Igen! Azonban a kérdés és válasz nem ennyire egyszerű. Tény, hogy a szemétszállítás egy közszolgáltatás, azt tehát a fogyasztók kötelesek igénybe venni akkor is, ha esetleg nem is keletkezett elszállítani való hulladék. Azonban a helyzetet árnyalja, hogy a fogyasztóknak lehetőségük van szüneteltetni is a közszolgáltatás igénybevételét, amelynek lehetséges eseteiről a települési önkormányzatok maguk határoznak.

 

Több olyan szolgáltatás is létezik, amelyet a fogyasztók kötelesek igénybe venni, még akkor is, ha azt nem szeretnék. Ilyen többek között a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, amit a hétköznapokban csak szemétszállításként emlegetünk. Itt a kötelező igénybevétel hátterében például közegészségügyi indokok állnak, amely pedig jogszabályban került meghatározásra.

 

Ez azt jelenti épp ezért, hogy a fogyasztóknak kötelező igénybe venni a szemétszállítást, még akkor is, ha nem keletkezik elszállítandó szemét az ingatlanukon. Ugyanakkor ez alól lehet egy kivétel, mégpedig, hogy lehetőség van a szolgáltatás igénybevételének szüneteltetésére. Fontos viszont, hogy ezekről mindig a települési önkormányzat képviselő-testülete dönt, külön önkormányzati rendeletben. Épp ezért a szüneteltetés lehetőségeiről érdemes a fogyasztóknak tájékozódni mindig az önkormányzatnál, hiszen így elkerülhetik a díjhátralék felhalmozódását.

 

Ez már csak azért is lényeges, mivel – és ez sem közismert -, ha a fogyasztó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat nem fizeti meg időben, úgy meg kell fizetnie a díjhátralékot, késedelmi kamatot, és a behajtás egyéb költségeit is, amelyek ekkor már adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek!

 

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a behajtást már a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) intézi, ugyanakkor ennek megvannak a maga feltételei, mikor kerülhet erre sor. Ugyanis a NAV-nál ezt kezdeményeznie csak akkor lehet a közszolgáltatónak, ha a felszólítás eredménytelen volt és a díjhátralék megfizetésének esedékességét követően negyvenöt nap már eltelt. Egyúttal a behajtás kezdeményezésénél igazolnia kell a szolgáltatónak azt is, hogy megtörtént a fogyasztó felszólítása a díjhátralék megfizetésére.

 

A NAV-általi behajtásra tehát akkor van csak mód, ha a fogyasztót már bizonyítható módon felszólították arra, hogy fizesse meg a lejárt tartozást és tájékoztatták arról, miszerint ennek elmaradása esetén milyen szankciókkal kell számolnia. Amennyiben az adott ingatlant nem cég használja, hanem fogyasztó (tehát egy magánszemély), úgy a fizetési felszólítást számára postai úton, és ajánlott szolgáltatás igénybevételével kell teljesíteni, és csak hozzájárulása esetén történhet meg az értesítés elektronikus levélcímen. 

 

Ajánlott ezt a fizetési felszólítást már csak azért is komolyan venni, mivel például közösen használt ingatlannál mindegyik lakáshasználó egyetemlegesen felel a díj megfizetéséért, ami azt jelenti, hogy a közszolgáltató bármelyik fogyasztótól követelheti, hogy fizesse meg a díjat.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

Napjainkban a közüzemi szolgáltatások szinte megkerülhetetlenek, vizet, áramot mindenki fogyaszt. A társasházakban, lakásszövetkezetekben élő fogyasztók pedig sok helyen távfűtéssel fűtik otthonukat. Mint minden közüzemi szolgáltatás esetében, itt is több dologra oda kell figyelniük a fogyasztóknak.

 

Fontos tudni például, hogy – akár csak a többi közüzemi szolgáltatásnál -, ha nem fizeti a fogyasztó a távhő díját, az a részéről szerződésszegést jelent. Ennek akár a fővárosban az is lehet az eredménye, hogy csökkentik a fűtési célú hőellátáshoz szükséges hőmennyiséget legfeljebb 50 %-kal, sőt, a használati melegvíz-fűtést teljesen megszüntetheti a szolgáltató.

 

Ugyanakkor az is fontos, hogy távhőtartozásnál az egyes lakók tartozása nem terheli a többi lakót, és az épületrészenként külön-külön történő díjfizetés esetén maga a lakásszövetkezet és a társasház sem tartozik felelősséggel az egyes lakók tartozásáért. Nem árt azzal sem tisztában lenni, hogy a fogyasztóknak kötelességük beengedni a szolgáltató embereit, ha arra szükség van a mérők leolvasása vagy ellenőrzése érdekében. Az ellenőrzésre – a veszélyhelyzetet kivéve – csak munkanapokon van mód, reggel 8 és este 20 óra között. Mivel egyre több a visszaélés és előfordul, hogy egyesek a szolgáltató embereinek adják ki magukat, a fogyasztók mindig kérjék el az ellenőrzést végző személy fényképes, kifejezetten az ellenőrzésre feljogosító igazolványát!

 

Azt se feledjék a fogyasztók, hogy ha a lakásba való bejutást nem biztosítják – kétszeri írásbeli, eredménytelen felszólítást követően – a távhő-szolgáltató akár gyorsított bírósági eljárást, úgynevezett nemperes eljárást is igénybe vehet a lakásba való bejutás érdekében, és azt jogi úton is kikényszerítheti. Ez egyébként nem csupán a fővárosban, hanem bármelyik településen igaz az országban. Szintén lényeges, hogy a leolvasásnál, valamint a plomba és a költségmegosztók ellenőrzésénél kötelező jegyzőkönyvet is felvenni, amelyet a fogyasztónak is meg kell kapnia, sőt, abban jelezheti az esetleges kifogásait. 

 

Tartsák észben azt is a fogyasztók, hogy ha egy új lakóközösségbe költöznek, úgy a tulajdonosváltással egyidejűleg már a változás időpontjától nekik kell megfizetniük a távhő díját. Itt érdemes egyúttal arra szintén ügyelni, hogy a régi és az új tulajdonos – a közös képviselő egyidejű értesítése mellett – köteles bejelenteni a távhő-szolgáltatónál a tulajdonos-változást, az attól számított tizenöt napon belül.  Ha a fogyasztók esetleg azt tapasztalnák a lakásukon belül, hogy a ma már mindenhol elterjedt fűtési költségmegosztó, esetleg a költségmegosztóra felszerelt plomba megsérült, arról haladéktalanul tájékoztassák a lakóközösség képviselőjét írásban. Ez esetben – kevesen tudják – a költségmegosztó, illetve a felszerelt plomba pótlásának költségét a fogyasztó köteles állni.

 

Ha esetleg vitatnák a kiszámlázott távhő díjat, úgy minden esetben a lakóközösség, így például a társasház közös képviselőjénél vagy a lakásszövetkezet vezetőségénél tudják kezdeményezni a díjszétosztási arányok módosítását a távhőszolgáltató felé. Ha viszont nem került sor ezek megosztására, úgy az épületben lévő egyes épületrészek légtérfogata arányában történik a lakók között az elfogyasztott távhőmennyiség szétosztása és megfizetése. Különösen nagy szerep hárul itt tehát a lakóközösségekre, hogy hogyan osztják szét egymás között e díjakat, hiszen a távhőszolgáltató a tulajdonosok által meghatározott és megadott, közös képviselő által jelentett arányok szerint bocsátja ki a számlákat.

 

A fogyasztók joga és lehetősége szintén ebben az esetben, hogy a lakóközösség képviselőjével egyeztetett időpontban és helyen betekintsenek azokba az iratokba, amelyekből kiderül számukra a díjmegosztási arányok számításának módja. Egyébként a fogyasztó a távhő-szolgáltató felé maga is jelezheti, ha tájékoztatást szeretne a díjszétosztás módjáról és a rá vonatkozó díjszétosztási arányról: ezeket az információkat meg kell kapnia.

 

A fentiekből is jól látszik: mint minden szolgáltatás esetében, a távhő-szolgáltatásnál sem nélkülözhető a tudatos fogyasztói magatartás, járjanak el körültekintően a fogyasztók ezért ez esetben is!

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

Legyen szó akár a földgáz- vagy villamosenergia szolgáltatásról, mindkét esetben több békéltető testületi ügy mutatja a fogyasztók rendszeres kifogásait. Egyértelműen vitatják azt, hogy hozzányúltak az órához és nem értenek egyet a kiszabott nagy összegű kötbérrel. Mit tehetnek ilyenkor a fogyasztók?

 

Úgy hívjuk, „szabálytalan vételezés”, amikor a közüzemi szolgáltató azzal „gyanúsítja” a fogyasztót, hogy hozzányúlt az órához. Földgáz-szolgáltatásnál akár több mint félmillió forint is lehet az az összeg, amit ilyenkor követelhetnek a fogyasztótól. Nem árt azonban a fogyasztóknak több dologra is odafigyelniük, hiszen ebben az esetben szigorú fogyasztóvédelmi előírások érvényesülnek.

 

Az első és legfontosabb, hogy már amikor a szolgáltató emberei esetleg mérőóra ellenőrzésre vagy leolvasásra érkeznek, tanúsítsanak a fogyasztók kellően tudatos magatartást. Ez azt jelenti, hogy az érintett jegyzőkönyvet, amit aláírásra eléjük tesznek, olvassák is el és bármilyen kifogásuk van, azt jelezzék írásban a dokumentumon! Ugyanilyen fontos, hogy a szolgáltató embereinek fel kell kérniük a fogyasztót, miszerint végig jelen legyen az ellenőrzésnél, és onnan ne távozzon el: érdemes ezt az aranyszabályt is betartani. Ne feledjék azt sem, hogy ha sor kerül a mérőóra esetleges rendellenessége vagy sérülése miatt a leszerelésre, arról fényképfelvételt kell készíteni és a fogyasztónak annak egy példányát meg kell kapnia.

 

Emellett továbbra dolgokra is ügyelni kell!

 

A szolgáltató ugyanis csak és kizárólag akkor szabhat ki kötbért a mérőóra sérülése miatt, ha azt korábban dokumentáltan, azonosítható módon, méghozzá sérülésmentes állapotban adta át a fogyasztónak! Emiatt nagy szereppel bír, hogy a fogyasztók megőrizzenek minden, a mérőórával kapcsolatos papírt, mint például a megkötött szerződést, a mérőóra ellenőrzéséről felvett jegyzőkönyveket, stb. Fontos tudni emellett, miszerint a fogyasztó felel az őrizetében lévő mérőórának az épségéért (ezt hívjuk állagmegóvási kötelezettségnek), azonban – sérült mérő esetében – a közüzemi szolgáltató nem hivatkozhat erre már akkor, ha az óra nem a fogyasztó kizárólagos őrizetében volt. Így például társasházaknál gyakori, hogy az órákat a szolgáltató kihelyezi a lakásokból a folyosóra, ilyenkor már nem lehet a fogyasztóval szemben ilyen szigorú és objektív felelősséget támasztani, ami a mérőóra állapotának és épségének megóvására vonatkozik. Azonban szintén lényeges, hogy a fogyasztónak is vannak további kötelezettségei, így például, amint a mérőóra sérülését tapasztalja, haladéktalanul be kell jelenteni azt a közüzemi szolgáltató felé, hiszen – kevesen tudják – már a bejelentés elmulasztása is megalapozhatja a szabálytalan vételezésre történő hivatkozást.

 

Fontos az is, hogy a közüzemi szolgáltatónak bizonyítania is kell a fogyasztónak a szerződésszegését, nem elég tehát csak és kizárólag hivatkozni a szabálytalan vételezésre. A fogyasztók fontos joga egyúttal az is, miszerint a szolgáltatót felkérhetik ilyenkor a mérőórának az igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértő általi bevizsgálására. Ha a vizsgálat eredménye alapján továbbra is tartja magát a szolgáltató a kötbér követeléséhez, akkor pedig az ingyenes és gyors békéltető testületi eljárás kínál megoldást arra, hogy a fogyasztó megegyezzen a közüzemi szolgáltatóval a vita lezárása érdekében.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

2018. április 23-24-én került sor az V. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitábor megtartására Zánkán, az Erzsébet Üdülőközpontban, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával. Legnagyobb örömünkre a táborozókat jó idő fogadta, ami módot adott a már szokásos Balaton parti sétához, amelyet játékos fogyasztóvédelmi vetélkedők, activity, keresztrejtvény és totó követtek. Természetesen nem maradhatott el az alapvető fogyasztóvédelmi jogokról szóló, komolyabb hangvételű előadás sem.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége még 2017 decemberében hirdette meg a „Fogyasztóvédelmi Sulihét” c. országos programot, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával, Magyarország valamennyi általános- és középiskolája számára. A programról a népszerűsítés érdekében értesítettük a Klebelsberg Központot, valamint az oktatásért felelős, Emberi Erőforrások Minisztériumát is.

 

A felhívásban az oktatási intézmények azt a feladatot kapták, hogy intézményi berkeken belül úgynevezett „Fogyasztóvédelmi Sulihét” keretében egy hétig központi szerepet kapjon náluk a fogyasztóvédelem. A kampány lefolytatásához szükséges elektronikus szakmai háttéranyagot a Szövetség biztosította a jelentkezők számára, akik a megküldött pályázati felhívás, és az ingyenes, elektronikus brossúra alapján színvonalas programokat valósítottak meg. Majd ezt követően igazolták a „Fogyasztóvédelmi Sulihét” megtartását a beszámolók, fényképek, a programok során keletkezett egyéb dokumentumoknak a Szövetség számára történő megküldésével.

 

Ez után került sor a legszínvonalasabb pályaműveket benyújtó iskolák diákjainak, valamint tanárainak részvételével az V. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitábor megtartására, 2018. április 23-24-én, egy éjszakás ott tartózkodással, a részvétel és az ellátás teljesen ingyenes volt számukra, egyedül az útiköltséget kellett fedezniük önerőből. A résztvevő iskolák a következőek voltak:

 

1. Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Kiskunfélegyházi Közgazdasági Szakgimnáziuma

2. Győri Műszaki SZC Szabóky Adolf Szakiskolája

 

Legnagyobb örömünkre a tábor első napján kiváló idő fogadott bennünket, így a táborban a résztvevők köszöntése után a diákok egy hosszú sétát tettek a Balaton parton. Ez után került sor az egyes iskolákat képviselő tanulók részéről a bemutatkozásra, és ismertették a tábor többi résztvevőjével, hogy ők maguk az adott oktatási intézményben hogyan ösztönözték a tudatos fogyasztói magatartás széleskörű elterjesztését. Az egyik iskolában például fogyasztóvédelmi kisfilmet is forgattak – a kötelező feladatokon, mint például a fogyasztóvédelmi totón túlmenően – a fogyasztói jogokról a tanulók szereplésével, bemutatva egy konkrét szituációt, amelyben az eladó téves tájékoztatást adott a fogyasztó számára.

 

A bemutatkozást követően sor került egy komolyabb hangvételű előadás megtartására az alapvető fogyasztói jogokról, úgymint, mit tehet a fogyasztó, ha hibás a termék, vagy éppen, hogy hogy érdemes fogyasztói jogait érvényesítenie a panaszügyintézés során, de szó esett természetesen ugyanúgy a békéltető testületek ingyenes, gyors eljárásáról, hogyan segítenek a fogyasztók és vállalkozások közötti vitás fogyasztóvédelmi ügyek megoldásában.

 

Ez után történt az egymással versengő csapatok kialakítása, mert a soron következő programok a játékos fogyasztóvédelmi vetélkedők voltak, úgymint a fogyasztóvédelmi activity, fogyasztóvédelmi totó és a fogyasztóvédelmi keresztrejtvény.

 

Legnagyobb örömünkre a diákok nagy érdeklődéssel vettek részt ezekben is és egymással versenyezve igyekeztek a legjobb helyezéseket elérni. Ez után kialakult a végeredmény, és a csapatok átvehették a szép eredményekért járó okleveleket.

 

Mint mindig, a másnapi hazautazás során immár a szokásos kérdéssel találkoztunk a résztvevők részéről: „Ugye jövőre is lesz Fogyasztóvédelmi Sulitábor?”  

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) a médiából értesült arról a javaslatról, amely alapján a fővárosi taxidíjak közel ötven százalékkal kerülnének emelésre. Az általános indokolás szerint az emelés célja, hogy kompenzálja a taxisok által kötelezően igénybevett szolgáltatások költségnövekedését. A FEOSZ határozottan ellenzi a taxidíjak növelésének tervét, hiszen sérti a fogyasztók érdekeit, hogy velük akarják kifizettetni a vállalkozásokra háruló többletterheket!

A www.budapest.hu internetes oldalon megtalálható előterjesztés szerint a Fővárosi Közgyűlés 2018. április 25-én szavaz a taxidíjak emeléséről, és ez alapján Budapesten a taxi alapdíj 450 forintról 700 forintra nőne, a kilométerdíj pedig 280 Ft-ról 300 Ft-ra emelkedne. Drágulna a percenkénti várakozási díj is, 70 Ft-ról 75 Ft-ra. 

 

A közzétett hatásvizsgálat alapján azok a fogyasztók, akik ritkán, alkalomszerűen veszik igénybe a szolgáltatást, kevésbé érzékelik az áremelés hatását és „vonakodva bár de tudomásul veszik a tényét és szükségességét is, a mértékét valószínűleg nem vitatják, elfogadhatónak tartják.”

 

Azonban nem számolnak azzal, hogy a még csak eseti jelleggel taxizó fogyasztóknál is lehetnek olyan váratlan helyzetek, amikor nem áll rendelkezésre semmilyen alternatív megoldás a kívánt célállomásra való eljutásra. Többek között ezekben a helyzetben is sérülnek a fogyasztók érdekei a díjemelés elfogadása esetén, és maga a hatásvizsgálat is megjegyzi az áremelés általános hatásaként, miszerint „mintegy 20-40 napig tartó átmeneti utazáscsökkenés prognosztizálható az ágazatban, amely ezt követően visszaáll az áremelés előtti szintre.”

 

Nem számoltak viszont azzal sem, hogy a magyar fogyasztó különösképpen árérzékeny, és a díjemelés ennek korántsem kedvez, sőt: mivel Budapesten rögzített hatósági ár van, ez még a szolgáltatók egymás közötti (ár)versenyét sem segíti elő, amiből pedig – versenyből származó előnyök nem lévén – a fogyasztók nem profitálhatnak.

 

A FEOSZ-hoz egyébként is több olyan panasz eljutott, amikor – például munkanapokon a reggeli órákban – a fogyasztó hiába hívja sorra a különböző taxitársaságokat, egy cég sem tud autót küldeni a kért címre, és ez sorozatosan megismétlődik.

 

Ilyen szolgáltatási környezetben és feltételek között főleg nem indokolt az áremelés, különösen akkor nem, amikor annak okát a taxisok által kötelezően igénybe vett szolgáltatások költségnövekedésében jelölik meg, és abból kívánják biztosítani a taxis vállalkozások emelkedő költségtételeinek biztosítását.

 

A díjemeléssel ugyanakkor együtt kellene, hogy járjon a szolgáltatási színvonal emelkedése is, amelyre viszont egyáltalán nem kerül sor a fentiek szerint. A fogyasztók ezzel párhuzamosan, a jelenleginél nem fognak jobb, minőségibb szolgáltatást kapni, hanem csak drágábbat.

 

A FEOSZ határozottan ellenzi a díjemelés bevezetésének tervét és azt, hogy a fogyasztókkal fizettetnék ki a vállalkozások oldalán felmerülő többletköltségeket, hiszen az semmilyen konkrét többletszolgáltatást cserébe nem nyújt, hanem csak a fizetendő összegeket növelné!

 

Jóllehet az árak megállapításáról szóló törvény szerint a taxiárakról szóló egyeztetés során kizárólag a területi kereskedelmi és iparkamara, a fogyasztóvédelmi hatóság és a szolgáltatásban közvetlenül érintett szakmai érdekképviseleti szervezetek véleményét kell kikérni, a FEOSZ sajnálattal vette tudomásul, hogy a fogyasztókat képviselő érdekképviseleti szervezeteket nem hallgatták meg az ügyben. Legalábbis, utóbbiról nem bír tudomással.

A fogyasztó interneten rendelt meg egy laptopot 140.000 Ft-ért, de miután bekapcsolta, látta, hogy az rosszul jeleníti meg a karaktereket és a színeket. Visszaküldte ezért azt a rákövetkező héten és levelében mindössze annyit írt, hogy a termék hibás. Később szembesült csak azzal, hogy hiába a pénzt szerette volna visszakapni, a webáruház csupán javítani vagy cserélni volt hajlandó a terméket.

 

A fenti esetben a webáruháznak igaza volt! Ugyanis, valóban a fogyasztókat megilleti – bizonyos kivételekkel, mint például a felbontott számítógépes játékok CD- vagy DVD lemezei vagy éppen a fogyasztók egyedi utasításai alapján elkészített termékek – a tizennégy napos, indokolás nélküli elállás joga, ha internetről vásároltak. Ez azt jelenti, hogy meggondolhatják magukat az átvételtől számított tizennégy napon belül, és visszaküldhetik a terméket, ezt saját költségükön kell megtenniük. Ebben az esetben a vállalkozásnak meg kell térítenie a fogyasztó által kifizetett teljes összeget.

 

Közel sem mindegy azonban, hogy a fogyasztók hogyan és mi módon érvényesítik e jogukat, hiszen, ha nem figyelnek oda, akkor könnyen úgy járhatnak, mint a fenti esetben a vásárló. A jogszabályok szerint ugyanis a fogyasztó az erre kifejezetten rendszeresített nyilatkozatminta útján vagy pedig egyértelmű, kifejezetten az indokolás nélküli elállási jogra vonatkozó írásos nyilatkozata útján gyakorolhatja ezt a jogot. Ha azonban a fogyasztó másként fogalmaz, azt úgy értheti a másik fél, hogy nem ezt a jogát érvényesíti (amely alapján rögtön a pénzvisszafizetésre lenne jogosult), hanem a termék hibája miatt tesz panaszt (amikor viszont a hiba miatt elsősorban csak ingyenes kijavítást vagy kicserélést követelhet). Ez azért lényeges, mert hiába interneten történt a vásárlás, attól még ugyanúgy megilletik a fogyasztót -a tizennégy napos indokolás nélküli elállási jog mellett- a termék hibája miatti fogyasztói jogok is. Ezek közül érvényesítheti valamelyiket, és ezt kell mérlegelnie annak a fogyasztónak, aki olyan helyzetbe kerül, hogy az átvételtől számított tizennégy napon belül elromlik az internetről megrendelt termék.

 

Értelemszerűen ebben az esetben a fogyasztó dönti el, hogy melyik jogát kívánja érvényesíteni, tény, hogy jobban jár azzal, ha rögtön a teljes összeget kéri vissza (azaz az indokolás nélküli elállási jogát érvényesíti végül). Természetesen ez is esetről esetre változhat: ha például a fogyasztónak megfelelő az ingyenes javítás vagy csere, úgy bejelentheti ezt az igényét is, de utóbbi esetben számítania kell arra, hogy a kifizetett pénzt csak és kizárólag akkor kérheti vissza, ha az ingyenes javításnak vagy cserének a webáruház nem tudna eleget tenni. A fentiek miatt fontos tehát, hogy a fogyasztók egyértelműen fogalmazzanak akkor, amikor hangot adnak az adott vállalkozással szembeni igényüknek. Az is nagy jelentőséggel bír, hogy – mivel a fogyasztót ilyenkor erre nézve bizonyítási kötelezettség terheli – mindig írásban jelentsék be a fenti igényüket, lehetőleg e-mailben, hiszen az bizonyítható.

 

Végül, de nem utolsósorban az szintén fontos, hogy – értelemszerűen a fentiek miatt -, az átvételtől számított tizennégy nap múltán is, a fogyasztók még a termék hibája miatt panaszt tehetnek a vállalkozásnál, méghozzá két évig (amelyet az átvételtől számítunk ugyancsak). Ilyenkor az úgynevezett hibás teljesítés miatt elsősorban kijavítást vagy kicserélést, ennek hiányában pedig vételár-leszállítást vagy a teljes vételárat lehet kérni. 

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

A fogyasztó elektronikus szabadidős sporteszközt (Hoverboardot) vásárolt az internetről több mint hetvenezer forintért. Ahogy azonban pár napon belül használni kezdte, rájött, hogy az egyáltalán nem strapabíró és már az első használat után kopni kezdett a termékről a festék. Visszaküldte azt, de épp a festékkopásra hivatkozott a webáruház, hogy nem használta a terméket rendeltetésszerűen. Végül az ügyben az online vitarendezés segítségével visszautalták a kifizetett összeget.

 

Már 2016. óta elérhető a fogyasztók számára az online vitarendezés a www.ec.europa.eu/odr internetes honlapon. Ennek segítségével könnyűszerrel rendezhetőek az online vásárlásból fakadó fogyasztóvédelmi vitás ügyek az említett honlapon keresztül és a fogyasztó az otthonából, míg a vállalkozás az irodájából egyezhet meg egymással. Egyúttal általa megspórolható például a levelezés, személyes megjelenés költsége, hiszen az eljárás végig az interneten keresztül zajlik.

 

Ahhoz, hogy a fogyasztó beadja panaszát a honlapon, néhány kattintással regisztrálni kell, meg kell adni a vitás fél nevét, e-mail címét és az érintett üggyel kapcsolatosan még néhány adatot. Érdemes bizonyítékokat is csatolni, illetve még a panasz benyújtását megelőzően meg kell kísérelni a vitát rendezni közvetlenül is a vállalkozással. A feleknek ezt követően a honlap segít és a panaszt ahhoz a békéltető testülethez továbbítja – a testületben való megegyezést követően –, amely az ügyre hatáskörrel rendelkezik. Mindeközben a felek az e-mail címükön tudomást szereznek az őket érintő lényeges történésekről. Az online vitarendezési eljárás ez után pedig a békéltető testület döntésével lezárul. Amennyiben, akár a fogyasztó, akár a vállalkozás valamit nem értene az online vitarendezési eljárással összefüggésben, vagy a honlap kezelésében, ebben a kijelölt tagállami tanácsadó pont Budapesti Békéltető Testület segíti a feleket, de akár az ügyben eljáró békéltető testületet is. Szintén fontos, hogy tájékoztatást ad a Magyarországon érvényesíthető fogyasztói jogokról, ha például a fogyasztó bizonytalan lenne abban, milyen jogai vagy kötelezettségei vannak. Meg kell jegyezni szintén, hogy Magyarországon a határon átnyúló, online vásárlásból fakadó fogyasztóvédelmi viták rendezésére (kivéve a pénzügyi tárgyú ügyeket) is a Budapesti Békéltető Testület kizárólagos illetékességgel rendelkezik, a hazai békéltető testületek közül. 

 

Hozzá kell tenni, hogy már itthon számos fogyasztónak segített az online vitarendezés, hogy megoldódjon az internetes vásárlásból fakadó vitás ügy. Így például a bevezetőben említett ügyben végül a vállalkozás a fogyasztótól elnézést kért, és visszautalták a Hoverboard hetvenezer forintos vételárát. Egy másik ügyben pedig a karácsonyi ajándékul szánt száztízezer forintos játékgépet rendelt meg a fogyasztó, azonban az nem érkezett meg időben, hiába fizette ki a fogyasztó már előre a vételárat. Itt is, azt követően juthatott csak pénzéhez, miután az online vitarendezési honlapon benyújtotta panaszát a vállalkozással szemben. Egy harmadik ügyben pedig a fogyasztónak a hatezer forintos wifi routerét, amelyet online vásárolt, már tíz hete javították a szervizben és azt nem tudta használni. Amikor panaszt tett ezért, később rögtön visszautalták neki a termék árát.

 

A fentiek szerint jól látszik, hogy az online vitarendezés számos ügyben megoldási lehetőséget kínál, ha a fogyasztó közvetlenül a webáruházzal nem tudott megegyezni a felmerült vitában.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

Kényelmesebb, gyorsabb, könnyebb összehasonlítani az árakat – az internetes vásárlásnak kétségkívül számos előnye van a bolti vásárláshoz képest. Azonban ne feledjék a fogyasztók, hogy az internet piacterén számukra ismeretlen, vadidegen embernek teljesítenek fizetéseket. Ezért szerződéskötés előtt gondosan válasszák meg a kereskedő személyét! 

 

Az internetes vásárlás egyre inkább a virágkorát éli, és tovább fejlődik. Több felmérés is igazolja, hogy a fogyasztók előszeretettel rendelik meg – különösen az Ünnepek közeledtével – a termékeket inkább az internetről, hiszen ezzel időt spórolnak meg, másrészt több különböző ajánlatot sokkal könnyebben össze tudnak hasonlítani.

 

Fontos azonban rögzíteni, hogy a digitális piactér előretörésével megnőhet és meg is nő az új típusú visszaélések száma. Ezért, mielőtt leadnák például az online rendelést a fogyasztók egy teljesen ismeretlen személynek, különösen, ha már előre fizetnek, nem árt, ha azt a kellő fokú tudatossággal kezelik.

 

Az első és legfontosabb, hogy nézzen utána a fogyasztó a vállalkozásnak, hogy kitől is vásárol valójában. Az Európai Unióban a webáruházaknak fel kell tüntetniük a nevüket és székhelyük postai címét, és ha azzal rendelkeznek, telefonszámukat, telefax számukat és elektronikus levelezési címüket (többek között). Ahol ezek nem kerülnek feltüntetésre, ott a cég feltehetően jogsértően jár el. Ez pedig már akár önmagában is gyanúra adhat okot, hiszen ezek olyan alapadatok, amelyeket joggal vár el a fogyasztó, hogy a vállalkozás szerepeltessen magáról, hiszen ezek által lehet beazonosítani a másik fél személyét. Érdemes mellőzni tehát azokat a cégeket, ahol ezek hiányoznak. Ugyanúgy gyanakodjanak a fogyasztók akkor is, ha csak és kizárólag egy db. telefonszám áll rendelkezésre a honlapon kapcsolattartásra megadva, hiszen ez esetben is – mint láttuk – több kötelező elem hiányzik.

 

Nem árt azzal sem tisztában lenni, hogy akár már az adott honlap internetes címének végződése is megtévesztő lehet. Így például, ha az „.hu”-ra végződik, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy az üzemeltető egy magyarországi vállalkozás. Ez semmire sem garancia és akár előfordulhat az is, hogy a webáruházat például Lengyelországból vagy Németországból üzemeltetik.

 

Természetesen emellett is érdemes betartani például azt a jótanácsot, hogy az internetes keresők által biztosított lehetőséggel élve, nézzünk utána, van-e, volt-e bárkinek az adott vállalkozással pozitív vagy negatív tapasztalata. Akik ugyanis már esetleg pórul jártak az érintett céggel, rendszerint megosztják ezt az interneten, például a különböző fórumokon vagy épp blog bejegyzésekben. Emellett szintén javasolt ellenőrizni, hogy nem szerepel-e a webáruház valamely olyan feketelistán, mint például a békéltető testületek által vezetett feketelista vagy épp az a lista, amely megtekinthető a www.jogsertowebaruhazak.kormany.hu internetes címen (itt a súlyos fogyasztóvédelmi jogsértést elkövető webáruházak találhatóak meg).

 

Mielőtt az adott terméket megrendeljük, javasolt az utánvételes fizetési módot választani, ami azt jelenti, hogy csak akkor rendezzük a termék vételárát, amikor ténylegesen kézhez is kaptuk, azaz a helyszínen fizetünk például a futárnak.

 

Ellenkező esetben ugyanis az a nem várt eset történhet, hogy például már előre kifizettük és átutaltuk a termék árát, mégis több hétig késik vagy egyáltalán nem történik meg a kiszállítás, mert akár a megrendelések feltorlódtak és a vállalkoznak sok időbe kerül, míg akár a szállítást vagy akár a pénz visszafizetését rendezni tudja.

 

Ne feledjék azt sem a fogyasztók, hogy miután az árucikket megrendelték, EU-s vásárlás esetén a személyes átvételt követő tizennégy napon belül még meggondolhatják magukat és jelezhetik írásban az úgynevezett indokolás nélküli elállási jogukat a webáruház számára. Ha ezt megteszik, úgy haladéktalanul vagy az elállás közlésétől számított tizennégy napon belül vissza kell küldeniük saját költségükön a terméket, míg a vállalkozásnak pedig a fogyasztó által kifizetett teljes összeget meg kell térítenie szintén haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzéstől számított tizennégy napon belül. Nagyon fontos viszont, hogy a webáruház mindaddig visszatarthatja az összeget, amíg vissza nem kapta a terméket vagy pedig a fogyasztó nem igazolta, hogy már azt visszaküldte.

 

Bizonyos kivételek ugyanakkor vannak, amikor a fogyasztó nem állhat el indokolás nélkül internetes vásárlásnál. Ide tartozik például az az eset, ha a fogyasztó zenei-, vagy filmfelvételt, vagy számítógépes programot tartalmazó CD-t vagy DVD-t rendelt és annak csomagolását már felbontotta vagy pedig, ha olyan más, zárt csomagolású termékről van szó, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okból felbontást követően már nem küldhető vissza. Érdemes ezekről külön tájékozódni, hiszen a webáruházaknak ezeket a kivételeket is fel kell tüntetniük internetes honlapjukon.

 

Végül, ha valamilyen vita lenne a fogyasztó és a webáruház között, akkor érdemes a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületekhez fordulni az ügyben, amelyek ingyenes, gyors eljárással segítik a fogyasztót a vállalkozással történő megegyezésben.

 

Emellett rendelkezésre áll az online vitarendezési eljárás is, amellyel – szintén békéltető testületi segítséggel – a személyes megjelenést mellőzve, már a számítógép elől egyezhetnek meg a felek az online vásárlásból fakadó fogyasztóvédelmi vitás ügyekben. Az online vitarendezési eljárás a www.ec.europa.eu/odr internetes honlapon érhető el, amelynek kezelésében és a Magyarországon érvényesíthető fogyasztói jogokkal kapcsolatos tájékoztatásban a Budapesti Békéltető Testület segíti a fogyasztókat és vállalkozásokat.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

Magyarországon a vállalkozásoknak harminc napon belül, a közszolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak pedig tizenöt napon belül válaszolniuk kell a fogyasztó írásos panaszára. Ennek ellenére többször előfordul, hogy a fogyasztó nem kap arra semmilyen választ. Akár ez történik, vagy ha van válasz, csak elutasító, akkor még ugyanúgy van megoldás annak érdekében, hogy a fogyasztó a jogait érvényesíteni tudja.

Amennyiben az érintett kereskedőtől a fogyasztó nem kapott választ egyáltalán, úgy hatósági bejelentéssel élhet a fogyasztóvédelmi hatóságnál. Ezt megteheti Magyarország százkilencvenhét járási hivatalának bármelyikében, amelyeknek az elérhetőségei a www.jarasinfo.gov.hu internetes oldalon találhatóak meg. A hatósági eljárás eredménye akár fogyasztóvédelmi bírság is lehet, amennyiben megállapításra kerül, hogy a vállalkozás megsértette a kötelező előírásokat. Fontos ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy a hatóság hatásköre nem terjed ki az egyedi fogyasztóvédelmi vitás ügyek eldöntésére, feladata ugyanis a fogyasztóvédelmi jogsértések kivizsgálása és megfékezése, szankcionálása. Így például a hatóság nem döntheti el a vitát valamelyik fél javára és nem hozhat olyan döntést például egy lábbeli esetében, hogy a kereskedő azt cserélje ki ingyen a fogyasztó számára. Ilyen döntést ugyanis a békéltető testület, illetve a polgári bíróság hozhat kizárólag.

 

Ennek megfelelően, azért, hogy az egyedi vitás ügy megoldódjon, nem a hatósághoz, hanem a már közel húsz éve működő békéltető testületekhez kell fordulni, amelyek Magyarország mindegyik megyéjében, és a fővárosban is megtalálhatóak, a kereskedelmi és iparkamarák mellett működnek. Eljárásuk legfőbb előnye, hogy az ingyenes és gyors, és mind a fogyasztó, mind pedig a vállalkozás számára egyszerű szabályokkal bír. A testületek feladata a vita megoldása elsősorban a két fél közötti egyezség létrehozatala útján, amennyiben azonban erre nem kerül sor, akkor is eldöntik az ügyet.

 

Fontos, hogy a békéltető testületi eljárást a vállalkozás nem utasíthatja vissza, hiszen a cégeket a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli. Ez azt jelenti, hogy a testület előtti személyes meghallgatáson (ahol sor kerül az egyezség létrehozásának megkísérlésére, ennek hiányában az ügy eldöntésére) a cégnek olyan személy részvételét kell biztosítania, akit felruházott az egyezségkötési jogosultsággal. Egyúttal már a meghallgatás előtt is írásban kell nyilatkoznia a fogyasztó panaszával kapcsolatos álláspontjáról, amellett, hogy megjelöli bizonyítékait. Amennyiben a vállalkozás székhelye, telephelye vagy fióktelepe nem az adott békéltető testület szerinti megyében (vagy a fővárosi testület esetében a fővárosban) van bejegyezve, úgy az együttműködési kötelezettség az írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.

 

Ha a fenti együttműködési kötelezettségét megsérti a cég, úgy ennek eredményeként fogyasztóvédelmi bírsággal kell számolnia, amelyet már a fogyasztóvédelmi hatóság szab ki.

 

A békéltető testületek elérhetőségei megtalálhatóak a www.bekeltetes.hu internetes honlapon.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

Főleg aluljárókban, de néha még a nagyobb bevásárlóközpontokban is előfordul, hogy a pénztárnál vagy máshol sem látni egyáltalán az üzletben kihelyezett Vásárlók Könyvét. Nem árt tudni, hogy ez már önmagában is jogsértő, hiszen az üzletekben mindig jól látható és a fogyasztók számára könnyen hozzáférhető helyen kell azt elhelyezni.

A fogyasztók egyik fontos alapjoga, hogy bármikor kifejezhessék nemtetszésüket, ha egy üzletben problémát tapasztalnak. Ezt akár megtehetik a helyszínen is, amire többek között a Vásárlók Könyve szolgál. Lényeges, hogy ebben azonban nem csak és kizárólag a negatív jellegű kritikák, panaszok fogalmazhatóak meg, hanem a pozitív jellegű tapasztalatok, észrevételek vagy éppen javaslatok is.

 

Természetesen, ha írásos panasz kerül a Vásárlók Könyvébe, akkor arra ugyanolyan szigorú előírások vonatkoznak, mint amikor például egy vállalkozás írásban kapja meg az érintett kifogást. Azt ugyanis harminc napon belül meg kell válaszolnia érdemben, és ha elutasítja a panaszt, úgy azt meg is kell indokolni.

 

Ne feledjék tehát a fogyasztók, hogy jogukban áll a Vásárlók Könyvébe beírni az üzlet működésével, és az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. Törvény tiltja továbbá, hogy a fogyasztót korlátozzák vagy megakadályozzák ennek a jogának a gyakorlásában. Ez tehát azt jelenti, hogy az üzletben nem tagadhatják meg a fogyasztótól, hogy odaadják számára a Vásárlók Könyvét.

 

Fontos tudni azt is, főleg már a vállalkozásoknak, hogy a Vásárlók Könyvét használatba vétel előtt hitelesíttetni kell a jegyzővel, és annak kötelező tartalmaznia a kereskedő nevét, címét és székhelyét, valamint cégjegyzékszámát, illetve az egyéni vállalkozói nyilvántartási számot, valamint a Vásárlók Könyve használatba vételének időpontját is.

 

A korábban használt Vásárlók Könyvét egyúttal a vállalkozásoknak meg is kell őrizniük, mivel a hatóságok két évre visszamenőleg vizsgálhatják a Vásárlók Könyvébe tett bejegyzéseket, illetve az írásbeli vásárlói panaszokra adott válaszok másodpéldányait.

 

Ha esetleg mégsem biztosítanák a fogyasztó számára azt, hogy beírjon, érdemes mindig egyéb, igazolható módon, azaz írásban panaszt tenni. Ilyennek minősül például a postai úton, ajánlottan feladott panasz, valamint az e-mail. 

 

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.