A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azonnali hatállyal felszólította a Random Capital Broker Zrt.-t, hogy szervezetén belül csak a munkakörük alapján arra illetékes személyeknek tegye lehetővé a szervezeten belüli információhoz való hozzáférést. A jegybank átfogó vizsgálatot folytat a társaságnál – olvasható az MNB internetes honlapján.
Az MNB nemrég kézbesített végzésében azonnali hatállyal felszólította a Random Capital Broker Zrt.-t (Társaság), hogy a továbbiakban szervezetén belül csak a munkakörük alapján arra illetékeseknek tegye lehetővé az információkhoz való hozzáférést.
Az MNB ezzel a döntéssel kívánja megakadályozni a Társaságnál a belső, az üzletvitel során keletkező információval való visszaélés lehetőségét, illetve azt, hogy emiatt az ügyfelek befektetései, pénzeszközei vagy az ezekkel kapcsolatos jogaik esetlegesen sérelmet szenvedjenek.
A jegybank jelenleg korlátozott terjedelmű, nem teljes körű átfogó vizsgálatot folytat a Társaságnál, egyebek közt annak felügyeleti adatszolgáltatási tevékenységét, illetve adatbiztonsági mechanizmusait áttekintve. Az ezen eljárásban feltárt, jogellenesnek és kockázatosnak tűnő gyakorlat miatt, a pénzügyi piacok, illetve az ügyfelek érdekeinek halaszthatatlan védelmében volt szükség arra, hogy az MNB még vizsgálatának lezárulta előtt, ideiglenes intézkedés keretében írjon elő kötelezettséget a Társaság számára.
Vizsgálatának lezárultát követően az MNB honlapján közzétett határozatban ismerteti meg a nyilvánossággal annak eredményeit.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége pályázatot hirdet meg Magyarország általános- és középfokú oktatási intézményei, valamint tanulóik és pedagógusaik részére az Országos Fogyasztóvédelmi Sulitáborban történő díjmentes részvételre. A pályázat során nyertes intézmények tanulói és a pedagógusai díjmentesen vehetnek részt a 2018 tavaszán (2018. április 23-24. között) megrendezésre kerülő V. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitáborban, ahol a fiatal fogyasztók a koruknak megfelelő játékos formában, szórakozva bővíthetik fogyasztóvédelmi ismereteiket.
V. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitábor – Zánka
Pályázati felhívás
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (a továbbiakban: Szervező) pályázatot hirdet meg Magyarország általános- és középfokú oktatási intézményei, valamint tanulóik és pedagógusaik részére az Országos Fogyasztóvédelmi Sulitáborban történő díjmentes részvételre.
1. A pályázat célja
A Szervező célja a pályázat meghirdetésével a koruk folytán speciálisan védendő fogyasztóknak minősülő, általános- és középfokú intézmények tanulóinak fogyasztóvédelemmel történő megismertetése, szerepének bemutatása, tudatos fogyasztóvá nevelésük elősegítése új, eddig igénybe nem vett oktatási formák segítségével. Ennek megfelelően a pályázat során nyertes intézmények tanulói és a pedagógusai díjmentesen vehetnek részt a 2018 tavaszán (2018. április 23-24. között) megrendezésre kerülő V. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitáborban, ahol a fiatal fogyasztók a koruknak megfelelő játékos formában, szórakozva bővíthetik fogyasztóvédelmi ismereteiket.
A tábor a Balaton északi partján fekvő Zánkán kerül megrendezésre, az Erzsébet Üdülőközpont és Tábor Zánka ad otthont a résztvevőknek. A létesítmény teljes körű ellátást biztosító táborozási szolgáltatást nyújt.
2. A lehetséges pályázói és kedvezményezetti kör
Pályázók köre: Magyarország valamennyi általános- és középfokú oktatási intézménye.
Kedvezményezettek köre: Belföldi lakóhellyel rendelkező, tanulói jogviszonyban álló, 14-18 éves gyermek, aki 2018. április 23-ig már betölti a 14. évét, de nem haladja meg a 18. évét és a nyertes pályázók (tehát az első 3 helyezés valamelyikét elért intézmények) tanulói. A kedvezményezettek köréhez tartoznak azon pedagógusok is, akiknek intézményei a pályázati feltételek teljesítése során, a „Fogyasztóvédelmi Sulihét!”c. versenyben nyertes pályázatot nyújtanak be (azaz a legeredményesebb, első 3 helyezés valamelyikét elért intézmények.)
A pályázókra és kedvezményezettekre, valamint a nyertes pályázatokra vonatkozó részletes feltételek a Pályázati felhívás 6-8. pontjában kerülnek kifejtésre.
3. A támogatás formája
A Szervező teljes körű ellátást biztosító táborozási szolgáltatás igénybevételéhez nyújt támogatást 2018. április 23-24. közötti időtartamra vonatkozóan a táborban történő 2 napos, azaz 1 éjszakát magában foglaló ott tartózkodáshoz és a tábor programját képező programokon való részvételhez.
A Szervező által meghirdetésre kerülő táborban és annak programjain történő részvétel a pályázat feltételeit teljesítő, és nyertesen pályázó intézmények tanulói és pedagógusai számára teljes mértékben (szállás-étkezés-egyéb programok) díjmentes. A tábor helyszínére való eljutás és a hazautazás költségeit a nyertes pályázó viseli, az utazással kapcsolatos költségtérítés tehát nem biztosított.
4. A támogatás forrása
Szervező sikerrel pályázott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiírásra került, fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek 2017. évi támogatására meghirdetett, „FV-I-17-2017-00012” kategória kóddal rendelkező felhívásra. „Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.”
5. Beadható pályázatok száma
A pályázati felhívásra egy pályázó csak egy pályázatot nyújthat be.
6.Pályázati feltételek
6.1. A pályázó vállalja, hogy intézménye keretein belül 2018. március hónapban ún. „Fogyasztóvédelmi Sulihét!” c. programot valósít meg, amelynek során az alábbi feladatokat elvégzi:
– fogyasztóvédelmi totó összeállítása és diákokkal történő megoldása,
– fogyasztóvédelmi témájú rímes vers megírása,
– békéltető testülethez egy kérelem kitöltése. (Nem kell elküldeni a kérelmet békéltető testülethez, csak megfelelően kitölteni, mellékletekkel ellátni.)
Ezen kívül további konkrét feladatok nem kerülnek meghatározásra, az alábbi javasolt kategóriák közül maga dönti el, hogy melyiket, hogyan és milyen módon kívánja megvalósítani. A pályázat során feltétel, hogy csak a szervező által rendelkezésre bocsátott, illetve a szervező honlapján megjelent segédanyagok használhatók fel. Más egyesület, vagy hatóság által kiadott kiadvány, segédanyag felhasználása tiltott, illetve más egyesület, hatóság bevonása szintén tiltott a pályázat megvalósítása során.
