A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület meghirdette az Országos Fogyasztóvédelmi Sulibajnokságot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával. Az Egyesület legnagyobb örömére az oktatási intézmények nagy számban jelentkeztek a felhívásra és sokan kitöltötték az első forduló feladatait. Tájékoztatjuk a versenyzőket, hogy a II. forduló (amelynek témái: termékbemutatók, panaszügyintézés) feladatai már elérhetővé váltak a www.feosz.hu weboldalon, a „Kattintson” gombra kattintva. A második forduló feladatainak beküldési határideje: 2017. április 7. napja.

2017. március 15-e a Fogyasztók Világnapja, amikor is a Consumers International (CI: Fogyasztók Világszervezete) a Bizalomra Épülő Digitális Világ jelentőségére hívja fel a figyelmet. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége, amely a Fogyasztók Világszervezetének teljes jogú tagja, szintén részt vesz a globális méretű kezdeményezésben és óva inti a fogyasztókat többek között személyes adataik kezelését illetően.

 

Szövetségünk ezúton közrebocsátja azt az anyagot, amely a CI publikálásában jelent meg, és felhívja a figyelmet a fogyasztók személyes adataival összefüggő veszélyekre, különösen az internetezés során, egyúttal a jobb hírközlési szolgáltatásokhoz fűződő igényt fogalmazza meg.

 

A dokumentum magyar fordítása ide kattintva érhető el pdf formátumban, de alább szöveges formában is közrebocsátjuk.  

 

Mit jelent a világos és tudatos választás a fogyasztók számára?

 

A világos és tudatos választás lehetősége akkor biztosított a fogyasztók számára, ha tudják, hogy biztonsággal és hatékonyan képesek használni és igénybe venni a termékeket és szolgáltatásokat. Az alábbi összefoglaló két szempontból mutatja be a világos és átlátható információk követelményét: elsőként a személyes adatokkal való rendelkezési jog és ennek érvényesülése szempontjából, másfelől a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatás oldaláról. 

 

Miért jelent problémát a világhálón keresztül elérhető személyes adatok gyűjtése és felhasználása?

 

A rohamosan fejlődő digitális technológia képessé teszi a vállalatokat arra, hogy óriási mennyiségben gyűjtsék, tárolják vagy osszák meg a fogyasztók személyes adatait. Az érthető a legtöbb fogyasztó számára is, hogy adatai azon köréhez, amelyek az egyes ügyletek lebonyolítását szolgálják, szükséges bizonyos mértékű hozzáférést biztosítani, azzal azonban már csak kevesen vannak tisztában, hogy a tartózkodási helyükre, vagy a vásárlási szokásaikra vonatkozó információk gyűjtése mekkora jelentőséggel bírhat az üzleti élet más szegmenseiben.  

 

Egy felmérés szerint, az emberek 72%-a nem tudja, hogy milyen információkat gyűjtenek róla a vállalkozások a világhálón keresztül, és csak 31% tudja , hogy milyen jogok illethetik meg az adataik felhasználásának ellenőrzésével összefüggésben. Globálisan az emberek 83%-a ért egyet azzal , hogy új szabályokat kell elfogadni arról, hogy miként hasznosíthatják a kormányok, a vállalatok, valamint más internet felhasználók a fogyasztók adatait.

 

Egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy mennyi adatot gyűjtenek rólunk, és egyre többet veszítünk a magánszféránkból, illetve, fokozódnak a személyes biztonságunkat érintő kockázatok, és egyéb következmények.      

 

Felmérések igazolják, hogy 2016-ban a fogyasztók 57%-a világszerte úgy foglalt állást, hogy jobban tart a magánéletét érintő online veszélyektől ma, mint 2014-ben .

 

Az aggályokkal együtt, a fogyasztók nagy része mindenesetre üdvözölné azokat a kezdeményezéseket, amelyek támogatnák, hogy hatékonyan beleszólhassanak adataik kezelésébe. Mindez akkor lenne biztosított, ha a fogyasztó élhetne ellenőrzési és az adataihoz való hozzáférési jogával. A cél az, hogy megalapozottabban dönthessenek a fogyasztók a róluk szóló adatokról és hogy többet is megtudhassanak saját fogyasztói szokásaikról.  A hatékonyabb ellenőrzés iránti igény jegyében arra is lehetőséget kell biztosítani, hogy a fogyasztók bármikor megváltoztathassák a rájuk vonatkozó helytelen adatokat.

 

Példák a kapcsolódó kezdeményezések köréből

 

Személyiségi jogok és Design

 

Mára több vállalkozás is élen jár olyan gyakorlatok alkalmazásában, amelyek lehetőséget biztosítanak a felhasználóknak arra, hogy adataik bizalmas kezelését ellenőrizzék akár úgy, hogy a termék vagy szolgáltatás eredeti arculatába is beépítik már a személyiségi jogok védelmére vonatkozó utalást az érintett vállalkozások, akár úgy, hogy világos tájékoztatást adnak arra vonatkozóan, hogy a fogyasztók adatait a vállalkozás még miként használja fel, illetve milyen körben él az adathasználat különböző lehetőségeivel:

 

•          A LEGO, amely például webfelületén különböző játékokkal teremt kapcsolatot gyerekek között, harmadik személyeknek nem biztosít lehetőséget arra, hogy a honlapját látogatókról adatot gyűjtsenek (cookie), és a különböző közösségi hálók fiókjaival sem teremt összeköttetést. Mindezek mellett felhasználóinak azt is javasolja, hogy oldalára már eleve fantázianévvel jelentkezzenek be, nagyobb védelem érdekében.

