A budapesti nagybani zöldség-gyümölcs piacon tartott ellenőrzést nemrégiben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A szakemberek 6 zöldség-gyümölcs importőrt, illetve forgalmazó céget ellenőriztek. Az akció során összesen több mint 2.100 kg – romlott, illetve ismeretlen eredetű – terméket kellett megsemmisíteni.

 

Az akció középpontjában – az induló szezonra való tekintettel – a görögdinnyék minősége és nyomon követhetősége állt, de egyéb zöldségeket és gyümölcsöket is vizsgáltak a szakemberek. Az élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrök 6 zöldség-gyümölcs importőrt, illetve forgalmazó céget ellenőriztek, közülük kettőnél mindent rendben találtak.

Az ellenőrzés során a NÉBIH munkatársai több mint 43.000 kg terméket zároltak. A lefoglalt áru túlnyomó részéről az érintett cégek utólag bemutatták a hiányzó dokumentumokat. Végül 2.100 kg terméket – almát, avokádót, jégsalátát, nektarint és őszibarackot – kellett megsemmisíteni, részben minőségi hiba (romlás), részben nyomon követhetőségi problémák (azaz ismeretlen eredet, így ismeretlen kockázat) miatt.

Az eljárás alá vont négy céggel szemben a bírság kiszabása folyamatban van, több százezer forintos büntetésre számíthatnak.

Forrás: nébih

 

Mire figyeljenek a fesztiválok látogatói? Az alábbiakban a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége összegyűjtött néhány fontos és hasznos tudnivalót.

1.ÁSZF-ek, házirendek, adatvédelmi szabályzatok megismerése

A fesztiválokat szervező cégek Általános Szerződési Feltételeit (ÁSZF-ek), a rendezvények házirendjeit, valamint az adatvédelmi szabályzatokat minden esetben megtalálhatják a fogyasztók a cégek weboldalain. Ezeket érdemes még a szervezés időszakában végigolvasni, esetleg kinyomtatni. A fogyasztók olyan információkat is megismerhetnek ezen dokumentumokból, melyeknek később nagy hasznát vehetik.  (pl. jegyvásárlás személyesen/online, jegyátruházás, biztonság, felelősség, szankciók, stb.)

 

2.Jegyek, illetve a voucherek megőrzése a vásárlást követően

Hangsúlyozni kell, hogy a fogyasztónak a felelőssége az igazolás (voucher, illetve az egyéb, egyedi azonosításra alkalmas elektronikus megoldás, például QR-kód) megőrzése, és annak a rendezvényre való belépéskor – a vásárláskor kapott tájékoztatás szerinti – megfelelő formában történő bemutatása. A karszalagot a szervezők szinte minden esetben, csak annak a látogatónak a részére adják ki az adott rendezvény helyszínén, aki először mutatja be a fenti igazolás(ok)ban szereplő kódot. Vigyázzanak tehát a fogyasztók, hogy a megvásárolt jegyeiket ne tegyék közzé közösségi oldalaikon, valamint gondoskodjanak arról, hogy a jegyek adataihoz illetéktelenek ne férhessenek hozzá.

 

3. Elveszett, elhagyott, megsemmisült karszalagok esete

A fesztiválokra történő belépés után fokozottan ügyeljenek a fogyasztók jegyeikre, valamint karszalagjaikra, hiszen azok sérülése, károsodása, megsemmisülése esetén, igényt vagy követelést nem támaszthatnak utóbb a vállalkozásokkal szemben, az ilyen és ehhez hasonló eseteket, a cégek legtöbbször az ÁSZF-ben szabályozzák.

