• 06 30 212 43 21
  • Benedek Elek u 22.
  • hsanorman@gmail.com

Category: Hírek

  • Meddig kell várni a hibás termékek kijavítására?

    Meddig kell várni a hibás termékek kijavítására?

    A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez egyre több kérdés érkezik a jótállás alá eső hibás termékek kijavításával kapcsolatban, mégpedig leginkább az borzolja a fogyasztók kedélyeit, hogy esetenként hosszú heteket, szélsőséges esetben akár hónapokat várnak arra, hogy a vállalkozások eleget tegyenek kijavítási kötelezettségüknek.

     A kifogások tárháza hatalmas: Várni kell az alkatrészre; a gyártó nem engedélyezi a cserét; muszáj megvárni a gyártó válaszát a kijavításról; most van a szezon, ezért nincs kapacitás a javítások elvégzésére. Vagy egész egyszerűen nem érkezik válasz a hibabejelentésre heteken keresztül.

    Mihez van jogunk? Melyek a legfontosabb tudnivalók?

    Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás szabályai szerint a jótállás időtartama: 10 000 forintot elérő, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év, 250 000 forint eladási ár felett három év. Ez a határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.

    A fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.

    A fogyasztó a jótállás iránti igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is bejelentheti. (Fontos rendelkezés, hogy ez a fogyasztó döntésén múlik, hogy kihez fordul, nem lehet ide-oda küldözgetni.)

    Ha a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

    Ha a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

     Ha pedig a fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a vételárat a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

    Ezen rendelkezések alól kivételt az alábbi termékek jelentenek: elektromos kerékpár, elektromos roller, quad, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi, lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi, utánfutó, valamint a motoros vízi jármű.

    A jogszabályok további részletszabályokat is megállapítanak, melyről szívesen adunk felvilágosítást a 06-80-630-183-as ingyenes telefonszámon, vagy az alternativsegítseg@gmail.com e-mailcímen.

  • Töretlen a podcastek térhódítása

    Töretlen a podcastek térhódítása

    Három év alatt megháromszorozódott hazánkban a rendszeres podcasthallgatók száma, valamilyen gyakorisággal pedig már a lakosság kétharmada követ ilyen műsorokat – állapította meg egy, a magyarok podcastfogyasztási szokásait vizsgáló friss kutatás. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készült tanulmány arra is rávilágít, hogy a podcasthallgatók több mint 90 százaléka elégedett a hazai műsorkínálat mennyiségével és minőségével.

    A mintegy ezer internetező reprezentatív kérdőíves felmérésén és fókuszcsoportos interjúkon alapuló kutatás szerint a közvélemény a podcastet elsősorban online hallgatható, kötetlen, beszédalapú műsorként definiálja, amelynek élvezeti értékét nem csökkenti, ha nem nézzük, csak hallgatjuk. A műfaj népszerűsége az elmúlt években meredeken emelkedett: a podcastet legalább heti rendszerességgel hallgatók aránya 2021-hez képest megháromszorozódott, 36 százalékra nőtt, míg a műsorokat valamilyen gyakorisággal követők aránya negyvenről 66 százalékra ugrott. A műfaj a fiatalabbak, a férfiak, a magasabb iskolázottságúak és a fővárosiak körében a legnépszerűbb.

    A hallgatók a podcast legnagyobb előnyének a rugalmasságát tartják, vagyis azt, hogy szinte bárhol, bármikor fogyasztható. Több mint kétharmaduk szerint az ilyen műsorok alkalmasak arra, hogy a hallgatói egy adott témában jól el tudjanak mélyülni. A műfaj ezenkívül a nagy többség szerint személyesebb, nyitottabb közeget képes teremteni, mint a hagyományos médiatermékek. A podcastek egyes epizódjaival jellemzően inkább véletlenszerűen találkoznak a hallgatók, például a közösségi médiában, és csupán kevesebb mint felük szokott tudatosan és célzottan böngészni az adások között. Egy-egy eléjük kerülő epizódra elsősorban akkor kattintanak az internetezők, ha annak témája egybeesik az érdeklődési körükkel, illetve ha a beszélgetés résztvevőit vagy házigazdáját érdekesnek találják.

    A podcasthallgatók mintegy kétharmada elsősorban telefonon követi a műsorokat, 70 százalékuknak pedig a YouTube a fogyasztás első számú platformja. A közönség nagyrészt háttértevékenységként hallgat podcastet, mindössze körülbelül egynegyedük vallotta azt, hogy ilyenkor kizárólag a műsorra figyel. A hallgatók 57 százaléka találkozott már valamilyen reklámmal, termékmegjelenítéssel egy podcasten belül, és 8 százalékuk már vásárolt is ezek nyomán.

    A megkérdezett hallgatók összesen több mint százötvenféle podcastet emeltek ki, amelyekről tudnak, és úgy gondolják, hogy népszerűek lehetnek ma Magyarországon. Közéleti témákról szóló adásokat a hallgatók csaknem fele szokott fogyasztani, de több mint háromnegyedük elsődlegesen más témaköröket preferál, így például humoros, tudományos-ismeretterjesztő vagy zenei, illetve az egészséges életmóddal kapcsolatos műsorokat keres.

    A műfajban rejlő egyre szélesebb lehetőségeket felismerve tavaly a médiahatóság is elindította saját internetes vodcastjét, az NMHH Podcastet. A műsor első évada szakértő vendégekkel mutatja be a mesterséges intelligencia mindennapi életünkre gyakorolt hatásait, míg a második évad a gyermekek online biztonságával, valamint az ehhez kapcsolódó legfrissebb trendekkel és követendő példákkal foglalkozik. Az NMHH Podcast adásai a hatóság Spotify-, Apple Podcasts– és YouTube-csatornáján hallgathatók vissza.

    A kutatás részletes eredményei az NMHH honlapján érhetők el: https://nmhh.hu/cikk/251535/Podcasthasznalati_szokasok_kvalitativ_es_kvantitativ_kutatas

  • A Képviseleti Keresetek Tagállami Szabályozásának Kihívásai

    A Fogyasztók Európai Szervezete (BEUC) nemrégiben tartott egy találkozót, amelynek középpontjában a képviseleti keresetek tagállami szabályozásának összehasonlító tanulmánya állt. A megbeszélés során számos, a fogyasztók jogérvényesítését érintő problémát azonosítottak, amelyek akadályozhatják a hatékony jogérvényesítést.
    Legfontosabb Kihívások

    1. Bizonyítás és bizonyítási teher

    A bizonyítás kérdése az egyik legnagyobb akadály a képviseleti keresetek során. A fogyasztóknak és az őket képviselő szervezeteknek gyakran nehézséget okoz az ügyek alátámasztása, különösen akkor, ha az eljárás során a bizonyítási teher teljes mértékben rájuk hárul, és minden adattal és információval a vállalkozás rendelkezik. Egyes országokban ugyan léteznek könnyítések, például a bizonyítási teher megfordítása bizonyos esetekben, vagy adatszolgáltatási kötelezettség előírása, de az eltérő tagállami gyakorlatok megnehezítik az egységes megközelítést.

    2. Kártérítés bizonyítása és az átalány kártérítés lehetősége

    A tényleges kár bizonyítása bonyolult és időigényes folyamat lehet, különösen, ha a fogyasztók tömegesen szenvedtek el kisebb összegű károkat, illetve különböző fogyasztói
    csoportok különböző mértékű károkat szenvednek el. Ezért felmerült az átalány kártérítés alkalmazásának lehetősége, amely egy előre meghatározott összegű
    kompenzációt biztosítana a károsult fogyasztóknak anélkül, hogy minden esetben bizonyítani kellene a kár mértékét. Ez nem példa nélküli az EU tagállamokban, hiszen
    a légitársaságok járattörlése és késése esetére már évek óta használják az átalány kártérítést kompenzációként.

    3. Finanszírozás kérdése

    A képviseleti keresetek finanszírozása komoly akadályt jelenthet a fogyasztók számára. Három fő finanszírozási forrás merült fel:
    o Fogyasztók finanszírozása: A fogyasztók közvetlen anyagi hozzájárulása a kereset benyújtásához, ami gyakran nem járható út a költségek és a kockázatok miatt.
    o NGO-k finanszírozása: A nem kormányzati szervezetek (NGO-k) szerepe jelentős lehet, azonban ezek sok esetben nem rendelkeznek megfelelő forrásokkal az eljárások hosszú távú fenntartására.
    o Harmadik fél általi finanszírozás: Külső befektetők vagy finanszírozók bevonása segíthet a keresetek elindításában, ugyanakkor ez kérdéseket vethet fel az érdekek és az átláthatóság tekintetében.

    A finanszírozás problematikájának egyik megoldása lehetne egy EU pénzügyi alap felállítása, mely pénzügyi forrásokhoz a feljogosított szervezetek pályázat útján jutnának hozzá.

    A találkozón felmerült, hogy az EU-nak egységesebb és hatékonyabb szabályozásra van szüksége a képviseleti keresetek problémás területein. A bizonyítási terhek kiegyensúlyozása, az átalány kártérítés szélesebb körű alkalmazása, valamint a stabil finanszírozási mechanizmusok kidolgozása hozzájárulhatna a fogyasztói jogok hatékonyabb érvényesítéséhez. A BEUC találkozójának következtetései alapján elmondható, hogy a tagállami eltérések és a jogi nehézségek komoly kihívást jelentenek, de megfelelő jogalkotási lépésekkel és támogatási mechanizmusokkal javítható a fogyasztói képviseleti keresetek hatékonysága Európában.

  • XI. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitábor

    XI. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitábor

    A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a 2024/2025-ös tanévben is meghirdette évről évre sikeres programját a diákok részére, mely immár a XI. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitábor volt.

    A tábor Mezőkövesden a Zsóry Zsibongóban 2025. április 06-08. között került megrendezésre 3 nap 2 éjszakás ott tartózkodással.

    A részt vevő diákok hallhattak előadásokat szóvivőnktől, Dr. Kispál Edittől, valamint a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság részéről Dr. Ábrahám Edittől. Rengeteg játékos vetélkedőn vettek részt (keresztrejtvény, szókereső, fogyasztóvédelmi activity, szituációs játék, fogyasztóvédelmi totó), de volt idő kirándulni is, bár a szakadó hó először egy kicsit megrémített mindenkit, de utána szerencsére kisütött a nap.

    Reméljük, hogy mindenki jól érezte magát, közben pedig sok tudásra is szert tett.

  • Magyar Eredetvédelmi Tanács tagja lett Dr. Kispál Edit FEOSZ szóvivő

    Magyar Eredetvédelmi Tanács tagja lett Dr. Kispál Edit FEOSZ szóvivő

    Dr. Nagy István miniszter a Magyar Eredetvédelmi Tanácsról szóló 1374/2013. (VI. 27.) számú Korm. határozat 5. pontja alapján kinevezte Dr. Kispál Editet, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének szóvivőjét, a Magyar Eredetvédelmi Tanács tagjának 2029. december 31-ig.

    A Magyar Eredetvédelmi Tanács (a továbbiakban: Tanács) a Kormány véleményező, javaslattevő jogkörrel működő konzultatív testülete. A Tanács tagjai a földrajzi árujelzők vagy hagyományos különleges termékek elismerése iránt benyújtott kérelmeket saját szakterületükhöz kapcsolódóan megvizsgálják, illetve megvitatják a benyújtott termék oltalmával, termékleírásával kapcsolatos észrevételeket, a jogszabályi és egyéb feltételeknek való megfelelés szempontjából, valamint véleményezik a földrajzi árujelzőkhöz kapcsolódó nemzeti jogszabálytervezeteket.

    A www.gi.kormany.hu weboldalon további szakmai információk találhatók a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatban.

    A Tanács szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, szavazati joggal csak a kinevezett személy rendelkezik.

    Munkájához sok sikert kívánunk!

  • Fenntarthatósági témahét

    Fenntarthatósági témahét

    A jubileumi 10. Fenntarthatósági Témahét 2025. április 7-11. között kerül megrendezésre.

    A 2025-ös Fenntarthatósági témahét kiemelt (talaj és biodiverzitás, zöld energiaforrások, mesterséges intelligencia) és állandó komplex témái (hulladék, valamint tudatos fogyasztói magatartás és fogyasztóvédelem) a fenntarthatóság rendszerében.

    Minden hazai és határon túli nevelési-oktatási intézmény a munkatervében meghatározott módon vehet részt a Témahéthez kapcsolódó programokon, illetve szervezheti meg az adott témával összefüggő tanítási órákat, foglalkozásokat. A Témahétre az egész Kárpát-medencéből – így a határon túlról is – csatlakozhatnak magyar nyelven oktató általános iskolák és középfokú oktatási intézmények.

    A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szakmai partnerként ismét vállalta, hogy munkatársai iskolai előadásokat tartanak fogyasztóvédelem témakörben.

    További információk: www.fenntarthatosagi.temahet.hu

  • Újabb átverések, kiszolgáltatott fogyasztók a közüzemi szolgáltatásoknál is  Régi és új tapasztalatok

    Újabb átverések, kiszolgáltatott fogyasztók a közüzemi szolgáltatásoknál is Régi és új tapasztalatok

    A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez az elmúlt időszakban érkező panaszokból szeretnénk párat bemutatni, ezzel is felhívni a fogyasztók figyelmét az elővigyázatosságra, a fogyasztói tudatosság fontosságára. Kérjük keressék ingyenes telefonos zöldszámainkat, melyek megtalálhatóak a FEOSZ és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság honlapjain is, vagy írjanak elektronikus üzenetet. Segítünk!

    A legújabb esetek már súrolják a büntetőjog határait. Többen jártak úgy duguláselhárítás kapcsán, hogy az előre megbeszélt méterenkénti árhoz képest a helyszínen lényegesen nagyobb összeget akartak kifizettetni a fogyasztóval. Ha nem akarta, vagy tudta a fogyasztó, akkor megfenyegették az eljáró ”szakemberek”. Számlát sok esetben nem is kaptak a pórul jártak! Olyan is előfordult, hogy amikor az összeget vitatni próbálták az érintettek, akkor a vállalkozók közölték, hogy ha nem fizet a fogyasztó, akkor „purhabbal telenyomják a lefolyót”.

    Mindenképpen azt tanácsoljuk, hogy csak olyan szakembert hívjanak a fogyasztók, aki előre meghatározott áron dolgozik, és nem csak annyit mond, hogy méterenként mekkora összeget fog kérni, hiszen nem tudhatjuk hol van a dugulás, és nem is tudjuk azt ellenőrizni. Így elkerülhető a több százezer forintos végösszeg.

    Érezhetően megnövekedett a közüzemi szolgáltatók ügyfélszolgálataival kapcsolatos panaszok száma. Sok esetben az átállás (E-On – MVM) okoz, okozott gondot. A fogyasztók úgy érzik, hogy semmit nem tudnak elintézni, érthetetlen összegű számlákat kapnak, kikapcsolással fenyegetik őket, ez sok esetben meg is történik, például akkor is, ha a fogyasztó fizetett, de az valamilyen okból nem jelenik meg a szolgáltató számláján.  Előfordul olyan is, hogy már akkor fenyegetik a kikapcsolással, mikor még le sem járt a fizetési határidő, és a fogyasztó vitatja a számla összegét.

    A szolgáltatók nem vizsgálják ki határidőben a panaszokat, ide-oda küldözgetik a fogyasztókat, nem tudnak felelős személlyel tárgyalni sem írásban, sem szóban. Újra és újra ugyanazokat az általános elutasító válaszokat kapják, miközben a konkrét probléma kapcsán semmilyen válasz nem érkezik, vagy újra és újra kérik a fogyasztóktól, hogy küldjék meg a vitatott dokumentumokat, fotókat, számításokat, majd ismét egy általános elutasítás érkezik.

    Szavatossági-jótállási igények kapcsán a panaszok szerint a vállalkozások jelentős száma nem tesz eleget jogszabályi kötelezettségeinek, nem vesznek fel jegyzőkönyvet a fogyasztói kifogásról, nem válaszolnak megfelelő határidőn belül a panaszokra. A vásárlói igényeket sokszor elutasítják mondvacsinált, szakvélemény által alá nem támasztott indokokra hivatkozva, vagy pedig a gyártóhoz irányítják a fogyasztót, hogy ő próbálja meg megoldani a problémát.

    Az online vásárlások kapcsán egyre többször fordul elő, hogy a fogyasztó nem rendelt terméket az adott vállalkozástól, azonban tévedésből átveszi a csomagot, ki is fizeti, mert azt gondolja, hogy esetleg valamelyik családtagja rendelte. Utóbb azonban kiderül, hogy senki nem rendelte, a csomag pedig ki van fizetve, a webáruház pedig azt kéri, hogy a fogyasztó saját költségén küldje vissza a csomagot, és majd utána visszafizetik a csomag árát, de a visszaküldés költségét nem, pedig ilyen esetben az sem terhelheti a fogyasztót.

    Sok panasz érkezik az eMagra is, elérhetetlen az olyan ügyintéző, aki érdemben tud dönteni, segíteni a fogyasztónak.

    Nem változott a helyzet abban sem, hogy sok rendelésnél teljesen más terméket kap a fogyasztó, mint amilyet szeretett volna.

    Határozott véleményünk, hogy sürgős állami beavatkozásra van szükség ezen a területen. Első körben minden online vásárlással foglalkozó cégnek bejelentési kötelezettséget kell előírni. Ez nem bürokrácia növekedéssel fog járni, hanem a fogyasztók védelmével! A jelenlegi szabályozás alapján lényegében bárki alapíthat webáruházat.

    Nem győzzük felhívni a figyelmet arra is, hogy online vásárlás esetén ne kattintsunk azonnal a vásárlás gombra, ha meglátunk egy jól hangzó akcióval hirdetett terméket. Nézzük meg, milyen vásárlási feltételek vannak, hogyan lehet fizetni, mik a szállítási díjak és határidők, egyáltalán, ki az eladó. Ha a honlapon nem találunk cégnevet, vagy gyanús a név és az elérhetőség, nyugodtan zárjuk be az ablakot, és keresgessünk máshol. Azt sem árt megnézni, más oldalakon mennyibe kerül az adott termék, milyen feltételekkel árusítják, és a vásárlói véleményeket is nyugodtan olvasgassuk, sok hasznos tanácsra, vagy éppen figyelmeztetésre lelhetünk ott is.

    Tudjuk meg azt is, hogy az eladó székhelye melyik országban található, sokkal könnyebben tudjuk érvényesíteni jogainkat, ha egy magyar vállalkozással kell megoldani a problémát. Ha nem az Európai Unióból érkezik a termék, és gond van, akkor lényegében búcsút is inthetünk jogaink érvényesítésének. 

  • Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

    Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

    A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.

    A fiatalok számára a közösségi média ma már a hírfogyasztás, a szórakozás, a kapcsolattartás és a kapcsolatépítés első számú színtere. A témához kapcsolódóan megjelenő kutatások zöme a 16 éven felüli lakosság internet-, és közösségimédia-használati szokásait vizsgálja, így csak ritkán kerül szóba az ennél fiatalabb korosztály, illetve az, hogy ez a generáció miként érzékeli a közösségi médiában megjelenő tartalmak hatását a személyiségre, az énképre, valamint a testképre.

    A mostani kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy bár a gyermekek többsége tisztában van a veszélyekkel, mégsem foglalkoznak kellő mértékben a megelőzéssel, így például jelentős részük nem megfelelő módon vagy egyáltalán nem korlátozza a nyilvánosan elérhető személyes adatait. A tanulmányból az is kiderült, hogy a gyermekek a közösségi média egyik legnagyobb előnyének a másokkal való kapcsolattartás, az új információkhoz való könnyű és gyors hozzáférés, valamint a szórakozás lehetőségét tartották. A kockázatok közül a legtöbben az online bántalmazást, az adatlopást és az ezzel összefüggésbe hozható fiókfeltörést, valamint a személyes adataikkal való visszaélést találták a leginkább fenyegetőnek.

    Több korábbi tanulmány után a mostani kutatás is rávilágított az online közösségi platformok idealizáló hatásának jelentőségére. A fiúkat is érinti a megfelelési vágy a digitális térben látott idealizált képnek, a lányok mentális egészségére azonban a jelenség különösen nagy hatást gyakorol. A friss felmérések szerint a közösségi médiában látottak hatására a fiúk csaknem 18 százaléka, míg a lányok mintegy fele gondolta már magát kevésbé szépnek azokhoz a fiatalokhoz viszonyítva, akikkel a közösségimédia-felületeken találkoztak. Ez az adat egyértelműen rámutat arra, hogy amikor a gyermekeket tudatos médiafogyasztásra ösztönözzük, kiemelten fontos hangsúlyoznunk, hogy a közösségi oldalakon látott tartalmak gyakran nem a valóságot tükrözik, az ezeken látott referenciák pedig nem lehetnek reálisak a mindennapi életben, hiszen az online térben szinte mindenki csak a legjobb pillanatait osztja meg.

    Bár a kutatás a digitális közösségi lét számos negatív hatására világított rá, egyértelműen láthatók a pozitívumok is, valamint az, hogy megfelelő tudatossággal az online tér nyújtotta lehetőségeket a kockázatok minimalizálása mellett aknázhatjuk ki. A tanulmány kiemeli, hogy fontos felvértezni a fiatalokat a szükséges információval, amellyel megtalálhatják a megfelelő egyensúlyt az online és offline világ között. A jövőben a szakemberek számára várhatóan az egyik legmeghatározóbb kihívás lesz annak kidolgozása, hogy hogyan segíthetik az ifjúságot az eddigieknél is hatékonyabban ezen egyensúly kialakításában és hosszú távú fenntartásában.

    További információk a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapján, a www.nmhh.hu oldalon érhetők el.

  • Fogyasztóvédelmi jó tanácsok Karácsony előtt és után

    Fogyasztóvédelmi jó tanácsok Karácsony előtt és után

    Hetek óta tart már a „karácsonyi” vásárláshullám, amit persze megelőzött a Black Friday is, illetve a különböző kuponnapok akciói is. Igyekeztünk összegyűjteni a panaszokból a legfontosabb tudnivalókat, amire érdemes figyelni, hogy ne bosszúság legyen a vége az ajándékozásnak.

    Mire figyeljenek a fogyasztók?

    1. A fogyasztóvédelmi jogszabályok fogyasztó alatt kizárólag természetes személyt értenek, így ha céges számlát kérnek vásárláskor, akkor már nem vonatkoznak a vásárlásra a fogyasztókat megillető jogok. (Pl. se a kötelező jótállás, se az indokolás nélküli elállási jog.)
    2. Amennyiben ajándékba szeretnének vásárolni, akkor a pénztárnál érdeklődjenek, hogy nem hibás terméket cserélnek-e, és mennyi időn belül. Ha igen, akkor a nyugtára vagy a számlára kérjék ezt írásban is felvezetni! (Boltban történő vásárlás során ugyanis hibátlan termék esetén nincs cserélési kötelezettsége a kereskedőnek.
    3. Nem győzzük hangsúlyozni, de a blokkot, nyugtát, számlát mindig tegyék el, hiszen bármilyen igényt csak ezek birtokában tudnak érvényesíteni! (Nem elég, ha utóbb a bankszámlakivonattal, vagy a termék dobozával kívánjuk bizonyítani a vásárlást.)
    4. Ha tartós fogyasztási cikket vagy műszaki cikket vesznek, akkor előtte alaposan tájékozódjanak a termék alapvető műszaki jellemzőiről! (Sokszor nem hibás a vásárolt termék, csak mindössze a fogyasztónak kevés a memóriaméret, akkumulátor teljesítmény, stb.)
    5. Fontolják meg az olyan webáruházból való rendelést, ahol a beazonosíthatóság (székhely, e-mailcím vagy telefonszám, cégnév, ügyfélszolgálat elérhetősége stb.) nem egyértelmű! (Utóbb nem fogják tudni hova visszaküldeni a hibás, vagy nem tetsző terméket, ha még csak egy cégnevet, székhelycímet se tudnak, illetve békéltető testületi eljárást sem fognak tudni kezdeményezni.)
    6. Az elállási jogukat mindig írásban gyakorolják! (Nem elég odatelefonálni, de az email már megfelelő módja az elállási jog gyakorlásának.)
    7. Akciós termékekre is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, ha meghibásodik a termék! (Kivéve, ha a hiba miatt került sor a leárazásra, de akkor ezen ténynek egyértelműen ki kell derülnie.)
    8. Ne fogadják el azt a tájékoztatást, hogy „Vásárlást követő 3 nap után csak a szakszervizbe lehet vinni a hibás terméket.”! (Akitől vásárolták a terméket, ahhoz a forgalmazóhoz mindig vissza lehet vinni, és köteles foglalkozni a panasszal.)
    9. Reklamációról mindig vetessenek fel jegyzőkönyvet! (A jegyzőkönyv egy példánya a fogyasztót illeti.)
    10. Amennyiben hitelfelvétel is történik, mindenképpen ismerjék meg a pontos feltételeket, a thm (teljes hiteldíj mutató) százalékát!