 

•          A TOMTOM fitnesz mérőórát gyártó cég olyan rendszert fejlesztett ki, amely 24 órát követően automatikusan törli a személyek adatait, mindemellett közérthető írásbeli tájékoztatást nyújt a személyiségi jogok védelméről és arról is, miként biztosítja, hogy a vállalatnak ne legyen tudomása a terméket használó kilétéről.

 

•          Szingapúrban szigorú jogszabályi előírások garantálják, hogy amennyiben a fogyasztók szükségesnek érzik, lehetőségük legyen a vállalkozástól adataik törlését vagy javítását kérni. A fogyasztó ezen igényének nemteljesítése akár büntetőjogi következménnyel is járhat. A fogyasztók védelmét szolgálja az országban működő ún. „NE HÍVJANAK” nyilvántartás is, amely segítséget nyújt abban, hogy a kéretlen SMS reklámokat könnyű legyen elkerülni.

 

•          Az Egyesült Királyságban működő midata , az Amerikai Egyesült Államokban működő Green Button , valamint a francia Mes Infos  pedig mind olyan platformok, amelyek az adatokhoz való hozzáférés jogát igyekeznek elősegíteni, lehetőséget biztosítva a fogyasztóknak, hogy hozzáférjenek azokhoz az ügyleti adatokhoz, amit a vállalkozások, és más szervezetek az érintett tranzakcióról tárolnak.

 

•          Az adatokhoz való jobb hozzáférést szolgálja még az adatok hordozhatósága („portábilis adatok”) iránti kezdeményezés. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók és a vállalkozások adataikat könnyedén átvihetik az egyik rendszerből a másikba. Az adatok felhasználására irányuló gazdasági ágazatban a hordozhatóság általában alacsony szolgáltatóváltási költségekkel, így alacsony belépési korlátokkal párosul. Az Európai Unióban elfogadott általános adatvédelmi rendelet alapján az egyének jogosultak lesznek arra, hogy a szolgáltató rendelkezésére bocsátott személyes adataikat tagolt, számítógéppel olvasható formátumban megkapják, továbbá arra is mód nyílik, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsák. Ezen kívül erősebb jogosítványokat kell, hogy kapjanak a jövőben az információik feletti ellenőrzést illetően. 

 

•          Jogszabályok útján kell biztosítani azt is, hogy a fogyasztó megérthesse, hogy a róla gyűjtött adatok miként állnak összefüggésben a vállalkozás fogyasztóra vonatkozó azon döntésével, amely például a számára történő hitelezésre vagy az árazás kialakítására irányul. Az Amerikai Egyesült Államok szabályozásában például találunk olyan rendelkezést, amely úgy igyekszik megelőzni, a hiteligénylési kérelem elutasításával kapcsolatos diszkriminációt, hogy a fogyasztó számára lehetővé teszi annak megismerését, hogy a pénzügyi szolgáltató milyen adatok figyelembevételével mérlegelte a döntését, amikor a hitelkérelem elutasításáról döntött .

 

A fent felsorolt kezdeményezések mindegyike a fogyasztói adatok üzleti célú hasznosításának tisztességes és átlátható módját kívánja előmozdítani. Az Európai Unió adatvédelmi rendelete is kifejezetten a fogyasztói jogokkal összefüggésben írja elő, hogy a vállalkozás felelős azért, miszerint teljes körű felvilágosítást adjon a fogyasztóknak arról, hogyan hasznosítja adataikat, és pontosan milyen adatokra támaszkodik az üzleti döntések kialakításakor.

Milyen további kockázatok és nehézségek merülhetnek fel?

 

Nemcsak az jelent kihívást a fogyasztóknak, hogy bonyolult annak megértése, miszerint hogyan működik az online adathasználat, hanem az is, hogy sok esetben nem rendelkeznek világos, lényegre törő és hiteles információval a digitális termékek és szolgáltatások valamennyi fajtájáról. Utóbbi többféleképpen is problémát okoz. Vannak olyan fogyasztók, akik számára még az sem világos, hogy a szélessávú szolgáltatások költsége és sebessége milyen összefüggésben áll egymással, ez pedig megnehezíti számukra a szolgáltatások ár-érték arányának megítélését, és összehasonlítását olyan termékek esetén, amelyek egyesítik a TV, a mobil és a szélessávú megoldásokat.

Az is előfordul, hogy egyszerűen csak nem tudják, hogy hol és hogyan lehet a szolgáltatót elérni, ha mégsem a kínált minőségben működik a megrendelt szolgáltatás. Gondot okoz az is, hogy jó néhány vállalkozás ún. „csöpögtető árazást” (drip pricing) alkalmaz. E módszer alkalmazásával csak több lépcsőben merülnek fel a fogyasztót terhelő költségek, és a teljes ár csak a fizetési folyamat befejezésével válik ténylegesen megismerhetővé.

Módosítást igényel a vállalkozások azon gyakorlata is, hogy rengeteg információt zsúfolnak hosszú szerződési feltételekbe, és ez megnehezítik a fogyasztók dolgát, és megfosztja őket attól a lehetőségtől, hogy kellő körültekintéssel tanulmányozzák át és ez alapján pedig megértsék a hatalmas mennyiségű információt, amelyet velük a vállalkozások közölni kívánnak.  

Egy tanulmány például feltárta, hogy egy átlagembernek 76 teljes napját venné igénybe, ha egy évben minden online megkötött szerződésének általános szerződési feltételeit (ÁSZF) valóban átolvasná.

