• 06 30 212 43 21
  • Benedek Elek u 22.
  • hsanorman@gmail.com

Category: Hírek

  • Több mint negyvenmillió hamis árucikket foglaltak le 2016-ban az EU határain

    Az Európai Bizottság nemrég tette nyilvánossá azokat az adatokat, amelyekből kiderül, hogy  csak 2016-ban több mint negyvenmillió hamis árucikket foglaltak le az Európai Unió külső határain, mintegy hatszázhetven millió euró összértékben. A hamisítás jelensége jelentős kockázatokat hordoz a fogyasztókra nézve, és életüket, egészségüket, testi épségüket is veszélyeztetheti.

    Ez különösen igaz akkor, amikor a nemrég közzétett statisztikákat nézzük, hiszen a lefoglalt áruk körülbelül egyharmada a fogyasztók által gyakran vásárolt, mindennapi fogyasztási cikkek közül került ki, mint például az ételek, italok, gyógyszerek, játékok, és háztartási elektronikus cikkek.

     

    Pierre Moscovici, a gazdaságért, pénzügyekért, adóért és vámokért felelős uniós biztos nyilatkozatában kiemelte, hogy a szellemi tulajdon magas szintű védelme hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. Rámutatott egyúttal arra is, hogy a hamisított áruk kiemelt veszélyt hordozhatnak az európai uniós állampolgárok egészségére és biztonságára nézve, egyúttal alááshatják a fogyasztók vállalkozásokba vetett bizalmát.

     

    Mindezekhez társul, hogy az Európai Unió kiemelten érintett a hamis áruk behozatalának káros jelenségével, épp ezért nagy a tagállami hatóságok felelőssége, amelyek feladatkörébe tartozik a hamis áruk kiszűrése a piacról. Ezeket támogatni kell és megfelelő erőforrásokat kell biztosítani számukra, hogy megvédjék a fogyasztókat a káros termékektől. Nem nélkülözhető egyúttal az erős együttműködés a tagállami hatóságok között és a megfelelően működtetett, kockázat előrejelzési-rendszer sem.

     

    Az Európai Bizottság adatai azt mutatják, hogy a lefoglalt hamis árucikkek között leggyakrabban dohánytermékek (24 %) fordultak elő, második helyen pedig a gyermekjátékok állnak (17 %), ezeket követi a hamis élelmiszerek (13 %) köre.

    Továbbra is Kínából származik a legtöbb hamis áru, arányában körülbelül az összes árucikk nyolcvan százaléka. A cigaretták jelentős része Vietnámból és Pakisztánból ered, míg a hamis alkoholos italok legtöbbje Szingapúrból. A hamis ruházati árucikkek legtöbbjét Iránban készítették, míg Hong Kongból a legtöbb hamis mobiltelefon, Indiából pedig a legtöbb hamis gyógyszer származott.

    Az esetek kilencven százalékában egyébként a hamis termékeket megsemmisítették vagy büntetőeljárást kezdeményeztek.

    A fenti adatok az egyes uniós tagállamok felelős hatóságai által összeállított adatokból származnak, amelyeket az Európai Bizottság összesít és tesz közzé már 2000 óta a hamisítás visszaszorítása érdekében.

    Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-2082_en.htm

  • Még mennyi embernek kell külföldön ragadnia ahhoz, hogy változtassanak a jogszabályokon?

     Mint a hírekből megtudhattuk fizetésképtelenséget jelentett be vasárnap késő délután a Green Holidays Kft., úgy hogy délelőtt még 180 fős csoportot indított Törökországba. Több száz utas rekedt Antalyaban szállás és hazaút nélkül. A felelősség kérdésében az utazásszervező mindenkinek azt mondja a biztosító felel.

     Mi is volt az előzmény?