 

4.Felelősségi kérdések a szervező cégek oldaláról

Tekintettel a fesztiválok nagyszámú látogatottságára, bizonyos esetekben a rendezvényszervező cégek előre kizárják a felelősségük megállapítását. Így például nem érdemes reklamálni, és jegyük illetve bérletük vételárát visszakérnie azoknak a fogyasztóknak, akik például azért maradnak le kedvenc koncertjükről, mert a beléptetési folyamat elhúzódott. Szintén nem jogosult a látogató semmilyen utólagos kompenzációra, vagy kártérítésre, ha az általa kiválasztott programot (előadást) a nagy tömeg miatt nem a megfelelő minőségben tudta élvezni.

 

5.Értékmegőrzők

Különösen fontos, hogy a fogyasztók értékeiket a megfelelő helyen, biztonságban tudhassák, ezért érdemes megismerni – általában az eseményt szervező vállalkozás házirendjéből – az erre vonatkozó információkat is. Az értékmegőrzők, vagy az úgynevezett „saferekeszek” igénybevétele azért kiemelkedően fontos, mert a fesztiválok területén elhagyott tárgyakért általában egyik szervező cég sem vállal felelősséget. Ugyanakkor, ha a fogyasztók értéktárgyaikat az előbb említett megőrzőkben helyezik el, akkor azért (általában egy bizonyos összeghatárig) felelősséget vállal a szolgáltatást (megőrzést) biztosító cég.

 

6. A fesztiválokon igénybe vehető egyéb szolgáltatások miatti reklamációk

Figyeljenek a fogyasztók, hiszen egy balul elsült szabadidős tevékenység (pl. bungee jumping) miatti panasz címzettje sem a fesztivált szervező cég lesz adott esetben, hanem a konkrét szolgáltatást nyújtó partner. A fesztiválokat szervező cégek mindegyike kijelenti általában, hogy nem vállal semmilyen felelősséget a szerződéses partnerek által nyújtott termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban, azt/azokat minden fogyasztó kizárólag a saját felelősségére veheti igénybe.

 

Hatósági eljárást indított a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt.-vel szemben a társaság felhasználói késedelmes fizetése esetén alkalmazott gyakorlata miatt. A Hivatalhoz közel 1500 megkeresés érkezett az elmúlt hetekben arra vonatkozóan, hogy előzetes értesítés nélkül behajtási költségátalányt alkalmaz a szolgáltató.

A behajtási költségátalányról szóló 2016. március 24-től hatályos törvény lehetőséget teremt a szolgáltatók részére a behajtási költségátalány alkalmazására, azonban annak alkalmazását nem teszi kötelezővé. A Tigáz nem jelezte sem a Hivatal, sem a felhasználói felé, hogy élni kíván ezzel a lehetőséggel, és nem kezdeményezte Üzletszabályzatának ennek megfelelő módosítását sem.

A Hivatalhoz május vége óta közel 1500 megkeresés érkezett a Tigáz késedelmes fizetés esetén alkalmazott gyakorlata miatt, ezek közül 345 írásos panasz. A tárgyban a Hivatal június 10-én egyeztetést kezdeményezett a szolgáltatóval szemben. Az egyeztetést követően a szolgáltató közleményében ismerte el, hogy bizonyos esetekben hibásan alkalmazta a jogszabályt. A MEKH az általa megindított hatósági eljárás keretében írásos nyilatkozattételre szólította fel a Tigázt, és vizsgálja, hogy pontosan milyen fogyasztói körben, mekkora mértékben, milyen feltételekkel és tájékoztatás mellett alkalmazza a társaság a behajtási költségátalányt.

A behajtási költségátalány követelésének lehetőségét egy európai uniós jogszabály hazai átültetése alapozza meg. A jogszabály nem csak az energiaszektorra vonatkozik, a törvény és az irányelv célja a fizetési fegyelem erősítése.

Forrás: mekh.hu

2016. július 07-én kihirdetésre került a nemzetgazdasági miniszter 23/2016. (VII. 7.) NGM rendelete a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett villamossági termékek forgalmazásáról, biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről.  A rendelet 2016. július 15-én lép hatályba, onnantól kezdve állapít meg felelősségi szabályokat mind a gyártóra, mind az importőrre, mind a forgalmazóra. Cél a fogyasztók minél hatékonyabb védelme.