 

Napjainkra szinte köztudomású, hogy az emberek nagy része nem olvassa el az ügyletet érintő apróbetűs részeket. Ezt igazolta egy globális szinten készített felmérés eredménye is, amely rávilágított, hogy a fogyasztók 63%-a  nyilatkozott úgy, hogy nem szokta elolvasni a részletes jogi feltételeket. Mindezek hátterében azonban nem az emberek hanyagsága, hanem sokkal praktikusabb okok állnak. Erre hívta fel a figyelmet egy a Fehér Házban dolgozó amerikai politikai tanácsadó is, aki szerint:

 

 „Az csak valamiféle álomvilág fordul elő, hogy a felhasználók valóban elolvassák és meg is értik a tájékoztatásokat, mielőtt az elfogadásukra utaló gombra kattintanak… hiszen a szolgáltató igazából egy „veszed-vagy-nem-veszed” típusú, kidolgozott feltételrendszert kínál, míg a vásárlónak csupán néhány másodperc áll rendelkezésére a gyakorlatban, hogy az ajánlatot átgondolja.”

 

Mindezek alapján világos, hogy többet kellene tenni a világhálón közölt biztosabb és – különösen az online ügyletek jogi feltételeinél – az érthetőbben megfogalmazott információk érdekében.

 

Első lépésben átláthatóbb termékeket kell kialakítani, különös hangsúlyt helyezve a szerződéses feltételek tisztességes és közérthető megfogalmazására. A fogyasztóknak kínált digitális termékekbe vetett növekvő bizalom is csak akkor várható el, ha az árazás, a működés, a szolgáltatások igénybevételének feltételei, az üzleti modellek közérthetőek, és a fogyasztó biztonsággal érezheti úgy a feltételek áttekintésekor, hogy a közölt információk pontosak és hitelesek.

 

Példák a kapcsolódó kezdeményezések köréből

 

Hollandia

 

Figyelemre méltó a holland „Fogyasztói Szövetség” elnevezésű fogyasztói szervezet kampánya, amely azt kívánta elérni, hogy az internetszolgáltatók mindig a pontos elhelyezkedés megjelölésével tegyék világosan közzé az éppen aktuális sebességre vonatkozó információkat az egyes földrajzi helyeket tartalmazó térképen. 

 

Új-Zéland

 

Az itt tevékenykedő legnagyobb fogyasztóvédelmi szervezet „Ditch the ticks” néven futó kampánya egy online repülőtársaság „csöpögtető árazása” ellen lépett fel, ahol a szolgáltatás valós ára csak a végső fizetési lépcsőnél derült ki.

 

Egyesült Királyság

 

Az országban működő mobilszolgáltatók gyakorlata egyre inkább az árak szétválasztása irányába fordul, felismerve, hogy a fogyasztók számára érthetőbbé kell tenni, mik azok a díjak, amiket a készülékek után fizetnek, és milyen díjak terhelik őket külön az előfizetés alapján.

 

A szélessávú hozzáférést biztosító ajánlatoknál igyekeznek a szerződéseket sokkal egyszerűbbé és rövidebbé formálni, miután egy felmérés során arra derült fény, hogy a fogyasztók 81%-a  nem tudta kiszámolni a szolgáltatás otthoni beszerelésére is kiterjedő teljes költséget.

 

A Fogyasztók Világnapja 2017. fő kezdeményezései

 

A Fogyasztók Világszervezete 2017. március 15-én, a Fogyasztók Világnapján arra kívánja felhívni a nemzeti kormányok, illetve a vállalkozások figyelmét, hogy tenni kell az online információk és tranzakciók világos és átlátható volta érdekében.

 

Ha pedig még nincsenek megfelelő nemzeti adatvédelmi intézkedések, akkor azokat meg kell hozni a fogyasztók érdekében.   

 

•          A már létező adatvédelmi politikák végrehajtására biztosítani kell megfelelő eszközöket, illetve meg kell erősíteni például azáltal, hogy

 

1) közérdekű keresetindítási jogot biztosítanak a fogyasztóvédelmi szervezeteknek, amelyek így felléphetnek a fogyasztók érdekeinek képviselete érdekében, ha az adatvédelemmel összefüggő jogok sérülnek, 

 

2) az adatok hordozhatóságának kialakítása érdekében további intézkedéseket kell bevezetni, azért, hogy a szolgáltató-váltás esetén a másik szolgáltatóhoz történő belépés, a fogyasztóknak ne járjon aránytalan adminisztratív teherrel,

 

3) biztosítani kell a fogyasztók arra vonatkozó jogát, hogy részletes tájékoztatást kérhessenek arról, miszerint az ügyükben hozott üzleti döntést a vállalkozás a róluk gyűjtött adatok milyen köre alapján hozta meg, 

 

4) végül pedig elő kell írni a szolgáltatások arculatába épített személyiségi jogi tájékoztatást.

 

•          Meg kell teremteni emellett az általános szerződési feltételek átláthatóságát, olyan módon, hogy a vállalkozások kötelesek legyenek a szerződési feltételek mindegyikét honlapjaikon feltüntetni, méghozzá standardizált formában, a versenytársak szerződéseivel összehasonlítható módon. Arról is gondoskodni kell, hogy a szerződési feltételek szövege közérthető, könnyed nyelvezetű legyen, és elérhető legyen egy rövidített kivonat is.

 

•          Biztosítani szükséges az átlátható árak alkalmazását, megkövetelve a szolgáltatóktól, hogy szolgáltatásaik árát ne ajánlatonként, hanem egységenként adják meg, és hagyjanak fel a „csöpögtető árazással”.

 

Ha a fenti információkat a #BetterDigitalWorld hashtag használatával megosztja a Facebook oldalon, tevékenységével Ön is hozzájárul a globális méretű összefogáshoz.