Pályázónak minden általa a diákok számára összeállításra kerülő anyagban fel kell tüntetnie a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségét, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásának tényét, és a következő mondatot: „Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.”.
6.2. Javasolt kategóriák:
6.2.1. osztályfőnöki óra keretében megtartásra került fogyasztóvédelmi oktatás,
6.2.3. intézményi kereten belül lefolytatott fogyasztóvédelmi verseny,
6.2.4. fogyasztóvédelmi témájú rajzpályázat,
6.2.5. egyéb, vonatkozó gyakorlati tevékenység megvalósítása.
6.3. Pályázó a pályázatban történő részvételre vonatkozóan legkésőbb 2018. január 01-ig bejelenti a „Fogyasztóvédelmi Sulihét!” c. kampány megvalósítására irányuló szándékát írásban a feosz@feosz.hu e-mail címre. A bejelentésben pályázónak közölnie kell, hogy a 6.2. pontban felsorolt kategóriák közül melyiket/melyeket valósítja meg, továbbá közölnie kell hivatalos megnevezését, székhelyét, a kijelölt kapcsolattartó személyét és telefonos, valamint e-mailes elérhetőségét, és azon létszámot, hogy nyertes pályázat esetén tanulói közül az V. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitáborban történő részvételre hány főt jelöl ki. Szervező 2018. január 31-ig megküldik Pályázó részére a „Fogyasztóvédelmi Sulihét” c. program megvalósításához szükséges teljes szakmai háttéranyagot elektronikus formátumban.
6.4. Pályázó megküldi legkésőbb 2018. március 31-ig a feosz@feosz.hu e-mail címre azon tanulók – és azon pedagógus – névsorát is, akiket nyertes pályázat esetén az V. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitáborban történő részvételre kijelöl. Pályázó ezzel egyidejűleg külön nyilatkozatban – szintén elektronikus úton benyújtva – igazolja a résztvevő gyermekek életkorát és tanulói jogviszonyának fennállását. Pedagógusi jelölés esetén szükséges a pedagógiai minőség igazolása és annak megküldése az előbb jelzett e-mail címre, az erre megfelelő dokumentumok révén (például: pedagógus-igazolvány, intézményi igazolás.)
6.5. Pályázónak legkésőbb 2018. március 31-ig igazolnia kell, hogy a pályázat keretében a „Fogyasztóvédelmi Sulihét!” c. kampány megtartásra került intézményében a következők szerint:
6.5.1. a program megvalósításáról készült legfeljebb 2 oldalas terjedelmű, (lehetőleg a bírálati szempontokat szem előtt tartó) kampánybeszámoló,
6.5.2 a megvalósult kampány során elkészült dokumentumokat, pályaműveket, fényképeket elektronikus formában meg kell küldenie a feosz@feosz.hu e-mail címre.
6.6. A pályázati felhívás keretében beérkező pályázatok közül a bírálati szempontoknak megfelelt pályázati anyagokat benyújtó általános- és középfokú oktatási intézmények közül 3 db pályázat kerül támogatásra. Szervező fenntartja a pályázatok elbírálásának kizárólagos jogát, valamint, hogy a táborba történő elégtelen számú jelentkezés esetén a nyertes intézmények, és ezzel a résztvevő tanulók és pedagógusok körét kibővítsék a 6.8 pontban jelzett maximális keret betöltése erejéig.
6.7. Nyertes pályázat esetén egy oktatási intézményből legalább 6, legfeljebb pedig 13 tanuló részvétele biztosított a táborban. A táborban résztvevő tanulók személye a pályázó intézmény által kerül kiválasztásra.
6.8. Az V. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitáborban résztvevő összes gyermekek maximum létszáma 26 fő, a szakmai felügyeletet ellátó összes pedagógusok száma legfeljebb 3 fő lehet.
Nyertes pályázókra vonatkozó feltételek:
A legjobb három pályázatot benyújtó oktatási intézmény esetében azok pedagógusai számára is biztosított az V. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitáborban történő díjmentes részvétel lehetősége. E lehetőség igénybe vétele egyben pályázati feltételnek is minősül, így pályázó vállalja, hogy amennyiben benyújtott pályázata az előzőleg jelzett legjobb 3 helyezés valamelyikét éri el, úgy intézményéből egy pedagógust kijelöl, aki részt vesz az V. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitáborban. Intézményenként legfeljebb egy pedagógus vehet részt a táborban.
Pályázó vállalja tanulói – és az előzőleg jelzett esetben pedagógusa – utazásának megszervezését és költségének viselését a tábor helyszínére, valamint a hazaútra.
·Pályázó vállalja, hogy amennyiben a táborban történő részvételre általa kijelölt gyermek vagy pedagógus nem tud részt venni a táborban, úgy helyette biztosítja másik gyermek, pedagógus részvételét. Amennyiben pedig másik tanulója vagy pedagógusa részvételét sem tudja biztosítja, úgy megfizeti Szervező részére az adott személyre eső táboroztatás költségét.
A résztvevő gyermekeknek a tábor helyszínén rendelkezniük kell TAJ-kártyájukkal, valamint a Pályázati felhívás 1. sz. mellékletét képező, gyermekek egészségügyi állapotára vonatkozó, táborozást megelőzően legfeljebb 4 nappal kitöltött szülői nyilatkozattal. A TAJ-kártyának és a kitöltött szülői nyilatkozatnak a hiánya a táborban történő részvételből való kizárást vonja maga után. A kitöltött szülői nyilatkozatot a tanulók haladéktalanul átadják Szervező részére, amint megérkeztek a tábor helyszínére.
8. A pályázatok elbírálásának szakmai szempontjai és az intézmények számára biztosított háttéranyag
A beérkező pályázatok elbírálása során Szervező az alábbi fő szempontok érvényesülését mérlegeli, a szempontok után zárójelben feltüntetésre kerül a kapható maximális pontmennyiség:
a kampány megvalósításának szakmai színvonala (10 pont),
a Szervező által biztosított fogyasztóvédelmi szakmai háttéranyaghoz való tartalmi kapcsolódás mértéke (10 pont),
a Szervező által biztosított szakmai háttéranyagból felhasznált és a tanulókkal megismertetett fogyasztóvédelmi témakörök mennyisége (40 pont),
a „Fogyasztóvédelmi Sulihét” c. kampány feladatainak sokszínűsége, kreativitása (10 pont),
az elért diákok száma (10 pont),
a kampány résztvevő diákjainak aktivitása (10 pont),
a kampány kommunikációja és „visszhangja” intézményen belül (10 pont).
