Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége

  • 06 30 212 43 21
  • Benedek Elek u 22.
  • hsanorman@gmail.com

Category: Hírek

  • Hát még a Jocó sem gondolta volna…(4)

    Hát még a Jocó sem gondolta volna…(4)

    Aki nem tudná, Jocó a barátom. Mindent meglát, észrevesz, ravasz öreg róka, és ami fontos, rendszerben gondolkodik. Egy szóval, vág az esze, mint a borotva.
    A minap felhívott és nagy lelkesedéssel mesélte, hogy találkozott egy régi osztálytársával, a Gyurival, aki aztán igazán egy tapasztalt fogyasztóvédő. Be is vette a csapatunkba – csak úgy önhatalmúlag –, és mondta, hogy ezzel létrejött a hármak bandája, a kemény mag. Gondoltam, jó is, hogy többen lettünk, de azért óvatosan megkérdeztem, hogy ki az a Gyuri, mi a vadászterülete, mire ő:
    – Főként online vásárlás, meg minden, mert jogász. – Erre csettintettem egyet, mert néhány mondat után rájöttem, hogy a Gyurival már én is találkoztam, de máshol. Mondtam is a Jocónak.
    – Ez szuper! – Többre nem voltam képes, mert a Jocó nem engedte el a fonalat, és ahogy szokta, csak mondta, csak mondta.
    – Először az internet szolgáltatókról beszélgettünk, a Googleról, a Facebookról, meg a többiről, amiket csak hálózatosoknak hívok. Mikor elkezdtük, mondtam a Gyurinak: „Figyelj Gyuri, ezek nem is tartoznak a fogyasztóvédelembe. Ingyen adják a dolgot. Ha kell, használod, ha nem kell, akkor pedig meg se nyitod az alkalmazást. A te döntésed. Erre óriásra nyitotta a szemét, megmerevedett. Azt is hihettem volna, hogy hirtelen fejbe verte a kaszás, infarktus formájában –, de ez csak a meglepetés megnyilvánulása nála – azóta már tudom. Közben átfutott az agyamon az is, biztos, hogy kezdőnek tart. Számomra azonban váratlanul teljesen nyugodtan folytatta – hiába, jogász. „Kereskedelem? Nem kereskedelem? Határeset. A borotva éle. Nézzük csak végig! Szolgáltatnak. Ezért a szolgáltatásért, vagyis a netért pedig fizetsz, mint egy katonatiszt. Nem pénzzel, hanem adattal és információval. Annak van ám csak nagy értéke! Ez egy bartel üzlet. Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen, barátom. És itt sem adnak semmit csak úgy. Látod, ezért is van szükség a fogyasztók védelmére. Az óriás letapossa a kis fogyasztócskát. Mostanra meg annyira kinőtték magukat, hogy ha nem tetszel, akkor levágnak, törölnek, nem leszel létező – teszik ezt egészen magas szinten is, pl. egy egész országot.” – Erre hirtelen közbevágtam, akadékoskodtam.
    – Te Jocó, ne mond! Én ugyan nem adok nekik semmit. Információt? Ugyan. Azt sem mondom meg nekik, hogy a kertemben hol van a körtefa. – Így viccelődtem, de a viccemmel alaposan melléfogtam, mert a Jocó ekként folytatta.
    – Ezen már rég túl vagyok, én is hasonlóan érveltem a Gyurinak, mint te. Ő azonnal helyrerakta a dolgokat. Egyszerűen, érthetően. Így szólt: „Eszedbe jutott már valamikor az, hogy a Google először megcsinálta a világtérképet, utána belerakott egy nézegető alkalmazást. Azzal végigmehetsz az utcátokon. Leselkedhetsz, és lám, a te utcátokban, a te kertedben megláthatod a körtefád. Bizony, ott a fád, és ha nem volt szerencséd, akkor te is ott vagy a kert sarkában, és csak remélheted, hogy nem egy szál gatyában és felismerhetően.” Gondolhatod, ez milyen hideg zuhanyként hatott rám. – Közbevágtam.
    – Jocó, nem ilyennek ismerlek, mindig összefüggéseiben gondolkodtál. De most? Erre nem gondoltál?
    – Rövidzárlat, de hallgasd tovább, mit mondott a Gyuri: „Mikor elkezdted használni a Googlet, elolvastad a szerződési feltételeket a jóváhagyó kattintás előtt? A-tól Z-ig? Mi mindenhez van joga a Googlenak? Persze, ahogy megfogalmazták, csakis a te érdekedben gyűjtik az adataidat, azt hogy, merre jársz a hálón, mit csinálsz, mit töltesz le vagy fel. Csakis azért, hogy javítsák a neked nyújtott szolgáltatásuk minőségét – írják ők. Kábítanak, megy nekik, mintha könyvből olvasnák. Te is tudod, hogyan működik egy számítógép. Ahhoz, hogy az adataid elemezzék – leginkább folyamatosan –, valahol tárolni kell őket és ezért lementik. Ott is marad az idők végezetéig vagy tovább. Talán az ufók is majd nézegetik az adatidat, hogy milyen voltál. Mindent archiválnak rólad. Mindent. Ezen kívül különböző fiókokat nyitsz a személyes adataiddal és ezzel bezárult a kör. Megvan a személy. Tárolják a vásárlási szokásaidat, ha web-áruházban jársz. Nyitott könyv vagy a számukra, barátom. Azért hagytak egy labirintust is, ahol beállíthatod a jogosultságokat. A másokét. De ez akkor sem ad védelmet tőlük, a hálózatosoktól. Egyszer megpróbáltam végigjárni, de több óra után bedobtam a törölközőt, nem vagyok hacker – ezzel vigasztaltam magam. Aztán ott van a keresőben az inkognitó mód is, de nem a hálózatosoknak, maguk ellen nem dolgoznak, ők mindent látnak – a nagy testvér. – Itt leállítottam a Jocót és megkérdeztem.
    – Na, és Jocókám, mit tudsz csinálni ellene? Várom a bölcs tanácsod. – ekkor a Jocó megvakarta a fejét – legalábbis ezt képzeltem el a távolban, majd egy idő múlva így válaszolt.
    – Csak annyit, hogy minimális adatot árulsz el magadról, semmi fénykép, meg semmi egyéb. Még olyan sem, hogy ekkor, meg ekkor megyek nyaralni, mert mire hazaérsz, kirámolják a házad.
    Ezután már nem sokáig beszélgettünk, mert dolga volt. Elbúcsúztunk.
    Utána még egy ideig azon gondolkodtam, hogy mi a fenét csinálhatnak ezek a hálózatosok azzal a sok adattal? Sok milliárdan lógnak a neten, van egypár tehervonatnyi adatuk, persze szépen rendszerezve, bármikor előkaphatóan. Kulcsuk van hozzá. Az adatok töredékét a hackerek elcsenik, ami csak egy szalmaszál a kazalból. Észre se venni, csak annak kegyetlen, aki belekerült a zsákmányba. Másik részét eladják. Úgy látszik, ez is megéri – de nagyon. Ha állást keresel, a fejvadászok összeállítják a profilod, hogy mennyire vagy megbízható, vagy link, meg minden egyebet. Aztán eszembe jutott, hogy hova is visz ez az egész? A nagy szabadságból a gúzsba kötöttségbe? Majd megjelennek a gladiátorok is, mint a rabszolga-világban. A digitális gladiátorok, majd harcolnak a bitekkel. De önként, kocka fejjel, kidülledt, vörös szemekkel. És talán depressziósan. Pfuj! Hova nem jutottam! Gondoljunk inkább arra, hogy milyen szép lesz minden, a drónok majd csak hozzák-hozzák a megrendelt árut, köztük a digitális kütyüket is. Persze mesterséges intelligenciával felturbózva. Hopp! Álljon már meg a fáklyás menet! Nehogy már olyan legyek, mint Jules Verne. Nem akarom eltalálni a jövőt.

  • Vállalkozások kontra fogyasztók

    Gazdasági kamarai törvény – fogyasztóvédelmi törvény

    Több milliárdos kötelező kamarai tagdíj(regisztrációs díj) a vállalkozói érdekek képviseletének védelme érdekében alanyi jogon

    Az elmúlt napok vezető híre lett, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kifejtette véleményét a vállalkozásokat terhelő 5.000 Ft regisztrációs díjról. A vállalkozások érdekében működő kereskedelmi és iparkamarák a tagdíjból (is) fedezik a vállalkozások érdekeinek érvényesítése keretén belül felmerülő költségeket (munkabér, bérleti díj stb.) – olvashattuk az elmúlt napokban.

    Vállalkozások nélkül nincs fogyasztóvédelem. Régóta hangoztatjuk ezt pontosan a fogyasztók érdekében.

    Nem tisztünk elemezni, hogy rendjén van-e, hogy kötelező regisztrációs díjat kell fizetni a vállalkozásoknak. A díjért cserébe a kamarák szolgáltatnak.

    Ugyanakkor kötelességünk hangot adni annak, hogy a piac működésének alapelve szerint is a vállalkozásokkal szemben a fogyasztók állnak.

    Épp úgy, ahogy a kereskedelmi és iparkamarák is a vállalkozók érdekeit képviselik, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek pedig a fogyasztók érdekeit képviselik. Épp úgy, ahogy a kamarai törvény is sok feladatot meghatároz a kamarai érdekvédelmi szervezetnek, a fogyasztóvédelmi törvény és számos más ágazati jogszabály is számtalan jogosítványt ad a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek.

    De egy irtózatos nagy különbséggel! A kamarai szervezeteknek törvény biztosítja alanyi jogon a működéshez szükséges forrásokat, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó szervezeteknek nem.

    De ezt a nagy különbséget tovább mélyíti, vagy szentesíti, hogy míg a kereskedelmi és iparkamarák több milliárd forintból gazdálkodnak, az előbb említett fogyasztóvédelmi szervezetek részére az állam közvetlenül a fogyasztóvédelemért felelős ITM helyettes államtitkárságán keresztül 43, azaz negyvenhárom millió forintos éves összegre ír ki pályázatot.

    Ha esetleg valaki elkezd számolni, hogy a több milliárd nem is annyi, meg az összeg nem úgy jön ki, az máris szándékosan rossz irányba kívánja terelni a problémát. Mert valójában mindegy is lehetne a közvetlen támogatás összege, mértéke(?), mert a lényeg az egyenlőségen van, vagy kellene nyugodni, de minimálisan a fegyveregyenlőség elvének ”erkölcse” alapján.

    De még egyszer: több milliárd kontra 43 millió.

    Nem férhet kétség, hogy ez nemcsak jelzés, hanem egyértelműen üzenet: nincs szükség hatékony fogyasztóvédelemre, pontosabban nincs szükség a vállalkozói érdekvédelmi oldallal szemben kihívóra a másik oldalról, nincs szükség hatékony civil oldalra, elég, ha van kamarai oldal, az állam pedig kommunikálja, hogy minden rendben van a fogyasztóvédelemben.

    Csak az a baj, hogy ez nem így van és ezt a legjobban a fogyasztók érzik, a saját bőrükön.

    Ez mélységesen elszomorító.

    Ne csodálkozzunk azon, hogy ilyen körülmények között a fogyasztóvédelem kiszolgáltatottságáról beszélni nem lehet vita tárgya. Mint ahogy az sem, hogy a fogyasztó mindig a gyengébb helyzetben lévő, akit segíteni kell. Sokkal jobban, mint a vállalkozásokat. Ehhez képest kell értékelni, hogy ki, miért, mennyit fizet, és mit kap.

    Lehetne mondani – ahogy mondtuk is, de eredménytelenül -, hogy a vállalkozásoktól befolyó regisztrációs összeg meghatározott összegét a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó szervezetek részére kell biztosítani (akár pályáztatás útján is) az állam útján.

    Vagy azt is, ami már megtörtént(!) Magyarország fogyasztóvédelmében, hogy a vállalkozásokra kiszabott fogyasztóvédelmi bírság meghatározott hányadát – a fogyasztók érdekében – a Fogyasztóvédelmi törvény 45. §-ban meghatározott célokra kell fordítani. Közvetlenül a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó szervezetek támogatásával.

    Jelentős szemléletváltásra lenne szükség az állam részéről a fogyasztóvédelemben.

    Kezdve azzal, hogy a fogyasztóvédelem irányítása a Miniszterelnökséghez kerüljön, ahova most is tartoznak a fogyasztóvédelemért hatósági szinten eljáró kormányhivatalok. Folytatva azzal, hogy fogyasztóvédelemi jogszabályok ténylegesen a fogyasztók érdekeit kell, hogy szolgálják. Kiegészítve azzal, hogy az állam felismeri, hogy a fogyasztóvédelem nem lehet öncélú, hanem közösen kell a fogyasztókért a társadalmi szervezettekkel dolgozni.

    Nem utolsó sorban a megfelelő – a jelenleginél több százszoros – forrás biztosítása a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek részére ne legyen a XXI. században állandóan vita, állandó konfrontáció kérdése.

    Nem csak elvi kérdés mostantól, hogy a fogyasztói érdekek képviseletének biztosítása céljából a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek részére törvényi szinten is biztosítani kell a közvetlen forrásokat.

    A vállalkozói érdekvédelemnek sikerült, jól vagy rosszul, azt a vállalkozások eldöntik. A fogyasztói érdekvédelem területén nagy lemaradásban vagyunk, de idővel sikerülni fog!

    Mindezek után azt gondolom, hogy felértékelődik a kamarai vezető vállalkozásokat érintő díjról alkotott véleménye. Számomra az üzeneten kívül abból a szempontból is jelentőséggel bír ez, hogy az első, a fogyasztók – vállalkozások focimeccsen a vállalkozások kiütéssel győztek, függetlenül attól, hogy a szabálytalanságok felett a bírók rendre szemet hunytak. Ezt a meccset csak akkor tudják a fogyasztók megnyerni, ha új szabályokkal lehet kezdeni egy visszavágót.

    De ezeket a szabályokat közösen kell megalkotni! Többek között úgy, hogy biztosítani kell a jelenleginél nagyságrenddel nagyobb pénzügyi forrásokat a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek.

    Budapest, 2021. február 10.

    Dr. Baranovszky György
    FEOSZ
    ügyvezető elnök

  • Hát, még a Jocó sem gondolta volna… (3)

    Hát, még a Jocó sem gondolta volna… (3)

    Aki nem tudná, Jocó a barátom. Mindent meglát, észrevesz, ravasz öreg róka, és ami fontos,
    rendszerben gondolkodik. Egy szóval, vág az esze, ahogy a forró kés vágja a vajat.
    Álltam a megállóban, és körülnéztem, meglátom-e Jocót, mert ilyenkor ő is itt szokott előfordulni. És lám, ott támaszkodik a bódénál. Elindultam felé, de észrevett és integetett.
    – Szia, Jocó, hogy vagy? Na és kivel küzdesz manapság, te fogyasztóvédő?” – Kérdeztem. Erre indított.
    – Most senkivel, csak azon gondolkodom, hogy merre megy ez a világ. Kereskedelem, a szolgáltatás. A kicsikkel semmi bajom, elintézem a dolgaimat velük, de az óriásokkal sokszor összeakasztom a bajszom. Ha van valami panaszom, náluk mehetek az ügyfélszolgálatra, ahol a kissé bonyolultabb ügyet el sem tudom intézni. Különösen akkor nem, ha van jogi érvem is hozzá – tudod, én mindig előre beásom magam a jogszabályokba. A vége a lepattintás és utána a dolog átmegy levelezésbe. Sokszor az a bajom, hogy küldöm-küldöm a levelem egy személy nélküli fiókba. Nem tudom, hogy ki van mögötte, Nagy Laci vagy Kis Rozi? Ki az, aki válaszol, és a második levélre ugyanaz ír-e, mint az elsőre, és ezért képben van-e?
    – Jó, jó, de végül lerendeződik a dolog, nem? – Szakítom félbe.
    – Néha igen, néha nem. Az élen a hírközlési szolgáltatók telefonon vagy e-maillel elérhető ügyfélszolgálatai vannak, velük küzdök a legtöbbet – jól hangzik a nevük, ügyfélszolgálat, pedig néha úgy érzem, nem is szolgálnak engem. A legutóbb is, mikor szerződést módosítottam, sehogy sem tudtam kihúzni belőlük, hogy az ÁSZF melyik pontja alapján tették velem azt, amit tettek, szerintem alap nélkül. Értenek a mellébeszéléshez. Fárasztanak erősen, remélve, hogy megunom vagy elfogy az időm. Mint a süketek párbeszéde. Arra válaszoltak, amire rá se kérdeztem, a kérdésemre pedig nem. Ha panaszt nyújtok be a felsőbb szintre, az elefántcsonttoronyban ülőkhöz nem jutok el. Most azért van egy bíztató ügyem, mert… Na, szia, itt a villamosom.”
    Jocó elviharzott és abban reménykedem, hogy legközelebb elmondja a sztorija végét is.
    Hazafelé azon morfondíroztam, hogy a Jocó sem gondolta volna, hogy az ügyfélszolgálat az olyan, mint egy barikád. Pontosabban, mint egy virtuális barikád. Védi a főnökséget a fogyasztótól – attól, akiből élnek. A fogyasztó harca pedig sziszifuszi. Görgeti az ügyed, amíg bele nem fárad vagy egészen az idők végezetéig.
    Vagy talán mégsem? Igen, pontosabb az, hogy az ügyfélszolgálat inkább olyan, mint egy tűzfal. Senki sem jut át rajta, minden lepereg róla, mint a falra hányt borsó. De ebben a digitális világban pontosabb azt mondani, hogy a tűzfalra hányt borsó.

