A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a korábbi évek gyakorlatát követve idén is indított közérdekű pereket webáruházakkal szemben az illetékes törvényszékeken az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával. A célunk az, hogy a jövőben egyre kevesebb tisztességtelen kikötésekkel találkozhassunk vásárlásaink során.

 

Mi az ami még mindig gyakran előfordul?

 

– Hatálytalan jogszabályra utalás.

2014. 06. 14-től hatályos a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet, mely szabályozza az internetes vásárlást is. Ennek ellenére még mindig sűrűn találkozhatunk a korábbi, így már 6 éve hatálytalan jogszabályi rendelkezésekkel.

 

– Indokolás nélküli elállás esetén, annak határidejét 8 munkanapban rögzítik, a jogszabály szerinti 14 napos határidő helyett.

 

– A kifizetett összeg visszatérítését 30 napban határozzák meg, a jogszabály szerint 14 nap helyett.

 

– A visszatérítés összegét kizárólag a vételárra korlátozzák, és a jogszabályi rendelkezés ellenére a kiszállítási költséget nem kívánják visszafizetni, pedig a jogszabály egyértelműen fogalmaz: a vállalkozás visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is.

 

Összefoglalva, internetes vásárlás esetén a fogyasztókat megilleti a termék kézhezvételétől számítva 14 napig gyakorolható indokolás nélküli elállási jog. Ennek gyakorlása során csak a termék visszaküldésének költsége terheli a fogyasztót, a megrendeléskor kifizetett teljes összeg (vételár, szállítási költség) visszajár a számára 14 napon belül.

 

Minden esetben kérjük a bíróságot, állapítsa meg, hogy az általános szerződési feltétel tisztességtelen, jogsértő, így az annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelen. Kötelezze a vállalkozást a jogsértés abbahagyására és a jogsértő céget tiltsa el a további jogsértéstől. Ezen kívül rendelje el, hogy a vállalkozás saját költségére közlemény közzétételéről gondoskodjon a jogsértés tényét megállapító ítélet tartalmáról a honlapján.

 

Nagy bosszúsággal jár, amikor a nyaralóban több hét elteltével vesszük csak észre, hogy csőtörés miatt vízben áll az egész alagsor. Vagy a lebetonozott udvar alatt történik a sérülés, és csak a folyamatosan pörgő vízóra miatt kezdünk gyanakodni. De mit lehet tenni? Be kell jelenteni valakinek? Kell jegyzőkönyvet felvenni? Ki kell fizetni a teljes vízdíjat és a szennyvízdíjat is?

 

Mi is a teendőnk?

 

A felhasználó jogait és kötelezettségeit a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet határozza meg.

 

Eszerint a házi ivóvízhálózat meghibásodása esetén, amennyiben a hibára utaló jelet a felhasználó a házi ivóvízhálózat rendszeres ellenőrzésekor észlelte, köteles a víziközmű-szolgáltatónak az aktuális mérőállás megjelölésével haladéktalanul bejelenteni, illetve a hiba kijavítását azonnal megkezdeni.

 

Ezen kívül a felhasználó köteles a víziközmű-szolgáltató számára a hiba keletkezésének helyét ellenőrizhető módon bemutatni és a javítást számlával igazolni.

 

A víziközmű-szolgáltató a felhasználó bejelentésének közlésétől számított 5 napon belül köteles helyszíni ellenőrzést kezdeményezni. A helyszíni ellenőrzés lefolytatásában a felhasználó köteles együttműködni, ekkor rögzíteni kell, hogy a meghibásodás következtében elfolyt ivóvíz a szennyvíz törzshálózatba jutott-e vagy a környezetben elszivárgott.

 

Miért van ennek jelentősége?

 

Ezen helyszíni ellenőrzéskor készült jegyzőkönyv fogja képezni az alapját az utólagos elszámolásnak. Amennyiben ezen helyszíni ellenőrzésre nem kerül sor, ezt évekkel később már nem lehet pótolni.

 

Milyen módszerrel számítják ki ebben az esetben a fizetendő szennyvíz mennyiségét?

 

Az eljárásnak az az alapja, hogy a helyszíni ellenőrzés során megállapításra kerüljön a házi ivóvízhálózatból a környezetbe történő elszivárgás ténye, vagy ennek ellenkezője, mely szerint az a csatornahálózatba került.

 

Ha elszivárgott, akkor a meghibásodási időszakban elvezetett szennyvíz mennyiségét a meghibásodás bejelentését megelőző utolsó mérőleolvasás időpontját megelőző 12 hónap összes ivóvízfogyasztásából az egy napra számított átlagfogyasztás és a meghibásodás időtartama alatt eltelt napok számának szorzataként kell meghatározni.

 

A meghibásodás időszakának a bejelentés dátumát megelőző utolsó mérőleolvasás időpontjától a hiba kijavításának napjáig, de legfeljebb a bejelentést követő 30. napig terjedő időszakot kell tekinteni.

 

Abban az esetben nem lehet mit tenni, ha az előző 12 hónapos időszakban sokkal többet használtuk az ingatlant, esetleg még a gyerekek is velünk laktak, míg a meghibásodás évében már csak minimális vízfogyasztás volt. Sajnos ekkor is az előző teljes 12 hónapos időszakot fogják figyelembe venni, tehát még az is előfordulhat, hogy a csőtörés, a vízelfolyás ellenére kevesebb vízfogyasztás jön ki a számítás szerint, mint az előző időszakban. Ekkor nincs mit jóváírnia a szolgáltatónak.

 

Ha pedig az bizonyosodik be, hogy a csatornahálózatba került, akkor a teljes összeget ki kell fizetni.

 

Mi a helyzet az elfolyt ivóvíz díjával?

 

A jogszabály kizárólag a szennyvíz vonatkozásában írja le a fent vázolt eljárási rendet, ivóvíz esetében ki kell fizetni a mérőórán mért teljes mennyiséget, hiszen a szolgáltató azt teljes mértékben biztosította a részünkre.

 

A szabványok világa rendkívül gazdag. Számuk pontosan nem ismert, folyamatosan változik, mert vannak közöttük elavultak, amelyeket törölnek, és vannak újak, korszerűek, amelyeket bevezetnek. Számuk több, mint 150000. Ezért is érthető, hogy sokan egyáltalán nem ismerik a szabványokat, másoknak pedig téves elképzelésük van a hatályukról, mert azt gondolják, hogy minden esetben minden szabvány kötelező. Mindenekelőtt fontos megismerni a szabvány fogalmát.

 

A szabvány közmegegyezéssel elfogadott műszaki dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz. Az ismételhetőség azt jelenti, hogy ugyanazt a terméket egy adott szabvány szerint egymástól független, különböző helyen megvizsgálva a vizsgálat eredménye azonos lesz. Ez az egyik alapja a vizsgálatok kölcsönös elfogadásának, a műszaki akadályok csökkentésének, és az áruk szabad áramlásának.

A közmegegyezés mértéke alapján a szabványok csoportosíthatóak nemzetközi, regionális, nemzeti, ágazati és vállalati szabványokra. A nemzetközi kategóriába tartoznak az ISO, a regionálisba az EN (Európai Szabvány), a nemzetibe pl. az MSZ, Magyarországon hatályos szabványok, az ágazatiba pl. az elektronikai ipart érintő szabványok és a vállalatiba pl. a vizsgáló intézetek saját vizsgálati módszerei. A csoportok között nincs éles elhatárolás, sőt számos szabvány egyidejűleg viseli az MSZ, EN és ISO jelzést.

A szabványok rendezhetőek a tárgyuk szerint, amellyel az alapszabványok, a termékszabványok és a vizsgálati szabványok csoportját alkotjuk. Az alapszabványok általánosan alkalmazhatók, pl. a mértékegységekről szólóak, a termékszabványok értelemszerűen egy-egy termékre és a vizsgálati szabványok pedig mintavételre, annak módjára és a vizsgálatra, mérésre vonatkoznak.

A szabványok alkalmazásának keretét (hatályát) vizsgálva az alábbi három lényeges rendező elvet kell figyelembe venni:

·         A szabványok mindig önkéntesen alkalmazandók. (A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése.)

·         Ha jogszabály rögzíti, hogy valamely szabvány előírásai alkalmazandóak, a hivatkozott szabvány a jogszabály keretein belül kötelező.

·         Ha szerződés vagy megállapodás rögzíti, hogy bármely (pl. a visszavont is) szabvány előírásait alkalmazzák, a hivatkozott szabvány a szerződés keretein belül a felekre kötelező. Ez vonatkozik a fogyasztói szerződésekre is, vagyis ha egy termék tájékoztatójában, műszaki leírásában a gyártó megad egy értéket, (pl. mosógépnél a zajszintet) és attól a termék eltérő, akkor az eltérés jogosan számon kérhető, kifogásolható.

A szabványok önkéntes alkalmazása fontos szerepet játszik az Európai Unió műszaki szabályozásának alapját képező filozófiában. A termékeknél és szolgáltatásoknál a kötelező jellegű jogi előírás, az új megközelítésű irányelveknél csak a biztonságra, az egészségvédelemre, a környezetvédelemre és a fogyasztóvédelem területére korlátozódik. A jogszabályok a felsorolt négyféle (továbbiakban: biztonsági) szempont esetében is csak a lényeges követelményeket határozzák meg, és a részletkérdéseket a szabványokra bízzák. Ez a megközelítés biztosítja a termékek megfelelőségét, ugyanakkor nem korlátozza a műszaki-tudományos fejlődés eredményeinek bevezetését.

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az európai harmonizált szabványok minden kényszer nélkül érvényesülnek. Ennek eredményeként az irányelvek – néhány kivételtől eltekintve – nem hivatkoznak konkrét szabványokra, hanem általában csak annyit írnak elő, hogy ha a termék a harmonizált szabványoknak megfelel, akkor azzal egyidejűleg kielégíti az irányelvben meghatározott követelményeket is. Ettől eltérő megoldás is alkalmazható, de akkor a gyártónak kell bizonyítania azt, hogy az általa alkalmazott eljárás (vizsgálat és értékelés) eredménye az irányelvnek való megfelelést támasztja alá. Ez az eljárás lényegesen bonyolultabb és költségesebb az európai harmonizált szabványok használatánál, ezért nem elterjedt.

A gyártónak a vizsgálati/ellenőrzési eljárás során műszaki dokumentációt kell összeállítani és később a piacfelügyeleti szerveknek igény esetén bemutatni. A dokumentáció tervrajzok, feljegyzések, minden alkalmazott szabvány, a terméket leíró valamennyi minőségi paraméter, vizsgálatok, értékelések összessége annak bizonyítására, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó követelményeknek. A termék biztonságosságát a gyártó CE jelölés alkalmazásával tanúsítja.

A szabványok alkalmazását szemléletesen egy példán keresztül mutatom be. Erre alkalmasak pl. a játékok.

A játékok biztonságát az EU 2009/48/EK irányelve írja le. Az irányelvet a 38/2011. (X. 5.) NGM rendelet ültette át a magyar jogrendbe. E rendelet előírja többek között a Fizikai és mechanikai tulajdonságok vizsgálatát.

Az ide tartozó vizsgálatokat az MSZ EN 71-1:2005+A9:2009 Gyermekjátékszerek biztonsága. 1. rész: Mechanikai és fizikai tulajdonságok tartalmazza részletesen.

Ezen I. rész A:5. 5.1a; 5.1b A 36 hónapos kor alatti gyermekek részére készített játékok. Általános követelmények pontjai szerint kell eljárni olyan játéknál, amelyet 3 évnél fiatalabbak használhatnak, és ahol az anyagánál, kialakításánál fogva fennáll a kis alkatrész/darab leválásának, ill. leválaszthatóságának lehetősége.

Az általános követelmény úgy került megfogalmazásra, hogy a szabvány 8.4.2.1. szakasz vizsgálatai során, 90±2 N húzóerő hatására a játéknak nem keletkezhetnek olyan darabjai, amelyek helyzetüktől függetlenül a kis alkatrészek vizsgálóhengerébe teljesen beleférnek, mivel az ilyen méretű daraboknál fennáll a gyermek megfulladásának veszélye.

A vizsgálóhengert a szabvány A5.1b; 8.2; A36.) Kis alkatrészek vizsgálóhengere része írja le.

Ha a fenti eljárás során megállapításra kerül a veszélyeztetés, akkor a kockázat meghatározása a 2010/15/EU RAPEX irányelv alkalmazásával történik és piacfelügyeleti eljárás következik.

A bemutatott példában nyomon követhető a szabványok logikus egymásra épülése.

Dr. Geri István

 

A Szupermenta legújabb terméktesztjén a húsvét egyik sláger termékét, a sonkákat vizsgálták a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. Összesen 19 előállító 22 terméke került a hatósági kosárba, melyek között 21 magyar és 1 szlovák gyártású termék szerepelt. Az eredmények alapján a vizsgált sonkák élelmiszerbiztonsági szempontból maximálisan megfeleltek az előírásoknak. Kisebb mértékű minőségi és jelölési hibák viszont ezúttal is akadtak.

 

A húsvét előtt fellelhető széles kínálatból ezúttal a sertéscombból készült, darabolt vagy kötözött, füstölt, nyers termékeket vették górcső alá a Szupermenta programban a Nébih szakemberei.

 

A hivatal munkatársai 22 húskészítményt vizsgáltak, amelyek közül 7 termék megnevezésében nem szerepelt a sonka elnevezés, de előállításuk hasonló a sonka előállításához. Elkészítés módja szerint a termékek között 14 hagyományos pácolással és 8 gyorspácolással készült húskészítmény volt.

 

A Nébih szakemberei kiemelt figyelmet fordítottak a sonkák élelmiszerbiztonsági vizsgálatára: mikrobiológiai, toxikológiai és parazitológiai paramétereket egyaránt mértek. Megnyugtató, hogy élelmiszerbiztonsági tekintetben minden vizsgált sonka maximálisan megfelelt az előírásoknak.

 

A sonkák minőségi megfelelésére is figyelmet fordítottak a szakemberek. Megmérték többek között a sonkák víz-, nitrit-, nitrát-, nátrium-klorid tartalmát és vízaktivitását. A sótartalom vizsgálata alapján 4 termék kisebb mértékben meghaladta a Magyar Élelmiszerkönyv szerint meghatározott maximum értéket.

 

A nitrittartalom egyik termék esetén sem lépte túl a megengedett szintet. Két termék esetén a gyártók által megküldött receptúra alapján a gyártáskor hozzáadott nátrium-nitrit mennyiség meghaladta a jogszabályban megengedett határértéket, ugyanakkor a késztermékből laboratóriumi vizsgálattal kimutatott nitrittartalom megfelelőnek bizonyult.

 

A sonkák jelölésének ellenőrzése során a 22 terméknél összesen 18 esetben állapítottak meg jelölési hibákat a szakemberek. A vizsgálatok során tapasztalt nem megfelelőségek és jelölési hiányosságok miatt a Nébih a felelős vállalkozásokkal szemben a jogsértés súlyosságának megfelelően jár el.

 

A termék szezonalitását tekintve a Nébih hatósági felügyelői – 4, kockázatbecslés alapján kiválasztott előállítónál – üzemellenőrzést is tartottak, kiemelt figyelmet fordítva a higiéniai megfelelésekre. Egy esetben akadt kisebb higiéniai probléma, melyért a felelős vállalkozó figyelmeztetésben részesült.

 

A Szupermenta termékteszten a jelenlegi járványhelyzetre való tekintettel a szokásos kedveltségi rendezvény elmaradt. Helyette a vásárlók számára is látható jellemzőkre fókuszáltak a hivatal szakemberei, amelyek a vásárlás során segítséget adhatnak a sonkák választásában.

 

A leírások és tapasztalatok összegzése a Nébih Szupermenta termékteszt oldalán olvashatóak, ahol a részletes vizsgálati eredmények is elérhetők: https://szupermenta.hu/husvet-szupermenta-modra-22-sonka-teriteken/

 

Húsvéti nagy bevásárlás előtt érdemes ellátogatni a Nébih koronavírus aloldalára, ahol a jelenlegi vírushelyzet élelmiszerbiztonsági vonatkozásait gyűjtötték össze a hivatal szakemberei.

https://portal.nebih.gov.hu/koronavirus

https://portal.nebih.gov.hu/-/elelmiszerbiztonsagi-tanacsok-a-husveti-fogasokhoz-a-koronavirus-jarvany-idejen

 

 

2020. április 03.

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

 

Nem egyszer érkezett már kérdés az alábbi probléma kapcsán: A fogyasztó költözés miatt (Vácról Budapestre) kérte az előfizetői csomag (internet, tv, vezetékes telefon) áthelyezését a szolgáltatótól. A szolgáltató ennek nem tudott eleget tenni, így arra akarta kötelezni a fogyasztót, hogy fizesse tovább az előfizetői díjakat, mert ő a régi címen szolgáltat. A fogyasztó nem akart olyan szolgáltatásért fizetni, amit nem tud igénybe venni, a szolgáltató felmondta a szerződést végül és 180.000 Ft kötbér megfizetését kérte a fogyasztótól a hűségidő alatti szerződés megszűntetés miatt. Lehetséges ez?

 

Tényleg fizetni kell egy olyan szolgáltatásért, amit rajtunk kívülálló okból nem tudunk igénybe venni? Ráadásul ekkora összeget?

 

Sajnos igen. Amikor hűségidő vállalásával kötünk szerződést, akkor azt vállaljuk, hogy a hűségidő letelte előtt nem bontjuk fel a szerződést, végig a szolgáltató előfizetői maradunk. A hűségidő általában 1 vagy 2 év szokott lenni. Ezért cserébe a szolgáltatótól sok esetben akár havi 10.000 Ft-nyi díjkedvezményt kapunk. A szolgáltató azonban ezen kedvezményért cserébe joggal várja el, hogy a vállalt hűségidő alatt nem mondjuk fel a szerződést.

 

Ha mégis felmondjuk a szerződést, akkor az előre rögzített kötbér megfizetésére vagyunk kötelesek. Mi ennek a mértéke?

 

Ha például készülékre kaptunk árkedvezményt, akkor az eredeti ár és a kifizetett vételár közötti különbség, tehát a kedvezmény összege. Ha szolgáltatást vettünk igénybe, akkor az alábbi képlettel számolhatunk:

 

A kötbér mértéke = (Díjszabás szerinti havidíj – Egyedi előfizetői szerződés szerinti havidíj + havidíj kedvezmény + Opciók/Kiegészítő szolgáltatások kedvezménye + Eszközkedvezmény) * Eltelt kedvezményes időszak + Elengedett egyszeri díjak

 

Miért nekünk kell fizetni, ha a szolgáltató nem tudja biztosítani az új helyen a szolgáltatást?

 

A szolgáltatók általában nem rendelkeznek teljes országos lefedettséggel. A velünk kötött szerződésben a konkrét szolgáltatási hely ismeretében tettek ajánlatot, azt nem ígérték meg, hogy költözés esetén is biztosítják a szolgáltatásokat.

 

Szinte mindegyik hírközlési szolgáltatónak szerepel az Általános Szerződési Feltételei között:

 

„A helyhez kötött szolgáltatások esetén az előfizető áthelyezési igényére az előfizetői hozzáférési pontot a Szolgáltató köteles a földrajzi szolgáltatási területén belül áthelyezni. Szolgáltatót az áthelyezési kötelezettség abban az esetben terheli, ha mind az áthelyezni kívánt hozzáférési pont, mind pedig az a földrajzi hely, ahova az Előfizető a hozzáférési pontot át kívánja helyezni, a Szolgáltató szolgáltatási területén belül ellátási területen van, valamint az Előfizetőnek nincs a Szolgáltatóval szemben lejárt díjtartozása. Az ezeken (ellátási területen) kívül eső áthelyezési igényeket illetően arra a Szolgáltató ajánlatot tehet, de a szerződés módosítására vonatkozóan kötelezettség nem terheli, az előfizetői szerződés esetleges megszüntetéséből eredő jogkövetkezményeket így Előfizetőnek kell viselnie.

Amennyiben az Előfizető áthelyezési kérelmét a Szolgáltató rajta kívülálló okokból nem tudja teljesíteni (az áthelyezési igényt elutasítja), úgy az Előfizető előfizetői szerződése a már nyújtott szolgáltatás tekintetében az eredeti hozzáférési ponton változatlanul hatályban marad.”

 

Látni a termékeken, de tudjuk is mit jelent? Dr. Geri István foglalja össze a tudnivalókat róla: A CE jelölés tárgyalása előtt szükséges megismerni az Európai Unióban az áruk szabad áramlását biztosító műszaki-jogi szabályozást (irányelveket) és azok fejlődését, amely megvilágítja a CE jelölés lényegét.

 

Az első szakaszban régi megközelítésű irányelveket készítettek, amelyek tartalmazták a termékekre vonatkozó összes műszaki követelményt, esetleg vizsgálati eljárásokat is (pl. kozmetikumokra vonatkozó irányelv). A tudományos-technikai fejlődést követő sok módosítás miatt ezek az irányelvek sok esetben nehezen voltak áttekinthetőek, módosításuk nehézkessé vált. Ezért létrehozták az Új megközelítésű irányelveket (New Approach Directives) (ebbe a csoportba tartoznak pl. a gyermekjátékok, gázfogyasztó készülékek), amelyek a lényege – magyarázza egyben az eltérést a régi megközelítésű irányelvektől:

–         A jogszabályok csak a biztonság, az egészségvédelem, a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem területét szabályozzák.

–         A felsorolt négyféle szempont esetében is csak a lényeges követelményeket határozzák meg, a részletkérdéseket a szabványok tartalmazzák.

 

Az irányelvekben sokféleképpen lehet hivatkozni a részleteket tartalmazó szabványra, ha szükséges, azt hivatkozással kötelezővé lehet tenni, de ettől eltérő módon is lehet intézkedni, így a szabvány használata nem kötelező.

 

Később a jogilag szabályozott területre létrehozták a Globális megközelítés koncepciót, amely szerint a megfelelőség tanúsítását és módját nyolc modul különböző kombinációjával lehet megtenni.

 

A CE (Conformité Européenne = európai megfelelőség) jelölés egy jelzés a hatóságok felé arról, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó követelményeknek, így joggal feltételezhető, hogy biztonságos. A CE jelölés jogszerű alkalmazásához a gyártónak, a termék típusától függően, különböző feltételeket kell teljesítenie: műszaki dosszié (dokumentáció) összeállítása, termékvizsgálat (típusvizsgálat), tanúsítás, minőségügyi rendszer működtetése, szükség esetén akkreditált vizsgáló laboratórium, tanúsító, valamint kijelölt szervezet bevonásával.

 

Mindkét megközelítésnél (új és globális) a gyártó dönt a CE jelölésnek a termékre, ill. a dokumentációra való feltételéről. Ez abból következik, hogy ő felel a termék biztonságáért.

 

A CE jelölés megkönnyíti a piacfelügyeleti ellenőrzést és segíti a nem megfelelő termékek kiszűrését. A biztonság értékelésénél fontos szerepet kap a kockázatelemzés, amely során feldolgozásra kerülnek a fogyasztói visszajelzések is.

 A mindennapi életben gyakran előfordul, hogy nem tudunk személyesen intézni valamilyen ügyünket, ilyenkor természetes, hogy meghatalmazunk valakit erre. De mit is érdemes erről tudni?

 

A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni.

A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. A meghatalmazás visszavonásig érvényes.

 

Általános meghatalmazás

Ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott meghatalmazás akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. A határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti.

 

Teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül:

– a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta;

– két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; ennek igazolásaként a két tanú az okiratot aláírja, valamint fel kell tüntetni a tanúk nevét és lakóhelyét;

– az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti;

– az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja;

– ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el;

– az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és – amennyiben jogszabály úgy rendelkezik – azon időbélyegzőt helyez el;

– az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy

– olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.

 

Az ilyen formában készült magánokirat a jogszabályi rendelkezés értelmében az ellenkező bizonyításig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el.

 

Ha egy ingatlanba nem szeretne vezetékes internet szolgáltatást bekötni, hiszen csak két-három hetente tölt ott egy hétvégét, viszont internetre szüksége van ebben az időszakban is, jó megoldás lehet a mobilinternet előfizetés. Előfordulhat azonban, hogy a szolgáltató ígérete ellenére, még sincs megfelelő lefedettség azon a területen, így nem működik a szolgáltatás.

 

A szerződésre azonban rendszeresen vállalunk hűségidőt, így gyakran előfordul, hogy a szolgáltató csak úgy hajlandó megszüntetni a szerződést, ha kifizeti a kötbért a fogyasztó. A fogyasztók álláspontja viszont az, hogy egyetlen napig sem tudta használni a szolgáltatást, mert azon a területen nem tudja nyújtani az internetet a szolgáltató. Ezért ők miért fizetnének bármilyen összeget?

 

Nézzük a vonatkozó jogszabályt!

 

Az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 2/2015. (III.30.) NMHH rendelet biztosítja az előfizetők számára a szolgáltatás nyújtásának megkezdésétől számított 14 napon belüli azonnali hatályú felmondási jog gyakorlásának lehetőségét.

 

Ezzel azok az előfizetők élhetnek, akik

-mobil-internet,

-mobiltelefon,

-műholdas vagy földfelszíni digitális műsorterjesztési szolgáltatásra

kötöttek szerződést és az előfizetői szerződésben megjelölt igénybevételi helyen a szolgáltatás minősége nem felel meg az előfizetői szerződésben foglaltaknak, vagy a szolgáltatás nem vehető igénybe.

 

Nagyon fontos, és erre mindig figyeljünk, hogy csak akkor élhetünk ezzel a lehetőséggel, ha a szerződésben megjelölésre került az igénybevételi hely, és ott nem vehető igénybe a szolgáltatás.

 

Ráadásul a szerződéskötéskor a szolgáltató köteles igazolható módon tájékoztatni az előfizetőt e felmondási jog gyakorlásának lehetőségéről, feltételeiről és következményeiről.

 

A jogszabály szerint ebben az esetben a fogyasztótól csak és kizárólag a szerződéskötéstől a felmondásig eltelt időre járó arányos havidíjat, valamint forgalomarányos díjat tartalmazó szolgáltatás esetében az előfizető által ténylegesen felhasznált forgalom díját, vagy a szolgáltatással igénybe vett eseti díjas egyéb szolgáltatások ellenértékét lehet követelni. Ezzel összefüggésben pedig egyéb költség, így például felmondási- vagy adminisztrációs díj nem számítható fel.

 Dr. Hámori Antal egyetemi docens ezzel a címmel írt értekezést a Jog Állam Politika című jog- és politikatudományi folyóiratban. A tanulmány a fogyasztóvédelmi törvény békéltető testületet és fogyasztóvédelmi politikát is érintő 2019. évi módosításának kritikáját írja le. A tanulmány itt érhető el.

 

Ebben a korosztályban azok aránya, akik alkalmazzák az információs technológiát, legyen az akár játék, akár valamilyen applikáció nagyon magas. Szinte 4-ből 3 fiatal rendelkezik saját mobiltelefonnal, míg ez az arány eléri a 91 %-ot a 14-15 éves korosztályban egy európai uniós felmérés alapján.

 

A felmérés becslései szerint a 11-12 éves kor az, amikor a gyerekek megkapják az első vezeték nélküli telefonjaikat. A 12 évesek több mint fele rendelkezik már okostelefonnal és a 11 évesek több mint egyharmada is ilyen telefonnal a zsebében jár iskolába. Azonban ezek a gyerekek még nagyon fiatalok ahhoz, hogy tisztában legyenek az okostelefonok biztonságos használatával, hiszen azonnal felcsatlakozhatnak az internetre, a közösségi hálókra, letölthetnek bármilyen applikációt.

 

Ezért nagy a szülők felelőssége, hiszen ha a fiatalnak van mobiltelefonja, akkor tisztában kell lennie a jogaival, illetve meg kell tanítani a gyerekeket a készülékek felelős, tudatos használatára. De ami még ennél is fontosabb meg kell óvni őket a nem kívánt tartalmak letöltésétől. A jelenlegi helyzetben a digitális otthontanulás kapcsán nem csak az okostelefonok kerültek előtérbe, hanem a laptopok, tabletek, asztali számítógépek is, hiszen a gyerekek ezeken keresztül kapják az órai munkát, házi feladatot. Érdemes ezeken is szűrőprogramokat beállítani a nem kívánt tartalmak tiltásához.

 

Tehát függetlenül attól, hogy egyetértünk-e azzal, hogy már ilyen fiatal korban mobiltelefonnal rendelkezzenek-e a gyerekek, tudomásul kell venni ezt a tendenciát, és a távközlés területén is a megelőzésre kell fordítani a figyelmet. Meg kell tanítani a gyerekeket a mobilok helyes alkalmazására, fel kell hívni a veszélyekre a figyelmet. Mindenképpen tudatosítani kell bennünk, hogy léteznek emelt díjas szolgáltatások (játékok, zene, applikációk…), melyek letöltésével igen magas számlát kaphatnak hó végén.

 

Azonban a szülők is tehetnek a megelőzés érdekében, hiszen léteznek kifejezetten gyerekbarát előfizetések, amik bizonyos összeghatárban korlátozzák az ilyen tartalmak letölthetőségét, és az összeg kimerítése után már nem vehetők igénybe, így nem generálnak hatalmas számlákat a szülők számára.