magáról. Állandó kapcsolattartásra egy telefon és egy e-mail cím szolgál, postacím és konkrét cégnév, általános szerződési feltételek sehol, mindössze ez a sokat sejtető megnevezés található a megrendelésről kapott e-mailben: Learning Services Limited, Gibraltar. Ugyanakkor természetesen a megrendelés megerősítéséhez szükség van az internetes átutalásra. Hiába kap tehát előzőleg a fogyasztó olyan tájékoztatást, hogy Magyarországon lehetőség van az utánvéttel történő fizetésre, mégis rögtön online fizetési felületre irányítja át a webcím.

 

Az oldal tehát tipikus példája annak, hogy nem szabad felelőtlenül szerződéseket megkötni az interneten és egészséges gyanakvással kell kezelni azokat a webcímeket, amelyek szinte alig árulnak el információt a szolgáltatást kínáló vállalkozásról. Hiába ugyanis az interneten fellelhető negatív tartalmú és rossz tapasztalatokról árulkodó bejegyzések, a fogyasztók még mindig vakon megbíznak a közölt információkban. Ez után azt tapasztalják, hogy például rövid időn belül kétszer is levonták az átutalt pénzt a számlájukról és az e-mailekre pedig egyáltalán nem kaptak választ. A kifizetett összeget pedig többen vissza sem kapták vagy csak nagy nehézségek árán.

Mindezek mellett olyan tájékoztatás szerepel a honlapon, amellyel azonnali vásárlásra buzdítják a fogyasztókat, mert az azonnali megrendeléssel közel 11.000 Ft-ot spórolnak és ez a cég állítása szerint már másnap nem lesz elérhető. Továbbá olyan megkérdőjelezhető díjak logói is feltüntetésre kerültek, amelyek azt állítják, hogy többek között az alábbi címekkel és ajánlólevelekkel rendelkezik a webcím: „2015 Best Online Platform” („2015 Legjobb Online Platformja”), „Awards of internet users 2015” („Internet felhasználók díja 2015), stb.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége az ügyben haladéktalanul a Gazdasági Versenyhivatalhoz és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz fordul tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúja miatt, a fogyasztók figyelmét pedig felhívja arra, hogy tartózkodjanak a vállalkozással való szerződéskötéstől! 

Tovább bővítette a fogyasztók tudatos pénzügyi döntéseit támogató online alkalmazásainak körét a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank honlapján elérhető új pénzforgalmi kereső révén az ügyfelek több ezer bankjegykiadó automatát vagy hitelintézeti fiókot találhatnak meg percek alatt.

Az MNB 105 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki az FHB Jelzálogbank Nyrt.-re tiltott piacbefolyásolás miatt. A kibocsátó egyes – jelentős összegű – kötvényeinek jegyzésével kapcsolatosan félrevezető információt tett közzé – olvasható a Magyar Nemzeti Bank internetes honlapján.

Az FHB Jelzálogbank Nyrt. (kibocsátó) 2012. december 20-án eurókötvényt bocsátott ki, amelyet 2013. május 16-án további rábocsátás követett. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) átfogó vizsgálat során észlelte, hogy a befektetők félrevezetésére, a kibocsátóval kapcsolatos befektetői értékelés torzítására alkalmasak a kibocsátó nyilvános közzétételi helyeken megjelentetett rendkívüli tájékoztatásai, amelyek szerint e kötvények kibocsátása „nem magyarországi befektetők részére” történt.

 

A jegybank megállapította, hogy a kibocsátó így félrevezető információkat tett közzé a befektetőknek. A hivatalos közzétételi helyen megvalósított piacbefolyásolás különös súlyú és nem kívánatos a tőkepiacon. A pénz- és tőkepiacok biztonságos működésének alapfeltétele az átláthatóság, az, hogy a befektetők és valamennyi szereplő számára – döntéseik meghozatalához – azonos módon elérhető, valós és objektív információk álljanak rendelkezésre kibocsátók pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetéről. A jogszerű tájékoztatás erősítése érdekében szigorította meg az MNB a közelmúltban kibocsátói felügyelési tevékenységét.

 

A piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt az MNB 105 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki az FHB Jelzálogbank Nyrt.-re, s személyi felelősségrevonási eljárást is indított. A jogkövetkezmény megállapításánál az MNB figyelembe vette többek között azt, hogy a félrevezető információ a kibocsátó saját tőkéjéhez képest jelentős összegű kötvény jegyzésével kapcsolatosan történt, valamint azt, hogy a félrevezető információ közzététele a tőkepiac megfelelő működéséhez elengedhetetlen transzparenciára vonatkozó szabályokat sértette meg.

