• 06 30 212 43 21
  • Benedek Elek u 22.
  • hsanorman@gmail.com

Category: Hírek

  • „Egységben a fogyasztókért”

    „Egységben a fogyasztókért”

    „Egységben a fogyasztókért” címmel rendezte első Országos Fogyasztóvédelmi Konferenciáját a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) 2025. 10. 09-én. A rendezvényen Szövetségünk munkatársai is részt vettek.

    Az esemény hozzájárult a kormányzati, a szakmai és a piaci szereplők közötti párbeszéd erősítéséhez, valamint jó alkalom volt arra, hogy a 2025. január 1-jétől működő NKFH bemutassa tevékenységét, sikereit, eredményeit és jövőbeli célkitűzéseit. A konferencián jelentették be a hét pontból álló fogyasztóvédelmi cselekvés tervet.

    A rendezvényt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyitotta meg, majd előadást tartott többek között Gerlaki Bence államtitkár, Csákiné dr. Gyuris Krisztina helyettes államtitkár, valamint dr. Német-Weingartner Lilla, az NKFH elnöke. A társhatóságok, civil szervezetek, békéltető testületek és vállalkozói szövetségek képviselői részvételével zajlott eseményt interaktív szakmai bemutatók kísérték, amelyek kézzelfoghatóvá tették az NKFH mindennapi munkáját. Az érdeklődők átfogó képet kaptak a termékek teszteléséről, az elektronikus kereskedelem és a laboratóriumi vizsgálatok folyamatáról, az élelmiszer-biztonsági ellenőrzések lépéseiről, valamint a leggyakoribb fogyasztói panaszokról, amelyek az ügyfélszolgálaton megjelennek.

  • Pályázati felhívás Fogyasztóbarát webáruház címre „A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének ajánlásával 2026”

    Pályázati felhívás Fogyasztóbarát webáruház címre „A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének ajánlásával 2026”

    Az elmúlt időszak tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy egyre inkább előtérbe kerül az online kereskedelem, egyre inkább így vásárolnak a magyar fogyasztók is. Számos módon hívta fel a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság is a fogyasztók figyelmét a webáruházak kapcsán felmerülő legfontosabb tudnivalókra.

    Valljuk ugyanakkor azt is, hogy vállalkozások nélkül nincs fogyasztóvédelem, a fogyasztóknak pedig a cégekbe vetett bizalma kulcsfontosságú szerepet kap az egyre jobban kiéleződő gazdasági versenyben, így szeretnénk a vállalkozásokat is segíteni azzal, hogy amennyiben a most meghirdetett pályázat kritériumrendszerének megfelelnek, akkor úgy hirdethessék tevékenységüket, hogy Fogyasztóbarát webáruház „A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége ajánlásával 2026”.

    A célunk a pályázattal az, hogy a fogyasztók minél több olyan webáruházzal találkozzanak, amelyek mindenben betartják a jogszabályi kötelezettségüket, és ezen felül is fogyasztóbarát szemléletet vallanak. Azon webáruházak, akik pályáznak, és megfelelnek a kritériumoknak, a honlapjuk kezdőlapján jól látható helyen tüntethetik majd fel a Fogyasztóbarát webáruház „A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége ajánlásával 2026” tanúsítványt. Így a fogyasztók azonnal láthatják egy webáruház honlapján, ha az mindenben megfelel a jogszabályoknak, és egyéb módon is fogyasztóbarát módon jár el.

    Hosszútávú célunk, hogy a jövőben évente lehessen majd pályázni ezen tanúsítvány alkalmazására.

    A pályázók feladata bemutatni pályázati anyagukban – azon túl, hogy mindenben a jogszabályokban foglaltak szerint járnak el -, hogy a fogyasztók számára is bizonyítják, fogyasztóbarátak azáltal is, hogy bemutatják saját – többlet – vállalásaikat, saját fogyasztóvédelmi gyakorlataikat, amelyek alkalmasak az értékteremtésre, fogyasztóbarát szemléletük alátámasztására.

    A pályázatok benyújtására a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége e-mail címére (feosz@feosz.hu) és postacímére (1191 Budapest, Üllői út 178.) történő megküldés útján van lehetőség legkésőbb 2026. január 30-ig, a Fogyasztóbarát webáruház „A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének ajánlásával 2026” c. tárgy feltüntetésével.

    Az értékelésre legkésőbb 2026. február 28-ig kerül sor. A pályázati kritériumoknak megfelelő pályázati anyagokat benyújtó vállalkozásokat e-mailben értesítjük, hogy jogosultak „A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének ajánlásával 2026” kitétel feltüntetésére a webáruházukban. Ezen kívül a www.feosz.hu honlapon is közzétesszük azon vállalkozások névsorát, amelyek megfeleltek a pályázati kritériumoknak, és sajtóközlemény kiadás útján a sajtót is tájékoztatjuk erről.

    A vállalkozásokat azzal is segíteni kívánjuk, hogy a pályázat ingyenes.

    A teljes pályázati kiírás innen Fogyasztóbarát webáruház tanúsítvány – pályázati felhívás érhető el.

  • XII. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitábor

    XII. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitábor

    A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a 2025/2026-os tanévben is meghirdeti évről évre sikeres programját a diákok részére, mely immár a XII. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitábor.

    Szövetségünk töretlen célja: a koruk folytán speciálisan védendő fogyasztóknak minősülő, általános- és középfokú intézmények tanulóinak fogyasztóvédelemmel történő megismertetése, szerepének bemutatása, tudatos fogyasztóvá nevelésük elősegítése új, eddig igénybe nem vett oktatási formák segítségével.

    A pályázaton részt vehet Magyarország valamennyi középfokú oktatási intézménye. A tábor Mezőkövesden a Zsóry Zsibongóban tervezetten 2026. március végén a tavaszi szünet előtt kerül megrendezésre 3 nap 2 éjszakás ott tartózkodással.

    Az iskolák feladata az, hogy az adott intézmény keretein belül szabadon választott módon fogyasztóvédelemmel foglalkozzanak.

    Kettő kötelező feladatot írunk elő, mégpedig egy logó megtervezését olyan fogyasztóbarát webáruházat működtető vállalkozások számára, akik „A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének ajánlásával” kitételt elnyerik webáruházuk fogyasztóbarát működése kapcsán, valamint egy 30 másodperces fogyasztóvédelmi szempontból aggályos reklám elkészítése.

    A többi szabadon választott feladat az intézményekre van bízva, így sor kerülhet osztályfőnöki óra keretében megtartásra kerülő fogyasztóvédelmi oktatásra, fogyasztóvédelmi témájú pályaművek diákok általi elkészítésére, az iskolán belül lefolytatott fogyasztóvédelmi versenyre, fogyasztóvédelmi totóra, fogyasztóvédelmi témájú rajzpályázatra, egyéb, vonatkozó gyakorlati tevékenység megvalósítására.

    A legjobb pályázatokat benyújtó iskolák 14-18 év közötti tanulói és tanárai vehetnek részt a XII. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitáborban.

    A résztvevő iskolákat segítik a honlapunkon (www.feosz.hu) bárki számára elérhető sajtóközlemények, fogyasztóvédelmi szakmai háttéranyagok, valamint  feliratra Fogyasztóvédelmi tábor – Pályázati felhívás 2025. szeptember  kattintva találják meg a részletes pályázati kiírást is. A rövid beszámolót, a logót és a videót, legkésőbb 2026. február 15-ig várjuk a feosz@feosz.hu email címen.

    Ezen kívül hasznos háttéranyagok elérhetők a fogyvedok.blogon is.

  • Újabb vállalkozói trükkök a fogyasztók ellen   Békéltető testületek – törvénymódosítás

    Újabb vállalkozói trükkök a fogyasztók ellen  Békéltető testületek – törvénymódosítás

    A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez fordulók nagy része még mindig nincs tisztában azzal, hogy fogyasztói panasza esetén ki fog tudni neki segíteni, hol és mikor fog rendeződni a problémája.

    Ezért is tartjuk fontosnak minden fórumon felhívni a figyelmet a békéltető testületekre, ugyanis hozzájuk lehet fordulni azért, hogy a kereskedővel/szolgáltatóval fennálló vitás ügy megoldódjon ingyen, és gyorsan.

    Az elmúlt időszakban megnőtt a rollerekkel kapcsolatos fogyasztó kifogások száma. Forduljanak a békéltető testületekhez a fogyasztók ilyen esetekben is, tegyék ezt a következő tipikusnak nevezhető probléma esetén is.

    De lássuk a konkrét ügyet: 

    A legújabb kifogás az elektromos rollereket forgalmazó kereskedők részéről merült fel. Sorra arról tájékoztatják a vásárlókat, hogy az elektromos rollerekre álláspontjuk szerint nem vonatkozik a kötelező jótállásról szóló rendelet, mert az csak gyerekjáték, és ennek megfelelően nem is akarják a vételártól függő 2 vagy 3 éves jótállást vállalni. Ezzel szemben a vonatkozó jogszabály mellékletében mind a roller, mind az elektromos roller, mind a játék elektromos roller kifejezetten nevesítésre került, így egyértelműen jár rá a jogszabály szerinti kötelező jótállás.

    Fontos tudni, hogy kizárólag fogyasztói jogvita esetén fordulhatunk a testületekhez, és követelmény, hogy előtte meg kell kísérelnünk a vitát közvetlenül rendezni a kereskedővel, és bizonyítanunk is kell a testület előtt azt, miszerint ezt megpróbáltuk. Ez nem jelent mást, minthogy írásos bizonyítékot kell csatolnunk az egyeztetés megkísérléséről. Erre megfelelő lehet például egy a kereskedőnek elküldött e-mail vagy postai levél vagy a vállalkozás által a termék hibájáról felvett jegyzőkönyv másolata, vagy a Vásárlók Könyvébe tett bejegyzés.

    Szintén fontos, hogy pontosan fogalmazzunk a kérelemben, és határozzuk meg, mit szeretnénk kérni, elérni a testület eljárásával. Tehát ne azt írjuk be, hogy „kérem segítsenek”, hanem, ha például egy hibás laptopról van szó, akkor is konkrét dolgot írjunk, például: „kérem a termék javítását vagy cseréjét”. Ha bizonytalanok vagyunk abban esetleg, hogy mit kérhetünk, akkor pedig nyugodtan vegyük igénybe azt a lehetőséget, miszerint a békéltető testületek fogyasztóvédelmi tanácsot adnak – szintén ingyen – a fogyasztókat megillető jogokról és kötelezettségekről!

    A békéltető testületek az internetes honlapjaikon „Kérelem” formanyomtatvánnyal segítik a fogyasztókat, hogy minél egyszerűbben fordulhassanak hozzájuk. Ez már tartalmazza a szükséges nyilatkozatokat is, így csak ki kell tölteni akár kézzel írottan, akár számítógépen és valahogy el kell juttatni a békéltető testületnek. A címük, elérhetőségeik a FEOSZ honlapján is megtalálhatóak.

    Az eljárás célja, hogy egyezség jöjjön létre a fogyasztó és a vállalkozás között, azonban, ha ez nem lehetséges, akkor az eljáró tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján eldönti a jogvitát.

    Fontos változás a fogyasztóvédelmi törvényben 2025. július 23-tól, hogy kártérítési igények elbírálására is jogosultak a békéltető testületek, valamint, hogy a kötelezést tartalmazó határozat esetén felemelésre került az igényérvényesítési határ a kötelező jótállási sávokhoz igazodva 200 000 Ft-ról 250 000 Ft-ra.

    Ez azt jelenti, hogy ha a fogyasztó kérelme megalapozott és az érvényesíteni kívánt igénye a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor nem haladja meg a kétszázötvenezer forintot, akkor olyan döntés születik, mintha egy jogerős bírósági ítéletet hoztak volna, azaz kikényszeríthető a döntés.

    2025. augusztus 22-től pedig változott a Polgári Törvénykönyv hibás teljesítésre vonatkozó fejezete is, mely szerint e fejezet fogyasztóra vonatkozó rendelkezéseit a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásra is alkalmazni kell. Ennek megfelelően tehát a vállalkozások is fordulhatnak békéltető testülethez kellékszavatossági, jótállási jogokkal, amennyiben szakmai tevékenységi körükön kívül vesznek például egy terméket.

    A www.bekeltetes.hu oldalon mind az eljárásról, mind a testületek elérhetőségéről további információhoz juthatunk.

  • Csak addig nem kütyüzünk, amíg alszunk

    Csak addig nem kütyüzünk, amíg alszunk

    Ma már ismeretlen fogalom a pihenőidő a mobiltelefon-használatnál, ugyanis csak addig „alszik” a telefonunk, amíg mi is alszunk – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által megrendelt, a fiatalok platformhasználati szokásait vizsgáló kutatásból.

    Az NMHH megbízásából készült kutatás átfogó képet nyújt a magyarországi fiatalok és fiatal felnőttek okostelefon-használati szokásairól, vizsgálva a képernyőidő megítélésének pontosságát, valamint a mentális jóllét és a telefonhasználat összefüggéseit is.

    A telefonhasználat időbeli mintázatai tükrözik a mindennapi élet ritmusát, ugyanakkor a fiatal felnőttek telefonhasználati szokásaiban nemek és életkor szerint is eltérés mutatkozik. A nők általában korábban veszik a kezükbe a telefonjukat (átlagosan reggel 7-kor), míg a férfiak 15 perccel később kapcsolódnak be a digitális világba. Késő este viszont a férfiak használják tovább a telefonjukat. A telefonhasználat reggeli csúcsideje 6 és 8 óra közé, az esti pedig 22 és 24 óra közé tehető.

    A vizsgálatból érdekes mintázatok rajzolódnak ki a 16–36 év közötti korosztály telefonhasználati szokásaira vonatkozóan. Általánosságban elmondható, hogy a korosztályba tartozók ébredés után az alkalmazások közül először a Facebookra és a Messengerre pillantanak, ugyanakkor, míg a fiatalabbak elsősorban a vizuális, gyors tartalmakat keresik, és arra kíváncsiak, hogy mi történt az Instán vagy a TikTokon, amíg aludtak, addig az idősebbek inkább információkereséssel vagy üzenetváltással indítják a napot. Ez a különbség a digitális szokások leképezésén túl a napi rutinok és prioritások változását is tükrözi.

    Érdekes jelenség, hogy a felhasználók jellemzően túlbecsülik a képernyőidejüket. A vizsgálat résztvevőinek készülékére telepített alkalmazás ugyanis a becsültnél lényegesen – mintegy két órával – kevesebb telefonhasználatot igazolt az önbevallásban szereplőnél.

    A kutatás a telefonhasználat és a mentális állapot közötti összefüggésekre is rávilágít. Azok például, akik hajlamosabbak a szorongásra vagy a depresszióra, inkább önreprezentációra, identitásmegerősítésre és a valóság előli menekülésre használják a közösségi médiát, mint kapcsolattartásra, ezzel szemben azok, akik jobb érzelmi állapotban vannak, lényegesen ritkábban használják a közösségi médiát a menekülés vagy az unaloműzés eszközeként. A fiatalabbak, amikor lehangoltabbak, a TikTokot, míg az idősebbek inkább a Facebookot és a YouTube-ot pörgetik. Általánosságban elmondható, hogy akik rosszabbul vannak, akár kétszer annyi időt is eltöltenek a passzív szórakozást nyújtó felületeken, mint a kiegyensúlyozottabb kortársaik.

    A napi képernyőidő alakulása ugyanakkor szoros összefüggést mutat a lakóhellyel és a közlekedéssel eltöltött idővel is – derül ki a többváltozós statisztikai elemzésből.

    A különféle platformok és alkalmazások használatát jelentősen befolyásolja az életkor, a napi rutin, a lakóhely és az aktuális mentális állapot, tehát a telefonhasználatunk nem csupán technikai, hanem összetett társadalmi és pszichológiai jelenség is.

    A teljes tanulmány a www.nmhh.hu oldalon érhető el: A telefonhasználat mikro-mintázatai a fiatalok és felnőttek körében 

  • Rárepült a GVH a Ryanairre

    Rárepült a GVH a Ryanairre

    A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a Ryanairrel szemben. A GVH gyanúja szerint az írországi központú diszkont légitársaság az online repülőjegy foglalások során több szempontból is tisztességtelen kereskedelemi gyakorlatot folytat. A vállalkozás valószínűsíthetően megtéveszti a fogyasztókat, emellett pszichés nyomásgyakorlással, úgynevezett sötét mintázatokkal tereli a jegyvásárlókat a drágább szolgáltatási csomagok felé.

    A Gazdasági Versenyhivatal észlelte, hogy a Ryanair DAC (Ryanair) a magyar nyelvű weboldalán az online repülőjegy vásárlási folyamat során több szempontból is félreérthető, időszerűtlen módon tájékoztatja a fogyasztókat. A GVH gyanúja szerint a cég az oda-vissza útirányra egyszerre megvásárolt jegyek (retúrjegyek), valamint több utas egyidejű foglalása esetén nem megfelelően tájékoztatja a jegyvásárlókat arról, hogy a viteldíj csomagopciókat, valamint egyes szabadon választható szolgáltatások díjait az oda- és visszaútra külön-külön, valamint minden utas számára egyenként meg kell fizetni.

    Ennek keretében a Ryanair a „Regular”, „Plus” és „FlexiPlus” viteldíj csomagopciók árainak megjelenítésével, továbbá az „Elsőbbségi beszállás és 2 kézipoggyász”, „10 kg-os feladott poggyász”, „20 kg-os feladott poggyász” és „Biztonsági Fast Track” szabadon választható szolgáltatások díjainak megjelenítési módjával valószínűsíthetően tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat, amivel olyan ügyleti döntések meghozatalára készteti a fogyasztókat, amelyeket egyébként nem hoznának meg.

    A GVH észlelte továbbá, hogy a Ryanair a magyar nyelvű weboldalán az online repülőjegy vásárlási folyamat során valószínűsíthetően pszichés nyomásgyakorlással és a fogyasztó zavarása révén olyan gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztó ügyleti döntésének torzítására. Ennek keretében a cég figyelemfelhívó színekkel, képi megoldásokkal és feliratokkal azt a benyomást kelti, hogy a  „Basic” viteldíj opcióhoz képest a  „Regular” viteldíj csomagopció díja és többletszolgáltatásai kedvezőek. A GVH észlelte ugyanakkor, hogy a végső fizetendő díj alacsonyabb lehet, amennyiben a fogyasztók ugyanazokat a többletszolgáltatásokat, amelyeket egyébként a „Regular” viteldíj csomagopció tartalmaz, a „Basic” viteldíj opcióhoz egyenként, manuálisan adják hozzá a vásárlás folyamán. Továbbá a „Biztonsági Fast Track” szabadon választható szolgáltatás népszerűsítéséhez kapcsolódó manipulatív gyakorlatokkal (pl. felugró ablak, sürgető üzenetek) a Ryanair valószínűsíthetően jelentősen korlátozza a fogyasztók termékkel kapcsolatos választási és magatartási szabadságát, ezzel pedig valószínűsíthetően szintén tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat.

    A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A GVH felhívja a figyelmet arra, hogy a versenytörvény szerint az ügyfélnek a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére való felhívásától az annak teljesítéséig terjedő időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít bele.

    Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/28/2025.

    Forrás: GVH Közszolgálati kommunikációs Iroda

  • Ingatlanközvetítők Tevékenységét Vizsgáló Fogyasztóvédelmi Szakértői Munkacsoport

    Ingatlanközvetítők Tevékenységét Vizsgáló Fogyasztóvédelmi Szakértői Munkacsoport

    A Fogyasztóvédelmi Kerekasztal szakértői fórumaként a Nemzetgazdasági Minisztérium létrehozta az Ingatlanközvetítők Tevékenységét Vizsgáló Fogyasztóvédelmi Szakértői Munkacsoportot (a továbbiakban: Munkacsoport), amely az ingatlanpiacon jelentkező aktuális problémák megvitatásával és a jogalkalmazás továbbfejlesztésére irányuló javaslatokkal segíti a Fogyasztóvédelmi Kerekasztal munkáját. A Munkacsoport vezetését és koordinálását a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság látja el.

    A Munkacsoport alkalmat teremt a jogalkalmazó szervek számára gyakorlati tapasztalataik kölcsönös megosztására az ingatlanközvetítői szerződésekben alkalmazott tisztességtelen tartalmakkal és a fogyasztói jogokat egyéb módon sértő gyakorlatokkal kapcsolatban. Lehetőséget kínál továbbá arra is, hogy az érintett szervek a jogsértő gyakorlatokkal szemben azonos célok és szempontok mellett, összehangoltan tudják folytatni tevékenységüket.

    A Munkacsoport alakuló első ülése 2025. július 16-án került megtartásra, ahol az érintett hatóságok, minisztériumok, ügyészség, civil szervezetek képviselői egy igen tartalmas megbeszélést folytattak. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének képviselője is feltárta a hozzánk beérkező panaszok alapján észlelt problémákat.

  • Tudatosabb konyhával a pazarlás ellen – menütervező kiadvánnyal segíti a Nébih a háztartásokat

    Tudatosabb konyhával a pazarlás ellen – menütervező kiadvánnyal segíti a Nébih a háztartásokat

    A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja új, a fenntartható étkezést és a pazarlásmentes konyhát középpontba helyező kiadványt tett közzé. A Menütervezés maradék nélkül című útmutató könnyen alkalmazható gyakorlati tanácsokkal segíti a háztartásokat abban, hogyan főzzenek tudatosabban, használják fel kreatívan a maradékokat, és alakítsanak ki fenntartható rutint mindennapjaikban. Az érdeklődők ingyenes online előadáson is részt vehetnek, ahol a tudnivalók elmélyítése mellett kérdéseiket is átbeszélhetik a Nébih szakembereivel. A kiadvány megjelenése alkalmából a hivatal közösségi média játékkal is várja a pazarlás megelőzésében elkötelezett lakosokat.

    Az élelmiszerpazarlás környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból is komoly kihívás: a magyar háztartásokban évente fejenként átlagosan 62 kg élelmiszer végzi a szemetesben, amelynek jelentős része megelőzhető lenne. A keletkező élelmiszerhulladék legnagyobb részét az elpazarolt készételek teszik ki, évi 11,8 kg/fő/év mennyiséggel. A Menütervezés maradék nélkül kiadvány célja, hogy ezt a problémát a konyhai gyakorlatok oldaláról közelítse meg – egyszerű, mégis hatékony megoldásokat kínálva mindenki számára.
    A több napra előre történő menütervezéssel és előkészítéssel nemcsak időt, energiát és pénzt spórolhatunk, hanem mindez az élelmiszerpazarlás megelőzésének is az egyik leghatékonyabb eszköze. A Nébih Maradék nélkül programjának kiadványa bemutatja, hogyan érdemes megtervezni a heti menüt, miként használjuk fel a maradékokat és a közeli lejáratú alapanyagokat, de kitér arra is, hogy mire figyeljünk az élelmiszerek biztonságos tárolása és fagyasztása során.
    A Menütervezés maradék nélkül útmutató a mindennapi rutinba is könnyedén beilleszthető, gyakorlati módszerekkel segíti a háztartásokat abban, hogy tudatosabban tervezzék meg étkezéseiket és csökkentsék az élelmiszerpazarlást. A kiadvány egyik legfontosabb üzenete, hogy már néhány apró változtatással is jelentős hatást gyakorolhatunk környezetünkre, pénztárcánkra és a fenntartható jövőre.

    Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

  • Nyári táborok, gyerektáborok

    Nyári táborok, gyerektáborok

    A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége évek óta figyelemmel kíséri a nyári táborokra vonatkozó jogszabályi előírásokat, és több alkalommal javasolta ezek szigorítását.

    Nyári szünidő alatt sok szülő küldi táborba gyermekét, azonban nem mindegy, hogy milyen körülmények közé kerül a gyermek. Hatalmas a választék a napközis táboroktól az ottalvós táborokig, a programkínálatról már nem is beszélve. A tapasztalatok pedig szintén széles skálán mozognak.

    A legnagyobb hiányosság a korábbi időszakban az volt, hogy minimális előírás sem volt arra vonatkozóan, hogy ki lehet táboroztató. A jogszabály azonban most már előírja, hogy nem lehet táboroztatás szervezője, valamint a táboroztatás szervezésében, illetve lebonyolításában közreműködő személy, aki a bűntettesek nyilvántartásában meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt szerepel, vagy ezen bűncselekmények miatt büntetőeljárás -, kényszergyógykezelés -, vagy foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll

    Nem lehet táboroztatás szervezője, valamint a táboroztatás szervezésében, illetve lebonyolításában közreműködő személy, akivel szemben:

    • szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
      • öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
      • ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
    • szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig,
    • szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig.

    Azt a tényt, hogy a táboroztatás szervezésében, illetve lebonyolításában közreműködni kívánó személy megfelel ezeknek a feltételeknek, a táboroztatás szervezőjének hatósági bizonyítvány bemutatásával kell igazolni. Az igazolási kötelezettség teljesítésének tényét a táboroztatás szervezője – az igazolási kötelezettség teljesítése utólagos ellenőrizhetősége céljából – a táboroztatás szervezésében, illetve lebonyolításában közreműködni kívánó személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó nyilatkozatban rögzíti.

    Vannak kivételek ez alól, azaz a fenti előírásokat nem kell alkalmazni

    1.  a Köznevelési törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézmény által szervezett táborokban a köznevelési intézménnyel az Életpálya törvény szerinti jogviszonyban álló személyek vonatkozásában,
    2.  azon személyek vonatkozásában, akik a táboroztatás szervezésében, illetve lebonyolításában való közreműködésre jelentkezéskor a életévüket még nem töltötték be.

    A táboroztatás szervezője köteles továbbá a fentebb rögzített nyilatkozatot a – az utólagos ellenőrizhetőség céljából – a táboroztatás befejezését követő három évig megőrzi, valamint azt a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására a fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezésére bocsátja.

    A fogyasztóvédelmi hatóság a feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az így megismert személyes adatokat a fogyasztóvédelmi hatóság az eljárás végleges befejezéséig kezeli.

    A jogszabály értelmében táboroztatásnak minősül a 18 év alatti személyek csoportos, többnapos táboroztatása, üdültetése és egyéb szabadidős foglalkoztatása.

    A jogszabály egyértelműen meghatározza a személyi kört is, közreműködő személy az a természetes személy, aki

    • a táboroztatás szervezése, illetve lebonyolítása körében a szervezővel vagy a tábort szervező jogi személlyel, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel a táboroztatással összefüggő tevékenység tekintetében megbízási, vállalkozási, önkéntesi, foglalkoztatásra irányuló, tagsági vagy más hasonló jogviszonyban áll, vagy a tábor helyszínén a táboroztatás ideje alatt szolgáltatást nyújt, vagy szolgáltatás teljesítésében közreműködik,
    • a táboroztatás szervezése, illetve lebonyolítása során a gyermekekkel előreláthatólag közvetlen kapcsolatba kerül, és
    • a tábor időtartama alatt a programtervet végrehajtja, vagy a programterv végrehajtásában részt vesz, valamint
    • a tábor vezetője.

    Szervezőnek az a természetes személy minősül, aki az általa előre kialakított programterv alapján meghatározott foglalkozásokat megszervezi és lebonyolítja vagy lebonyolíttatja, továbbá a táborozáshoz kapcsolódó összes szolgáltatást megrendeli és a táborozás ideje alatt hozzáférhetővé teszi; jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által szervezett tábor esetén a szervezet nevében eljáró személy.

    A tábor vezetője pedig az a természetes személy, aki a tábor helyszínén a programtervben foglaltak megvalósulásáért közvetlenül felelős.

    Ezen módosítások alapján pontosan meghatározható, hogy milyen személyi kör vehet részt a táborok szervezésében, lebonyolításában.

    A másik fontos problémakör kapcsán sajnos továbbra is érkeznek panaszok, mégpedig, hogy valóban a beígért szolgáltatásokat nyújtja-e az adott tábor, vagy csak hangzatos nevekkel történik a hirdetés, azonban valós szolgáltatás nincs mögötte.

    Már idén is érkezett olyan panasz, mely szerint a napközis robotika tematikájú tábor nem került megtartásra, és az akkor derült ki, amikor reggel a szülő vitte volna a gyermekét. A tábor szervezője nem jelezte előre, hogy elmarad a tábor, és eddig még a kifizetett díjat sem térítette vissza.

    Ha nem megfelelő szolgáltatást nyújtott a tábor, akkor árleszállítást lehet követelni a táboroztatótól. Ennek alapvető feltétele, hogy tudjuk bizonyítani milyen szolgáltatást ígért a tábor, mennyi vételárat fizettünk ki, tehát mindenképpen szerződést kell kötni a táboroztatóval, amiben rögzítésre kerülnek ezek az alapvető feltételek, vagy legalább a szórólapot eltenni, a hirdetést tartalmazó weboldalt lementeni. A gyerekek szempontjából pedig jó ötlet lehet osztálytársakkal közösen táborozni, hiszen akkor legalább azzal nem kell megküzdenie a gyermeknek, hogy teljes idegen helyen van, ahol senkit sem ismer.

    Amennyiben bármilyen panasza, kérdése merül fel a fogyasztóknak, továbbra is elérhetik munkatársainkat a 06-80-630-183-as ingyenes telefonszámon, (Hétfő: 10-16, Kedd: 10-16, Szerda: 8-16, Csütörtök: 10-16, Péntek: 10-16, Szombat: 8-12), valamint az alternativsegítseg@gmail.com e-mailcímen.

  • Közös európai fellépés eredményeként változtat zöld marketing üzenetein a Coca-Cola

    A Svéd Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közös vezetésével lépett fel a The Coca-Cola Company (Coca-Cola) nem egyértelmű címkéivel szemben az európai fogyasztóvédelmi hatóságokat tömörítő Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat (CPC). A globális üdítőitalgyártó cég vállalta, hogy a jövőben átlátható és pontosabban megfogalmazott üzeneteket alkalmaz termékeinek címkéin és ehhez igazítja kereskedelmi kommunikációját is.

    Az érintett zöld kommunikáció tárgyában az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) 2023 novemberében benyújtott panasza alapján – miszerint az egyes vállalkozások műanyag palackjain nem egyértelmű módon szerepel az újrahasznosítható megjelölés – kezdett vizsgálódni az Európai Bizottság. Az Európai Bizottságot és az európai uniós fogyasztóvédelmi hatóságokat tömörítő Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat közös fellépésének – mely a Svéd Fogyasztóvédelmi Hatóság és a GVH vezetésével zajlott – eredményeként a Coca-Cola számos ponton módosít címkézési és kommunikációs gyakorlatain, ezzel a jövőben elkerülve az esetlegesen homályos zöld állítások alkalmazásának kockázatát.

    A CPC fellépésének eredményeként a Coca-Cola a vállalások elfogadásától számított 6-18 hónapon belül, az egész Európai Unióra kiterjedően:

    • lecseréli a palackok címkéin található „100%-ban újrahasznosított PET palack vagyok”, illetve hasonló üzenettel rendelkező állításokat pontosabb megfogalmazásra (így például: „100%-ban újrahasznosított PET palack vagyok, a címke és a kupak kivételével”); *
    • az üvegek címkéin található „Hasznosíts engem ismét újra” állítást a „Hasznosíts újra” állításra cseréli megelőzve, hogy a fogyasztókban azt a benyomást keltse, hogy az újrahasznosítási folyamat egy zárt kör;
    • emellett pedig biztosítja, hogy az üvegek címkéi, illetve a cég kereskedelmi kommunikációja nem kelt a fogyasztókban egy általános és nem egyértelmű képet a csomagolás környezeti előnyeiről.

    A globális vállalkozás ezen felül – a vállalások elfogadásától számított 3 hónapon belül – biztosítja, hogy a honlapján és közösségi média felületein megjelenő kereskedelmi kampányai a jövőben tükrözni fogják a vállalások tartalmát. A CPC figyelemmel kíséri majd a kötelezettségvállalások végrehajtását.

    A magyar nemzeti versenyhatóság 2024 nyarán indított versenyfelügyeleti eljárást a Coca-Cola HBC Magyarország Kft., a Coca-Cola Magyarország Szolgáltató Kft.és a Coca Cola vállalkozásokkal szemben, mivel a gyanúja szerint a Naturaqua ásványvizek és üdítőitalok címkéin és kereskedelmi kommunikációjuk során a „Hasznosíts újra 100%-ban újrahasznosítható PET palack vagyok”, „100%-ban újrahasznosítható”, valamint az ehhez hasonló jelentéstartalmú állításokkal valószínűsíthetően megtévesztették a fogyasztókat. A GVH eljárása jelenleg is folyamatban van és a CPC fellépésétől függetlenül zajlik. A GVH a versenyfelügyeleti eljárás megindításával egyidőben eljárást indított a Szentkirályi Magyarország Kft.-vel és a Fonte Viva Kft.-vel szemben is.

    További információ: www.gvh.hu