2022. május 28-a óta Uniós és hazai szinten és szigorú szabályok vonatkoznak a kettős minőség tilalmára. Ez alapján, ha egy terméket külföldön és idehaza is egyezőként forgalmaznak – pl. ugyanaz a neve, a márkaneve, a külső megjelenítése, akkor sem összetételében, sem jellemzőiben nem lehet eltérés.

Élelmiszerek esetén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak, nem élelmiszerek vonatkozásában pedig a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivataloknak van hatásköre eljárni ilyen esetekben.

Az Uniós és az átültetett hazai szabályozás alapján megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül az a gyakorlat, melynek keretében egy árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy más tagállamban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak, ha ez valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. Kivételnek minősül az, ha ezt az eltérő forgalmazást jogszerű és objektív tényezők indokolják.

Bár minden ügy egyedi és a hatóságoknak az eset összes körülményét figyelembe véve kell eljárniuk, nem engedhető meg, hogy külföldön jobb minőségű terméket áruljanak, mint idehaza, ezért fontos, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok határozottan fellépjenek, ha tudomásukra jut a kettős minőség tilalmába ütköző jogsértő gyakorlat. 

2024. július 1-jétől többek között a legalább 10 ezer forint eladási árú új bel- és kültéri masszázsmedencékre, a látásjavító eszközökre, így különösen szemüvegre, valamint napszemüvegekre is kötelező jótállás vonatkozik már, vételártól függően két, vagy három év időtartamra. A vállalkozásokra ezen felül szigorú határidők vonatkoznak a hibás termékek javítása, illetve cseréje tekintetében.

A Magyar Közlöny 2024. június 28-án megjelenő 69. számában került kihirdetésre az igazságügyi miniszter 10/2024. (VI. 28.) IM rendelete a kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikkek körének meghatározásáról (a továbbiakban: IM rendelet). Az IM rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szabályaival összhangban határozza meg azon fogyasztási cikkek körét, amelyre kötelező jótállás vonatkozik, feltéve, hogy új, legalább 10 ezer forint eladási árú termékről van szó.

Az IM rendelet 37. pontban sorolja fel ezen termékek körét – az egyes pontokon belül adott esetben több terméktípust is megnevezve –, illetve meghatározásra kerül az is, hogy kötelező jótállás alá tartozik a felsorolt, kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikk tartozéka és alkotórésze is. De ugyancsak kötelező jótállás alá tartozik például a kedvtelésből tartott állatok villamos energiával működtetett felszerelése, így különösen etető, itató, szőrnyírógép, nyakörv, ajtó, nyomkövető és alomtálca is.

Ahogy arról korábban a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége is hírt adott, idén májusban a kötelező jótállás idejére vonatkozó szabályok is módosultak. Így a  kötelező jótállás időtartama a fent hivatkozott miniszteri rendeletben felsorolt új termékekre vonatkozóan 10 000 forintot elérő, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év, míg 250 000 forint eladási ár felett három év.

Bár nem változtak a vállalkozói kötelezettségek, mivel számtalan megkeresés érkezik a FEOSZ-hoz is ilyen tárgykörben, nem árt – mind a fogyasztók, mind a cégek tudatosságának növelése miatt – megismételnünk, hogy a vállalkozásoknak 15 napon belül törekedniük kell a meghibásodott termék javítására. Ha ezen 15 napos határidőt nem tudja tartani a cég, tájékoztatnia kell a fogyasztót, hogy mennyi időn belül várható a javítás. Viszont ha a kijavítás igény közlésétől számított 30. napig nem történik meg a javítás, vagy a termék három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha pedig cserére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a jótállási jegyen, ennek hiányában a fogyasztó által bemutatott számlán feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni. Fontos kiegészítő szabály azonban, hogy ezen szabályok nem vonatkoznak gépjárművekre, vagy éppen elektromos kerékpárra, rollerre.

A jótállási igényt a vásárló egyébiránt a jótállási jeggyel tudja érvényesíteni. Ha azonban azt szabálytalanul állították ki, vagy nem is adták át a fogyasztónak, nem jelenti a jótállási jog elvesztését. Ilyen esetben a vásárló a számla vagy a nyugta bemutatásával tudja érvényesíteni jogait.

Ha a vásárlónak a legnagyobb tudatossága mellett sem sikerült panaszát rendeznie a kereskedővel, akkor amellett, hogy a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez fordulhat tanácsért, a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok, valamint az alternatív vitarendezési fórumként működő békéltető testületek tudnak segítséget nyújtani jogai érvényesítése érdekében.

Az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet, a BEUC, amelynek tagja a FEOSZ is, megjelentette Memorandumát a 2024. II. félévi magyar EU Tanácsi Elnökség prioritásait illetően.

A Memorandumban konkrét javaslatokat vázolt fel a BEUC arra vonatkozóan, hogy a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében mely Uniós fogyasztóvédelmi rendelkezések módosítása bír kiemelt fontossággal. Így említésre került többek között a zöld állításokról szóló irányelv, az alternatív vitarendezésre vonatkozó irányelv, vagy éppen az utasok jogairól és az utazási szerződésekről szóló Uniós norma módosítása.

A BEUC Memorandum teljes szövege ide kattintva érhető el.

Szinte nincs nap, amikor jelentős, több órás késéről, törölt járatokról és repülőtéri kaotikus jelenetekről ne kapnánk hírt. A nyári időszakban mindig megnövekednek a légiutas jogokkal kapcsolatos problémák, ugyanakkor az idei nyár a megszokotthoz képest is több fogyasztói panaszt és csalódást hoz egyelőre, miközben a légitársaságok közül több is megpróbál kibújni egyértelmű felelőssége alól.   

Az utóbbi hetekben a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez érkezett számtalan megkeresés, valamint több sajtóhír is azt mutatja, hogy utasok széles körét érintő káosz alakult ki egyes európai reptereken. Akár 24 órát is meghaladó késésekről, az indulási időt folyamatosan tologató, majd végül törölt járatokról, a labdarúgó Európa-bajnokságon történő szurkolást célul kitűző, de a meccs kezdési időpontjáig sem elinduló gépekről is beszámoltak a fogyasztók.

Mindezzel pedig együtt jár, hogy a fogyasztókat a légitársaságok nem tájékoztatják megfelelően, sem a rendelkezésre álló elektronikus lehetőségeken, sem a reptéren a helyszíni munkatársak által. Így joggal háborodnak fel a kétségbeesett utasok, akik szabadságukat szeretnék gondtalanul megkezdeni, vagy éppen a nyaralásból hazafelé próbálnak eljutni, nem kevés pénzt költve az utazásra.

Nem véletlen, hogy a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatal is eljárást indított több légitársasággal szemben a jogszabályoknak nem megfelelő magatartás miatt.

Határozottan felhívjuk a légitársaságok figyelmét arra, hogy tartsák be a vonatkozó, „a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 261/2004 Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet” (a továbbiakban: EK rendelet) szabályait.

Ezzel összefüggésben arra is felhívjuk a légitársaságok figyelmét, hogy a megfelelő tájékoztatási kötelezettség teljesítése alól semmilyen esetben nem mentesülnek, azaz tájékoztatniuk kell az utasokat az esetleges késésről, a járattörlésről, adott esetben az átfoglalásról. Ez szolgálja mindenekelőtt ugyanis a fogyasztói érdekek érvényesítését, az utazásokra akár több százezer forintot is kifizető fogyasztók információkkal történő ellátása tehát nélkülözhetetlen.

A hivatkozott EK rendelet ezen felül széleskörű kötelezettségeket ró a légitársaságokra. Így például járattörlés esetén a tájékoztatáson felül átfoglalásra, étkezés és frissítők biztosítására, éjszakai szállás és transzfer szolgáltatásra, ingyenes telefonhívások biztosítására terjed ki a vállalkozások kötelezettsége. Ezen felül az utast a távolságtól függően, 0-1500 km között 250 euró, 1500 km feletti EU-s tagállamok közötti járatok és 1500-3500 km közötti, EU-s tagállam és 3. országok közötti járatok esetén 400 euró, 3500 km feletti, EU-s tagállam és 3. országok közötti járatok esetén 600 euró összegű kártalanítás is megilleti, feltéve, hogy a járattörlést nem rendkívüli körülmény okozta, amelynek megítélése a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik.

Járat késése esetén hasonló jogok illetik meg az utasokat, azzal, hogy 5 óra várható indulási késés esetén az utas elállhat a további utazástól, és kérheti a jegyár visszatérítését, átfoglalási lehetőség azonban nem illeti meg az utast. Ha pedig valamilyen okból a célországba érkezéskor 3 órát vagy többet késik a járat, akkor az utasnak szintén járhat kártalanítás a korábban részletezett távolságoktól függően ugyancsak 250, 400 vagy 600 euró összegben, hacsak nem rendkívüli körülmény okozta a járat késését.

Joggal adódik a kérdés, mit tegyen az utas, ha a légitársaság nem teljesíti jogszabályi kötelezettségeit. Amellett, hogy a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez fordulhat tanácsért, a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatal, az alternatív vitarendezési fórumként működő békéltető testületek, illetve az Európai Fogyasztói Központ is segítséget nyújthat adott panasz megoldása érdekében.

2024. április 23-án jelent meg a Magyar Közlönyben a Kormány 93/2024. (IV. 23.) Korm. rendelete a fogyasztóvédelemmel összefüggő kormányrendeletek módosításáról. A Korm. rendelet számos szabályt módosít, amelyek közül a legfontosabbakat emeljük ki.

Mindenekelőtt módosításra került az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet. Ez alapján a  kötelező jótállás időtartama a külön miniszteri rendeletben felsorolt új termékekre vonatkozóan 10 000 forintot elérő, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év, míg 250 000 forint eladási ár felett három év. Ha jótállási időtartam alatt a  fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik, – a  fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a  vállalkozás köteles a  fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni.

Ha a  fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a  vállalkozás köteles a  jótállási jegyen, ennek hiányában a  fogyasztó által bemutatott, a  fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton – az  általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

Ezen módosítás a  kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba

Az online kereskedelem fogyasztóvédelme szempontjából jelentős előrelépés, hogy távollévők között kötött szerződés – azaz pl. online vásárlás – esetén, ha a vállalkozás az árut üzlethelyiségben is értékesíti, és a fogyasztó a  vállalkozás üzlethelyiségében személyesen gyakorolja a 14 napon belüli indokolás nélküli elállási jogát, jogosult ezzel egyidejűleg az  árut visszaadni a vállalkozásnak, magyarán nem kell postáznia, vagy futárt igénybe vennie a termék visszajuttatásához.

A módosítás a jogszabály kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

Ugyancsak módosul a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet, amely alapján üzemanyagtöltő állomáson forgalmazott folyékony motorhajtóanyagok esetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kerül piacfelügyeleti hatóságként kijelölésre.

A NAV hatáskörét érintő módosítás a kihirdetését követő napon lépett hatályba.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége is részt vesz a fenntarthatósági témahéten, és több iskolában tart fogyasztóvédelmi előadást, segítve a diákok tudatos fogyasztóvá válását.

Rengeteg megkeresés érkezett hozzánk, igyekszünk majd a következő tanévben azokba az iskolákba is eljutni, ahova most nem sikerül.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított az Extreme Digital-eMAG Kft.-vel (eMAG) szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt.

A GVH álláspontja szerint a vállalkozás fogyasztói véleményekkel kapcsolatos közzétételi gyakorlata 2022. május 28-tól alkalmas arra, hogy megtévessze a vásárlókat a tájékozott döntés meghozatalában.

Felidézték, hogy a 2023. július 25-28. között meghirdetett “Őrült napok” elnevezésű akciójában több terméket is jelentős árkedvezménnyel népszerűsített a cég, majd törölte a termékekre leadott rendelések többségét. Megállapították azt is, hogy az eMAG október 31-től a szállítási határidőkről valószínűsíthetően valótlan tartalmú tájékoz

tatást nyújtott a fogyasztóknak, továbbá július 22-től bizonyos termékeknél előnyként jelenítette meg a fogyasztókat jogszabálynál fogva megillető, 14 napos elállási jogot, valamint a termékgarancia idejét.

Az eljárás lefolytatására három hónap áll a versenyhatóság rendelkezésére, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A GVH emlékeztet: 2021-ben már vizsgálta elektronikai lánc akciótartási gyakorlatát. Akkor 200 millió forintos bírság mellett 4 milliárd forint értékű jóvátételi vállalást is kiszabott a versenyhatóság, majd további 50 millió forintra büntette a társaságot, mert hiányosan teljesítette kötelezettségeit.

Újabb öt évre Dr. Baranovszky Györgyöt választották a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének ügyvezető elnökévé. A fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek szerepe és nélkülözhetetlensége vitathatatlan a fogyasztóvédelem működése és hatékonysága szempontjából, ahogyan a hazai fogyasztóvédelem másik két pillérének, a fogyasztóvédelmi hatóság (hatóságok) és a békéltető testületek nélkül sem lehetne hatékony és jól működő fogyasztóvédelemről beszélni Magyarországon. A fogyasztóvédelmi törvény egyértelműen meghatározza a feladatokat.