 

További olvasmányok

 

-Globális fogyasztói felmérés a fogyasztók online szolgáltatásokba vetett bizalmának köréből, kitérve az adatokhoz való attitűd kérdésére: https://www.cigionline.org/internet-survey-2016

 

-Rövid összefoglaló az EU új adatvédelmi irányelveiről: http://www.bbc.co.uk/news/technology-36037324

 

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogsértőnek ítélte a Magyar Telekom Nyrt. (Telekom) összehasonlító reklámjait, mert azokban a társaság nem tárgyilagosan hasonlította össze saját és versenytársai 4G mobilinternet-hálózatát. Az „A Telekom 4G mobilinternetet választják a legtöbben. Bízd rá magad!” szlogenű kampánnyal elkövetett jogsértésért 35 millió forint bírságot szabott ki a GVH a Telekomra.

A GVH a kommunikációs kampány 2015 júliusa és augusztusa között megjelent tájékoztatásait vizsgálta. E kampány üzenete az volt, hogy a Telekom 4G mobilinternetet többen használják, mint a Telenor vagy a Vodafone 4G mobilinternet-szolgáltatását.

 

A GVH jogsértőnek ítélte meg a Telekom fenti kommunikációját, mert az összehasonlító reklámokban nem teljesült az ellenőrizhetőség követelménye. A Telekom által hivatkozott NMHH gyorsjelentések – lévén azok nem tartalmaznak adatokat a 4G hálózat használóiról, és ilyen gyorsjelentés utoljára 2014 januárjában készült – alkalmatlanok a kampányban megjelenített állítások alátámasztására. A GVH döntésében kimondta azt is, hogy nem lehet tárgyilagos az az összehasonlítás, amely nem ellenőrizhető – figyelemmel arra, hogy a versenytörvény szerint egy jogszerű összehasonlító reklám lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságra vonatkozhat, és az összehasonlítás csak tárgyilagosan történhet.

 

A GVH megállapította, hogy az összehasonlító reklámok csak olyan esetekben képesek erősíteni a vállalkozások közötti versenyt és szolgálni ezáltal a fogyasztók érdekeit is, ha az ilyen reklámok fogyasztók általi ellenőrizhetősége biztosított. Az ellenőrizhetőség követelménye főszabályként nem teljesül, ha egy összehasonlító reklám hitelessége csak egy bírósági perben vagy egy hatósági eljárásban ellenőrizhető. A jelen ügyben érintett 4G mobilinternet-szolgáltatás piacán 2015-ben jelentős és viszonylag gyors ütemű hálózatfejlesztések történtek, amelyek a piac átrendeződését eredményezhették. A GVH meggyőződése, hogy ilyen körülmények között tisztességtelen olyan, a piaci verseny befolyásolására képes összehasonlító reklámok közzététele, amelyek valóságtartalma, hitelessége majd csak később, akár évek elteltével állapítható meg, amikor azok már kifejtették hatásukat.

 

A GVH a bírság kiszabásakor a kommunikációs költségekre alapozott. Súlyosító körülményként értékelte, hogy a 4G szolgáltatás újszerű és összetett jellege miatt még jórészt ismeretlen volt a fogyasztók széles körében, ami jelentős információs aszimmetriát okozott a szolgáltató előnyére.

 

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj/25/2016.

 

A GVH egyúttal megszüntetett két, szintén a Telekommal szemben indított eljárást, amelyekben a Telekom 2015 októbere és novembere közötti „4G Tesztelték, bizonyított” szlogenű kampányának, valamint a 2015 decemberében zajlott „Ha számít a gyorsaság” szlogenű kampányának tájékoztatásait vizsgálta.

 

Az ügyek hivatali nyilvántartási számai: Vj/26/2016, Vj/27/2016.

Forrás: http://gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017_es_sajtokozlemenyek/ismet_jogserto_osszehasonlito_reklamok_miatt_kapot.html

„GARANTÁLTAN 4-szer jobban fogsz hallani és megszabadulsz a zörejektől és sípoló hangoktól, amelyeket a hagyományos hallókészülékek okoznak, vagy egy hónap alatt, vagy visszakapod a pénzed”. Ez a hear clear pro2 hallókészülék reklámja, mely alapján sokan a vásárlás mellett döntenek.

A  weboldalon azonban nincs feltüntetve a weboldalt üzemeltető cég neve, elérhetősége, egyéb adatai. Mindössze Listóczky Róbert ajánlása, aki leírása szerint hallójárati betegségekkel foglalkozik már 15 éve és vezeti saját rendelőjét.

A termék megvásárlásával a vásárló egy kedvezményklub tagja is lesz egyúttal, ezért kedvezményesebb áron vásárolhatja meg a készüléket 33.500 Ft helyett 20.500 Ft-ért. Megrendelést leadni telefonon lehet, vagy a weboldalon keresztül kitöltött űrlap elküldésével. A weboldalon található szabályzat kizárólag a kedvezményklub kuponrendszer használatának szabályzata.

 

A terméket egy magyar logisztikai cég adja fel, a termékkel együtt kézhez vett számlán azonban eladóként egy Comoroi-szigeteken bejegyzett cég szerepel. Tekintettel arra, hogy távollevők között kötött szerződés jön létre akkor is, ha telefonon rendeli meg valaki a terméket, illetve akkor is, ha interneten rendeli, a jogszabály indokolás nélküli elállási lehetőséget biztosít a fogyasztók részére.

Tehát ha nem válik be a termék, akkor vissza lehet küldeni, igen ám, de csak hosszas nyomozgatás után derül ki, hogy hova. Visszaküldési címnek egy varsói cím kerül megadásra, így a fogyasztókat tetemes visszaküldési költség terheli, ráadásul a különböző internetes fórumokon olvasható felháborodott bejegyzések szerint, a vételár visszatérítése igen kevés esetben történik meg.

 

Tovább kutakodva az interneten, különböző oldalak már a weboldalra feltett elégedett vásárlók fényképeit is leleplezték, mely szerint azok némelyike fénykép feltöltő oldalról származik, ahova fényképészek, fotóművészek teszik fel képeiket eladásra.