     

    A Green Holidays Kft. elődje a Green Travel Kft. volt, amelynek utazásszervezői engedélyét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) 2016 novemberében visszavonta. Akkor a tulajdonos azt emelte ki, hogy az utazási iroda nem ment csődbe, csak nem tudta igazolni a MKEH felé vagyoni biztosítékát, miután a 2016-os szezon nem alakult a várakozásoknak megfelelően. A Green Travel Kft.-nek 1 milliárd 650 millió forint vagyoni biztosítékot kellett volna igazolnia. Ezért  úgy döntöttek, hogy a Green Travel Kft. helyett a kiutaztatást a 2011 óta létező Green Holidays Kft. viszi tovább, lényegesen alacsonyabb vagyoni biztosítékkal. Erről persze az utasok többsége nem tudott.

     

    Jelenleg az UNIQUA biztosítónál 500 millió forintos vagyoni biztosítéka van a Green Holidays Kft.-nek, de már most látszik, hogy ez az összeg nem lesz elég az utasok teljes körű kártalanításához.

     

    Ráadásul a vagyoni biztosíték kizárólag három célra használható fel, az utasok hazahozatalára, a kényszerű kint tartózkodás finanszírozására és a befizetett részvételi díjak visszatérítésére, más ebből nem finanszírozható. Így minden más kárigénnyel kizárólag az utazásszervező felé léphetnek fel az utasok, illetve a megkötött utasbiztosítások feltételeit kell átnézni, azok mire terjednek ki. Tehát nem fedi a valóságot, hogy az utazásszervező moshatná kezeit, és minden igényt elutasít a biztosítóra mutogatva.

     

    Szövetségünk évek óta jelzi a jogalkotó felé, hogy a jelenlegi rendszer nem alkalmas arra, hogy valóban meg tudja védeni az utasokat egy utazási iroda fizetésképtelensége esetére. Át kell alakítani a rendszert, emelni kell a vagyoni biztosíték mértékét, vagy egyéb más kötelezettség vállalás útján kell biztonságosabbá tenni a rendszert. Ez egyébként minden olyan utazási iroda érdeke is, aki nem szeretné elveszíteni utasait.

  • Hosszabb élettartamú használati tárgyakat szeretne az Európai Parlament a fogyasztóknak juttatni

    Az Európai Parlament tartóssági kritériumok rögzítését javasolja az egyes használati tárgyakat illetően, és az újak vásárlása helyett a termékek javíttatására ösztönözné a fogyasztókat.

    Egy, maximum két év – átlagosan ennyi idő után cseréljük le az okostelefonjainkat, de más, kisebb használati tárgyainknak, például a játékainknak és a ruháinknak sincs hosszabb élettartamuk. Egy biciklit, laptopot, vagy sportfelszerelést sem használunk négy, vagy öt évnél tovább.

    Az Európai Parlament azt kéri, hogy az EU vessen véget a pénz, energia és erőforrások ilyen szintű pazarlásának, amely nem mellesleg a környezetet is nagy mértékben terheli.

    Könnyebben lehessen cserélni az alkatrészeket

    Az EP-képviselők szerint el kell érni, hogy hosszabb élettartamú használati tárgyak kerüljenek a piacra. Ennek egyik eszköze, hogy könnyen kicserélhető, szabványosított alkatrészekből álljanak, és a tervezők kiemelt figyelmet fordítsanak a funkcionalitásra és arra, hogy az eszközöket könnyebben szét lehessen szerelni.

    Az EU-ban a fogyasztók 77%-a inkább megjavíttatná termékeit egy újabb vásárlása helyett egy 2014-es Eurobarometer-felmérés szerint.

    Az EP állásfoglalásában emellett arra kéri a Bizottságot, hogy konzultáljon a fogyasztói szervezetekkel és a gyártókkal, és tegyen javaslatot az árucikkekre és szoftverekre vonatkozó tervezett elavulás fogalmának uniós szintű meghatározására. A képviselők szerint egy független rendszert is létre kellene hozni, amely tesztelné és észlelné a termékek tervezett elavulását.

    Elegendő információ a vásárlásnál

    Az Eurobarometer-felmérés szerint a fogyasztók 92% szeretne több tájékoztatást a megvásárolt termékek élettartamáról. Az EP szerint ezért fontos lenne, hogy egyértelmű címkék tájékoztassák a vásárlókat a termékeken.