A pályázatok elbírálása során előnyben részül az a pályázó, amely a 6.2. pontban foglalt pályázati kategóriák közül egyszerre többet is megvalósít, továbbá, amely a 6.3. pontban foglalt előzetes bejelentési kötelezettség teljesítését követően megküldésre kerülő szakmai háttéranyagban tárgyalt fogyasztóvédelmi témakörök közül valamennyit megismerteti tanulóival.
9.A pályázatok elbírálásának határideje
Szervező elektronikus úton értesíti a beérkezett pályázatok elbírálásának eredményéről a pályázatot benyújtott oktatási intézményeket legkésőbb 2017. április 10-ig.
10. További információk
Szervező fenntartja az V. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitábor helyszínére, időpontjára, és a Pályázati felhívás 2. sz. mellékletét képező tervezett programjára, valamint a körülményekben bekövetkezett, előre nem látható lényeges változás esetében az egyéb pályázati feltételekre vonatkozóan a változtatás jogát.
Szervező nem vállal semminemű felelősséget az életben, testi épségben, egészségben, illetve vagyonban bekövetkezett vagy keletkezett kárért, amely a táborozás vagy a táborhoz való eljutás, illetve hazautazás során valamely gyermeket vagy pedagógust éri.
Pár nap és itt a Karácsony, sokan még mindig az ajándékokat próbálják meg beszerezni, de nincsenek tisztában az alapvető jogaikkal és kötelezettségeikkel -, melyek birtokában megkönnyíthetik dolgukat a karácsonyi vásárlásoknál, ezzel elkerülve az ünnepek utáni ügyfélszolgálatokon való sorban állást és bosszankodást.
Karácsonyig a FEOSZ ügyeletet tart fenn, bátran forduljanak hozzánk emailen feosz@feosz.hu, valamint az alábbi telefonszámokon: 06-30-9548131, 06-30-4004477. Segítünk, ha valamilyen akadályba ütköznek a fogyasztók, de csokorba gyűjtöttük a legalapvetőbb tudnivalókat.
1. A 0 %-os kamat nem egyenlő az ingyen hitellel! Sok helyen kínálnak akciós áruhiteleket, mellyel még inkább arra serkentik a fogyasztókat, hogy akár erőn felül is vásároljanak. Érdemes azonban a megfelelő információkat beszerezni, mielőtt belevágunk egy hitellel történő vásárlásba. Mindenképpen előre érdeklődni kell minden felmerülő költségről is, hiszen attól még, hogy az adott hitel kamatmentes, terhelhet minket kezelési költség, egyéb díj, melyek már nem teszik annyira vonzóvá az adott hitelkonstrukciót.
Fogyasztói hitel esetén minden esetben élhetünk az előtörlesztés lehetőségével is, ezzel is csökkentve a járulékos fizetési kötelezettségünket, hiszen ilyenkor a hitelező csökkenti a hitel teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a hitelkamattal és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással. Illetve akár meg is gondolhatjuk magunkat és 14 napon belül elállhatunk a hitelszerződéstől nem csak akkor, ha még nem folyósították a hitelt, hanem a folyósítást követően is.
2. Hibás termékek esetén a fogyasztók úgynevezett szavatossági igényeket érvényesíthetnek a kereskedőkkel szemben, így kérhetik elsősorban a termék kijavítását vagy kicserélését, másodsorban pedig vételár-leszállításra vagy a teljes vételár visszatérítésére illetve a kereskedő költségén történő kijavíttatásra jogosultak. Ezen igények a karácsonyi időszakban leárazott, akciós termékekre is vonatkoznak – ha a vásárláskor a vevő nem tudott a hibáról. Figyeljen tehát erre minden fogyasztó, hiszen nem helyes az a kereskedői magatartás, mely szerint az üzlet arra hivatkozik reklamáció esetén, hogy "akciós árut nem cserélünk".
3. Reklamáció esetén ügyeljenek a fogyasztók arra, hogy minőségi kifogásukról jegyzőkönyv készüljön (erről egyébként a kereskedő köteles gondoskodni), ha ez mégis elmaradna, jelezzék panaszukat a Vásárlók Könyvébe történt bejegyzésükkel. Erre azonnal, de legkésőbb harminc napon belül írásban köteles válaszolni a vállalkozás.
A jegyzőkönyvből egy példányt meg kell kapnunk, melyet akkor sem kell visszaadni, amikor a terméket javítva, vagy egy új termékre cserélve visszakapjuk.
4. Az ünnepek közeledtével nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a jogszabályok nem segítik a fogyasztót abban az esetben, ha hibátlan árut (nem megfelelő színű vagy méretű ajándéknak szánt pulóver esete) szeretne utóbb kicserélni. Ilyenkor csak a kereskedő jóindulatán múlik, hogy a bizonylattal együtt visszahozott ajándékot kicseréli-e másikra vagy esetleg biztosítja a termék árának levásárlását az üzletében. Ezen kedvezőbb feltételekről már a vásárláskor érdeklődjenek a fogyasztók, kérjék, hogy azokat írják rá a blokkra, nyugtára, hogy később erre hivatkozni tudjanak. Blokkot, nyugtát, számlát mindig kérjünk, és tegyük el, hiszen csak ezek birtokában tudjuk jogainkat érvényesíteni!
5. A vásárlások során sajnos előfordul, hogy a választott termék szinte azonnal meghibásodik. Amennyiben olyan termékről van szó, amely az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet mellékletében szerepel, (például háztartási gépek, televíziók, bútorok, okostelefonok 10.000 Ft eladási vételár felett) és a fogyasztó a csere iránti igényét 3 munkanapon belül érvényesíti, úgy a kereskedő köteles kicserélni az adott terméket. A kötelező jótállás időtartama ezen termékek esetében egy év, de természetesen a kereskedők ennél kedvezőbb, azaz hosszabb idejű jótállást is vállalhatnak a termékekre.
A 10.000 Ft-os összeghatárt érdemes a fogyasztóknak szem előtt tartani illetve mérlegelni egy-egy „kihagyhatatlan” 9.999 Ft-os akció láttán is, hiszen ebben az esetben nem lesz kötelező jótállás a termékre, csak szavatosság.
6. Internetes vásárlás, vagy termékbemutatón történt vásárlás esetén speciális többletjogok illetik meg a vásárlót, így ha meggondolta magát a vásárlást illetően, nem tetszik neki a termék, akkor a termék kézhezvételétől számított 14 napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől, akkor is, ha a termék hibátlan.