  • Sikeres európai képzés fogyasztóvédelmi szervezetek szakemberei számára

    A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam és jogtudományi kara, valamint az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezetek Szövetsége (BEUC) közösen fogyasztóvédelmi szakember képzést szervezett 2021. január 27-29. között „Digitális jogaink és a fogyasztóvédelmi jog alapintézményei címmel. A tréninget a “Consumer PRO” elnevezésű, az Európai Bizottság által kezdeményezett program keretein belül szerveztük. A „Consumer Pro” képzési programot azzal a szándékkal indította az Európai Bizottság, hogy bővítse a BEUC (Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet) Fogyasztóbarát mozgalmába bekapcsolódó szakemberek számát.
    A tréning vezető előadói dr. Lévayné dr. Fazekas Judit egyetemi tanár, a polgári jog és fogyasztóvédelmi jog szakértője és dr. Karácsony Gergely, egyetemi docens, a digitális és az adatvédelmi jog szakértője voltak. Meghívott előadók voltak: Dr. Baranovszky György a fogyasztói jogvitarendezés jogának szakértője a FEOSZ elnöke, dr. Zavodnyik József a fogyasztói versenyjog és az adatvédelmi jog szakértője, dr Lapsánszky András, tanszékvezető egyetemi docens a digitális jogok szakértője.
    A tréning célja az volt, hogy megismertessük a szakemberekkel a digitális jogokra, adatvédelemre vonatkozó fogyasztókat érintő jogszabályokat és a fogyasztóvédelmi jog legfontosabb jogintézményeit.
    A képzésben több területről is érkeztek szakemberek, úgymint minisztérium, kormányhivatalok, békéltető testületek, civil szervezetek. A visszajelzések alapján a képzés nagyon sikeres volt és az abban érintett területeken sikerült bővíteni szakembereink egyébként is már széleskörű tudását. A szervezők és a trénerek remélik, hogy a megszerzett tudást a képzésben résztvevő 24 szakember fogja tudni hasznosítani a mindennapi munkájában is, ezzel növelve a fogyasztóvédelem színvonalát Magyarországon.
    A Fogyasztóvédelmi Szervezetek Országos Szövetsége, mint az európai szervezet (BEUC) egyetlen magyarországi tagja kapta meg a lehetőséget, hogy megszervezze ezt a képzést, mely egyedülálló a maga formájában Magyarországon. A pozitív visszajelzések alapján a szervezők bíznak abban, hogy lesz lehetőségük újabb képzést tartani tavasszal, ahova újabb szakembereket tudunk majd bevonni.

  • Átgondolatlan szabályozás a használati és kezelési útmutatókat illetően

    2021. július 16-tól – a kereskedők nem fognak ennek örülni
    Megint nem történt egyeztetés
    Miért kell egy tollhoz is használati utasítás?
    Mi is a használati és kezelési útmutató? Maradandó formában a fogyasztó vagy a felhasználó számára a gyártó által rendelkezésre bocsátott tájékoztatás a termék rendeltetésszerű és biztonságos használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének módjáról. A termékek piacfelügyeletéről szóló törvény legújabb módosítása alapján 2021. július 16-tól a gyártó a termékhez magyar nyelven köteles mellékelni a fogyasztók és más végfelhasználók számára a használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket. A használati és kezelési útmutatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie.
    Eddig akkor kellett mellékelni használati és kezelési útmutatót, ha azt jogszabály előírta, és a jogszabály azt is meghatározta, hogy milyen formában, módon és tartalommal kell elkészülnie. (Például gyermekjátékok, műszaki cikkek esetében.)
    A mostani módosítás a gyártó vonatkozásában minden egyes termék esetében kötelezővé teszi a magyar nyelven készülő használati és kezelési útmutatót, így akár egy toll, vagy gémkapocs esetében is kell ilyet készíteni és a fogyasztó részére átadni.
    De mi történik akkor, ha ezt a gyártó elmulasztotta?
    Akkor az importőr, meghatalmazott képviselő vagy a logisztikai szolgáltató köteles biztosítani, hogy a termékhez mellékelt használati és kezelési útmutató a fogyasztók és más végfelhasználók számára magyar nyelvű, közérthető és egyértelmű legyen, valamint tartalmazza mindazt az információt, amelyet a gyártó által csatolt idegen nyelvű használati és kezelési útmutató tartalmaz.
    Végső kötelezettként pedig a forgalmazónak, azaz a kereskedőnek kell ezt pótolnia.
    Kit fog tehát felelősségre vonni a piacfelügyeleti hatóság a használati és kezelési útmutató nélküli toll esetében? Elsősorban a magyarországi székhelyű gyártót, illetve a forgalmazót.
    Ez a jogszabály módosítás szintén a fogyasztóvédelmi szakmai szervezetek megkérdezése nélkül született.
    A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szerint lennének ennél lényegesen fontosabb fogyasztóvédelmi kérdések, melyek évek óta problémát okoznak a fogyasztóknak, mégsem születnek a fogyasztókat ténylegesen védő jogszabályok.
    Ilyen kérdéskörök például a légitársaságok esetében a kötelezően fenntartandó személyes ügyfélszolgálat, ahol a külföldi székhelyű légitársaságok elérhetők lennének. Most ugyan kevesebben tudnak utazni, de például a tavaszi járattörlések kapcsán sem kapták még vissza sokan a repülőjegyük vételárát, mert a külföldi székhelyű légitársaságokat nem tudják elérni.
    Webáruházak esetén egy szigorúbb feltételrendszerre lenne szükség a működtetés során, aminek kötelező eleme lenne a telefonos elérhetőség is.
    Vagy az interneten rendelt termékek átvételének kérdésköre, hiszen most az automatikus aláírást úgy értelmezik, mintha a fogyasztó át tudta volna a vizsgálni a csomagot, annak teljes tartalmát.
    És még hosszan lehetne sorolni azokat a területeket, amelyek tényleges, hatékony, fogyasztókat védő jogszabály módosításokat igényelnének. Ennek azonban előfeltétele a tényleges párbeszéd a fogyasztóvédelmi szakmai szervezetek és az Innovációs és Technológiai Minisztérium között, valamint a fogyasztóvédelmi törvényben meghatározott előzetes jogszabály véleményezés.

  • VIII. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitábor – Tudatos fogyasztó vagy?

    SulitáborA Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a 2020/2021-es tanévben is meghirdeti pályázatát „Fogyasztóvédelmi Sulihét” címmel, melynek díjaként a legjobb pályamunkákat benyújtó iskolák tanulói és tanárai elnyerik a VIII. Országos Fogyasztóvédelmi Sulitáborban való ingyenes részvétel jogát.

    Szövetségünk évről-évre meghirdeti pályázatát, melynek célja: a koruk folytán speciálisan védendő fogyasztóknak minősülő, általános- és középfokú intézmények tanulóinak fogyasztóvédelemmel történő megismertetése, szerepének bemutatása, tudatos fogyasztóvá nevelésük elősegítése új, eddig igénybe nem vett oktatási formák segítségével.

    A pályázaton részt vehet Magyarország valamennyi általános- és középfokú oktatási intézménye. A feladat az, hogy az adott intézmény keretein belül 2021. április hónapban ún. „Fogyasztóvédelmi Sulihét” c. programot valósítsanak meg. Egy kötelező feladatot írtunk elő, mégpedig egy rövid 2-3 perces videó elkészítése a fogyasztóvédelemről – ahogy a diákok látják. A többi az intézményekre van bízva, így sor kerülhet osztályfőnöki óra keretében megtartásra kerülő fogyasztóvédelmi oktatásra, fogyasztóvédelmi témájú pályaművek diákok általi elkészítésére, intézményi kereten belül lefolytatott fogyasztóvédelmi versenyre, fogyasztóvédelmi totóra, fogyasztóvédelmi témájú rajzpályázatra, egyéb, vonatkozó gyakorlati tevékenység megvalósítására, pl.: rímes vers írása, békéltető testületi formanyomtatvány kitöltése, írásos nyilatkozatok megírása a szavatossági-jótállási, indokolás nélküli elállási jog gyakorlása érdekében.

    A résztvevő iskolákat azáltal segítjük, hogy számukra megküldjük az írásos, elektronikus fogyasztóvédelmi szakmai háttéranyagot „Tudatos fogyasztó vagy?” címmel, mely 7 különböző témakörben tartalmazza a program megrendezéséhez szükséges szakmai ismereteket közérthetően és inspiráló ötleteket ad a témák kiválasztásához, vagy épp az egyes konkrét feladatokhoz, amelyeket az iskolák önállóan hirdetnek meg a diákok körében.

    A legjobb pályázatokat benyújtó iskolák tanulói és tanárai vehetnek részt a táborban, ahol a szállás és az étkezés-ellátás térítésmentes, azonban a pályázati feltételek nem teszik lehetővé az útiköltség térítését is, ezért ez utóbbit az iskolának/diákoknak kell állnia.

    A tábor a Zsóry Zsibongó Gyermeküdülő és Ifjúsági Táborban (3400 Mezőkövesd (Zsóry fürdő, Olajfa u. 1.) 3 nap-2 éjszakás ott tartózkodással kerül megrendezésre, 2021. június 07-09. között.

    Jelentkezni 2021. február 20-ig lehet az iskoláknak a feosz@feosz.hu emailcímen, a feladatokat 2021. április hónapban kell elvégezni, melyek közül a legfontosabb tehát egy rövid 2-3 perces videó elkészítése a fogyasztóvédelemről – ahogy a diákok látják. A teljes pályázati kiírás itt érhető el. Készült az Innovációs és Technológiai  Minisztérium támogatásával.

  • Hát még a Jocó sem gondolta volna… (2)

    Hát még a Jocó sem gondolta volna… (2)

    Aki nem tudná, Jocó a barátom. Mindent meglát, észrevesz, ravasz öreg róka, és ami fontos, rendszerben gondolkodik. Egy szóval, vág az esze, mint a borotva.
    A minap felhívott és az első szavak után rögtön tudtam, hogy dühös. Na, de mi billenthette ki a nyugalmából? Kíváncsian hallgattam a történetét.

    – Képzeld, a minap meglátogatott egy külföldi rokonom. Fiatal srác, szeret hozzánk járni. Itt volt dolga, és megkért, menjek el vele vidékre is. Kalocsára megérkezvén mondta, kivesz egy kis pénzt az ATM-ből, nincs nála egy forint sem. Elkísértem. Bedugta a kártyát a masinába. Az elkezdett csattogni, zakatolni, mint egy mozdony. Néztünk egy nagyot.
    – Te Jocó, már látom, itt probléma lesz. Én ugyan sosem intéznék veled semmit, vonzod a bajt. – Mondtam, de ezt átugrotta és folytatta.
    – Mindjárt jött is a masinából az info. Kiírta, hogy ellenőrzés, karbantartás és villogott, mint egy játékgép. A zakatolás meg maradt. Majd új képernyő, telepíti a Windows NT-t, meg más spéci szoftvereket. Mintegy tíz perc után elhallgatott. A kártya meg sehol. Vártunk még egy darabig, hátha mégis kiköpi, mint egy zsetont.
    – Gondolom, megriadt a rokon srác, se pénz, se kártya. – Vágtam közbe. Jocó erre már reagált.
    – Ugyan, ő is nyugis, mint a mai fiatalok. Mereven figyeltük a történéseket, láttuk, baj van. Előkaptuk a mobilokat, felváltva csöngettük a masináról lelesett számokat, de csak a szokásos gépi hang jött. Vagy fél órát bírtuk, majd irány a bank helyi fiókja, mert, hogy övék volt a csodamasina. Ott megpróbáltak lerázni a „nem mi üzemeltetjük a gépet” szöveggel.
    – Jocó, téged lerázni? Ugyan. – Tettem alá a lovat.
    – Az nem megy. Elmagyaráztam a bankos legénynek, hogy mi kié, és végül pedig, hol a felelősség. Látszott, hogy intenzíven dolgozza fel az új információt, majd bíztatásomra tanácskozott egyet a főnökével. Utána vagy fél órát küzdött a telefonnal. Férfiasan, de sikertelenül. Először azt hittem, van egy titkos száma, de kiderült, hogy ugyanazt hívogatta, mint mi. Ezután otthagytuk telefonnal a fülén, mondtam neki, telefonáljon, ha megtud valamit. Két óra múlva csörgött, hogy sikerült beszélni a masina kezelőivel. Onnan azt üzenték, mi hívjuk fel őket, és bemondta a számot is.
    – És mit mondott a masinához értő cég? – Kérdeztem a lényegre.
    – Képzeld! Mikor megnéztük, ugyanaz a szám volt, amivel már hárman küzdöttünk három órát. A kör bezárult. De azért próbálkoztunk még úton hazafelé – nehogy szó érje a ház elejét.
    Még jól kitárgyaltuk azt, hogy vajon mit csinálna egy olyan külföldi, akinek nincs kéznél egy rokon. Ott állhatna az országút szélén benzin, kenyér és víz nélkül. Rágondolni is rossz.
    Aztán még eszembe jutott az is, hogy hát még a Jocó sem gondolta volna, hogy milyen jó, ha csörög a zsebében egy-két krajcár is a bankkártya mellett. Persze a bankkártya használatára ezerrel bíztatnak, de. És itt ledöbbentem, talán még meg is álltam. Hogy a csodába lehet, hogy a rendszer még mindig a Windows NT-t használja, holott a gyártó már régen nem támogatja ezt a szoftvert. Ha tudnák ezt a hackerek, lenne nagy vigadalom – ott, náluk. Hm, lehet, új szoftverre a banknál nincs pénz, de palotára, reklámra, meg az ég tudja mire, igen.
    Utána még egy kicsit ábrándoztam. Lehet, majd egyszer a bankok létrehoznak egy alapot, hogy a miattuk bajba jutottakat kisegítsék egy kis alamizsnával – persze kölcsönként, mert így dukál, a dukát az dukát, nem szórjuk szerteszét. Hm, ez már a mesék világa. Hova nem tévedtem. Vissza a földre! A valóság az, hogy az ül legjobban a pénzén, akinek sok van. Ez a pénz törvénye. Axióma. Megdönthetetlen, mint az, hogy a feldobott kő visszaesik a földre. És ha nem ugrasz el, a fejedre.

  • A fogyasztóvédelmi intézményrendszer rövid bemutatása

    Mottó:

    „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.” /Magyarország Alaptörvénye, M) Cikk (2) bekezdés/

    „Az Országgyűlés annak érdekében, hogy olyan szabályozás jöjjön létre, amely biztosítja a fogyasztói érdekek – különösen a biztonságos áruhoz és szolgáltatáshoz, a vagyoni érdekek védelméhez, a megfelelő tájékoztatáshoz és oktatáshoz, a hatékony jogorvoslathoz, továbbá az egyesületeken keresztül történő fogyasztói érdekképviselethez fűződő érdekek – védelmét, valamint az érvényesítésükhöz szükséges intézményrendszer továbbfejlesztését, a következő törvényt alkotja:” /a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény preambuluma/

    I. Bevezetés

    A fogyasztóvédelem hazai intézményrendszere többszereplős és ezek körét, valamint feladataikat a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) alapjaiban jelöli ki.

    Állami oldalról ide tartozik a fogyasztóvédelmi hatóság, civil oldalról a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek, és végül a békéltető testületek. Mindenkinek más a feladata ebben a rendszerben.

    Első pillér: fogyasztóvédelmi hatóság.

    Az egyes fogyasztóvédelmi feladatkörrel bíró hatóságok a fogyasztókat védő kötelező előírások betartását vizsgálják. Ha kell, például bírságolnak, eltiltanak, köteleznek a határozatukban. Nem rendelkeznek viszont hatáskörrel (néhány ügy kivételével) az egyéni, vitás ügyek rendezésére. Fogyasztóvédelmi hatóságként eljárnak a megyei kormányhivatalok, néhány ügyben a járási hivatalok, de a Magyar Nemzeti Bank, és a Gazdasági Versenyhivatal is rendelkezik fogyasztóvédelmi jogosítványokkal.

    Második pillér: fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek.

    A fogyasztók hangját hallatják, „társadalmi szócső” szereppel bírnak. Törvényben meghatározott feladatokat látnak el. Így például tájékoztatást, tanácsadást, oktatást végeznek, és fogyasztói érdekfeltárási feladatokat is ellátnak. Mindezek mellett például közérdekű keresetekkel, hatósági bejelentések útján képviselik és érvényesítik a fogyasztói érdekeket. Jogszabály véleményezéssel, kezdeményezéssel segítik a tudatos fogyasztóvá válást.

    Harmadik pillér: békéltető testületek.

    Feladatuk az egyéni, vitás fogyasztóvédelmi ügyek rendezése ingyen, gyorsan, elsősorban egyezség létrehozatala útján, ennek hiányában pedig döntenek a fogyasztói kérelem megalapozottságáról. Döntésük nem kötelező, alternatív vitarendezési fórumok. Emellett díjmentes fogyasztóvédelmi tanácsadással segítik a fogyasztókat és a vállalkozásokat, a fogyasztókat megillető jogokkal kapcsolatosan.

    II. A fogyasztóvédelem állami szereplője: a fogyasztóvédelmi hatóság(ok)

    A fogyasztóvédelmi hatóságok (általános és speciális) ellenőrzik a fogyasztóvédelmi rendelkezések, előírások betartását és azok megsértése esetén eljárnak.

    Nem tartoznak ide néhány kivételtől eltekintve azok a vitás ügyek, amelyek a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével kapcsolatosak.

    Tipikus fogyasztóvédelmi hatósági feladatkör, amely indulhat hivatalból, például az általános kereskedelmi feltételek (árvizsgálat, mérés hitelessége, panaszkönyv megléte, stb.) ellenőrzése, piacfelügyeleti hatáskörben a forgalmazás megfelelőségének, biztonságának vagy akár a játszótéri eszközök, mutatványos eszközök üzemeltetési feltételeinek vizsgálata, a veszélyes termékek kiszűrése vagy akár kérelemre a minőségi kifogások, panaszok kezelésének ellenőrzése.

    Ami az általános fogyasztóvédelmi hatóság szervezeti rendszerét illeti, 2017. január 1-jén jelentős változás következett be, hiszen az általános fogyasztóvédelmi feladatokkal bíró központi hivatal, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) megszűnt és beolvadt a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba, és a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek leépítése is fokozatosan megtörtént. (a szakemberek áthelyezésével a megyei kormányhivatalok (közlekedési) műszaki engedélyezési, mérésügyi és fogyasztóvédelmi főosztályaira, illetve szükség szerint a járási hivatalokba)

    (2015. ápr. 1-től megszűntek a területi felügyelőségek, minden kormányhivatalban csak osztályként működött a fogyasztóvédelem, de megyei szinten.

    2017. jan. 1-től megszűnt az NFH és a fogyasztóvédelem járási szintre került, egyrészt a megyeszékhely szerinti járási hivatalok osztályaira (fővárosban Főosztály) a kiemelt feladatok ide tartoztak, pl. közmű, piacfelügyelet, másrészt az összes járás általános fogyasztóvédelmi hatáskörben látta el a feladatokat.

    2020. március 1. visszakerültek megyei szintre a fogyasztóvédelmi feladatok, osztályok működnek, kivéve főváros és Pest Megye – itt főosztály. A helyi járásoknál már csak az un. „egyszerűsített ellenőrzés” keretében lehetséges a kereskedelmi egységek általános kereskedelmi feltételeinek vizsgálata.)

    Jelenleg a fogyasztóvédelemért felelős tárca az Innovációs és Technológiai Minisztérium, mely a kereskedelempolitikai és fogyasztóvédelmi államtitkárságán keresztül kizárólag szakmai iránymutatással látja, láthatja el a Miniszterelnökséghez tartozó megyei kormányhivatalokban dolgozó szakemberek munkáját.

    Az általános, fogyasztóvédelmi hatósági feladatkör mellett továbbá vannak ”egyéb”, de rendkívül fontos olyan speciális gazdasági ágazatok (például: energia, pénzügyek, hírközlés) is, amelyek kapcsán a felmerülő, speciális hatósági feladatok ellátásáért különálló közigazgatási szervek felelnek.

    A pénzügyi fogyasztóvédelemért a Magyar Nemzeti Bank felel, a közüzemi szolgáltatások fogyasztóvédelméért a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A tisztességes verseny felett a Gazdasági Versenyhivatal őrködik, míg a hírközlési fogyasztóvédelem esetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) lát el szakigazgatási feladatokat. Az élelmiszerlánc, az élelmiszerek biztonságossága kapcsán ismét külön szerv a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felel.

    A fentieken kívül is természetesen vannak egyéb szereplők (és a felsorolás még így sem teljes körű), amelyek hatósági feladatkörben járnak el, mint például az önkormányzatoknál a jegyzők, kapcsolódva a helyi kereskedelmi tevékenység engedélyezésének, bejelentésének folyamatához.

    III. Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek

    A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek legfontosabb feladata a fogyasztóvédelmi törvényből is adódóan – a felsorolás nem teljes – a fogyasztói érdekfeltárás, érdekképviselet, tájékoztatás és fogyasztóvédelmi oktatás és a fogyasztói igényérvényesítés. Jelentős szerepük abban is megmutatkozhat, hogy hallatják a fogyasztók hangját.

    A fogyasztókkal szemben alkalmazott általános szerződési feltételek folyamatos figyelemmel kísérése, közérdekű keresetek indítása, hatósági eljárás, vizsgálat, intézkedés kezdeményezése, fogyasztókat érintő jogszabálytervezetek véleményezése, valamint a jogszabály-módosítások előterjesztése, tanácsadó irodák működtetése is munkájukhoz tartozik.

    Azonban ez már több éve nem, illetve alig valósulhat meg. A törvény alapján az államnak kell biztosítani a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó szervezetek működéshez szükséges támogatást. Az állam ezt nem, illetve alig biztosítja, a források rendkívül alacsonyak, a meghatározott pályázati kategóriák pedig nem igazodnak a törvényi rendelkezésekhez. Nem a szakmaiság a mérvadó. Ezáltal jelentősen csökkent, csökkenhet a fogyasztók védelme. Az állam határozza meg mikor, kinek, mit kell védenie.

    2019. szeptember 1-től egy rendkívül fontos – a fogyasztóvédelmi politika koncepcióját a fogyasztóvédelemért felelős miniszter dolgozta ki és terjesztette jóváhagyásra a Kormány elé, illetve szintén a miniszter tett javaslatot a fogyasztóvédelmi politika megvalósításának szervezeti és intézményi feltételeire – rendelkezést hatályon kívül helyezett a törvényhozás.

    Itt kell megemlítenem azt az európai unió jogszabályába is ütköző fogyasztóvédelmi törvény módosítását melynek eredményeként megszűnt a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek jelölési és választási joga a békéltető testületekbe.

    A testületek tagok felét 1999. január 1-től(!) 2020 január 1-ig a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek adták, másik felét a fővárosi, és a megyei kereskedelmi és iparkamarák szakemberei.

    IV. Békéltető testületek

    A fogyasztóvédelmi intézményrendszer harmadik alappillérét a már több mint két évtizede működő fővárosi és megyei békéltető testületek jelentik, mint a fogyasztó és a vállalkozás közötti egyedi vitás fogyasztóvédelmi ügyek megoldásának fórumai, azok függetlenségük miatt is.

    Ingyenes, gyors eljárásuk vonzó lehet nemcsak a fogyasztók, hanem a vitával érintett kereskedők számára is, hiszen a bíróságot elkerülve kínálnak alternatív vitarendezési lehetőséget.

    Az általános fogyasztóvédelmi ügyekben a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő független békéltető testületek jártak el 2019. szeptember 1-ig.

    Ugyanakkor 2019. szeptember 1-től a jogalkotó gyökeresen átalakította a békéltető testületi rendszert is. Minden jogosítványt a kereskedelmi és iparkamarákhoz telepített, külön hangsúlyos szerepet biztosítva a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, úgy, hogy a korábbi jelölés, választás helyett a testületi tagok kinevezése a miniszterhez lett delegálva, megszüntetve a már említett civil szervezetek jelölési jogait, és azt is, hogy a testületi elnököket a tagok maguk közül válasszák. Az elnökökkel a megbízási szerződéseket az MKIK köti meg tavaly év eleje óta.

    Megszűnt a békéltető testületek függetlensége is, a területi testületek pedig teljesen a területi iparkamarák irányítása alá kerültek.

    A törvényhozás úgy szüntette meg a testületi önállóságot, hogy míg 20 éven keresztül e testületek a kamarák ”mellett működő független testületekként” voltak definiálva, addig ma már a testületeket a ”kamarák működtetik”.

    Pénzügy-biztosítás területén pedig kizárólag a fővárosban az MNB keretein belül működő Pénzügyi Békéltető Testület jár el.

    A fentiekből jól látható, hogy hazánkban a fogyasztók védelmének feladatát számos szereplő látja el, és ki-ki a saját maga tevékenységével járul hozzá ahhoz, amit ma Magyarországon úgy hívunk: fogyasztóvédelem.

    Budapest, 2021. január 6.
    Dr. Baranovszky György
    ügyvezető elnök
    FEOSZ

  • Fogyasztóvédelem Szükségszerű változtatások-Alaptézisek

    Készítette: Dr. Baranovszky György

    I. A fennálló helyzet értékelése

    Nincs könnyű helyzetben az, aki akár stratégiát vagy jövőképet szeretne készíteni a fogyasztóvédelmet illetően.
    Tény, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a jogelődje az elmúlt években olyan jogalkotást folytatott, melynek eredménye a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek ellehetetlenítése, a hatósági rendszer átalakítása (szétverése) és a békéltető testületek függetlenségének megszüntetése volt.
    Újból kellene mindent kezdeni? Nem, de hogy gyökeres, rendszerszintű változtatásokra, és szemléletváltásra is szükség van, az biztos.

    2019. szeptember 1. óta sem alkotta meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium – törvényi előírás ellenére – fogyasztóvédelmi politikáját. A jogszabályban meghatározottak ellenére a Fogyasztóvédelmi Tanács nem került összehívásra 2020-ban.

    A fogyasztóvédelmi törvény 2019. szeptember 1-én hatályba lépett változásai a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek ellehetetlenítést szolgálták, különösen a békéltető testületekbe történt jelölési, választási joguk megszüntetésével.

    A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek megszüntetése, a szakemberek elvándorlása nem segített abban, hogy 2021-re erős fogyasztóvédelemről lehessen beszélni. Még inkább elmondható ma már az is, hogy Magyarország fogyasztóvédelme az elmúlt tíz évben nemhogy nem erősödött, hanem annak megítélése is visszaesett. A fogyasztók védelme érdemben is csökkent. A gazdasági szereplők, kamarák szerepe erősödött a fogyasztók rovására.

    Soha nem volt ilyen megosztott, szétvert a szakma, mint manapság. Történik mindez annak ellenére, hogy az Európai Unió letette a voksát, akkor, amellett, hogy a tagállamokban is szükség van erős, átlátható fogyasztóvédelmi intézményekre, melyek segítik a fogyasztókat. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükség van a mindenkori politikától függetlenül működő erős fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetekre.

    A legfontosabb mindezek előrebocsátása mellett talpon maradni és szolgálni a fogyasztók érdekeit civil oldalról nézve, annak ellenére, hogy az állam mindent megtesz annak érdekében, hogy ez ne így legyen.

    A fogyasztóvédelem területén működő társadalmi szervezetek, alulról építkező jogi személyek szembesültek és szembesülnek ma is az anyagi függőség kérdésével. Ez a probléma azonban nem új keletű, ugyanakkor egy jól működő demokráciában az állam érdeke a szervezetek megfelelő anyagi támogatása.

    A vállalkozásokkal ellentétben ugyanis a fogyasztók kiszolgáltatott és nem egyenrangú partneri voltuk miatt mindig is olyan helyzetben lesznek, hogy sokkal nehezebben tudják a problémáikat megoldani azokkal a vállalkozásokkal, amelyek mögött tőke, szakértelem, tudás van jelen. A fogyasztó egyedül áll ebben a harcban a vállalkozássokkal szemben azért, hogy megfelelően képviselje érdekeit mások előtt.

    Mellette pedig nagyon ritkán áll szakértői csapat, szakértelem, tudás, ezt pedig leginkább azon szervezetektől kaphatja meg, akiknek a birtokában állnak ezen kompetenciák.

    A kérdés az, hogy ezt a szakértelmet, tudást kinek a kezébe akarja vagy tudja az állam adni, és szükségesnek tartja-e a fogyasztóvédelmi civil szervezetek működését vagy másként gondolja ezek létét.

    Az Európai Unióban működő civil szervezetek példája azt mutatja, hogy több évtizednek kell eltelnie ahhoz, hogy ezek a szervezetek önállóan, az államtól függetlenül is létezni tudjanak. Magyarország még nem jár itt. Sőt, jelentős visszalépések történtek, a jelenlegi éves támogatási összegek töredékei a 2010. előtti összegeknek. Ráadásul a rendelkezésre álló uniós forrásokból egyetlen forint sem lett még pályázati forrás keretein belül sem meghirdetve fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek számára.

    Mindezekből az következik, hogy Magyarországon is még egy jó darabig az államnak kell biztosítani a fogyasztóvédelmi civil szervezetek működéséhez szükséges anyagi forrásokat.

    Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódóan feltétlenül érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon nem érvényesül a vállalatok részéről a fogyasztóvédelmi civil szervezetek támogatása. A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának keretén belül pedig sajnálatos módon nem élvez prioritást a fogyasztók mellett álló szervezetek segítése. Ezért minden esetben a fogyasztói kiszolgáltatottság mellett felvetődik és fel is vetődött a fogyasztóvédelmi civil szervezetek kiszolgáltatottsága.

    Itt kell megjegyezni ugyanakkor annak tényét is, amely kicsit hasonlíthat a vállalkozásokkal kapcsolatos függőséghez, miszerint a fogyasztóvédelmi civil szervezetek egyik feladata a hatékonyabb, fogyasztót védő jogszabályi környezet kialakítása. Ez ugyanis – hogyha ellentétes az állam akaratával, vagy az állam bármely okból kifolyólag más szempontok alapján határozza meg jogalkotási prioritásait -, felvetheti a civil szervezetek és az állam közötti konfliktus kérdését.

    A fogyasztóvédelmi civil szervezetek egyik fő ereje ugyanis épp a közvélemény, azaz a problémák asztalra terítése mellett a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása. Könnyen összeütközésbe kerülhetnek azonban az egyesületek az állammal különösen akkor, ha annak akaratával-véleményével ellentétben álló hírt kívánnak a közvélemény elé tárni, ennek következtében pedig csorbulhat a hiteles és független tájékoztatáshoz fűződő közérdek.

    Az elmúlt évek sokszor szélmalomharcait tapasztalva csak akkor érezheti bárki, hogy van értelme a munkájának, működésének, amikor a fogyasztók elégedett és pozitív visszajelzéseiből kiderül például, hogy megoldódásra került egy fogyasztói jogvita.

    A békéltető testületek működését 2019. szeptemberétől átalakította a törvényhozás, a társadalmi szervezetek minden jogosítványának megszüntetésével párhuzamosan. A testületek a gazdasági kamarákhoz történt csatolása a függetlenség elvébe ütközik, a fogyasztói érdekek háttérbe szorítása mellett.

    Párbeszéd, megfelelő vitakultúra mellett az érdekek ütköztetésével lehet jó fogyasztóvédelmet csinálni Magyarországon! Mára azonban megszűnt minden érdemi egyeztetés, vita a fogyasztóvédelemben. Ebben gyökeres változtatásokra van szükség.

    II. Fogyasztóvédelemre hatással bíró tényezők

    1. Társadalmi környezet

    A, Idősödő népesség

    Magyarországon egyre inkább növekszik azon fogyasztók száma, akik a koruk folytán speciálisan védendőnek számítanak. Esetükben jellemző, hogy kevésbé tudják a vállalkozásokkal szemben fogyasztói jogaikat érvényesíteni, ami abból is fakad, hogy nem tanúsítanak olyan szintű tudatos fogyasztói magatartást, mint az a fiatalabb korosztályt jellemzi.

    Bizonyos cégek épp ezt a helyzetet próbálják „kihasználni” és reklámjaikkal, marketingjükkel kifejezetten e fogyasztói réteget célozzák meg, mint az jellemző volt például a termékbemutatók esetében. Az üzlethelyiségen kívüli értékesítés során ugyanis előre felépített kereskedelmi technikák útján úgy történt meg a fogyasztók rábeszélése az adásvételi szerződések megkötésére, hogy eredetileg nem is szándékoztak megvenni semmilyen terméket.

    A fentiek különösen igazak voltak például azon rendezvények esetében, amelyek kapcsán eredetileg csak „ingyenes egészségügyi szűrésre” hívták meg a fogyasztókat, azt ígérve, hogy sor kerül az egészségi állapotuk felmérésére díjmentesen. Ugyanakkor a rendszerint „rossz vizsgálati eredményekre” hivatkozva később akár több százezer forintos termékek bemutatása és értékesítésre történő felajánlása történt meg, és a fogyasztók később azzal a helyzettel szembesültek, hogy már nem tudnak kilépni a szerződésből és visszaadni a terméket. A vállalkozások ugyanis korlátozták a fogyasztókat megillető tizennégy napos indokolás nélküli elállási jog gyakorlásának lehetőségét is.

    B, Társadalmi-fogyasztói kiszolgáltatottság növekedése

    A fentieken túlmenően számolnunk kell azzal, hogy a hatását még mindig éreztető járvány miatti gazdasági válság, és az elnehezülő anyagi körülmények miatt a fogyasztók érzékenyebbek és hiszékenyebbek az átlagnál: oly módon kötnek számukra kedvezőtlen hitelszerződéseket, hogy azokat végig sem olvassák vagy anélkül vásárolnak az interneten, hogy megismernék az általános szerződési feltételeket vagy épp azt, kivel kötik meg valójában az online szerződést.

    2. Technológiai környezet

    A, Digitális forradalom

    A fogyasztók körében az internet használata ma már mindennaposnak számít, ez ismét egy olyan tényező, amellyel számolnia kell a fogyasztói érdekvédelmi, érdekérvényesítési, tájékoztatási és oktatási tevékenység irányvonalainak meghatározásakor.

    B, Új technológiák miatti kihívások

    A digitális forradalom továbbra is kihívás elé állítja az államot és a fogyasztóvédelmi civil szervezeteket: megszűnik ugyanis ezzel a szerződéskötéshez szükséges személyes jelenlét, mint feltétel, kiszélesednek a fogyasztók számára rendelkezésre álló piacok, az eddig gátat jelentő határok lebomlanak.

    A digitális kommunikációnak köszönhetően egyúttal könnyűszerrel érhetők el azok a fogyasztók, akik a fővárostól távoli, adott esetben elszigetelt településeken élnek, de ugyanígy sokkal könnyebb megszólítani azokat a vállalkozásokat is, amelyek például csak és kizárólag helyi szinten fejtenek ki gazdasági tevékenységet. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy falvakban, községekben jelentős számú fogyasztó él, azonban esetükben nagyobb a veszélye annak, hogy az információáramlás nem megfelelő és ennek folytán fogyasztói tudatosságuk szenved csorbát. Különösen fontos ez akkor, amikor az internetnek a háztartásokban való elérhetőségével olyan új online piacterek nyílnak meg számukra, amelyeknek a vásárlási feltételeivel és a fogyasztót védő kötelező rendelkezésekkel nincsenek tisztában. Hozzá kell tenni szintén, hogy az ismeretlen lehetőségek kiaknázásától a fogyasztók jobbára még idegenkednek is, és az egyre növekvő e-kereskedelem ellenére még mindig bizalmatlanok a fogyasztók. Ennek eredményeként azonban elesnek többek között a máshol, akár más országokban elérhető olyan előnyöktől, mint például a jobb minőség vagy épp az olcsóbb árak.

    3. Gazdasági környezet

    A gazdasági makrokörnyezet kapcsán releváns tényezők kapcsán feltétlenül szólni kell az alábbiakról is.

    A, Gazdasági válság

    A fentiek közé sorolandó egyértelműen a Magyarországot sújtó gazdasági válság, amelynek következtében nőtt az anyagi helyzetük miatt kiszolgáltatottnak minősülő, speciálisan védendő fogyasztói körnek számító lakosság köre, és most már ide nemcsak a nyugdíjasokat kell sorolni.

    B, Határon átnyúló vásárlások – fogyasztói bizalmatlanság

    A digitális forradalom és az e-kereskedelem térnyerésének következtében folyamatosan nő a határon átnyúló vásárlások száma, azonban ez még mindig nem kielégítő: a fogyasztói bizalmatlanság okán ugyanis a vásárlók nem használják ki széleskörűen a rendelkezésükre álló lehetőségeket. Sokan ugyanis nem tudják, hogy határon átnyúló jogügyletek esetén milyen speciális jogosultságok illetik meg őket, nincsenek tisztában azzal, hova fordulhatnak jogorvoslatért, továbbá ha tudják is, nem hisznek a rendelkezésükre álló jogorvoslati mechanizmusok erejében.

    C, Biztonságosság

    A termékbiztonság, nem utolsó sorban az élelmiszer-, és gyógyszerbiztonság és a fogyasztók azon joga, hogy csak biztonságos termékekhez jussanak hozzá, amelyek nem jelentenek veszélyt életükre, egészségükre, kiemelt tényezőnek számít, egyben összefügg a hamisított termékek egyre növekvő számban történő elterjedésével is. A hamisítás révén előállított árucikkek ugyanis sokszor oly silány minőségűek, hogy a fogyasztók egészségére és életére nézve károsak, példaként említhetnénk itt a gyógyszerhamisítást.

    4. Természeti környezet

    A, Fizikai határok lebomlása

    A természeti környezet kapcsán már említésre került a határon átnyúló vásárlások emelkedő száma, mint faktor: ez az egyes természeti-földrajzi határok, mint a szerződéskötés gátját képező fizikai tényezők lebomlását és a már jelzetteknek megfelelően újabb kihívást jelent a fogyasztóvédelem minden szereplője számára. A fogyasztókat ugyanis tájékoztatni kell az őket megillető jogokról és rendelkezésre álló jogorvoslati fórumokról a fogyasztói bizalom javítása érdekében.

    B, Elszigeteltség-Járvány

    Mint arra már utaltam, hazánkban számolni szükséges az elszigeteltséggel, mint a gyakorlatban megfigyelhető környezeti, természeti tényezővel is. A főváros és a megyeszékhelyek, régióközpontok vonzáskörzetében ugyanis rendkívül sok fogyasztó él, azonban a falvakban, községekben élő fogyasztók száma is jelentős. Ez utóbbiak körében sok esetben tapasztalható az információáramlás, ezzel együtt a fogyasztói tudatosság hiánya. Külön nem kívánunk foglalkozni a járvány okozta óriási nehézségekkel, bízunk abban, hogy hamarosan véget ér, de számolni kell a jövőben ennek esetleges ismételtségével, és annak esetleg a fogyasztóvédelemre gyakorolt hatásával is.

    5. Politikai környezet

    Európai Uniós fogyasztóvédelmi politika: Magyarország Európai Uniós tagságából kifolyólag figyelemmel kell lennie a mindenkor érvényben lévő uniós fogyasztóvédelmi szakmapolitikára, összhangban a Kormány által visszaállított és elfogadott középtávú politikára.

    6. Jogi/szabályozási környezet

    Elengedhetetlen a jogszabályok naprakész ismerete, a nyomkövetés és szükség esetén az azonnali beavatkozás, gyakorlathoz igazodó jogszabályváltozás.

    7. Oktatási környezet

    Fiatal fogyasztók tudatosságának hiánya

    Az oktatási környezet markáns makrokörnyezeti faktornak minősül a fogyasztóvédelmi feladatok kapcsán, épp elég itt megemlíteni a fogyasztóvédelmi oktatást és a speciálisan védendő fogyasztók, azaz a fiatalok fogyasztói ismereteinek javítását.

    Meg kell jegyezni, hogy ebben egyértelműen meghatározza a teendőket a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 17. § -a.

    III. A legfontosabb célok

    1. Új jogszabályalkotás a fogyasztóvédelem intézmény rendszerét illetően

    Magyarországnak haladéktalanul rendelkeznie kell minimálisan középtávú fogyasztóvédelmi politikával. Ennek megalkotásába minden fogyasztóvédelemben szereplő szervezetek, ideértve állami, önkormányzati, (fogyasztói, vállalkozói) társadalmi szervezetek képviselőit be kell vonni.

    Ennek keretén belül meg kell vizsgálni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság visszaállításának kérdését a területi felügyelőségek újraélesztésével együtt. Hangsúlyosabb fogyasztóvédelmi, hatósági, piacfelügyeleti rendelkezésekre van szükség a fogyasztók érdekében, felkészülve a digitális fogyasztóvédelem kihívásaira egyaránt.

    2. Folyamatos, kiszámítható, állandó jelleggel biztosított pályázati feltételek – anyagi függetlenség a civil fogyasztóvédelmi szervezetek számára – uniós források bevonásával is

    A fogyasztóvédelmi civil szervezetek működése szempontjából neuralgikus pontnak számít a megfelelő anyagi erőforrások rendelkezésre bocsátásának kérdésköre. A civil fogyasztóvédelmi szakma szerepének növeléséhez egyértelműen szükség van a megfelelő pályázati feltételekre, egyik következik a másikból: a hatékony tevékenység igenis kiszámítható, folyamatosan biztosított erőforrások meglétét követeli.

    3. A fogyasztót valóban védő, hatékony jogszabályi környezet

    Egyik legfontosabb cél, hogy a fogyasztót valóban védő, és középpontba helyező jogszabályi környezet szülessen Magyarországon, annak szem előtt tartása mellett, hogy vállalkozások nélkül nincs fogyasztóvédelem.

    4. Tudatos fogyasztói attitűd kialakítása

    A magabiztos és tudatos fogyasztói attitűd elérésére irányuló tevékenység eredményességéhez nyilvánvalóan az előzőekben vázoltak teljesítése szükségeltetik, azaz, hogy minden szereplő olyan fogyasztóvédelmi jogszabályi rendelkezésekről adhasson felvilágosítást, amelyek egyértelmű megfogalmazással, hatékonyan és vállalkozások által kihasználható kiskapuk mellőzésével garantálják a fogyasztói jogokat.

    5. Naprakész fogyasztóvédelmi ismeretekkel rendelkező vállalkozások

    Mit sem ér azonban a tudatos fogyasztó és a megfelelő jogszabályi környezet, ha a vállalkozások munkatársai részéről mégis „fogyasztóvédelmi tudatlanság” figyelhető meg és azok nem ismerik pontosan az alapvető fogyasztóvédelmi területeket, mint például a panaszkezelés, ügyfélszolgálat, szavatosság-jótállás.

    Egy olyan vállalkozói környezet kialakításának kell a középpontban állnia, amely maradéktalanul tisztában van fogyasztóvédelmi kötelezettségeivel, a vele szerződést kötő fogyasztók jogaival, és ezeknek következetesen és maximálisan eleget tesz – természetesen fogyasztói jogvita esetén is, annak tudatában, hogy ez saját maga önnön érdeke is a piaci verseny növekedése miatt.

    6. Országos békéltető testületi rendszer létrehozása

    Az 1. pontban meghatározott fogyasztóvédelmi politikával összhangban, az érintettek bevonásával meg kell vizsgálni a békéltető testületekkel kapcsolatos ismertség növelése és a fogyasztók érdekében, hogy a lakóhelyéhez legközelebbi megyei testülethez is fordulhasson a fogyasztó biztosítási, pénzügyi kérdésekben.

    Ezzel párhuzamosan létre kell hozni egy országos, minden fogyasztói területre hatáskörrel rendelkező békéltető testületet, megyei kirendeltségekkel, melyeknek önállóan, és legfőképpen függetlenül kell működniük, megszüntetve a kereskedelmi és iparkamarákhoz való bármilyen csatlakozási pontot.

    Meg kell teremteni a digitális fogyasztóvédelemhez kapcsolódóan, hogy a hazai békéltető testületi eljárást, ha a fogyasztó azt igényli, a karosszékből intézhesse hazai online platformon.

    Budapest, 2021. január 6.

  • Hát még a Jocó sem gondolta volna…

    Hát még a Jocó sem gondolta volna…

    Boldog új évet kívánunk minden kedves olvasónknak!

    Új év, új kihívások, új tervek. Ezek közül az egyik, hogy januártól elindítjuk a „Hát, még a Jocó sem gondolta volna…” sorozatot. Többeknek ismerős lehet, hiszen a Mindennapi Fogyasztóvédelem című újságban állandó rovat volt. Sajnos az újság már egy éve nem jelenhet meg, nem is tudtunk kellő módon elbúcsúzni az újság olvasóitól, mert a legutolsó pillanatig reméltük, hogy lesz megoldás a folytatásra. Küzdünk érte, de eddig még nem jártunk sikerrel, viszont a szellemi mondanivalót mindenképpen próbáljuk megőrizni, hiszen az újságot alapvetően a FEOSZ munkatársai készítették. Így első lépésként jöjjön a Jocó rovata! 

     

     

     Aki nem tudná, Jocó a barátom. Mindent meglát, észrevesz, ravasz öreg róka, és ami fontos, rendszerben gondolkodik. Egy szóval, vág az esze, mint a borotva.

     A múltkor közös programot csináltunk. Megbeszéltük, hogy az unokákkal együtt egy játszótéren találkozunk. A gyerkőcök játszanak egy nagyot, fél szemünk rajtuk, mi meg nyugodtan beszélgethetünk. Így is történt.

    A Jocó formában volt. Így kezdte.

    –     Képzeld, mi történt velem a minap. A bankban volt dolgom. Oda járok ezer éve. Amikor belépek, a hölgyek közül többen integetnek, köszönnek, mosolyognak. Szóval jól érzem ott magam. Rövid időn belül sorra is kerültem. Alig ültem le, a bankos hölgy máris bedobta: „Felvesszük a digitális aláírását, jó? Tízszer kell egymásután aláírnia itt, a négyzetben.” Erre mondtam: „Jó, vegyük fel a digitalizált aláírásom.” Mert talán így a pontos. Igaz, a múltkor még ellenálltam, de most beadtam a derekam. Közben azért megkérdeztem: „Mondja, és miért jó ez nekem?” Jött vagy nyolc indok, amiből egyet elfogadhatónak tartottam. Nem kell annyi fát kivágni, mert, hogy papír, az ugyan ezután nem lesz.

    –     Jocó, te egy modern fickó vagy, a digitális világ a tiéd. – Szúrtam be, mire ő.

    –     Várd meg a végét! A tranzakció közben csak úgy megkérdeztem: „De hölgyem, eszébe jutott már, hogy magukra nemsokára nem lesz szükség és munka nélkül maradnak?  Mert mindenki intézi majd az ügyét otthon, meg itt a termináloknál önállóan.” Erre jött is a kész válasz: „Nem baj, majd akkor alanyi jogon kapjuk a fizetésünket, mint Svédországban.”

    –     Jocó, ne mond! Ez nem lehet igaz. – Vágtam közbe.

    –     Gondolhatod, a csodálkozástól leesett a szemüveg az orromra, majd akaratlanul kijött belőlem: „De kedves hölgyem, azt úgy hívják, hogy munkanélküli segély, majd szociális támogatás. Volt már Svédországban?” Erre jött egy kedves mosoly. Utána még megkérdeztem, hogy akkor mi lenne a munkájuk, mire ő: „Majd tanácsokat adunk.” Erre máris láttam virtuálisan, hogy a fiatalok sorban állnak tanácsért, mert ők aztán ilyenek. Közben végére értünk a digitalizációnak és a tranzakciót is nyélbe ütöttük, majd elköszöntem.

     

    Beszélgetésünk közben kiderült, hogy hát még a Jocó sem gondolta volna, hogy a fiatalok ilyen optimisták. Vagy talán tájékozatlanok? Esetleg naivak? Hány van belőlük ilyen? Persze az is lehet, hogy én ülök fordítva a lovon. Ki tudja.

    Utána a Jocóval csevegtünk és csevegtünk, már régóta nem beszélgettünk ilyen jót, és a gyerkőcöknek is jó napjuk volt. A végén mindenki ment a maga útjára.

     

    Hazafelé azon morfondíroztam, hogy a digitális világban itt a nyakunkon ez az automatizáció és a robotizáció is. Egyre kevesebb munkáskéz kell. Még irányítónak sem annyi, mint amit mondanak. Az ilyen gyárakban a robotok meg majd öntik az árut. De ki veszi azt mind meg? Mert ha nem dolgoznak az emberek, mert nem kell, pénzük sem lesz. Itt aztán úgy elakadtam a megoldás keresésében, hogy az unokám hozott vissza ebbe a valós világba, mikor megkérdezte: „Papa, hát nem haza megyünk?”