 

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016-evi-sajtokozlemenyek/fhb-jelzalogbank-tiltott-piacbefolyasolas

 

 Tisztánérzők, tisztánlátók, tisztánhallók, sámánok, boszorkányok – rendkívül széles a fogyasztók számára „megfoghatatlan” szolgáltatásokat kínáló, betelefonálós műsorok palettája a televízióban. A közel ötszáz forintos percdíjakat a fogyasztók pénztárcája, telefonszámlája bánja, miközben a bekapcsolás nem garantált és olyan általános szerződési feltételeket fogadnak el, amiről nem is tudnak a beletelefonálók. Ráadásul ezen televíziós műsorokban szóban olyan „szolgáltatásokat” kínálnak, mint a „jövő meglátása”, „jóslás” és ennek során olyan egyéb, az ésszerűség határait feszegető információk hangoznak el, amelyek közül szinte valamennyi alkalmas a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértésére.

 Ezen jelenség fogyasztóvédelmi aspektusaira felhívtuk a közvélemény figyelmét, illetve a jogalkotót is megkerestük, hogy valamilyen megoldás szülessen a fogyasztók megvédése érdekében. Álláspontunk szerint a helyzet egyedüli megoldása a telejósda- és egyéb „hasonló szolgáltatás” nyújtását lehetővé tévő műsorok, valamint erre lehetőséget kínáló internetes weboldalak betiltása.

 

Azonban addig, amíg jogalkotási szinten nem történik előrelépés, közvetlenül a televízió társaságokhoz fordulunk kérve őket, hogy vizsgálják felül ezen műsorok kizárását a sugárzásból.

 

Miért is kérjük ezt? 

 

E műsorokat jól láthatóan azok a fogyasztók hívják nagyobb számban, akik valamilyen betegségben szenvednek vagy épp előrehaladt koruknál fogva hiszékenyebbek az átlagosnál. Ez a réteg nem tájékozott az internet világában, nincsen tisztában azzal, hogy az Általános Szerződési Feltételeket ott megtalálja, így azzal sem, hogy mit tartalmaznak ezek a feltételek.

 

Így nincsenek tisztában azzal,

 

–          hogy a betelefonálással elfogadják a „jósda” interneten megtalálható általános szerződési feltételeit, és a televízióban sokszor hangzatos ígéretek ellenére írásban mindennemű felelősséget kizár a jóslás során adott tájékoztatásokkal kapcsolatban a vállalkozás,

 

–          hogy a szerződési feltételek tartalmazzák azt a figyelemfelhívást is, miszerint a „jóslás” során csak általános jelleggel hangoznak el egészséggel kapcsolatos információk,

 

–          hogy ezek a „szolgáltatások” nem helyettesíthetik a kórházi vagy orvosi segítségnyújtást. Ennek ellenére a betelefonálók konkrét állapotukra, betegségükre nézve kérnek segítséget és iránymutatást (netalán pedig vizsgálatot a telefonon keresztül),

–          hogy az üzemeltető vállalkozások semmilyen felelősséget nem vállalnak a fogyasztókkal közölt kijelentések, tényállítások, tanácsok vagy egyéb információk tartalmáért, megfelelőségéért, jogszerűségéért,

 

–          hogy arra sincs garancia, hogy a kiválasztott jós valóban képes a kért információ megadására,

 

–          hogy egyáltalán nem garantált a műsorba jutás, vagy hogy a kiválasztott „jós” épp elérhető,

 

–          hogy a várakozó hívásdíj is kiszámlázásra kerül,

 

–          hogy hozzájárulnak az elkészült felvételek korlátlan felhasználásához és hogy azt kereskedelmi céllal a vállalkozás hasznosítsa, terjessze, nyilvánosságra hozza. Adataikat pedig marketingcélra szintén felhasználják.

 

A fentiek alapján jól látható, hogy a meglehetősen magas díjért cserébe (közel 500 forintos percdíj) semmilyen „kézzelfogható” és érdemi információt nem kapnak a fogyasztók. Felvetődik tehát fogyasztóvédelmi, adatvédelmi aggály is, a magas telefonszámlákról már nem is beszélve.

 

Mindezekkel együtt álláspontunk szerint felmerülhet a sugárzó televízió csatornák felelőssége, amelyek megjelenési felületet biztosítanak a jós-műsornak, ezért kérjük a televízió társaságok döntéshozó szakembereit, hogy tanúsítsanak felelősségteljes magatartást, és a jövőben ne sugározzanak ilyen és hasonló jellegű műsorokat!

 

 

Budapest, 2016. május 30.

                                   Üdvözlettel:

                                                                       Dr. Baranovszky György
                                                                             ügyvezető elnök
                                                                   Fogyasztóvédelmi Egyesületek
                                                                            Országos Szövetsége

A garancia-jótállás értelmezése, az árucsere fogyasztóvédelmi előírásai, a nyugta megőrzésének fontossága. Többek között ezekkel a témakörökkel is foglalkozott a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a 2016. január 15-én elindult, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával megvalósult nagyszabású közösségi médiakampányban, amellyel célunk a tudatos fogyasztói magatartás elterjesztése volt.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával az alábbi cikkek készültek el és kerültek közzétételre 2016. január 15-május 15. között:

Vitája van egy külföldi céggel? – segít az online vitarendezés ingyen és gyorsan!

Visszakapta százharminc euróját a német fogyasztó – van megoldás határon átnyúló panaszoknál is

Előrefizetés után nincs pardon … vagy mégis?!

Külföldről rendelt, negyvenezres táblagép okozott bosszúságot a fogyasztónak

Szerencsésen visszakapta a fogyasztó a húszezer forintját a külföldi társkereső cégtől

Nem jó a külföldi webáruházból rendelt termék? – Segít a Budapesti Békéltető Testület

Eltérő szabályok az egyedi szerződésben az általános szerződési feltételekhez képest. Melyiket kell figyelembe venni?

Nem elég a baleseti bejelentőlap, 2 tanú írásos nyilatkozata, számla a javításról egy szélvédőtörés kapcsán ahhoz, hogy a biztosító fizessen?

Milyen meghatalmazás alapján fizethet egy pénzügyi szolgáltató?

Leszakadt a plomba a gázmérőről? Azonnal jelentse be a szolgáltatónak!

„Miért fizessek a szemétszállításért, amikor nem is keletkezik szemét az ingatlanban?” Hova lett a korábbi 50 %-os kedvezmény?

Ki kell fizetni a csőtörés során elfolyt több száz köbméter vizet?

Hűségszerződések: ha kétségeink vannak kérdezzünk, és ne írjunk alá rögtön kétéves szerződést!

Nemsokára költözni fog? Óvatosan kössön hűségszerződést!

Mobilinternet előfizetést kötött, de nem működik a szolgáltatás? 14 napon belül felmondhatja a szerződést!

Termékbemutatón jártunk? Meggondolhatjuk magunkat az indokolás nélküli elállás miatt!

Mit kell tudni a fogyasztóknak az üzleten kívüli értékesítésről?

Fogyasztóvédelmi problémája van? – Jelezze a vállalkozásnak nyugodtan!

Nem elégedett azzal, amit kapott? – Ezt tehetik a fogyasztók!

Szóba se állt a német cég a fogyasztóval: a válasz az uniós békéltető honlap!

Kétszázezer forintos cseh laptopot árult magyarként a vállalkozás

Garancia, jótállás, szavatosság – mi a különbség?

Amikor a vízálló telefon mégsem vízálló….

Miért érdemes Önnek is ezt az utat járni? Miért enyhülnek meg többnyire a szőrös szívű szolgáltatók is a békéltetésen?

Visszaéltek a fogyasztó adataival a neten, megúszta a kétszázezres követelést – segített a békéltető testület!

Oldja meg vállalkozással fennálló vitáját ingyen, gyorsan!

Százezer forintos "gyógytablettát" sóztak rá… naná, hogy termékbemutatón!

A Magyar Nemzeti Bank, a fogyasztók pénzügyi jogait védő hatóság

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladatai

Panasz vagy kifogás?

GVH – Gazdasági Versenyhivatal a fogyasztókért

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal – Biztonságos élelmiszert minden asztalra!

Mik a fogyasztói jogviták és mikor fordulhatnak a fogyasztók békéltető testülethez?

Ki mit bizonyít a békéltető testület előtti eljárásban?

Mit vizsgál eljárásában a békéltető testület?

Városi legendák és a valóság: a három munkanapos csere lehetősége

Levásárlás és más termékre történő kicserélés – nem létező jogi kategóriák gyakorlata

A csere különös esetei – ajándékok és leárazott termékek

Javítás vagy csere: tényleg a fogyasztó választ?

A vásárlás során kapott nyugta megőrzésének jelentősége

Számlaadási kötelezettség. Meddig őrizzük meg a nyugtákat, számlákat?

A nyugta-számla a fogyasztó kezében kulcs a jogai érvényesítéséhez!

Számlaadási kötelezettség – kinek, mikor, meddig?

Vásárlás után elveszett a nyugta és rossz a termék – mit tehet a fogyasztó?

A nyugta és ami mögötte van – úgy tekintsenek rá a fogyasztók, akár egy szerződésre!

Visszaélések a mobiltelefonok jótállása kapcsán

Csalódás az új hűtőszekrény miatt – hiányos, törött és ragasztott belső

A karácsonyra vásárolt táblagép jótállási időn belüli meghibásodásának esete

A fogyasztó garanciális igényének jogszerű elutasítása, avagy az újonnan vásárolt hibás televízió

Jótállás-szavatosság-garancia

Korróziónyomok miatt vonták meg a nyolcvanezres telefon garanciáját – mit kell tudni a jótállásról?

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében