Valentin-napi ajándékozás után sokan viszik vissza az üzletekbe a korábban meglepetésnek szánt termékeket és próbálják azt kicseréltetni. Nem mindegy azonban, hogy erre miért kerül sor. A kereskedő ugyanis csak és kizárólag a hibás árucikkeket köteles kicserélni (vagy épp a kijavítást felajánlani, ha számára ez az olcsóbb megoldás). Egyébként viszont (hacsak ezt külön nem vállalta), nem köteles visszavenni a hibátlan terméket. 

Könnyen előfordulhat az, hogy az ajándékba szánt termék valamilyen ok miatt nem tetszik a megajándékozottnak. Ennek többféle oka lehet, így például, hogy annak színe nem megfelelő, vagy pedig méretében végül nem volt jó. Az ilyen és ehhez hasonló esetekben fontos azt tisztázni, hogy ilyenkor nem beszélhetünk hibás termékről. Más a helyzet viszont akkor, ha az árucikk tényleg hibás, így például ha a ruhadarab anyaga elszakadt, foszlik vagy egy elektronikai cikk elromlik, nem működik, be sem kapcsol.

 

A fogyasztókat kizárólag az utóbbi esetben, tehát a hibás árucikk megvásárlása esetén illetik meg különleges jogok, így többek között az, hogy kérjék az ingyenes javítás vagy cserét, ha pedig ezt nem teljesítik vagy ennek a teljesítése lehetetlen, úgy a vételár leszállítását vagy pedig a teljes vételár visszatérítését. Lényeges viszont, hogy ilyenkor sem kérhető rögtön a csere, ha ugyanis a vállalkozás ki tudja javítani a terméket, úgy ezt a megoldást a fogyasztó köteles elfogadni.

 

Más a helyzet persze akkor, ha például már három-négy további javítás sem hozott eredményt és a kereskedő továbbra is csak a javításnak hajlandó eleget tenni. Az ilyen és ehhez hasonló esetekben ugyanis a fogyasztó csereigénye már megalapozottá válik, hiszen a vállalkozásnak a fogyasztó érdekeire is figyelemmel kell lennie a fogyasztóvédelmi előírások szerint. A fentiekkel kapcsolatosan azt is meg kell jegyezni, hogy a hibás termék miatt két évig lehet panasszal élni. Ha az első hat hónapon belül hibásodott meg a termék, akkor a vállalkozásnak be kell azt bizonyítani, hogy a hiba oka csak a vásárlást követően keletkezett, mert például a fogyasztó nem használta a terméket rendeltetésszerűen. Amennyiben pedig a hiba hat hónapon túli, úgy már a fogyasztónak kell azt bizonyítania, miszerint eleve hibás terméket kapott (így például, hogy az árucikk gyári hibás volt).

 

Ahhoz, hogy a fogyasztó érvényesíthesse jogait, szükséges, hogy be tudja mutatni a vásárlást igazoló bizonylatot (számlát-nyugtát), így azt szükséges megőrizni, akár ajándékba vettük az árucikket, akár nem.

 

Fontos azt is tisztázni, hogy – a fenti, kötelező előírások mellett – bizonyos vállalkozások azáltal tanúsítanak fogyasztóbarát magatartást, hogy ezeken túl többletvállalásokra is kötelezik magukat.

 

Ilyen például különösen az, hogy még arra az esetre is vállalják a cserét, ha esetleg a termék nem hibás és csak az a baja, miszerint nem tetszik a megajándékozottnak. Az ehhez hasonló esetekben már célszerű jó előre tájékozódni ezeknek a vállalásoknak a feltételeiről, hiszen a kereskedő itt saját maga határozza már meg, milyen esetekre biztosítja a termék visszavételét.

 

Így például egyes boltok nyolc napig, mások tizennégy napig, vagy tizennégy munkanap leteltéig is biztosítják a visszavételt, de például egy cipő esetében kikötik azt, hogy csak akkor vásárolják vissza, ha az még utcán nem volt hordva. Ezekben az esetekben tehát akár a bontatlan csomagolás megléte is előírható. Ezért érdemes ezekről már előre tájékozódni és adott esetben akár már a vásárláskor rávezettetni ezt a többletvállalást akár a blokkra, hiszen mint tudjuk: „szó elszáll, írás megmarad”. 

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

A fogyasztó interneten rendelt és vásárolt meg egy gázkonvektort 70.000 Ft-ért, de néhány nappal később meggondolta magát, és az árucikket visszajuttatta még tizennégy napon belül a vállalkozásnak. Ennek ellenére a cég továbbra is visszatartotta a korábban kifizetett összeget, arra hivatkozva, hogy még szüksége van az eredeti számlára is a visszautaláshoz. Megteheti-e ezt egy webáruház?  

Számlát-nyugtát kapni kell az internetes vásárlás során kifizetett összegről is (bizonyos kivételekkel). Ezt meg lehet tenni elektronikus számla kiállítása útján vagy épp úgy is, hogy az utóbbit papír alapon küldik meg. A szóban forgó, és békéltető testület előtt lévő fogyasztóvédelmi vitás ügyben is papíralapon került kiállításra és megküldésre a számla a fogyasztó részére. Azonban a panaszos annak ellenére sem kaphatta vissza az összeget, hogy teljes mértékben teljesítette kötelezettségeit, visszajuttatta a terméket a vállalkozásnak, a webáruház viszont továbbra sem utalta át a már kifizetett pénzt. Egyúttal arról tájékoztatta a fogyasztót a panaszára adott válaszlevélben, hogy az eredeti számla visszaküldéséig a 70.000 Ft-ot visszatartja.

 

Megteheti-e ezt egy webáruház, hogy az eredeti számlához köti a pénzvisszafizetést?

 

Fontos rögzíteni, hogy internetes vásárlásnál a fogyasztók tizennégy napon belül a termék átvételétől számítva meggondolhatják magukat és visszaküldhetik azt indokolás nélkül. Még csak az sem kell ilyenkor, hogy a termék hibás legyen, és vissza kell kapniuk a teljes, általuk megfizetett összeget, egyedül az árucikk visszajuttatásának költségeit szükséges állniuk, és arról gondoskodni. Bizonyos kivételek azonban itt is vannak (így nem lehet visszaküldeni a terméket, ha annak csomagolását már felbontották és például egy zenei CD-ről vagy DVD-ről, esetleg higiéniai okból már vissza nem küldhető termékről volt szó). Egyéb, és olyan feltételeket azonban már nem lehet a fogyasztótól megkövetelni, amelyeket a jogszabály nem ismer és nem lehet ezekhez kötni az indokolás nélküli elállási jog gyakorlását. Ez azt jelenti, hogy nem követelhető például az eredeti, bontatlan csomagolásban történő visszaküldés vagy épp az, hogy a termék sérülésmentes legyen. A fogyasztó tehát ettől még nem veszíti el az indokolás nélküli elállási jogát, és azt az értékcsökkenést köteles csak megtéríteni, ami abból fakadt, hogy a terméket a jellegének, tulajdonságainak és a működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó mértékben használta. 

 

Márpedig ugyanide tartozik az az eset is és jogellenesen jár el az a webáruház, amelyik a fogyasztó indokolás nélküli elállási jogát az eredeti számla visszaküldéséhez köti – ezt állapította meg az ügyben a békéltető testület eljáró tanácsa, és a vállalkozással szemben a fogyasztónak adott igazat.

 

Az internetes vásárlások esetén ugyanis a fogyasztók különleges jogait a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet rögzíti, egyúttal azt is kimondja, hogy az egyébként kötelező előírásoktól el lehet térni, de csak és kizárólag a fogyasztó javára. E szerint a fogyasztó hátrányára történő eltérés már jogszabályba ütközik, márpedig az indokolás nélküli elállási jognak az eredeti számlához való kötése épp ezt jelentette.

 

Nem lehet tehát a fogyasztóktól még azt külön megkövetelni, hogy az indokolás nélküli elállási jog érvényesítése esetén még az eredeti számlát is juttassák vissza. A szóban forgó ügyben tehát a fogyasztónak volt igaza és joggal aggódott azon, hogy nem akarta kiadni az egyetlen eredeti papírt a kezéből, ami igazolta a webáruházzal való szerződéskötést.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

 

Lakásvásárlásnál sokan hitelből szeretnék megvenni álmaik új otthonát. Azonban a kellő tudatosság híján könnyen olyan terhet vehet a fogyasztó a nyakába, amelynek későbbi kockázataival nem is számol. A változó kamatozású lakáshitel kezdetben olcsó lehet, de hosszabb távon jelentősen megnőhetnek a törlesztők a kamatkockázat miatt! Gondosan válasszák meg emellett a fogyasztók a hitel futamidejét, hiszen ezzel is nagyobb összegeket spórolhatnak meg, továbbá rögzítsék minél hosszabb időre a kamatokat!  

 A hitelfelvétel mindig felelős döntést és kellő körültekintést igényel a fogyasztók részéről.  Ha például egy lakáshitel esetében meggondolatlanul járnak el a fogyasztók és változó kamatozású pénzügyi terméket vesznek igénybe, azt kockáztatják, hogy később nem várt módon nőhet meg a törlesztőrészlet! Nagyon fontos ezért, hogy elsősorban a rögzített (fix) kamatozású hiteleket keressék és válasszák a fogyasztók a lakáshiteleknél. A hitel futamidején belül is (hisz egy lakáshitel több tíz éves futamidővel bír rendszerint) a lehető leghosszabb időre rögzítsék a kamatokat, a változó kamatozású pénzügyi termékeket pedig kerüljék el!

 

Döntő jelentőségű egyúttal az is, hogy milyen futamidőt választanak az adott hitelhez, és nem mindegy, hogy az például tizenöt vagy huszonöt évre szól. Elsőre – és látszólag – vonzónak tűnhet a hosszabb idejű futamidő, hiszen ekkor rendszerint kevesebb a havi törlesztőrészlet. Azonban ne legyen kétségük afelől a fogyasztóknak, hogy összességében ilyenkor többet kell rendszerint visszafizetni a banknak, szemben azzal a példával, ha rövidebb futamidő alatt fizetik vissza a hitelt és annak teljes díját. Amennyiben ugyanis a fogyasztó vállalja a rövidebb futamidőt, és az ezzel járó magasabb részletek fizetését, sokkal jobban járhat és többet spórolhat! Ugyanis általában a rövidebb futamidő kisebb összegű hiteldíjjal jár, azaz összességében kevesebbet kell visszafizetni a banknak, mintsem, ha ugyanazt a hitelt hosszabb futamidőre veszik fel.

 

Érdemes egyúttal a Magyar Nemzeti Bank által bevezetett, Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek közül választani, mivel ezek minősített hiteltermékek és a THM-et (Teljes Hiteldíj Mutató) összehasonlítva kiderülhet adott esetben, hogy ezek akár több százezres megtakarítást is jelentenek, szemben a nem minősített pénzügyi termékekkel. A Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (www.minositetthitel.hu) előnyei közé tartozik, hogy a törlesztőrészletek összege havonta egyenlő, a kamatperiódus hossza pedig három, öt vagy tíz év lehet, vagy pedig a hitelkamat rögzített a futamidő egész végéig. A folyósítási határidő gyors, kettő munkanap onnantól számítva, hogy a folyósítási feltételek teljesültek, a hitelbírálati határidő pedig legfeljebb tizenöt munkanap lehet, miután az értékbecslés rendelkezésre áll. Nagy előnye ugyancsak a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelnek, hogy az előtörlesztéshez kapcsolódó és a folyósításig felmerülő díjak maximáltak, a folyósítási díj sem haladhatja meg továbbá a 150.000 Ft-ot.  

 

Hitelfelvétel előtt egyúttal érdemes egyszerre több pénzügyi szolgáltató ajánlatait összehasonlítani, hiszen az internet segítségével ma már ez a lehetőség rendelkezésre áll, és így nem kell órákat tölteni különböző bankfiókok személyes felkeresésével. Az ajánlatok összehasonlításakor a Teljes Hiteldíjmutatót (THM) vegyék a fogyasztók figyelembe: ez egy egyéves időszakra kalkulált százalékos érték és abban segít, hogy megmutatja a hitel teljes díját és mindazon költségeket, amelyeket még fizetni kell a tőke, azaz a felvett kölcsön összegén még kívül. Minél alacsonyabb egy reklámban vagy egy a hitelhez kapcsolódó tájékoztatásban a THM, annál kedvezőbb lesz a visszafizetendő teljes hiteldíj összege. Nem árt azonban azzal is tisztában lenni, hogy a THM több olyan költségelemet nem tartalmaz, amely közvetetten mégis kapcsolódik a hitelhez, épp ezért ennek megfizetése a későbbiekben felmerülhet (késedelmi kamat, stb.). 

 

Azt sem szabad elfeledni, hogy bármikor bekövetkezhet egy olyan nem várt esemény, amellyel a hitel felvételekor még nem is számoltak a fogyasztók. Baleset, betegség, a munkahely elvesztése – ezek mind kihatással vannak a fizetési képességre, márpedig a felvett hitel összegénél a visszafizetendő pénz nagyobb lesz, a tőke kiegészül a további kamatokkal, költségekkel. Épp ezért már előre kérdezzünk rá, mielőtt aláírnánk a hitelszerződést, hogy van-e a banknak bármilyen biztosítása. Kérjenek a fogyasztók tájékoztatást a biztosítás feltételeiről: megköthető-e a biztosítás számukra, a kizáró feltételeket tisztázzák és azt a biztosítási eseményt, amelyhez a kifizetés kötődik, ismerjék meg. Ez azért bír jelentőséggel, mert ha olyan esemény következik be, ami miatt nem tudnák a fogyasztók fizetni a törlesztőt, akkor a bank biztosítója részben vagy egészben kifizeti helyettük a felvett hitelt. Ez tehát védelmet jelent adott esetben. Mostanság számos hitelintézet rendelkezik már ilyen biztosítással, hiszen a banknak is az az érdeke, hogy később visszakapja a kölcsönadott összeget. Az pedig, hogy a fogyasztó vagy a biztosító teljesíti ezt ilyenkor, már közömbös a bank számára.

 

Tartsák észben a fogyasztók azt is, hogy akkor követik el a legnagyobb hibát, ha egy hitelszerződést, illetve a kapcsolódó dokumentumokat anélkül írják alá, hogy megismerték volna azok tartalmát. Azonban ez még mindig akár napi szinten megesik. Azt, hogy pontosan mennyit kell fizetni, milyen rendszerességgel és meddig, azaz milyen futamidővel, ezek a papírok tartalmazzák írásban. Később pedig már nem hivatkozhatnak a fogyasztók arra aláírást követően, hogy szóban egyáltalán nem vagy eltérő tartalmú tájékoztatást kaptak. Azt se felejtsék el, hogy a hitelintézet ügyintézőjének az a dolga, hogy értékesítse a pénzügyi terméket és persze, hogy választ adjon minden felmerülő kérdésre ezzel kapcsolatosan. Ne habozzanak a fogyasztók ezért rákérdezni, ha bármit nem értenek, és inkább kétszer kérdezzenek meg valamit, mint egyszer sem! Ez a fogyasztók saját érdeke. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a hitelszerződések szövegezése közel sem mondható hétköznapinak a használatos szakkifejezések miatt és előfordulhat, hogy a fogyasztónak gondot okoz a szöveg értelmezése. Ilyen esetben sem szabad vonakodni és esetleg a szégyenérzet miatt hallgatni. Bátran kérdezzenek rá arra, mi mit jelent, arra választ fognak kapni.  

 

Jól látszik a fentiekből, hogy a hitelfelvétel mindig felelős döntést és kellő körültekintést igényel, járjanak el a fogyasztók ezért tudatosan, hiszen jelentős összegeket spórolhatnak, ha odafigyelnek! 

A fogyasztó egy bedobott szórólapról választotta ki azt a vállalkozást, amellyel elvégeztette a redőnye cseréjét. „Számla nélkül olcsóbb” – szólt a szóbeli figyelemfelhívás, a fogyasztó pedig ebbe belement. Később viszont, mikor probléma volt a redőnnyel, a cég még csak nem is válaszolt neki, majd pedig letagadta, hogy szerződést kötött a fogyasztóval. Mivel pedig semmilyen papírja nem volt az átadott pénzösszegről a panaszosnak, jogait sem tudta eredményesen érvényesíteni a békéltető testület előtt.

 

„Többe kerül a leves, mint a hús.” – tartja a közmondás és ez még akár arra az esetre is igaz lehet, ha a fogyasztó nem kér számlát, és így kíván spórolni egy ügyleten. Fontos tudniuk a fogyasztóknak, hogy a vállalkozásokat – bizonyos kivételekkel – számla-, illetve nyugtaadási kötelezettség terheli és azt külön kérés nélkül is kell kapni. Ha ez mégsem így történt, akkor írásban jelezni lehet ezt például a hatóságok felé vagy közvetlenül is érdemes panaszt tenni írásban az érintett vállalkozásnál. 

 

A számla-, nyugtaadás kötelezettsége azonban nem csak adójogi szempontokat szolgál, hanem a fogyasztóvédelem terén is kiemelt jelentőséggel bír. Az ugyanis nem jelent kevesebbet, mint egy szerződést az érintett fogyasztó és vállalkozás között, jelzi, hogy létrejött egy adásvétel, valamint azt is, miszerint pontosan milyen összeg került átadásra a másik fél részére. Amennyiben viszont nincsen számla-nyugta az adott vásárlásról, vagy, mint a példában vett esetben, belemennek abba a fogyasztók, hogy nem kérnek számlát, mert úgy olcsóbb, akkor jobb, ha tudják, hogy bármilyen későbbi fogyasztóvédelmi probléma esetén nem fogják tudni igazukat bizonyítani (vagy csak nagyon nehezen). Sőt azt sem, hogy egyáltalán valaha kapcsolatba kerültek a vállalkozással, hiszen papír hiányában a két vitás fél szóbeli állítása áll csupán egymással szemben.

 

Ugyanis a fogyasztókat, ha megkötöttek egy vállalkozással egy szerződést, lényeges jogok illetik meg. Ilyen jog az, hogy ha hibás a termék, akkor kérhetik elsősorban annak ingyenes kijavítását vagy kicserélését a kereskedőtől, ha pedig erre nincs lehetőség vagy ezt nem akarják megtenni, akkor mód nyílik a vételár leszállítására vagy akár a teljes vételár visszatérítésére is. Összességében, a vásárlástól számított két évig lehet az árucikk hibája miatt reklamálni és ha a hiba hat hónapon belül jött elő, úgy a vállalkozásnak be kell bizonyítania azt, hogy annak oka csak a vásárlást követően keletkezett. Ha erre nem kerül sor, úgy a fogyasztó igénye megalapozott lehet. Hat hónapon túl felismert hiba esetén viszont – tehát a két évből még hátralévő másfél évben – már a fogyasztónak kell bizonyítania azt, hogy eleve hibás terméket kapott.

 

Lényeges viszont, hogy a fogyasztó nem fogja tudni ezeket a jogait érvényesíteni, ha még csak egy nyugta-számla sem áll a rendelkezésére, hiszen a szerződéskötést neki kell bizonyítania. Az előírások szerint pedig a bizonylat bemutatása esetén a szerződést megkötöttnek kell tekinteni. Fontos tudni, hogy ez igaz még azokra a termékekre is, amelyekre kötelező jótállás vonatkozik (bizonyos vételár feletti tartós fogyasztási cikkek tartoznak ide), mégpedig akkor, ha a jótállási jegyet nem tudja a fogyasztó bemutatni, mert például azt meg sem kapta.

 

Természetesen a legnagyobb gondosság mellett is előfordulhat, hogy egész egyszerűen a vásárlásról nem kap bizonylatot a fogyasztó. Ilyenkor, arra az esetre, ha később mégis fogyasztóvédelmi probléma adódna, érdemes megőrizni minden olyan egyéb iratot, dokumentumot, amely még alkalmas lehet a bizonylaton kívül a szerződés megkötésének bizonyítására.

 

Ilyen lehet például értelemszerűen a mindkét fél által aláírt szerződés, különösen, ha annak megkötését két tanú is igazolja, vagy például egy olyan tartalommal bíró levelezés, amelyből kiderül, hogy megtörtént a megrendelés, szállítás és a kifizetés.

 

Ugyanígy alkalmas lehet még a fogyasztó állításának és a szerződéskötésnek az alátámasztására egy az írásos panaszra született vállalkozói válaszlevél, annak tartalma alapján vagy éppen – például átutalással történő fizetésnél – egy a kérdéses összeg megfizetését igazoló banki tranzakció másolata.

 

A fentiekből az a tanulság, hogy ha nem kaptak, akkor is kérjenek a fogyasztók számlát-nyugtát és ne fogadják el azokat az esetleges vállalkozói hivatkozásokat, hogy „számla nélkül olcsóbb”, mivel ezzel azt kockáztatják, hogy vita esetén, például egy békéltető testületi vagy bírósági eljárásban nem fogják tudni hatékonyan fogyasztói jogaikat érvényesíteni.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

 

Sokfelé hallani, hogy mindig meg kell őrizni a vásárlásról kapott számlát-nyugtát. Ez nem véletlen! Jó, ha tudják a fogyasztók, hogy az nem kevesebbet jelképez, mint egy szerződést, a fogyasztó és a vállalkozás között. Ennek megfelelően, ha hibás lenne a termék, sokkalta hatékonyabban tudják jogaikat érvényesíteni, amennyiben a blokk megvan. 

 

A tapasztalatok szerint a fogyasztók nem mindig őrzik meg a vásárlásaikról kapott számláikat, nyugtákat, mert nem is gondolják, hogy később bármi gond adódhat a termékkel. Természetesen nem kell szó szerint minden számlát eltenni, ugyanakkor, ha olyan termékről van szó, amely már azért nagyobb értéket képvisel és fontos számunkra, hogy jól működjön, érdemes mindig tudatosan eljárni és eltenni a vásárlást igazoló bizonylatot.

 

Miért is van erre szükség?

 

Fontos tudni, mielőtt reklamálna a fogyasztó egy kereskedőnél, bizonyítania is kell tudnia, hogy valóban szerződést kötöttek! Épp erre szolgál a nyugta-számla (azaz a vásárlásról kapott bizonylat), hiszen ha azt a fogyasztó bemutatja, akkor a vásárlás ténye nem tagadható le.

 

Mi történik, ha az adott termék tartós fogyasztási cikknek minősül?

 

Védettebb helyzetben akkor van a fogyasztó, ha tartós fogyasztási cikket vásárolt, ezekre – bizonyos vételár, általában 10.000 Ft felett – egyéves, kötelező jótállást kell a kereskedőnek vállalnia. Ilyenkor a vásárlásról nem csak bizonylatot kell a fogyasztónak adni, hanem szükséges átadni számára a jótállási jegyet is. Amennyiben az érintett, hibás termék épp az említett körbe tartozik (például: 10.000 Ft feletti laptop, e-book, stb.), akkor jótállási igényt (elsősorban kijavítás vagy kicserélés, ennek hiányában pedig a vételár leszállítása vagy a teljes vételár visszatérítése, esetleg a kereskedő költségére történő kijavítás vagy kijavíttatás) érvényesíthet a fogyasztó.

 

A jótállási igényt elsősorban a jótállási jeggyel lehet érvényesíteni. Előfordulhat azonban, hogy esetleg a fogyasztónak elmulasztották az utóbbit átadni, vagy ez megtörtént, de azt rosszul állították ki. Ilyenkor ismét nagy szereppel bír a vásárlásról kapott számla-nyugta, hiszen a jótállási jegy hiányában a rendelkezésre álló bizonylattal is ugyanúgy lehet az előbb említett jótállási jogokat érvényesíteni.

 

Ha esetleg nem kaptuk meg a bizonylatot, úgy érdemes hatósági bejelentéssel élni írásban, az érintett céggel szemben. Ezzel együtt mód nyílik arra is, hogy magánál a vállalkozásnál jelezzük a panaszt írásban (például postai úton vagy e-mailben), miszerint nem kaptunk bizonylatot. Ha erre sor kerül, úgy fontos, hogy harminc napon belül a vállalkozás köteles megválaszolni panaszunkat szintén írásban, méghozzá érdemben (azaz nem intézheti el a fogyasztó ügyét egy semmitmondó, például nem is teljesen a konkrét ügyhöz kapcsolódó válasszal). Azt is választhatjuk emellett – ha nem kaptunk blokkot -, hogy a helyszínen beírunk a Vásárlók Könyvébe, ez ugyanis szintén írásban megtett panasznak minősül, és szintén harminc napon belüli, kötelező választ igényel.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

A fogyasztók körében máig több fogyasztói tévhit él a lehetőségeiket illetően. Ezek közül az egyik, hogy három napon belül még bármikor, bármilyen okkal ki lehet cseréltetni a terméket a kereskedővel vagy vissza lehet kérni annak vételárát. Ez azonban nincs így, és egyes egyedül a tartós fogyasztási cikkek esetében kérhető rögtön a csere, méghozzá három munkanapon belül – de ott is csak bizonyos feltételek teljesülése esetén.

A három napos csere lehetőségéről szinte mindenki hallott már, máig él a köztudatban az a fogyasztói tévhit, hogy ha valaki vesz valamint egy boltban, akkor azt minden további nélkül vissza lehet vinni három napon belül. Van, aki ezt a szabályt úgy ismeri, hogy ilyenkor cserélni köteles a kereskedő, van olyan is, aki úgy tudja, miszerint a pénzt kell visszaadni ilyenkor.

 

A fentiek közül azonban egyik sem igaz!

 

Ugyanis, csak és kizárólag az új, és egyben tartós fogyasztási cikknek minősülő termékek esetében van egy hasonló előírás. Ilyen terméknek minősülnek például a 10.000 Ft eladási ár feletti háztartási készülékek, mint például a mosogatógép, a vasaló, mosógép, szárítógép, hűtőszekrény, stb, de ugyanúgy ide tartoznak többek között a 10.000 Ft feletti mobiltelefonok, laptopok, számítógépek, órák és ékszerek, stb.

 

Ezeknél ugyanis az az előírás érvényesül, hogy ha az adott tartós fogyasztási cikk meghibásodik és a meghibásodás olyan mértékű, miszerint már a rendeltetésszerű használatot akadályozza, akkor a vállalkozás köteles kicserélni a terméket és arra sem hivatkozhat, hogy számára a javítás olcsóbb megoldás lenne. Nagyon fontos: erre a vásárlástól számított három munkanapon belül van lehetősége a fogyasztónak.

 

Lényeges, hogy a fenti esetben tehát a kereskedő nem választhatja az áru kijavítását, hanem köteles a hibás terméket azonnal kicserélni, méghozzá anélkül, hogy vizsgálná, mi okozta a hibát. Köteles eleget tenni a cserének, és ha esetleg számára mégis gyanús lenne a hiba eredete – hogy azt például nem rendeltetésszerű használat okozta -, akkor utólag például fizetési meghagyásos eljárás keretében érvényesíthet csak igényt a fogyasztóval szemben. Mindezekről a Kúria nyilatkozott így, egy az előtte lévő fogyasztóvédelmi ügyben.

 

Tény, a hibának ilyenkor olyan súlyosnak kell lennie, hogy tényleg akadályozza a rendeltetésszerű használatot, így például egy telefon esetében egyértelműen ilyennek minősül, ha állandóan lefagy, nem lehet vele telefonálni valamilyen ok miatt, vagy például – egy okostelefon esetében – az internet-böngészési funkció nem működik.

 

Nagyon fontos, hogy itt sem köthető a kötelező garancia feltételhez: előfordult, hogy az egyik fogyasztónak például azért utasították el a hibás monitora három munkanapon belüli cseréjét, mert annak az eredeti doboza már nem volt meg. Ilyen többletfeltételt azonban nem lehet a fogyasztótól megkövetelni.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének tagszervezete, a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület (KÖFE) meghirdeti az Országos Fogyasztóvédelmi Sulirangadót 2018. január 10. napjától kezdődően Magyarország valamennyi általános- és középiskolája számára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával. 

A versenyre a 14-18 éves korosztályból háromfős csapatok jelentkezését várják, akiknek nincs más dolguk, mint a www.feosz.hu weboldalon regisztrálni és kitölteni a jelzett dátumtól a honlapon szereplő fogyasztóvédelmi totót a „Kattintson” linkre (itt érhető el) kattintva. Egy iskolából bármennyi csapat nevezhet és részt vehet a versenyen! 

Az adott forduló témaköréhez kapcsolódva emellett fogyasztóvédelmi verset vagy novellát szükséges írni és megküldeni elektronikus formában az Egyesület részére, a kofe@fogyvedok.hu címre. A harmadik részfeladat pedig szintén az adott fordulóhoz kapcsolódó témakörben fogyasztóvédelmi gyakorlati, írásos feladat teljesítése.

 

Minden fordulóban a feladatok megoldására kb. egy hónap áll rendelkezésre, az első forduló határideje 2018. február 16. Ezt követően a helyes válaszokat és az aktuális pontállást is megkapják a csapatok.

 

A kampány során összesen három forduló kerül lebonyolításra, havonta egy, különböző témakörökben, amelyek a következőek: szavatosság-jótállás, internetes vásárlás, panaszügyintézés. Az első forduló feladatai már kitölthetőek! 

Az utolsó fordulót követően kapják meg a csapatok az összpontszámaikat, amelyből kiderül a verseny végeredménye, és az, hogy mely csapatok részesülnek nyereményekben.

 

Az Országos Fogyasztóvédelmi Sulirangadó elektronikus, ingyenes szakmai háttéranyaga, a „Fogyasztóvédelmi Kisokos”, amely tartalmazza az eredményes szerepléshez szükséges információkat, ide kattintva tölthető le.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával megrendezi az „Országos Fogyasztóvédelmi Sulirajzpályázatot” Magyarország valamennyi általános- és középfokú oktatási intézményének tanulói számára. A program elsődleges célcsoportjaként a fiatal fogyasztók (a legfiatalabb 8 évesektől a 14 évesekig) és tanáraik kerültek meghatározásra. „Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.”

 

A pályázat célja a koruk folytán speciálisan védendő fogyasztóknak minősülő diákok megismertetése mindazon alapvető fogyasztóvédelmi témakörökkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy később a mindennapjaik során a tudatos fogyasztói magatartás jegyében hozzák meg ügyleti döntéseiket.

 

II. A diákok feladatai a pályázat keretében

 

A vetélkedőn való részvétel keretében a diákoknak feladatként ki kell választani azt a fogyasztóvédelmi területet az alábbi három fogyasztóvédelmi témakör közül, amelyben rajzpályázatukat be kívánják nyújtani:

 

– Hibás, rossz, tönkrement? – Ezt teheted! (témakörök: szavatosság, jótállás)

– Tudatosság az interneten (témakör: internetes vásárlás)

– Így panaszkodj az eladónál! (témakör: panaszügyintézés)

 

Ezt követően szükséges a rajz, illetve rajzok elkészítése a megadott méretben (szabadon választható méretek: A2, A3, A4, A5) papír alapon, majd ez után azt meg kell küldeniük 2018. április 15-ig a Szövetségnek postai úton (1191 Budapest, Üllői út 178.), és CD- (vagy DVD) mellékletben is vagy pedig a postai út mellett még elektronikus úton (a feosz@feosz.hu e-mail címre) úgy, ami annak letöltését lehetővé teszi.

 

A fenti három különböző témakör jelenti egyúttal az Országos Fogyasztóvédelmi Sulirajzpályázat három kategóriáját is, amelyekre a diákok önállóan és egyénileg pályázhatnak (feltüntetve a rajzok hátoldalán nevüket, életkorukat, lakcímüket, elektronikus elérhetőségüket, a kiválasztott versenykategóriát, felkészítő tanáruk nevét és elektronikus elérhetőségét, oktatási intézményük nevét és székhelyét). Egy diák a vetélkedőben összesen egy darab színes rajzzal pályázhat, ami azt jelenti, hogy érvényesen a három kategória közül összesen egy kategóriában (az általa kiválasztottban) adhat be pályázatot.

 

A rajzoknak minden esetben kézzel kell elkészítésre kerülniük (például: színes ceruzával, zsírkrétával vagy épp festékkel), az elektronikusan kinyomtatott és így postai úton beküldött anyagokat nem vesszük figyelembe a vetélkedő során. Ugyanakkor – az előre meghatározásra került három különböző pályázati kategóriát kivéve – a diákok szabad kezet kapnak a rajzolás tárgyát, illetve témáját, valamint módját illetően, az lehet akár egy grafika, festmény vagy színrajz is, benne alkalmazhatnak szöveges feliratokat.

 

Pályázatukat a tanulók önállóan és egyénileg nyújtják be a Szövetéghez. Ennek megfelelően tehát az Országos Fogyasztóvédelmi Sulipályázatban való részvétel és az arra történő jelentkezés a pályaműnek a postai, valamint CD-melléklet (vagy postai és emellett elektronikus megküldés a Szövetség e-mail címére) útján történő benyújtásával valósul meg.

A jelentkezők esetében csak és kizárólag azt a megkötést alkalmazzuk, hogy a vetélkedőben 8-14 éves tanulók vehetnek részt. Ugyanakkor ezen kívül nem kerül meghatározásra további feltétel, így szabadon pályázhatnak a vetélkedőre a magyarországi székhelyű általános-, és középiskolák tanulói is, egy adott oktatási intézményből pedig akár egyszerre több diák is beküldheti pályázati anyagát a Szövetségnek.

 

A vetélkedőben résztvevő és a legszínvonalasabb pályázati anyagokat benyújtó diákok díjakban részesülnek a verseny Budapesten megtartásra kerülő zárórendezvényén.

 

III. A pályázat szakmai háttéranyaga

 

A Pályázat szakmai háttéranyaga a Szövetség által, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával összeállításra került Fogyasztóvédelmi Mentőöv, amelyben bemutatjuk az alábbi fogyasztóvédelmi területeket:

 

– Hibás, rossz, tönkrement? – Ezt teheted! (témakörök: szavatosság, jótállás)

– Tudatosság az interneten (témakör: internetes vásárlás)

– Így panaszkodj az eladónál! (témakör: panaszügyintézés)

 

A háttéranyag célja, hogy ösztönözze az alapvető fogyasztóvédelmi ismeretek elsajátítását, továbbá ötleteket ad a gyerekeknek a témában elkészítésre kerülő pályaművekhez.

 

IV. A pályázat lebonyolítása

 

A rajzpályázat 2018. január 08-án kerül meghirdetésre, a diákok 2018. április 15-ig jelentkezhetnek a pályázat benyújtásával és a rajzok megküldésével, amelyet követően pedig kiértékelésre kerül sor 2018. április 31-ig.

 

Ez után pedig 2018 májusában zárórendezvény kerül megtartásra Budapesten, ahol nyeremények átadására kerül sor.

 

Különösen az Ünnepek közeledtével, de azt követően is, a kereskedők a fogyasztókat szinte bombázzák a jobbnál jobb (vagy annak tűnő) ajánlatokkal. Sokan garanciát is vállalnak, ami viszont rendkívül sokféle lehet.  Garancia a pénzvisszafizetésre; garancia arra az esetre, ha nem tetszene a megajándékozottnak a termék – a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége segít a fogyasztóknak eligazodni az ajánlatok között.

 

Garancia, jótállás – ezekkel a szavakkal szinte minden nap találkoznak a fogyasztók a nekik címzett reklámokban, épp ezért nem is árt tisztában lenni azzal, hogy ezek mit is takarnak valójában. A két szó lényegében ugyanazt jelenti: a jótállást szakmai berkeken belül használják, míg a garanciát a hétköznapokban emlegetjük a leginkább.

 

Az azt jelenti, hogy a kereskedő „jótáll” az esetleges hibákért. Ennek alapján, ha a jótállás vagy garancia időtartama alatt az árucikk meghibásodik, akkor a fogyasztó kérheti a kereskedőtől elsősorban annak ingyenes kijavítását vagy kicserélését, másodsorban pedig (ha a javításnak vagy cserének nem tesznek eleget) a vételár-leszállításra vagy a teljes vételár visszatérítését (illetve a hibát a kereskedő költségére kijavíthatja vagy kijavíttathatja mással). Ezek alól csak akkor mentesülhet a vállalkozás, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a vásárlás után keletkezett: így például a terméket nem használták rendeltetésszerűen.

 

A jótállás (tehát a garancia) kétféle is lehet, alapulhat jogi előírásokon vagy pedig lehet a kereskedő önkéntes vállalása is (ez utóbbi esetben nincs olyan jogszabály, ami kötelezné a  garanciavállalásra a vállalkozást, mégis fogyasztóbarát magatartást tanúsítva többletjogokat biztosít a vásárlónak).

 

1. A jogszabályon alapuló, tehát kötelező jótállásnak a fogyasztók előtti legismertebb formája a tartós fogyasztási cikkeknek minősülő új termékekre vonatkozó egyéves jótállás. Tartós fogyasztási cikkeknek minősülnek tipikusan azok az árucikkek, amelyeket tartós használatra rendeltek és vételáruk bizonyos összeghatár felett van.  Így ide tartoznak például a 10.000 Ft eladási ár feletti mobiltelefonok, lemezjátszók, számítógépek, laptopok, kamerák, MP4 lejátszók és a sort még folytatni lehetne a további, hasonló termékekkel. Ezekben az esetekben a kereskedő nem tekinthet el az egyéves kötelező garancia biztosításától és az jogszabály folytán jár. Ez alapján, ha a hiba a vásárlástól számított egy éven belül jön elő, akkor a fogyasztó által érvényesíthető jogok (kijavítás, kicserélés, vételár-leszállítás, vételár-visszatérítés vagy a más személlyel, de a kereskedő költségére történő kijavítás vagy kijavíttatás) alól csak akkor „bújhat ki” a vállalkozás, ha bizonyítani tudja, hogy a hiba oka a vásárlás után keletkezett. 

 

2. A garanciavállalás másik, tipikus esete az, amikor a kereskedő önként vállal garanciát az adott termékre. Ez ugyanakkor már rendkívül sokféle lehet, és a leggyakoribb formája, hogy a kereskedő a fenti tartós fogyasztási cikkeket – a kötelező egyéves jótálláson felül – például „öt év garanciával” árulja. Ilyenkor ez az jelenti, hogy a fogyasztóknak még inkább kedveznek: nem csak tehát az egy éven belüli hiba esetére él ilyenkor a garancia, hanem a garanciavállalás a teljes ötéves időszakra, így pedig az utóbbi időtartam alatt előjött hibára is vonatkozik.

 

Nem árt tudni azt sem, hogy – az önkéntes garancia körében – több áruház például pénzvisszafizetési garanciát biztosít a bolti vásárlásnál is, ha bármilyen okból a fogyasztó visszavinné a terméket. Az viszont nagyon fontos, hogy az ilyen és ehhez hasonló esetekben már megkövetelhet bizonyos többletfeltételeket, így például, miszerint a termék legyen sérülésmentes, vagy legyen meg az eredeti doboza. Sőt ez a garancia vonatkozhat a levásárlás- vagy a csere biztosítására is. Ide tartozik például az az eset is, amennyiben a kereskedő azt ígéri, hogy nem számít, ha a megajándékozottnak nem tetszik a termék, mert bizonyos ideig azt is visszaviheti a fogyasztó.  

 

Az ilyen és ehhez hasonló vállalásokat célszerű rávezettetni a termékről kapott blokkra, különösen az ünnepi leárazások alkalmával, amennyiben szóban arról tájékoztat a kereskedő, hogy ha bármilyen probléma lenne az ajándékba szánt termékekkel, akkor azt például ki lehet cserélni.

 

Milyen jogai vannak a fogyasztóknak, ha nincs garancia?

 

Nem árt azzal sem tisztában lenni, hogy ha nincs külön – akár önkéntes, akár kötelező – garanciavállalás a termékre, úgy a fogyasztókat még mindig többletvédelem illeti meg, hibás termékek esetében (tehát nem tartozik ide az az eset, amikor „csak” annyi az árucikk baja, hogy nem tetszik a színe, rossz a mérete, stb).

 

A vásárlástól számítva ugyanis két évig reklamálhatnak a kereskedőnél, elsősorban azt kérve, hogy a terméket javítsák ki vagy cseréljék, ha pedig ezeket nem teljesítik, vagy ezek teljesítése lehetetlen, akkor pedig akár vételár-leszállítást vagy a teljes vételár visszatérítését is igényelhetik. Ugyanakkor közel sem mindegy az, hogy a hiba mikor következik be.

 

A vásárlást követő hat hónapon belüli hiba esetén sokkalta nagyobb védettséget élveznek a fogyasztók, ugyanis ilyenkor úgy kell tekinteni, hogy az árucikk már eleve akkor is hibás volt, amikor megvették. Ez azt jelenti, hogy a kereskedőnek be kell azt bizonyítania, hogy a hiba oka csak később, a vásárlás után keletkezett, ha pedig ezt nem teszi meg, az a fogyasztó igényét már megalapozottá teheti.

 

Ha viszont a hiba hat hónapon túl, azaz – a két évből még hátralévő másfél évben – jön elő, akkor már a fogyasztón áll a bizonyítás terhe. Tehát ekkor már neki kell azt bizonyítani, hogy eleve a vásárláskor már hibás terméket kapott.

 

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

 

„Nem rendeltetésszerű használat miatt a garancia megszűnt, mivel a porszívóban hajszálat találtunk” – állt a fogyasztónak címzett egysoros levélben, aki korábban közel 25.000 forintért vásárolt porszívót. Megvonhatja-e csak úgy a vállalkozás a kötelező garanciát? Milyen kötelezettségek terhelik ilyenkor a céget? – többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a fogyasztók e cikkből.

A fogyasztó internetről nézett ki magának egy porszívót, közel 25.000 Ft értékben, azt meg is vette.  Azonban már három használat után elromlott, és hiába jelezte ezt a webáruháznak, azt mondták neki, hogy az garanciában nem javítható, mert benne hajszálat és földet találtak, és a jótállási jegy szerint a jótállás (azaz a garancia) nem vonatkozik a rendeltetésszerűtlen használat esetére. Csak hétezer forint ellenében vállalták volna a javítást, amit természetesen a fogyasztó kifogásolt.

 

A fenti ügy jó példa arra, hogy a webáruháznak nem volt igaza, hiszen a porszívó tartós fogyasztási cikknek minősül 10.000 Ft eladási ár felett, mint sok minden más egyéb, hasonló termék is (10.000 Ft eladási ár feletti mosógépek, szárítógépek, hűtőszekrények, mosogatógépek, stb.). Emiatt a termékre ugyanis kötelező, egyéves jótállás vonatkozott, ami pedig jogszabály folytán jár, és az nem köthető feltételhez, csak nagyon szűk körben. A többletfeltétel kikötésére ugyanis csak akkor van mód, ha az árucikk megfelelő üzembe helyezése más módon nem biztosítható és ez az előírt többletkövetelmény a fogyasztó számára nem jelent aránytalan terhet. A porszívó azonban egyáltalán nem számít ilyen árucikknek és a jótállás ez esetben egyáltalán nem köthető feltételhez úgy, mint arra a webáruház hivatkozott. A szóban forgó esetben tehát – a kötelező jótállás miatt – be kellett volna bizonyítania azt a vállalkozásnak, hogy a hiba oka ténylegesen a nem rendeltetésszerű használat miatt következett be, így pedig nem elég erre egy e-mailben, néhány sorban csupán hivatkozni. Erre a megállapításra jutott az ügyben a békéltető testület eljáró tanácsa is – a fogyasztó ugyanis tovább vitte ügyét a békéltető testülethez, amely ingyen és gyorsan jár el a fogyasztó és vállalkozás közötti viták megoldása érdekében. Mivel pedig a vállalkozás nem tett eleget a jótállás folytán fennálló bizonyítási kötelezettségnek, a fogyasztó megalapozottan kérte a vállalkozástól, hogy ingyen javítsák meg, ennek hiányában cseréljék, vagy pedig ha ezt sem teljesítik, akkor adják vissza a fogyasztónak a teljes vételárat.

 

Az ilyen és ehhez hasonló példákban, amelyekben tartós fogyasztási cikknek minősülő termékekről van szó, nem árt, ha tudják a fogyasztók, hogy jótállási jegyet kell kapniuk a termékhez, méghozzá külön kérés nélkül. Ha esetleg azt nem adta át részükre a vállalkozás, vagy pedig odaadta, csak rosszul töltötte ki, attól még ugyanúgy érvényesíthetik a jótállásból fakadó jogaikat (elsősorban: ingyenes kijavítás vagy kicserélés, vagy ha ezeket nem teljesítik, akkor vételár-leszállítás vagy a teljes vételár visszatérítése). Jótállási jegy hiányában a jótállási jogokat a vásárlásról kapott bizonylattal (számla-nyugta) is érvényesíteni lehet, hiszen ezzel bizonyítani tudják, hogy szerződést kötöttek korábban a céggel. Fontos azt is tudni, hogy ha a meghibásodott tartós fogyasztási cikk, amire kötelező jótállás vonatkozik, rögzített bekötésű vagy pedig súlyosabb 10 kg-nál, akkor – gépjárművek kivételével – azt az üzemeltetés helyén (tehát a fogyasztó otthonában) kell megjavítani. Ha a helyszínen pedig az érintett árucikk mégsem lenne javítható, úgy annak le– és felszereléséről, valamint az el- és visszaszállításról a vállalkozásnak kell gondoskodnia, saját költségén!

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.