Napjainkban a fogyasztókat a vállalkozások szinte bombázzák a különböző hirdetésekkel, reklámokkal, információkkal. Sokszor meg is kérdőjelezik ezek tartalmát, és a fogyasztók ma már sokkal tudatosabbak. Például nem feltétlenül hiszik el egy meghirdetett akciónál, hogy ott ténylegesen árleszállítás történt és az internet segítségével ellenőrzik is akár ezt az állítást.

 

Amikor a fogyasztók számára valamilyen megtévesztő információt közölnek vagy éppen elhallgatnak egy adott termék vagy szolgáltatás reklámjakor egy lényeges információt az áruval kapcsolatban, ott könnyen felmerülhet az, hogy az adott kereskedő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tanúsít. Márpedig ez tilos.

 

Tisztességtelennek akkor számít egy kereskedelmi gyakorlat, ha a kereskedő nem az elvárható szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelő elvárható gondossággal jár el és ez csorbítja a fogyasztónak azt a lehetőségét, hogy az áruval kapcsolatos tájékozott döntést hozzon, és ezzel a fogyasztót olyan döntésre készteti, amit nem hozott volna meg, vagy épp erre alkalmas volt. Látható tehát, hogy rendkívül sokféle kereskedelmi magatartás idetartozhat, ennek megfelelően mindig, esetről esetre kell és lehet csak eldönteni, hogy adott esetben a kereskedő megsértette-e a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát. Ezt, hogy sor került-e jogsértésre, a fogyasztóvédelmi hatóság, a Magyar Nemzeti Bank, illetve a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálja.

 

Vannak olyan kereskedelmi gyakorlatok, amelyek szintén tiltottak, ilyennek számítanak például a kifejezetten megtévesztő vagy agresszív gyakorlatok. Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz a fogyasztó számára vagy pedig valós tényt olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az adott árucikk egy lényeges tulajdonsága tekintetében. Ilyen lényeges tulajdonság vagy jellemző lehet például az árucikk származási helye és eredete. Agresszív kereskedelmi gyakorlatoknak azok a gyakorlatok minősülnek, amelyek például pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással jelentősen korlátozzák a fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási szabadságát, illetve a tájékozott döntés meghozatalát, vagy erre alkalmasak.

 

Végül pedig említést kell tennünk azokról a kereskedelmi gyakorlatokról, amelyek mindig tisztességtelennek minősülnek, ennél fogva pedig tiltottak. Ilyennek számít például, ha valaki úgy reklámoz egy 10.000 Ft feletti laptopot, hogy arra csak most, egyéves garanciát biztosít, ugyanis ezt nem saját maga biztosítja önként, hanem a kereskedőket erre Magyarországon jogszabály kötelezi. Szintén tisztességtelen, ha például egy vállalkozás valótlan tartalmú hirdetéssel ösztönzi vásárlásra a fogyasztókat, és nem igaz, hogy már másnap beszünteti a tevékenységét. De ugyanúgy az is tisztességtelen, ha a kereskedő azt állítja, hogy az adott áru megkönnyíti a szerencsejátékokban való nyerést vagy például, ha valótlanul állítja, hogy bizonyos termék alkalmas a betegségek meggyógyítására.

 

Épp a fentiek miatt, érdemes a fogyasztóknak óvatosan és a kellő tudatossággal kezelniük a számukra közvetített kereskedelmi információkat, így különösen azokat a kereskedelmi gyakorlatokat, amelyekkel az interneten találkoznak.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

A tizennyolc éven aluli fogyasztók speciálisan védendő fogyasztóknak minősülnek, akik fiatal korukra való tekintettel kiemelten sérülékenyek. Épp ezért esetükben különleges fogyasztóvédelmi előírások érvényesülnek és számukra bizonyos termékeket egyáltalán nem vagy csak szigorú feltételekkel lehet értékesíteni vagy reklámozni.

 

A fenti tilalmakhoz tartozik például, hogy tizennyolc éven aluli fiatalok részére nem lehet alkoholtartalmú italt értékesíteni vagy őket ilyen termékkel kiszolgálni. Ez alól csak egy kivétel van, mégpedig az orvosi rendelvényre kiadható gyógyszer, amely alkoholt tartalmaz: ez ugyanis kiadható.

 

A fentiek mellett tizennyolc éven aluli személy számára dohányterméket szintén tilos értékesíteni vagy kiszolgálni. Sőt, a dohányáruk értékesítésénél további előírások érvényesülnek. Így például, ha egy dohányboltban az eladó észreveszi, hogy 18. év alatti személyről lehet szó, úgy fel kell szólítania őt arra, hogy igazolja életkorát valamilyen dokumentummal (ezt egyébként az alkoholtartalmú ital forgalmazása esetén is meg kell tenni). Fontos előírás, hogy ha felszólításra az érintett személy nem igazolta a korát vagy bebizonyosodik, hogy 18. év alatti személyről van szó, úgy számára semmilyen terméket nem lehet eladni és fel is kell őt szólítani arra, hogy hagyja el a dohányboltot. Nem árt tudni, hogy ha az érintett vásárló, aki a korát nem igazolta a felszólítás ellenére vagy akiről kiderül, hogy 18. év alatti, nem hagyja el a dohányboltot, úgy az eladó akár a rendőrség intézkedését is kérheti. Szintén szigorú előírás van érvényben arra az esetre, ha esetleg az eladó gyanút fog, hogy egy felnőtt csak azért vásárol, hogy a 18. éven aluli személynek továbbadja a dohányterméket. Ilyen esetben ugyanis szintén köteles megtagadni az árunak az értékesítését. Amennyiben ezeket a rendelkezéseket a kereskedő megsérti, úgy akár fogyasztóvédelmi bírság is kiszabható.

 

Nem árt azt sem tudni, hogy ugyanúgy a videójátékok (játékszoftverek) forgalmazására is szigorú előírások vonatkoznak. Ugyanis azoknál a videójátékoknál, amelyek alkalmasak a 18. évüket be nem töltött fogyasztók fizikai, szellemi, lelki vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, a gyártók kötelesek a „Tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott!” szöveget elhelyezni a játékszoftver csomagolásán, azt jól látható módon feltüntetve. Különösen ilyen, káros tartalomnak minősülnek például azok a videójátékok, amelyek meghatározó eleme az erőszak közvetlen ábrázolása. Fontos, hogy ha esetleg olyan játékról van szó, amelyet az internetről lehet letölteni, akkor ezt a figyelmeztetést már a játék letöltése előtt meg kell adni az adott internetes felületen.

 

A fenti kötelezettség alól a gyártók csak akkor mentesülnek, ha csatlakoztak az úgynevezett Egységes Európai Játékinformációs Rendszerhez és alkalmazzák a rendszer által megállapított, korhatár-besorolásra vonatkozó előírásokat. Ugyanakkor a forgalmazó vállalkozásnak is tudatosan kell eljárnia, hiszen, ha olyan szoftverről van szó, amely esetében a már említett kötelező, figyelmeztető feliratot fel kellene tüntetni, de arra a gyártói mulasztás folytán nem került sor, akkor azt csak úgy lehet forgalmazni, ha a mulasztást a forgalmazó kereskedő pótolja.

 

Meg kell jegyezni a fentieken kívül, hogy még sokféle reklámtilalom is érvényben van, amelyek ugyancsak a fiatal- és gyermekkorúak védelmét szolgálják. Így például, tilos olyan reklámot közzétenni, amelyben gyermek-, illetve fiatalkorút szerencsejátékban való részvételre szólítanak fel, de ugyanúgy tilos szerencsejátékhoz kapcsolódó reklámot közzétenni olyan sajtótermékben, amely alapvetően gyermek-, illetve fiatalkorúakhoz szól. Tilos továbbá az olyan reklám is, amely a gyermek- és a fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését károsítatja.

 

A fentiek mellett is még további, számos hasonló tilalom van érvényben.

 

A bemutatott, áruk forgalmazására vonatkozó előírások betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, míg a reklámtilalmak esetében a fogyasztóvédelmi hatóság mellett a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is ellátja az ellenőrzés feladatát.

 

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

A fogyasztók egyik legfontosabb alapjoga, hogy amennyiben nem elégedettek az üzletben valamilyen termékkel vagy szolgáltatással, vagy akár az eladó magatartásával, úgy panaszuknak hangot tudjanak adni.

 

Sokszor fordul elő azonban, hogy hiába tesz panaszt a fogyasztó személyesen az üzletben, azt nem orvosolják, és egyúttal arról jegyzőkönyvet sem vesznek fel. Még mindig nem közismert ugyanis a kereskedők előtt, hogy ha a fogyasztó szóban panaszt tesz, akkor azt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell. Ha viszont a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy nem lehet a panaszt azonnal kivizsgálni, akkor a kereskedőnek a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul jegyzőkönyvet kell felvennie, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt panasz esetén át is kell adnia ott helyben, az üzletben a fogyasztónak.

 

Mit tehet a fogyasztó, ha a fentiek ellenére mégsem kap papírt arról, hogy személyesen, szóbeli panaszt tett a helyszínen? Ilyenkor jön szóba a Vásárlók Könyve, amiről szinte mindenki hallott már, de az erre vonatkozó pontos előírásokkal a fogyasztók nem feltétlenül vannak tisztában.

 

A Vásárlók Könyve ugyanis kifejezetten arra való, hogy a fogyasztók bármilyen, az üzlet működésével kapcsolatos panaszukat, de akár javaslatukat is abba bejegyezzék. Kifejezetten tilos a fogyasztókat e jogukban megakadályozni vagy befolyásolni. Ha pedig a fogyasztó beírja panaszát a Vásárlók Könyvébe, akkor az írásban megtett panasznak minősül, amire harminc napon belül a kereskedőnek válaszolnia kell!

 

Sőt, további előírás is van, miszerint nem akárhogy kell kihelyezni az üzletekben a Vásárlók Könyvét, hanem egyrészt azt a fogyasztók számára jól látható, egyszersmind pedig olyan helyre kell tenni, ahol a vásárlók ahhoz könnyen hozzáférhetnek. Mindezek ellenére, máig rengeteg olyan üzletet találni, ahol egyáltalán nincs kihelyezve Vásárlók Könyve, vagy épp az kizárólag a fogyasztók elől elzárt (tehát nem hozzáférhető) helyen, így például az üzlet pultja, esetleg pénztára mögött, azaz kizárólag a kereskedő munkatársa számára hozzáférhető helyen került kihelyezésre.

 

Épp ezért a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége annak járt utána fogyasztóvédelmi teszt keretében, hogy az egyes, üzlettel rendelkező kereskedők mennyiben tesznek eleget a Vásárlók Könyve kihelyezésére vonatkozó előírásoknak.

 

Bízunk abban, hogy a teszt eredményeként egyrészt a fogyasztók körében is ösztönözzük a tudatos fogyasztói magatartás elterjesztését, így tudatosítva bennük, hogy joguk van a Vásárlók Könyvébe történő beíráshoz, és hogy ebben nem korlátozhatják őket. Másrészt, mivel vállalkozások nélkül nem létezik, nem létezhet hatékony fogyasztóvédelem, bízunk abban, hogy a fogyasztóbarát, jogkövető magatartást tanúsítani kívánó kereskedőket is segítjük jelen teszt elkészítésével és közrebocsátásával, közzétéve a pozitív gyakorlati példákat, amely teszt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával készült el.

 

A teszt elérhető ide kattintva.

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával. 

 A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a fogyasztók érdekében közérdekű pert indított a Játékvár.hu Kft. ellen, tekintettel arra, hogy az Általános Szerződési Feltételeiben több, a fogyasztókra nézve hátrányos, tisztességtelen kikötést alkalmazott.

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú, még nem jogerős ítéletében mindenben osztotta a FEOSZ álláspontját, és megállapította a sérelmes általános szerződési feltételek érvénytelenségét annak tisztességtelensége okán a kikötés nyilvánosságra hozójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal. 

 Így megállapította, hogy tisztességtelen az a kikötés:

 

– ami már nem hatályos jogszabályra hivatkozik.

– ami a szavatossági idő időtartamát hat hónapban állapítja meg a jogszabályban előírt 2 évhez képest.

– ami megköveteli, hogy elállás esetén a termék bontatlan, vagy bontott állapotban érkezzen vissza a webáruházhoz, de annak csomagolásával együtt.

– ami kimondja, hogy a postán vagy futárszolgálattal visszaküldött termékek vételárát, legkésőbb az Eladóhoz való megérkezést követő 30 napon belül utalják vissza, holott a jogszabály előírja, hogy a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül köteles ezt megtenni.

– ami szerint a visszatérítés nem vonatkozik a termék vásárló részére történő kiszállítási költségekre, pedig a jogszabály egyértelműen fogalmaz: a vállalkozás visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is.

 

Összefoglalva, internetes vásárlás esetén a fogyasztókat megilleti a termék kézhezvételétől számítva 14 napig gyakorolható indokolás nélküli elállási jog. Ennek gyakorlása során csak a termék visszaküldésének költsége terheli a fogyasztót, a megrendeléskor kifizetett teljes összeg (vételár, szállítási költség) visszajár a számára. Nem lehet a csomagolás meglétéhez, mint többletfeltételhez kötni a kifizetést.

 

A bíróság arra is kötelezte a céget, hogy saját költségén közlemény közzétételéről gondoskodjon a jogsértés tényét megállapító ítélet tartalmáról saját honlapján 45 napon keresztül. Az ítélet még nem jogerős.

A fogyasztók számára kiemelten fontos információ a termékek ára, és közel sem mindegy, hogy mennyit költenek egy-egy árucikkre. Épp ezért az árfeltüntetésre szigorú fogyasztóvédelmi előírások vonatkoznak.

 

 

A megvételre kínált termékek eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról írásban kell tájékoztatni a fogyasztókat. Az sem mindegy, hogy ezek az árak hogyan kerülnek feltüntetésre. Ki ne találkozott volna már például a boltokban olyan helyzettel, hogy a kirakott termék végül nem annyiba került, mint amennyiért árulták, vagy éppen csak a pénztárnál derülhetett ki annak az ára, mert az árcímke úgy le volt már kopva, hogy nem tudták azt leolvasni. Ha ilyen esettel találkozik a fogyasztó, az nem felel meg az előírásoknak. Ugyanis az eladási árat, az egységárat és a szolgáltatás díját is egyértelműen, könnyen azonosítható módon, és tisztán olvashatóan kell feltüntetni. 

 

Fontos, hogy például a címben jelzett árfeltüntetés sem felel meg a szabályoknak, hiszen az árakat, illetve a szolgáltatás díjat Magyarország törvényes fizetőeszközében, tehát forintban kell feltüntetni. Szintén előfordul, hogy az árakat például úgy írják ki, hogy „1690 Ft + ÁFA”. Ez sem felel meg az előírásoknak, hiszen mindig a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, már az általános forgalmi adót (ÁFA) és például az egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell mindig feltüntetni.

 

Visszatérve az előbb említett esethez, felmerül a kérdés: mit tehet a fogyasztó, ha a boltban például egyszerre több árat tüntettek fel. Ilyen lehet, ha például megveszünk egy áruházban egy kávéfőzőt, ami 12.000 Ft-ért volt kiírva, ellenben a pénztárnál már 14.999 Ft-ot számolnak fel. Ilyen esetekben törvény kötelezi a kereskedőt arra, hogy a feltüntetett legalacsonyabb árat számítsa fel. Ezért aki így jár, nyugodtan tegyen panaszt és keresse fel helyben ennek érdekében például az áruház vevőszolgálatát. Fontos megjegyezni, hogy internetes vásárlásnál szintén többször felmerül, hogy egy és ugyanazon terméket például a webáruház olcsóbban hirdet, de utána például – technikai hibára hivatkozva – törli a rendelést vagy csak a magasabb áron hajlandó értékesíteni az árucikket. Ha valaki így jár, lényeges, hogy esetről esetre kell és lehet csak eldönteni, hogy jogosult-e a fogyasztó az adott terméknek az eredeti, olcsóbb áron történő megvásárlására. Így például, ha egyáltalán nem történt konkrét visszaigazolás a fogyasztó számára az általa megrendelt pontos árucikkről, annak típusáról, például cikkszámáról és az áráról, úgy az igénye az olcsóbb vételárra egyértelműen megalapozatlan.

 

Ha fentebbi bemutatott esetekkel találkozik a fogyasztó, úgy érdemes bejelentéssel élni a százkilencvenhét járási hivatal valamelyikéhez (az elérhetőségek a www.jarasinfo.gov.hu oldalon tekinthetőek meg), itt első fokon működik a fogyasztóvédelmi hatóság, amely vizsgálja és ellenőrzi az árfeltüntetési előírások megtartását és eljár jogsértés esetén.

 

Amennyiben pedig a fogyasztó és vállalkozás között egyedi fogyasztóvédelmi vitás ügy támad, mert például drágábban vette meg a terméket a kiírt árnál, a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületekhez lehet fordulni a gyors és ingyenes megoldás érdekében.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

A hétvégén a médiában látott napvilágot, hogy valaki esetleg megmérgezhette bizonyos áruházláncokban a fogyasztók számára forgalmazott tejet. Szerencsére felelős vállalkozói döntések születtek, és azonnal beszedték, visszahívták az érintett tejeket a polcokról és nincs tudomás megbetegedésről. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szerint viszont a fenti eset is jól mutatja, hogy szükség van a termelők, feldolgozók, és végül a forgalmazók, áruházláncok még szigorúbb önszabályozására, ezt diktálja a fogyasztók érdeke!

 

A hétvégén a médiában látott napvilágot, hogy valaki esetleg megmérgezhette bizonyos áruházláncokban a fogyasztók számára forgalmazott tejet. Szerencsére felelős vállalkozói döntések születtek, és azonnal beszedték, visszahívták az érintett tejeket a polcokról és nincs tudomás megbetegedésről. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szerint viszont a fenti eset is jól mutatja, hogy szükség van a termelők, feldolgozók, és végül a forgalmazók, áruházláncok még szigorúbb önszabályozására, ezt diktálja a fogyasztók érdeke!

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége időről időre tesztekkel méri, hogy a különböző szektorokban hogyan érvényesülnek a fogyasztóvédelmi jogszabályok, sérülnek-e a fogyasztói jogok, szükséges-e a jogszabályok felülvizsgálata. Szövetségünk a tesztek segítségével nagymértékben kívánja ösztönözni a tudatos fogyasztói magatartás elterjesztését.

 

A jelen teszt elkészítésekor hatályban lévő, fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 17/B.§ (3) bekezdése szerint a közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozások telefonos ügyfélszolgálatainak több szigorú követelménynek meg kell felelniük.

 

E szerint például a hívás sikeres felépülésének időpontjától számított öt percen belül élőhangos bejelentkezést kell biztosítani (bizonyos kivételekkel). Emellett a vállalkozás köteles a panasszal kapcsolatos élőhangos ügyintézés választását a fogyasztó beazonosítása nélküli módon – reklám továbbítása nélkül – a telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat menüsorrendjének első helyére tenni.

 

A teszt során közüzemi közszolgáltatók telefonos ügyfélszolgálatának elérhetőségét, a konkrét felvetett élethelyzetünk megoldására adott válaszokat, a telefonos ügyfélszolgálati működés jogszabályoknak való megfelelőséget vizsgáltuk.

 

Ennek eredményét foglaljuk össze, amelynek során kitérünk a leglényegesebb, kapcsolódó és érvényben lévő fogyasztóvédelmi előírásokra és arra, miszerint ehhez képest a telefonos tapasztalatok, illetve a honlapon lévő telefonos ügyfélszolgálathoz szorosan kapcsolódó információk mennyiben feleltek és felelnek meg.

 

A teszt megtekinthető ide kattintva.

 

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával.

 

Magyarországon 2018-ban továbbra is az e-kereskedelem áll a fogyasztóvédelem fókuszában. Az internetes vásárlások számára egyre csak nő, több felmérés pedig igazolja, hogy a fogyasztóknak az online megrendelésekbe vetett bizalma tovább javult, legyen szó akár a belföldi, akár pedig a határon átnyúló vásárlásokról.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége már 2013-ban, majd 2016-ban, és 2017-ben is fogyasztóvédelmi tesztnek vetett alá több webáruházat is abból a szempontból, hogy eleget tesznek-e az őket terhelő lényegesebb fogyasztóvédelmi előírásnak. Ugyanakkor ezekből jól látszott az, hogy az érintett vállalkozások nem mindenben feleltek meg a követelményeknek, és az előzetes tájékoztatási kötelezettség körében téves információt nyújtottak a fogyasztóknak.

 

A 2018. évi fogyasztóvédelmi teszt aktualitását adják tehát egyrészt a korábbi évek tapasztalatai, másrészt pedig az e-kereskedelem folyamatos térnyerése. Tény az is, hogy mind a fogyasztók, mind a vállalkozások számára hasznos segítséget nyújthat a főbb és lényegesebb kötelezettségek összefoglalása, illetve ezek szemléltetése a teszttel érintett webáruházak konkrét példáin keresztül. 

 

Ezúton bocsátjuk közre az újonnan elkészített teszt eredményét, amely a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával készült el, a fogyasztói tudatosság javítása, illetve a vállalkozások jogkövető magatartásának előmozdítása érdekében.

 

A teszt megtekinthető ide kattintva.

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával. 

Legyen szó bármilyen szakmai területről, a megújulás (és a magában hordozott pozitív, előremutató változások) érdekében időről időre szükséges az aktuális helyzet feltérképezése, helyzetértékelés elkészítése. Ez különösképp igaz a fogyasztóvédelem területén, amelynél az áttekintés, értékelés, és a tapasztalatok összegzése annál inkább sem nélkülözhető, hogy az folyamatosan fejlődik – legalábbis, kellene, hogy fejlődjön -, párhuzamosan a kereskedelem térnyerésével.

Internetes vásárlások, a közösségi médiának az e-kereskedelemben betöltött szerepe, lebomló fizikai határok: a fogyasztóvédelem folyamatosan olyan új kihívásokkal találja magát szembe, amelyre reagálnia kell, és lépést tartani a fogyasztók érdekében. A kereskedelem fejlesztésével párhuzamosan tehát legalább ilyen fontos szerepet kell kapnia a fogyasztóvédelem fejlesztésének. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a fogyasztóvédelmi intézményrendszer szereplői hatékonyan működjenek, és azonnal reagálni tudjanak a felmerülő problémákra, ki-ki a maga eszközével, és lehetőség nyíljon a gyors beavatkozás lehetőségére, ahol arra szükség van. Ebben a rendszerben azonban közel sem mindegy, hogy a szereplők hol, milyen szinten, milyen feltételek között működnek és működhetnek, láthatják el feladataikat, és az is kulcskérdés, rendelkezésre állnak-e ehhez a szükséges források.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége elkészített a témában egy rövid helyzetértékelést a fogyasztóvédelmi intézményrendszerről, amely megtekinthető ide kattintva.

Hiába próbálják visszaszorítani a termékbemutatós cégeket a jogszabályok módosításával, szigorításával, sajnos még mindig hihetetlen vásárlásokra veszik rá az idős embereket. „Természetesen” még mindig a közérzet/egészségjavító készülékek viszik a pálmát, melyekből egyre többféle termék létezik a piacon többszázezer forintos vételáron.

 

Hiába tehát a jogszabályi szigorítás, mégis meghívják a vásárlókat a termékbemutatókra, amik viszont jogilag már nem minősülnek annak, mert ugyan nem néz ki a helyiség üzletnek, de sok esetben bejelentett telephelyről, központról van szó. Itt bemutatják a terméket, kiemelve, hogy milyen betegségek kezelésére alkalmas kifejezetten. (Olyan betegségekről van szó, melyek idős korban gyakorlatilag mindenkit érintenek.)

 

Sok esetben a helyszínen ajándékokat is ígérnek a vásárlás mellé. (Jó tudni, hogy a jogszabály csak azt tiltotta meg, hogy az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódóan nem lehet ajándék juttatását, illetve ajándéksorsolást reklámozni.)

 

Szintén tilos az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során pénzügyi szolgáltatás nyújtása, azaz fogyasztói hitelt közvetítése. Hiszen az ilyen jellegűen rendezvényeken részt vevő fogyasztók általában nem rendelkeznek elegendő anyagi erővel az itt kínált termékek megvásárlásához, ezért a szervezők fogyasztói hiteleket is közvetítenek a részükre. Ugyanakkor a hitelszerződés megkötését követően a fogyasztó a pénzügyi intézménnyel kerül jogviszonyba és nemfizetés esetén súlyos jogkövetkezményekkel kell számolnia.

 

A baj csak az, hogy ez kizárólag a termékbemutató esetében tiltott tevékenység, ha viszont jogilag nem termékbemutatón járt a fogyasztó, akkor ugyanúgy köthetnek vele hitelszerződést. Így a kb. 400.000 Ft-ot termékért 48 hónap futamidővel számolva közel 580.000 Ft-ot kell visszafizetni. Az idős vásárlók minden aláírnak a helyszínen, a konkrét összegeket már meg sem nézik, hiszen elfáradnak a több órás bemutató végére, és bíznak abban, hogy szóban mindent elmondtak nekik, biztos az van a papírokban is.

 

Amikor pedig hetekkel később megérkezik a termék az ajándékokkal, és a fizetendő csekkekkel, akkor döbbennek rá, hogy ezt nem tudják majd fizetni. Nincs félretett pénzük, a nyugdíjból pedig nem tudják havonta kigazdálkodni a törlesztőrészleteket. Ki sem bontják, nem is használják a termékeket, de hiába viszik vissza, a cégek nem hajlandók lemondani bevételük egy részéről sem. Nem bontják fel a szerződéseket, a vásárlóknak pedig ki kell fizetni a hatalmas összegeket.

 

Tekintettel arra, hogy nem termékbemutatón jártak, így nem illeti meg őket a termék kézhezvételétől számított 14 napon belül indokolás nélküli elállási jog sem. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szerint továbbra is fel kell lépni az ilyen értékesítési forma ellen, ami a kiszolgáltatott fogyasztók megkárosítására irányul.