    „Ha a fogyasztó lát egy 30-40%-kal olcsóbb terméket, mely láthatóan ugyanazt tudja, és nem ismeretes előtte a termék élettartama és az a tény, hogy a készülék tíz év helyett két éven belül tönkremegy, akkor nyilvánvalóan az olcsóbb terméket fogja választani” – magyarázta Pascal Durand (zöldpárti, francia) jelentéstevő.

    A változásokkal az EU tovább építené a körkörös gazdaságot is, amelyben a termékek nem csak egyszeri használatra készülnek.

     

    Forrás: http://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/economy/20170629STO78621/hosszabb-elettartamu-hasznalati-targyakat-szeretne-az-ep

  • Június 22-től megváltozik a kenyerek összetétele, és sok esetben az elnevezése is

     A kenyerek minőségének javítása és a fogyasztók védelme érdekében június 22-től lép életbe a sütőipari termékekre vonatkozó előírás. A Földművelésügyi Minisztérium még 2016. december 19-én módosította a Magyar Élelmiszerkönyvben azt az utasítást, ami 15 féle kenyér esetében szabályozza azok összetételét. Hat hónapos türelmi idő lejárt, június 22-től már csak az új szabályoknak megfelelő pékáru hozható forgalomba.

     A cél az, hogy az új kenyerek az egészséges táplálkozás igényeinek megfelelő összetételű termékek, közöttük a teljes kiőrlésű, a kukoricás, rozsos, graham-, tönkölybúza-, és búzakenyér, vagy a rozskenyér. A sütőipari termékre vonatkozó változás részeként az összetevők közé alapanyagként bekerültek álgabonák (hajdina, amaránt), melyek szintén egyre fontosabb részét képezik az egészségtudatos vásárlók étrendjének.

    Mik is ezek a változások?

    A rozskenyérnél az eddigi 40 százalékról 60 százalékra kell növelni a rozstartalom szintjét.

    Az a pékség, ahol ezt nem tartják be, az rozskenyeret nem forgalmazhat csupán rozsosat, amiben a rozstartalmat szintén drasztikusan emelni kell a mostani 15,1 százalékról 30 százalékra.

    A teljes kiőrlésű kenyereknél innentől csak azokat a termékeket lehet teljes kiőrlésűeknek nevezni, amelyek bizonyítottan 60 százalék, vagy afeletti mértékben teljes kiőrlésű lisztből készülnek. Eddig ennek a minősítésnek a birtoklásához elég volt 5 százalék teljes kiőrlésű lisztből sütött termékeket előállítani.

    Hasonlóan nagy arányban módosulnak a Graham és a tönkölykenyerek összetevői is. Előbbinél minimum 90 százalékban graham lisztet kell használni sütésnél, utóbbinál pedig 60 százalékban tönkölylisztet a jobb, markánsabb ízélmény érdekében.

    A kézműves kenyérnek csak azokat a kenyereket lehet nevezni, amelyek főleg kézi technológiával, adalék- és tartósítószer nélkül, kovásszal készülnek.

    A friss szabályozás a kenyerek sótartalmának csökkentését is előírja. Idén minimum 1,5 és maximum 2,8 százalékos lehet egy termék megengedett sótartalma. Jövőre 1,3, illetve 2,35 százalékosak lesznek ezek az értékek.

    A kenyerek tápértékét, illetve a zsírok, szénhidrátok, fehérje, rost, só 100 g késztermékre vonatkozó mennyiségét a csomagolt áruk esetében már múlt év decemberétől fel kell tüntetni a csomagoláson. Mostantól ez az előírás a csomagolatlan termékekre is vonatkozik úgy, hogy ezen értékeknek kéznél kell lenniük írott formában, az üzletben is. Ha pedig a vásárló kéri, akkor ezeket oda kell adniuk az eladóknak.

    A házi kenyér elnevezés megszűnik, helyette az ebbe a csoportba tartozó termékeket fehér-, vagy búzakenyérként lehet forgalomba hozni.

  • Megnövekedett panaszok: javítás, javítgatás, hetekig-hónapokig elhúzódó termékcsere

    Amennyiben meghibásodik egy termék, a szavatossági, jótállási igények rendezése során gyakran azt tapasztaljuk, hogy hetekig-hónapokig eltart a termék javítása, cseréje. Sőt pár napon belüli újabb meghibásodás esetén a legtöbb esetben ismét csak javításra számíthatunk, esély sincs a termék cseréjére, vagy a vételár visszatérítésére.

     

    A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) normaszövegében mindössze annyi szerepel, hogy a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a szavatossági, jótállási igény alapján a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb 15 napon belül elvégezze.

     

    Szövetségünk határozott álláspontja az, hogy a „15 napon belül törekedni kell” szófordulatot ki kell venni a jogszabályból, az egyáltalán nem szolgálja a fogyasztók érdekeit, és határozott időt kell megállapítani a javítás, csere elvégzésére.

     

    Tapasztalataink szerint a lehető legritkább esetben valósul meg az, hogy a fogyasztó részére 15 napon belül megtörténjen a javítás vagy a csere. Azokban az esetekben ugyanis, amikor a vállalkozás szakértői véleményt kíván beszerezni, mert maga nem tudja eldönteni, hogy valóban hibás teljesítés történt-e, szinte minden esetben hosszabb időt vesz igénybe a panasz elbírálása, és csak ezt követi a tényleges javítás, vagy a csere. Műszaki cikkek esetében pedig sor sem kerül szakértői vélemény beszerzésére, csak a szakszerviz/hivatalos javítószolgálat nézi meg a terméket és dönti el, hogy javítja, vagy elutasítja a fogyasztói panaszt, ad absurdum még a jótállást is megvonva.

     

    Ugyanez a helyzet a rögzített bekötésű, vagy egyéb olyan termékek kapcsán, melyeket a helyszínen kellene javítani, hiszen a hiba bejelentését követően jó pár nappal lehet csak időpontot egyeztetni a szerelőkkel.  A helyszíni kiszállást, hibafeltárást követően derül csak ki a szerelő számára, hogy milyen alkatrészre lenne szükség, akkor történik az alkatrész megrendelése, így esély sincs arra, hogy gyorsan megtörténjen a hiba elhárítása.

     

    A fogyasztók nagyon gyakran arról számolnak be, hogy a vállalkozások meg sem említik ezt a 15 napos határidőt, hanem arról tájékoztatják őket, hogy minimum 30 nap áll rendelkezésükre a panasz elbírálására.

     

    Műszaki cikkek javítása esetében még mindig mindennapos probléma az alkatrészhiány, vagy az erre való hivatkozás, és extrém esetekben akár 90 napon túl is elhúzódik mosógép, vagy hűtőszekrény javítása. Ezekben az esetekben a vállalkozások egyáltalán nem veszik figyelembe a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) azon rendelkezését, miszerint a vállalkozásoknak figyelembe kell vennie az adott
    igény teljesítésével a fogyasztónak okozott érdeksérelmet.

     

    Amennyiben nem sikerül 1-2 héten belül beszerezni egy alkatrészt, akkor a vállalkozásnak ki kellene cserélnie a terméket a fogyasztó részére, ez azonban a legritkább esetben fordul elő. Tapasztalataink szerint ameddig csak lehet, húzzák a vállalkozások az időt, hiszen sok esetben aránytalan többletköltséget okozna nekik a termék cseréje. Így azonban a fogyasztó akár hónapokig nem tudja használni a meghibásodott műszaki cikket, és nem jellemző a magyar háztartásokra, hogy több hűtőszekrény, mosógép álljon egy család rendelkezésére.

     

    A javítás idejére viszont a vállalkozások nem biztosítanak csereterméket, ilyen jogszabályi kötelezettségük nincs, tehát a fogyasztó kénytelen várni, érdekei egyértelműen sérülnek.

     

    A javítások kapcsán sok esetben felmerül az a hivatkozás a vállalkozások részéről, hogy három alkalommal javíthatják a meghibásodott terméket, és csak utána kötelezhetők a cserére. A vonatkozó jogszabályok ugyanakkor nem tartalmaznak ilyen lehetőséget/előírást a vállalkozások részére.

     

    A Ptk. kijavítást, kicserélést említ és nem javítgatást, cserélgetést. Jogi álláspontunk szerint megengedhetetlen az a gyakorlat, hogy ugyanazon hiba kapcsán is többször próbál javítani a vállalkozás, ahelyett hogy az első sikertelen javítást követő újabb ugyanazon hiba felmerülésekor kicserélné a terméket. Természetesen előfordulhat, hogy a javítást követően más hibajelenséget tapasztal a fogyasztó, ekkor nincs akadálya az újbóli javításnak. Telefonok esetében azonban érdekes kérdéskör a szoftverfrissítés, hiszen ezzel a lehetőséggel akár 6-7 alkalommal is élnek a javítószolgálatok állítva, hogy az nem minősül javításnak.

     

    A nem megfelelő tájékoztatás mindennapos, még mindig sok helyen arról adnak információt a fogyasztóknak, hogy a vásárlást követően csak 3 napig lehet a forgalmazóhoz fordulni, ha meghibásodik a termék és utána már csak a javítószolgálathoz fordulhatnak bejelentésükkel. Ezzel teljes mértékben félreértik a 3 munkanapos csere fogalmát. A fogyasztónak ugyanis természetesen joga van bármikor bejelenteni panaszát közvetlenül a forgalmazónál és nem csak a vásárlást követő pár napon belül. Ráadásul a javítószolgálatnál kizárólag javítási igénnyel léphetnek fel a fogyasztók, minden más igénnyel (csere, árleszállítás, vételár visszatérítés) a forgalmazót kell keresniük.

     

    Ezzel összefüggésben arról is beszámolnak a fogyasztók, hogy a javítószolgálat nem értesíti a forgalmazót arról, hogy történt hiba bejelentés, és egy újabb meghibásodásnál, ha közvetlenül a forgalmazóhoz fordulnak, még nekik kell bizonyítaniuk, hogy már volt javítva a termék. Pedig az NGM rendelet előírja, hogy ha a fogyasztó kijavítás iránti jótállási igényét közvetlenül a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál kívánja érvényesíteni, a javítószolgálat köteles a vállalkozást haladéktalanul értesíteni a jótállási igény bejelentéséről.

     

    Szintén mindennapos probléma műszaki cikkek, leginkább telefonok, tv készülékek esetében, miszerint a forgalmazó csak akkor hajlandó kicserélni a meghibásodott készüléket, ha a javítószolgálat kiállít egy csereigazolást. Ilyen iratot a jogszabály nem ismer, így nem is lehet követelni azt a fogyasztótól.

     

    A forgalmazók gyakran arra hivatkoznak, hogy nekik senki nem fogja megtéríteni a kárukat, ők nem tudják visszaküldeni a terméket a nagykereskedőhöz, vagy gyártóhoz. A fogyasztónak azonban nincs, és nem is kell, hogy legyen rálátása, hogy egy vállalkozás hogyan tudja érvényesíteni a hibás teljesítés kapcsán felmerült kárát, amire egyébként szintén megvannak a jogszabályok.

     

    Létezik olyan gyakorlat is, amikor a vállalkozás elismeri a hibás teljesítést, azonban a cserével nem foglalkozik, akkor sem, ha egyébként rendelkezésre áll még a termékből, hanem visszaadja rögtön a vételárat. Azt gondolhatnánk, hogy ez milyen fogyasztóbarát hozzáállás, azonban sok esetben a korábban akciósan megvásárolt terméket már nem tudja újból megvenni a fogyasztó, míg csere esetén hozzájutna ugyanahhoz a termékhez.

     

  • Jelentősen megnőtt a békéltető testületek szerepe!

    A fogyasztók érdekében létrehozott békéltető testületek megkerülhetetlenek lettek a fogyasztóvédelemben. Tájékoztatnak, tanácsot adnak, nemcsak a fogyasztóknak, hanem szükség szerint a vállalkozásoknak is. Ha pedig nem tudja a vállalkozás a fogyasztóvédelmi vitát rendezni, azt a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő, független megyei és fővárosi békéltető testületek megoldják.

