Az időseket célzó, jellemzően túlárazott termékeket kínáló árubemutatókon – egy tavalyi törvénymódosításnak köszönhetően – tilos a vásárláshoz hitelt nyújtani. Az elmúlt időszakban ugyanakkor több ügyféljelzés is érkezett, miszerint egyes bemutatókon – a jogszabályi tilalom ellenére – hitelfelvétel útján is lehetővé tették a termékek megvételét. Az MNB a jogsértő vállalkozásokkal szemben fellép, s továbbra is számít minden fogyasztó jelzésére, aki árubemutatón pénzügyi szolgáltatásnyújtást tapasztal.

A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) az idei évben több olyan fogyasztói jelzés érkezett, miszerint egyes vállalkozások az árubemutatók helyszínén lehetővé tették, hogy az érdeklődők akár hitelfelvétel útján is megvásárolják az ott felkínált termékeket. A hitelintézeti törvény ugyanakkor 2015 decemberétől megtiltotta az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során az olyan pénzügyi szolgáltatás nyújtását, amely például hitel – vagy kölcsönszerződés megkötésének elősegítésére irányul.

 

Az MNB – a társhatóságokkal is együttműködve – kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy az árubemutatókkal kapcsolatos törvényi szigorítások elérjék céljukat. Ennek megfelelően a jegybank a beérkezett ügyféljelzéseket megvizsgálta, s azok nyomán egyes pénzügyi intézményeknél a jogsértés gyanúját felvető körülményeket azonosított. A jogalkotói célok és a fogyasztói érdekek védelmében az MNB kiemelt prioritással vizsgálja ezt a területet.

 

A zártkörű árubemutatókra jellemzően személyre szólóan (meghívó, telefonos megkeresés vagy utcai leszólítás útján) invitálják a fogyasztókat, így a jogsértő vállalkozások kiszűrésénél kiemelt jelentősége van a lakossági jelzéseknek. A fogyasztók esetében lényeges, hogy megfontolják, valóban szükségük van-e az adott termékre, tájékozódjanak, hogy máshol mennyibe kerül, és ha az árubemutatón a termék megvásárlásához esetleg hitelt kínálnak számukra, mielőbb jelezzék azt a MNB felé.

 

Az elmúlt években az árubemutatókat szervező vállalkozások az idősebbek sérülékeny helyzetével visszaélve, gyakran megtévesztő tájékoztatásokkal és hitelfelvétel ösztönzésével jelentősen túlárazott termékek meggondolatlan vásárlását kényszerítették ki. A hitelnyújtásra vonatkozó jogszabályi szigorítást követően az MNB felhívta az érintett vállalkozások figyelmét, hogy vizsgálatra okot adó körülmény lehet, ha a fogyasztó az árubemutatón kínált terméket hitelfelvétel útján vásárolja meg, és az árubemutató szervezője, a termék értékesítője, valamint a hitelnyújtó között közvetítői kapcsolat mutatható ki. Felvetheti a jogsértés lehetőségét az is, ha az árubemutató keretében történő termékértékesítések mellett visszatérően azonos pénzügyi intézmény hitelnyújtása jelenik meg.

 

A jegybank továbbá nem tartja elfogadhatónak a tiltó rendelkezések megkerülését célzó olyan gyakorlatot sem, ahol a vállalkozás fizikailag vagy időben választja el a termékértékesítést és a hitelnyújtást, vagy ennek látszatát kívánja kelteni.

 

Az árubemutatók kockázatairól további hasznos információk találhatóak az MNB honlapjának fogyasztóvédelmi aloldalán.

 

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016-evi-sajtokozlemenyek/tiltott-hitelkozvetites-gyanuja-merult-fel-tobb-arubemutaton

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azonnali hatállyal megtiltotta a König Bank Zrt.-nek, továbbá a Király Arany és Gyémánt Zálogház Kft.-nek, hogy jogosulatlanul bármely, a jegybank engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzenek. Az MNB piacfelügyeleti eljárásokat folytat a társaságoknál – olvasható az MNB internetes honlapján.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból indított piacfelügyeleti eljárást folytat a budapesti székhelyű König Bank Zrt. (König Bank), illetve a szintén budapesti székhelyű Király Arany és Gyémánt Zálogház Kft. (Király Zálogház) tevékenységének áttekintésére.

 

A König Bankkal szembeni piacfelügyeleti eljárás azt kívánja megállapítani, hogy – az önmagát Közép-Európa legnagyobb privátbankjaként hirdető – társaság végez-e, vagy végzett-e üzletszerűen az MNB engedélye vagy bejelentés nélkül a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenységet. A jegybank nyilvántartásaiban a König Bank nem szerepel, így jegybanki engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet nem folytathat. A jegybank az illetékes cégbíróságnál már korábban törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményezett, mivel a König Bank cégbírósági bejegyzése úgy történt meg, hogy annak alapítását az MNB előzetesen nem engedélyezte. Hozzátéve, hogy a társaság cégneve is – annak tevékenységi körét és választott cégformáját illetően – megtévesztő látszatot kelthet.

 

A König Banknál végzett helyszíni ellenőrzés során az MNB észlelte, hogy a társaság belvárosi irodájában a vele tulajdonosi összefonódást mutató Király Zálogház is tevékenységet folytat. A jegybank nyilvántartásaiban a Király Zálogház szintén nem szerepel, így jegybanki engedélyhez, bejelentéshez kötött tevékenység végzésére ez a társaság sem jogosult. Mindezek nyomán az MNB a Király Zálogházzal szemben is haladéktalanul piacfelügyeleti eljárást indított, melynek keretében szintén azt vizsgálja, hogy a társaság végez-e, vagy végzett-e üzletszerűen az MNB engedélye vagy bejelentés nélkül a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenységet.

 

Az MNB azonnali fellépésének köszönhetően feltehetően csak elenyésző számú érdeklődő került kapcsolatba a vizsgált társaságokkal. Ugyanakkor befektető-védelmi okokból a jegybank ma közzétett végzéseiben – az MNB-ről szóló törvényben biztosított felhatalmazásával élve – mindkét társaságnak azonnali hatállyal megtiltotta, hogy engedély nélkül vagy bejelentés hiányában bármely, az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzenek. A jegybank – eddigi gyakorlatával összhangban – a König Bankra és a Király Zálogházra vonatkozóan is már korábban közzétette a befektetőknek szóló felhívását honlapjának Figyelmeztetések menüpontjában.

 

Az MNB nemrég közzétett végzései semmilyen formában nem érintik a társaságok befektetőkkel szemben fennálló, már átvett befektetésekkel összefüggő visszafizetési kötelezettségét. Az MNB piacfelügyeleti eljárásait határozattal zárja majd le, amelynek eredményét nyilvánosan közzéteszi internetes honlapján.

 

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016-evi-sajtokozlemenyek/piacfelugyeleti-eljaras-a-konig-bank-zrt-nel-illetve-a-kiraly-arany-es-gyemant-zaloghaz-kft-nel

A H&M az internetes honlapján számos terméket 90-190 Ft-os áron kínált értékesítésre rövid ideig, amelyekből a fogyasztók már rengeteget megrendeltek és számukra azokat vissza is igazolták. Most mégis sorra kapják az értesítést a rendelések törléséről. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a médiából értesült az ügyről, és nem vitás: a vállalkozásnak ki kell szállítani a már ténylegesen visszaigazolt termékeket az eredetileg vállalt áron!

A médiában jelentek meg a napokban azok a hírek, miszerint a H&M rövid ideig rendkívül olcsón, 90-190 Ft-os áron hirdette termékeit és a vásárlók kapva kaptak ezen az alkalmon. Több bejegyzés szólt arról a közösségi oldalakon, hogy volt, akinek az árut ki is szállították, de volt, akinek az esetében erre már nem került sor és a korábban visszaigazolt megrendelése törléséről kapott csak értesítést. Cserébe 15 %-os levásárlási kedvezményt ígér a cég a következő vásárlásnál.  

 

Holott ezt nem lehet megtenni és a vállalkozásnak teljesítenie kell azokat az ügyleteket, amelyekben már ténylegesen visszaigazolta a termékeket az eredeti áron!  

 

A fogyasztók által a közösségi oldalakon oly sokszor hivatkozott és kiposztolt, cég részéről adott korábbi írásos tájékoztatás szerint is: „Véglegesített rendelés esetében a csomag után fizetendő összeget, a visszaigazoló e-mailben feltüntetett végösszeg alapján kell kiegyenlíteni”.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége felhívja a H&M figyelmét, hogy teljesítenie kell a már véglegesített megrendeléseit az eredetileg vállalt áron.

 

Az elektronikus kereskedők kötelezettségeit nem csak jogszabály határozza meg. Pontosan az a lényege az online vásárlásnak, hogy ha a fogyasztó megbízik az interneten hirdető vállalkozásban és leadja megrendelését, a cég pedig írásban visszaigazolja azt, akkor ennek eleget is kell tennie. Ha ez pedig nem így történik, akkor az a fogyasztók digitális kereskedelembe és persze a cégbe vetett bizalmát ássa alá.

2016. július 1-én lépett hatályba a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól szóló 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet, valamint a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. évi törvény több rendelkezése is, mely átalakította a kötelező kéményellenőrzések rendjét.

Legfontosabb változás, hogy a július 1-jétől hatályos szabályozás szerint a kötelező kéményellenőrzést kétévente egy alkalommal kell elvégezni annál az égéstermék-elvezetőnél, amelyre gáznemű anyaggal üzemelő tüzelőberendezés, vagy zárt égésterű tüzelőberendezés csatlakozik. Szilárd tüzelésű kémények esetében évi egy alkalommal kell a szolgáltatónak ellenőriznie az adott égéstermék-elvezetőt. Az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatát négyévente kell elvégezni. Az ellenőrzéseket, a műszaki felülvizsgálatot ugyanazon önálló rendeltetési egységben azonos időpontban kell elvégezni valamennyi égéstermék-elvezető tekintetében.

A szabályozás szerint a következő kötelező kéményellenőrzésre a legutóbbi ellenőrzéstől számított második évben fog sor kerülni, azaz az utoljára 2015-ben ellenőrzött kémények esetében csak akkor várjuk a kéményseprőket, ha szilárd tüzelésű kéménnyel rendelkezünk, minden más esetben csak 2017-ben fognak érkezni.

 

Figyeljünk arra is, hogy mi az ingatlan használójának a kötelezettsége!

Ugyanis az ingatlan tulajdonos/használója biztosítja:

– az égéstermék-elvezetővel és a levegő-utánpótlás ellenőrzésével érintett helyiségekbe való bejutás, a padlástérbe vagy a tetőhéjazat fölé történő feljutás, valamint a tisztítónyílás és összekötőelem biztonságos megközelítésének lehetőségét,

– az összekötőelem tisztíthatóságát, elsősorban annak bonthatóságával vagy tisztítónyílások kialakításával,

– az égéstermék-elvezető tisztítása során a kéményseprésből származó pernye, törmelék és egyéb hulladékhoz a hulladékról szóló törvény szerinti gyűjtőedényt,

– a gáztüzelő-berendezés beindítását, ha a gázszolgáltatás működik,

– az égéstermék-elvezető kiégetése alkalmával az alsó tisztítónyílásnál, magastetős épület esetében a padlástérben is legalább tíz liter vizet.

 

A jogszabály rögzíti a panaszkezelés eljárásrendjét is, így a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó szolgáltató köteles ügyfélszolgálatot működtetni, telefonos, elektronikus elérhetőségről gondoskodni.

Szintén újdonság, hogy a lakossági ügyfelek részére a kéményseprő-ipari szerv a kéményseprő-ipari tevékenységet a jogszabályban meghatározott előzetes írásbeli értesítése szerinti első és második időpontban térítésmentesen végzi. Ha a sormunkára egy harmadik időpontban kerül sor, az ingatlan használója a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott kiszállási díjat köteles fizetni. Van arra is lehetőség, hogy a fogyasztók esetileg rendeljék meg – függetlenül a kötelező ellenőrzéstől – az élet- és vagyonbiztonságot garantáló ellenőrzést, ennek feltételeiről az adott szolgáltatónál tudnak érdeklődni a fogyasztók.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy nemrég módosult a közszolgáltatók panaszkezelési eljárása és már nem kötelesek figyelembe venni az ismételten megtett panaszt akkor, ha az nem tartalmaz új információt és azonos a tartalma a korábbi írásbeli kifogással. Legalább ilyen fontos, hogy a fogyasztó a nevét, elérhetőségeit feltüntesse a panaszban – azonosíthatatlan személy esetén ugyanis ismét mellőzhető a panasz kivizsgálása.

 

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2016. július 4-én módosult az alábbiak szerint:

 

„Fgytv. 17/B. § (5) A 17/A. §-tól eltérően az ügyfélszolgálat minden esetben köteles a vállalkozás panasszal kapcsolatos álláspontját és intézkedéseit indokolással ellátva írásba foglalni, és a fogyasztónak a panasz beérkezését követő tizenöt napon belül megküldeni, kivéve, ha a fogyasztó panaszát szóban közli és a vállalkozás az abban foglaltaknak nyomban eleget tesz. A korábbi, érdemben megválaszolt panasz tartalmával azonos tartalmú, ugyanazon fogyasztó által tett, ismételt, új információt nem tartalmazó panasz, valamint az azonosíthatatlan személy által tett fogyasztói panasz kivizsgálását a vállalkozás mellőzheti.”

 

A fentiek alapján tehát, ha a fogyasztók egy közszolgáltatónál (például: villamos energia, földgáz szolgáltató, stb.) reklamálnak újra írásban és nem elégedettek a korábban kapott válasszal, nézzék meg, hogy előzőleg minden fontos és lényeges körülményt leírtak-e, mivel a szolgáltató csak akkor köteles azt figyelembe venni, ha a két levél tartalma nem azonos és az újabb panaszlevél új információt is tartalmaz az előzőhöz képest.

 

Gondosan ügyeljenek emellett arra is, hogy mindig tüntessék fel nevüket, elérhetőségeiket a panaszban, hiszen ha nem így tesznek, a közszolgáltató mellőzheti az írásban megtett reklamáció kivizsgálását.

 

 

 

Az elszámolás és a forintosítás az árfolyamgátas ügyfelek tartozását és kamatszintjét is csökkentette, ugyanakkor az eredeti árfolyamgátas szerződési periódust követően – törvényi rendelkezések szerint – akár 15 százalékkal is emelkedhetnek a törlesztőrészletek – olvasható a Magyar Nemzeti Bank internetes honlapján. Az MNB ezért felhívja a (volt) árfolyamgátas jelzáloghiteles fogyasztók figyelmét arra, hogy magasabb törlesztőrészlet önkéntes vállalásával jelentős későbbi terhektől mentesülhetnek.

A tavaly forintosítással érintett, korábbi árfolyamgátas deviza alapú jelzáloghitel-szerződéseknél a forintosítási törvény külön kedvezményszabályt határozott meg. Eszerint a (volt) árfolyamgátasok törlesztőrészlete 2015 februárjától (azaz a forintosítás utántól) nem haladhatja meg a januári törlesztés mértékét. E korlát – a kamatváltozás vagy kombinált hitel hatásait nem számítva – az adott szerződésre megkötött árfolyamgát kezdetétől 60 hónapig érvényes.

 

Az árfolyamgát törvény szabályai alapján az árfolyamgátba belépett fogyasztóknak a belépést követő 60. hónap végét követően meg kell kezdeniük a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozás fizetését, amely a törlesztőrészletek – törvény szerint szabályozott – növekedését vonja magával. Az elszámolás és forintosítás hatására az árfolyamgátas szerződéseknél is összességében csökkent a fennálló tartozás, továbbá a kamatmérték a tisztességes kamatszintre csökkent. Az elszámolás pozitív hatását jól mutatja, hogy az árfolyamgátas gyűjtőszámlák 92 százaléka megszűnt.

 

Ugyanakkor a forintosítás velejárója, hogy a döntően svájci frank alapú jelzáloghitel szerződések esetében a tartozások 256,47 forint/svájci frank árfolyamon történt forintosítása a törlesztőrészletek természetszerű emelkedésével járt volna a 180 forintos svájci frank árfolyamhoz képest. Ezért az árfolyamgátas szerződések védelme érdekében a forintosítási törvény továbbra is fenntartotta a törlesztőrészletekre vonatkozó korlátot, azaz a törlesztőrészletek mértéke nem haladhatja meg – az árfolyamgát kezdetétől számított 60 hónapig – a 2015. januárban fizetett, 180 forintos svájci frank árfolyamon számított törlesztőrészlet mértékét.

 

A törlesztési korlátra tekintettel, az eredeti árfolyamgátas és a forintosításkori rögzített árfolyam különbségéből eredően törlesztési különbözet keletkezik, amelyet a pénzügyi intézmények (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások) nyilvántartanak. Az így keletkező különbözetek a nem esedékes követelésrészekkel megegyező módon kamatoznak. A havi törlesztés mértékét az árfolyamgát lejártát követően az érintett pénzügyi intézmények a jogszabály alapján legföljebb 15 százalékkal növelhetik majd meg. Ha szükséges, ennek betartására a törlesztési futamidőt meg is növelhetik az adós (vagy legfiatalabb adóstársa) 75. életévének betöltéséig.

 

Minél hosszabb viszont a futamidő, az adósnak összességében annál nagyobb összeget kellene fizetnie kamatként ugyanazon hitel kapcsán. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezért már a forintosításkor fogyasztói tájékoztatóban hívta fel a figyelmet arra a törvényi lehetőségre, hogy az érintett adósok – ha anyagilag megtehetik – a 60 hónapos periódus alatt kezdeményezzék pénzügyi intézményüknél szerződésük módosítását, és vállalják magasabb törlesztőrészlet fizetését.

 

E lépés kétségtelenül a havi törlesztés átmeneti növekedésével, illetve esetlegesen szerződésmódosítási díj megfizetésével jár (törvény adta kedvezmény viszont, hogy a módosítást nem kell közjegyzői okiratba foglalni, tehát ennek nincs költsége). Cserébe azonban az árfolyamgát 60. hónapja után az adósok elkerülhetik a törlesztőrészletek jelentősebb emelkedését, továbbá a futamidő kitolódásának kockázatát. Terheiket tovább enyhíti, hogy a forintosítás óta eltelt időszakban – a jegybank kamatcsökkentési lépéseinek is köszönhetően – a fair banki törvény előírása alapján mérséklődhettek meglévő jelzáloghitelszerződéseik kamatai, s így törlesztésük is.

 

Az MNB Fogyasztóvédelmi honlapján részletes tájékoztatót tett közzé, amelyen keresztül tájékozódhatnak az érintett (volt) árfolyamgátas fogyasztók a magasabb törlesztőrészlet vállalásának, illetve a hitel előtörlesztésének lehetőségéről.

 

 

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016-evi-sajtokozlemenyek/szazezreket-sporolhatnak-onkentes-szerzodesmodositassal-a-volt-arfolyamgatasok

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2014 januárjában indította útjára azt a projektet, melynek keretében lerövidítenék az utat, mialatt egy gyógyszer a beteghez ér. A fogyasztóvédelmi szervezetek azonban több szempont alapján is vizsgálják, hogy a folyamat felgyorsítása nem teszi-e ki szükségtelen veszélynek a gyógyulásban reménykedőket. Az Európai Fogyasztók Szervezete (BEUC), amelynek a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége is tagja, arra az álláspontra jutott, hogy az, hogy a piacra kerülését megelőzően egy adott gyógyszer biztonságosságáról még nem áll rendelkezésre teljes dokumentáció, nemvárt kockázatot jelent!

2016. augusztus 31-ig véleményezhető az a nyilvános tervezet, melynek kapcsán a FEOSZ, mint az Európai Fogyasztók Szervezetének tagja is megtette az alábbiakban összefoglalt észrevételeit a magyar fogyasztók érdekében.

 

A jelenlegi gyógyszer-engedélyeztetési szabály módosításának célja, hogy azoknak a betegségeknek a kezelésére, amelyekkel szemben jelenleg nem áll rendelkezésre más eljárás, a betegek hamarabb juthassanak hozzá a fejlesztés alatt álló gyógyszerekhez. Ez azonban úgy működik, hogy a klinikai vizsgálatok adatait a valós életben szerzett tapasztalatokkal egészítik ki. Ugyanis a kiválasztott gyógyszereket az adott betegségben szenvedők csoportjai számára elérhetővé teszik.