Internetes vásárlás esetét véve, fontos hangsúlyozni, hogy az elállást írásban, igazolható módon szükséges a fogyasztónak megtennie, illetve saját költségén kell a megrendelt árut a vállalkozásnak visszajuttatnia. Nem csak a vételárat jogosultak visszakapni ebben az esetben, hanem a teljes kifizetett összeget beleértve az eredeti szállítási költséget is, ha volt ilyen.
Ha pedig az utolsó napokra hagyjuk a vásárlást, akkor számolnunk kell azzal, hogy nem fogják tudni időben kiszállítani az áhított ajándékokat!
7. Akár üzletben vásároltunk, akár internetről rendeltük a terméket, ha hibásnak bizonyul, a kereskedő nem követelheti meg, hogy a fogyasztó azt eredeti, gyári csomagolásban küldje vissza. Ez a feltétel jogellenes.
8. Végül ne feledjék a fogyasztók: ha később esetleg jogvitába keverednek a kereskedővel, úgy a megyei és a budapesti kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek segítségét tudják igénybe venni, amelyek ingyenes, gyors és szakszerű eljárásuk révén a vita gyors megoldásának lehetőségét kínálják a fogyasztók számára.
Újabb politikai megállapodás született az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a járművek típusjóváhagyása és vizsgálata színvonalának és függetlenségének jelentős mértékű emelése, az EU piacán már forgalomban lévő személygépjárművek ellenőrzésének fokozása és az európai felügyelet alatt működő rendszer egészének megerősítése érdekében.
Az uniós társjogalkotók megállapodásra jutottak a Bizottság által 2016 januárjában előterjesztett javaslatról, amelynek célja az EU-típusjóváhagyási keretrendszer alapjaiban való megreformálása: ez a keretrendszer azokat a szabályokat foglalja magában, amelyek annak tanúsítására vonatkoznak, hogy a jármű megfelel a forgalomba hozatal előfeltételeként meghatározott valamennyi követelménynek, valamint annak szigorú ellenőrzésére, hogy a gyártók folyamatosan megfelelnek az uniós jognak.
Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Keményebben ellenőrzött szigorúbb szabályok bevezetésével az autóiparnak megvan az esélye arra, hogy visszanyerje a fogyasztók bizalmát. A Bizottság tiszta mobilitásra vonatkozó javaslatait csupán néhány héttel követő mai megállapodás újabb mérföldkövet jelent az EU arra irányuló szélesebb körű erőfeszítéseiben, hogy megerősítse az európai autóipar globális vezető szerepét a tiszta és biztonságos járművek terén.”
Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos leszögezte: „A dízelbotrány feltárta szabályozási és piacfelügyeleti rendszerünk hiányosságait. Tudjuk, hogy egyes autógyártók csalást követtek el, többen pedig kihasználták a joghézagokat. Hogy ennek véget vessünk, alapjaiban megreformáljuk az egész rendszert. A közel két évig tartó tárgyalások után üdvözlöm, hogy javaslatunk legfontosabb elemeit – köztük a tényleges uniós felügyeleti és végrehajtási hatásköröket is – sikerült megőrizni. A jövőben a Bizottságnak lehetősége lesz vizsgálatokat végezni személygépjárműveken, az egész EU-ra kiterjedő visszahívásokat kezdeményezni és törvénysértés esetén személygépjárművenként akár 30 000 euróig terjedő pénzbírságot kiszabni.”
Az új szabályok főbb alkotóelemei a következők:
1.Emelni a személygépjárművek forgalomba hozatala előtt végzett típusjóváhagyás és vizsgálat színvonalát és fokozni annak függetlenségét:
A műszaki szolgálatoknak rendszeresen és szigorú teljesítménykritériumok alapján végzett független ellenőrzéseken kell megfelelniük ahhoz, hogy az új személygépjármű-modellek vizsgálatára és ellenőrzésére vonatkozó tagállami kijelölésüket megszerezzék és megtartsák. Probléma esetén a Bizottságnak és a többi tagállamnak lehetősége lesz kifogást emelni a kijelölés ellen.
A nemzeti típusjóváhagyó hatóságok bizottsági ellenőrzési rendszer alá fognak tartozni, így biztosítva a vonatkozó szabályok uniós szintű végrehajtását és következetes betartatását.
Nem sikerült elfogadtatni a Bizottságnak a javadalmazási rendszer módosítására irányuló javaslatát, amelynek célja annak elkerülése volt, hogy a műszaki szolgálatokat közvetlenül a gyártók fizessék.
2.Az EU piacán már forgalomban lévő személygépjárművek ellenőrzésének fokozása:
Míg a jelenlegi típusjóváhagyási szabályozás főként a gyártósorról vett prototípusok előzetes (ex ante) ellenőrzésére terjed ki, a jövőben a tagállamoknak a már piacon lévő járművek körében kell rendszeres, szúrópróbaszerű ellenőrzést végezniük, melynek eredményeit közzé kell tenniük
Ezentúl valamennyi tagállamnak lehetősége lesz arra, hogy határain belül azonnal védőintézkedéseket tegyen a jogszabályoknak nem megfelelő járművek ellen, anélkül, hogy meg kellene várnia a típusjóváhagyást kiadó hatóság intézkedését, ahogy az jelenleg történik.
3.Európai szintű felügyelet:
A jövőben a Bizottság a tagállamoktól függetlenül végez majd piaci ellenőrzéseket, és lehetősége lesz arra, hogy uniós szintű visszahívásokat kezdeményezzen. Jogában áll majd megtámadni a műszaki szolgálatok kijelölését, és az előírásoknak nem megfelelő személygépjárművek után akár járművenként 30 000 euróig terjedő közigazgatási szankcióval sújtani a gyártókat és a műszaki szolgálatokat.
A Bizottság vezetésével létrejön egy új végrehajtási fórum, amely a vonatkozó uniós jogszabályok egységesebb értelmezését, meg nem felelés esetén a teljes átláthatóságot, valamint a jobb és összehangoltabb tagállami piacfelügyeleti tevékenységeket hivatott biztosítani.
Az új rendelet a jelenlegi szabályozást fenntartva továbbra is tiltja az úgynevezett kiiktató eszközök használatát, amely tilalom felügyelete és érvényesítése a nemzeti hatóságok kötelezettsége marad, de egy lépéssel továbbmegy. A jövőben a személygépjármű-gyártóknak betekintést kell engedniük a járművek szoftverprotokolljaiba. Ez az intézkedés szorosan kapcsolódik a valós vezetési feltételek mellett végzett kibocsátási vizsgálatokra vonatkozó jogalkotási csomaghoz, amelynek köszönhetően igen nehéz lesz kijátszani a kibocsátási követelményeket. Emellett magában foglalja azt is, hogy a gyártóknak – akárcsak az USA-ban – kötelezően közzé kell tenniük kibocsátáscsökkentési stratégiáikat.