    Ráadásul a jogalkotó felismerte, hogy a magánszemélyeken kívül segítségre szorulhatnak a társasházak, lakásszövetkezetek, és a vállalkozások is más vállalkozásokkal szemben, de még az egyházak is, például egy templom felújítása során. Ezért ezek a szervezetek is indíthatnak eljárást. Ugyanakkor azt is jól tudják már a fogyasztók, hogy pénzügyi-biztosítási problémájuk esetén a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület jár el.

     

    A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelten kezeli a békéltető testületeket. Ezt bizonyítja, hogy a 2018-as költségvetési törvény tervezetében már megnövekedett összegeket fordíthatnak a testületek működésükre, de az is, hogy Magyarország fogyasztóvédelmi politikája nagy hangsúlyt fektet rájuk.

     

    A fogyasztóvédelmi törvény a fogyasztók érdekében, de a vállalkozások érdekeit is szem előtt tartva hozta létre a békéltető testületeket, pontosan meghatározva az eljárások formáját, különösen támaszkodva a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekre, és a kereskedelmi és iparkamarákra.

     

    A hazai fogyasztóvédelem ráadásul már megelőzte az uniós jogalkotást is, az online vitarendezés esetében Magyarország elsőként fogadta el azokat a szabályokat, amelyek segítik a fogyasztókat, ha internetes vásárlás során vitájuk van a vállalkozásokkal. Ugyanakkor a jogalkotó azt is felismerte, hogy a fogyasztók kiszolgáltatottságát azáltal is csökkenteni lehet, ha csak egyszerűen együttműködésre kötelezi a vállalkozásokat a békéltető testületi eljárás során.

     

    Már 2017. első felében is jól látható, hogy közel húsz százalékos ügyszámnövekedés tapasztalható a békéltető testületeknél. Csak a 2016. évben közel tizenháromezer vitás ügyet zártak le a kamarák mellett működő testületek a fogyasztói jogok gyors és költségkímélő érvényesítése érdekében, és nagy számban adtak tanácsot is az érintetteknek.

     

    A békéltető testületek másik nagy előnye, hogy országszerte megtalálhatóak és elérhetőek személyesen minden megyeszékhelyen, és a fővárosban és az interneten is könnyen, egyszerűen fordulhatnak hozzájuk a fogyasztók.

     

    Milyen ügyekben lehet a békéltető testületekhez fordulni?

     

    Bármilyen fogyasztóvédelmi vitás ügyben segítenek a testületek, amelyek a fogyasztó és vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződések megkötésével, teljesítésével, vagy épp szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével függenek össze.

     

    Az sem számít, hogy hagyományos módon, üzletben vásárolt a fogyasztó, interneten rendelt, kupont használt fel, vagy termékbemutatón járt és vette észre, hogy nem kell mégsem neki az árucikk.

     

    A szolgáltatásokat tekintve pedig, akár a vitatott közüzemi számlák, hűségszerződések, az áram és gáz kikapcsolása miatti eljárások, parkolási bírságok, tömegközlekedés során kapott büntetések, a rémálommá vált nyári utazások, de akár építésügyi, felújítási munkákkal kapcsolatos ügyekben is eljárnak.

     

    A békéltető testületekbe vetett bizalom töretlen emelkedését jól jelzi, hogy évről évre dinamikus ügyszámnövekedés figyelhető meg és egyre több fogyasztó veszi igénybe a békéltető testületek segítségét, sőt a vállalkozások, leginkább a kis- és kkv-k is egyre inkább igénylik a tanácsadást.

     

    Ki kell emelni egyúttal, hogy a csak tavaly több mint egymilliárd eurós forgalmat bonyolító és a fogyasztóvédelem fókuszába kerülő, elektronikus kiskereskedelemből fakadó vitákat szintén könnyen rendezik, köszönhetően az online vitarendezési platformnak (www.ec.europa.eu/odr). Az eljárás megindítására szolgáló kérelmet és a bizonyítékokat akár közvetlenül is, már egy ideje elektronikusan szintén be lehet nyújtani a testületekhez. 

