A XXI. század fogyasztóvédelme egyre inkább mint digitális fogyasztóvédelem jellemezhető. Ennek egyik oldalát az internetes kereskedelem, másik részét pedig kifejezetten az elektronikus okos eszközök jelentik. Ezeket az okos eszközöket a gyerekek is egyre fiatalabb korban elkezdik használni, így kiemelt jelentősége van, hogyan kezelik, milyen tartalmakhoz férnek hozzá.

 

Manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a gyermekek körében az úgynevezett okosjátékok, amelyeket csatlakoztatni lehet az okostelefonokhoz, és ezzel is valamilyen extra funkciót kínál az adott eszköz. Így például azt, hogy a játékot már közvetlenül a telefonról irányítsák a hozzá kapott program segítségével, vagy akár a játék beépített kamerája által rögzített képet a mobiltelefonon jelenítsék meg, és a többi példát sorolni lehetne. 

 

Az internet korában ezek a világhálóhoz kapcsolódó okoseszközök, okosjátékok is veszélyt jelenthetnek a fogyasztókra, különösen, ami a gyermekeket illeti. Így például már 2016-ban Amerikában olyan játékbabákat gyártottak, amelyek, mint kiderült, rögzítették a gyerekek által elmondott szavakat, és azt egy külső, harmadik nagyvállalatnak továbbították, és a szülőknek mindezekről fogalmuk sem volt. Egy másik esetben pedig olyan jelentős biztonsági rést hagyott a gyártó az okosjáték tervezésénél, hogy gyakorlatilag a ház kerítése előtt tartózkodó hacker egy okostelefon segítségével rá tudott csatlakozni a játékra, és így beszélgetni tudott a kisgyermekkel.

 

Már számos teszt bizonyította tehát, hogy nem mindig kielégítőek a modern kor játékainak technikai, biztonsági feltételei, és az esetlegesen könnyen kijátszható védelem sérti a fogyasztók magánélethez való jogát is. Jelenleg nincsenek olyan előírások, amelyek ezeket az új, kockázatot jelentő szituációkat megfelelően kezelnék.  

 

Mindezekkel összefüggésben az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) több javaslatot fogalmazott meg. Ennek alapján ki kell ezért bővíteni a gyártók felelősségét azokra a káresetekre is, ha például az okosjáték, okoseszköz nem biztosítja a megfelelő adatbiztonságot és adatvédelmet a fogyasztó számára, és az adatai rossz kezekbe kerülnek. Ezzel összefüggésben szükséges az Általános Szerződési Feltételek felülvizsgálata is, hiszen az nem jó fogyasztói tájékoztatás, amikor 80-100 oldalon keresztül írja le szerződési feltételeit a vállalkozás. Ezt a fogyasztók nem olvassák el, ezért mindenképpen szükséges lenne egy közérthető rövid tartalmú kivonat, mely a legfontosabb tudnivalókra, esetleges veszélyekre hívja fel a fogyasztók figyelmét az okos eszközök használata kapcsán.

 

Ettől függetlenül, ameddig ez nem valósul meg, addig marad a szülők felelőssége, hogy mennyi ideig használják a gyermekek az okos eszközöket, milyen tartalmakhoz férnek hozzá, ki tud esetlegesen csatlakozni, és ezáltal kapcsolatba lépni a gyermekkel.

 

Rendhagyó vizsgálatsorozattal szakította meg a terméktesztek sorát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Szupermenta programja. A speciális vizsgálat kiindulópontja a legutóbbi dobozos margarin termékteszt volt, amelyben a szakemberek a margarinok omega-3 és omega-6 zsírsavtartalmát is górcső alá vették. A teszt folytatásaként laboratóriumi vizsgálatokkal annak is utánajártak, vajon a margarin, a bio lenmagolaj, a natúr lenmag, a norvég lazac, vagy a busa fogyasztása járul-e jobban hozzá ezen esszenciális zsírsavak hatékony beviteléhez.

 

A számos pozitív élettani hatással bíró omega-3 és omega-6 zsírsavat a szervezetünk nem képes előállítani, így azokat külső forrásból, étkezés útján kell bevinnünk. Ezek a zsírsavak hozzájárulnak a vér normál koleszterinszintjének fenntartásához, ez a kedvező hatás 2 g omega-3 (alfa-linolénsav) és 10 g omega-6 (linolsav) zsírsav napi bevitelével érhető el.

A Szupermenta vizsgálatsorozathoz ötletet adó dobozos margarin termékteszten a vizsgált 17 margarinból 5-nél tüntették fel az omega-3 zsírsav tartalmat, ebből 3 terméken az omega-6 zsírsavak mennyiségét is jelölték. A Nébih szakemberei megvizsgálták, hogy ennél az 5 terméknél a közölt adatok megfelelnek-e a valóságnak. A laboratóriumi vizsgálatok során a mért értékek megfeleltek a jelölésen feltüntetett értékeknek.