Villamossági termék az uniós piacon kizárólag akkor forgalmazható, ha azt a hatályos uniós biztonsági rendelkezésekre vonatkozó helyes műszaki gyakorlattal összhangban állították elő, valamint nem veszélyezteti a személyek és háziállatok egészségét, biztonságát és a vagyonbiztonságot.

 

A gyártó köteles gondoskodni arról, hogy a forgalomba hozatal során csak olyan villamossági termék kerüljön a fogyasztókhoz, ami megfelel a biztonsági követelményeknek. A terméken fel kell tüntetni a termék azonosítását lehetővé tevő típus-, tétel-, modell- vagy sorozatszámot, vagy ha a villamossági termék mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé, akkor annak csomagolása vagy a villamossági terméket kísérő dokumentáció tartalmazza ezen információkat. Ezen kívül a villamossági termékhez magyar nyelven mellékelni kell a fogyasztók számára a használati és kezelési útmutatót. A használati és kezelési útmutatónak egyértelműnek és közérthetőnek kell lennie. 

 

Fontos szabály, hogy a biztonsági követelmények az importőrre és a forgalmazóra is vonatkoznak, tehát ők is kizárólag a meghatározott biztonsági követelmények szerint tervezett és gyártott villamossági terméket hozhatnak forgalomba.

A villamossági termék forgalomba hozatalát megelőzően az importőr, forgalmazó köteles ellenőrizni, hogy a gyártó elvégezte a vonatkozó megfelelőségértékelési eljárást, illetve gondoskodik arról, hogy a villamossági termékhez mellékeljék a magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót, ha ez esetleg elmaradt.

 

Ha a gyártónak olyan adat jut tudomására, amelynek alapján feltételezhető, hogy az általa gyártott és forgalomba hozott villamossági termék nem felel meg az előírásoknak, azonnal meg kell hoznia a villamossági termék megfelelőségének és biztonságosságának biztosításához szükséges kiigazító intézkedéseket. Szükség esetén a villamossági terméket ki kell vonni a forgalomból vagy vissza kell hívni. Ha a villamossági termék kockázatot jelent, a gyártó köteles erről azonnal tájékoztatni azon tagállamok piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a villamossági terméket forgalmazta, részletes tájékoztatást adva elsősorban a megfelelés hiányáról és valamennyi meghozott kiigazító intézkedésről.

Ugyanezek a feladatai az importőrnek és a forgalmazónak is fennállnak, tehát ha az ő tudomásukra jut ilyen adat, nekik is meg kell tenniük a kiigazító rendelkezéseket, adott esetben ki kell vonni a forgalomból a terméket, vagy vissza kell hívni, és tájékoztatni kell a piacfelügyeleti hatóságot.

A nyári kánikula nem csak az embereket, hanem az állatokat is megviseli. Ki-ki a saját lehetőségeihez képest próbálja magát hűteni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat és jó tanácsokat, hogyan gondoskodjunk kedvenceinkről és haszonállatainkról a nyári hőségben.

 Nagy melegben háziállatainkra is fokozottan kell figyelnünk. Alapszabályként óvjuk őket a tűző naptól és folyamatosan biztosítsunk számukra friss ivóvízet!

30 °C fölötti külső hőmérsékletnél fennáll annak a veszélye, hogy a kutyák hőgutát kaphatnak, ami tüdőödémához vagy a szívizomzat és a központi idegrendszer károsodásához, végső esetben pedig az állat elpusztulásához vezethet. A következő jeleknél gyanakodhat hőgutára: először az állatok ijedt tekintetűek lesznek, később izgatottak, nyálzanak esetleg hánynak, végül tudatvesztés és ájulás is bekövetkezhet. Ha a fenti tünetek jelentkeznek, az állatot feltétlen árnyékba kell helyezni és lehűteni. Ezt tehetjük bőséges vízitatással, nedves törölközővel való betakarással, óvatos lelocsolással, de amint lehet, állatorvoshoz kell vinni kedvencünket. A legfontosabb azonban a megelőzés, azaz a megfelelő körülmények biztosítása.