 

A gyógyszerekhez történő hozzáférés kulcsfontosságú ezekben az esetekben, ennek ellenére a FEOSZ álláspontja szerint ezt az eljárást kizárólag nagyon szűk körben, abban az esetben szabad alkalmazni, amikor semmi egyéb alternatíva nem létezik a gyógyulásra. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezekben az esetekben az időnyerés célját előtérbe helyezve az engedélyeztetés során eltekintenek a hagyományos értékelési módtól, melynek során a várható előnyöket és a ki nem zárható veszélyeket nagyon gondos mérlegelés alá vetik.

 

A legfőbb hiányosságok a tervezet kapcsán az alábbiak:

 

Nem tudjuk mely készítmények tesztelhetőek gyorsított eljárással

 

A projekt eredeti meghirdetett célja a betegek megfelelő időben történő kezelése olyan esetekben, amikor a betegségük másképpen a jelenlegi lehetőségek alapján nem lenne gyógyítható. Ezen esetek leírására azonban a tervezet olyan fogalmakat használ, mint például a „kielégítetlen orvosi igények", de ezeket nem tisztázza egyértelműen. Így azonban nem lehet tudni azt, hogy milyen gyógyszerek tesztelhetők gyorsított úton, és melyek nem, és pontosan mitől függ az elbírálás.

 

 

 

A betegek tájékoztatása elengedhetetlen

 

Mivel a betegek rendszeresen felülértékelik a gyógyszerek hatását és ezzel párhuzamosan alábecsülik a lehetséges veszélyeket, éppen amiatt, mert bíznak a szabályozó rendszerekben, ezért ezekben az esetekben jogszabályban szükséges rögzíteni, hogy miről kell tájékoztatni a betegeket. Ez azért kell, hogy a fogyasztók tisztában legyenek azzal, miszerint ezekhez a termékekhez esetlegesen magasabb kockázat fűződik, mint egy rendes eljárásban tesztelt és csak azt követően a piacra bevezetett termékhez.

 

A betegek biztonságát a klinikai tesztekben résztvevőkéhez hasonló szintre kell emelni

 

Azok a betegek, akik rövidebb idő alatt tesztelt gyógyszereket szednek, hasonló szintű kockázatot vállalnak, mint azok, akik a klinikai tesztekben vesznek részt, de míg utóbbiak biztonságát megannyi szabály biztosítja, erre vonatkozó biztosíték jelenleg még nem jelent meg a tervezetben.

 

Nem biztos, hogy valóban – a költségek oldaláról közelítve is – elérhetőek lesznek a gyorsított eljárásban tesztelt és engedélyezett készítmények

 

Egyelőre nem igazolt az, hogy a gyógyszerek ára alacsonyabb lenne egy ilyen típusú engedélyeztetés után. Több információra van szükség ahhoz, hogy egyértelmű legyen, ez a megoldás valóban segíti-e a kezelések elérhetővé tételét, és, ha igen, milyen költségek mellett.

 

A betegnek kell a legfontosabbnak lennie

 

A jelenlegi kilátásokkal ellentétben a betegek érdekei és biztonsága soha nem kerülhet hátrányba a gyógyszergyártás szereplőinek érdekei javára.

 

Nem egyértelmű, hogy mi az eljárás haszna

 

Az európai gyógyszerészeti joganyag ma is ismer olyan eljárásokat, melyek keretein belül a betegek gyorsított eljárást követően élvezhetik egy kezelés vagy gyógyszer előnyeit. Ezekhez képest a jelen tervezet hozzáadott értéke kérdéses.

 

A 2016. augusztus 31-ig tartó nyilvános vitában – és azon túlmenően a döntéshozatalt illetően – a jogalkotási folyamatot nyomon követve a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a fenti álláspontot képviseli.