 

A vizsgálatsorozat

A terméktesztet követően a hivatal szakemberei megvizsgálták néhány – e témában sokat ajánlott – élelmiszer omega-3 és omega-6 zsírsav tartalmát. Termékenként napi egy adagnak tekinthető mennyiséget alapul véve mérték a minták zsírsavösszetételét, azaz 20 g bio lenmagolaj, 20 g margarin, 10 g natúr lenmag és a halhúsok esetén 100 g mennyiség eredményeit nézték. A hal mintáknál azt is megvizsgálták, hogy hőkezelés hatására változik-e a két zsírsav mennyisége. A vizsgálat ugyan nem tekinthető reprezentatívnak, de elmondható, hogy a mérési eredmények összhangban állnak a jelenleg ismert tudományos adatokkal.

 

A vizsgált termékek közül a lenmagból sajtolt olaj és egy magas esszenciális zsírsav tartalmú olajokból készült margarin tartalmazta a legtöbb omega-3 és omega-6 zsírsavat. Ezeket a norvég lazac és a natúr lenmag követte, majd a busa. Érdekesség és jó hír, hogy a hőkezelés hatására a halakban nem csökkent az esszenciális zsírsavak mennyisége.

 

Bebizonyosodott tehát, hogy ezek az élelmiszerek valóban jelentős mértékben hozzájárulhatnak az egészségre kedvező mennyiségű esszenciális zsírsavak beviteléhez. Fogyasztásuknál azonban érdemes fokozottan figyelembe venni a napi javasolt mennyiséget, mert a túlzott bevitel – mint szinte minden élelmiszer esetében – problémát okozhat.

A témával kapcsolatos további információk és a részletes vizsgálati eredmények elérhetők a Nébih Szupermenta termékteszt oldalán: https://szupermenta.hu/omega-3-es-omega-6-zsirsav-vizsgalatsorozat/

 

 Amikor az e-kereskedelemről beszélünk sokszor szóba kerül a határtalan jelző. Amit látni kell ezzel kapcsolatban, hogy ez valóban határtalanságot jelent, vagyis azt, hogy akár a világ másik feléről is rendelhetünk.

 Mi készteti az embereket, hogy külföldi webáruházból vásároljanak?

• szélesebb termékválaszték: bármennyire is szeretnénk, nem tudunk mindent itthon megvásárolni. Külföldi webshopok jelentik ilyenkor a megoldást.
• kedvezőbb árak: a külföldi webáruházból vásárlók a széles termékválaszték mellett a kedvező árakat említik a legtöbbször arra a kérdésre válaszolva, hogy miért rendelnek külföldről.

 

Támpontok a külföldi internetes vásárláshoz

Első és legfontosabb dolog a biztonság, legyen szó akár belföldi, akár külföldi webshopról. Azok a webáruházak, ahol a böngésző címsorában “https” helyett csak “http” szerepel, nem használnak SSL titkosítást. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók adatai nincsenek titkosítva, így akár illetéktelen személyekhez is kerülhetnek az adataink.

 

Amint megbizonyosodtunk a webshop biztonságáról, nincs más dolgunk, mint ellenőrizni, hogy egyáltalán szállítanak-e Magyarországra. Hogy ne érjen minket meglepetésként, előre tájékozódjunk, mennyibe fog kerülni a szállítás. Itt több opció is előfordulhat. Az igazi óriáscégeknél nem ritka, hogy világszerte ingyenesen szállítanak ki. Ha van szállítási költség, akkor vagy a szállítási feltételeket tanulmányozva egyértelműen kiderül, hogy mennyi az annyi, vagy pedig a rendszer kalkulálja ki nekünk a szállítási díjat akkor, amikor már a terméket betettük a kosárba és megadtuk a szállítási címet.

 

Míg a belföldi webáruházból vásárlásnál nem kell foglalkozni a vámmal, addig ez külföldi vásárlásnál nagyon is mérvadó tud lenni. Ugyanúgy, ahogy a szállítási költségnél, itt is előfordulhat, hogy a vámmal együtt, már nem éri meg megrendelni a terméket. Anélkül, hogy nagyon belemennénk a vámkezelés szabályaiba, van néhány nagyon egyszerű szabály, ami segít eldönteni, hogy vámmentes vagy vámköteles lesz-e a küldemény.

Vámmentes lesz, ha:

• a küldemény az Európai Unió valamelyik tagországában került feladásra és onnan érkezik Magyarországra.
• magánszemélyektől érkező küldemények, amelyek értéke nem éri el a 45 eurót.
• jogi személytől, például külföldi webáruháztól érkező küldemények értéke nem éri el a 22 eurót.

Minden más esetben a küldemények vámkezelés alá esnek, és az értékük alapján sávosan meghatározott vámot, valamint ÁFA-t kell fizetni.

 

A szállítási idő nagyon tág keretek között mozog. Az is előfordulhat, hogy ugyanannyi idő alatt megkapja, mintha belföldről rendelne, de az is, hogy 30-60 napot vársz egy-egy megrendelésedre.

 

Ne érjen minket meglepetésként, hogy az idehaza rendkívül népszerű és sokak által választott utánvétes lehetőség külföldi webáruházaknál nem divat. Nagy valószínűséggel nem fog ilyen fizetési lehetőséggel találkozni. Amivel viszont igen, az a bankkártyás fizetési mód és a PayPal. Ezek a külföldi webshopok többségénél jelen vannak.