 A fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a bajba jutott vagy akár a tudatos fogyasztóknak is. A fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek ingyenes telefonos és e-mailes ügyfélszolgálata folyamatosan – még szombaton is – elérhető a fogyasztók számára, és egyértelmű tapasztalat, hogy a problémával szembesülő vásárlók élnek is a lehetőséggel: szinte megállás nélkül csörögnek munkatársaink telefonjai, ahol jogaikról és lehetőségeikről érdeklődnek a nem egyszer komoly anyagi bajba jutott fogyasztók.

Amellett, hogy a hatályos jogszabályokról és a fogyasztói jogokról tájékoztatjuk őket, a rendelkezésre álló lehetőségeikről is felvilágosítjuk az érdeklődőket, legyen szó békéltető testületi eljárásról, vagy akár – nem kizárólag fogyasztóvédelmi – hatósági eljárásról.

A fogyasztói tudatosság erősítésében is rendkívüli szerepet játszanak a fogyasztóvédelmi társadalmi egyesületek: az időseknek és fiataloknak szóló hagyományos és online kiadványok, az iskolai előadások, sajtóközlemények és a tavalyi évben akár a Fenntarthatósági Témahéten mutatott aktivitásunkkal is egyértelmű célunk, hogy felkészült és tudatos vásárlók vegyék igénybe a vállalkozások szolgáltatásait, szükséges esetben pedig tudják, milyen jogaik vannak, vagy hova fordulhatnak, ha problémájukat nem sikerült megoldaniuk a kereskedőkkel.

A FEOSZ az országban a társadalmi szervezetek közül az elsők között kapott az Igazságügyi Minisztériumtól a képviseleti keresetekre vonatkozóan feljogosított szervezeti státuszt, tekintettel arra, hogy az új jogszabályi változások átalakították a kollektív jogérvényesítési mechanizmust és szabályait is. Ennek értelmében Szövetségünk is jogosult arra, hogy bíróság előtt érvényesítse a fogyasztói jogokat, és kérje a bíróságtól a fogyasztókat érintő jogsértő magatartás megszüntetését, megtiltását, a jogsérelem orvoslását, kártérítést, kijavítást vagy akár árleszállítást is. 

A perek indításában korábban is élenjárt, hiszen a Szövetség által indított közérdekű keresetek sikere hozzájárult s hazai fogyasztóvédelem erősítéséhez.

A magyarországi fogyasztóvédelem három pillére közül a társadalmi szervezetek mellett rendkívül fontos szerep hárul a fogyasztóvédelmi hatóságokra és a békéltető testületekre.

A békéltető testületek alternatív vitarendezési fórumok. Amennyiben nem sikerül egy jogvitát békésen rendeznie a fogyasztónak a vállalkozással, akkor gyors, egyszerű és ingyenes eljárás keretében megpróbálnak a felek között egyezséget létrehozni, ennek hiányában pedig döntenek a vitás ügyben.

Fogyasztóvédelem nem létezhetne az állami fogyasztóvédelmi szereplők nélkül, hiszen feladataik, jogosítványaik hozzájárulnak egyrészt ahhoz, hogy a vállalkozások jogkövető magatartást tanúsítsanak, másrészt segítik is a fogyasztókat iránymutatásaikkal, döntéseikkel, és az ellenőrzéseik révén hozzájárulnak közvetetten a tudatos vállalkozói és fogyasztói magatartás kialakításához is.

Az Igazságügyi Minisztérium szakmai irányítása alatt álló, a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok járnak el a nem élelmiszer jellegű, úgynevezett klasszikus fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti jogszabálysértések esetén.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal – nevéből adódóan is – az élelmiszerbiztonságért felel, míg a Gazdasági Versenyhivatalnak – más területek mellett- a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi magatartások esetén vannak hatáskörei, feltéve, hogy a jogsértés a versenyt érdemben befolyásolja. A Magyar Nemzeti Banknak a pénzügyi fogyasztóvédelemmel, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak a hírközlési jogokkal, míg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak a közüzemeket érintő fogyasztói jogokkal kapcsolatban vannak kiemelt feladatai és hatáskörei.

A hazai fogyasztóvédelmi intézményrendszer tehát rendkívül összetett. Ahhoz, hogy megfelelő védelemben részesüljenek a magyar fogyasztók, elengedhetetlen, hogy mindhárom pillér minden egyes szereplője megfelelően lássa el feladatát. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége – ahogy az elmúlt negyed évszázadban mindig – a maga részéről továbbra is minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy betöltse szerepét és rendeltetését a magyar fogyasztók érdekében.