 

És még mit tud a reklám szerint ez a készülék?

„Hear Clear Pro:

·  növelhetjük hallóképességünk akár azonnal 50%-kal és nagy területeken is képesek leszünk meghallani hangokat

·  fülünk kétszer olyan érzékeny lesz az emberi beszédre

·  2/3-szor jobban értjük majd, amit mondanak, így azokat is jól fogod hallani, akik távol állnak tőled

·  47,5%-kal hangosabban fogod hallani a suttogást és a csendes beszédet

·  csökkentheted a fülzúgást és a sípoló hangot 97,8%-kal, amelyeket általában a hagyományos hallókészülékek váltanak ki

·  megszabadulhatsz a fejfájástól, a rossz közérzettől és az álmatlanságtól

·  80%-kal csökken agyad hallásközpontjának túlterhelése

·  3-szor több energiád lesz”

 

Sajnos minden vásárló, aki érintett ezzel a problémával, hinni akar ezeknek a hangzatos ígéreteknek, akkor is, ha azok lehetetlen dolgokat ígérnek. Amit viszont egy internetes vásárlás előtt minden alkalommal meg kell nézni, az az, hogy kivel is kötünk szerződést! Ha egy weboldalon nem találunk erre vonatkozó adatokat, nem tudjuk előre, hogy ha nem tetszik a termék, akkor hova kell majd visszaküldeni, kitől kérhetjük vissza a vételárat, akkor ne vásároljunk arról a weboldalról!

Az MNB azonnali hatállyal megtiltotta az FxLoop Investment Kft.-nek és a piacfelügyeleti eljárásban érintett természetes személynek, hogy jogosulatlanul bármely, tevékenységet, így különösen betétgyűjtést végezzenek. A jegybank – amely mindenkor kiszűri a piacról a nem felügyelt, engedély nélküli szereplőket – a társaság és az érintett természetes személy kapcsán piacfelügyeleti eljárást folytat és büntetőfeljelentést tett – olvasható az MNB internetes honlapján.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2017. január végén hivatalból piacfelügyeleti eljárást indított a gyanú szerint jogosulatlan betétgyűjtéssel foglalkozó FxLoop Investment Kft. tevékenységének áttekintésére, s a vizsgálatába bevont egy érintett természetes személyt is.

 

Az eljárás célja megállapítani, hogy az érintettek végeztek-e üzletszerűen az MNB engedélye vagy bejelentés nélkül a hitelintézeti törvény szerinti pénzügyi szolgáltatást, különösen betétgyűjtést. Egyes korábbi hírekkel szemben tehát nem jogosulatlan befektetési szolgáltatói („bróker”), hanem pénzpiaci tevékenységről lehet szó. Az MNB eljárása során január végén és februárban budapesti és vidéki címeken helyszíni ellenőrzéseket végzett, tanúmeghallgatásokra, egyéb felügyeleti lépésekre is sor került.

 

A jogszabály szerint üzletszerű pénzügyi – így betétgyűjtési – tevékenységet kizárólag jegybanki engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény (hitelintézet és pénzügyi vállalkozás) végezhet. Az MNB nyilvántartásaiban azonban a mostani piacfelügyeleti vizsgálat kapcsán érintettek nem szerepelnek.

 

A jegybank így nemrég közzétett végzésében ügyfélvédelmi okokból a piacfelügyeleti eljárás alá vont személyeknek azonnali hatállyal megtiltotta, hogy bármely, az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzenek. Eddigi gyakorlatával összhangban a jegybank már korábban közzétette az FxLoop Investment Kft.-re vonatkozóan az ügyfeleknek szóló felhívását honlapjának Figyelmeztetések menüpontjában, s büntetőfeljelentést is tett az illetékes nyomozó hatóságnál.

 

A törvény szerint a betétgyűjtés pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől való gyűjtése úgy, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt – kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül – visszafizetni. E klasszikus banki tevékenységet a pénzügyi intézmények szigorú követelmények betartásával végezhetik önálló főszolgáltatásként. A piacfelügyeleti eljárás ügyfelei e követelményeknek minden bizonnyal nem felelnek meg.

 

A ma közzétett MNB-végzés semmilyen formában nem érinti az FxLoop Investment Kft., illetve az érintett természetes személy rendelkezésére bocsátott kölcsönösszegek visszafizetési kötelezettségét. A jegybank piacfelügyeleti eljárását határozattal zárja majd le, amelynek eredményét honlapján teszi közzé.

 

Az MNB ismételten felhívja az ügyfelek figyelmét arra, hogy egy-egy szolgáltatás, termék igénybe vétele előtt mindig előzetesen (s ne csak esetlegesen a kár bekövetkezte után) ellenőrizzék, hogy az adott szolgáltató rendelkezik-e pénzügyi tevékenység végzéséhez szükséges engedéllyel vagy regisztrációval, s így szerepel-e a jegybank Piaci szereplőket felsoroló nyilvántartásában. Az MNB ügyfélszolgálata, vidéki pénzügyi tanácsadó irodái, illetve honlapja minden szükséges tájékoztatást megadnak ennek kapcsán a szerződésük megkötése előtt érdeklődőknek.

 

Magyar Nemzeti Bank

 

Forrás: http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017-evi-sajtokozlemenyek/piacfelugyeleti-eljaras-es-azonnali-tiltas-ket-illegalis-betetgyujtonek

Az elmúlt héten tévesen látott napvilágot a sajtóban az a hír, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság bírságolja a kereskedőket akkor, ha azok nem írják ki a területileg illetékes fogyasztóvédelmi hatóság helyes elérhetőségét az üzletben – olvasható a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium internetes honlapján.

Fontos hangsúlyozni, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság nem büntet azért, mert a cég nem tüntette fel üzletében a fogyasztóvédelmi esetekben is eljáró járási hivatal címét, hiszen ilyen jogszabályi kötelezettsége a vállalkozásoknak nincs.

 

2017. január 1-jétől átalakult a fogyasztóvédelmi hatósági intézményrendszer, és már mind a 197 járási hivatalban elérhető a fogyasztóvédelem. Így mindenki a lakóhelyéhez legközelebbi hivatalban intézheti fogyasztóvédelmi ügyét, kérhet tanácsot például jótállási, szavatossági, panaszkezelési kérdésekben.

 

A hatósági intézményrendszer idei átalakítása után a kereskedőknek a következő tájékoztatást kell adni a vásárlók számára. Üzlettel rendelkező vállalkozásnak jól láthatóan és olvashatóan fel kell tüntetnie székhelyének címét, és azt, hogy panasz esetén a cég melyik címén, telefonos vagy akár e-mailes elérhetőségén reklamálhat a vásárló.

 

Ezen felül ki kell írni az üzletben az illetékes békéltető testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét is, hiszen amennyiben a kereskedő és vásárló nem tud megegyezni vitás esetben, a békéltető testület tud eljárni egyéni panaszügyekben.

 

Amennyiben biztonsági szolgálat működik az üzletben, annak nevéről és székhelyéről, működésének vásárlókat érintő szabályairól is jól láthatóan kell tájékoztatni a vásárlókat.

 

Ha a tájékoztatási kötelezettségeit nem teljesíti egy cég, bírságot első ellenőrzés során akkor sem kap a fogyasztóvédelmi hatóságtól, az ugyanis kis- és középvállalkozások első jogsértése esetén csak jelzi a hiányosságot a vállalkozás felé. Mind a vásárlók, mind a kereskedők érdeke tehát, hogy a kötelező feliratok megjelenjenek az üzletben. A fogyasztóvédelmi hatóság továbbra sem bírságol akkor, ha a fogyasztóvédelmi hatóság elérhetőségét nem, vagy nem helyesen tünteti fel a kereskedő.

 

A fogyasztóvédelmi hatóság elérhetőségének üzletben való feltüntetése tehát továbbra sem kötelező, ennek hiánya miatt a fogyasztóvédelmi hatóság nem bírságolja a kereskedőket, ahogy azt eddig sem tette. Ha a kereskedő vásárlóinak teljes körű tájékoztatása érdekében mégis megjeleníti üzletében a fogyasztóvédelmi hatóság, tehát a területileg illetékes járási hivatal elérhetőségét, a http://jarasinfo.gov.hu/ honlapon talál pontos információkat.

 

Azzal is tisztában kell lennie a kereskedőknek, hogy a szóbeli vagy írásbeli panasz elutasítása esetén tájékoztatnia kell a vásárlót írásban arról, hogy panaszával mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. Ekkor a vásárlónak küldött válaszlevélben az illetékes hatóság, illetve a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét is fel kell tüntetni. Ezen kötelezettsége korábban is létezett a kereskedőknek, új szabály tehát ezzel kapcsolatban az idei évben nem született.

A fogyasztóvédelmi szervezetrendszer a kormány célkitűzéseivel összhangban továbbra is magas színvonalon védi a magyar családok, vásárlók érdekeit.

 

Forrás: http://fogyasztovedelem.kormany.hu/node/25902

Az internet térnyerésével és a digitalizációval együtt kibővült azon lehetőségek köre is, amelyek adott esetben a gyermekek számára valamilyen kockázattal járhatnak. Zenék, filmek, torrent oldalak – néhány kattintással érhetőek el ma már olyan tartalmak, amelyek engedély nélküli felhasználása szerzői jogsértést eredményezhet. Mindezt úgy, hogy a gyermekek esetleg nem is bírnak arról tudomással, hogy ezzel másoknak anyagi kárt okozhatnak és ennek még súlyosabb jogi következményei is lehetnek.  

Mint ahogy Magyarország V. középtávú Fogyasztóvédelmi Politikájában is alapvető célként jelenik meg, a fogyasztókat fel kell készíteni a digitális kor kihívásaira és ez ugyancsak igaz az internet használatára. Ma már számtalan olyan tartalom érhető el online, amelyeknek a letölthetőségét, és további felhasználását különböző oldalak már néhány kattintással biztosítják. A fogyasztók által közkedveltnek minősülő olyan művek, mint például a zenék, filmek, könyvek ugyanakkor szerzői jogi oltalom alá esnek. A köztudatban máig nem él kellőképpen az, hogy rendszerint a szerzőknek kizárólagos joguk van az anyagi és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználásra, és engedélyük nélkül nem is lehet(ne) felhasználni azokat a szerző engedélye nélkül. Pedig a szerzői jogi védelem alá eső műnek a hozzájárulás nélküli felhasználása adott esetben akár büntetőjogi felelősségre vonással is bírhat, nem is beszélve arról, hogy a szerző többek között kártérítési igénnyel élhet a jogait megsértővel szemben.

 

Tudatosítani kell ezt már a koruk folytán speciálisan védendő fogyasztóknak minősülő gyermekekben is, hiszen adott esetben nagyobb kárt is okozhatnak azzal, ha valamilyen szerzői jogi védelem alá eső művet megosztanak, hozzáférhetővé tesznek online. Engedély hiányában vagy annak kereteit túllépve ugyanis jogosulatlan lehet a mű felhasználása. A legfontosabb itt is, mint mindig, a megelőzés és a kellő elővigyázatosság. Elengedhetetlen az illegális, bizonytalan tartalmú oldalak látogatásának mellőzése és a megfelelő utánajárás. Így ma már több olyan tartalomszolgáltató is van, amelyek biztosítják azt, hogy a fogyasztók otthonaikban legálisan, mások törvényes jogait nem sértve, havonta néhány ezer forintért élvezzék a műveket, hallgassanak zenét, töltsenek le filmeket.

 

Nem szabad elfeledkezni az interneten a gyermekekre leselkedő, veszélyt jelentő olyan tartalmakról sem, amelyek megnyilvánulhatnak többek között a személyes adatokkal történő visszaélésben, zaklatásban, holott ezek kivédésére ma már hatékony eszközök léteznek. Például a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság adatai szerint a szülők alig egytizede alkalmaz ma Magyarországon valamilyen szűrőszoftvert, amellyel ellenőrizheti többek között gyermekei internetezési szokásait. Pedig azok néhány kattintás útján, ingyenesen letölthetőek.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége felhívja a figyelmet a körültekintő internethasználat fontosságára különösen a gyermekek esetében, akik koruk folytán speciálisan védendő fogyasztóknak minősülnek. Alapvető tudatosságra, kellő elővigyázatosságra kell nevelni a fiatalokat és a digitális kor diktálta körülményekhez igazodva felhívni a figyelmüket az internettel felmerülő veszélyekre!

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége már 2016 májusában jelezte több fogyasztóvédelmi feladatkörrel bíró hatóságnak, így köztük a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak is a jósműsorokkal kapcsolatban megfigyelhető visszásságokat. Megtévesztő tájékoztatások, adatvédelmi aggályok – ezek a műsorszámok egy sor fogyasztóvédelmi problémát felvetnek. Többek között bejelentésünk nyomán a Médiatanács részletes vizsgálatot folytatott le, és megállapította, hogy a jósműsorok valóban megtéveszthetik a fogyasztókat, és továbbította hatósági eljárás céljából az eredményeket a Gazdasági Versenyhivatalnak és a NAV Szerencsejáték Felügyeletnek.

A Szövetség azt tapasztalta korábban, hogy még mindig működnek – és kapnak telefonhívásokat – olyan televíziós műsorok, amelyek adás közben, szóban a jövő meglátását, jóslást vagy egyéb hasonló, az ésszerűség határait feszegető információk szolgáltatását ígérik a fogyasztóknak, ha betelefonálnak a közel ötszáz forintos percdíjért cserébe. Azt nagyon kevesen tudják, hogy ezzel elfogadják a „jósda” interneten megtalálható általános szerződési feltételeit, amely a televízióban sokszor hangzatos ígéretek ellenére írásban mindennemű felelősséget kizár a jóslás során adott tájékoztatásokkal kapcsolatban.  Arról szintén nem szólnak e műsorok, hogy az üzemeltető vállalkozások semmilyen felelősséget nem vállalnak a fogyasztókkal közölt kijelentések, tényállítások, tanácsok vagy egyéb információk tartalmáért, megfelelőségéért, jogszerűségéért. Egyúttal rögzítik, hogy azt a betelefonáló saját felelősségére használja fel. Azt sem garantálják persze, hogy a kiválasztott jós valóban képes a kért információ megadására. Ezért cserébe fizeti a fogyasztó a méregdrága hívásdíjat. Mindezt úgy, hogy egyáltalán nem garantált a műsorba jutás, vagy hogy a kiválasztott „jós” épp elérhető és a várakozó hívásdíj is kiszámlázásra kerül. Tíz fogyasztóból pedig valószínűleg egy sem tudja azt, hogy ha betelefonálnak, akkor azzal az általános szerződési feltételek tartalma szerint hozzájárulnak az elkészült felvételek korlátlan felhasználásához és hogy azt kereskedelmi céllal a vállalkozás hasznosítsa, terjessze, nyilvánosságra hozza. Adataikat pedig marketingcélra szintén felhasználják.

 

Többek között a Szövetség fentiekről szóló, 2016 májusában megtett hatósági bejelentése nyomán a Médiatanács kiterjedő vizsgálatot folytatott a témában, az országos elérésű interaktív jósműsorokat illetően.

 

Ez a vizsgálat a TV2 Ezo Tv és Asztro Világ, illetve az RTL Klub Asztro Show című műsorszámaira terjedt ki. A Médiatanács egyértelműen rámutatott arra, hogy e műsorok esetében nyilvánvaló a fogyasztók megtévesztése, amelynek folytán azok sérthetik a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt.

 

Mivel pedig az Asztro Világ és Asztro Show műsorok esetében interaktív nyereményjáték is zajlik, ezért a Médiatanács továbbította a vizsgálati eredményeket a Gazdasági Versenyhivatalnak és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szerencsejáték Felügyeleti Főosztályának tájékoztatásul és a további hatósági eljárások lefolytatása céljából.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége bízik abban, hogy az érintett hatóságok eljárása eredményeként később akár sor kerülhet a megtévesztő műsorok beszüntetésére is vagy legalábbis azok korlátozására.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének tagszervezete, a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület meghirdeti az Országos Fogyasztóvédelmi Sulibajnokságot 2017. február 1. napjától kezdődően Magyarország valamennyi általános- és középiskolája számára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával. 

A versenyre a 14-18 éves korosztályból háromfős csapatok jelentkezését várják, akiknek nincs más dolguk, mint a www.feosz.hu weboldalon regisztrálni és kitölteni a jelzett dátumtól a honlapon szereplő fogyasztóvédelmi totót a „Kattintson” linkre (itt érhető el) kattintva. Az adott témakörhöz kapcsolódva emellett gyakorlati feladatot szükséges megoldaniuk és megküldeni szkennelt formában az Egyesület részére. Végül fotópályázat keretében pedig további plusz pontokat is szerezhetnek. Minden fordulóban a feladatok megoldására kb. három hét áll rendelkezésre, az első forduló határideje 2017. február 28. Ezt követően a helyes válaszokat és az aktuális pontállást is megkapják a csapatok. A kampány során összesen három forduló kerül lebonyolításra, havonta egy 2017. április végéig különböző témakörökben, amelyek a következőek: jótállás-szavatosság, internetes vásárlás, termékbemutatók, panaszügyintézés, alapvető pénzügyi ismeretek, békéltető testületek.

Az utolsó fordulót követően kapják meg a csapatok az összpontszámaikat, amelyből kiderül a verseny végeredménye, erről külön e-mail útján értesítjük a versenyzőket. 2017 májusában pedig a legjobb teljesítményt nyújtó csapatok nyereményekben részesülhetnek a fővárosi zárórendezvény keretén belül.

Az Országos Fogyasztóvédelmi Sulibajnokság elektronikus, ingyenes szakmai háttéranyaga, amely tartalmazza az eredményes szerepléshez szükséges információkat, ide kattintva tölthető le.

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében

 

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogsértőnek ítélte a Magyar Telekom Nyrt. (Telekom) összehasonlító reklámjait, mert azokban a társaság nem tárgyilagosan hasonlította össze saját és versenytársai 4G mobilinternet-hálózatainak nagyságát. A „legnagyobb 4G hálózat” szlogenű kampányokkal elkövetett jogsértésért 600 millió forint bírságot szabott ki a GVH a Telekomra.

 

A GVH a Telekom hat kommunikációs kampányának 2014 októbere és 2015 júniusa között megjelent tájékoztatásait vizsgálta. E kampányok főüzenete a Telekom 4G hálózatának mérete volt. A Telekom azt üzente reklámjaival a fogyasztóknak, hogy a Telekom 4G hálózata nagyobb, mint másik két versenytársáé, a Telenoré és a Vodafone-é. Ezen üzenet hangsúlyosan jelent meg a vizsgált kampányokban, többek között „A Telekom bekapcsolta Magyarország legnagyobb 4G mobilhálózatát!” állítás közzétételével.

A GVH úgy ítélte meg, hogy a Telekom fent leírt gyakorlata jogsértő, hiszen az összehasonlító reklámokban

–         –  nem teljesült az ellenőrizhetőség követelménye, a Telekom által hivatkozott lefedettségi térképek ugyanis alkalmatlanok az országos lefedettséggel kapcsolatos állítások pontos ellenőrzésére;

–        –  nem tekinthető tárgyilagosnak az a közlés, hogy egy adott pillanatban egy mobilszolgáltató hálózatának országos lefedettsége a legnagyobb, ha egyébként a 4G mobilszolgáltatási sajátosságok alapján megállapítható, hogy egy ilyen állapot nem tartható fenn a gyorsan zajló hálózatfejlesztések miatt.

A GVH megállapította, hogy az összehasonlító reklám tárgyilagosságának elemzésekor nemcsak a közlés valóságtartalmát kell vizsgálni, hanem azt is, hogy a hirdetett tulajdonság (jelen esetben a hálózat nagysága) tipikus és meghatározó szempont-e adott piaci körülmények között a 4G mobilinternet-szolgáltató választásában. A mobilinternetes szolgáltatások értékesítése tipikusan éves vagy kétéves hűségidővel történik, a Telekom országos hálózati lefedettséget érintő előnye megszűnhet a hűségidőn belül, és ezen ismeret hiánya torzíthatta a fogyasztó döntését. Így a GVH döntése szerint a legnagyobb [lefedettségű] hálózat kommunikációja, különösen a kampány szlogenjébe ültetve egy önmagában nem meghatározó és nem tipikus tulajdonságot hasonlított össze a mobilhálózatok országos lefedettségével összefüggésben.

A GVH kiemelte a határozat indokolásában, hogy a magyarországi mobil telekommunikációs piacon általában is, de a mobilinternet-piacon különösen fontos megakadályozni, hogy egy piacvezető vállalkozás a saját hálózatáról szóló, ám a verseny dinamikáját figyelmen kívül hagyó összehasonlító reklámmal sugalljon a fogyasztóknak olyan előnyt, amellyel akár két évre is magához kötheti őket. Figyelemmel arra, hogy Magyarországon az internet-penetráció az OECD országok közül az egyik legalacsonyabb, ugyanakkor a mobiltarifák a legmagasabbak között vannak, továbbá, hogy a piac kevés szereplős, az ilyen, objektivitást nélkülöző összehasonlító reklámok különösen hátrányosan befolyásolhatják a versenytársak helyzetét, ez által a mobilpiaci verseny intenzitását is. Mindez együttesen indokolta a jogsértő reklámokra kiszabott eddigi legnagyobb bírságot a GVH gyakorlatában.

A GVH a bírság kiszabásakor a kommunikációs költségekre alapozott. Súlyosító körülményként értékelte, hogy

–          – a 4G szolgáltatás újszerű és összetett jellege miatt még jórészt ismeretlen volt a fogyasztók széles körében, így jelentős információs aszimmetria volt érzékelhető;

–          – a kampányok hosszú ideig tartottak egymást erősítve és egymásra épülve, ugyanazon szlogen használatával;

–          – a jogsértő magatartás hatása elhúzódhatott az egy-két éves hűségidők okán.

A GVH enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy

–        –  a szolgáltatók közötti különbség ellenőrizhetőségére az egyik szolgáltató esetében a vizsgált időszak teljes egészében, a másik szolgáltatónál pedig részben volt lehetőség, a lefedettségi térképek összevetésével;

–         –  a döntés újszerűnek tekinthető.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj/104/2015.

Forrás: gvh.hu