 

Azt már megszokhattuk, ha valamit rendelünk és nem tetszik, nem jó, nem olyan, mint amit a weboldal alapján gondoltunk, sérülten érkezik vagy egyszerűen csak meggondoltuk magunkat, élhetünk az elállási jogunkkal. Így viszonylag kicsi a kockázat, hiszen legfeljebb a visszajuttatás költségét bukjuk. De mi a helyzet, ha külföldi webáruházból rendelünk? Bármely EU-s tagország webáruházából rendelünk az elállási jogunkat ugyanúgy gyakorolhatjuk mint idehaza. Igen ám, de ha visszaküldésre kerül sor, a külföldi címzés miatt ez komoly összegbe is kerülhet.

 

 

 

A Veszprém Megyei Főügyészség a közelmúltban tisztességtelen általános szerződési feltételek miatt egy veszprémi, elektronikus kereskedelmi szolgáltatást is nyújtó céggel szemben indított eredményes pert. 

 

A fogyasztóvédelmi törvény és a Polgári Törvénykönyv a fogyasztók védelme érdekében jogot ad az ügyésznek, hogy a fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen általános szerződési feltételek miatt pert indítson a jogsértés megszüntetése érdekében.

A főügyészség a keresetében támadta a cég weboldalán közzétett, és az általános szerződési feltételek részét képező azon figyelmeztetéseket, melyek lényege szerint a forgalmazott termékekről a honlapon megjelent egyes képek csupán illusztrációk, illetve, hogy a honlapon feltüntetésre kerülő, a termékre vonatkozó műszaki adatok, egyéb  közlések csupán tájékoztató jellegűek, melyek megfelelőségéért, teljességéért a cég nem vállal felelősséget.

A szerződési feltételek tisztességtelenségét a főügyészség abban látta, hogy alkalmazásuk révén a vállalkozás a honlapján közöltektől eltérő tulajdonságú termék szolgáltatásával is teljesíthetett, és erre az esetre a felelősségét is kizárta. A főügyészség támadta továbbá a szerződés szolgáltató általi egyoldalú módosításának a lehetőségét, mivel az módot adott rá, hogy a kereskedő a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül megváltoztassa, ráadásul a nem egyértelmű megfogalmazás miatt az egyoldalú szerződésmódosítás a már korábban létrejött szerződéseket is érinthette.

A Veszprémi Törvényszék jogerős ítéletében helyt adott a főügyészség keresetének, és tisztességtelenségük miatt megállapította a kifogásolt általános szerződési feltételek érvénytelenségét, továbbá kötelezte az alperes céget, hogy a bíróság döntéséről az ítéletben meghatározott szöveggel közleményt tegyen közzé a honlapján.

 

 

Napjainkra az olyan fogalmak, mint nyári gyümölcs, őszi gyümölcs, ennek-annak a szezonja, gyakorlatilag megszűnőfélben vannak, hiszen a piacok és élelmiszerüzletek kínálatában szinte mindig minden kapható. Vajon honnan kerül télen, kora tavasszal szamóca a boltok polcaira? Gondolkodtak-e már azon, hogy érdemes-e megvárni a vásárlással, amíg beérik a hazai termés? A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársai ennek eldöntéséhez szeretnének segítséget nyújtani.

 

Az import szamóca leginkább Spanyolországból vagy Görögországból érkezik hazánkba. Emellett egyre nagyobb mennyiségben szállítanak gyümölcsöt Észak-Afrikából (Marokkó, Egyiptom) is, ahol az élelmiszerbiztonsági garanciák nem mindig elégítik ki az EU által elvárt szintet. Ráadásul az afrikai „szamócagyárak” a szedőmunkások nagy részét szinte rabszolgaként dolgoztatják, sok esetben illegális kutakból öntözik az ültetvényeket, ezzel veszélyeztetve a környék ivóvízbázisát és persze a nagy távolságú közúti szállítás is jelentős CO2 kibocsátással jár.

 

Adódik a kérdés, hogy érdemes-e elcsábulnunk ebben a vitaminínséges tél végi-kora tavaszi időszakban egy kis friss szamócára, hiszen a pirosló gyümölcs már a nyár ígéretét hordozza. Sokak fejében kondulhat meg a vészharang, vajon milyen körülmények között termesztik, sok vegyszert használnak-e, hogyan bírja ki a hosszú utat ez az általában igen kényes gyümölcs? Fontos kérdések, amikre jogosan vár választ a fogyasztó, mielőtt úgy dönt, hogy betesz egy tálka szamócát a bevásárlókosárba.

 

Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a zöldség-gyümölcshajtatási technológiák is fejlődnek, az élelmiszerbiztonsági előírások szigorodnak, vagyis nem feltétlenül kell a fóliasátras termesztéshez az „agyonvegyszerezés” veszélyét társítani. A spanyol szamócatermesztők komoly erőforrásokat öltek technológiai kutatásokba, fejlesztésekbe, hogy ezeket a problémákat megoldják. Mára a termőterület jelentős részén alkalmaznak talajnélküli termesztési technológiát (az arány évről évre nő), ami egyrészt feleslegessé teszi a talajfertőtlenítést, amit korábban mérgező vegyszerekkel végeztek, másrészt ilyen technológiával a zárt termesztő-berendezésekben a körülmények jobban szabályozhatók, ami kevesebb vegyszerfelhasználást tesz lehetővé. A növényvédőszer-terhelést rezisztens fajták használatával is csökkentették. 

 

Azt azonban érdemes tudni, hogy a gyümölcs nemesítése során a legfőbb cél a mutatós áru elérése volt, ami akár 3-7 napig is bírja a szállítást. Így született meg a „gumieper”, ami jól ellenáll a szállítás során elszenvedett sérüléseknek. További segítséget jelent a szállíthatóságban, hogy a gyümölcsöt még nagyon zöld állapotban szedik le, nagyjából 80%-os színeződésben, ami enyhén szólva nem segíti az aroma, a cukortartalom általunk megszokott kialakulását. A szállítás során gyakran előforduló penészedés megakadályozását gőzöléssel érik el, azaz az eperszemeket meleg (de nem forró), nedves levegőn tartják egy rövid ideig, amíg a gyümölcs felületén lévő penészspórák elpusztulnak.

Az biztosan elmondható tehát, hogy a növényvédőszermaradék-problémák a spanyol szamócánál az utóbbi időben jelentősen csökkentek. 

 

De vajon milyen az import eper íze? 

 

Nem könnyű válaszolni erre a kérdésre, tekintve, hogy az íz meglehetősen szubjektív dolog. Mindenesetre az elmondható, hogy a februárban-márciusban szamócát vásárló ne számítson a kertben termett, érett szamóca ízére, hiszen ez a gyümölcs több ezer kilométer távolságból érkezik, teljes érettség előtt betakarítva, nem csoda, ha kóstoláskor esetleg csalódást okoz.  

 

Az igazi probléma nem is ekkor jelentkezik, hanem amikor megjelenik a piacon a hazai termesztésű szamóca is. Mivel az import eper olcsóbb és koraibb, ezért mindig nagy a kísértés, hogy a szezon kezdetén magyarként kínálják jelentős felárral, mert szerencsére ennél a terméknél általában hajlandóak a vásárlók többet fizetni a hazaiért, természetesen a finomabb íz reményében. Ez azonban a vásárló becsapása, ezért ezekben az időszakokban a Nébih, valamint a kormányhivatalok zöldség- és gyümölcsellenőrei fokozottan ellenőrzik a piacokon árusított termékek minőségét és származását.

 

Mit tehet a vásárló, ha nem akar megtévesztés áldozata lenni? 

 

A hazai szamóca általában április közepétől-végétől jelenik meg a piacon, az ennél korábban, hazaiként kínált termék több, mint gyanús. Általában a magyar árszínvonal jóval meghaladja az importét, már csak ezért sem árt, ha körülnézünk a pult körül is, hiszen gyakran ott tornyosulnak az üres spanyol vagy görög kartonok, rekeszek. A hazai termesztők többnyire érettebben szedik a gyümölcsöt, hiszen nem kell átutaztatniuk fél Európán, ezért a színe pirosabb, az íze zamatosabb és a teljes érésben szedés miatt a gyümölcs húsa sem gumiszerű, mint sok esetben az import termékeknél.

 

Természetesen mindenki maga dönti el, hogy mit és mikor vásárol, azonban érdemes végiggondolni, hogy milyen körülmények között szedték le az árut, hány kilométert tett meg, illetve hogy vásárlással szívesebben támogatják-e a hazai vagy a külföldi termesztőket.

 

„Nem kaptam meg a számlát sem, ezért nem is jogos a fizetési felszólítás!” – írta a fogyasztó panaszában. Holott az, hogy a csekk elkeveredett, egyáltalán nem mentesíti a fogyasztót a fizetés alól és ilyenkor jeleznie kell ezt a szolgáltatónál. Ha elmulasztja, viseli ennek következményeit, ami lehet adott esetben a szerződés felmondása, súlyos kötbér vagy épp a tartozás eladása egy követeléskezelő cégnek.

 

Több esetben kapunk olyan megkeresést, amelyekben a fogyasztók azért vitatják a tartozást, mert arról nem kaptak számlát, és a fizetési felszólítással ezért egyáltalán nem foglalkoznak. Holott a bírói gyakorlat szerint is ilyenkor az ellenszolgáltatás jár a szolgáltatónak, annak a díját meg kell fizetni – és például az adminisztrációs hiba csak arra van kihatással, hogy kérhet-e késedelmi kamatot a cég vagy sem. Ha tehát a fogyasztó nem kapott számlát, akkor jár el helyesen, ha ezt külön jelzi a szolgáltatónak!

 

Sokan pedig azt sérelmezik, hogy még csak nem is értesítette őket a hírközlési szolgáltató a követelés eladásáról és önmagában emiatt tartják jogtalannak a fizetési felszólításban említett összegeket. Pedig erről nem kell a fogyasztót külön értesíteni és mód van arra, hogy az előfizetőt maga a követeléskezelő hívja fel az eladott tartozás megfizetésére. Pusztán ettől a ténytől tehát még nem lesz a követelése jogtalan.

 

Emellett rendszeresen adatvédelemre hivatkoznak a fogyasztók, és azért vitatják a szolgáltató követelését, mert az a személyes adataikat hozzájárulásuk nélkül adta tovább. Ebben az esetben azonban az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény biztosít lehetőséget a szolgáltatónak ahhoz, hogy az adatokat a követelés érvényesítése céljából kezelje és adott esetben továbbítsa is.

 

Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatásokból eredő követelések egy év alatt elévülnek – erről még mindig kevesen bírnak tudomással. Pedig számos olyan eset van, amikor már épp ilyen, elévült követelést próbálnak a cégek érvényesíteni. Az elévült követelés jogi úton már nem hajtható be, ha viszont a fogyasztó mégis önként befizeti, akkor utólag nem követelheti azt vissza.

 

Nem ritka az olyan eset sem, amikor a fogyasztó a már meglévő hűségszerződését szeretné áthelyezni például költözés vagy éppen albérletváltás miatt. Ilyenkor viszont könnyen előfordulhat, hogy az új helyen nem állnak rendelkezésre a szolgáltatás nyújtásának technikai feltételei és az előfizető nem tudja majd igénybe venni ott a szolgáltatást, miközben a díjat tovább kénytelen fizetni. Ekkor pedig csak súlyos kötbér fejében szabadulhat attól a szolgáltatástól, amelyet nem is tud igénybe venni. A szolgáltató ugyanis az áthelyezési igényt műszaki lehetőség hiányában elutasíthatja, a szerződés pedig fennmarad. A hűségszerződésekről való döntés tehát ilyen értelemben is felelős döntést igényel, és e kockázattal is tisztában kell lenni a szerződéskötéskor.

 

Még mindig kapunk olyan panaszokat, amelyek a „garancia automatikus megvonásáról” szólnak, annak ellenére, hogy az okostelefon nagy értéket képvisel, és kifejezetten emiatt veszik meg a fogyasztók, attól jó minőséget remélve. Ezt követően mégis csalódniuk kell és sokszor a „nem rendeltetésszerű használat” vagy épp „korrózió” miatt elutasítják javítási- vagy csereigényüket.

 

Holott az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 7. §-a alapján, ha a kötelező jótállás alá eső készülék három munkanapon belül hibásodik meg a vásárlástól számítva és emiatt nem is lehet használni, akkor azt rögtön cserélni kell.

 

Ugyanígy előfordul, hogy az interneten megrendelt százezer forintos, márkás okostelefon a kiszállítást követő napon már be sem kapcsol. Hiába viszi vissza az üzletbe (webáruház által fenntartott) a fogyasztó azonnal, ott azt javasolják neki, küldje szervizbe. Miután visszakapja a telefont a szervizbe, akkor szembesül vele, hogy egyáltalán nem javították ki: igényét elutasították, mert a készülékben „ismeretlen eredetű anyag befolyásából származó maradványok, korróziós nyomok találhatóak”. A térítés fejében történő javítást pedig természetesen elfogadhatatlannak tartja, hiszen 1 napot sem használta a készüléket.

 

Nem győzzük felhívni a figyelmet, hogy azzal a vállalkozással állunk szerződéses jogviszonyban, akitől vásároltuk a terméket, így ha hozzá visszük vissza a hibás terméket, nem küldhet el minket azzal, hogy csak a szervizhez fordulhatunk. Át kell vennie a készüléket a forgalmazónak, jegyzőkönyvet kell felvennie róla, ha nem tudja azonnal eldönteni, hogyan jár el, akkor pedig írásban kell választ kapnunk.

 

A szerviz egy mondatos véleménye, az ismeretlen eredetű folyadékról nem elégséges ahhoz, hogy a terméket ne kelljen javítani, vagy cserélni. Amennyiben nem rendeltetésszerű használatra kívánnak hivatkozni azt megfelelő módon szakvéleménnyel kell tudni alátámasztani.

 

Az online aukciós piacterek, árverési és apróhirdetési oldalak esetében is járjanak el a fogyasztók a kellő körültekintéssel! Annak tudatában használják ezeket, hogy bizonyos hirdetési szolgáltatások igénybe vétele már fizetős lehet és nem feltétlenül díjmentes minden, az adott oldal által a fogyasztók számára biztosított lehetőség! Az általános szerződési feltételek ismerete elengedhetetlen ez esetben is, ezért ismerjék meg azt a használat előtt! 

 

2. Ne hagyják figyelmen kívül, hogy ezek az oldalak kikötik rendszerint azt a lehetőséget, hogy kitiltják a fogyasztót akkor, ha a rendeltetésellenes használatra vagy éppen a biztonsági kockázatra utaló magatartással találkoznak. Ilyen lehet például adott esetben az, ha a fogyasztó egy olyan gépről próbál regisztrálni, ahonnan korábban már egy másik felhasználót kitiltottak! 

 

3. Mindezek mellett ne menjenek bele egy vásárlásba anélkül itt sem, hogy tudnák, magánszemélyről vagy kereskedőről van-e szó, hiszen az utóbbi esetében sokkal több fogyasztóvédelmi lehetőségük van! Lehetőleg fizessenek utánvéttel. Tartsák észben, hogy ha szánt szándékkal megtévesztették őket, és így okozott anyagi kárt a másik fél az eladás során, például a fizetés ellenére nem küldte el a terméket, akkor az akár bűncselekménynek is minősülhet, amely miatt feljelentést lehet tenni!

 

4. Ne feledjék a fogyasztók, hogy az Európai Unióban, így Magyarországon is rendkívül szigorú adatvédelmi követelmények vannak érvényben! Ha úgy vélik, hogy személyes adataikat (az emberi arckép is ennek minősül) megsértette valamelyik vállalkozás az interneten, különleges jogaik vannak, így például kérhetik az adat törlését, helyesbítését vagy tiltakozhatnak az adatkezelés ellen! Amennyiben írásos bejelentést követően sem orvosolják a problémát, bírósághoz vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhatnak jogorvoslatért!

 

5. Ugyanakkor a fogyasztók a közösségi oldalak használatakor maguk is legyenek tisztában azzal, hogy a más felhasználókat ábrázoló képeknek a jogosulatlan felhasználása, vagy akár a sértő tartalmú hozzászólások jogszabályba ütközhetnek, és adott esetben bűncselekményt valósíthatnak meg! Tartsák tiszteletben a fogyasztók egymás jogait a közösségi oldalakon is, egy-egy ott tett megnyilvánulás olyannak számít, mintha azt a való életben közölték volna a címzettel, amelyről viszont a világhálón és a közösségi oldalon akár bárki értesülhet!

 

6. Az egyes vírusok, trójai- és kémprogramok komoly károkat tudnak okozni a számítógépen tárolt személyes adatokban, amelyek így akár illetéktelen kezekbe is kerülhetnek! Használjanak ezért a fogyasztók víruskeresőt és más, ezek kivédésére szolgáló biztonsági programokat, amelyek ma már nagy számban, ingyenesen érhetőek el! Ha sok, számukra értékes adatot tárolnak, ne mulasszanak el arról biztonsági mentést készíteni, mivel probléma esetén ez nagy segítséget jelenthet az elveszett, törlődött vagy éppen a vírus által kódolt adatok visszanyerése érdekében! 

 

 

Ha új lakás vagy ház építéséről van szó, közel sem mindegy, hogy a fogyasztó kit, melyik vállalkozást bízza meg a kivitelezési munkálatok elvégzésével. Túl azon, hogy nem kevesebbről, mint a megrendelő jövőbeni otthonáról van szó, a kérdés a fogyasztók élete és biztonsága szempontjából is kiemelten fontos. Nagyon lényeges tehát, hogy a vállalkozás megfelelő szakértelemmel bírjon.

 

Az a vállalkozás, amelyik építőipari kivitelezéssel szeretne foglalkozni, be kell jelentenie ezt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Építésügyi Regisztrációs Irodájánál. Az MKIK nem csak ezt a nyilvántartást vezeti, hanem ellenőrzi azt is, hogy a cég rendelkezik-e az építőipari tevékenység folytatására való jogosultsággal, mivel ez csak bizonyos feltételek megléte esetén végezhető. Azon vállalkozások listáját, amelyek megfelelnek a feltételeknek és jogosultak építőipari kivitelezési tevékenység folytatására, az ún. „ON-LINE Építőipari Kivitelezői Nyilvántartásban” lehet megtekinteni az interneten.

Egyúttal a nyilvántartásból például olyan információk is megtudhatók, mint az érintett kivitelezővel szemben beérkezett panaszok és az azok kivizsgálásakor tett megállapítások, vagy épp az építésfelügyeleti és egyéb hatósági ellenőrzések eredményei. Végül azért is érdemes ezt nyomon követni, hiszen a nyilvántartásban azok a cégek is szerepelnek, amelyek számára az MKIK megtiltotta a vállalkozói kivitelezési tevékenység folytatását. Ez utóbbi vállalkozásokat kerüljék el a fogyasztók.

 

Az érintett vállalkozás kiválasztása mellett nagyon fontos, hogy a fogyasztók tisztában legyenek a saját kötelezettségeikkel, hiszen ez esetben rájuk is számos feladat hárul. Így ne érje őket készületlenül, ha a fentiek eredményeként kiválasztott, kivitelező vállalkozás a munka elvégzéséhez előzetesen szükséges tervdokumentációt fog kérni és a megfelelő hatósági engedélyeket. Ezek beszerzése ugyanis a megrendelő feladata. Azt sem szabad elfelejteni, hogy például az új épületek építésekor vagy a már meglévő épület vagy önálló rendeltetési egységének eladásakor (tehát például a használt lakóingatlan vásárlásánál is) – bizonyos kivételekkel – tanúsítani kell az épület energetikai jellemzőit, amennyiben nem áll rendelkezésre hatályos energetikai tanúsítvány. Az építtetőnek kötelessége tehát energetikai tanúsítvány elkészíttetéséről gondoskodnia és az érintett épületek vagy önálló rendeltetési egységek eladása során is például már az adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell azt, hogy szükséges-e az adott esetben energetikai tanúsítvány elkészítése. A vevő nyilatkozatát pedig szintén szerződésbe kell foglalni ekkor, miszerint az energetikai tanúsítványt vagy annak másolatát az eladótól átvette.