Néhány jó tanács:

• Soha ne hagyjuk kedvencünket a tűző napon kikötve vagy kocsiba zárva! Még árnyékban álló autóban sem!
• Kánikulában ne futtassuk kutyánkat, sétálni is csak a kora reggeli és esti órákban vigyük!
• A szívbeteg és az idős kutyákra különös gondot kell fordítanunk, hiszen ők érzékenyebbek a melegre.
• Ha a kertben, szabadon tartjuk kutyánkat, mindig legyen számára árnyékos, hűvös hely, ahol a hőség elől menedéket talál.
• Mindig legyen előtte friss ivóvíz!
• A nagy melegben a kutyák étvágya is lecsökken, ezért etetni kisebb mennyiségben, több részletben, inkább az esti és a reggeli órákban célszerű.
• A dús, hosszú szőrű kutyák szőrét érdemes nyárra rövidre nyírni, így könnyebben átvészelik a meleg időszakot.

A mezőgazdasági haszonállatokat is megviseli a hőség. Esetükben is fontos a bőséges vízellátás. A zárt térben tartott állatok – mint például a nyulak vagy a csirkék – jóléte nagyban függ az automatikus szellőztető berendezésektől. Ha ezeknek a gépeknek bármilyen meghibásodása lenne, azonnal meg kell javítani. Olyan berendezéssel kell ellátni ezeket az automata rendszereket, amely meghibásodás esetén azonnal riaszt.

Azoknak az állatoknak, amelyeket kifutóval rendelkező ólban tartanak, biztosítani kell az árnyékos területet is. A sertések például e nélkül könnyen leégnek a tűző napon.

Ha hőség idején kell szállítani bármilyen haszonállatot, érdemes éjszaka vagy kora hajnalban indulni, ez kevésbé viseli meg az állatok szervezetét. A nyolc órát meghaladó utaztatás kizárólag speciális állatszállító járművel engedélyezett, aminek többek között van megfelelő légcsere-rendszere és az ivóvízellátás is biztosított benne.

Forrás:nébih

 

Egyre több megkeresés érkezik vállalkozásoktól a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetséghez, amiben a CE jelölésről érdeklődnek, kell-e az ő termékükre, kinek kell intéznie, hol kell kérelmezni. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.   

Mi az a CE jelölés?

A CE (Conformité Européenne = európai megfelelőség) jelölés tulajdonképpen egy jelzés a hatóságok felé arról, hogy a logóval megjelölt termék megfelel a rá vonatkozó követelményeknek, előírásoknak. Milyen módon? Egyrészt úgy, hogy a gyártó – vagy a termék Európai Unión belüli első forgalmazója – a megfelelőségi tanúsítvány aláírásával személyesen felelősséget vállal aziránt, hogy a termék teljesíti a rá vonatkozó követelményeket. Másrészt a hatóság kérésére be tudja mutatni a termék műszaki dokumentációját, illetve – amennyiben szükséges – az EK típusvizsgálati tanúsítványt.
A megfelelőségi jelnek a CE rövidítésből kell állnia.

Mire szolgál a CE jelölés?

 

Nem a fogyasztók tájékoztatását szolgálja, nem garantál semmilyen minőségi tulajdonságot, hanem a hatósági ellenőrzés egyszerűbb lehetőségét biztosítja.

 

Milyen termékekre kell CE jelölés?