 

Eszerint a születendő jogszabályban sokkal konkrétabban ki kell jelölni annak alkalmazási körét, és az kizárólag azokban az esetekben adhat lehetőséget a klinikai vizsgálatok lerövidítésére – és ezzel gyakorlatilag a piacra lépést követő tesztelésre -, amennyiben igazoltan semmiféle más kezelési mód nem létezik arra a betegségre, melynek a gyógyításában a készítménytől áttörést várnak. A lehetőségekhez mérten pedig ki kell zárni azt, hogy valamely komoly mellékhatásnak vagy egyéb veszélynek tegyék ki a betegeket, és semmilyen körülmények között sem írhatja felül a piaci szereplők érdeke a fogyasztókét!

 

Az MNB átfogó vizsgálata nyomán összesen 54,75 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az OTP-csoportra, s kötelezte a csoporttagokat a feltárt jogsértések megszüntetésére – olvasható a Magyar Nemzeti Bank internetes honlapján közzétett hírben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szokásos átfogó vizsgálatot folytatott le az OTP Bank Nyrt.-nél (OTP Bank) és az összevont felügyelet alá tartozó egyes leányvállalatainál, az OTP Jelzálogbank Zrt.-nél (itt a jelzáloghitelintézeti törvénynek való megfelelésről célvizsgálatra is sor került), a Merkantil Váltó és Vagyonbefektető Bank Zrt.-nél, az OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt.-nél, az OTP Ingatlanlízing Zrt.-nél és az OTP Lakástakarékpénztár Zrt.-nél.

 

A vizsgálat az OTP Banknál jogszabálysértést állapított meg egyebek közt az ügyletminősítési tevékenység (értékvesztés-elszámolás, céltartalék megképzése), az ügyfelek jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatójának (JTM) számítása, a felügyeleti adatszolgáltatás, az ingatlanfedezetek értékelése és értékbecslése, a befektetésekre vonatkozó belső szabályzatok aktualizálása, könyvvitel számviteli megfelelősége a csoportszintű tőkeszámítás, a nemteljesítő kitettségek minősítése, illetve az informatikai (IT) biztonsággal kapcsolatosan. A feltárt problémák nem jelentenek kockázatot a bank jövőbeni működését illetően.

 

Mindezek miatt az MNB összességében 42 millió forint bírságot szabott ki az OTP Bankra és kötelezte a jogszabályi rendelkezések maradéktalan betartására. A bírság összegének megállapításakor a jegybank enyhítő körülményként értékelte, hogy ügyfél-érdeksérelem nem történt, s a hitelintézet a vizsgálat során együttműködött az MNB-vel. Súlyosító körülménynek számított a bank erős hatásbesorolása.

 

Az MNB az OTP Jelzálogbankra adatszolgáltatási hiányosságok miatt további 1 millió forint bírságot , az OTP Faktoringra fedezetértékelési és IT-biztonsági hiányosságok miatt 1,5 millió forint bírságot,  az OTP Ingatlanlízingre ügyletminősítési, adatszolgáltatási és informatikai hibák nyomán 5,25 millió forint bírságot, illetve a Merkantil Bankra hitelkockázatkezelési, számviteli és informatikai hiányosságok miatt 5 millió forintnyi bírságot szabott ki.

 

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016-evi-sajtokozlemenyek/intezkedesekkel-zarult-az-otp-csoport-jegybanki-vizsgalata

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) legújabb terméktesztjén az előrecsomagolt salátakeverékeket és azok fő összetevőjét, a jégsalátákat vizsgálta – olvasható a NÉBIH honlapján. A Szupermenta projektben 35 terméket ellenőrzött a hatóság. A laboratóriumi vizsgálatok alapján valamennyi megfelelő volt. Jelölési hiba miatt 10 előrecsomagolt salátakeverék esetében szabnak ki élelmiszer-ellenőrzési bírságot a szakemberek, a jégsalátáknál pedig nem engedélyezett hatóanyag használata okán indul hatósági eljárás.

12 jégsalátát és 23 előrecsomagolt salátakeveréket vizsgáltak a Szupermenta júliusi terméktesztjén a NÉBIH szakemberei. A salátakeverékek csomagolása Magyarországon történt, a jégsalátákat – egy spanyol termék kivételével – mind hazánkban termesztették. A hatóság felügyelői két előállítónál és két termelőnél helyszíni ellenőrzést is végeztek.

 

A NÉBIH laboratóriumaiban komplex vizsgálatnak vetették alá a termékeket. A szakemberek megvizsgálták, hogy találhatóak-e a mintákban mikroorganizmusok (pl. Salmonella spp., Listeria monocytogenes, E. coli, Hepatitis A vírus), növényvédőszer-maradékok, nitrát, nitrit, de minőségüket érzékszervi bírálók is ellenőrizték. A csomagolóanyagoknál megvizsgálták többek között a fémvegyületek kioldódását (bárium, kobalt, réz, vas, lítium) is. A vizsgálatokon valamennyi termék megfelelt az előírásoknak.

 

Két esetben a friss jégsalátáknál nem engedélyezett növényvédő szer hatóanyagot mutattak ki a laborvizsgálatok, ami miatt az érintett termelőkkel szemben hatósági eljárás indul.

 

Az előrecsomagolt termékeknél több jelölési probléma is akadt. Ilyen például, hogy a gyártók az összetevőket nem megfelelő sorrendben tüntették fel, rosszul használták a „változó arányban” jelölést, az előírtnál kisebb betűmérettel írták ki a nettó tömeget, illetve, hogy a csomagoláson szereplő összetevők eltértek a gyártmánylapban leírtaktól. A 23 termékből végül 19-nél indult hatósági eljárás a jelölési hibák miatt. 10 termék esetében élelmiszer-ellenőrzési bírságot szab ki az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság, amelynek várható összege kb. 500.000 Ft. A kevésbé súlyos jelölési hibák miatt figyelmeztetésben részesíti a NÉBIH az előállítókat.

 

További információk és a részletes vizsgálati eredmények elérhetők a NÉBIH Szupermenta termékteszt oldalán:
http://szupermenta.hu/roppanos-nyari-termekteszt-a-salatak-versenye/

Forrás: http://portal.nebih.gov.hu/-/salatakat-tesztelt-a-nebih

 

2016. július 01-től lépett hatályba az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény rendelkezéseinek módosítása. Új hatásköri szabályok kerültek bevezetésre a távhűtéses közszolgáltatással kapcsolatosan. 

Eszerint a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a távhűtés mérésével, elszámolásával, a díjfizetéssel, a számlázással és a végső felhasználók tájékoztatásával kapcsolatos rendelkezések végső felhasználóval szemben történő távhűtési szolgáltató általi megsértése esetén.

A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt kell alkalmazni azzal, hogy a végső felhasználó a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

 

Természetesen itt is él az a szabály, hogy a végső felhasználó csak akkor kezdeményezheti a fogyasztóvédelmi hatóság eljárását, ha igazolja, hogy eredménytelenül fordult panaszával a távhűtési szolgáltatóhoz.

 

De mi is az a távhűtés?

 

A távhűtés környezetbarát és innovatív klimatizálási technológiát testesít meg, hiszen az abszorpciós készülékekben hőt használnak hűtési célra, majd az így lehűtött hűtési célú víz – mint hőhordozó közeg –  ugyanúgy vezetékeken jut el a fogyasztókhoz, mint a távfűtés esetében.
Optimális esetben a távhűtés előállítására csakis hulladékhőt használnak fel; s ilyenkor – mivel kiiktatódik a kompresszorok villamosenergia-felhasználása – átlagosan 4-10-szer kisebb fosszilis energiahordozó-felhasználás érhető el; következésképpen a károsanyag-kibocsátás is jelentősen csökken.

A távhűtés előnyei:

• A távhűtés jelentős mértékben szerepet vállalhat a teljes épületekre kiterjedő klimatizálás környezetbarát módon történő megvalósításában.

• A távhűtés lényegesen kevesebb elektromos áramot használ fel, hiszen előállítása történhet hulladékhő felhasználásával is.

• Az abszorpciós klímaberendezések – a hagyományos klímaberendezésekkel ellentétben – nem használnak környezetre káros hűtőközeget.

• A távhűtés központosított rendszerének köszönhetően nincsen szükség az épület és a város képét romboló, kívül rögzített „klímadobozokra”.