     

    Az immár közel húsz éve működő békéltető testületi rendszer bizonyított, rendszerük és szervezetük szilárd európai uniós irányelv mentén nyugszik, ami biztosítja többek között azt is, hogy a fogyasztók a testületeket minden megyében keressék, megtalálják és igénybe vegyék a segítségüket.

  • A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pályázati felhívása a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek 2017. évi támogatására

    A pályázat célja a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek támogatása annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel széles társadalmi alapokra helyezzék a fogyasztóvédelmet, alakítsák ki és erősítsék a tudatos fogyasztói magatartást.

    A pályázat kódja: FV-I-17

     

    A pályázati felhívás és az útmutató, valamint a pályázattal kapcsolatos további információk a http://www.nfsi.hu/fv-i-17/ oldalon olvashatóak.

     

    (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)

     

    Forrás: http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/infokommunikacioert-felelos-allamtitkarsag/hirek/a-nemzeti-fejlesztesi-miniszterium-palyazati-felhivasa-a-fogyasztoi-erdekek-kepviseletet-ellato-egyesuletek-2017-evi-tamogatasara-a-palyazat-kodja-fv-i-17

     

  • A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium internetes vásárlással kapcsolatos fogyasztóvédelmi felmérése

    A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelmi szakterülete számára kiemelten fontos terület az elektronikus kereskedelem. Kérjük, segítse a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkáját a vonatkozó kérdőívek kitöltésével annak érdekében, hogy még hatékonyabbá válhasson az e-kereskedelem fogyasztóvédelme!

    A kérdőívek az alábbi linken érhetőek el:

     

    http://www.ecommerce.hu/kerdoivek.html

     

    http://survey.gkidigital.hu/app/index.php/791895?lang=hu

     

    Forrás: http://fogyasztovedelem.kormany.hu/node/27194

  • Egyáltalán nem szolgálja a fogyasztók érdekeit a kötelező szervizdíj!

    A sajtóban napvilágot látott hírek szerint egyre több gazdasági érdekvédelmi szervezet áll be a sorba és támogatja a kötelező szervizdíj bevezetését. Ugyanakkor arról már egyáltalán nem vagy csak alig hallani, hogy mit szólnak ehhez a fogyasztók. Pedig ki kell mondani: a kötelező szervizdíj egyáltalán nem szolgálja a fogyasztók érdekét, sőt azzal teljes mértékben szembemegy, korlátozná a szabad választás lehetőségét, és árdrágító hatással bír. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége határozottan ellenzi a fogyasztóellenes javaslatok bevezetését!

    Bizonyos hírek szerint a Szállodák és Éttermek Szövetsége 8-15 százalékos kötelező szervizdíjat vezetne be, és a Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet, illetve a Pannon Gasztronómiai Akadémia is támogatja azt.

     

     

    Ma Magyarországon a vállalkozások szabadon dönthetik el, hogy felszámítanak-e a fogyasztók kiszolgálásáért külön díjat, a fogyasztó pedig saját akarata szerint választhat, hogy szervizdíjas vagy azt nélkülöző vendéglátási szolgáltatást vesz-e igénybe. És ez így is van jól egy olyan gazdasági környezetben, ahol a fogyasztókért kell, hogy versengjenek a vállalkozások, nem pedig fordítva. A kapott szolgáltatások minősége, a vendéggel való bánásmód és a tapasztalt udvariasság – többek között ezektől kell, hogy függjön a felszolgálás jutalmazása, nem pedig egy kötelező előírástól!

     

     

    Az általános árdrágító hatás tehát nem szolgálja a fogyasztóknak az érdekeit, akik maguk szeretnének arról határozni a tapasztalt kiszolgálás alapján, hogy juttatnak-e szervizdíjat a felszolgálóknak vagy sem. Amennyiben ugyanis nem olyan bánásmóddal és kiszolgálással találkozik a vendég, amelyet elvár(na), akkor már kifejezetten káros egy olyan helyzetbe belekényszeríteni, ahol nem lehet eltekinteni a felszolgálás „jutalmazásától”.