 

Természetesen ezzel kapcsolatosan a kivitelező vállalkozásra is fontos felelősség hárul, hiszen a kapott tervdokumentációt már a szerződés megkötése előtt meg kell vizsgálnia. Ha abban bármilyen hibát vagy hiányosságot fedez fel, köteles ezekre a megrendelőt figyelmeztetni. Amennyiben esetleg ez csak később, már a kivitelezés során derül ki, mert olyan jellegű hibáról vagy hiányosságról van szó, akkor is a megrendelő irányában a kivitelező vállalkozást haladéktalan tájékoztatási kötelezettség terheli. Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy az építkezés – szűk kivételekkel – csak felelős műszaki vezető irányításával folyhat. Bizonyos esetekben azonban építési tevékenységet – az előírt feltételek megléte mellett – a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás is elvégezhet, felelős műszaki vezető irányítása nélkül. Az említett kivételek közé tartozik az az eset és eljárhat szakmunkás is a műszaki vezető helyett, ha az építési tevékenység építési engedélyhez vagy az építésügyi szabályok szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött.

Egyszerű bejelentésre van szükség például a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépület építése, -műemlék kivételével- a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése, valamint az előzőekben felsorolt építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés esetén. Azonban ezekben az esetekben is, a szakmunkás ugyanúgy felel például a szakmunka irányításáért, az építménynek a végleges építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a kivitelezési dokumentációnak megfelelő megvalósításáért, a szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és a munkálatok elvégzésének a szakszerűségéért.

 

Az építés során végig az építkezés megkezdésétől annak befejezéséig a kivitelezőnek építési naplót kell vezetnie, de egyébként is felel az építészeti-műszaki dokumentációban, valamint a kivitelezési dokumentációban előírtak betartásáért, ahogy azért is, hogy az elkészült építmény biztonságos legyen.

 

Bármilyen hiányosságot tapasztal bármelyik fél, akár a fogyasztó, akár a vállalkozás az építés során, fontos, hogy azok dokumentálva legyenek írásban is egy esetleges későbbi vita esetére, ennek bizonyíthatósága érdekében. Különösen a fogyasztók szempontjából érdemes tehát folyamatosan figyelemmel kísérni és szintén dokumentálni írásban az építési munkálatok egyes fázisait, az egyes részteljesítéseket is átvenni és elfogadni és természetesen szóvá tenni szintén írásban, amennyiben bárminemű hibát tapasztalnak. Sokkal könnyebb ugyanis még az építkezés során kijavítani egy hibát, mint a műszaki átadás-átvételi eljárást követően orvosolni csak a később jelzett hiányosságot.

 

Amennyiben az építkezést követően vagy pedig az újonnan épített és eladott lakás vagy családi ház vonatkozásában derül ki a vásárlást követően a kivitelezés hiányossága, a kivitelezőt a megrendelővel szemben kötelező jótállás (garancia) terheli. Ez szigorú kötelezettségeket ró az érintett vállalkozásra és az újonnan épített lakásokra vagy lakóépületekre (családi házakra) vonatkozik. A garanciaidőt ilyenkor a műszaki átadás-átvételi eljárástól kell számítani és az három, öt vagy tíz év attól függően, hogy milyen épületszerkezetről, épületberendezés beépítéséről vagy éppen a lakásokat kiszolgáló helyiségekről és azok egyes részeiről van szó. Sőt ez a garancia kiterjed az újonnan vett lakások és családi házak bizonyos épületszerkezeteire, és ezeknek akár az építésénél felhasznált bizonyos termékekre és anyagokra is.

Bármilyen hibát tapasztalna a fogyasztó, a kötelező garancia alapján a kivitelezőnek ingyenesen ki kell azt javítania, vagy pedig a szükséges munkálatot újból elvégezni. Ez alól csak és kizárólag akkor mentesül a kivitelező, amennyiben bizonyítni tudja, hogy a hiba oka az ingatlan átadása után keletkezett.

 

Nem árt arra is ügyelniük a kivitelező vállalkozásoknak, hogy amint a megrendelő bejelenti az épített ingatlan hibáját, azt tizenöt napon belül meg kell vizsgálni és nyilatkozni kell a megrendelő által bejelentett igényről. Ha ennek fényében pedig bármilyen javítás, csere vagy egy munka újbóli elvégzése szükséges, azt úgy kell teljesíteni, hogy azzal ne akadályozzák az ingatlan használatát. Ismét a kivitelezőnek kell arról gondoskodnia, hogy a megrendelőnek, illetve a tulajdonosnak jótállási jegyet kell átadni, hiszen a jótállási igényeket az érintettek bármilyen fogyasztóvédelmi kifogás esetén ezzel tudják érvényesíteni. A jótállási jegy átadására a műszaki átadás-átvétel során kell, hogy sor kerüljön, és ha esetleg az építmény több lakást is tartalmaz, akkor a jótállási jegyet lakásonként külön-külön kell kiállítani.

Ha esetleg a jótállási jegyet a kivitelező elmulasztja átadni vagy pedig azt szabálytalanul töltik ki, ilyen esetekben a garanciavállalási kötelezettség ugyanúgy fennáll.

 

Tévesen kiírt árak, kibontás után nem visszaküldhető DVD-k, elutasítás az egyedi kérésre legyártott póló miatt – aki az utolsó pillanatban szerzi be az ajándékokat, megannyi bosszúsággal találkozhat, ha óvatlan. Az online vásárlás kézenfekvő megoldást nyújt a bolti vásárlás helyett, hiszen időt és sokszor pénzt is lehet spórolni vele, miközben a fogyasztó válogathat a rendelkezésre álló termékek széles skáláján. Ugyanakkor nem árt több dologra is ügyelni, ha az ajándékozó el akarja kerülni a későbbi kellemetlen meglepetéseket.

 

Így például többször fordult elő, hogy az érintett vállalkozás nem bocsátott ki nyugtát, számlát a vásárlásról, ennek azonban épp a fogyasztó látja kárát, ha később bármi probléma van az árucikkel. Ha meghibásodna a termék, ugyanis a vásárlásról kapott bizonylattal lehet igazolni, hogy a vásárló szerződött az adott webáruházzal. Hiába kérhető így hibás terméknél többek között az ingyenes javítás vagy csere, ha nyugta-számla nem áll rendelkezésre: hiszen nehéz lesz igazolni, hogy valóban az adott cégtől történt a vásárlás.

 

Tartós fogyasztási cikkek esetében (például bizonyos műszaki eszközök 10.000 Ft vételár felett, televízió, notebook, stb.) a fogyasztó dolgát még megkönnyíti, hogy kötelező a termékhez jótállási jegyet adni. Az ugyanis igazolja a vásárlás tényét, mert rajta fel kell tüntetni a vállalkozás nevét, címét és többek közt az árucikk megnevezését, típusát, a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának idejét. Ezek ismeretében már nem tagadható le az értékesítés. Ha az adott termék nem tartós fogyasztási cikk, ott például – ha a kifizetés átutalással történt – megfelelő bizonyíték lehet a vételár átutalását igazoló bizonylat még, adott esetben pedig a céggel történt, megfelelő tartalmú levélváltás is.

 

Azt sem árt elfeledni, hogy ha elmaradt a papír alapú számla, nyugta kibocsátása, akkor ellenőrizni kell, nem esetleg e-mailben kaptuk-e meg, hiszen azt a cég kibocsáthatja elektronikusan is. Amennyiben ezt elmulasztaná, mindenképp jelezzük! Emellett nem árt még további dolgokra is ügyelni.

 

Mindig hasonlítsuk össze a hirdetés szerinti és a végül felszámított árat, nehogy eltérés legyen, amennyiben ez mégis megtörténik és a drágábbat számlázzák ki, természetesen írásban panasszal lehet élni, amire harminc napon belül mindenképp választ kell kapnia a fogyasztónak. Fontos, hogy az árat mindig egyértelműen kell feltüntetni és a webáruházaknak kerülniük kell az egyszerre többféle összeg szerepeltetését.

 

Emellett tartsuk észben, hogy ha bármi probléma van a termékkel, internetes vásárlásnál az átvételt követően tizennégy napon belül még vissza lehet küldeni mindenféle indokolás vagy magyarázat nélkül és vissza kell kapni az árat. De vannak kivételek! Így van ez, ha például a megajándékozott egy kedvenc feliratát ráírattuk egy pólóra és ezt szántuk ajándékba vagy épp ha CD-t, DVD-t (akár zenei, akár számítógépes szoftver) vettünk és annak csomagolását már kibontották. Ugyanakkor ne fogadják el a fogyasztók azt például, ha a rendelés egy laptopra szólt és azért utasítják el a visszaküldést, mert a benne lévő lemezt (például: telepítő CD) már felbontották. Ilyenkor ugyanis a megrendelés a számítógépre szólt.  

 

Egyúttal később már azon zárt csomagolású termék esetében sem gondolhatja meg magát a fogyasztó, amely az átadást követő felbontás után már egészségvédelmi vagy higiéniai okokból nem küldhető vissza. A bírói gyakorlat egyértelmű: csak akkor hivatkozhat a cég egészségvédelmi vagy higiéniai okra, ha előtte meghatározta melyik termék tartozik ide pontosan. Másfelől, a vállalkozásoknak ezekről a kivételekről is tájékoztatást kell nyújtaniuk már előzetesen a webáruház honlapján. A fentiek kivételével viszont nem lehet a visszaküldést elutasítani, ha nem tudja a fogyasztó a terméket eredeti, bontatlan csomagolásban visszaküldeni vagy például annak tartozéka hiányzik. Ekkor ugyanis kizárólag azt a kárt lehet követelni, ami abból eredt, hogy a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladóan használta a fogyasztó az árucikket.

 

Fontos, hogy az átvételtől számított tizennégy napon túl csak akkor lehet már reklamálni, ha valóban hibás a termék, ekkor is viszont kérhető többek között az ingyenes kijavítás vagy csere. A vásárlástól számított hat hónapon (tartós fogyasztási cikkeknél ez egy év a kötelező jótállás miatt) belüli hiba esetén az eladónak kell azt bizonyítani, hogy nem volt hibás a termék, ennél későbbi hibánál viszont már a fogyasztónak szükséges azt igazolni, miszerint eleve rossz (például: gyártási hibás) árucikket kapott.