A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a Standard Products and Solutions Kft. megalapozatlanul reklámozta egyes termékeit gyógyító hatásokkal, megtévesztette a fogyasztókat a termékek kedvezményes megvásárlásának lehetőségéről, valamint elhallgatta, hogy a fogyasztók a vállalkozás székhelyén vettek részt árubemutatón, így nem élhettek elállási jogukkal. A jogsértésekért a vállalkozásra 33.592.000 forint bírságot szabott ki a GVH, és egyúttal megtiltotta a jogsértő gyakorlatok folytatását – olvasható a GVH honlapján.  

A GVH a Standard Products and Solutions Kft. által forgalmazott termékekkel, pl. polarizált fényterápiás lámpákkal, levegő- és víztisztító készülékekkel, matracokkal, ágybetétekkel összefüggő szóbeli és internetes tájékoztatásokat vizsgált.

 

A GVH úgy ítélte meg, hogy a Standard Products and Solutions Kft. jogsértően népszerűsítette termékeit, mert

 

·         megalapozatlanul hirdette az egészségügyi felméréssel összekötött szóbeli tájékoztatások alkalmával és a honlapján is, hogy azok alkalmasak konkrét betegségek gyógyítására, hiszen ezt a vállalkozás nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani. Nem csatolt semmilyen bizonyítékot a GVH-nak a termékek hatásosságával összefüggésben;

 

·         a fogyasztói szerződések nagy részén „Akció”, „Akciós ár”, „Engedmény” feliratok szerepeltek, így a fogyasztó úgy gondolhatta, hogy kedvezményesen jut egy általa kiválasztatott termékhez. Nem bizonyosodott azonban be, hogy a szerződő fogyasztók valóban engedménnyel kapták volna meg a készülékeket.

·          

A GVH továbbá megállapította, hogy az adásvételi szerződés formanyomtatványán feltüntetett információ – miszerint a szerződést egy üzlethelyiségben írják alá, így a fogyasztó a megállapodástól 14 napon belüli indokolás nélkül elállhat – időszerűtlenül jelent meg, mert a fogyasztó már a szerződés aláírása előtt döntött a termék megvásárlásáról, és az üzletkötők sem adtak tájékoztatást az elállási jogról.

 

A GVH a bírság kiszabásakor a vizsgált időszakban eladott termékek árbevételéből indult ki.

 

Súlyosító körülményként értékelte, hogy

 

·         a jogsértő kereskedelmi gyakorlat sérülékeny fogyasztókat célzott meg, akik az átlagosnál érzékenyebbek az egészségügyi problémájukkal kapcsolatos tájékoztatások iránt;

·         a termékekért jelentős összeget kellett fizetni;

·         a jogsértő kereskedelmi gyakorlat hosszú ideig tartott;

·         a jogsértő gyakorlat célzott, közvetlen és kiterjedt volt,

·         a jogsértéssel érintett készülékek/termékek bizalmi termékek.

 

Forrás: http://gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017_es_sajtokozlemenyek/megteveszto_hirdetesek_es_hianyos_tajekoztatas_mia.html

2017. január 15-én kezdetét vette a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének információs médiakampánya. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával megvalósuló kezdeményezés keretében a fogyasztók és vállalkozások közérthető televízió- és rádió spotokban nyernek tájékoztatást a békéltető testületek népszerűsítése és az üzleten kívüli értékesítés témakörében jogaikról.

A spotok az M1 TV, Duna Tv, Kossuth Rádió adókon kerülnek megjelentetésre, de elérhetőek a Szövetség internetes honlapján, emellett a youtube.com közösségi videómegosztó oldalon, a Facebook közösségi oldalon, valamint a Fogyasztók Lapja online magazinon szintén megtekinthetőek.

Két tagszervezetünkkel (Fogyasztóvédők Országos Egyesülete, Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület) összehangoltuk a projekt lebonyolítását.

A Szövetség spotjai az alábbiakban tekinthetőek meg: 

Televízió spotok

Üzleten kívüli értékesítés:

https://youtu.be/5Rr6mPA19J0

Békéltető testületek népszerűsítése:

 

Rádió spotok

Békéltető testületek népszerűsítése:

https://youtu.be/hJsLD7eaUq0

Üzleten kívüli értékesítés:

https://youtu.be/BYyCPL68Q_Y

 

Ma Magyarországon az utazási szerződésekre lényeges jogi garanciák érvényesek, utazásszervező csak bejelentés és megfelelő képesítés, gyakorlat és vagyoni biztosíték birtokában tevékenykedhet üzletszerűen. Bármilyen későbbi probléma esetén az utazási iroda felelősségre vonható és köteles helytállni az okozott kárért.  

 

Nem igaz viszont már ez az iskolai kirándulások, sítáborok vagy éppen erdélyi utak megszervezésére. Jóllehet a fogyasztók árérzékenyek és inkább választják az utazás és szállás saját, olcsóbb megszervezését, utóbbi esetekre nem vonatkoznak a fogyasztókat védő, szigorúbb előírások. Olyan szabályozást szükséges ezért alkotni, amely szerint az iskolák csak bejelentett és hivatalosan nyilvántartásba vett utazásszervező útján intézhetik kirándulásaikat, ha több elemű szolgáltatásról (pl: szállás intézése és autóbusz egyidejű bérlése) van szó. Ezt kívánja a fogyasztók, a gyermekek érdeke!  

 

A síszezon kellős közepén vagy épp később a jó idő beköszöntével párhuzamosan növekszik azoknak az utazásoknak a száma, amikor is a többelemű (szállás intézés és autóbusz bérlés együtt, stb.) utazás megszervezése nem egy utazási irodán keresztül történik, hanem valaki ezt „önkéntesen”, adott esetben pedig haszonszerzés végett felvállalja (utóbbi is többször megtörténik).

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége már több évvel ezelőtt is hangot adott annak – és sajnos most újra ezt kell tennünk-, hogy veszélyforrást jelentenek, jelenthetnek ezek a „saját szakállra” szervezett iskolai utazások. Szemben ugyanis az utazásszervező irodák által kötelezően nyújtandó garanciákkal (pl: kötelező vagyoni biztosíték, idegennyelv tudás, megfelelő szakképzettség és többéves szakirányú szakmai gyakorlat), az iskolai saját szervezés esetén semmilyen plusz védelem nem illeti meg a fogyasztókat.

 

Utazásszervezői tevékenységet üzletszerűen Magyarországon csak az az utazási vállalkozás folytathat, amely bejelentette a tevékenységét és megfelel az előírt, kötelező feltételeknek. Ezt a bejelentési kötelezettséget 2017. január elsejétől immár Budapest Főváros Kormányhivatalához lehet teljesíteni (a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal ugyanis 2016. december 31-én beolvadás útján, jogutódlással megszűnt, általános jogutódja Budapest Főváros Kormányhivatala).

 

A bejelentés rendkívül szigorú, így be kell nyújtani a tevékenységért felelős személyre vonatkozóan a képesítését, valamint szakmai gyakorlatának és a megfelelő vagyoni biztosíték meglétét igazoló papírokat. Ezek mind a fogyasztók érdekét szolgálják és azt, hogy váratlan helyzet esetén megfelelő együttműködésben, kompenzációban részesüljenek.

 

A jogszerűen működő, jogszabályoknak megfelelően bejelentett utazásszervező irodákat bárki, néhány kattintás útján leellenőrizheti jelenleg az http://mkeh.gov.hu/ honlapcímen a „Nyilvántartások” menüpontban, ugyanis közhiteles nyilvántartás segíti a tudatos fogyasztó dolgát, aki előzetesen tájékozódik.

 

Természetesen ez nem tartalmazza azokat a személyeket vagy vállalkozásokat, akik vagy amelyek szolgáltatásaikat illegálisan kínálják.

 

Ha nem is a jelenlegi tragédia tárgyát képező esetben, azonban többször találkozni olyan példával az interneten, hogy valaki utazásszervezési tevékenység alá eső szolgáltatásokat kínál üzletszerűen, azonban azt bejelentés nélkül teszi. Így például, esetleg csak autóbuszos szállításra lenne lehetősége, mégis foglal hozzá szállásokat, síbérleteket, stb.

 

A fogyasztók és gyermekek védelme érdekében szükséges ezért olyan jogi szabályozás megteremtése, amely alapján az iskolai buszos kirándulások megszervezése, ahol például a szállás és a személyszállítási eszköz bérlése, intézése egyszerre valósul meg, utazásszervezési, ennél fogva pedig bejelentés köteles tevékenységnek minősüljön.

A Magyar Nemzeti Bank egy évvel, 2017. december 31-ig meghosszabbítja a 2015 előtt kibocsátott 20.000 forintosok bevonásának határnapját. Így a régi 20.000 forintos címletek szemben a korábbi hírekkel, 2017. december 31-ig törvényes fizetőeszközként használhatók a vásárlások során.

A régi 5.000 és 2.000 forintosokat is bevonja az MNB, azokkal 2017. július 31-ig fizethetünk, az új címletek már forgalomba kerültek.

A bevonást követően a hitelintézetek és a posta 3 évig, az MNB pedig 20 évig térítésmentesen cseréli törvényes fizetőeszközre a régi, bevont bankjegyeket.

A Szövetség a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával Országos Fogyasztóvédelmi Sulirajzpályázatot hirdet Magyarország valamennyi általános- és középiskolája tanulójának, a 8-14 éves gyermekek számára.

 

A fiatalok ugyanis a jövő fogyasztói, épp ezért elengedhetetlen, hogy már gyermekkorban megismerkedjenek a legalapvetőbb fogyasztói ismeretekkel. Minél korábban megtanulják, hogyan kell reklamálni, később annál magabiztosabban tudják a vállalkozásokkal szembeni jogaikat érvényesíteni. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége elkötelezett a cél mellett, amelyet Magyarország V. középtávú Fogyasztóvédelmi Politikája is meghatároz: tudatos fogyasztóvá kell nevelni a gyermekeket és a fogyasztói oktatást már el kell kezdeni iskoláskorban.

 

Az Országos Fogyasztóvédelmi Sulirajzpályázat témakörei a következőek:

 

– Így reklamálj, ha hibás az áru!

– Tudd is mit eszel, nézd meg a címkét!

– Reklámozni lehet, de nem minden áron!

 

A pályázati felhívás az alábbi internetes linken tekinthető meg:

/wp-content/uploads/FEOSZ%20Sulirajzpalyazat%20Palyazati%20felhivas%202017_01_16.pdf

Az Országos Fogyasztóvédelmi Sulirajzpályázat közérthető, képekkel és gyakorlati példákkal illusztrált, az ismeretek rögzülését pedig önellenőrző kérdésekkel is segítő szakmai háttéranyaga a Fogyasztóvédelmi Segédlet, amely ismét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával került elkészítésre. Célunk ezzel az volt, hogy ösztönözzük az alapvető fogyasztóvédelmi ismeretek elsajátítását, továbbá az ingyenes, elektronikus brossúra ötleteket adjon a gyerekeknek az adott témában elkészítésre kerülő pályaművekhez.

 

A háttéranyag szabadon felhasználható és terjeszthető, elérhető az alábbi internetes linken:

/wp-content/uploads/FEOSZ%20Rajzpalyazat%20Fogyasztovedelmi%20Segedlet%20Hatteranyag%202017_01_16.pdf

Sok sikert és eredményes szereplést kívánunk az Országos Fogyasztóvédelmi Sulirajzpályázaton!

 

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében

 

A korábbi akciók gyakorlatához hasonlóan a „péntek 13-i” akciók keretei között kiemelkedően olcsó termékek, utazások kínálatára számíthatunk. Felhívjuk az utazni vágyók figyelmét arra, hogy még a szolgáltatás kifizetése előtt szerezzenek információt arról valójában kivel szerződnek, ki az utazásszervező, ki az utazásközvetítő és a szerződésre milyen általános szerződési feltételek vonatkoznak. Ezek az adatok a honlapokon sokszor csak komolyabb böngészés alapján érhetőek el. 

Az utazási szolgáltatáshoz kapcsolódó kaució és az ezáltal biztosított védelem az un. „csomag jellegű” szolgáltatásokhoz kapcsolódik. Ez annyit jelent, hogy egy szerződő biztosítja pl. a szállást, étkezést és a repülőjegyet és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat.

 

Az un. egyelemű szolgáltatás esetén (pl. csak szállás), vagy 24 órát meg nem haladó -szállást nem tartalmazó- csomagra (például repülőjegy és transzfer), nem vonatkozik a kaució és így a biztosítéki védelem sem, még akkor sem, ha az értékesítő iroda megfelelő engedéllyel és vagyoni biztosítékkal rendelkezik.  Ez azt jelenti, hogy amennyiben az utazás pl. az iroda csődje miatt meghiúsul, az utasnak nem jár vissza a befizetett összeg. Egyelemű szolgáltatás vásárlása esetén nem védik az utasokat az utazási csomagra vonatkozó egyéb jogszabályi előírások sem, mint például a 60 napon túli kötbérmentes lemondás lehetősége, vagy az úti cél 1-s (utazásra nem javasolt) kategóriába sorolása esetén a kötelező díjvisszafizetés.

 

Ennek kijátszására alkalmazott módszer az, hogy az „utazási csomagot” elemeire bontják és jogilag egymástól elkülönülő cégek számlázzák pl. a szállást és a repülőjegyet.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a Magyar Utazási Irodák Szövetségével egyeztetve szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra, hogy ennek  a kiskapunak a kihasználásával jelenleg az utas, ha a szolgáltatás egyes elemeire más cégtől kapja a számlát, a „csomag szolgáltatásokhoz” kapcsolódó védelem nélkül marad.

 

Mindenki saját érdekében óvakodjon a túlzottan csábító, nem megfelelően áttekintett foglalásoktól és körültekintően tájékozódjon a szerződéskötés, fizetés előtt!

Az MNB nemrég közzétett határozatában 8 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a KBC Securities Magyarországi Fióktelepére tiltott piacbefolyásolás miatt. A jegybanki intézkedés oka, hogy a fióktelep döntően valós befektetési szándék nélküli, – az informatikai rendszer hibás automatizmusai által létrehozott – jelentős volumenű tőzsdei megbízásaival potenciálisan hamis, félrevezető piaci jelzéseket adott, továbbá az érintett pénzügyi eszköz árfolyamát mesterséges, rendellenes szinten rögzítette – olvasható az MNB internetes honlapján.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás keretében vizsgálta a KBC Securities Magyarországi Fióktelepének (KBC Securities) tevékenységét. A jegybank piacmonitoring tevékenysége keretében észlelte, hogy a fióktelep a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) 2016. június 24-én jelentős volumenben hajtott végre automatikus eladási, majd – ugyanarra az eszközre vonatkozóan, néhány perc eltéréssel – vételi tranzakciókat.

 

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az MNB megállapította, hogy a KBC Securities olyan tőzsdei ügyleteket kötött, amelyek a tőkepiaci törvény (Tpt.) értelmében tiltott piacbefolyásolásnak minősülnek. A fióktelep ugyanis egy konkrét tőzsdei termékre vonatkozóan, döntően valós befektetői szándék nélkül – helytelenül kialakított automatizmusok által – jelentős nagyságrendű eladási megbízásokat rögzített, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy az érintett termék kínálati viszonyairól félrevezető jelzéseket közvetítsenek a piaci szereplők felé. Nem sokkal később ugyanerre a termékre vonatkozóan – szintén automatikusan – küldött vételi megbízások miatt az adott pénzügyi eszköz árfolyama mesterséges módon, a piac félrevezetésére alkalmas szinten rögzült. A szándékolatlan megbízások hátterében a társaság automatizált rendszereinek lassulása állt, melyet a Brexit (Nagy-Britanniának az Európai Unióból történő kilépéséről döntő népszavazás) miatt a szavazás másnapján világszerte megnövekvő tőzsdei tranzakciók okoztak.

 

A Tpt. szerint piacbefolyásolásnak minősül (többek között) minden olyan megbízásadás, illetve ügyletkötés, mely – szándéktól függetlenül – félrevezető jelzést ad/adhat a pénzügyi eszköz keresleti-kínálati viszonyairól, továbbá amely az eszköz árfolyamát mesterséges vagy rendellenes szinten rögzíti.

 

A piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt az MNB 8 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a KBC Securities-re. A jogkövetkezmény megállapításánál a jegybank elsődlegesen azt értékelte, hogy a piacbefolyásolás különös súlyú a tőkepiac biztonságos és zavartalan működése, valamint annak tisztasága szempontjából. A bírságösszeg meghatározása során súlyosító körülménynek számított, hogy a fióktelep széles körben ismert, professzionális piaci szereplő. Enyhítő körülmény volt ugyanakkor, hogy a KBC Securities az eljárás során együttműködő magatartást tanúsított és kártalanította a piacbefolyásolással érintett befektetőit, valamint intézkedett az informatikai anomália megszüntetéséről.

 

A pénz- és tőkepiacok biztonságos működésének alapfeltétele az átláthatóság, az, hogy a befektetők és valamennyi szereplő számára – döntéseik meghozatalához – azonos módon elérhető, valós és objektív információk álljanak rendelkezésre a pénzügyi eszközök árfolyamáról, illetve azok keresleti és kínálati helyzetéről is.

 

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017-evi-sajtokozlemenyek/kbc-securities-tobb-millios-birsag-tiltott-piacbefolyasolas-miatt

 

Az MNB nemrég közzétett határozatában 8 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a KBC Securities Magyarországi Fióktelepére tiltott piacbefolyásolás miatt. A jegybanki intézkedés oka, hogy a fióktelep döntően valós befektetési szándék nélküli, – az informatikai rendszer hibás automatizmusai által létrehozott – jelentős volumenű tőzsdei megbízásaival potenciálisan hamis, félrevezető piaci jelzéseket adott, továbbá az érintett pénzügyi eszköz árfolyamát mesterséges, rendellenes szinten rögzítette – olvasható az MNB internetes honlapján.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás keretében vizsgálta a KBC Securities Magyarországi Fióktelepének (KBC Securities) tevékenységét. A jegybank piacmonitoring tevékenysége keretében észlelte, hogy a fióktelep a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) 2016. június 24-én jelentős volumenben hajtott végre automatikus eladási, majd – ugyanarra az eszközre vonatkozóan, néhány perc eltéréssel – vételi tranzakciókat.

 

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az MNB megállapította, hogy a KBC Securities olyan tőzsdei ügyleteket kötött, amelyek a tőkepiaci törvény (Tpt.) értelmében tiltott piacbefolyásolásnak minősülnek. A fióktelep ugyanis egy konkrét tőzsdei termékre vonatkozóan, döntően valós befektetői szándék nélkül – helytelenül kialakított automatizmusok által – jelentős nagyságrendű eladási megbízásokat rögzített, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy az érintett termék kínálati viszonyairól félrevezető jelzéseket közvetítsenek a piaci szereplők felé. Nem sokkal később ugyanerre a termékre vonatkozóan – szintén automatikusan – küldött vételi megbízások miatt az adott pénzügyi eszköz árfolyama mesterséges módon, a piac félrevezetésére alkalmas szinten rögzült. A szándékolatlan megbízások hátterében a társaság automatizált rendszereinek lassulása állt, melyet a Brexit (Nagy-Britanniának az Európai Unióból történő kilépéséről döntő népszavazás) miatt a szavazás másnapján világszerte megnövekvő tőzsdei tranzakciók okoztak.

 

A Tpt. szerint piacbefolyásolásnak minősül (többek között) minden olyan megbízásadás, illetve ügyletkötés, mely – szándéktól függetlenül – félrevezető jelzést ad/adhat a pénzügyi eszköz keresleti-kínálati viszonyairól, továbbá amely az eszköz árfolyamát mesterséges vagy rendellenes szinten rögzíti.

 

A piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt az MNB 8 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a KBC Securities-re. A jogkövetkezmény megállapításánál a jegybank elsődlegesen azt értékelte, hogy a piacbefolyásolás különös súlyú a tőkepiac biztonságos és zavartalan működése, valamint annak tisztasága szempontjából. A bírságösszeg meghatározása során súlyosító körülménynek számított, hogy a fióktelep széles körben ismert, professzionális piaci szereplő. Enyhítő körülmény volt ugyanakkor, hogy a KBC Securities az eljárás során együttműködő magatartást tanúsított és kártalanította a piacbefolyásolással érintett befektetőit, valamint intézkedett az informatikai anomália megszüntetéséről.

 

A pénz- és tőkepiacok biztonságos működésének alapfeltétele az átláthatóság, az, hogy a befektetők és valamennyi szereplő számára – döntéseik meghozatalához – azonos módon elérhető, valós és objektív információk álljanak rendelkezésre a pénzügyi eszközök árfolyamáról, illetve azok keresleti és kínálati helyzetéről is.

 

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017-evi-sajtokozlemenyek/kbc-securities-tobb-millios-birsag-tiltott-piacbefolyasolas-miatt

 

Az MNB nemrég közzétett határozatában 8 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a KBC Securities Magyarországi Fióktelepére tiltott piacbefolyásolás miatt. A jegybanki intézkedés oka, hogy a fióktelep döntően valós befektetési szándék nélküli, – az informatikai rendszer hibás automatizmusai által létrehozott – jelentős volumenű tőzsdei megbízásaival potenciálisan hamis, félrevezető piaci jelzéseket adott, továbbá az érintett pénzügyi eszköz árfolyamát mesterséges, rendellenes szinten rögzítette – olvasható az MNB internetes honlapján.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás keretében vizsgálta a KBC Securities Magyarországi Fióktelepének (KBC Securities) tevékenységét. A jegybank piacmonitoring tevékenysége keretében észlelte, hogy a fióktelep a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) 2016. június 24-én jelentős volumenben hajtott végre automatikus eladási, majd – ugyanarra az eszközre vonatkozóan, néhány perc eltéréssel – vételi tranzakciókat.

 

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az MNB megállapította, hogy a KBC Securities olyan tőzsdei ügyleteket kötött, amelyek a tőkepiaci törvény (Tpt.) értelmében tiltott piacbefolyásolásnak minősülnek. A fióktelep ugyanis egy konkrét tőzsdei termékre vonatkozóan, döntően valós befektetői szándék nélkül – helytelenül kialakított automatizmusok által – jelentős nagyságrendű eladási megbízásokat rögzített, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy az érintett termék kínálati viszonyairól félrevezető jelzéseket közvetítsenek a piaci szereplők felé. Nem sokkal később ugyanerre a termékre vonatkozóan – szintén automatikusan – küldött vételi megbízások miatt az adott pénzügyi eszköz árfolyama mesterséges módon, a piac félrevezetésére alkalmas szinten rögzült. A szándékolatlan megbízások hátterében a társaság automatizált rendszereinek lassulása állt, melyet a Brexit (Nagy-Britanniának az Európai Unióból történő kilépéséről döntő népszavazás) miatt a szavazás másnapján világszerte megnövekvő tőzsdei tranzakciók okoztak.

 

A Tpt. szerint piacbefolyásolásnak minősül (többek között) minden olyan megbízásadás, illetve ügyletkötés, mely – szándéktól függetlenül – félrevezető jelzést ad/adhat a pénzügyi eszköz keresleti-kínálati viszonyairól, továbbá amely az eszköz árfolyamát mesterséges vagy rendellenes szinten rögzíti.

 

A piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt az MNB 8 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a KBC Securities-re. A jogkövetkezmény megállapításánál a jegybank elsődlegesen azt értékelte, hogy a piacbefolyásolás különös súlyú a tőkepiac biztonságos és zavartalan működése, valamint annak tisztasága szempontjából. A bírságösszeg meghatározása során súlyosító körülménynek számított, hogy a fióktelep széles körben ismert, professzionális piaci szereplő. Enyhítő körülmény volt ugyanakkor, hogy a KBC Securities az eljárás során együttműködő magatartást tanúsított és kártalanította a piacbefolyásolással érintett befektetőit, valamint intézkedett az informatikai anomália megszüntetéséről.

 

A pénz- és tőkepiacok biztonságos működésének alapfeltétele az átláthatóság, az, hogy a befektetők és valamennyi szereplő számára – döntéseik meghozatalához – azonos módon elérhető, valós és objektív információk álljanak rendelkezésre a pénzügyi eszközök árfolyamáról, illetve azok keresleti és kínálati helyzetéről is.

 

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017-evi-sajtokozlemenyek/kbc-securities-tobb-millios-birsag-tiltott-piacbefolyasolas-miatt

Az MNB nemrég közzétett határozatában 8 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a KBC Securities Magyarországi Fióktelepére tiltott piacbefolyásolás miatt. A jegybanki intézkedés oka, hogy a fióktelep döntően valós befektetési szándék nélküli, – az informatikai rendszer hibás automatizmusai által létrehozott – jelentős volumenű tőzsdei megbízásaival potenciálisan hamis, félrevezető piaci jelzéseket adott, továbbá az érintett pénzügyi eszköz árfolyamát mesterséges, rendellenes szinten rögzítette – olvasható az MNB internetes honlapján.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás keretében vizsgálta a KBC Securities Magyarországi Fióktelepének (KBC Securities) tevékenységét. A jegybank piacmonitoring tevékenysége keretében észlelte, hogy a fióktelep a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) 2016. június 24-én jelentős volumenben hajtott végre automatikus eladási, majd – ugyanarra az eszközre vonatkozóan, néhány perc eltéréssel – vételi tranzakciókat.

 

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az MNB megállapította, hogy a KBC Securities olyan tőzsdei ügyleteket kötött, amelyek a tőkepiaci törvény (Tpt.) értelmében tiltott piacbefolyásolásnak minősülnek. A fióktelep ugyanis egy konkrét tőzsdei termékre vonatkozóan, döntően valós befektetői szándék nélkül – helytelenül kialakított automatizmusok által – jelentős nagyságrendű eladási megbízásokat rögzített, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy az érintett termék kínálati viszonyairól félrevezető jelzéseket közvetítsenek a piaci szereplők felé. Nem sokkal később ugyanerre a termékre vonatkozóan – szintén automatikusan – küldött vételi megbízások miatt az adott pénzügyi eszköz árfolyama mesterséges módon, a piac félrevezetésére alkalmas szinten rögzült. A szándékolatlan megbízások hátterében a társaság automatizált rendszereinek lassulása állt, melyet a Brexit (Nagy-Britanniának az Európai Unióból történő kilépéséről döntő népszavazás) miatt a szavazás másnapján világszerte megnövekvő tőzsdei tranzakciók okoztak.

 

A Tpt. szerint piacbefolyásolásnak minősül (többek között) minden olyan megbízásadás, illetve ügyletkötés, mely – szándéktól függetlenül – félrevezető jelzést ad/adhat a pénzügyi eszköz keresleti-kínálati viszonyairól, továbbá amely az eszköz árfolyamát mesterséges vagy rendellenes szinten rögzíti.

 

A piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt az MNB 8 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a KBC Securities-re. A jogkövetkezmény megállapításánál a jegybank elsődlegesen azt értékelte, hogy a piacbefolyásolás különös súlyú a tőkepiac biztonságos és zavartalan működése, valamint annak tisztasága szempontjából. A bírságösszeg meghatározása során súlyosító körülménynek számított, hogy a fióktelep széles körben ismert, professzionális piaci szereplő. Enyhítő körülmény volt ugyanakkor, hogy a KBC Securities az eljárás során együttműködő magatartást tanúsított és kártalanította a piacbefolyásolással érintett befektetőit, valamint intézkedett az informatikai anomália megszüntetéséről.

 

A pénz- és tőkepiacok biztonságos működésének alapfeltétele az átláthatóság, az, hogy a befektetők és valamennyi szereplő számára – döntéseik meghozatalához – azonos módon elérhető, valós és objektív információk álljanak rendelkezésre a pénzügyi eszközök árfolyamáról, illetve azok keresleti és kínálati helyzetéről is.

 

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017-evi-sajtokozlemenyek/kbc-securities-tobb-millios-birsag-tiltott-piacbefolyasolas-miatt