     

     

    A kötelező szervizdíj bevezetése azért is fogyasztóellenes, mert az egyfajta burkolt áremelés, amelyet semmilyen valós, a vállalkozás oldalán felmerülő plusz költség nem indokol. Hiányzik tehát a szolgáltatás ellentételezése. Ilyen alapon akár a vasúti jegyek kiállításáért, a közlekedésben a buszok megállókban való külön megállásáért vagy éppen az internetes webáruházak üzemeltetéséért vagy akár a csekkek, számlák kiállításáért is külön díjat kérhetnének a szolgáltatók, amelyek viszont a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatás és annak ára szerves részei.  

     

  • Kötelező együttműködés a békéltető testületi eljárásban – a fogyasztók a nyertesei a törvénymódosításnak

    2015 szeptemberétől már a vállalkozásoknak kötelező együttműködni a békéltető testületi eljárásban, ha egy fogyasztó a céggel szemben kérelmet adott be. Ennek köszönhetően sokkalta nagyobb arányban kerülhet sor a vitás fogyasztóvédelmi ügyek megoldására, legyen szó akár egy elromlott laptopról, vitatott hírközlési számláról vagy akár egy problémás internetes vásárlásról.

    A békéltető testületek a fogyasztó és vállalkozás közötti viták megoldásának gyors eszközei, és nem kell befizetni semmilyen illetéket vagy épp eljárási díjat, ha egy fogyasztó hozzájuk szeretne fordulni segítségért. Korábban a fogyasztók által a beadványokban megjelölt, vitával érintett cégeknek nem kellett például személyesen részt venniük a testületek előtti egyeztető meghallgatásokon. Ma már azonban ez nincs így és több mint másfél évvel a törvénymódosítást követően jól látszik, hogy az betöltötte célját és sokkalta hatékonyabb eljárást tudnak így a békéltető testületek lefolytatni. Ha ugyanis nincs ott a másik, vitás fél (tehát a cég) a személyes meghallgatáson, értelemszerűen nem is tud a fogyasztó kivel egyeztetni a konkrét ügyében. Annak köszönhetően azonban, hogy már személyes részvételi kötelezettség érvényesül az eljárásban és jelen van az a személy is, aki engedhet a vállalkozás korábbi, elutasító álláspontjából, sokkalta nagyobb arányban oldódhatnak meg a fogyasztóvédelmi vitás ügyek. 

     

    Az együttműködési kötelezettség alapján egész pontosan a vállalkozások arra kötelesek, hogy már előzetesen is írásos nyilatkozatot tegyenek arról, miszerint mi az álláspontjuk a fogyasztó panaszáról, csatolniuk kell bizonyítékaikat is, illetve arról is nyilatkozni kell, elfogadják-e előre a békéltető testület döntését kötelező erejűként. Ezt hívjuk válasziratnak.

     

    Mindezeken túlmenően pedig a későbbi, békéltető testület előtti személyes meghallgatáson, amely a testület eljáró tanácsának vezetésével zajlik, meg is kell jelennie személyesen a vállalkozásnak, vagy pedig olyan képviselőt szükséges küldenie, akit felruházott azzal, hogy a fogyasztóval egyezséget kössön.

     

    A fentiek akkor terhelik a cégeket, amennyiben székhelyük, telephelyük vagy fióktelepük a békéltető testületet működtető kamara szerinti megyében van bejegyezve. Ennek hiányában ugyanis az együttműködési kötelezettség a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.

     

    Ha bármelyik, előzőekben említett kötelezettségét megsértené az érintett vállalkozás, akkor arról a békéltető testület értesíti a fogyasztóvédelmi hatóságot, amely pedig még a kis- és középvállalkozások esetében sem tekinthet el ekkor a bírságtól, az ugyanis kötelező.

     

    A fentieknek köszönhető, hogy a békéltető testületi eljárás egyértelműen hatékonyabbá vált a módosítások hatására és még nagyobb arányban kerülhet sor a fogyasztók és vállalkozások közötti vitás fogyasztóvédelmi ügyek ingyenes, gyors, egyszerű rendezésére a testületek előtt, az eljáró tanácsok segítségével.

     

    Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

     

    „Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében”