Veszélyes vérnyomás-csökkentő gyógyszerek, most pedig a Calcium-Sandoz tabletta. A fogyasztóknak alapvető joguk a fogyasztóvédelmi törvény értelmében, hogy csak biztonságos árukhoz juthassanak hozzá, amely nem veszélyes az egészségükre. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének álláspontja, hogy a gyógyszergyáraknak meg kell dolgozni a fogyasztók bizalmáért. A felelősségteljes magatartást az jelentené, ha többek között káralapot képeznek a nem várt szennyezések, kivonások esetére, amelyből sor kerülhet az érintett gyógyszerek feltétel nélküli visszaváltására. 

 

A közelmúlt gyógyszerbotrányai aláásták a fogyasztóknak a gyógyszerekbe vetett bizalmát, amelynek helyreállításán dolgozni kell a felelős vállalati szereplőknek! A fogyasztóvédelmi törvény értelmében a fogyasztók alapvető joga, hogy csak és kizárólag biztonságos árukhoz juthassanak hozzá a piacon.

 

A különböző áruk között is, a gyógyszerek még inkább a fogyasztók érzékeny pontjai, hiszen e téren, az egészségük kapcsán sokkalta érzékenyebbek. Jogos elvárás az a vásárlók részéről, hogy megbízhassanak a részükre kínált készítményekben: attól egészségük javulását várják és közel sem számítanak arra, hogy esetleg még épp az számít veszélyesnek.

 

Szerencsére Magyarországon a gyógyszerek gyártása és forgalmazása rendkívül szigorú előírásokon alapul, és mindegyik szereplő azért dolgozik, hogy csak az egészségre veszélyt nem jelentő termékeket árusítsanak a fogyasztóknak. Hatékony hatósági szereplők állnak ennek hátterében.

 

Azonban a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége álláspontja az, hogy ennél is többre van szükség a fogyasztók bizalmának helyreállítása és a fogyasztóbarát magatartás érdekében. Az olyan, nagyobb gyógyszergyáraknak, mint például a NOVARTIS (Sandoz) és a többi piaci szereplőnek káralapot kellene létrehoznia, amely a fogyasztóknak okozott károk megtérítésére szolgál, ha ki kell vonni valamilyen gyógyszert a forgalomból. Amennyiben pedig már létezik ilyen káralap, akkor erről haladéktalanul tájékoztatni kell a fogyasztókat!

 

Ugyanis a felelősségteljes lépés az lenne, ha a fogyasztókat, akik már vásároltak az érintett termékből, bármilyen további feltétel, például a blokk nélkül is kifizetnék és visszakapnák a vételárat. Egy szennyezett termék esetében ennek alapvető dolognak kellene lennie. 

 

A Szövetség több gyógyszertárat tesztelt. Volt, ahol azt mondták, hogy a korábban vásárolt Sandoz-tablettát blokk ellenében visszaváltják, az újat nem, egy másik helyen mindösszesen annyiról tájékoztattak, a forgalomból kivont tablettát ne szedjük tovább, ki lehet dobni, de pénzt még blokk ellenében sem adnak vissza. Egy harmadik gyógyszertár pedig csak annyit közölt, hogy nem kaptak külön utasítást a visszaváltásra, és még csak blokk ellenében sem lehet visszaváltani a terméket.

 

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szerint fel sem merülhetne kérdésként a visszaváltás lehetősége, ahogy az sem, hogy az akár fél évvel korábban megvett gyógyszer blokkja még meglegyen a fogyasztónak. Azaz bármilyen feltétel nélkül, a vásárlást igazoló nyugta hiányában is vissza kellene váltaniuk a gyógyszereket és ez iránt a gyáraknak kell intézkedniük felelősségteljes magatartást tanúsítva, hogy a fogyasztó ne szenvedjen kárt!

 

A Szövetség ezúton hívja fel a gyógyszer-szektor figyelmét a fogyasztóbarát magatartás és fellépés szükségességére, a fogyasztók önként történő kártalanítására.

Az árfolyamkockázatot a kölcsönfelvevőre telepítő, nem jogszabályi rendelkezéseket tükröző, nem világosan megfogalmazott szerződési feltételek tisztességtelen jellege bírósági felülvizsgálat tárgyát képezheti – mondta ki az Európai Bíróság a nemrég meghozott ítéletében.

 Ilyés Teréz és Kiss Emil 2008 februárjában svájci frankban (CHF) nyilvántartott kölcsönre vonatkozó kölcsönszerződést kötött egy magyar bankkal. A szerződés értelmében a havi törlesztőrészleteket forintban (HUF) kellett megfizetni, de e részletek összegét a HUF és a CHF aktuális árfolyama alapján számították ki. Ezenfelül a kölcsönfelvevők vállalták, hogy viselik a két pénznem árfolyamának esetleges fluktuációjához kapcsolódó kockázatot. A későbbiekben az árfolyam jelentős mértékben megváltozott a kölcsönfelvevők terhére, ami az általuk fizetendő havi törlesztőrészletek összegének nagymértékű megemelkedését eredményezte.

 

Ilyés T. és Kiss E. 2013 májusában a magyar bíróságok előtt keresetet indítottak az OTP Bank és az OTP Faktoring ellen, amelyekre a szóban forgó kölcsönszerződésből származó követelését a hitelező átruházta. Ezen eljárás során felmerült az a kérdés, hogy az árfolyamkockázatot a kölcsönfelvevőkre terhelő szerződési feltételt az érintett bank nem világosan és érthetően fogalmazta-e meg, és emiatt e feltétel a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv1 értelmében tisztességtelennek tekinthető-e.

 

Közben Magyarország 2014-ben olyan törvényeket fogadott el, amelyek a deviza alapú kölcsönszerződésekben megszüntettek bizonyos tisztességtelen feltételeket, az ilyen szerződések alapján fennálló összes fogyasztói tartozást forintosították, és a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott árfolyamot rendelték alkalmazni. E törvények célja volt továbbá a deviza alapú kölcsönszerződésekben foglalt bizonyos feltételeknek az irányelvvel való ellentétességét érintően a Kúria által elfogadott polgári jogegységi határozat (e határozatot a Bíróság Kásler-ügyben hozott ítélet alapján hozták meg) végrehajtása is. Az új törvények azonban fenntartották a magyar forintnak a svájci frankkal szembeni leértékelődése esetén fenyegető árfolyamkockázatnak a fogyasztóra terhelését.

 

Tekintettel arra, hogy az irányelv értelmében nem tartoznak a hatálya alá azok a szerződési feltételek, amelyek kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket tükröznek, a Fővárosi Ítélőtábla, amely Ilyés T. és Kiss E. ügyében eljár, azt kérdezte a Bíróságtól, hogy értékelheti-e valamely szerződési feltétel tisztességtelenségét, amennyiben az nem világos és érthető jellegű, annak ellenére, hogy a magyar jogalkotó hallgatólagosan jóváhagyta az árfolyamkockázatnak a kölcsönfelvevőre való terhelését, mivel azzal kapcsolatban nem rendelkezett. Ítéletében a Bíróság emlékeztetett: azt a szabályt, amely a kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket tükröző feltételeket kizárja az irányelv hatálya alól, az igazolja, hogy joggal feltételezhető, hogy a nemzeti jogalkotó a meghatározott szerződések feleit megillető jogok és az őket terhelő kötelezettségek összességére nézve egyensúlyt teremtett.

 

Ez azonban nem jelenti azt, hogy valamely más, a jogszabályi rendelkezésekkel nem érintett szerződési feltétel – mint például a jelen esetben az, amely az árfolyamkockázatra vonatkozik – szintén teljes egészében ki lenne zárva ezen irányelv hatálya alól. Az ilyen feltétel tisztességtelen jellegét tehát a nemzeti bíróság értékelheti, amennyiben eseti vizsgálat alapján arra a megállapításra jut, hogy az adott feltételt nem világosan és érthetően fogalmazták meg. E tekintetben a Bíróság álláspontja szerint a pénzügyi intézmények kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. E követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára.

 

Ebből az következik, hogy az átlagos – általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő – fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani nem csupán annak felismerésére, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet, hanem egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeinek értékelésére is. A Bíróság kimondta továbbá, hogy a szerződési feltételek világosságát és érthetőségét a szerződés megkötésével kapcsolatos, a szerződés megkötésekor fennálló összes körülményre, valamint a szerződés összes többi feltételére hivatkozva kell értékelni, azon körülmény ellenére is, hogy e feltételek némelyikét a nemzeti jogalkotó utólag tisztességtelennek nyilvánította vagy ilyennek vélelmezte, és ennek alapján azok semmisségét állapította meg.

 

Végül a Bíróság megerősítette, hogy a nemzeti bíróságnak a felperesként eljáró fogyasztó helyett hivatalból figyelembe kell vennie az árfolyamkockázatot telepítő szerződési feltételen kívüli szerződési feltételek adott esetben tisztességtelen jellegét, amennyiben a rendelkezésére állnak az ehhez szükséges jogi és ténybeli elemek.

 

Forrás: https://curia.europa.eu/jcms/wp-content/uploads/docs/application/pdf/2018-09/cp180137hu.pdf

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége korábban levélben kereste meg az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM) és megtette javaslatait a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek és a fogyasztók érdekében. Az ide kattintva olvasható választ kaptuk a minisztériumtól. Erre reagálva a Szövetség ismét kifejtette észrevételeit egy újabb levélben, ami itt érhető el, ezt pedig az ITM részéről az ide kattintva olvasható válasz követte.

Nemrég közzétételre került az új Nemzeti Alaptanterv tervezete, amely a tervek szerint 2019. szeptembertől lépne hatályba. Az erről szóló társadalmi vita keretében a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége is megtette észrevételeit annak érdekében, hogy a tanulók tudatos fogyasztóvá nevelésének követelménye érvényesüljön.

A Szövetség által megtett észrevételek ide kattintva tekinthetőek meg.

 

Még csak most lett vége a nyárnak, az időjárás még kedvező, de nemsokára elindul a fűtési szezon. Hogy ne érjen minket meglepetés, bizonyos előkészületeket mindenképpen érdemes megtennie a fogyasztóknak. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége ehhez gyűjtött össze hasznos tanácsokat.

Még a fűtési szezont megelőzően érdemes szakemberrel átvizsgáltatni a fűtésrendszert, kazánt. Egyáltalán működik-e, gazdaságosan működik, vagy valamilyen karbantartási munkára szükség lesz-e. Fontos, hogy kizárólag szakképesítéssel rendelkező víz-, gázszerelő helyezheti üzembe a kazánt, így átvizsgálni is csak ők jogosultak. Akik kazáncserén gondolkodnak, azok sajnos nagy valószínűséggel idén már nem fogják tudni kicseréltetni a kazánjukat, a szakemberek ugyanis hónapokra előre be vannak táblázva. Az átvizsgálásra azonban, még ha időben nekikezdünk, találhatunk szakembert!

 

A kötelező kéményellenőrzést kétévente egy alkalommal kell elvégezni annál az égéstermék-elvezetőnél, amelyre gáznemű anyaggal üzemelő tüzelőberendezés, vagy zárt égésterű tüzelőberendezés csatlakozik. Szilárd tüzelésű kémények esetében évi egy alkalommal kell a szolgáltatónak ellenőriznie az adott égéstermék-elvezetőt. Természetesen semmi akadálya nincs, hogy a fogyasztók esetileg rendeljék meg – függetlenül a kötelező ellenőrzéstől – az élet- és vagyonbiztonságot garantáló ellenőrzést, ennek feltételeiről az adott szolgáltatónál tudnak érdeklődni a fogyasztók.  

 

Gázfűtéses lakásokban érdemes szén-monoxid érzékelőt felszerelni. Nem mindegy azonban milyet választunk. Ilyen készüléket csak szaküzletben vásároljunk, és előtte érdemes tájékozódni a www.fogyasztovedelem.kormany.hu honlapon megtalálható pozitív és negatív listáról. A hatóság több alkalommal végzett ellenőrzéseket vizsgálva a termékek megfelelőségét, biztonságosságát, ezen tapasztalatok alapján állította össze ezeket a listákat.  Amit vásárlás előtt mindenképpen nézzünk meg: márkanév, gyártó, cikkszám, és próba gomb megléte.

 

Többen vásárolnak már olyan légkondicionáló készüléket, ami nem csak hűt, hanem fűt is. Itt is megszívlelendő alapszabály, hogy a márkaszervizt kérjük meg a beszerelésre, majd az évenkénti karbantartásra, így garantálható, hogy évekig megfelelő minőségben használhatjuk a terméket. Olyan szakembert válasszunk, aki a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságnál regisztrált, hiszen így garantálható, hogy megfelelő szakképesítéssel rendelkezik. Valamint olyan készüléket vásároljunk, ami szintén átesett a regisztráció folyamatán.

 

A téli időszakban megugrik a fűtésszámlája annak, aki a tényleges fogyasztás alapján fizeti a díjakat. Van arra is lehetőség, hogy egyenletes díjfizetéssel, egész évben közel ugyanakkora ún. részszámlákat fizessen a felhasználó, és évente egyszer az elszámoló számlában történjen meg a tényleges fogyasztás és a részszámlákban kiszámlázott fogyasztás összevetése.

Amennyiben már előre látszik, hogy valamilyen oknál fogva fizetési nehézségeink lesznek, ne várjuk meg, míg lejár a fizetési határidő, hanem minél hamarabb jelezzük ezt a szolgáltatónál, hogy a kedvezményekkel, könnyítésekkel élni tudjunk, vagy sikerrel kérelmezhessük a védendő fogyasztói státuszt.

 

Néhány tipp, hogyan mérsékelhetjük kiadásainkat:

-Amennyiben szabályozható a fűtés, akkor tekerjük lejjebb a fűtést 1 Celsius fokkal, így körülbelül 5 százalékkal csökken az energiafelhasználásunk!

–Szellőztessünk röviden, de gyakrabban! Télen 3-5 percre teljesen tárjuk ki az ablakokat, akkor nem hűl ki a lakás, de felfrissül a levegő.

–A téli napsütéses napokon húzzuk szét a függönyt, éjszakára viszont engedjük le a redőnyöket!

–Ne minden helyiségben legyen azonos a hőmérséklet. A konyhában elég a 18 Celsius fok, a nappaliban 20, a fürdőszobában 24 Celsius fok az ideális.

–Szereljünk hővisszaverő fóliát a radiátorok mögé! Ügyeljünk rá, hogy a függöny ne takarja el a fűtőtestet, más tárgyat se tegyünk a radiátorra!

-A hideg burkolatokkal fedett padlóra a téli hónapokban tegyünk vastag szőnyeget.

Idén nyáron az európai polgárok több digitális jogot élvezhettek és élvezhetnek, mint valaha. Az Európai Unió területén a roamingdíjak tavalyi megszűnését követően idén a nyaralni utazók többletköltség nélkül vihették és vihetik magukkal online TV- film-, sport-, zene- és elektronikuskönyv-előfizetéseiket.

Emellett Európa-szerte mindenki olyan, világszínvonalú adatvédelmi szabályokat élvezhet, amelyek biztosítják, hogy minden európai polgár jobban ellenőrzése alatt tarthassa személyes adatait.

 

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Az európaiak máris kezdik érezni a digitális egységes piac előnyeit. Idén nyáron mindenki magával viheti kedvenc televíziós műsorait és sportmérkőzéseit, bárhová is utazik az EU területén. Az év végén már fesztiváljegyek is vásárolhatók és autók is bérelhetők online az EU egész területéről területi alapú tartalomkorlátozás vagy átirányítás nélkül.

 

Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos hozzátette: „A digitális világ óriási lehetőségeket kínál, de kihívásokat is rejt magában; a személyes adatok például sok vállalat számára jelentenek hasznos eszközt. Modern adatvédelmi szabályainknak köszönhetően az európaiak immár kontrollálni tudják saját adataikat, amikor az interneten vásárolnak, foglalásokat végeznek utazásaikhoz, vagy egyszerűen csak a neten olvasgatnak.”

 

Mariya Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott: „Az európai polgárok mindennapi életét javítjuk mind a roamingdíjak megszüntetésével, mind pedig a biztonságosabb online környezettel. Az összes digitális kezdeményezésünk befejezése révén még több kedvező változást fogunk elérni mind a fogyasztók, mind a vállalkozások számára.”

 

A digitális jogok immár mindennapjaink részévé váltak

 

2017. június óta az emberek az EU-ban ugyanúgy használhatják mobiltelefonjukat utazás közben, mintha otthon lennének – anélkül, hogy többletdíjat fizetnének. Amióta az EU megszüntette a roamingdíjakat, több mint ötszörösére nőtt az adatforgalom, és közel két és félszeresére a telefonhívások száma az EU-ban és az Európai Gazdasági Térségben.

 

2018. április óta a fogyasztók az EU területén tett utazásaik során is igénybe vehetik azokat az online tartalomszolgáltatásokat, amelyekre hazájukban előfizettek, beleértve többek között a filmeket, a sorozatokat és a sportműsorokat is (a példákat lásd a Tájékoztatóban).

 

Az Európai Unióban 2018. május 25. óta hatályban lévő új adatvédelmi szabályok értelmében az európaiak biztonságosan továbbíthatják személyes adataikat a szolgáltatók között, például a számítástechnikai felhőben vagy e-mailben; ma már mindenkinek jogában áll tudni, ha adataikat feltörték, vagy ha azok kiszivárogtak, illetve azt is, hogy személyes adataik gyűjtése milyen módon történik. Továbbá a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog alapján a személyes adatokat kérésre törölni kell, amennyiben a vállalat nem rendelkezik jogos indokkal azok megtartására.

 

Végezetül a 2016 tavasza óta érvényes, hálózatsemlegességre vonatkozó szabályok révén minden európai polgárnak lehetősége van a nyílt internethez való hozzáférésre, amely megkülönböztetés nélkül garantálja a választásának megfelelő tartalmak, alkalmazások, szolgáltatások és információk kiválasztását.

Hamarosan megvalósul

 

Néhány már meglévő digitális jog mellett a következő hónapokban továbbiak várhatók. Szeptembertől az európaiak egyre gyakrabban élhetnek majd azzal a jogukkal, hogy az EU egész területén nemzeti elektronikus azonosítójuk (eID) alkalmazásával férjenek hozzá a közszolgáltatásokhoz.

 

Decembertől kezdve mindenki élvezheti a nem személyes adatok szabad áramlásának előnyeit, mivel jobb és versenyképesebb adattárolási és adatkezelési szolgáltatásokhoz lesz hozzáférése az EU-ban, ami kiegészíti a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. Mindeközben a vállalkozóknak jogukban áll majd eldönteni, hogy az EU-ban hol tárolják és dolgozzák fel az összes adattípust.

 

December 3-tól az európaiak bárhol az EU-ban indokolatlan megkülönböztetés nélkül vásárolhatnak az interneten. Nem kell aggódniuk, hogy egy weboldal letiltja vagy átirányítja őket – vagy hitelkártyájukat – csak azért, mert más országból származnak.

 

A jövő évtől kezdve a polgárok könnyebben össze tudják majd hasonlítani a csomagkézbesítés költségeit, és kedvezőbb árakon vehetik igénybe a határokon átnyúló csomagkézbesítést.

 

Az elektronikus kereskedelemre kivetett hozzáadottérték-adóra vonatkozó szabályok lehetővé teszik a vállalkozók számára, hogy egyetlen online portálon és saját nyelvükön kezeljék a határokon átnyúló héaigényeiket.

 

A közelmúltban elfogadott Európai Elektronikus Hírközlési Kódex révén az európaiak egyszerűbben válthatnak internetszolgáltatásokat és távközlési szolgáltatókat. Vészhelyzet esetén jogukban áll mobiltelefonjukról nyilvános figyelmeztető jelzést kapni. Az új szabályok emellett jobb és megfizethetőbb összeköttetéseket biztosítanak az EU területén.

 

Az audiovizuális médiára vonatkozó aktualizált szabályok révén az európaiaknak joguk lesz a biztonságos online környezethez, amely védelmet nyújt számukra az erőszakra, a gyűlöletre, a terrorizmusra, a gyermekpornográfiára, a rasszizmusra és az idegengyűlöletre való uszítás ellen.

 

Háttér-információk

 

A digitális egységes piaci stratégiát a Bizottság 2015 májusában terjesztette elő annak érdekében, hogy az egységes piac – a szabályozási falak lebontása és a 28 nemzeti piacról az egyetlen egységes piacra való átállás révén – megfeleljen a digitális kornak. Mindez évi 415 milliárd euróval gazdagíthatja az uniós gazdaságot, és több százezer új állás létrejöttét eredményezheti.

 

Három évvel később a stratégia jó úton halad a megvalósítás felé: A 17 már elfogadott jogalkotási javaslat mellett további 12 javaslat vár elfogadásra. A digitális egységes piac megvalósítása érdekében nagy szükség van a keretszabályozás kiteljesítésére. A fentieknek köszönhetően az európai adatgazdaság értéke 2020-ig akár a 700 milliárd EUR-t is elérheti, ami az uniós gazdaság 4%-ának felel meg.

 

Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-18-4681_hu.htm

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) korábban levélben fordult Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, és megtette a fogyasztóvédelmi intézményrendszerrel összefüggő javaslatait a fogyasztók érdekében.

Nagy örömünkre a Miniszterelnökség a válaszában arról biztosította a Szövetséget, hogy a minisztérium maga is kiemelten fontosnak tartja a fogyasztók hatékony védelmét és a szektor megfelelő szabályozását is.

Nagyra tartják emellett a FEOSZ – így pedig a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek – tevékenységét is.

 Nemcsak a nyári időszakban, bármikor érheti az utasokat az a kellemetlenség, hogy akár több órás késéssel érkeznek meg a kiválasztott célállomásra. Ugyanígy a zsúfoltság, az ülőhelyek hiánya is megnehezíti a vonaton közlekedők életét. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége összegyűjtötte a vonatkozó szabályokat, hogy mindenki tudja, milyen jogai vannak ilyen esetekben.

Késés: A belföldi forgalomban közlekedő feláras vonatok vasúthibára visszavezethető késése esetén, az utas átalány-kártérítésre jogosult a menetjegyen feltüntetett indulási állomás és célállomás között, amelynek mértéke:

– 30 -119 perc késés esetén a menetjegy árának 25%-a

– 120 perc vagy annál nagyobb késés esetén a menetjegy árának 50%-a.

Tehát kizárólag olyan vonatok késése esetén van kártérítési felelőssége a vasúttársaságnak, melyek igénybevételéhez valamilyen felárat is kellett fizetni az utasnak. A felár a menetdíjon felül fizetendő díj, ami lehet kiegészítő jegy, helyjegy.

Vonatkésés esetén az utas kérésére az érkezési állomás ügyeletes alkalmazottja vagy a késett vonat jegyvizsgálója igazolja a késés tényét és időtartamát. Az átalány-kártérítésre vonatkozó igényt az utas a vasúttársaság bármely szervezeti egységénél bejelentheti. Az utasnak az adatait és elérhetőségeit tartalmazó igényéhez csatolnia kell eredeti menetjegyét, felár-bizonylatát. Az utas részére a vasúti társaság az igény benyújtásáról és a menetjegy, felárbizonylat átvételéről igazolást ad ki, mely igazolást az utas az eredeti jegyek benyújtása helyett csatolhat a későbbi esetleges kártérítési igényéhez.

A kifizetés határideje az igény bejelentésétől számított 1 hónap. Az átalánykártérítés kifizetése történhet kupon formájában is, de az utas kérésére a térítést pénz formájában kell kifizetni.

Ha az átalány-kártérítés számított összege nem haladja meg az 1000 Ft-ot, azt a vasúttársaság nem fizeti ki. Ugyanazon utas több, egyenként 1000 Ft-ot meg nem haladó kártérítését a vasút társaság kifizeti, amint összegük meghaladja az 1000 Ft-ot.

Mi történik akkor, ha a vasúttársaság az utas részére a menet-, hely vagy pótjegy alapján megillető szolgáltatást (meghatározott kocsiosztályt, fekvőkocsit vagy hálókocsit) nem tudja biztosítani?

-Köteles felajánlani azonos minőségű szolgáltatást eltérő időpontban induló vonaton, vagy eltérő időpontban érkező vonaton, vagy a célállomáshoz más útvonalon közlekedő vonaton. Amennyiben az utas az azonos minőségű szolgáltatás biztosítását elfogadja, díj visszatérítésre nem jogosult.

-Amennyiben azonos minőségű szolgáltatást nem tud biztosítani, magasabb minőségű szolgáltatást köteles az utasnak felajánlani és teljesíteni. Ha az utas a magasabb minőségű szolgáltatást elfogadja, a magasabb minőségű szolgáltatás teljesítéséért díjkülönbözetet nem követelhetnek tőle.

-Ha sem azonos, sem magasabb minőségű szolgáltatást nem tud felajánlani vagy teljesíteni, csak alacsonyabb minőségűt és az utas erre tekintettel az alacsonyabb minőségű szolgáltatást elfogadja, a menetjegyen feltüntetett és a ténylegesen teljesített szolgáltatás díjkülönbözetét a vasúttársaság az utas részére visszatéríti.

Ha az utas az eltérő minőségű szolgáltatást nem fogadja el és lemond az utazásról, a menetdíjat és/vagy a felárat vissza kell a részére fizetni. Kezelési költség levonása nélkül kell megkapnia az összeget, ha azért mondott le az utazásról, mert a vonat 10 percet meghaladó késéssel indult volna, fűtés nélkül közlekedett, világítás nélkül közlekedett, zsúfoltsága miatt menetjegyének megfelelő ülőhelyhez nem jutott, a menetjegyen feltüntetett szolgáltatásnak megfelelő ülőhelyek nélkül közlekedett. (Sajnos nyári időszakban a kötelező légkondícionálás még nem szerepel a feltételek között.)

Fontos, hogy ezeket a körülményeket/tényeket a jegyvizsgálóval igazoltatni kell.

Visszajár a menetjegy ára, ha valamilyen okból kifolyólag mégsem tud elutazni és ezt időben jelzi. Az utas az utazásról a menetjegy (helyjegy, pótjegy, pót- és helyjegy) visszaváltásával a vonatnak az indulási állomásról való elindulásáig indokolás nélkül lemondhat, és a menetdíj visszatérítését kérheti. Azonban ebben az esetben a menetjegyen szereplő kilométer távolságától függetlenül, a menetdíj visszatérítésekor egységesen menetjegyenként 20% kezelési költséget számít fel a vasúttársaság.

Kihirdették a felvételi ponthatárokat, indul az egyetemisták albérlet keresése. Ehhez szedtünk csokorba néhány jó tanácsot, mire érdemes odafigyelni, hogy ne érjen senkit kellemetlen meglepetés. 

 

Az első és legfontosabb, hogy mindenképpen kössenek írásba foglalt szerződést, szóbeli megállapodással ne elégedjenek meg. Ebben a szerződésben kell rögzíteni a felek személyes adatait, az ingatlan adatait, a bérleti díj mértékét, a kaució mértékét, azt hogy milyen időtartamra kötik meg a szerződést, mikor lehet emelni a bérleti díjat, hogyan lehet felmondani a szerződést, ki fizeti a közüzemi díjakat, egyéb költségeket. Egyszóval minden, a felek kapcsolatát alapvetően meghatározó információnak itt kell szerepelni a későbbi vitás ügyek elkerülése végett.

Mostanában gyakori, hogy a bérbeadó ragaszkodik a szerződés közjegyzői okiratba foglalásához, hiszen az akkor azonnal végrehajtható okiratnak számít. Ezzel próbálják bebiztosítani a bérlemény jövőbeni gyors kiürítésének sikerét. A kérdés ebben az esetben az, hogy ki fizeti a szerződéskötés költségeit. Erre nincs egyértelmű válasz, alapesetben a bérbeadó, de ha egy részét ki akarja fizettetni a bérlővel, a bérlő nem tud ellene semmit tenni, ha szüksége van a lakásra.

Bérleti szerződés időtartamát tekintve lehet határozott és határozatlan idejű. A határozott idejű szerződés az időtartam lejártával automatikusan megszűnik, míg a határozatlan idejűnél a felmondási idő elteltével szűnik meg. Egyetemisták esetében felmerülhet kérdésként, hogy a nyári két hónappal, amikor esetleg nincs szükség a lakásra, mi legyen. Ha felmondják a szerződést, nem biztos, hogy találnak helyette másikat szeptembertől, ha pedig nem mondják fel, fizethetik a bérleti díjat, költségeket úgy is, hogy ott sincsenek a lakásban.

A bérleti szerződés aláírásakor szokásosan kéthavi kaució kerül kikötésre, vagyis kéthavi lakbérnek megfelelő összeget kell előre kifizetni. Ez az összeg nem arra szolgál, hogy a szerződés megszűnésekor fedezze az utolsó hónapokban esedékes bérleti díjat, hanem a bérleményben esetlegesen keletkező károk megjavítására illetve a fennmaradó tartozásokra fordítandó. Elszámolást követően visszajár a fennmaradó összeg a bérlő részére.

Mind a bérbeadáskor, mind a bérlők kiköltözésekor érdemes átadás átvételi jegyzőkönyvet készíteni. Ebben lehet rögzíteni a lakás aktuális állapotát, a lakásban lévő berendezési tárgyakat, így később nem lehet vita abból például, hogy volt-e mikrohullámú sütő a lakásban, vagy sem.

Arról is meg kell állapodni, hogy hány személy költözhet be az ingatlanba, valamint érdemes előre tisztázni az ingatlanhoz kapcsolódó házirendet, és a szervezeti és működési szabályzatban foglalt kötelezettségeket, nehogy később érjék a bérlőket kellemetlen meglepetések.

A közüzemi számlák befizetése kapcsán kétféle megoldás létezik, az egyik szerint átírásra kerülnek a bérlő nevére a mérőórák, és személy szerint ő kapja a számlákat. A másik megoldás alapján pedig a bérbeadó fizeti be azokat és havonta elszámolnak a felek. Fontos, hogy ez havonta megtörténjen, mert így nem fordulhat elő az az eset, hogy több hónapnyi elmaradást egyszerre kell megfizetni.

 

A bérleti díj, egyéb költségek átadásáról kérjenek a bérlők átvételi elismervényt, vagy nyugtát, vagy az is biztosíték lehet számukra, ha bankszámlára utalással fizetnek, hiszen így később is bizonyítható milyen összegeket fizettek meg a bérbeadó felé.

 A napokban előforduló megnövekedett számú poggyászkésések miatt a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége felhívja az utazni vágyók figyelmét arra, hogy nem csak a poggyászok sérülése, elvesztése, hanem késése esetén is jár kártérítés. Ennek feltétele, hogy írásban bejelentsék igényüket a légi fuvarozó részére legkésőbb a poggyász kiszolgáltatása napjától számított huszonegy napon belül.

A FEOSZ határozott álláspontja az, hogy tömeges esetek felelős légifuvarozók esetében nem fordulhatnak elő. Nem tisztességes eljárás az, hogy gazdasági érdekek miatt, az utasok ne kapják meg a légi fuvarozók, így a Ryanair szerződésben vállalt, és az utasok által kifizetett szolgáltatásait.

A Montreali Egyezmény szigorú felelősségi szabályokat állapít meg többek között a fenti esetekben, ennek keretében az egyezmény előírja, hogy a poggyászszállítás során bekövetkező megsemmisülés, elvesztés, kár vagy késedelem esetén a fuvarozó felelőssége utasonként 1000 különleges lehívási jogra (SDR) korlátozódik. Kivétel, ha az utas, amikor az ellenőrzött poggyászt a fuvarozónak átadta, külön kiszolgáltatási érdekbevallást tett, és az ezért felszámított esetleges pótdíjat megfizette. Ebben az esetben a fuvarozó a bevallott összeg erejéig felel, hacsak nem bizonyítja, hogy ez az összeg a feladónak a kiszolgáltatáshoz fűződő tényleges érdekét meghaladja.

Az SDR, azaz a különleges lehívási joggal kapcsolatban említett összegek esetében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által meghatározott különleges lehívási jog alkalmazandó. Így ezen összegeket kell a nemzeti valutákra átváltani. Jelenleg 1 SDR, kb. 390 Ft.

Ez tehát a kártérítési összeg maximuma, azonban ennek csak töredék összegét szokták a légi fuvarozók megfizetni. Ugyanis nekünk utasoknak kell tudnunk bizonyítani, hogy pontosan mekkora kár ért minket. Ezt pedig sokszor nehéz összegszerűsíteni és bizonyítani. Ha a csomag késése miatt bármit vásárolnunk kell, arról kérjünk számlát, hogy utóbb azt be tudjuk nyújtani. És sajnos fel kell készülni arra, hogy ne csak a feladott poggyászunkban legyenek az alapvető fontosságú holmik, hanem adott esetben a kézipoggyászban is.

Ugyanakkor ismerve a Ryanair eddigi hozzáállását, sajnos elég kicsi az esély arra, hogy az utasok valóban kapnak kártérítést. Ugyanis nincs telefonos magyar nyelvű ügyfélszolgálat, nincs magyarországi fióktelep, vagy legalább egy kézbesítési cím, ahova fordulhatnának a magyar utasok.

Rengeteg különféle mondvacsinált indokkal utasítja el a panaszokat a Ryanair, de a jogszabály meghatározza azt is, hogy mikor mentesül a fuvarozó. A fuvarozó viseli a felelősséget azért a kárért, amelyet az utasok, a poggyász vagy az áru légi fuvarozása során előállt késedelem okozott. Kizárólag akkor nem terheli felelősség a késedelem miatt bekövetkezett kárért, ha bizonyítja, hogy ő maga, az alkalmazottai és megbízottai minden ésszerűen szükségessé váló lépést megtettek a kármegelőzés érdekében, vagy azt bizonyítja, hogy lehetetlen volt, hogy ő maga, az alkalmazottai vagy megbízottai ilyen lépéseket tegyenek.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége évek óta szorgalmazza, hogy a kormány készítse el az új fogyasztóvédelmi politikáját. Ebben az esetben a jogalkotó számára meg lehetne határozni, hogy pontosan mely területek fogyasztóvédelmi szabályozását kell felülvizsgálni. Például a fogyasztóvédelmi törvényben a közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozások esetében szigorú szabályokat találunk az ügyfélszolgálatok működtetésével kapcsolatosan, legyen szó személyes panaszkezelésről, vagy az öt percen belüli kötelező élőhangos telefonos elérhetőségről. Hasonló előírások vonatkozhatnának a légi társaságokra is.