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által háromoldalú tárgyalások során elért előzetes politikai megállapodást most az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell hivatalosan jóváhagynia. A rendelet azután 2020. szeptember 1-jétől kötelezően és közvetlenül alkalmazandó lesz valamennyi tagállamban.
Háttér-információk
A jelenlegi szabályozás szerint a jogi keretet az Unió határozza meg, azonban annak ellenőrzése, hogy a gépjárműgyártók megfelelnek-e a szabályoknak, teljes mértékben a nemzeti hatóságok hatáskörébe tartozik. Ha egy járműtípust valamelyik tagállamban jóváhagytak, azt az egész EU-ban szabadon forgalomba lehet helyezni. Az előírásoknak való meg nem felelés esetén csak a személygépjármű típusjóváhagyását megadó nemzeti hatóság tehet olyan korrekciós intézkedéseket, mint például visszahívás elrendelése és közigazgatási szankció kiszabása.
A Bizottság már azt megelőzően nekilátott az EU-típusjóváhagyási keretrendszer felülvizsgálatának, mielőtt 2015 szeptemberében napvilágra került volna a Volkswagen-ügy. Az események után azt a következtetést vonta le, hogy még átfogóbb reformra van szükség annak érdekében, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő ilyen szabályszegések, az erre vonatkozó javaslatot pedig 2016. január 27-én be is terjesztette.
Ezzel párhuzamosan a Bizottság továbbra is nyomon követi, hogy a tagállamok helyesen hajtják-e végre a jelenlegi szabályokat, és szorosan figyelemmel kíséri a nemzeti hatóságoknak a már forgalomban lévő szennyező gépkocsikra irányuló erőfeszítéseit.
A Bizottság a tagállamok munkáját olyan közös vizsgálati módszertan kidolgozásával támogatta, amelynek révén ki lehet mutatni a laboratóriumi vizsgálatok eredményét torzító kiiktató eszközöket, és biztosítani lehet a nemzeti vizsgálatok eredményeinek következetességét. Iránymutatást is közzétett annak érdekében, hogy a tagállami hatóságok fel tudják mérni, vajon a személygépjármű-gyártók használnak-e olyan kiiktató eszközöket vagy más stratégiákat, amelyek miatt a vizsgálati cikluson kívül megnő a járművek kibocsátása, és meg tudják vizsgálni, hogy azok használata műszakilag indokolt-e.
Emellett jelenleg és a jövőben is biztosítja a versenyszabályok tiszteletben tartását, továbbá biztosítja a fogyasztókkal szembeni tisztességes bánásmódot.
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság politikai megállapodást hozott tető alá azzal a céllal, hogy megszüntessék az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozást azon fogyasztók számára, akik az EU-n belül termékeket vagy szolgáltatásokat kívánnak vásárolni a világhálón. Az új szabályok fel fogják lendíteni az elektronikus kereskedelmet, egyaránt szolgálva ezzel a fogyasztók és a vállalkozások javát, akik így haszonélvezői lehetnek a növekvő európai online piac előnyeinek.
Európai uniós megállapodás az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás megszüntetéséről
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság politikai megállapodást hozott tető alá azzal a céllal, hogy megszüntessék az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozást azon fogyasztók számára, akik az EU-n belül termékeket vagy szolgáltatásokat kívánnak vásárolni a világhálón. Az új szabályok fel fogják lendíteni az elektronikus kereskedelmet, egyaránt szolgálva ezzel a fogyasztók és a vállalkozások javát, akik így haszonélvezői lehetnek a növekvő európai online piac előnyeinek.
Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök kijelentette: „A mai napon felszámoljuk az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozást az online vásárlások esetében. Ez remek hír a fogyasztók számára. Az új szabályok lehetővé teszik, hogy az európai polgárok szabadon választhassák ki azt a weboldalt, amelyről vásárolni szeretnének, mindenfajta korlátozás vagy átirányítás nélkül. Jövő karácsonyra mindez megvalósulhat.”
Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos hozzátette: „Az EU egységes piacát hozzáigazítjuk a digitális kor követelményeihez azáltal, hogy a fogyasztóknak azonos hozzáférést biztosítunk a termékkínálat legszélesebb köréhez: nem számít, hogy egy másik országban lévő üzletbe fizikai valójukban lépnek-e be, vagy online vásárolnak. Következő tennivalónk a határokon átnyúló csomagkézbesítés árainak csökkentése lesz. A mostani árak ugyanis visszatartják az embereket a termékek más tagállamban történő megvásárlásától és értékesítésétől.”
Mariya Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos leszögezte: „A tisztességtelen területi alapú tartalomkorlátozás felszámolása nemcsak a fogyasztók számára jelent nagy előrelépést, de a mindenki javát szolgáló valódi digitális egységes piac megvalósulása szempontjából is. A barangolási díjak megszüntetését és az adathordozhatósághoz való jog bevezetését követően az uniós polgárok most lehetőséget kapnak arra, hogy az országhatárok figyelembevételele nélkül, online vásárolhassák meg új bútoraikat, foglalhassák le szállodai szobájukat vagy használhassák hitelkártyájukat – mintha csak otthon lennének.”
A polgárok számára ez azt jelenti, hogy úgy fognak tudni a világhálón keresztül új elektromos terméket beszerezni, autót bérelni vagy koncertjegyet venni egy másik országban, mintha mindezt saját országukban tennék. A vásárlásnak többé nem fogja akadályát képezni például az, hogy egy másik országban kibocsátott betéti vagy hitelkártyával kellene fizetniük. A vállalkozásokat érintő előny pedig az lesz, hogy növekszik a jogbiztonság a határokon átnyúló működés tekintetében.
A szeptemberben Tallinnban megrendezett digitális csúcstalálkozón Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kifejtette, hogy a digitális egységes piac kiépítése érdekében az EU jogalkotóinak jóvá kellene hagyniuk azt a 24 jogalkotási javaslatot, amelyet a Bizottság megbízatásának kezdete óta előterjesztett. Az Európai Bizottság kész segíteni az Európai Parlamentet és a Tanácsot optimális egyezségek létrejöttjében, amint azt a ma este létrejött megállapodás is bizonyítja.
Az új szabályok három olyan konkrét esetet határoznak meg, amikor a különböző uniós tagállamok fogyasztói közötti eltérő bánásmód eleve indokolatlan, és objektív kritériumokkal nem támasztható alá.
Ezek a következők:
· Fizikai szállítás nélküli termékértékesítés. Példa: Egy belga fogyasztó hűtőszekrényt kíván vásárolni. A legvonzóbb megoldásra egy német weboldalon talál rá. Az új szabályok értelmében a fogyasztó jogosult a termék megrendelésére és annak a kereskedő telephelyén való átvételére vagy saját otthonába történő szállíttatására.
· Elektronikusan nyújtott szolgáltatások értékesítése. Példa: Egy bolgár fogyasztó weboldal létesítése céljából tárhelyszolgáltatást kíván vásárolni egy spanyol cégtől. Az új szabályok értelmében hozzáférhet a szolgáltatáshoz, regisztrálhatja magát és megvásárolhatja ezt a szolgáltatást anélkül, hogy többletdíjakat kellene fizetnie a spanyol fogyasztókhoz képest.
· Egy konkrét fizikai helyen nyújtott szolgáltatások értékesítése. Példa: Egy olasz család közvetlenül vásárolhat utazást egy franciaországi vidámparkba anélkül, hogy átirányítanák őket valamelyik olasz weboldalra.
A rendelet nem ír elő értékesítési kötelezettséget, és nem harmonizálja az árakat. Ugyanakkor kiküszöböli a megkülönböztetést a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén olyan esetekben, amikor az objektív módon nem indokolható (pl. héa-kötelezettségek vagy különböző jogi előírások).
Az új szabályok az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő kilenc hónap elteltével lépnek hatályba, lehetővé téve a kisebb kereskedők számára az alkalmazkodást.
Háttér-információk
Egy bizottsági felmérés az összes vizsgált weboldal 63%-ánál tárt fel területi alapú tartalomkorlátozási gyakorlatot. Kiderült az is, hogy 2015-ben a weboldalak kevesebb mint 40%-a tette lehetővé a vásárlást a külföldről bejelentkező fogyasztók számára. Mindez a vállalkozásoknak kevesebb bevételt, a fogyasztóknak pedig kevesebb választási lehetőséget jelent. Az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás megszüntetéséről szóló rendeletre vonatkozó javaslat 2016 májusában látott napvilágot a digitális egységes piaccal kapcsolatos szabályozás részeként. A három európai intézmény idei korábbi közös nyilatkozatában egyetértett abban, hogy ezt a rendeletet a 2017-es év egyik jogalkotási prioritásaként kell meghatározni. A rendelet a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról szóló jogalkotási javaslattal, valamint a fogyasztói jogok érvényesítésének megerősítésére irányuló jogalkotási javaslattal együtt az elektronikus kereskedelmi csomagban kapott helyett.
Az MNB a teljes hiteldíj-mutató feltüntetésére, számítására és a THM maximum mértékére vonatkozó jogszabályok megsértése miatt alkalmazott intézkedést, továbbá szabott ki 4,5 millió forint összegű bírságot a záloghitelezési tevékenységet folytató ROYAL Záloghitel Zrt.-vel szemben. 2016 augusztusa óta a jegybank 10 kézizálog-hitelező piaci szereplőt összesen 55,5 millió forintnyi bírsággal sújtott a THM-szabályokkal kapcsolatos jogsértések miatt – olvasható az MNB internetes honlapján.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – mint arról korábban beszámolt – a kézizálog-hitelezési piac több szereplőjénél folytatott le fogyasztóvédelmi vizsgálatot. Ennek során a jegybank többek közt ellenőrizte, hogy a pénzügyi intézmények miként tesznek eleget a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönöknél a teljes hiteldíj-mutató (THM) közzétételére, számítására, s a THM maximum mértékére vonatkozó előírásoknak. Az MNB az ellenőrzések nyomán tavaly novemberben,decemberben és idén januárban is hozott már elmarasztaló intézkedéseket.
A budapesti ROYAL Záloghitel Zrt.-nél a jegybanki vizsgálat a 2013. január 1-jétől idén augusztus 22-ig terjedő időszakot tekintette át. A vizsgálat megállapította, hogy a pénzügyi vállalkozás fogyasztói kézizálog-kölcsöneinél megsértette a THM számítására vonatkozó rendelkezéseket, és a jogszabályi felső korlátot jelentősen meghaladó THM mellett nyújtott kézizálog-kölcsönt szinte valamennyi ügyfelének. A ROYAL Záloghitel Zrt. emellett honlapján elhelyezett kereskedelmi kommunikációjában jogsértő módon nem tüntette fel a THM értékét.
Mindezek miatt az MNB ma közzétett határozatában felhívta a pénzügyi vállalkozást a THM számítására, mértékére és közzétételére vonatkozó jogszabályi rendelkezések mindenkori betartására. Felhívta arra is, hogy a jogszabályban meghatározott reprezentatív példát és adatokat mutasson be a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban akkor, ha a THM mellett hitelkamatot vagy más, ellenszolgáltatásra vonatkozó számadatot is megjelöl.
A jegybank a THM számítására és maximális mértékére vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt a ROYAL Záloghitel Zrt.-re 4,5 millió forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A bírság mértékénél a jegybank figyelembe vette, hogy a pénzügyi vállalkozás a fogyasztók vagyoni érdekének védelmére vonatkozó, illetve tájékoztatáshoz fűződő jogával kapcsolatos jogszabályokat sértett meg, illetve, hogy a jogsértések hosszabb időn át számos kézizáloghitel-szerződést érintettek.
2016 augusztusa óta a jegybank összesen 7 pénzügyi vállalkozás és 3 takarékszövetkezet esetében összesen 55,5 millió forint bírságot szabott ki és hozott intézkedéseket a THM-re vonatkozó rendelkezések megsértése miatt. Az MNB a jövőben is kiemelt figyelemmel kíséri a kézizálog-hitelezést végző pénzügyi intézmények tevékenységét.
2017. november 7-8-án került megrendezésre az Európai Bizottság részéről Pozsonyban az a workshop, amelynek központi témája az volt, hogyan lehet javítani Európában a fogyasztók energiafelhasználással, energiahatékonysággal és az energiafogyasztói jogokkal kapcsolatos tudatosságát, és erre vonatkozóan melyek a legjobb tájékoztatási gyakorlatok.
A rendezvényen az Európai Bizottság felkérésére a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége is képviselte a magyar fogyasztókat, egyszersmind tagszervezeteit is és előadásában számot adott a fogyasztói tájékoztatásra irányuló kampányok során nyert tapasztalatairól és az elért eredményekről.
Ezzel kapcsolatosan elhangzott többek között az, hogy a magyar civil fogyasztóvédelmi szervezetek lehetőségei korlátozottak, figyelemmel a jelenleg érvényesülő kapacitás- és szakemberhiányra és arra, hogy az e szervezetek működésének támogatására kiírt ún. „FV” pályázatok nem biztosítják a fogyasztói tanácsadó irodák működtetését, illetve az egyedi fogyasztói tájékoztatási feladatok ellátását. Így pedig nyilvánvalóan nem lehet olyan eredményekről beszámolni, mint amelyekről például számot adott a Lengyelországban működő civil fogyasztói szervezet, ami többek között országos tanácsadó-iroda hálózattal áll a fogyasztók rendelkezésére.
Mindezek folytán került előtérbe az online kommunikációs eszközök alkalmazása, úgymint a Szövetség által szerkesztésre kerülő Fogyasztók Lapja online fogyasztóvédelmi magazin, vagy akár azok a további kampányok, amelyek országos hatókörű elérést biztosítanak. Így került sor többek között az Országos Fogyasztóvédelmi Sulitábor c. projekt ismertetésére, amelynek köszönhetően országos hatókörben kerültek elérésre Magyarország általános- és középiskolái az internet útján, így elérve közvetve több tízezer diákot és tanárt. De ugyanúgy szó esett a Szövetség által végrehajtott információs kampányok tapasztalatairól vagy éppen arról, miszerint a közvéleménynek az energiafogyasztók (lakossági felhasználók) jogairól való tájékoztatása és a sajtó ugyancsak jelentős segítséget nyújtanak a fogyasztókhoz és vállalkozásokhoz való eljutásban.
Szintén sor került a magyar szabályozás bemutatására, ami a védendő fogyasztókat, illetve a számukra biztosított széleskörű fogyasztóvédelmi jogokat illeti.
A további, fogyasztói tájékoztatásra irányuló kampányok és eredmények mellett a Szövetség beszámolt tagszervezetének, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetségének (LÉTÉSZ) a külön a workshop témájához illeszkedő, tagjai számára nyújtott szolgáltatásairól. A LÉTÉSZ tagsága által kezelt lakások száma ugyanis hozzávetőlegesen 250.000-re tehető, és például az ún. „LÉTÉSZ Akadémia” c. rendezvények kerülnek megtartásra annak érdekében, hogy szakmai segítséget nyújtsanak a lakóközösségeknek és azok képviselőinek az épületfelújítás és –modernizálás, az energia-megtakarítást célzó beruházások tervezése, költségelemzése, valamint a kivitelezéshez szükséges hitelfelvétel során.
Ugyancsak szó esett azokról a további programokról és azok tapasztalatairól is, amelyeket az előbb említett célok érdekében a LÉTÉSZ még bevet. Ezek eredményeként például a tagság körébe tartozó lakóközösségek az épületek külső hőszigetelése által átlagosan 12-29 %, az épületek összes nyílászárójának cseréje révén 8-24 %, míg az épületek fűtési rendszerének átalakítása és teljes gépészeti felújítása eredményeként 22-32 % energia-megtakarítást értek el. Azoknál az épületeknél pedig, amelyek esetében az előző három, energia-megtakarítást biztosító beruházás közül mindegyik megtörtént teljes körűen, ott az átlagos költségmegtakarítás átlagosan 42-44%-ra tehető.
Magyarország mellett több más uniós tagállam képviselői is megosztották tapasztalataikat a kétnapos workshopon, és betekintést nyújtottak a témában többek között a szlovák, cseh, horvát, bolgár, észt, litván, román, lengyel, svéd, finn tapasztalatok körébe, amely módot adott a legjobb gyakorlatok átvételére.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy a SANDOZ Hungária Kereskedelmi Kft. (SANDOZ) jogsértően reklámozta ACC elnevezésű, vény nélkül kapható gyógyszereit, mert nem az alkalmazási előírás alapján, hanem azon túlterjeszkedve mutatta be a termékeket. A reklámok gyorsaságot ígértek a gyógyszer teljes hatásmechanizmusára vonatozóan, miközben az alkalmazási előírás alapján a gyorsaság kizárólag a felszívódásra vonatkozott. A jogsértésért 105 millió forint bírságot szabott ki a GVH.
A GVH az egyes ACC-termékek gyors hatásmechanizmusára vonatkozó reklámállításokat vizsgálta, többek között a
· – Gyors megoldás hurutos köhögésre!;
· – Gyorsan megtisztítja a légutakat!;
· – ACC, az gyorsan hat
szlogeneket, amelyek sajtóhirdetésekben, orvosi rendelői, patikai plakátokon, televíziós reklámokban és akciós/patikai újságokban jelentek meg.
Az ACC elnevezésű gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyét az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) bocsátotta ki.
A GVH az OGYÉI tájékoztatását kérte a vizsgált állítások szakmai szempontú értékeléséhez. A szakhatóság álláspontja szerint a gyógyszerek alkalmazási előírásaiban foglaltak nem támasztják alá a gyógyszerek gyors hatását, azaz az állítások nincsenek összhangban a gyógyszerek alkalmazási előírásában foglaltakkal.
A GVH döntése szerinta SANDOZ 2015 októbere és 2016 áprilisa között jogsértően reklámozott és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mert nem az engedélyezett alkalmazási előírás alapján mutatta be az egyes ACC termékeket a reklámokban megjelenő gyors hatás, illetve általában a gyorsaság hangsúlyozásával.
A GVH a bírság kiszabásakor a kommunikációs eszközök költségeire alapozott.
A GVH súlyosító körülményként értékelte a magatartás kiterjedtségét, hiszen a vizsgált kereskedelmi gyakorlat a fogyasztók széles körét érte el, illetve időben is elhúzódott, a teljes szezont lefedte.
A GVH enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás alá vont
·dokumentált vezetői döntéssel – a megfelelési programja keretében – felhagyott a jogsértő kereskedelmi gyakorlattal a versenyfelügyeleti eljárás megindításának hatására;
·előzetesen is érdemi megfelelési erőfeszítéseket tett a lehetséges jogsértések elkerülésére, és e mechanizmus keretében a vizsgált kereskedelmi gyakorlatot is módosította.
·
A GVH ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a gyógyszertárakban vény nélkül is kapható és társadalombiztosítási támogatásban nem részesülő gyógyszerek reklámozása akkor jogszerű, ha a reklám a gyógyszert az engedélyezett alkalmazási előírás alapján mutatja be.
A GVH joggyakorlata értelmében nem csupán az alkalmazási előírással ellentétes, annak semmilyen módon meg nem felelő kereskedelmi gyakorlatok lehetnek jogsértők, hanem azon állítások is, amelyek tartalma túlmutat az alkalmazási előírásban megjelenő indikációkon, hatásokon vagy hatásmechanizmusokon. Aggályos és versenyfelügyeleti beavatkozást tesz szükségessé az a kereskedelmi gyakorlat, amely az alkalmazási előírásban szereplő indikációkon, hatásokon vagy éppen hasznosulási jellemzőkön túlmutató, túlzó vagy általánosító, így a fogyasztói értelmezést (azaz végső soron az objektív választást) nehezítő állítást jelentet meg.
„Próbavásárlást” tartottak a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének munkatársai az elmúlt napokban több pénzintézetnél. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen tájékoztatást kapnak a fogyasztók, ha lakáshitelt szeretnének felvenni. Segítőkészek-e az ügyintézők? Mire hívják fel a fogyasztók figyelmét, és átadják-e az eligazodást segítő dokumentumokat?
A következő adatokkal kerestük fel a bankokat: házaspár (30 éves nő, 33 éves férfi), fele-fele tulajdonban szeretne lakást vásárolni, de még nem tudják, hogy új vagy használt lakást. Nincs még gyerekük, de kettőt terveznek, így felmerülhet a CSOK igénybevétele is. Rendelkeznek 6.000.000 Ft önerővel, és mindketten rendelkeznek állandó jövedelemmel, az egyik nettó 180.000 Ft munkabérrel, a másik egyéni vállalkozó kb. nettó 250.000 Ft havi jövedelemmel. Tartozásuk nincs, lakáskasszájuk nincs. Nincs még konkrét lakás, így nem tudják a hitel összegét sem, arra kíváncsiak, hogy ilyen feltételekkel mekkora összegű hitelt kaphatnak, milyen futamidővel, milyen kamatozással? Kell-e biztosíték, vagy elég-e a jövedelem.
Amire kíváncsiak voltunk, hogy ezen adatok birtokában milyen információkat mondanak el a feltételekről, a költségekről, biztosításról, bankszámlanyitásról, akciós ajánlatokról, elbírálási időről, benyújtandó dokumentumokról.
Összességében pozitív benyomásokat szereztünk. Várakozni mindenhol kellett, illetve az is kiderült, hogy pénteken 12 órakor ne menjünk érdeklődni, mert hiába vannak nyitva 15 óráig a bankfiókok, már nem lesz elég ügyintéző. Azonban azokban az esetekben, amikor már nem volt ügyintéző, ott is azonnal kaptunk névjegykártyát, hogy a következő munkanapon kit keressünk, kitől kérjünk időpontot. Az is több helyen felmerült, hogy általános tájékoztatást bármelyik ügyintéző tud adni, de inkább a hitelezéssel foglalkozó kollégához irányítottak mindenkit, a pontosabb/szakszerűbb válaszok érdekében. Minimum 20-25 percig tartott egy-egy konzultáció, érdemben foglalkoztak a kérdésekkel, részletes tájékoztatást kaptunk.
Mindenhol készítettek előzetes kalkulációt, akár több futamidő változatban, elhangzott, hogy feltétel az adott banknál vezetett folyószámla és legtöbbször a jövedelemnek oda kell érkeznie. A többféle részletes kalkulációt át is adták, hogy otthon is lehessen tanulmányozni. Kaptunk tájékoztatást a költségekről is, mint közjegyzői díj, értékbecslés díja, takarnet díj, de ezek egy részét beszámítják, ha valóban létrejön a szerződés. Kötelező lakásbiztosítást kötni jelzáloggal érintett lakáshitelek esetében, de egyéb biztosítás megkötésére nem kötelezhetők a hitelfelvevők. A CSOK feltételrendszeréről, a beszerzendő dokumentumokról is mindent megtudhattunk, sőt a szükséges dokumentumok listáját is megkaptuk.
Érdekes módon minden helyen más és más dologra hívták fel kifejezetten a figyelmünket. A Budapest Banknál azzal kezdődött a beszélgetés, hogy a meglévő önerőt nem érdemes egészében felhasználni a hitelhez, hiszen a megvásárolt lakás után vagyonszerzési illetéket kell majd fizetni. Ennek mértéke az ingatlan vételárának 4 %-a, ami egy 25 millió forintos lakás esetében 1 millió forint, erre is kell tartalékolni. Minimum 20 % önerővel számolnak, maximum 80 % lehet a hitel összege. Specialitás az egyenlítő hitel, mely során megéri a bankszámlán pénzt tartani, mert bizonyos százalékát beszámítják, illetve kamatkedvezmények is széles körben rendelkezésre állnak. Devizahitel pedig nincs a kínálatban.
Az Erste Banknál a közszférás kedvezményre hívták fel kifejezetten a figyelmet, illetve arra, hogy a CSOK igénybevétele új lakásnál éri meg a legjobban. Létezik egy Törlesztési Védelem biztosítás, mely természetesen nem kötelező, de érdemes lehet megkötni, hiszen keresőképtelenség esetén nyújt biztonságot. Külön hangsúlyozásra került, hogy az adásvételi szerződésnek meg kell felelnie a bank alaki követelményeinek, mely feltételeket a honlapjukon lehet megtalálni.
Az OTP Banknál a mobilbankár szolgáltatást hangsúlyozták, 5 millió forint feletti hitel esetén a mobil ügyintéző akár az ügyfél lakására is kimegy tájékoztatást nyújtani, egy előre egyeztetett időpontban, és csak a szerződéskötésre kell bemenniük a feleknek a bankba. És kifejezetten legjobb konstrukcióként az Otthonteremtési Hitelt ajánlotta az ügyintéző új lakás vásárlásra/építésre, 3 vagy több gyermekes család esetén.
A CIB Banknál telefonos ügyintézői tájékoztatásra hívták fel a figyelmet, amin keresztül minden fontos információhoz hozzá lehet jutni, illetve a honlapjukon is minden információ könnyen, érthető formában elérhető.
Az Unicredit Bank esetében az önerő meglétének nem volt akkor jelentősége, mint a meglévő jövedelemnek. A jövedelem alapján készült a kalkuláció a felvehető hitelösszeg nagyságáról különböző futamidők tekintetében. Felajánlották, hogy közvetítőt is igénybe lehet venni, valamint kihangsúlyozták az előzetes hitelígérvény lehetőségét, mely 6 hónapig érvényes és garantálja, hogy az alapján az abban foglalt feltételekkel megkapja a hitelt a fogyasztó.
Minden bank honlapján részletes információk találhatók, ezen kívül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is többféle összehasonlító oldallal segít választani a hitelek közül. Többek között a minősített fogyasztóbarát lakáshitel esetében itt találunk segítséget: https://minositetthitel.mnb.hu/
Fontos azt is tudni, hogy jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló MNB rendelet meghatározza, hogy amennyiben az ügyfél, illetve adóstársak esetén az ügyfelek összesített igazolt havi nettó jövedelme alacsonyabb, mint négyszázezer forint, akkor a törlesztőrészlet nem lehet több mint, az összesített nettó jövedelem 50%-a, míg négyszázezer forint feletti jövedelem esetén a 60 %-a.