 

Sajnos nincs egy jogszabály, mely választ adna erre a kérdésre, a CE jelölés feltüntetésére kötelezett termékek körét sok EU-s irányelv és rendelet határozza meg. Így külön szabályozás vonatkozik a teljesség igénye nélkül az alábbi termékkörökre: aktív beültethető orvostechnikai eszközök, egyéni védőeszközök,  egyszerű nyomástartó edények, elektromágneses zavart okozó berendezés, építési termékek, felvonók, gázfogyasztó készülékek, gépek, in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök, játékok, kedvtelési célú vízijárművek, kötélvontatású személyszállító vasutak, melegvíz kazánok, mérőműszerek, nem automatikus működésű mérlegek, nyomástartó berendezések, orvostechnikai eszközök, pirotechnikai termékek, polgári felhasználású robbanóanyagok, rádió- és távközlő végberendezések, robbanásbiztos berendezések, védelmi rendszerek, villamos termékek.

 

Milyen alapvető követelményeknek kell megfelelni a terméknek?

 

A termékkategóriára vonatkozó irányelv/rendelet tartalmazza azokat általában azok mellékletében. Nem árt azonban tudni, hogy az irányelvek csak alapvető biztonsági követelményeket határoznak meg, a műszaki követelményeket a harmonizált szabványok (vagy harmonizációs dokumentumok) tartalmazzák.

Harmonizált szabványok: a CEN (Comite Européen de Normalisation = Európai Szabványosítási Bizottság) vagy a CENELEC (Comite Européen de Normalisation Électronique = Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság) által jóváhagyott, az Európai Közösség Hivatalos Lapjában kihirdetett európai szabványok.

 

Megfelelőség tanúsítása

 

Össze kell állítani  a műszaki dokumentációt, a megfelelőség-értékelési (ellenőrzési) eljárást ki kell választani és végre kell hajtani, majd össze kell állítani az EU Megfelelőségi nyilatkozatot, végül a CE jelölést el kell helyezni a terméken, vagy a csomagoláson.

 

A műszaki dokumentáció konkrét tartalmát az egyes termékkategóriákra vonatkozó irányelvek/rendeletek határozzák meg, általában az alábbiakat kell tartalmaznia:

–          a termék tervrajza a vezérlési tervekkel együtt,

–          kapcsolódó részlettervek, számításokkal, vizsgálati eredményekkel stb., amelyek szükségesek annak felülvizsgálásához, hogy a termék megfelel-e az előírt követelményeknek,

–          a figyelembe vett szabványok meghivatkozása,

–          az alkalmazott egyéb műszaki előírások, amelyeket a tervezés során figyelembe vettek,

–          ha szükséges, minden illetékes terméktanúsító szervezet vagy vizsgáló laboratórium által kiállított vizsgálati jelentés vagy tanúsítvány,

–          a használati utasítás,

–          sorozatgyártás esetén azon intézkedések, amelyek szükségesek annak biztosítására, hogy a gyártási folyamat során a későbbiekben előállított termékek is megfelelnek az előírásoknak (ilyen lehet pl. egy technológiai utasítás).

 

Megfelelőség-értékelési (ellenőrzési) eljárás

 

Minden esetben az adott termékre vonatkozó direktíva írja elő, hogy milyen ellenőrzéseket kell elvégeznie, azaz melyik megfelelőség-értékelési eljárást kell teljesítenie, és hogy az konkrétan milyen teendőket foglal magába. Vannak olyan esetek/termékkategóriák, amelyek esetében kötelezettség bejelentett szervezetet bevonni az értékelési folyamatba.

A megfelelőség értékelési eljárásokban alkalmazható modulok (A-H) általános leírását az alábbi dokumentumok tartalmazzák: MSZ 25051, 768/2008/EK határozat a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről.

 

Az EK Megfelelőségi nyilatkozatot a gyártónak kell kiállítani, és a Műszaki dokumentációval együtt annak egy példányát tíz évig meg kell őriznie. Ebben a gyártó vagy a forgalmazó írásban nyilatkozik arról, hogy a termék megfelel az irányelvekben előírt alapvető egészségvédelmi és biztonsági előírásoknak, valamint az irányelv egyéb követelményeinek.

