Győződjenek meg a fogyasztók arról, mielőtt egy közösségi adatlapról rendelnének, hogy az eladó magánszemély vagy pedig egy vállalkozás, hiszen csak utóbbi esetben lehet például – bizonyos kivételekkel – visszaküldeni az árut tizennégy napon belül! Ellenőrizzék ezért, hogy tényleg kereskedőként jár-e el, mielőtt bármilyen pénzt átutalnak egy ismeretlennek! Ha nem biztosak ebben, nyugodtan kérdezzenek erre rá egy üzenetben, mivel, ha komoly az eladási szándék és megbízható az eladó, úgy nem marad a kérdésük válasz nélkül! 

 

2. Ha az eladó fél a közösségi oldalon tényleg egy kereskedő, ellenőrizzék a fogyasztók azt is, hogy milyen adatokat ad meg magáról! Ne kössenek szerződést, ha még egy cégnév, postacím sem áll rendelkezésre és például csak egy e-mail cím szerepel megadott elérhetőségként! A vállalkozásoknak ugyanis már előzetesen tájékoztatást kell adni a fogyasztók számára nevükről, székhelyük postacíméről, és – ha azzal rendelkeznek – a telefonszámukról, a telefaxszámukról és az elektronikus levelezési címükről is.

 

3. Az előreutalással történő fizetés különösen a közösségi oldalakon való vásárláskor nagy kockázatot hordoz, ezért lehetőleg mellőzzék ezt a fizetési formát! Az utánvétes fizetési mód biztonságos, hiszen ezzel akkor fizetnek csak, amikor a terméket már kézhez kapták!

 

4. Járjanak utána annak is a fogyasztók, hogy a közösségi oldalon hirdető kereskedő rendelkezik-e külön internetes honlappal, ahol értékesítési céllal szerepeltet több terméket! Ez ugyanis komolyabb értékesítési szándékra enged következtetni. Tartsák észben viszont azt is, hogy ma már bárki készíthet pár ezer forintért webáruházat, akár néhány kattintással. Használják ki ezért az internet nyújtotta lehetőséget és ellenőrizzék ezt le!

 

5. A későbbi kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében ne mulasszák el megismerni a vállalkozás közösségi oldalán közzétett általános szerződési feltételeket! Sokszor például az ígért kiszállítási idő akár több tíz munkanapot is igénybe vehet!

 

6. Közösségi oldalon történő vásárlás előtt ellenőrizzék le azt is a fogyasztók, hogy a többi felhasználó milyen bejegyzéseket tett ott közzé, és nézzék meg szintén, hogy az egyes megosztásokhoz milyen tartalmú hozzászólások érkeztek! Akik már korábban pórul jártak vagy más negatív tapasztalatuk volt, beszámolnak rendszeresen ezekről, így például arról, ha nem kapták meg a megrendelt és kifizetett terméket. 

 

7. Az internet világában emellett is sokféle veszély leselkedik a fogyasztókra, így számtalan csalás, átverés áldozatává válhatnak, ha óvatlanok! Egészséges gyanakvással kezeljék a hihetetlennek tűnő állításokkal történő marketinget és weboldalakat, de akkor is legyenek körültekintőek, ha első látásra az adott e-mail üzenet a mobilszolgáltatójuktól vagy éppen a bankjuktól érkezett és adategyeztetésre felhívásról szól! Csalók sokszor ezt a módszert vetik be annak érdekében, hogy a személyes, például a bankszámlára vonatkozó adatokat megszerezzék és így okozzanak kárt a fogyasztóknak! A tört magyarsággal megfogalmazott, adategyeztetésre hívó e-mailek és ennek érdekében egy adott internetes link szerepeltetése esetén szinte biztos, hogy veszélyes üzenetről van szó!

 Sokan arra használják fel a mostani időszakot, hogy megpróbálják rendbe tenni a lakásukat, elvégezni a kisebb-nagyobb felújítási munkálatokat. Sok esetben azonban kénytelenek szakember segítségét igénybe venni, de mire figyeljünk ezekben az esetekben?

 

1. Tudatosan tervezzük meg, hogy milyen végeredményt szeretnénk elérni a lakásfelújításnál vagy –karbantartásnál, ne döntsünk hirtelen ötlettől vezérelve vagy érzelmi alapon!

 

2. Több vállalkozástól is kérjünk be árajánlatot és akár referencialistát a korábban elvégzett munkákról, mielőtt valakit megbíznánk!

 

3. Győződjünk meg arról, hogy kivel kötünk szerződést! Az interneten ma már több olyan nyilvántartás érhető el, amelyben az adott vállalkozás ellenőrizhető. Ilyen például az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat ingyenes céginformációs szolgáltatása, amely a www.e-cegjegyzek.hu honlapon érhető el.

 

4. Pontosan határozzuk meg, hogy milyen munkát és minőséget várunk el a vállalkozástól és annak mennyi az ellenértéke! Ezeket a feltételeket rögzítsük írásban és így kössük meg a szerződést!

 

5. Aláírás előtt olvassuk át és értelmezzük is a szerződést! Ne írjunk alá olyan iratot, amit előzőleg nem olvastunk el, vagy amit nem értünk!

 

6. A garancia és a szavatosság nem ugyanazt jelenti. Tisztázzuk, mit vállal a vállalkozás arra az esetre, ha fogyasztóvédelmi probléma van az elvégzett munkával!

 

7. Állapodjunk meg arról és rögzítsük a vállalkozás általi teljesítés határidejét, ha pedig a munka jellege miatt az szükséges, akkor az egyes részhatáridőket is!

 

8. Tisztázzuk, hogy milyen minőségű anyagok felhasználásával kell a vállalkozásnak a szerződést teljesítenie! Ne mulasszuk el azt sem rögzíteni írásban, hogy a felújításhoz szükséges anyagnak a megfelelő minőségben és mennyiségben történő beszerzése kinek a feladata! Amennyiben erről a vállalkozás gondoskodik, hívjuk fel az anyagokról szóló számlák bemutatására és ellenőrizzük azokat, mivel tételesen igazolják a felmerült költségeket!

 

9. A felmérések helyességéért az felel, aki azt elvégezte. A szakértelmet igénylő feladatokat bízzuk szakemberre!

 

10. Ellenőrizzük a munkavégzés folyamatát! Nagyobb értékű felújítási munkáknál indokolt lehet műszaki ellenőr alkalmazása.

 

11. Fontos a munka mennyiségi és minőségi átvétele, valamint a teljesítés igazolása a teljes vállalkozói díj kifizetése előtt!

 

12. Csak úgy adjunk át bármilyen pénzösszeget a vállalkozásnak, ha arról számlát-nyugtát is kapunk! Egy esetleges vitánál ezzel tudjuk igazolni, hogy ténylegesen sor került részünkről a fizetésre.

 Első és legfontosabb, hogy vegyék figyelembe, hogy a különböző közösségi oldalak (Facebook, Twitter, stb.) és az internetes keresők használata is ugyanolyan megkötött szerződésnek minősülnek, mintha a való életben írtak volna alá egy jogi dokumentumot a másik féllel. Ebből pedig ugyanúgy jogok és kötelezettségek származnak a fogyasztóra, és az oldalt üzemeltető vállalkozásra nézve is! Ne sajnálják a fáradtságot és ismerjék meg a közzétett és nyilvános általános szerződési feltételeket.

 

2. Annak tudatában járjanak el a fogyasztók a közösségi oldalak és a keresők használatakor, hogy azok folyamatosan összesítik és gyűjtik az adatokat a felhasználókról, legyen szó például életkorukról, nemükről, tartózkodási helyükről, a közösségi oldalon az adatlapjukon megadott adatokról, bármilyen bejegyzés kedveléséről vagy megosztásáról, és az egyéb internetezési szokásaikról, így például arról, hogy milyen weboldalakat néznek meg! Ezek alapján a fogyasztókat különböző típusokba sorolják a szerint, hogy feltehetően milyen terület iránt érdeklődnek, tehát melyek az érdeklődési köreik. Erre hirdetési célokkal vagy a szolgáltatások fejlesztése érdekében kerül sor általában, ezekről bárki tájékozódhat a közösségi- és az internetes kereső oldalakon közzétett adatvédelmi szabályzatokban.

 

3. Ne feledjék, még a bejelentkezés előtt és a kijelentkezés után sem marad feltétlenül rejtve, hogy mely internetes oldalakat keresték fel és akkor is folyhat az adatgyűjtés! Már évek óta léteznek olyan informatikai megoldások, amelyek szabad szemmel nem láthatóak vagy érzékelhetőek, és beépítik őket az adott weblapba. Ha ilyen címekre kattintanak a fogyasztók, akkor olyan, mintha például magát a közösségi oldalt keresték volna fel! A számítógépeken ugyanis kisméretű fájlok (az úgynevezett cookie-k: „sütik”) gyűjtik ezeket az adatokat és ez által is mód nyílik az internet-használati szokások feltérképezésére. Lehetőség van ugyanakkor az egyes böngészőkben ennek letiltására, éljenek ezzel a fogyasztók! 

 

4. Mellőzzék a fogyasztók a közösségi oldalakon megjelenő hirdetésekre történő közvetlen válaszadást vagy ehhez hasonló kapcsolatfelvételt! A válaszüzenetekben a hirdetésre való hivatkozással, annak kedvelésével, megosztásával vagy akár a hozzászólással adott esetben olyan különleges és bizalmas adatokat adhatnak át akaratukon és tudtukon kívül a hirdető vállalkozásnak, amelyeket egyáltalán nem osztanának meg egy idegennel! Ilyen információ lehet például saját vagy családjuk, rokonaik, barátaik anyagi helyzetére, egészségi állapotára vonatkozó adat vagy az arra nézve levonható következtetés.

 

5. Használják felelősségteljesen a fogyasztók a közösségi- és az internetes keresőoldalakat és figyeljenek oda személyes, bizalmas adataik védelmére! A világhálón azokat bárki megismerheti, ha nem kellően elővigyázatosak. Módosítsák adatlapjaikon a hirdetési beállításokat, ennek érdekében állítsák be minimálisra a róluk gyűjthető adatok körét, távolítsák el az automatikusan beállított érdeklődési köröket, tiltsák le a szolgáltatói helymeghatározás lehetőségét! Használjanak olyan úgynevezett „adblocker” alkalmazást, amely meggátolja, hogy adatokat gyűjtsenek róluk, akár a közösségi oldalról történt kijelentkezést követően is. Tiltsák le emellett a sütiket az általuk használt internetes böngészőben! 

 

6. Legyenek tisztában azzal, hogy az egyes hirdető vállalkozások bármikor feltölthetik saját ügyfélkörük adatait a közösségi oldalakra, amelyek ezeket egybevetik és megfeleltetik a regisztrációval rendelkező fogyasztók körének. Ennek lehetősége már régen adott. Azonban ez a magatartás akár jogszabálysértő is lehet akkor, ha a fogyasztók nem adták hozzájárulásukat adataik ilyen célból történő kezeléséhez!

 

7. Ne mulasszák el a fogyasztók a kellő körültekintést akkor sem, ha a közösségi oldalakon vásárolnak egy hirdető személytől! Ez ugyanolyan rendelésnek számít, mintha külön egy erre szakosodott weboldalt keresnének fel, épp ezért nem lehet eltekinteni annak az elvárható tudatosságnak a tanúsításától, mint amikor egy webáruházból vásárolnak!

 

Most ugyan nem tudunk utazni, de a korlátozások megszűnése után sem árt óvatosnak lenni. Összegyűjtöttünk pár jó tanácsot, amivel megkönnyíthetik az életüket az utazni vágyók.

 

1.Merjenek hangot adni a fogyasztók az igénybe vett utazási szolgáltatással kapcsolatos kifogásuknak! Ez törvény adta joguk, amelyben korlátozni a fogyasztókat nem lehet. A panasz tárgya rendkívül széleskörű lehet. Minőségi kifogással élhetnek a fogyasztók például az utazási szolgáltatás bármilyen jellegű hibája miatt, így például a szálloda minőségével, a kapott szoba komfortfokozatával, a programokkal, a rossz minőségű ételkínálattal, a takarítással, a wellness-szolgáltatás hiányosságaival vagy akár az akadálymentességre vonatkozó, illetve bármilyen más egyéb, megtévesztő nyilatkozattal összefüggésben is.

 

2. A fogyasztók ne törődjenek bele és ne hagyják magukat, ha „időhiány” vagy épp „elfoglaltság” miatt figyelembe sem veszik a személyesen (például az adott szálláson, szállodában, utazási szerződés esetén pedig az utazási irodában) közölt szóbeli panaszukat. A magyar vállalkozásoknak ugyanis törvényben előírt kötelezettségük a panaszt azonnal megvizsgálni és szükség szerint orvosolni. Ha nem elégedettek a fogyasztók a személyesen közölt, szóbeli panaszra kapott válasszal vagy azt nem tudja a vállalkozás ott helyben kivizsgálni, akkor ragaszkodjanak a jegyzőkönyv felvételéhez. A vállalkozás ezt kérés nélkül köteles kitölteni és annak egy másolati példányát átadni a fogyasztó részére.

 

3. A bel- és külföldi utazásoknál a fogyasztók haladéktalanul közöljék az utaskísérővel a felmerült panaszt és ragaszkodjanak ahhoz, hogy jegyzőkönyvet vegyen fel, ez az utaskísérő kötelessége. Ha viszont nincsen utaskísérő, akkor a helyszíni szolgáltatóval közöljék azonnal problémájukat. Amennyiben ez sem orvosolja a kifogásukat, úgy közvetlenül az utazásszervezőt, illetve azt az utazásközvetítőt kell tájékoztatni, akinél a fogyasztó az utazási szerződést megkötötte. A közlés késedelméből eredő kárért ugyanis a fogyasztó a felelős. Fontos egyúttal az utazás során tapasztalt hiányosságok dokumentálása, fényképfelvételek készítése, vagy épp teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt írásos tanúnyilatkozatok beszerzése az utastársaktól. Tudniillik, ezek hiányában kevésbé fogja tudni jogait érvényesíteni a fogyasztó, mivel ezek olyan bizonyítékok, amelyek később igazolhatják állításait.

 

4. A fogyasztók az írásban megtett panaszról mindig készítsenek másolatot a hatékony jogorvoslat érdekében! A vállalkozás cégadatai között szereplő, illetve kereskedelmi kommunikációjában közölt címre igazoltan elküldött e-mail; az ajánlva feladott, postai tértivevényes levél útján megtett panasz vagy épp a sikeres, faxon történt elküldést tanúsító visszaigazolás bizonyító erővel bírnak mind a békéltető testületi, mind a hatósági eljárások során és befolyásolják azok eredményét.

 

5. Az online megrendelt utazásoknál a fogyasztók minden esetben őrizzék meg a megrendelésről szóló elektronikus levelezést, továbbá az utazási iroda vagy a szálláshely szolgáltatással foglalkozó vállalkozás reklámját, egyéb írásos tájékoztatásait az utazás részletes feltételeivel kapcsolatban!

 

6. Online megrendelt repülőjegyeknél fontos annak ellenőrzése, hogy az utasfelvétel ténylegesen megtörtént-e, kinek a nevére szól, a név pontosan került-e rögzítésre és a beszállókártyát inkább nyomtassák ki a fogyasztók, mert előfordulhat, hogy a reptéren történő, helyszíni becsekkolásért a légitársaság már külön pótdíjat számít fel! Ellenőrizzék, hogy az utazáshoz igényelt poggyász-szolgáltatás is megrendelésre került-e!

 

7. Mielőtt az adott légifuvarozóval megkötnék a szerződést az utasok, figyelmesen olvassák el a légitársaság weboldalán elérhető általános szerződési feltételeket. Ebből ugyanis konkrét információt kapnak az utazás pontos részleteiről, a kézipoggyász, illetve bőrönd méreteiről, az indulást megelőzően teljesítendő kötelezettségeikről, az esetleges átfoglalási, időpont-módosítási, névváltoztatási- vagy névátírási lehetőségekről, és azok költségeiről!

 

8. Európai uniós utazásoknál, légijárat törlése vagy három órát meghaladó késése esetén a fogyasztókat kártalanítási jog illeti meg az adott légifuvarozóval szemben (bizonyos kivételekkel), éljenek ezzel a jogukkal!

 

9. Megrendeléseiket annak fényében tegyék meg a fogyasztók, hogy az online vásárolt repülőjegyek, szállások és egyéb utazási szolgáltatások esetén nem illeti meg őket a tizennégy napos indokolás nélküli elállási jog!

 

10. Ha a fogyasztók a szállást kupon vagy bónusz vásárlásával veszik igénybe, akkor mindig tájékozódjanak arról, hogy kivel kötnek szerződést és arról a vállalkozásról is, akinek a szolgáltatására beváltható a kupon!

 

11. Az utazási szerződés hibás teljesítése esetén az utazásszervező a felelős, a fogyasztók az igényüket pedig mind az utazásszervezőnél, mind pedig az utazásközvetítőnél is bejelenthetik! Az utazási szerződés aláírása előtt alaposan tájékozódjanak az elállás lehetőségeiről és annak jogkövetkezményeiről!

 

12. Az utazás során minden esetben érdemes az utasoknak utas- és poggyászbiztosítást kötni, akár a rövidebb utakra is, mert így az esetlegesen felmerülő – nem a légitársaság felelősségi körébe tartozó – poggyászkárok és balesetek esetén a biztosító fedezheti a költségek megtérítését.

 

Az utóbbi időszakban megemelkedett az online étel, illetve élelmiszerrendelések nagysága. Sokan azonban nincsenek tudatában milyen jogok illetik meg őket, élhetnek-e a 14 napos indokolás nélküli elállási jogukkal, tehetnek-e panaszt. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

 

1. Ne feledjék a fogyasztók, hogy online ételrendelésnél sokkal szűkebb körben, és csak bizonyos esetekben élhetnek a 14 napos indokolás nélküli elállási joggal! Nem gondolhatják meg magukat, és nem küldhetik vissza például a készételt: így, ha egy étterem szolgáltatását vették igénybe és onnan pizzát, salátát vagy szárnyasokat, frissensülteket rendeltek online. A romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termékek ugyanis a kivételek közé tartoznak, így nem küldhető vissza ugyanúgy a kenyér sem, vagy ha más egyéb, rövid ideig eltartható élelmiszert vásároltak!

 

2. Visszaküldhetőek például az átvételtől számított 14 napon belül az olyan, hosszú ideig eltartható (tartós) élelmiszerek, amelyek csomagolását még nem bontották fel a fogyasztók! Rizs, tészta, olaj, ecet, liszt, cukor, méz, müzli, gabonapehely, lekvár, konzervek, savanyúságok, fűszerek, szószok, mártások – tipikusan ezek a lezárt csomagolású, dobozú élelmiszerek tartoznak ide. Ezekben a példákban az egyedüli megkötés az, hogy a doboza, a csomagolás érintetlen, sértetlen legyen. Ellenkező esetben ugyanis már egészségvédelmi okokból nincs lehetőség az indokolás nélküli elállásra.

 

3. Tartsák észben a fogyasztók, hogy akkor sem gondolhatják meg magukat, ha például az élelmiszer-rendelés a fogyasztó otthonába vagy éppen a munkahelyére történő gyakori és rendszeres kiszállításra (például egy menü alapján, előre egy hétre vagy egy hónapra) vonatkozik. Ebben az esetben ugyanis szintén nem lehet élni a 14 napos indokolás nélküli elállási joggal!

 

4. Amennyiben mást hozott a futár, mint amit rendeltek vagy pedig romlott élelmiszert kaptak, lehetőleg a problémát már ott és azonnal, személyesen jelezzék a kiszállításnál a futárnak! Panaszt lehet tenni ugyanúgy akkor is, ha már letelt az élelmiszer minőség megőrzési ideje vagy a fogyaszthatósági ideje! A minőség megőrzési idő az az időpont, vagy időtartam, ameddig az élelmiszer (megfelelően tárolva) eredeti minőségét, egyedi tulajdonságait megőrzi. Vannak viszont olyan élelmiszerek, amelyek nagyon gyorsan romlandók, és már alig néhány nap elteltével sem szabad őket megenni, mert az már egyenesen veszélyt jelentene az egészségre vagy a fogyasztók életére nézve. Ilyen esetekben az érintett élelmiszereken a minőség megőrzési idő helyett már a fogyaszthatósági idő szerepel.

 

5. Ha csak később vették észre a fogyasztók, hogy nem azt hozták ki, amit kértek, vagy már lejárt, romlott az élelmiszer, ez esetben is lehet panaszt tenni utólag akár személyesen, telefonon vagy írásban is. Ezekre az esetekre érdemes megőrizni egyébként a blokkot is, hiszen ez igazolja, hogy nem egy másik áruházlánctól vásároltak. Ilyenkor azt kérhetik a fogyasztók az áruháztól, hogy elsősorban cseréljék ki az élelmiszert egy megfelelőre (ami nem romlott és nem telt le a fogyaszthatósági, minőség megőrzési ideje, vagy pedig azt az érintett terméket szállítsák ki, amit megrendeltek), de ha ezt a vállalkozás nem vállalja, akkor akár a teljes vételárat is visszakérheti a fogyasztó.

 

6. Érdemes akkor is panaszt tenni, ha például nagyobb tételben vásároltunk be olyan élelmiszerből, ami gyorsan romlik és már nagyon közel van a lejárata, hiszen ekkor nem várható el, hogy azt mind elfogyasszuk akár egy-két napon belül. A fogyasztók ugyanis tipikusan a nagybevásárlásaikat szeretik online intézni, amikor is eleve nem csak néhány napra, hanem már előre akár egy-két hétre, egy hónapra tervezik meg az étkezésüket.

 

Törött okostelefonok, sérült televíziók, elutasított garancia. Sokszor kapunk olyan megkeresést, amelyben a fogyasztók már eleve sérült állapotban kapják meg a megrendelt termékeket, mégis a csereigényüket elutasították. Különösen a tartós fogyasztási cikkek, így például a nagyobb értékű elektronikai termékek, az okostelefonok, televíziók, laptopok esetében igaz ez. Pedig ilyenkor rendszerint több tízezer, adott esetben több százezer forintos ügyértékről beszélhetünk, azaz az érdeksérelem jelentős.

Mit tehetnek ilyenkor a fogyasztók?

 

Sokszor az okozza a problémát, hogy a fogyasztó minden gyanakvás, és a termék állapotának ellenőrzése nélkül aláírja az átvételi elismervényt. Ezen általában az is szerepel, hogy azt sérülésmentesen vették át, és csak később, a kibontáskor derül ki számukra, hogy valójában a termék sérült, karcolt, törött vagy egyéb hasonló probléma van vele. A vállalkozások pedig később épp azért utasítják el a garanciális igényt, mert a fogyasztó aláírása feketén-fehéren ott szerepel, hogy elismerte a termék kifogástalan állapotban való átvételét.

Előfordult több olyan eset is, hogy a futár egyáltalán nem adta ki a kezéből a lezárt csomagolású terméket mindaddig, amíg a fogyasztó alá nem írja a sérülésmentesség tényét. Holott ezzel a fogyasztóktól olyannak az elismerését kérik, amelyről még csak meg sem győződhettek.

 

Meddig terjed a vállalkozás felelőssége, mikor száll át a kárveszély a fogyasztóra?

A vállalkozás mindaddig az időpontig felel a termék sérülésmentességéért (kárveszély), ameddig a fogyasztó azt birtokba nem veszi. Nyilvánvalóan az előző esetben a birtokbavétel, azaz az átadás még csak meg sem valósult. Ezzel függ össze, hogy a fogyasztónak kötelezettsége késedelem nélkül ellenőrizni, nem törött-e, sérült-e a termék. Amennyiben viszont az adott termékre, annak tulajdonságaira jótállás (garancia) vonatkozik – tipikusan ilyen termékek a 10.000 Ft feletti tartós fogyasztási cikkek -, akkor még az átvételkor sem kell rögtön megvizsgálni annak tulajdonságait.

Mindez azt jelenti, hogy ha a fogyasztó az átvételkor meg sem győződhetett a termék állapotáról, akkor nem számít, hogy előzetesen mit írattak vele alá és nem lehet egy tollvonással kizárni a vállalkozás felelősségét.

Emellett, a tartós fogyasztási cikkek (például: 10.000 Ft feletti okostelefon, laptop, számítógép, televízió, stb.) esetében kötelező, egyéves jótállási kötelezettség (garancia) terheli a vállalkozást. Ez teljes körű, és az adott termék mindenféle hibájára kiterjed, így arra is, ha az átadáskor már sérült volt a termék (de természetesen arra is, ha az árucikk hibásan vagy nem működik). A jótállási kötelezettség alapján pedig a kereskedőnek be kell bizonyítania, hogy a hiba – azaz jelen esetben a sérülés – oka csak a teljesítést, azaz az átvételt követően keletkezett. Amennyiben erre nem kerül sor, úgy elsősorban ingyen ki kell javítania vagy ki kell cserélnie a terméket, ha pedig ezeket nem vállalja vagy ezek teljesítése lehetetlen, akkor a fogyasztó vételár-leszállítást vagy a teljes vételár visszatérítését is igényelheti.

 

Ha olyan árucikkről volt szó, amelyre nincs kötelező egyéves jótállás, egyáltalán nem lehet eltekinteni a termék állapotának azonnali ellenőrzésétől, ez a fogyasztó felelőssége. Itt is viszont él az az előírás, hogy hat hónapon belüli hiba esetén, az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, miszerint a termék eleve hibás (azaz például sérült állapotban érkezett). Kivéve, ha ez a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

 

„Csomag” vagy „csomagolás”? Nem mindegy!

Előfordult néhány esetben az is, hogy az átvételi elismervényen nem is magának a „csomagnak”, hanem a „csomagolásnak” a sértetlenségét íratták alá a fogyasztóval. Amennyiben erre hivatkozik a kereskedő, és emiatt utasítja el a garanciát, ez már önmagában is nyilvánvalóan alaptalan, hiszen a termék nem egyenlő a csomagolással. Ugyanis a vállalkozás nem (csak) a csomagolásért felel, hanem egész pontosan a megrendelt csomag, azaz az árucikk sértetlenségéért.

 

Mit tehetnek a fogyasztók, ha kiderül, hogy sérült az internetről megrendelt termék?

1.Amennyiben internetről történt a megrendelés, és a fogyasztó kibontáskor azt látja, sérült a termék, úgy akkor jár legjobban, amennyiben az ilyenkor járó tizennégy napos meggondolási lehetőséget választja (indokolás nélküli elállási jog). Ugyanis az átvételtől számított tizennégy napon belül, legyen a termék akár sérült, akár nem, meggondolhatja magát (bizonyos kivételekkel: mint például a felbontott audio- vagy filmet tartalmazó CD-k/DVD-k). Ilyenkor visszaküldheti a terméket saját költségén, és ekkor vissza kell kapnia az általa teljes kifizetett teljes összeget.

Fontos, hogy ekkor kizárólag azért az értékcsökkenésért tehető felelőssé a fogyasztó, ami a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból fakadt. Amennyiben viszont azonnal, a kibontást követően visszaküldi a terméket, úgy nyilvánvalóan ez az eset nem áll fenn.

Lényeges, hogy a fogyasztó az indokolás nélküli elállási jogát írásban gyakorolja, mivel ennek megtörténtét neki kell bizonyítania. Másrészt egyértelműen kell fogalmazni, hogy konkrétan az előbb említett jogát érvényesíti, mivel ha csak annyit ír, hogy a „termék sérült, ezért visszaküldöm”, akkor a webáruház azt fogja hinni, hogy garanciális igényt kíván érvényesíteni és e körben fogja kezelni a panaszt – teljes joggal.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a termék sérülése miatt nem fosztható meg a fogyasztó az indokolás nélküli elállás jogától. Sok esetben mégis ezzel találkozni, holott ez jogszabálysértő. Általában akkor fordul elő, amikor a webáruház tévesen például az önként

vállalt „30 napos visszaküldési garancia” keretében kezeli ezt, hiszen a 14 napon túli visszaküldés már köthető a kereskedő saját maga által meghatározott feltételeihez.

 

2. Tartós fogyasztási cikkeknél emellett, az egyéves kötelező garancia keretében kérhetik a fogyasztók, hogy javítsák ki vagy cseréljék ki az eleve sérülten kiszállított terméket. Ha pedig ezt nem vállalja a kereskedő vagy ennek teljesítése lehetetlen, akkor vételár-leszállítás kérhető vagy a teljes vételár megtérítése.

Ha az indokolás nélküli elállás helyett inkább ezt az igényt szeretnék érvényesíteni, fontos ismét, hogy pontosan fogalmazzanak.

Előfordulhat az is, hogy az érintett tartós fogyasztási cikk már olyan mértékben sérült állapotban érkezett, hogy az már a rendeltetésszerű használatot akadályozza. Ha ezt a fogyasztó legkésőbb az átvételtől számított három munkanapon belül bejelenti, akkor rögtön ki kell cserélni a terméket. A Kúria az ilyen esetekre nézve már arra is rámutatott, hogy a vállalkozások esetben nem vizsgálhatják a hiba, azaz a sérülés okát, hanem automatikusan, bármiféle vizsgálódás nélkül ki kell cserélniük az adott terméket. Amennyiben pedig „gyanús” számukra a hiba eredete, akkor csak a cserét követően és önállóan, utólag érvényesíthetnek igényt – például fizetési meghagyás keretében – a fogyasztóval szemben.

 

3. Végül, de nem utolsósorban – ha a sérülten átvett termék nem tartós fogyasztási cikk –, akkor is kérheti a fogyasztó a vállalkozástól az ingyenes javítást vagy cserét, ennek hiányában pedig a vételár leszállítását vagy a teljes vételár megtérítését. Hat hónapon belüli hiba esetén ugyanis a kereskedő ezek alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a sérülés oka csak később, a termék átvételét követően keletkezett.

 

A fentiekből is látszik, hogy a fogyasztói tudatosság elengedhetetlen. Lehetőség szerint azonnal győződjenek meg a termék átvételekor annak sértetlenségéről és ellenőrizzék, mit is írnak alá. A kibontás folyamatát, ha van rá mód, dokumentálják (kép- vagy videófelvétel útján), mert ez később fontos bizonyíték lehet. Amint felfedezték a törést, sérülést, azonnal jelentsék be azt a vállalkozásnak.

 

Kétség sem fér az internetes vásárlás előnyeihez, azonban épp a természetéből kifolyólag adódhatnak később olyan problémák, amelyek viszont könnyen elkerülhetőek lennének, ha a választást tudatos döntés előzi meg. Érdemes ezért figyelemmel lenniük a fogyasztóknak többek között az alábbi aranyszabályokra:

 

1.Nem feltétlenül jár a 140.000 Ft-os termék, ha elütés miatt 1.400 Ft-ért hirdették!

 

Ha egyértelműen megtörtént a megrendelés visszaigazolása és jóváhagyása elektronikus üzenetben, és ebből ki is derül a pontos termék, cikkszám, a vételár, a megrendelő neve, kiszállítás helye, tehát a megrendelés konkrét részletei, akkor akár megalapozott is lehet a fogyasztó igénye. Ezt mindig esetről esetre kell eldönteni.

 

Amennyiben viszont nem történt semmilyen visszaigazolás vagy csak egy egysoros, tájékoztató jellegű értesítést kaptunk a megrendelés beérkezéséről, ez önmagában még nem keletkeztet olyan kötelezettséget a webáruház számára, amely alapján a hirdetésben szereplő áron ki is kellene szállítania a terméket.

 

2.Nem mindig illeti meg a fogyasztókat a tizennégy napos indokolás nélküli elállási lehetőség!

 

Ma már mindenki tudja, hogy internetes vásárlásnál a fogyasztók meggondolhatják magukat az átvételtől számított tizennégy napon belül. Vannak viszont olyan termékek, amelyeknél már ez nem igaz és azokat nem lehet minden további nélkül visszaküldeni. Érvényes ez azoknál az áruknál, amelyeket kifejezetten a fogyasztó utasítása alapján vagy kérésére állítottak elő, így például egy póló a vásárló által megadott egyedi felirattal.

 

Zárt csomagolású terméknél sincs indokolás nélküli elállási jog akkor, ha az egészségvédelmi vagy higiéniai okból felbontást követően már nem küldhető vissza. Adott esetben ilyen lehet például egy borotva is. Érdemes először ezért erről előre tájékozódni a webáruháznál!

 

Sőt, például a lezárt csomagolású CD-, DVD-lemezeknél, így számítógépes játékoknál, szoftvereknél sincs lehetőségük a fogyasztóknak arra, hogy meggondolják magukat, ha a csomagolást már kibontották. Nem tartozik viszont ide az az eset, ha a fogyasztó például egy laptopot rendelt meg, amin előre telepített szoftver van vagy például ahhoz adtak még egy felbontatlan telepítőlemezes operációs rendszert. Ilyenkor ugyanis a megrendelés nem a CD-re, DVD-re, hanem magára a laptopra vonatkozott.

 

3. Ha meggondoltuk magunkat, azt mindig írásban jelezzük. Ilyenkor saját költségünkön kell a terméket visszaküldeni, kivéve, ha ezt a webáruház nem vállalta önként!

 

Sok vitás ügy származik abból, hogy a fogyasztó szóban, például telefonon él az indokolás nélküli elállási jogával. Holott vita esetén neki kell bizonyítania azt, hogy e nyilatkozatát a webáruháznak ténylegesen elküldte. Ezért mindig írásban, e-mailben vagy postai úton juttassuk el az elállási nyilatkozatot a cégnek.

 

Ebben pedig ne csak azt írjuk le, hogy például más terméket vártunk vagy az árucikk hibás és ezért panaszunk van, hanem kifejezetten a teljes átutalt összeget kérjük vissza annak okán, hogy meggondoltuk magunkat. Ha ugyanis a fogyasztó nem így teszi meg a nyilatkozatot, akkor azt hiheti a webáruház, hogy nem az indokolás nélküli elállási jogot szeretné érvényesíteni, hanem ehelyett csak garanciális panaszt tesz és ezért kér csak kijavítást vagy kicserélést – a pénz visszafizetése helyett. A kettő között különbség van, ugyanis indokolás nélküli elállásnál visszakérhető rögtön a pénz, garanciális probléma esetén viszont nem. 

 

4. Visszautaláskor nem vonhat le a webáruház a korábban kifizetett pénzből „használati díjat” vagy bármilyen más címen egyéb összeget. Erre csak és kizárólag akkor van lehetőség, ha kiderül, hogy a visszaküldés előtt a termék használhatóságának megállapításához szükséges mértéket meghaladóan használta a fogyasztó a terméket és emiatt csökkent annak az értéke. 

 

Azoknak a termékeknek az esetében, amelyeknél él a 14 napos meggondolási lehetőség, nem lehet elutasítani az indokolás nélküli elállási jog gyakorlását amiatt, hogy például az eredeti csomagolást a fogyasztó felbontotta vagy az már nincsen meg. Sőt, ha visszaküldtük a terméket, a kifizetett összegből a visszautalásnál csak akkor van lehetőség levonásra, ha a fogyasztó a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használat mértékét meghaladóan használta azt és ezért az árucikk értéke csökkent.

 

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

a békéltető testületi tagsági feladat ellátására vonatkozó pályázat szabályairól és a békéltető testületi tagok díjazásáról, valamint az online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén eljáró békéltető testületek kijelöléséről szóló 26/2019. (VIII. 26.) ITM rendelet 9. § (1) bekezdése alapján pályázatot hirdet

a Budapest Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett békéltető testületnél /

a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett békéltető testületnél

békéltető testületi tag

tisztség betöltésére.

 

A jogviszony időtartama:
határozott idő, 2022. december 31-ig

Foglalkoztatás jellege:
megbízási szerződés

A munkavégzés helye:
Budapest

Ellátandó feladatok:

A békéltető testületek a fogyasztók és a vállalkozások közötti fogyasztói jogviták ingyenes, gyors rendezésének lehetőségét kínálják, mindezt a felek számára egyszerű, érthető eljárási szabályok révén. A békéltető testületi tag feladata

• a személyes meghallgatáshoz kapcsolódóan felkészülés a rendelkezésre álló iratanyagok alapján a meghallgatásra,
• a személyes meghallgatáson eljáró tanács tagként történő részvétel,
• az eljáró tanács elnökeként a személyes meghallgatás vezetése és a meghozott döntés írásba foglalása.

Illetmény és juttatások:

A békéltető testületi tagsági feladat ellátására vonatkozó pályázat szabályairól és a békéltető testületi tagok díjazásáról, valamint az online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén eljáró békéltető testület kijelöléséről szóló 26/2019. (VIII. 26.) ITM rendelet az irányadó.

Pályázati feltételek:

• magyar állampolgárság
• cselekvőképesség
• büntetlen előélet
• felsőfokú végzettség
• legalább 2 éves szakmai gyakorlat
• 1997. évi CLV. törvény 22. § szerinti büntetlen előélet és alkalmassági feltételeknek megfelel

Elvárt kompetenciák:

• megbízhatóság, felelősségvállalás, problémamegoldó- és önálló munkavégzési képesség, együttműködési és konfliktuskezelési képesség, hivatástudat, pontosság, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség, tárgyalóképesség, jó kommunikációs ismeretek, felhasználói szintű számítástechnikai ismeretek

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:

A pályázat részeként benyújtandó valamely irat, igazolás vagy nyilatkozat benyújtásának elmaradása esetén a pályázat érvénytelen.

• szakmai önéletrajz, amelyben a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy kiválasztása esetén a fogyasztói oldal képviselője, a vállalkozói oldal képviselője, vagy semleges fél kíván lenni a békéltető testületben,
• a pályázó felsőfokú iskolai végzettségéről szóló okirat vagy annak másolata, továbbá a legalább kétéves szakmai gyakorlatot igazoló okiratot vagy annak másolata,
• az Fgytv. 22. § (4) bekezdése a) pontja szerinti hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadása iránti kérelem benyújtásának igazolása, vagy az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolása, illetve ha rendelkezésre áll érvényes hatósági erkölcsi bizonyítvány, akkor annak csatolása (Kizárólag olyan speciális hatósági erkölcsi bizonyítvány megfelelő, amely igazolja, hogy a pályázó büntetlen előéletű, valamint nem állnak fenn vele szemben a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 22. § (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott kizáró okok.),
• az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) adatszolgáltatását arról, hogy a pályázó nem áll cselekvőképességét kizáró vagy korlátozó gondnokság hatálya alatt, vagy az adatszolgáltatás igénylését tanúsító igazolást. Részletes tájékoztatás https://birosag.hu/gondnokoltak-es-elozetes-jognyilatkozatok hivatkozáson érhető el, Kérjük, hogy lehetőség szerint ezen adatszolgáltatást ügyfélkapun szíveskedjenek bekérni az OBH-tól.
• nyilatkozat arról, hogy a pályázat anyagában szereplő személyi adatainak, a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez, megismeréséhez hozzájárul.

Szükséges nyelvtudás:

• előny az angol nyelvtudás

A tisztség betöltésének időpontja:

• a miniszteri döntést követő 8 napon belül

A pályázat benyújtásának határideje: 2020. május 25. (A pályázat benyújtásának határidejére a békéltető testületi tagsági feladat ellátására vonatkozó pályázat szabályairól és a békéltető testületi tagok díjazásáról, valamint az online adásvételi vagy online szolgáltatási 

szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén eljáró békéltető testület kijelöléséről szóló 26 /2019. (VIII.26.) ITM rendelet az irányadó.)

A pályázati kiírás részleteivel kapcsolatosan további információt dr. Égeni Klaudia a Magyar  Kereskedelmi és Iparkamara jogásza nyújt, a 06-20-428-83-65 telefonszámon és a egeni.klaudia@mkik.hu e-mail címen.

A pályázatok benyújtásának módja:

A pályázatot a csatolandó iratokkal együtt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához (1054 Budapest, Szabadság tér 7.) lehet személyesen vagy postai úton, zárt borítékban benyújtani, illetve elektronikus úton az egeni.klaudia@mkik.hu e-mail címre.

 

Mottó: Nézzünk a dolgok mélyére, hogy felfedjük a lényeget!

 

Dr. Geri István írása

 

A mai otthonmaradós világban lehet, hogy többet néznek az emberek TV-t és így többen is vásárolnak készüléket. A vásárlói igények különbözőek, és azért, hogy írásomhoz áttekintést kapjak a mai vásárlói szokásokról, felkerestem egy nagy szaküzletet, valamint átnéztem több honlapot, közöttük mértékadó gyártóékét is.

 

Az üzlet tele volt különböző márkájú, méretű és tudású készülékekkel. Túlnyomó részük működött, bemutató (demó) futott rajtuk. Alig volt egy-két vásárló, az eladó ráért, így egyből nálam termett. Értett ahhoz, amit árult. Vagy fél órát beszélgettünk műszaki dolgokról, s mikor a képfelbontásról, képpontokról volt szó, kérdésemre elmondta, hogy sokan választanak a nagyon drága TV-k közül olyant, amelyiknek technikai tudását nem tudják kihasználni. Megnézik a TV-n a blu-ray lemezről lejátszott bemutató filmeket, szebbnél szebb képekkel, és választanak. Aztán otthon sosem látják olyan minőségben a TV-műsort.

 

A honlapokon bőven lehet olvasni a 4K és 8K TV előnyeiről – sokszor a laikus számára nehezen érthető szakmai nyelven –, a szebb képről, a részletgazdaságról, továbbá a képernyőméret kiválasztásáról, valamint arról, hogy miként lehet kiszámítani a TV-nézés optimális távolságát. Általában külön-külön vizsgálják a felbontást, a TV-nézés távolságát és az emberi szem szerepéről csak egy-két mondatot olvashatunk, csak úgy mellékesen, de összegező értékelést sehol sem találunk.

 

No, de milyen készüléket válasszunk? Elemzésem segítséget nyújthat a vásárlásához. Nézzük meg tehát a legfontosabb dolgokat!

 

Természetesen sok műszaki paramétert olvashatunk egy készülékről, amelyekkel jellemzik egy TV minőségét (pl. képjavító eljárások, stb.) és valamennyit lehetne elemezni. Ebben az írásban azonban csak három jellemzővel fogok foglalkozni, amelyek talán a laikus fogyasztónak a legfontosabbak és egyben könnyen értelmezhető szempontok. Ezek a készülék felbontása, az emberi szem látása és a sugárzott műsor/lejátszott film minősége.

 

A TV felbontása

A felbontás megadja, hogy a képet hány képpontból (pixelből) alkotja meg a készülék.

Fontos itt megjegyezni, hogy a képpont elnevezés nem pontos, a tanulmányainkból is ismerjük, hogy a pont 0 mérettel rendelkezik, de elterjedten használják e kifejezést, ezért én is azt teszem. A felbontást egyszerűen jelölik: Full HD, 4K, 8K (utolsó kettő az UHD). A lapos TV-k képaránya (szélesség/magasság) 16:9. A vizsgálatot három típusú, 107 cm (42”) képátlójú készülékre mutatom be. A kép mérete ennél a nagyságnál (szélesség x magasság): 93,26 cm x 52,46 cm (Értékük a Pitagorasz-tétel alapján számítjuk ki.) A következő táblázatban olvashatóak a fontos adatok a vizsgált típusokról:

 

Felbontóképesség jelölése	Full HD	4K	8K
Képpontok száma (vízszintes irány x függőleges irány)	1920×1080	3840×2160	7680×4320
Összes képpont száma, amely a képet alkotja	2 073 600	8 294 400	33 177 600
Képpont mérete (mm)	0,486	0,243	0,121

A képpontok mérete alapján megállapítható, hogy ha egy képrészletet a Full HD-s készülék 2 képponttal, ugyanazt a képrészletet a 4K-s készülék 8 képponttal, míg a 8K-s készülék 32 képponttal jeleníti meg. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi kettő a több képponttal nagyobb részletességet, több finomságot, élesebb képet, tehát mindent összevetve jobb képminőséget nyújt. Első lépésként megvizsgáltuk a készüléket, ezt követően pedig azzal foglalkozunk, hogy amit a képernyő mutat, azt miként látjuk.

 

Az ember látása

Vizsgálatunk tárgya most az emberi szem, a látás és a kapcsolatos jellemzők. Az ismertetést a legegyszerűbben, lényegre törően és a laikus számára is érthetően mutatom be.

 

Az emberi szem négy féle fényérzékeny receptort tartalmaz a retinában, amelyek közül három féle – ezek a csapok – a kék, a zöld és a piros színnél a legérzékenyebbek. Ezek biztosítják a színes látásunkat. A negyedik féle – a pálcikák – a fény intenzitására reagálnak és a fekete-fehér látást biztosítják. E receptorok nem egyenletesen helyezkednek el, sűrűn egy 2-3 mm átmérőjű, úgynevezett sárga foltban vannak. A sárga foltban 0,5-1 mm átmérőjű nagyságú látógödör található, ahol legtöbb, mintegy százezer csapsejt koncentrálódik. Ez biztosítja az éleslátást.

 

Fontos a szem felbontóképessége, amely azt fejezi ki, hogy egy adott megfigyelési távolságnál milyen méretű az a két vonal vagy körlap, amelyet még valóban kettőnek látunk és nem mosódnak össze eggyé. Minél jobb a felbontóképesség, annál apróbb részleteket tudunk egy képen felismerni, megkülönböztetni. Az átlagos emberi szem felbontóképessége jó megvilágításnál, 1 m távolságban fekete „szín” esetében 0,32 mm (1 ívperc), amely a definíció szerint azt jelenti, hogy egymás mellett lévő két 0,32 mm nagyságú képpontot valóban két képpontnak látunk.

 

Külön kell foglalkozni a színes képpel, hiszen színesben látunk, és színes TV-t nézünk, amely esetében a szem felbontóképessége lényegesen rosszabb, mint a feketénél. Ez azt jelenti, hogy a felbontás jobb esetben is csak 1,6 mm. A vizsgálatunkat a valós esetben az nehezíti, hogy egy képben fekete és színes képpontok tömege található különböző eloszlásban. Az agy sokféle korrekciót hajt végre a csapokból és pálcikákból beérkező jeleken, amikor felhasználja a színmemóriát és emlékképeket is.

 

Ezen ismeretek birtokában vizsgáljuk meg a táblázat különböző oszlopában feltűntetett képpontok láthatóságát egyrészről fekete, másrészről a színes képnél.

 

A képpont méretekből megállapíthatjuk, hogy a Full HD-s készülék két fekete képpontját (0,486 mm-esek) még 1,5 méter távolságból is két képpontként látjuk. Viszont a 4K-s és a 8K-s készülékeknél – a képpontok mérete 0,243 mm és 0,121 mm – a képpontok kisebbek, mint 0,32 mm, ezért azokat nem vagyunk képesek megkülönböztetni 1 m távolságból, sőt a 8K-s TV-nél 9 fekete képpontot is egynek látunk. Ha csökkentjük a megfigyelés távolságát 76 cm-re, akkor a szem felbontóképessége a 4K-s TV-nél éppen akkora, mint a képpont mérete, vagyis 0,243 mm. A 8K-s TV-nél pedig 38 cm-ről látjuk külön-külön a képpontokat. Felmerül a kérdés, hogy találnánk-e egyetlen embert is, aki egy 107 cm képátlójú 4K-s TV-t rendszeresen 75 cm távolságról néz.

 

Színes pont megfigyelésénél ezt a távolságot le kellene csökkenteni egészen 10 cm-re. De csak elméletben, mert az emberi szem nem képes ilyen rövid távolságra fókuszálni.

 

Amint látható, beleütköztünk egy antagonisztikus problémába. A gond nem a készülék minőségében, a műszaki paraméterekben, hanem a látásunkban van. Ezzel pedig nem tudunk mit kezdeni. Az emberi szem sohasem képes az előbbiekben vizsgált 4K-s és 8K-s készülék adta lehetőséget kihasználni és az általa biztosított minőséget látni – lehet a TV-k felbontását növelni, de minek? (A jó felbontásnak szerepe van az óriási kivetítőknél, de ez most nem esik a mi vizsgálati területünkbe.)

Természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy a TV nézése során zavaró lenne, ha minden képpontot (pixelt) külön-külön látnánk, ezért a távolságot kis mértékben növelni célszerű, így a képpontok kissé „összemosódnak”. Véleményem szerint kb. 15-20 %-kal célszerű növelni a nézési távolságot.

 

Felmerül egy másik lehetőség is a képpontok méretének növelésére, mégpedig azzal, hogy nagyobb TV-t veszünk. Pl. a 140 cm (55”) képátlójú készüléknél a képpont mérete 0,318 mm. Ez a készülék már 1,2 m-ről nézhető.

 

Most vizsgáljuk meg azt is, hogy hogyan látja a teljes képernyő képét az emberi szem. Mindenki tapasztalja, hogy ha TV-t néz, akkor csak egy nagyon kis felületet lát élesen, ha ráfókuszál pl. a képernyő közepén látható kisméretű képelemre, akkor szinte semmit sem lát a képernyő legszélén lévő képelemekből. A szemünk a perifériát, vagyis a képernyő szélén megjelenített dolgokat nem látja jól (az ideghártya széle felé haladva csökken a receptorok száma). Ezért merül fel az a kérdés, hogy milyen látószög alatt célszerű a TV-t nézni? Itt is a nézési távolságról vizsgálatáról van szó, mint a felbontás esetén, de most más szempontból. Manapság azt ajánlják, hogy a látószög legyen 40⁰ (Régebben 30⁰-ról beszéltek, amikor még nem voltak a piacon a nagyon nagyméretű képernyős, valamint a 4K-s vagy 8K-s TV-k.) Az éleslátás kis területének problémáját a szem kis mértékben képes korrigálni azzal, hogy a szemgolyó akaratunkon kívül vízszintes irányban mozog, vagyis „pásztázza” a látott képet. Ennek jelentősége a nagyobb távolságban lévő objektumoknál van.

 

Megérkeztünk a következő ellentmondáshoz: A nagy felbontás által biztosított részlet-gazdag, szép kép élvezete a kis nézési távolságot, a nagyobb területű éles kép biztosítása pedig nagyobb nézési távolságot igényel.

 

A nézett műsor minősége

A gond az, hogy Magyarországon egyetlen műsorszolgáltató sem sugároz UHD minőségű műsort, így a TV-nézésnél a készülékek minőségi előnye nem használható ki – felesleges az ilyen felbontású TV. Persze más a helyzet, ha kikölcsönzött UHD-ban készült filmeket nézünk. Jelenleg már viszont elérhetők 4K minőségben felvett filmek is pl. a Netflixen. Európában már van néhány ország, ahol vannak UHD csatornák. Megjegyzendő az is, hogy a 2018. évi dél-koreai téli olimpiai játékok eseményeiből 90 órát nem 4K-s, hanem 8K-s minőségben közvetítettek.

 

Összegző értékelés

–       Jelenleg nem érdemes UHD (4K vagy 8K) TV-t vásárolni, mert nincs ilyen minőségű műsorszolgáltatás (Kivételt képez, ha túlnyomórészt 4K-s minőségben felvett filmeket nézünk vagy játékokat játszunk.). Célszerű megvárni, amíg lesz UHD műsor, akkorra pedig az árak lényegesen alacsonyabbak lesznek.

–       A vásárolni kívánt 4K-s készülék méretét a szerint kell megválasztani, hogy milyen távolságból akarjuk/tudjuk nézni a TV-t. Véleményem szerint egy 4K-s 107 cm (42”) TV-n akkor tudjuk élvezni a nagy képfelbontás előnyeit, ha azt kb. 90 cm-ről nézzük.

Ezen ismeretek birtokában mindenki eldöntheti, hogy milyen készüléket vesz meg, pl. az elegendő „régi” Full HD-t vagy elfogadja a kikerülhetetlen kompromisszumot.

 

Sok tévhit kering arról, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság mikor bírságolhat meg egy üzletet. Az egyik ezek közül a hatósági intézményrendszer átalakulásával kapcsolatosan merült fel. Fontos leszögezni azonban, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság nem büntet azért, mert egy cég nem tüntette fel üzletében a fogyasztóvédelmi esetekben is eljáró járási hivatal címét, hiszen ilyen jogszabályi kötelezettsége a vállalkozásoknak nincs.

 

A hatósági intézményrendszer 2017. január elsejei átalakítása után a kereskedőknek a következő tájékoztatást kell adni a vásárlók számára. Üzlettel rendelkező vállalkozásnak jól láthatóan és olvashatóan fel kell tüntetnie székhelyének címét, és azt, hogy panasz esetén a cég melyik címén, telefonos vagy akár e-mailes elérhetőségén reklamálhat a vásárló.

 

Ezen felül ki kell írni az üzletben az illetékes békéltető testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét is, hiszen amennyiben a kereskedő és vásárló nem tud megegyezni vitás esetben, a békéltető testület tud eljárni az egyéni panaszügyekben.

 

Amennyiben biztonsági szolgálat működik az üzletben, annak nevéről és székhelyéről, működésének vásárlókat érintő szabályairól is jól láthatóan kell tájékoztatni a vásárlókat.

 

Ha a tájékoztatási kötelezettségeit nem teljesíti egy cég, bírságot első ellenőrzés során akkor sem kap a fogyasztóvédelmi hatóságtól, ugyanis kis- és középvállalkozások első jogsértése esetén a hatóság csak jelzi a hiányosságot a vállalkozás felé. Mind a vásárlók, mind a kereskedők érdeke tehát, hogy a kötelező feliratok megjelenjenek az üzletben. A fogyasztóvédelmi hatóság továbbra sem bírságol – ahogy eddig sem tette – akkor, ha a fogyasztóvédelmi hatóság elérhetőségét nem, vagy nem helyesen tünteti fel a kereskedő.

 

Ha a kereskedő vásárlóinak teljes körű tájékoztatása érdekében mégis megjeleníti üzletében a fogyasztóvédelmi hatóság, tehát a területileg illetékes járási hivatal elérhetőségét, a http://jarasinfo.gov.hu/ honlapon talál pontos információkat.

 

Azzal is tisztában kell lennie a kereskedőknek, hogy a szóbeli vagy írásbeli panasz elutasítása esetén tájékoztatnia kell a vásárlót írásban arról, hogy panaszával mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. Ekkor a vásárlónak küldött válaszlevélben az illetékes hatóság, illetve a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét is fel kell tüntetni.

 

Szintén továbbra is létező szabály, hogy minden üzletben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen ki kell helyezni a Vásárlók Könyvét, amibe a vásárlók akár panaszaikat, akár javaslataikat bejegyezhetik.