A Megfelelőségi nyilatkozat konkrét tartalma: gyártó neve, címe, a termék pontos megnevezése, leírása, a figyelembe vett irányelvek felsorolása, figyelembe vett szabványok ill., egyéb olyan előírások, amelyeknek való megfelelőségről meggyőződtek, ha történt bejelentett szervezet általi vizsgálat/ellenőrzés, akkor az általuk kibocsátott tanúsítvány száma, valamint a kibocsátó szervezet neve és címe, vagy négyjegyű azonosító kódja, a gyártó nevében aláíró személy neve és munkaköre.

Sokan nem is sejtik, hogy kánikula idején, az éghető vékony biomassza akár egy óra alatt képes kiszáradni. Az extrém meleg miatt az erdők is fokozott veszélyben vannak. Ez pedig fokozott óvatosságot követel azoktól is, akik a szabadban szeretnének tüzet gyújtani.

A száraz-meleg időjárási viszonyok következtében a gyep, az erdei avar és tűlevélréteg, a lehullott gallyak, ágak teljesen kiszáradnak és könnyen lángra kapnak. A nagy melegben a tüzek gyorsan terjednek és erdőben nagyon hamar koronatüzekké fejlődnek. A gondatlanul meggyújtott vagy nem megfelelően eloltott tüzek, sok millió négyzetméter erdő, rét, nádas és benne többszázezer élőlény pusztulását okozzák. Ezen a kritikus állapoton, sajnos egy kisebb csapadék sem segít, a kánikulában egy helyi zápor után akár néhány órával is képes az erdő meggyulladni, ha nem vagyunk elég körültekintőek.

Az erdőtüzek megelőzése érdekében, kérjük fokozottan ügyeljenek a következőkre:

·         Csak akkora tüzet gyújtson, amekkora feltétlenül szükséges!

·         Erdőben kötelező a kijelölt kiépített tűzrakók használata!

·         Ne gyújtson tüzet, ha az idő nagyon szeles!

·         Soha ne hagyja a szabadtéri tüzet őrizetlenül!

·         Ne csak földdel vagy homokkal oltsa el a tüzet, mindig használjon bőségesen vizet is hozzá!

·         Ne hagyja ott a tüzet, mielőtt megfelelően eloltotta volna!

·         Ellenőrizze a mezőgazdasági és erdészeti munkagépek és eszközök műszaki állapotát!

·         Ha dohányzik, a cigarettacsikket ne dobj a földre, használjon hamutartót!

forrás: nébih

 A 2016. április 12. napján hatályba lépett 2016. évi XVI. tv. módosította a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényt, az első ütemben érvényes szabályok szerint megindítható adósságrendezési eljárások kezdeményezésére nyitva álló határidő 2016. szeptember 30. napjáig meghosszabbításra került. A törvénymódosítás azoknak a hiteladós személyeknek is ad még egy esélyt az adósságcsapdából való kikerülésre, akik ideáig nem kísérték figyelemmel a jogszabályi előírásokat illetve a kormányzati tájékoztatásokat és lekésték az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőket.

Továbbra is kezdeményezhetnek tehát csődvédelmet azok a túladósodott személyek, akikkel szemben a lakhatásukra szolgáló lakóingatlanukra vonatkozóan a banki elszámoltatást követően már megindulhat vagy folytatódhat a végrehajtási eljárás vagy végrehajtáson kívüli kényszerértékesítés, vagy ha ilyen eljárás még nem is indult, a lakóingatlanra vonatkozó jelzáloghitel-szerződést a pénzügyi intézmény már felmondta, vagy lejárttá tette. Úgyszintén csődvédelmet kezdeményezhet az adós, annak kezese, vagy zálogkötelezettje, aki ellen olyan végrehajtási eljárás van folyamatban, amelyben a lakhatását szolgáló lakóingatlanát a bírósági végrehajtási törvény értelmében értékesítésre jelölhetik ki.

A módosítást a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, így azok az adósságrendezés kezdeményezésére irányuló kérelmek sem kerülnek elutasításra, amelyeket a korábbi szabályok szerint késve nyújtottak be.

 Teljes körű kártérítési felelőssége van a Best Reisen utazási irodának a 2011 novemberében történt egyiptomi buszbaleset károsultjai iránt, a cég nem korlátozhatja a kártérítés összegét – döntött szerdán a Kúria, amely fenntartotta az első és a másodfokon eljáró bíróság hasonló ítéleteit

 A felülvizsgálati eljárásban a Kúria öt károsult ügyében hirdetett határozatot. A mostani döntés nem konkrét kártérítési összegekről szólt, hanem lényegében a követelések jogalapját teremtette meg, az a későbbiekben már nem tehető vitássá. A döntés legnagyobb jelentősége az, hogy a Kúria megállapította, hogy az utazásszervezőknek felelősséget kell vállalniuk a balesetekből eredő károkért, és annak mértékét az utazási szerződésekben nem lehet korlátozni, azt meg kell téríteniük.

„Új lakások építésére való ösztönzés állami támogatással, mindenki lakáshoz jut, a sorsolás csak a sorrendet határozza meg” – ezek a kijelentések hangzanak el legtöbbet a családok otthonteremtési lehetőségeit bővítő legújabb programról, azaz a nemzeti otthonteremtési közösségekről (NOK). De vajon tényleg megéri-e belépni ezekbe a közösségekbe vagy inkább kezeljék fenntartásokkal a fogyasztók ezt a fajta új lehetőséget?

Előzmények

 

2016. április 26. napján lépett hatályba a nemzeti otthonteremtési közösségekről (NOK) szóló 2016. évi XV. törvény. Az új, hosszú távú előtakarékossági forma célja a saját erőből történő otthonteremtés lehetőségeinek bővítése, az újonnan épült lakóingatlanok vásárlásának és a közösségi előtakarékosság elősegítése.

 

Lakástakarékpénztárak kontra Nemzeti Otthonteremtési Közösségek

 

Mivel a jelenleg működő, államilag támogatott lakástakarékpénztárokban összegyűjtött megtakarításokat a fogyasztók többnyire ingatlan felújításra, korszerűsítésre, bővítésre használták fel, ezért – és mert hazánk a környező országokhoz képest jelentős lemaradásban van az új ingatlanok építésének tekintetében, – létrehozásra került a NOK. Ezen új jogintézmény célja az, hogy még olcsóbb legyen az otthonteremtés és a lakáscélú megtakarításokból minél több új lakás épüljön.

 

Mi is az a NOK?

 

A NOK-hoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül még hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorsolással választanak ki a több mint 10 éves futamidő alatt. A közösség működését egy zártkörű részvénytársaságként működő szervező biztosítja, amely kezeli a közösség (legalább 120 tag) befizetését, és kizárólag új lakás vásárlásra használja fel azokat.

 

A szervező egyebekben olyan zártkörű részvénytársaság lehet, amely megfelel a törvényi feltételeknek és ilyen tevékenységre részére a Magyar Nemzeti Bank engedélyt adott. A szervező zrt. tevékenységét az MNB mindvégig szigorúan felügyeli. A szervezőt széles körű általános tájékoztatási kötelezettség terheli, valamint a jogszabályban előírt tájékoztató adatokat és információkat a saját honlapján is köteles folyamatosan elérhetővé tenni.

 

Hogyan működik a közösség?

 

A közösség tagjai minimum 120 fős csoportot alkotnak. A fizetési kötelezettségüket maradéktalanul teljesítő tagok a befizetésekből kiválasztás útján jutnak a működési időtartam folyamán (10-15 év alatt), nagyrészt véletlenszerű időpontban új lakóingatlanhoz. Amennyiben megfelelő összeg gyűlik össze a közösség számláján, azt a licit vagy sorsolás keretében kiválasztott tagnak köteles a közösség a tag által megvásárolni kívánt új lakóingatlan vételárához megelőlegezni, a szerződésben meghatározott összegben (10-40 millió forint), melyet állami támogatás egészíthet ki.

 

A NOK nem pilótajáték!

 

2014-ben betiltásra került a fogyasztói csoportok szervezése (csak a már meglévő csoportok működhetnek tovább), sokak szerint azonban a NOK szinte mindenben megegyezik ezekkel a betiltott csoportokkal. Fontos tudni, illetve hangsúlyozni, hogy 2014-ig nem volt olyan jogszabály, amely részletesen meghatározta volna a fogyasztói csoportok működésének részletes feltételeit. Ezzel szemben viszont a NOK nem is minősül fogyasztói csoportnak, másrészt a törvény szigorú előírásokat tartalmaz, működésének átláthatóságát és biztonságát szigorú törvényi feltételek és erős Magyar Nemzeti Bank felügyeleti jogosítványok garantálják.

 

Mit mérlegeljenek a fogyasztók a belépés előtt?

 

1.A közösséghez csatlakozás előtt mindenképpen számításba kell vennie a fogyasztóknak, hogy a csatlakozás hosszú távú, – legalább 10 legfeljebb 15 évre alakul – és jelentős fizetési kötelezettséget jelent.

 

2.Fontos hangsúlyozni, hogy a NOK kizárólag új lakás vásárlására használható fel.

 

3. Az új lakás – közösségen keresztül finanszírozott szerződéses – értéke 10 és 40 millió forint között lehet, ez az összeg egészülhet ki állami támogatással.

 

4. NOK tagság esetén egyszeri regisztrációs díjat és rendszeres szervezési díjat kell fizetnie a tagoknak a havi előtakarékossági összegen felül. Az állami támogatás mértéke a befizetés 30%-a, de legfeljebb havi 25.000,- Ft. Ez havi közel 85 ezer forint, valamint szervezési díj befizetésével érhető el, ami éves szinten 1 millió forint plusz szervezési díj befizetését jelenti.

 

5.Az új ingatlan vásárlására fordítható pénzösszeghez jutás időpontja előre nem számítható ki. A kiválasztáson való részvétel egyik alapvető feltétele a tagsági szerződés szerinti ingatlanérték legalább 20%-nak megfelelő összeg befizetése.

 

6.Fontos tudni, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), sem a Befektető-védelmi Alap (BEVA,) sem más szervezet nem vállal garanciát a fogyasztók által befizetett összeg visszafizetésére.

 

7.Fennállhat továbbá annak a kockázata is, hogy ha a tag (fogyasztó) olyan közösségbe lép be, amely szervezője a belépéskor nem minősül megbízható szervezőnek és két év után sem kapja meg ezt a minősítést a felügyeletet gyakorló MNB-től, akkor eleve elesik az állami támogatás lehetőségétől. Ezzel kapcsolatban a szervezőnek nincs kártérítési felelőssége.

 

8. Mint minden befektetésnek, így a NOK előtakarékosságnak is vannak kockázatai. Teljes bizonyossággal nem zárható ki sem a részleges, sem a teljes tőkevesztés.

 

9. Ha bármilyen vita támad a szervezővel, a jogszabály megteremtette a fogyasztók számára a lehetőséget az ingyenes, gyors vitarendezéshez. A 2016. június 7-én hatályba lépett, nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló 115/2016. (VI. 6.) Korm. rendelet 24. § (4) bekezdése szerint ugyanis vita esetén tájékoztatni kell a fogyasztót a békéltető testületekhez való fordulás lehetőségéről és ezek elérhetőségeiről is.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy megfelelő körültekintéssel járjanak el, valamint tájékozódjanak, mielőtt tagsági szerződést kötnek.